adozona.hu
T/1567. számú törvényjavaslat indokolással - A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról
T/1567. számú törvényjavaslat indokolással - A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1996. évi XLV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)
a) vezetőire,
b) oktatóira, valamint
c) nappali, levelező és távoktatás formájában alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori képzésben résztvevő, magyar állampolgárságú hallgatóira (a továbbiakban együtt: hallgató).
(2) A külföldi hallgató jogállására a 15. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti polgári hallgatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogs...
T/1567. számú törvényjavaslat indokolással - A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekben folyó tevékenység célja - a magyar felsőoktatási rendszer részeként a fegyveres szervek személyi állományának sajátos életviszonyaihoz igazodó körülmények között - a fegyveres szervek hivatásos tiszti utánpótlásának, valamint a honvédelmet és a rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakembereknek a képzése. A képzési feladatok megvalósításához szükséges sajátos vezetői, oktatói és hallgatói jogállás szabályozása érdekében - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 115. §-ának (1) bekezdése alapján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényre, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényre és a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényre is figyelemmel - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre
1. §
(1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)a) vezetőire,
b) oktatóira, valamint
c) nappali, levelező és távoktatás formájában alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori képzésben résztvevő, magyar állampolgárságú hallgatóira (a továbbiakban együtt: hallgató).
(2) A külföldi hallgató jogállására a 15. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti polgári hallgatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a képzésről szóló megállapodás másképp nem rendelkezik.
Értelmező rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásábana) fegyveres szerv: a Magyar Honvédség (a továbbiakban honvédség), a határőrség, a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelem, az állami és önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
b) miniszter: a katonai felsőoktatási intézmények vonatkozásában a honvédelmi miniszter, a Rendvédelmi Főiskola vonatkozásában a belügyminiszter,
c) országos parancsnok: az a) pont szerinti fegyveres szerv országos parancsnoka, főigazgatója vagy országos főkapitánya,
d) szakmai gyakorlat: az intézmény tanterve által megkövetelt csapat-, területi vagy üzemi gyakorlat,
e) vezető: a rektor, a főiskolai főigazgató, helyetteseik, a dékán, a kari főigazgató, a gazdasági (fő)igazgató, a főtitkár, az oktatási és a kutatási szervezeti egység vezetője.
II. FEJEZET
A VEZETŐK ÉS OKTATÓK
A vezetői beosztás, és az oktatói munkakör keletkezése és megszűnése
3. §
(1) Az intézményben vezetői beosztást, oktatói munkakört közalkalmazott vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 199 . évi . törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos állomány tagja tölthet be.(2) Közalkalmazott vezető, oktató az lehet, aki:
a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) előírásainak megfelel, és
b) tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.
(3) Hivatásos állományú vezető, oktató az lehet, aki:
a) fegyveres szerv hivatásos állományának tagja, és
b) az Ftv. szerint a beosztásához megkívánt követelményeknek megfelel.
4. §
(1) Az intézményben a vezetői beosztásokat és oktatói munkaköröket nyilvános pályázat útján kell betölteni. Egyes beosztások, illetve munkakörök ellátása hivatásos szolgálati viszonyhoz és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági követelményekhez is köthető.(2) A vezetői és az egyetemi tanári pályázatot a miniszter, az egyéb pályázatot az intézmény vezetője írja ki az e törvényben és az Ftv-ben meghatározott feltételeknek megfelelően.
(3) Ha a pályázatot a hivatásos állomány tagja nyeri el, a Hszt. szerint határozott vagy határozatlan időre rendelkezési állományba kerül a beosztás, illetve a munkakör elfoglalásának napjától.
5. §
(1) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács felterjesztésére, a miniszternek a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.(2) A főiskolai tanárt az (1) bekezdés szerinti eljárás alapján a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(3) A miniszter, valamint a művelődési és közoktatási miniszter az (1) és (2) bekezdés szerinti javaslattételt megtagadja, ha az eljárás során jogszabálysértés történt. A megtagadásról és okáról az intézményi tanácsot írásban kell értesíteni.
(4) Az intézmény vezetője az adjunktusi és a tanársegédi oktatói beosztás 4 évre szóló ellátására megbízást ad. A határozott idő elteltével az oktatót az intézményi szabályzatban meghatározott szempontok és az oktatási, illetve kutatási szervezeti egység vezetőjének javaslatai alapján az intézmény vezetője minősíti.
(5) Az intézmény az oktatói fokozatban való előmenetelhez szükséges továbbtanuláshoz köteles az intézményi Szabályzatban meghatározottak szerint hozzájárulni.
6. §
(1) Ha a közalkalmazott vezető, oktató hivatásos állományba került, a közalkalmazottként betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése nélkül jogosult ellátni.(2) Az az oktató, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg, vagy aki a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte, kérésére állományviszonyának megváltoztatása mellett közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül az eredeti munkakörében tovább foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs a hivatásos szolgálati viszonyhoz kötve.
(3) A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a Hszt. alapján a hivatásos szolgálati viszony megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.
7. §
(1) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztás, illetve az oktatói munkakör ellátásának megszűnése esetén a kinevezési parancs szerinti fegyveres szerv alárendeltségébe kerül vissza.(2) A hivatásos állomány tagja részére a kinevezési parancs szerinti fegyveres szervnél rendfokozatának, végzettségének és képzettségének megfelelő beosztást kell biztosítani, ha
a) az oktatói munkakör megszüntetése a hivatásos állomány tagjának nem róható fel, vagy
b) az adjunktust, illetőleg a tanársegédet munkakörének ellátásában nem hosszabbították meg, vagy magasabb oktatói munkakört nem nyert el.
(3) A volt hivatásos állományú oktató illetménye az új beosztásba helyezéssel nem csökkenhet.
Az oktatók jogai és kötelességei
8. §
Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, az oktatók felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.9. §
(1) A hivatásos állomány tagját az egyetemi docenssé, vagy főiskolai tanárrá történő kinevezéskor a soron következő rendfokozatba - alezredesig - soron kívül elő kell léptetni.(2) A hivatásos állomány tagját az egyetemi tanárrá történő kinevezéskor a soron következő rendfokozatba - ezredesig - soron kívül elő kell léptetni.
(3) A tanári, illetve docensi kinevezéskor a határozott idejű oktatói megbízás határozatlan idejűre változik.
10. §
(1) Az intézmény oktatója intézményi feladatainak ellátása során köteles a pártpolitikai tevékenységtől tartózkodni.(2) A képzés, gyakorlati felkészítés során az oktató köteles a hallgatók életének és testi épségének megóvása érdekében a balesetvédelmi rendszabályok betartására és betartatására.
(3) Az e §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetén fegyelmi eljárásnak is helye van.
A vezetőkre vonatkozó külön szabályok
11. §
(1) A miniszter az intézményi tanács felterjesztésére a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a magyar állampolgárságú egyetemi tanárok közül a rektor, a miniszterelnöknek a magyar állampolgárságú egyetemi és főiskolai tanárok közül a főiskolai főigazgató megbízására, illetve felmentésére.(2) A honvédelmi miniszter az intézményi tanács felterjesztését a honvédség parancsnokának véleményezésre megküldi.
(3) A belügyminiszter az intézményi tanács felterjesztését az érintett országos parancsnokoknak véleményezésre megküldi.
(4) A rektor és a főiskolai főigazgató felett a munkáltatói jogkört - a kinevezési és felmentési jogkör kivételével - a miniszter gyakorolja. Egyes munkáltatói jogok gyakorlása az intézményi tanácsra rendelettel átruházható.
12. §
(1) A rektor és a főiskolai főigazgató helyetteseit, a főtitkárt, a gazdasági (fő)igazgatót, a dékánt és a kari főigazgatót az intézményi tanács javaslata alapján a belügyminiszter, illetőleg - a honvédség parancsnoka véleményének kikérésével - a honvédelmi miniszter 5 évi időtartamra bízza meg. A megbízás további 5 évre meghosszabbítható.(2) Rektorhelyettesi, dékáni és kari főigazgatói megbízást egyetemi tanár vagy docens, és főiskolai tanár, főiskolai főigazgató helyettesi megbízást rajtuk kívül főiskolai docens kaphat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vezető megbízását - a saját kérésére, vagy az intézményi tanács javaslatára - a miniszter a határidő lejárta előtt visszavonhatja.
