adozona.hu
T/3486. számú törvényjavaslat indokolással - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról
T/3486. számú törvényjavaslat indokolással - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1996. évi CXXVI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója - Szja tv-ben meghatározott részének - közcélú felhasználásáról törvényben megjelölt kedvezményezett javára nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól és a kedvezményezettek köréről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
A Szja tv. 45. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, e tör...
T/3486. számú törvényjavaslat indokolással - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról
Az 1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója - Szja tv-ben meghatározott részének - közcélú felhasználásáról törvényben megjelölt kedvezményezett javára nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól és a kedvezményezettek köréről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.1. §
A Szja tv. 45. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában, vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásában az összevont adóalap adójának összegéből a kedvezmények levonása után fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély megfizette, arra az 5. § (1) bekezdésében említett határidőt megelőző 30 nappal számított határidőn túlnyúló fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt nem kapott, és ennek az adóösszegnek az egy százaléka legalább 100 forint.2. §
(1) Ha a magánszemély a befizetett adójának a Szja tv-ben meghatározott részéről e törvény szabályai szerint rendelkezett és rendelkezésének teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági ellenőrzés, sem önellenőrzés következményeként utóbb nem módosítható.(2) Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának önellenőrzése, vagy adóhatósági ellenőrzése az 1. § szerinti fennmaradó adóösszegre kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor a különbözetet az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie.
3. §
(1) Az 1. § rendelkezése szerint meghatározott összeg egy százalékáról csak teljes egészében és csak egy kiválasztott kedvezményezett javára lehet rendelkező nyilatkozatot adni.(2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a magánszemély rendelkező nyilatkozata és az adóbevallás (az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás) vonatkozó adata alapján az 1. §-ban meghatározott összeg egy százalékát utalja át a kedvezményezett javára.
4. §
(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett - az erre szolgáló, nyilvánosságra hozott listában feltüntetett -a) azon - az egyesülési jogról szóló törvény* szerinti - társadalmi szervezet (kivéve pártot, továbbá kivéve a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket), azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább három évvel nyilvántartásba vett, ha alapszabálya, illetőleg alapító okirata szerint betegségmegelőző és gyógyító, szociális, kulturális vagy oktatási tevékenységgel, az idős korúak, a fogyatékosok, a hátrányos helyzetűek segítésével, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, illetve a határon túli magyarság támogatásával, környezetvédelemmel, műemlékvédelemmel, természetvédelemmel, gyermek- és ifjúságvédelemmel, közlekedésbiztonsággal ténylegesen foglalkozik, feltéve, hogy az említett három év valamelyikében az Országgyűlés által címzetten már támogatást kapott a központi költségvetésből, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is;
b) a közalapítvány, feltéve, hogy az alapító okirata szerint a) pontban felsorolt tevékenységekkel foglalkozik;
c) a következőkben felsorolt országos közgyűjtemény és egyéb kulturális intézmény:
1. Hadtörténeti Múzeum,
2. Iparművészeti Múzeum,
3. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum,
4. Kortárs Művészeti Múzeum,
5. Közlekedési Múzeum,
6. Magyar Állami Operaház,
7. Magyar Nemzeti Múzeum,
8. Magyar Nemzeti Galéria,
9. Magyar Természettudományi Múzeum,
10. Mezőgazdasági Múzeum,
11. Nemzeti Színház,
12. Néprajzi Múzeum,
13. Országos Műszaki Múzeum,
14. Országos Széchenyi Könyvtár,
15. Országos Levéltár,
16. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár,
17. Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum,
18. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár,
19. Szabadtéri Néprajzi Múzeum,
20. Szépművészeti Múzeum;
d) a Magyar Tudományos Akadémia;
e) a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram;
f) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram;
g) a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram;
h) a Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogram;
i) az elkülönített állami pénzalap.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelöltek az APEH elnökénél minden év szeptember 30-áig kérhetik a kedvezményezettek listájára való felvételüket azzal, hogy ezen határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező - jogszabályok előírásai szerinti - elnevezését, címét, adószámát és bankszámlaszámát, a bírósági nyilvántartásba vétel számát, az alapszabály vagy az alapító okirat másolatát, valamint az e bekezdés d) pontja szerinti igazolást. A listára azon jelentkező vehető fel, amely
a) belföldi székhelyű, és
b) a hazai lakosság, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működik, és
c) pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet a listába vételi kérelmét megelőző utolsó választáson nem állított és nem támogatott, továbbá ezt az alapszabályában a továbbiakra is kizárta, és
d) az APEH-nál nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs, az önkormányzati adóhatóság és a vámhatóság által 30 napnál nem régebben kiállított igazolással rendelkezik, mely szerint a kiállító szervezetnél nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs, valamint nyilatkozatot ad arról, hogy
1. a társadalombiztosítással kapcsolatos minden befizetési kötelezettségének eleget tett;
2. az alapszabálya szerinti - a 4. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott - tevékenységét a listába vétel kérelmezési időpontjának évét megelőző három év, közalapítvány esetében egy év óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja, eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek.