13. §
A Rendvédelmi Főiskola rendvédelmi szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységeinek vezetőit az oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve kell kinevezni, illetve megbízásukat visszavonni.14. §
Az intézmény vezetője köteles a tananyag összeállítása során az érintett fegyveres szerv véleményét beszerezni.III. FEJEZET
A HALLGATÓK
Hallgatói jogviszony
15. §
(1) A hallgatói jogviszony az intézménybe történő első beiratkozás napján létesül.(2) Az Ftv. 27. §-a szerinti hallgató e törvény alkalmazása során
a) ösztöndíjas hallgató, ha a felvételt nyert nappali tagozatos személy a katonai felsőoktatási intézményben a honvédséggel vagy a határőrséggel kötött ösztöndíjszerződés alapján a honvédség illetve a határőrség tényleges állományú tagjaként, vagy a Rendvédelmi Főiskolán valamely fegyveres szervvel kötött ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,
b) kettős jogállású hallgató, ha az intézménybe felvett, Hszt. szerinti hivatásos állomány tagja folytat tanulmányokat,
c) polgári hallgató: ha nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá.
16. §
A hallgatói jogviszony megszűnik:a) a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,
b) a hallgató által írásban beadott lemondó nyilatkozattal, a benyújtását követő 8. napon,
c) az intézményvezető határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján,
d) kizárás fegyelmi büntetés esetén, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,
e) a hallgatói névjegyzékből való törléssel az Ftv. 28. §-ának (1) bekezdésében említett esetben, a törlés napján.
17. §
(1) A hallgatói jogviszony - a (3) bekezdésben foglalt korlátozással - elbocsátással akkor szüntethető meg, haa) az intézményben a hallgató által látogatott szak oktatása megszűnt,
b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,
c) a hallgató a tanulmányi kötelességét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette.
(2) Az intézmény az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az intézménynek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű.
(3) A hallgató az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra nem irányítható át, vagy ha az átirányítást a hallgató nem vállalta. Az átirányítási kötelezettségre nem hivatkozhat a hallgató, ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható.
18. §
(1) A hallgatói jogviszony az oktatási időszak elején szükséges beiratkozás elmaradása esetén, valamint szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején szünetelhet.(2) A hallgatót a hallgatói jogviszony szünetelése alatt vagy a hallgatói jogviszony megszűnése után az intézményi Szabályzatban meghatározott egyes jogok megilletik és egyes kötelezettségek terhelik.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség különösen a kártérítési és a titoktartási kötelezettség.
19. §
A hallgatók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteket, szövetségeket hozhatnak létre, azokba beléphetnek, továbbá azokkal kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn.20. §
A hallgató kötelesa) megtartani az államtitkot és a szolgálati titkot,
b) óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott haditechnikai eszközöket és felszerelési tárgyakat,
c) tiszteletben tartani társai emberi méltósághoz fűződő jogait, szükség esetén nekik segítséget nyújtani.
21. §
A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a pártpolitikai tevékenységtől. Az intézményben, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai agitációt nem folytathat, politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként véleményt nem nyilváníthat.22. §
A hallgató fegyelmi és kártérítési felelősségét - e törvényben szabályozott kivételekkel - az Ftv., valamint az intézmény fegyelmi és kártérítési szabályzata állapítja meg.23. §
(1) Az intézmény hallgatója a tanulmányi idő alatt a tanterv szerinti szakmai gyakorlaton vesz részt.(2) A Rendvédelmi Főiskola nappali tagozatos hallgatója az elméleti képzés megkezdése előtt alapkiképzésen vesz részt.
Ösztöndíjas hallgató
24. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató juttatásait e törvény és az ösztöndíjszerződés tartalmazza. Az ösztöndíjszerződést a fegyveres szerv és a hallgató közös megegyezéssel módosíthatja. Nem minősül módosításnak a hallgató juttatásainak jogszabály szerinti emelése.(2) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vállalja, hogy a honvédség vagy a határőrség tényleges állományába lép, és tanulmányai befejezte után meghatározott ideig a képzettségének és végzettségének megfelelő hivatásos szolgálatot teljesít.
(3) A Rendvédelmi Főiskola ösztöndíjas hallgatója a szerződésben azt vállalja, hogy tanulmányai befejezése után meghatározott ideig az ösztöndíjszerződést kötő fegyveres szervnél hivatásos szolgálatot, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyt teljesít, a fegyveres szerv pedig a hallgató képzettségének és végzettségének megfelelő beosztásban munkát biztosít számára.
25. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató az intézmény Szabályzatában meghatározott módon - a Rendvédelmi Főiskola hallgatója esetében az ösztöndíjszerződésben érintett fegyveres szervek engedélyével - a képzés első félévében intézményt, első évében szakot változtathat .(2) Az ösztöndíjas hallgató nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek szerveződési célja vagy tevékenysége a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes.
(3) Az ösztöndíjas hallgató - a katonai kiképzés vagy alapkiképzés és a szakmai gyakorlat időtartama, valamint a szükségállapot vagy rendkívüli állapot kivételével - szolgálati feladat ellátására nem vehető igénybe.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat teljesítése során a Rendvédelmi Főiskola ösztöndíjas hallgatója önálló hatósági jogkör gyakorlása nélkül, felügyelet mellett, a fegyveres szerv tevékenységére vonatkozó eljárási szabályok szerint köteles a fegyveres szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, jogosult bármely cselekménynél jelen lenni, intézkedésben részt venni, részfeladatokat önállóan végrehajtani.
26. §
(1) Az intézmény ösztöndíjas hallgatója külön jogszabály szerint egyenruha vagy formaruha (a továbbiakban együtt: egyenruha) és évfolyamjelzés viselésére köteles.(2) Az ösztöndíjas hallgató pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. Az intézményen kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor viselhet, ha az intézmény vezetőjének engedélyével az intézményt hivatalosan képviseli.
27. §
(1) A katonai felsőoktatási intézmény alapképzésben részt vevő, ösztöndíjas hallgatója, ha nem teljesített sorkatonai szolgálatot, az elméleti képzés megkezdése előtt katonai kiképzésen vesz részt. A kiképzés során a hallgató a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 49. §-a szerint esküt tesz.(2) A katonai felsőoktatási intézmény hallgatójának jogaira és kötelességeire a katonai kiképzés ideje alatt a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hkt.) II. fejezete (a 19. § (2) bekezdése és a 21. § kivételével), V. fejezete (a 48-50. és az 59-60. § kivételével), VI. fejezete (a 76-79. § kivételével), valamint VIII., IX., XI. és XII. fejezete az irányadó.
(3) A szakmai gyakorlat idején a katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának jogaira és kötelezettségeire az ellátott beosztás Hkt. szerinti szabályai az irányadóak azzal, hogy a hallgató fenyítési és elismerési jogkört nem gyakorolhat.
28. §
A katonai felsőoktatási intézmény katonai kiképzésben vagy szakmai gyakorlaton részt vevő ösztöndíjas hallgatója kötelesa) részt venni a Hvt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatok végrehajtásában,
b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben,
c) őr-, ügyeleti, készenléti, készültségi és futárszolgálatot, valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni,
d) a katonai szervezet működéséhez szükséges munkák ellátásában részt venni.
29. §
A katonai felsőoktatási intézmény katonai kiképzésben vagy szakmai gyakorlaton részt vevő ösztöndíjas hallgatója jogosult különösen:a) a beosztásának megfelelő szolgálati és életfeltételekre, elhelyezésre,
b) a kezdő tiszti beosztás ellátásához szükséges katonai ismeretek, továbbá jogi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi ismeretek megszerzésére,
c) jogainak és méltányos érdekeinek védelmére,
d) egészségügyi és jóléti (szociális) ellátásra, a külön jogszabályokban meghatározottak szerint,
e) halála esetén kegyeleti gondoskodásra.
30. §
(1) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójára a katonai kiképzés és a szakmai gyakorlat ideje alatt kiszabott fegyelmi büntetés a tanulmányi időszakban is letölthető.(2) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója esetén az Ftv. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti, a tanulmányok folytatásától meghatározott időre eltiltás fegyelmi büntetés nem alkalmazható.
(3) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója büntetőjogi és szabálysértési felelősségének elbírálására a hadköteles katonákra vonatkozó szabályok az irányadóak.
31. §
(1) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnik, haa) a hallgatói jogviszony a 16. § szerint megszűnt,
b) az ösztöndíjszerződés közös megegyezéssel megszűnt,
c) a hallgató az ösztöndíjszerződést felbontotta,
d) a fegyveres szerv az ösztöndíjszerződést felbontotta.
(2) Az ösztöndíjszerződést a hallgató és a fegyveres szerv közös megegyezéssel bármikor, bármelyik fél kezdeményezésére megszüntetheti. A közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a feleknek a megszüntetett ösztöndíjszerződésből eredő, egymás iránti jogait és kötelezettségeit.
(3) A fegyveres szerv egyoldalúan akkor bonthatja fel az ösztöndíjszerződést, ha
a) az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a fegyveres szerv állományát érintő létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy átszervezés miatt a hallgatót a képzettségének és végzettségének megfelelő kezdő beosztásba nem lehet helyezni, és
b) a hallgatónak más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra történő átirányítására nincs lehetőség, illetőleg ha az átirányítást a hallgató nem vállalta.
(4) Ha az ösztöndíjas hallgatói viszony az (1) bekezdés b) - d) pontja alapján szűnt meg, a hallgató a tanulmányait az intézményben polgári hallgatóként folytathatja, ha a szak felvételi feltételei a polgári hallgató jelentkezését megengedik.
(5) Ha az ösztöndíjas hallgatói viszony a hallgató érdekkörében felmerült okból szűnik meg, az ösztöndíjszerződésben vagy a (2) bekezdés szerinti megegyezésben meghatározott költségeket a hallgató megtéríteni köteles. E törvény alkalmazásában az egészségi ok a fegyveres szerv érdekkörében felmerült oknak minősül.
Kettős jogállású hallgató
32. §
(1) A kettős jogállású hallgató szolgálati jogviszonyból eredő jogaira és kötelességeire a Hszt. az irányadó.(2) A kettős jogállású hallgató esetén e törvény 22. §-át nem kell alkalmazni, a hallgató fegyelmi és kártérítési felelősségére a Hszt. szabályai az irányadóak.
(3) A kettős jogállású hallgató intézményt vagy szakot a kinevezési parancs szerinti fegyveres szerv engedélyével változtathat.
(4) A kettős jogállású hallgató jogszabály szerinti egyenruha, illetőleg formaruha viselésére köteles.
(5) A kettős jogállású hallgató esetében - a 48. §-ban felsorolt rendelkezéseken túlmenően - az Ftv. 29. §-a és 39-46. §-a sem alkalmazható.
33. §
(1) Ha a kettős jogállású hallgató szolgálati viszonya megszűnt, tanulmányait az intézményben polgári hallgatóként folytathatja, feltéve hogya) a szak felvételi feltételei a polgári hallgató jelentkezését megengedik, és
b) a szolgálati viszony megszűnése nem volt a hallgatónak felróható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felróhatóság szempontjából a Hszt. alapján a hivatásos szolgálati viszony megszűnésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény alól az intézmény vezetője különös méltánylást érdemlő esetben kivételt tehet.
Polgári hallgató
34. §
Az a polgári hallgató, aki a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni.IV. FEJEZET
A KATONAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK TANDÍJA ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendő tandíj
35. §
(1) A katonai felsőoktatási intézmény polgári hallgatója tandíj fizetésére kötelezett, az ösztöndíjas és a kettős jogállású hallgatót tandíjmentesség illeti meg.(2) A tandíj alaptandíjból és képzési költségtérítésből áll. A tandíjból befolyt összeget a katonai felsőoktatási intézmény jogosult felhasználni.
(3) Az alaptandíj mértéke megegyezik az állami felsőoktatási intézményekben fizetendő alaptandíj mértékével.
(4) A képzési költségtérítés mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez igazodó módon az intézmény határozza meg, és a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban évente közzéteszi.
(5) A félévre megállapított tandíjat havonta egyenlő részletekben vagy a hallgató kérésére egy összegben a Szabályzat szerinti módon kell befizetni.
36. §
(1) Az intézmény a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetére a Szabályzatban díjakat határoz meg. A díj mértéke az állami felsőoktatási intézményekben megállapítható díj mértékét nem haladhatja meg.(2) Az (1) bekezdés szerinti díjakból befolyt összeget a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátására, valamint az intézmény hallgatóinak alanyi jogon járó juttatásaira kell fordítani.
A hallgató juttatásai
37. §
(1) A katonai felsőoktatási intézmény kettős jogállású hallgatója a Hszt. szerint jogosult illetményre.(2) A polgári hallgató az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint jogosult a katonai felsőoktatási intézménytől ösztöndíjra és egyéb támogatásokra.
38. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató a honvédségtől, illetve a határőrségtől illetményre jogosult, amely alapilletményből és a (2)-(4) bekezdés szerinti pótlékból áll. A hallgatót az illetménye a tanulmányi időszakon kívül is megilleti.(2) A hallgató az előző félévi tanulmányi eredménye alapján - az első évfolyam második félévétől kezdődően - tanulmányi pótlékra jogosult. A tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott követelményeknek megfelelő hallgatónak kiemelt összegű tanulmányi pótlék adható.
(3) A kiképzési tervben szereplő repülési feladatok végrehajtásáért az ösztöndíjas hallgató repülési pótlékra jogosult.
(4) A hallgató az alapilletményben ki nem fejezhető többletkövetelmények teljesítéséért - a (3) bekezdés alá nem tartozó - egyéb pótlékokra is jogosultságot szerezhet. A pótlékok feltételeit és mértékét a Hkt-nek a sorkatonákra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani.
(5) Az alapilletmény és a pótlékok összege a köztisztviselői illetményalap és a törvény mellékletében meghatározott érték szorzata. A hallgatók illetményjogosultságát naptári napokra kell meghatározni.
39. §
(1) A katonai felsőoktatási intézmény hallgatója - a (3) bekezdés kivételével - kollégiumi díj fizetése ellenében jogosult kollégiumi elhelyezésre.(2) A kollégiumi díj mértékét az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályoknak megfelelően az intézmény állapítja meg.
(3) A kettős jogállású hallgató és az ösztöndíjas hallgató térítésmentesen jogosult a kollégiumi elhelyezést igénybe venni.
40. §
A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója a tanszerek és tankönyvek árának részbeni megtérítése érdekében félévente - a jogszabályban meghatározott mértékben - tanszertámogatásra jogosult.41. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyekre vonatkozó szabályok szerint jogosult természetbeni ellátásként ruházati és élelmezési ellátásra, illetve kiküldetés esetén napidíjra.(2) A polgári hallgató élelmezésre és ruházati ellátásra jogszabályban meghatározott térítés ellenében jogosult.
(3) A kettős jogállású hallgató élelmezésre jogszabályban meghatározott térítés ellenében jogosult.
V. FEJEZET
A RENDVÉDELMI FŐISKOLA TANDÍJA ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendő tandíj
42. §
(1) A Rendvédelmi Főiskolán az alapképzésben részt vevő ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató tandíjmentességben részesül.(2) A polgári hallgató tandíjfizetésre kötelezett. A tandíj alaptandíjból és képzési költségtérítésből áll.
(3) Az alaptandíj mértéke megegyezik az állami felsőoktatási intézményekben fizetendő alaptandíj mértékével.
(4) A képzési költségtérítés mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez igazodó módon a főiskola évente határozza meg, és azt a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban évente közzéteszi.
(5) A félévre megállapított tandíjat havonta egyenlő részletekben, vagy a hallgató kérésére egy összegben a főiskolai Szabályzatban meghatározott módon kell befizetni.
A hallgató juttatásai
43. §
A Rendvédelmi Főiskolán a hallgató - a polgári hallgató kivételével - pénzbeli és természetbeni juttatásokra jogosult.44. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató pénzbeli juttatásként ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj fedezetét a szerződést kötő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani a költségvetésről szóló törvényben a Rendvédelmi Főiskola hallgatójára meghatározott normatíva szerint. A hallgatót megillető pénzbeli juttatásokat a Rendvédelmi Főiskola folyósítja.(2) Az ösztöndíj alanyi jogon járó alapjuttatásból, szociális és tanulmányi juttatásból áll. Az alapjuttatás mértékét, a szociális és tanulmányi juttatás feltételét és mértékét a főiskolai Szabályzat állapítja meg.