(3) Az adóhatóság a (2) bekezdésben említett listára való felvételről határozatot hoz. A listára való felvételi kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban ezt a határozatot a társadalmi szervezet, illetőleg a közalapítvány kérelmére az a bíróság, amelynél a nyilvántartásba vétel történt, nemperes eljárásban 15 napon belül - a listára vételi feltételek fennállásának megállapítása esetén -megváltoztatja.
(4) Az (1) bekezdés c)-i) pontjában megjelöltek minden év szeptember 30-áig az APEH elnökének jelenthetik be igényüket a kedvezményezettek listájára való felvételre, illetőleg írásban nyilatkozhatnak, hogy nem tartanak igényt a listában való feltüntetésre.
(5) Az APEH elnöke a kedvezményezetteket kódszámmal látja el és gondoskodik a kedvezményezettek listájának, valamint kódszámának legkésőbb minden év november 30-áig történő nyilvánosságra hozataláról. A listát az APEH ügyfélszolgálati helyiségeiben ki kell függeszteni, továbbá két országos napilapban meg kell jelentetni. Az APEH-hoz beadott kérelemre, 2000 Ft közzétételi díj ellenében a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni az ezt kérelmezők listáját és kódszámát. A közzétételi díjat illetékbélyegben kell leróni.
(6) A (3) bekezdés szerinti bírósági felülvizsgálatot követően az adóhatóság az adott évet követő év január 10-éig az (5) bekezdés szerint hivatalból gondoskodik a kedvezményezettek kódszámmal történő ellátásáról, a kiegészítő lista kifüggesztéséről, a két országos napilapban való megjelentetésről, illetőleg a Magyar Közlönynek történő átadásról.
5. §
(1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot általa lezárt, a nevével, lakcímével és az adóazonosító jelével ellátott postai szabvány méretű borítékban, azzal azonos méretű lapon tehet, amelyet vagy az adóbevallási csomagjában helyez el, vagy - az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén - legkésőbb az adóévet követő március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának ad át. A borítékba helyezett rendelkező nyilatkozat csak a kedvezményezett 4. § (5) bekezdésében említett kódját, valamint az 1. § szerint a magánszemély által meghatározott adó egy százalékának megfelelő összeget tartalmazza, továbbá feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is.(2) A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, azzal együtt, zárt csomagban kell megküldenie az adatszolgáltatás szerint illetékes adóhatóságnak.
(3) A borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag
a) a (4) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek engedhet betekintést;
b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;
c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.
(4) Az adóhatóság a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot a boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el és azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza fel, illetve őrzi. A rendelkező nyilatkozatok teljesítése érdekében szükséges ellenőrzés céljából csak az 1. §-ban említett adatok és az (1) bekezdésben említett összeg kapcsolható össze. Az adóhatóság egyébként csak a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén, az abban eljáró felhatalmazott személynek engedélyezheti - a jogvita jogerős határozattal történő lezártáig - az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.
(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig - a kedvezményezettek részére történő átutalás évét követő ötödik év végéig megkezdett - a (4) bekezdésben említett esetleges jogviták mindegyike jogerős határozattal le nem zárul. Ezen időpontot követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat az APEH elnöke által kiadott eljárási rendben kell megsemmisíteni.
6. §
(1) Az APEH a 3. §-ban említett összeget legkésőbb az adott év október 31-éig utalja át a kedvezményezett javára, kivéve, ha az adóbevallás, a munkáltatói elszámolás, illetőleg a rendelkező nyilatkozat az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra - az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés megállapítása alapján - alkalmatlan. Ebben az esetben az utalást akkor kell teljesíteni, amikor az ezen határidőt követő egy éven belül az említett iratok pótlása, helyesbítése alapján az lehetséges. Későbbi utalást az adóhatóság csak az 5. § (4) bekezdésében említett jogvitát lezáró jogerős határozat alapján teljesít.(2) Az 1. §-ban és a 3. §-ban előírt rendelkezések szerinti feltételek hiányában a rendelkező nyilatkozat hatálytalan.
(3) A 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó adatait az átutalást követő naptári év október 31-éig sajtóközleményben nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel igazolása céljából a sajtóközlemény egy eredeti példányára az adózási bizonylat-megőrzési szabályokat kell alkalmazni.
7. §
(1) Amennyiben a kedvezményezett a magánszemély(ek) rendelkező nyilatkozata(i) szerinti összegre nem tart igényt, azt az APEH által megjelölt számlára utalja vissza. A visszautalt összeg, továbbá a 6. § (2) bekezdése alapján hatálytalan rendelkező nyilatkozat szerinti összeg a központi költségvetés személyi jövedelemadó bevételét képezi.(2) Az e törvény szerint a kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az APEH az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás megállapítása esetén az adóhatóság erről határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget -az Art. 95. §-a szerinti elévülési időn belül - visszafizetteti.