(3) A kettős jogállású nappali tagozatos hallgató pénzbeli juttatásként a hivatásos szolgálati viszonyának megfelelő alapilletményre jogosult, ennek költségvetési fedezetét a küldő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani.
45. §
A nappali tagozatos, alapképzésben részt vevő ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató térítésmentes természetbeni juttatásként jogosult:a) külön rendelkezés szerint ruházati ellátásra,
b) az alapkiképzés bentlakásra kötelezett időszakában elhelyezésre és ellátásra.
VI. FEJEZET
A VEZETŐKRE, OKTATÓKRA ÉS HALLGATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
Titokvédelem
46. §
(1) A vezető, oktató és hallgató az államtitkot vagy szolgálati titkot képező, vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak engedéllyel kezdeményezheti.(2) Találmányt, kutatási eredményt államtitokká, vagy szolgálati titokká a miniszter minősíthet.
(3) A (2) bekezdés szerinti minősítés során az érintett országos parancsnok véleményét ki kell kérni.
47. §
A minősített adatot tartalmazó dokumentációk, könyvtári segédletek az 1995. évi LXV. törvény IV. fejezete alapján az intézmény titokvédelmi szabályzatában meghatározottak szerint ismerhetőek meg.Egyes rendelkezések alkalmazásának kizárása
48. §
(1) Az intézmény vezetőire, oktatóira és hallgatóira az Ftv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, nem alkalmazható a 16. §(2) bekezdésének első mondata valamint a 30. és 31. §.
(2) Az Ftv. 9. §-a (4) bekezdésének első mondata csak a polgári hallgatók vonatkozásában alkalmazható.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
49. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 3. hónap 1. napján lép hatályba.(2) A hallgatói juttatásokra és a tandíjfizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket első ízben az 1996/97-es tanévben első évfolyamot megkezdő hallgatók esetében kell alkalmazni.
(3) A vezetői beosztásokat a 11-13. § rendelkezései szerint első ízben legkésőbb 1998. június 30-ig kell betölteni.
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hvt. 11. §-a (1) bekezdésének h) pontja a hatályát veszti.
Felhatalmazás
50. §
Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy rendeletben szabályozza:a) a 40. § szerinti tanszertámogatás mértékét,
b) a térítés ellenében igénybe vehető élelmezési és ruházati ellátás körét és mértékét.
Módosító rendelkezések
51. §
(1) A Hvt. 10. §-a a következő l) ponttal egészül ki:(A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység szakmai irányítása körében)
"l) a honvédelem képzési igényeit is biztosító katonai felsőoktatási, szak- és közoktatási intézmények tekintetében, az intézményekre vonatkozó jogszabályok alapján gyakorolja a közvetlen felügyeleti, a szakképesítést felügyelő minisztert megillető, továbbá az alapítói és fenntartói jogköröket. "
(2) A Hvt. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki, és a c) pont végéről a "továbbá" szó elmarad:
(A tényleges katonai állományba tartoznak:)
"d) a katonai felsőoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas hallgatói és
e) a katonai középfokú oktatási, illetőleg katonai felsőoktatási intézmények középfokú szakképzésben (a továbbiakban: katonai szakképzés) részt vevő, szolgálati viszonyban álló hallgatói."
(3) A Hvt. 48. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
"A honvédségi ösztöndíjas és szolgálati viszonyban álló hallgatók 48. § (1) A katonai felsőoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas hallgatói - a katonai életviszonyokhoz igazodó, sajátos körülmények között - külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára. (2) A katonai szakképzésben részt vevő, szolgálati viszonyban álló hallgatók - a katonai szolgálat keretében - külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára."
(4) A Hvt. 96. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Ha a katonai, illetve rendvédelmi középfokú szakképzésben részt vevő személy a tanulmányait a sorkatonai szolgálati időnél rövidebb idő alatt abbahagyta, alkalmassága esetén az (1) bekezdésben megállapított idő fennmaradó részére sorkatonai szolgálatra köteles.
(4) Ha a katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányait abbahagyta, alkalmassága esetén sorkatonai szolgálatra köteles. A sorkatonai szolgálat (1) bekezdés szerinti idejét az intézmény által igazolt, katonai kiképzésre vagy alapkiképzésre és szakmai (csapat-, területi, üzemi) gyakorlatra fordított időtartammal csökkenteni kell. A katonai illetve rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait eredményesen befejező hallgató mentesül a sorkatonai szolgálati kötelezettség alól.
(5) Kivételes méltánylást érdemlő esetben, különösen ha a jogviszony megszűnése a sorkötelesnek nem róható fel, - a (3), illetve (4) bekezdés szerinti oktatási intézmény vezetőjének javaslatára - a sorkatonai szolgálat hátralévő időtartamát a honvédség vezérkari főnöke csökkentheti vagy elengedheti."
(5) A Hvt. 114. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek:)
"b) a katonai vagy rendvédelmi szakképzésben, illetve felsőoktatásban töltött idő beszámításával a szolgálati ideje letelt."
(6) A Hvt. a következő új 203/A. §-sal egészül ki:
"A szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejére jogszabály a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló . törvénytől, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg."
52. §
Az Ftv. 1. mellékletének II. Főiskolák része A) Állami főiskolák című felsorolásában a "Rendőrtiszti Főiskola" szövegrész helyébe a "Rendvédelmi Főiskola" megfogalmazás lép.Melléklet a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvényjavaslathoz
A katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatóinak illetménye
I. Havi alapilletmény
Évfolyam SzorzószámI. 0, 25
II. 0, 27
III. 0, 29
IV. 0, 31
II. Havi tanulmányi pótlék Átlageredmény Szorzószám
- 3,50 nem jár3,51 - 4,00 0,10
4,01 - 4,50 0,15
4,51 - 5,00 0,20
kiemelt tanulmányi pótlék 0, 40
III. Repülési pótlék
A repülési pótlék szorzószáma az éves repülési tervben meghatározott repülési feladatok 100 %-os teljesítése esetén - a repülőgép (helikopter) típusától függően - 0,25-től 1,00-ig terjedhet.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az 1993. szeptember 1-je óta hatályos, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter számára felhatalmazást ad, egyben feladatot ír elő annak érdekében, hogy a közvetlen felügyeletük alatt álló katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek és oktatóinak kinevezésével, jogállásával, valamint az ott tanulmányokat folytató hallgatók jogállásával, támogatásaival és tandíjával kapcsolatos szabályozási javaslatokat törvényjavaslatként terjesszék elő.A felhatalmazás nem zárja ki sem a külön, sem az együttes előterjesztés lehetőségét. Mivel azonban a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények jogállási vonatkozású rendelkezései - a különbözőségük ellenére is - alkalmasak az egységes törvényben történő szabályozásra, ezért a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) mindkét típusú felsőoktatási intézményre egységes szabályozást ad. A Javaslat alapelve az, hogy a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények a felsőoktatási rendszer szerves részeként, a sajátosságok miatt indokolt mértékben korlátozott autonómiával rendelkezve, állami felsőoktatási intézményként működnek. Az autonómia korlátait csak az Ftv. 115. §-ának rendelkezései és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, így e törvény szabályai jelenthetik.
A Javaslat szerint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények önkormányzattal rendelkező intézmények, amelyek működését nem egyszemélyi parancsnokok, hanem az Ftv. és e törvény szerint kinevezett vezetők és önkormányzati testületek irányítják, önálló gazdálkodást folytatnak, az oktatás területén - figyelembe véve az oktatott ismeretekből adódó sajátosságokat - a más állami felsőoktatási intézményekhez hasonló szabadsággal és jogosultságokkal rendelkeznek, és amelyeknél a képzés szakmai követelményeinek teljesítése , a törvényesség betartása a miniszterek felügyeleti jogkörén belül ellenőrizhető.
A Javaslat alapvető célja az, hogy a fegyveres szervekre vonatkozó szabályok és az Ftv. összhangba hozásával elősegítse a felsőoktatási intézmények egységes rendszerének kiépítését, az akkreditációjának folyamatát. E cél érdekében szükséges, hogy a Javaslat - kapcsolódva a fegyveres szervek állományának szolgálati viszonyát szabályozó tervezetekhez - az Ftv. átfogó novellája előtt elfogadásra kerüljön.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek és oktatóinak jogállására - ha közalkalmazottak - a Javaslat szabályaival kiegészítve kell az Ftv. és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szabályait alkalmazni. Ha e tevékenységet hivatásos szolgálati viszonyban álló személy látja el, a várhatóan a Javaslattal együtt megtárgyalásra kerülő, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Hszt.) szabályai szerint e személyek tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, az elnyerhető címekre és azok viselésére vonatkozó rendelkezéseket a Javaslat és a felsőoktatás mögöttes jogszabályai állapítják meg, illetve a felsőoktatási intézmény vezetője jogosult a tevékenységre vonatkozó utasítások kiadására.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási hallgatók sajátos, a hivatásos, sor- és tartalékos szolgálatot teljesítő személyektől eltérő jogállással rendelkeznek, amely a hallgatói részkategóriák szerint eltérő jogokkal és kötelezettségekkel egészül ki. A differenciált jogviszony ellenére azonban a hallgatókkal a tantervben, tantárgyprogramban meghatározottakon kívül szolgálati feladat csak minősített időszak - szükségállapot és rendkívüli állapot - esetén végeztethető.
A Javaslat elsősorban az intézmények békeidőszaki felsőoktatási tevékenységével kapcsolatban állapít meg szabályokat. A minősített időszaki működés során azonban - külön jogszabályok szerint - az intézményi vezetők, oktatók és hallgatók tevékenysége a fegyveres szervek tényleges tevékenységének irányába tolódik el.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre
Az 1. §-hoz
A Javaslat a törvény alkalmazási körét az Ftv. 115. §-ának (1) bekezdése alapján a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekre (Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola, Kossuth Lajos Katonai Főiskola, Szolnoki Repülőtiszti Főiskola, Rendvédelmi Főiskola) terjeszti ki. A Javaslat az érintett felsőoktatási intézmények vezetőire, oktatóira és hallgatóira állapít meg a felhatalmazásnak megfelelően az Ftv-től eltérő rendelkezéseket. A Javaslat szabályait a külföldi hallgatók esetében csak másodlagosan kell alkalmazni, vagyis csak akkor, ha az Ftv. 115. §-a (2) bekezdésének c) pontján alapuló rendelet vagy a képzési megállapodás egyéb rendelkezést nem tartalmaz.A Javaslat a külföldi (vendég) oktatók jogviszonyával kapcsolatosan nem állapít meg eltérő szabályokat, így e tekintetben az Ftv. szabályai az irányadóak.
Értelmező rendelkezések
A 2. §-hoz
A 2. § a javaslatban előforduló fogalmakat sorolja fel a hallgatók alkategóriáinak kivételével, amelyek a 15. §-ban találhatóak. A tervezet a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) és a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben használt fogalmak helyett a "fegyveres szerv" fogalmát alkalmazza, amely így gyűjtőfogalomként valamennyi fegyveres erőt és a tág értelemben vett rendvédelmi szerveket is magában foglalja.II. FEJEZET
A VEZETŐK ÉS OKTATÓK
A vezetői, oktatói jogviszony keletkezése és megszűnése
A 3. §-hoz
A Javaslat 3. §-a jogszabályi alapot ad annak a jelenlegi gyakorlatnak, amely szerint a törvény hatálya alá tartozó állami felsőoktatási intézményekben hivatásos állományú személyek is vezetőként, illetve oktatóként dolgozhatnak.A közalkalmazottak alkalmazási feltételeként a tervezet az Ftv. szerinti általános és beosztástól függő elvárásoknak való megfelelést, valamint a határozott politikai megnyilvánulástól való tartózkodást írja elő a felsőoktatási intézményben.
A hivatásos állományú vezetők, oktatók esetében az általános, felsőoktatási beosztásukhoz, munkakörükhöz kapcsolódó elvárásokon kívül nem állapít meg politikai jellegű korlátokat a Javaslat tekintettel arra, hogy a Hszt. a hivatásos állományúakra szigorúbb szabályokat ír elő.
A 4. §-hoz
A Javaslat - túllépve az Ftv. előírásain és szakítva a hatályos gyakorlattal - valamennyi vezetői beosztás és oktatói munkakör betöltését a felsőoktatási intézményekben garanciális okokból pályázathoz köti. A minősített időszaki feladatok ellátása és a sajátos vezetési, irányítási rendszer indokolja, hogy meghatározott beosztások és munkakörök csak hivatásos állományúakkal legyenek betölthetők, emellett egyes különösen fontos, bizalmas jellegű beosztások esetén elengedhetetlen az is, hogy a pályázó a nemzetbiztonsági követelményeknek megfeleljen.A pályázatok kiírásánál a Javaslat differenciált eljárást ír elő: a vezetői és az egyetemi tanári pályázatokat a felügyeletet gyakorló miniszter, a többi munkakört az intézmény vezetője hirdeti meg. A Javaslat utalást tartalmaz a pályázatot elnyert, szolgálati viszonyban álló személy jogállásának rendezésére.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az egyetemi és főiskolai tanári kinevezéseknél és felmentéseknél annyiban tér el az Ftv-től, hogy beiktatja a közvetlen felügyeletet gyakorló minisztert az eljárásba. A Javaslat szerint mindkét közreműködő miniszternek - egyrészt tehát a honvédelmi miniszternek vagy a belügyminiszternek, másrészt azonban a művelődési és közoktatási miniszternek is - joga van az eljárás során esetleg elkövetett törvénysértés megszüntetésére.A Javaslat az adjunktusi és tanársegédi munkakörök időtartamát tekintve fenntartja az Ftv. megoldását, kiegészítve azt az oktatói előmenetel segítésének kötelezettségével.
A 6. §-hoz
A Javaslat az oktatói munkakört betöltő személyeknek a közalkalmazotti és hivatásos állományviszony közötti mobilitását segíti elő azzal, hogy a munkajogi változás főszabályként nem hat ki az ellátott oktatói beosztás jogfolytonosságára. A főszabálytól csak a hivatásos állományhoz kötött beosztások közalkalmazottként történő ellátása jelent kivételt. A közalkalmazott oktató hivatásos állományba vételére a Hszt. előírásainak való megfelelés esetén van lehetőség.A 7. §-hoz
A Javaslat a vezetői beosztás és az oktatói munkakör megszűnésének eseteit az Ftv-vel megegyező módon szabályozza. A hivatásos állományú vezetők és oktatók esetében a megszüntetés - a jogviszony keletkezéséhez hasonlóan - két lépcsőben történik: elválhat az oktatói tevékenység megszűnése a hivatásos szolgálati viszonytól.Az oktatói karrierpálya vonzóvá tétele érdekében a Javaslat garanciális szabályokat tartalmaz a fegyveres szervnél betöltendő következő beosztásra vonatkozóan.
Az oktatók jogai és kötelességei
A 8. §-hoz
Az oktatók feletti munkáltatói jogkörök gyakorlására a Javaslat főszabályként az intézmény vezetőjét jogosítja fel. A Javaslat kivételként a kinevezési és felmentési jogköröket, illetve az intézményvezetők feletti munkáltatói jogok gyakorlását nevesíti.A 9. §-hoz
Az oktatói pálya fordulópontja a docensi kinevezés, amely határozatlan időre szóló munkakört jelent. A Javaslat a hivatásos állományúak oktatói előmenetelét támogatja azáltal, hogy soron kívüli előléptetési lehetőséget ír elő a docensi és a tanári fokozat elérésekor. Az intézmény életén belül a rendfokozatoknak elsősorban eszmei jelentőségük van, e szabály különösen a fegyveres szervhez való visszakerülés esetén válik jelentőssé.A 10. §-hoz
A Javaslat néhány tipikus oktatói fegyelmi vétséget nevesít: a pártpolitikai semlegesség megsértését, valamint a balesetvédelmi kötelezettségek áthágását.Mindezt az intézmények fegyveres szervekhez kötődő jellege, az intézményen belüli politizálás kizárása valamint a tevékenység veszélyes üzemi jellege indokolja.