8. §
(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: ltv.) 33. §-a (2) bekezdésének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /illetékmentes eljárások:/"19. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényben megjelölt kedvezményezettek listájába történő felvétel iránt kezdeményezett eljárás. "
(2) Az ltv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki. /illetékmentes a polgári ügyekben:/
"n) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényben megjelölt kedvezményezettek listájába történő felvételi kérelmet elutasító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás."
9. §
(1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkező nyilatkozatot első alkalommal az 1996. évi jövedelemnek - az 1. §-ban meghatározott - adójáról lehet tenni.(2) A kedvezményezettek listájába való felvétel első alkalommal e törvény hatályba lépését követő 15 napon belül kérhető.
(3) A 4. § (1) bekezdése a) és b) pontjában megjelölt kérelmezőnek az igazolások benyújtása helyett a (2) bekezdésben említett esetben elégséges arról nyilatkoznia, hogy a 4. § (2) bekezdésének d) pontjában megjelölt szervezeteknél nyilvántartott köztartozása nincs. E nyilatkozat valódiságát az adóhatóság jogosult ellenőrizni.
(4) A 4. § (5) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatal első alkalommal e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül történik.
(5) A 4. § (6) bekezdése szerinti kiegészítő listát a (2) bekezdésben említett esetben legkésőbb 1997. március hó 15-éig lehet nyilvánosságra hozni, az adóhatósági határozatot megváltoztató, ezt követően hozott bírósági határozat - ha az egyéb feltételek is fennállnak - a kedvezményezetteknek csak a következő évre vonatkozó listája összeállításakor vehető figyelembe.
(6) Az 5. § alkalmazásában az 1996. évi jövedelem adójával összefüggő rendelkezés során adóazonosító jel helyett a személyi számot kell feltüntetni.
10. §
Az egyházakkal, egyházi intézményekkel, szervezetekkel, illetőleg azok által folytatott közcélú tevékenységekkel kapcsolatos kedvezményezés szabályairól külön törvény rendelkezik.INDOKOLÁS
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 45. §-a rendelkezik arról, hogy a magánszemély az összevont adóalapja után befizetett adójának egy százalékát - külön törvényben meghatározott módon és feltételek szerint - az általa megjelölt kedvezményezett részére engedményezheti. A Javaslat ennek az eljárásnak a kereteit biztosítja.A kedvezményezhető körbe - ha erre igényt tartanak - beletartoznak egyes országos kulturális intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia, az elkülönített állami pénzalapok, az alapprogramok. A társadalmi szervezetek, az alapítványok és a közalapítványok a Javaslatban részletesen meghatározott feltételek megléte esetén jelentkezhetnek be a kedvezményezettek körébe. A kedvezményezettek listáját az APEH a hivatali helyiségeiben kifüggeszti, két országos napilapban közzéteszi, illetőleg azok listáját, amelyek ezt kérik, - díj ellenében - a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A magánszemélyek rendelkező nyilatkozatot az adóbevallási csomagjukban elhelyezett vagy - munkáltatói elszámolás esetén - a munkáltatónak átadott külön zárt borítékban tehetnek, azzal, hogy a munkáltató ezt az évvégi munkáltatói adóelszámolással kapcsolatos adatszolgáltatás részeként zárt csomagban továbbítja az adatszolgáltatás szerint illetékes adóhatóság részére. A nyilatkozat mindkét esetben csak a kedvezményezett kódjelét (esetleg elnevezését is) és az 1 százalék összegét tartalmazza, a borítékon pedig fel kell tüntetni a rendelkező magánszemély nevét és az adóazonosító jelét (az 1996. évre vonatkozó nyilatkozatnál a személyi számát). A nyilatkozattétel (a kedvezményezés) feltétele a magánszemély oldaláról az, hogy az adott évi összevont adóalapja utáni adót ténylegesen befizesse, továbbá, hogy csak egy kedvezményezettet jelölhet meg.
Az adóhatóság az adategyeztetést követően legkésőbb minden év október 31-éig átutalja a rendelkező nyilatkozatok szerinti összeget a kedvezményezetteknek. Az esetleges - átutalással kapcsolatos - jogvitákra tekintettel az utalás évét követő öt adóévben a nyilatkozatot és a borítékot az adatvédelmi követelmények betartásával őrizni kell, ezt követően - ha jogvita nem keletkezett - azok megsemmisítendők. Jogvita esetén annak jogerős lezárásáig az iratok nem semmisíthetők meg, mert ezzel úgy a nyilatkozó, mint a kedvezményezett számára lehetetlenné válna az adóhatósági eljárásra vonatkozó kétely bizonyítása. A borítékok és a rendelkező nyilatkozatok őrzésére vonatkozóan garanciális szabályok rendelkeznek az adótitok megtartásáról és a személyiségi jogokkal kapcsolatos fokozott adatvédelemről, továbbá ezzel is összefüggésben ugyancsak garanciális szabályok segítik az adóhatóság kötelezettségeinek teljesítését.
Az egyházakra vonatkozó kedvezményezés lehetőségét a Javaslat nem tartalmazza, erre az egyház-finanszírozás rendjének átalakítása során a történelmi egyházakkal történt megállapodás lezárása után indokolt visszatérni.