A vezetőkre vonatkozó külön szabályok
A 11. §-hoz
A Javaslat a rektor, illetve a főigazgató megbízásának és felmentésének eljárásába - a tanárokéhoz hasonló módon - beiktatja a közvetlen felügyeletet gyakorló minisztert. Tekintettel arra, hogy az intézmények oktatóinak és hallgatóinak túlnyomó része kapcsolatban áll valamely fegyveres szervvel, és az intézmény vezetőjének a minősített időszakok idején katonai jellegű feladatai vannak, a Javaslat előírja az intézményvezetői pályázatok véleményeztetését az országos parancsnokokkal. A véleményezéstől függetlenül azonban a javaslattételről való érdemi döntés joga a minisztert illeti meg. A Javaslat az intézményvezetők feletti munkáltatói jogok gyakorlását - a kinevezés és felmentés kivételével - a közvetlen felügyeletet gyakorló miniszterre ruházza, lehetőséget adva emellett arra, hogy a miniszter az egyes hatásköreit az intézményre átruházhassa.A 12. §-hoz
A Javaslat a nevesített intézményi és kari vezetők esetében - eltérve az Ftv. megoldásától - a sajátos vezetési feladatokra tekintettel centralizáltabb megoldást valósít meg: a megbízást és annak visszavonását a közvetlen felügyeletet gyakorló miniszter hatáskörébe utalja. A katonai felsőoktatási intézmények esetében a honvédség parancsnokának véleményezési jogkörét - az intézményvezetőkhöz hasonlóan - a Javaslat a többi vezetőnél is kimondja.A 13. és 14. §-hoz
A Javaslat a Rendvédelmi Főiskola "szaktanszék"- vezetőinek megbízása és a megbízás visszavonása esetén véleményezési jogkört biztosít a szakmailag érintett fegyveres szerv vezetőjének.Az intézmények vezetői a Javaslat szerint kötelesek a tananyag összeállítása során a fegyveres szervek szakmai véleményét beszerezni. Az egyéb véleményezési jogkörökhöz hasonlóan sem a megbízás és visszavonás, sem a tananyag kérdésében adott vélemény nem köti az illetékes döntéshozót.
III. FEJEZET
A HALLGATÓK
Hallgatói jogviszony
A 15. §-hoz
A javaslat a hallgatói jogviszony kezdő időpontját - pontosítva az Ftv. vonatkozó rendelkezését - a felsőoktatási intézménybe történő első beiratkozás napjában jelöli meg. Erre azért van szükség, mert az első beiratkozásnak kimagasló szerepe van: elmaradása esetén nem keletkezik hallgatói jogviszony, míg a későbbi beiratkozások elmaradása a jogviszony szüneteléséhez vagy megszűnéséhez vezet.Az intézményben folyó sajátos képzési rendszerre tekintettel a javaslat differenciálja az Ftv. szerinti egységes hallgatói jogállást:
a) Ösztöndíjas hallgatóként nevesíti a Rendvédelmi Főiskola vonatkozásában a valamely fegyveres szervvel az ösztöndíjról is rendelkező tanulmányi szerződést kötött nappali tagozatos hallgatót, illetve a katonai felsőoktatásban a honvédségi vagy határőr ösztöndíjast, aki a fegyveres erők tényleges állományú tagja. A tényleges állományi státusnak alapvetően a büntetőjogi és szabálysértési felelősség terén, a minősített időszakokban valamint a gyakorlatokon való parancsadási jog szempontjából van jelentősége.
b) A hatályos gyakorlatnak megfelelően nevesítésre kerül a kettős jogállású hallgatók kategóriája, amelybe a hivatásos állományban lévő, emellett felsőfokú tanulmányokat folytató személyek tartoznak. E kategóriának a tiszthelyettesek tisztté képzésében, a főiskolai végzettséggel rendelkezők egyetemi szintű képzésében, valamint a posztgraduális képzésben van jelentősége. Az e csoportba tartozók jogviszonyait elsődlegesen a hivatásos jogállásuk határozza meg, ezt egészíti ki hallgatói jellegük.
c) A jelenlegi szabályok szerint csak kivételes esetben kerülhet be polgári hallgató a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekbe. Az Ftv. 115. §-a (2) bekezdésének b) pontján alapuló miniszteri rendelet azonban a katonai felsőoktatásban megteremtette az elvi lehetőségét annak, hogy polgári hallgatók is részt vegyenek az oktatásban. A rendelet különbséget tesz "zárt" és "nyílt" szakok között, főszabályként a "zárt" szakokat feltételezve. Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva ezáltal az intézmények nyitottabbá válnak. A polgári hallgatókra azonban a Javaslat néhány, a polgári felsőoktatástól eltérő szabályt állapít meg, ezért indokolt e kategória elhatárolása a gyűjtőfogalomként használt "hallgató" fogalomtól.
A 16. §-hoz
A Javaslat - a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények sajátosságaira tekintettel - némileg eltér az Ftv-ben szabályozott hallgatói jogviszony-megszüntetési ok felsorolásától: az elbocsátás intézményét a 17. § az Ftv-nél bővebben fejti ki, illetve a Javaslat szabályozza a hallgatói lemondás intézményét.Ez utóbbi indoka az, hogy a hallgató feléledő hadkötelezettsége, illetve a képzési idő részleges beszámíthatósága miatt függő jogviszony lehetőleg ne maradhasson fenn. A jogintézmény bevezetése nem vonja meg egyébként a hallgatótól a jogviszony szüneteltetésének az Ftv. szerinti lehetőségét.
A 17. §-hoz
Ez a § az Ftv-ben nem részletezett elbocsátás aleseteit fejti ki:a) A kislétszámú, szakosodott oktatásra tekintettel lehetséges, hogy -különösen a hallgatói jogviszony szünetelése esetén - a szak oktatása időközben megszűnik.
b) Az Ftv. 115. §-a (2) bekezdésének b) pontján alapuló rendelet a felvétel különös feltételeként a katonai felsőoktatási intézményekre a polgári felsőoktatás elvárásait meghaladó követelményeket állít, amelyek esetén lehetséges, hogy a már felvett hallgató utólag valamely alkalmassági követelménynek már nem felel meg. Ez az állampolgárság megszűnése, a büntetlen előélet elvesztése, valamint az egészségi állapotban bekövetkezett olyan mértékű romlás esetén valósulhat meg, amelynek következtében a hallgató nem felel meg a speciális alkalmassági követelményeknek (pl. repülési alkalmasság).
c) A hallgató önhibájából eredő, és a tanulmányi és vizsgaszabályzatot súlyosan sértő magatartása esetén is lehetővé válik a jogviszony megszüntetése.
A (2) bekezdés - a munkajogi szabályokhoz hasonlóan - indokolási kötelezettséghez köti a hallgatói jogviszonynak a felsőoktatási intézmény részéről történő egyoldalú megszüntetését.
A (3) bekezdés az olyan hallgatót védi, akinek fel nem róható módon szűnne meg a hallgatói jogviszonya, és lehetővé teszi az intézmények, illetve szakok közötti átirányítást.
A 18. §-hoz
A Javaslat az Ftv-ben szabályozott lehetőséget kiegészítve a minősített időszakok esetére is kiterjeszti a hallgatói jogviszony szüneteltetésének intézményét. Ennek indoka az, hogy a katonai felsőoktatási intézmények katonai jellege erősödik a minősített időszakok idején, és a hallgatók képzése szünetelhet.A Javaslat - átvéve az Ftv. megoldását - lehetővé teszi azt, hogy az intézményi Szabályzat által meghatározott jogok és kötelezettségek a hallgatói jogviszony szünetelése alatt, illetve megszűnése után is fennmaradjanak. Erre különösen a polgári hallgatók titoktartási kötelezettsége miatt van szükség.
A 19. §-hoz
A Javaslat - kiterjesztve a hatályos érdekvédelmi lehetőségeket - az Ftv. szabályaihoz igazítva lehetőséget teremt a hallgatói érdekvédelmi tevékenység megvalósítására.A 20. §-hoz
A katonai és rendvédelmi felsőoktatásban tipikus, de a polgári felsőoktatástól eltérő hallgatói kötelezettségek szabályozásának sajátos szempontjai a következők:- a titoktartási kötelezettséget az oktatás tartalmából eredő, elkerülhetetlen titokkör-megismerés indokolja (e kötelezettség a hallgatói jogviszony megszűnése utáni időszakra is fennmarad), - az eszközökkel való fokozott gondosságot az oktatásban használt eszközök veszélyes jellege, valamint nagy értéke indokolja,
- a hallgatók csoportos tevékenysége és a veszélyes jelleg pedig fokozott egymásra figyelést és kölcsönös segítségnyújtást tesz szükségessé. Mivel a képzés jelentős mértékben a későbbi parancsnokok vezetési feladatokra való felkészítését szolgálja, elengedhetetlen az alárendeltek és a társak emberi méltósághoz fűződő jogainak hangsúlyozása.
A 21. §-hoz
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények alapvető értéke azok pártsemlegessége, mivel a lojális közszolgálatra készítenek fel. Ebből eredően az oktatók mellett a hallgatók politikai tevékenysége is csak korlátok között érvényesülhet. A minden hallgatóra vonatkozó minimumkövetelményt fejti ki a 21. §, ezt részletezi - a hallgatói csoportok szerint differenciálva - a 27. § (3) bekezdése, a 28. § (2) bekezdése és a 34. §. A Javaslat nem kívánja meg főszabályként az intézményen kívüli politikamentes tevékenységet, figyelembe véve pl., hogy az Országgyűlés honvédelemmel és rendvédelemmel foglalkozó szakértői a katonai vagy rendvédelmi felsőoktatási intézményben végeznek tanulmányokat.A 22. §-hoz
A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségének eseteit és elbírálását a Javaslat főszabályként az Ftv. szerinti önkormányzati autonómiára bízza. Ez alól a katonai kiképzés, valamint a katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas (tényleges állományú) hallgatóinak szakmai gyakorlata, illetve a kettős jogállású hallgatók teljes képzési ideje jelent kivételt.A kivételeket a fokozott felelősségérzet kialakítása, illetve az esetleges sérülés esetén a méltányosabb érdekérvényesítés lehetősége indokolja.
A 23. §-hoz
A katonai és rendvédelmi felsőoktatásban folytatott képzés meghatározó eleme az elméleti tudás gyakorlati alkalmazására való felkészítés. A 23. § a valamennyi hallgatóra érvényes gyakorlati formákat - a felsőoktatási intézmények szerint differenciálva - sorolja fel:- a Rendvédelmi Főiskola hallgatói részt vesznek egy előzetes alapkiképzésen, és ezt követik a szakmai (területi) gyakorlatok,
- a katonai felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai (csapat, üzemi) gyakorlatra kötelezettek. (Ezt előzi meg az ösztöndíjas hallgatók esetében a 27. §-ban szabályozott katonai kiképzés.)
Ösztöndíjas hallgató
A 24. §-hoz
A 24. § az ösztöndíjas hallgató jogállását megalapozó ösztöndíjszerződés módosíthatóságáról és a hallgatói kötelezettségekről, juttatásokról rendelkezik.A 25. §-hoz
A Javaslat az ösztöndíjas hallgató szak-, illetve intézményváltoztatási jogát korlátozza. Katonai felsőoktatási intézményekben a korlátozás csak az időhatár bevezetésével valósul meg, a Rendvédelmi Főiskola esetében ezt kiegészíti egy engedélyezési eljárás, mivel a főiskolán való szakváltoztatás valamely fegyveres szervvel való szerződésbontást (esetleg egy másikkal való szerződéskötést) jelent.A politizálási tilalmat mélyíti el a (2) bekezdés azzal, hogy megtiltja az ösztöndíjas hallgató kapcsolattartását a fegyveres szervek törvényes feladataival ellentétes célú szervezetekkel. A (3) bekezdés az ösztöndíjas hallgató elsődleges feladataként a felsőoktatásban való részvételt jelöli meg, és csak kivételesen, illetve a gyakorlati képzés időszakában engedélyezi a fegyveres szerv jellegével kapcsolatos tevékenységek begyakorlását. A (4) bekezdés a Rendvédelmi Főiskola vonatkozásában tartalmilag pontosítja a kötelezettséget: szabályozza, hogy az ösztöndíjas hallgató hivatásos vagy tényleges szolgálati viszony hiányában hogyan jogosult az illetékes fegyveres szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, figyelemmel a képzési célokban foglalt gyakorlati ismeretek elsajátítására és az emberi jogok érvényesülésére.
A 26. §-hoz
Ez a § a korábbi gyakorlatot részben fenntartva egyenruha vagy formaruha viselési kötelezettséget ír elő a katonai vagy rendvédelmi felsőoktatási intézmény hallgatói részére. A viselt évfolyamjelzés a külön jogszabályban meghatározottak szerint kifejezi a hallgató évfolyamhoz tartozását oly módon, hogy ne legyen összetéveszthető a rendfokozatokkal. Az egyenruha-viselési kötelezettség részeként szabályozza a (2) bekezdés a politikai rendezvényen való egyenruha-viselés korlátait.A 27- 29. §-hoz
A 27-29. § kizárólag a katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatóira vonatkozik, a katonai kiképzésükre és szakmai gyakorlatukra vonatkozó külön szabályokat tartalmazza.A katonai kiképzés esetén fennálló jogviszonyokat a Javaslat a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Hkt.) rendelkezéseire való utalással szabályozza.
A 27. § (3) bekezdése a katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának szakmai gyakorlata idejére is - a katonai kiképzés időszakához hasonlóan - a Hkt. szabályainak alkalmazását rendeli azzal, hogy utal a hallgató által átmenetileg betöltött katonai beosztás meghatározó jellegére. Garanciális okokból azonban tiltja az átmenetileg alárendeltek fenyítését, illetve jutalmazását.
A 28. § a katonai életviszonyok között érvényesülő szolgálati kötelezettségeket nevesíti, a 29. § pedig a katonai kiképzésen részt vevők jogosultságait a Hvt. jelenleg hatályos, de más törvényekbe átemelni tervezett szabályainak átvételével rendezi.
A 30. §-hoz
A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának tényleges katonai állományviszonyából adódó következményeket indokolt összehangolni a felsőoktatási hallgatói státussal. A javasolt megoldás szerint katonai fenyítést a hallgató a katonai kiképzés és a szakmai gyakorlat idején kaphat, s ennek esetleges végrehajthatósága érdekében szükséges a tanulmányi időszakra való átvitel lehetősége.A Javaslat mellőzi az ösztöndíjasok esetében az Ftv. szerint tanulmányok folytatásától határozott időre történő eltiltás fegyelmi büntetést, mert ez a büntetés a hallgató mellett a szerződést kötő fegyveres szervet is sújtja, sértve ezzel a tanulmányi szerződés célját.
A (3) bekezdés - kizárólag büntetőjogi és szabálysértési ügyekben - a Hkt. szabályait terjeszti ki a képzés teljes időtartamára a tényleges állományú, ösztöndíjas hallgatókra.
A 31. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az ösztöndíjszerződés léte a hallgató jogállására is kihat, a 31. § a szerződés megszűnésének okait felsorolja. Ezek: a hallgatói jogviszony megszűnése (mint objektív ok), illetve a közös megegyezéssel történő vagy valamely szerződő fél által kezdeményezett szerződésbontás.A Javaslat a hallgatót védi azzal, hogy lehetőséget biztosít -feltételekkel - a tanulmányok polgári hallgatóként történő folytatására a "zárt" szakok kivételével, illetve a fegyveres szerv egyoldalú szerződésbontását szigorú feltételekhez köti.
A Javaslat az ösztöndíjszerződés megszűnésének esetén a hallgató terhére megtérítési kötelezettséget ír elő, ha a megszűnés oka az érdekkörében merült fel.
Kettős jogállású hallgató
A 32. §-hoz
A Javaslat a kettős jogállású hallgatók jogviszonyának szabályozása során elismeri annak a ténynek az elsődlegességét, hogy a hallgató hivatásos szolgálati viszonyban áll, és illetményre jogosult. Ennek következtében zárja ki a Javaslat az Ftv. egyes szabályainak (diákigazolványhoz való jog, fegyelmi és kártérítési felelősség) alkalmazását és a Javaslat kártérítési szabályait, magasabb felelősségi szintet állapítva meg.A 33. §-hoz
A Javaslat a kettős jogállású hallgató hivatásos szolgálati viszonyának megszűnése esetén is bizonyos feltételekkel lehetőséget ad a hallgatói jogviszony folytatására: a folytatás objektív feltétele a "nyílt szak" hallgatása, ezt egészíti ki a hivatásos szolgálati viszony megszűnési okának vizsgálata.Polgári hallgató
A 34. §-hoz
A polgári hallgató politikai semlegességét a Javaslat az ösztöndíjas és a kettős jogállású hallgató kötelezettségénél enyhébb mértékben állapítja meg: a fegyveres szervek törvényes feladataival ellentétes célú szervezethez tartozást nem tilalmazza, csak a tagság felfüggesztését és az azzal összefüggő tevékenység mellőzését írja elő.IV. FEJEZET
A KATONAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK TANDÍJA ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendő díjak
A 35. és 36. §-hoz
A Javaslat a katonai felsőoktatási intézmények hallgatóinak tandíjfizetési rendjét a polgári felsőoktatástól eltérően állapítja meg: alanyi tandíjmentességet biztosít a tényleges állományú hallgatóknak. A fizetendő tandíj két összetevőből áll: a kötelező alaptandíj mértéke megegyezik a polgári felsőoktatási intézményekben fizetendő alaptandíj mértékével, az ezt kiegészítő képzési költségtérítés bevezetése az intézménytől függ. A képzési költségtérítés nincs felső összeghatárhoz kötve. A tandíj felhasználásáról való döntés az intézmény hatáskörébe tartozik. A 36. § - az Ftv. végrehajtási rendeletéhez hasonló módon - megteremti az intézmény jogát arra, hogy a tanulmányi kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a hallgatót díj fizetésére kötelezze. A Javaslat rendelkezik a díj legmagasabb mértékéről és az abból teljesíthető kiadások köréről is.A hallgató juttatásai
A 37. és 38. §-hoz
A Javaslat a hallgatói csoportok szerint differenciálja a hallgatói juttatásokat: a kettős jogállású hallgató a járandóságait a hivatásos állományú minősége alapján a Hszt. szabályai szerint kapja. A polgári hallgatók járandóságai a felsőoktatás általánosan irányadó szabályai szerint alakulnak.Az ösztöndíjas hallgató - mint a fegyveres erők tényleges állományú tagja - illetményre jogosult, amelynek összegét a Javaslat mellékletében foglalt szorzók és a köztisztviselői illetményalap szorzataként kell megállapítani.
A 39. §-hoz
A kollégiumi elhelyezésre való jogosultságot is a tényleges állományhoz való tartozás szerint indokolt meghatározni: az ösztöndíjas és a kettős jogállású hallgatók alanyi jogon, térítésmentesen vehetik az elhelyezést igénybe, a polgári hallgatók pedig díjat fizetnek.A 40. és 41. §-hoz
A Javaslat szerint az ösztöndíjas hallgatók többletjuttatásként - a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően - a sorkatonák ellátási rendjéhez hasonló módon természetbeni ellátásokra, valamint a tanszerek árának részleges megtérítésére jogosultak. A tényleges állományú ösztöndíjasok és hozzátartozóik a Hvt. végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII.27.) kormányrendelet 114. §-ának (2) bekezdése szerint szociális juttatásokra is jogosultak.A nem ösztöndíjas hallgatók élelmezését és a polgári hallgatók ruházati ellátását térítés ellenében indokolt lehetővé tenni.
V. FEJEZET
A RENDVÉDELMI FŐISKOLA TANDÍJA ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendő tandíj
A 42. §-hoz
A Javaslat a katonai felsőoktatási intézmények javasolt tandíjszabályaihoz igazítja a Rendvédelmi Főiskola tandíjszabályait: alanyi tandíjmentességet biztosít a kettős jogállású és az ösztöndíjas hallgatóknak, a polgári hallgatók pedig az alaptandíjból és a képzési költségtérítésből álló tandíj megfizetésére kötelezettek.A hallgató juttatásai
A 43-45. §-hoz
A Javaslat szerint pénzbeli és természetbeni juttatásokra a polgári hallgató kivételével minden hallgató jogosult.A pénzbeli juttatás ösztöndíjas hallgató esetén ösztöndíj, kettős jogállású hallgató esetén pedig a hivatásos szolgálati viszonynak megfelelő beosztási és rendfokozati illetmény.
Az ösztöndíj fedezete az éves költségvetési törvényben a főiskola hallgatójára meghatározott normatíva szerint kerül az ösztöndíjszerződést kötő fegyveres szerv által tervezésre és biztosításra. A normatíva szerinti ösztöndíj alap, szociális és tanulmányi összetevőkből áll. A tervezet a főiskola egységességét szem előtt tartva az ösztöndíjat kiadó juttatások feltételeinek és mértékének meghatározását és az ösztöndíj folyósítását a főiskola hatáskörébe utalja.
A kettős jogállású hallgató illetményét az állományilletékes fegyveres szerv biztosítja.
A Javaslat a térítésmentes természetbeni juttatásokat a nappali tagozatos, alapképzésben részt vevő ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatók számára biztosítja. Egyéb természetbeni juttatások a főiskola Szabályzata és belső rendelkezései szerinti díj ellenében vehetők igénybe.
VI. FEJEZET
A VEZETŐKRE, OKTATÓKRA ÉS HALLGATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
Titokvédelem
A 46. és 47. §-hoz
A Javaslat az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének u) pontja alapján úgy rendelkezik, hogy a betekintési jogot, valamint a közzétételi (nyilvánosságra hozatali) jogot titokvédelmi okból korlátozza, és megnevezi a titok szempontjából minősítésre feljogosított személyek körét.Egyes rendelkezések alkalmazásának kizárása
A 48. §-hoz
E § a Javaslat mögöttes jogszabályaként generális jelleggel az Ftv-t jelöli meg, egyúttal kizárja e törvény olyan rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek nem alkalmazhatók a katonai és rendvédelmi felsőoktatásban: a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket valamint az oktatói munkakör pályázat nélküli elnyerésének lehetőségét. A (2) bekezdés szerint a normatív hallgató-támogatási rendszer alkalmazása a polgári hallgatókra korlátozódik.VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
A 49. §-hoz
A tervezet hatálybaléptetése a Hszt-vel és a Hkt-vel egyidejűleg szükséges, tekintettel arra, hogy a szabályozások egymásra utaló rendelkezéseket tartalmaznak. A hallgatói tandíjfizetésre és juttatásokra vonatkozó szabályokat az 1996/97-es tanévtől kezdve indokolt bevezetni és fokozatosan célszerű általánossá tenni. A vezetői pályázatok kiírását rugalmasan kezeli a Javaslat, végső határidőként az akkreditáció tervezett időpontját megadva.Felhatalmazás
Az 50. §-hoz
A Javaslat az Ftv. 115. §-a (1) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelő módon rendezi a hallgatói juttatások törvényi alapját és csak kivételes esetben ad az inflációtól függő, törvényben célszerűen nem rendezhető mértékű juttatások, illetve térítések szabályozására felhatalmazást.Módosító rendelkezések
Az 51. és 52. §-hoz
A Javaslat a Hvt. hatályos szabályait összhangba hozza az Ftv. szerinti közvetlen miniszteri felügyeleti jog szabályaival. Az eddigi megoldástól eltérően - a különböző jogviszonyok sajátosságaira tekintettel - elhatárolódik a tanintézeti hallgató fogalmában összevont, felsőoktatásban részt vevő honvédségi ösztöndíjas hallgató fogalma a katonai szakképzésben részt vevő, katonai szolgálat keretében tanulmányokat folytató hallgatókétól. Ennek következtében indokolt, hogy a katonai és rendvédelmi felsőoktatásban letöltött időből csak a gyakorlatok és kiképzési időszakok számítsanak be a sorkatonai időbe.A (6) bekezdés lehetőséget teremt arra, hogy a katonai felsőoktatási intézmények a minősített időszakok idején a békeidőszaktól eltérő feladatokat lássanak el.
A Javaslat nem tartja indokoltnak a Hvt. 51. §-a (5) bekezdésének módosítását, mivel azt a Hszt. Javaslata kiiktatni tervezi.
Az 52. §; az Ftv. mellékletének módosításával a Rendőrtiszti Főiskola elnevezését változtatja meg, hozzáigazítva azt az intézmény képzési feladataihoz.