adozona.hu
T/4965. számú törvényjavaslat indokolással - a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
T/4965. számú törvényjavaslat indokolással - a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1997. évi CXXXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, a tőkeáramlás segítése, ezen belül a külföldi működő tőke gazdaságunkban való tartós megjelenésének, valamint az ezzel összefüggő gazdasági célú letelepedési formák kibővítése és elismerése, a befektetések biztonságával összefüggő garanciális szabályok érvényesítése, továbbá a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
(1) E törvény szabályozza...
(2) Ha nemzetközi szerződés e törvénytől eltérően rendelkezik, a nemzetközi szerződés irányadó akkor is, ha ezt e törvény külön nem említi.
a) külföldi vállalkozás: a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
b) fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek;
c) kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el;
d) vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység.
(2) A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet telephellyel.
a) a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állammal, illetve nemzetközi szervezettel kötött nemzetközi szerződés a fióktelep létesítését Magyarországon lehetővé teszi, továbbá
b) a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nemzetközi szerződés fennállásáról a külügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
(2) A fióktelep cégnevét kizárólag a fióktelepnél foglalkoztatott személyek jegyezhetik.
a) valamely tevékenység végzésével összefüggésben vállalkozás alapítását engedélyhez köti, vagy
b) meghatározott tevékenység folytatásához külön engedély meglétét írja elő, valamint, ha
c) meghatározott tevékenység folytatásához - az ügyfelek, a fogyasztók, illetve az üzletfelek érdekeinek védelmében - külön pénzügyi biztosítékot (így különösen pénzbeli letétet, bankgaranciát, kezesi biztosítási szerződést, felelősségbiztosítást) is megkövetel,
ezeket a követelményeket a fióktelepnek is teljesítenie kell.
(2) Törvény, illetve annak felhatalmazása alapján kormányrendelet a fióktelepre
a) a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, a monetáris politika, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető, jogos érdekei védelmében, valamint
b) a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek által indokolt körben és mértékben
eltérő szabályozást állapíthat meg.
(2) A külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról, illetve vállalt kötelezettségekről saját cégneve alatt csak a fióktelep megszűnésekor, illetve az e törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet.
(3) A fióktelepnél foglalkoztatott személyek ezen jogviszonyuk fennállása alatt
a) a külföldi vállalkozás,
b) a külföldi vállalkozás részvételével akár belföldön, akár külföldön működő gazdálkodó szervezet vagy más szervezet,
c) a külföldi vállalkozás belföldön vagy külföldön létesített más kereskedelmi képviselete, illetve külföldön létesített más fióktelepe cégnevét nem jegyezhetik, illetve az a)-c) pontokban említett szervezetek, illetve szervezeti egységek cégneve alatt adott meghatalmazás alapján nem járhatnak el.
(2) A vagyontárgyak külföldről történő behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá eső termékek esetén - a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
(3) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.
(2) A külföldi vállalkozás éves beszámolójának egy hiteles másolati példányát a fióktelepnek a cégbíróságnál a tárgyévet követő év szeptember 30-ig letétbe kell helyeznie, s ezzel egyidejűleg közzé kell tennie. Közzétételi kötelezettség alatt az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata részére történő megküldést kell érteni.
(2) Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed.
a) nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben vagy,
b) ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés, illetve a viszonosság fennállásáról a külügyminiszter és az igazságügy-miniszter tájékoztatót tesz közzé.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonjogát a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok szerint szerezheti meg.
(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlannak az ingatlanforgalmazás céljából megszerezni kívánt ingatlan.
(5) A fióktelep megszüntetése esetén az ingatlant a külföldi vállalkozásnak egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az elidegenítési kötelezettség alól a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője (a továbbiakban: a hivatal vezetője) felmentést adott. A hivatal vezetője a felmentést a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló jogszabály szerinti feltételekkel, és az abban foglalt eljárási szabályok szerint adja meg azzal, hogy a felmentés nem tagadható meg akkor sem, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás által vagy részesedésével alapított belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve másik fióktelep, továbbá kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges.
(2) A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. Mind a magyar, mind a külföldi állampolgárral létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvében (Mt.) foglaltakat kell alkalmazni, ha az Mt., illetve a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet másképp nem rendelkezik.
(3) A fióktelep cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte. Fizetésképtelenség esetén követendő eljárás
(2) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás a magyarországi fióktelepre csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében terjed ki.
(3) Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön, személyes joga alapján indított fizetésképtelenségi eljárás a (2) bekezdésben említett nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a fióktelepre nem terjed ki, a fióktelep bejegyzésének helye szerinti megyei bíróság - a cégbíróság értesítése alapján - hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását.
(4) A fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a 22. § szerinti eltérésekkel. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban eljáró - a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére jogosult - felszámoló rendelkezik.
(2) Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás az általános szabályok szerint rendelkezik.
(2) A 19. § (2) bekezdésében és a 20. §-ban említett nemzetközi szerződésekről, illetve a viszonosság fennállásáról az igazságügy-miniszter és a külügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
a) adósnak a külföldi vállalkozást kell tekinteni a fióktelep útján keletkezett tartozásai vonatkozásában,
b) a fióktelep vagyona alatt a külföldi vállalkozás mindazon vagyonát (befektetett eszköz, illetve forgóeszköz) érteni kell, amelyet a fióktelep a számviteli nyilvántartása szerint használ (kezel),
c) ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, ott a fióktelep vezetőjét kell érteni,
d) ahol a Cstv. - a felszámolási eljárásban - a 8. §-ának (1) bekezdése szerinti szervekre, illetve testületekre utal, azon a külföldi vállalkozás esetében a létesítő okirata szerinti ügyvezetést ellátó személyt vagy testületet, illetve - a külföldön megindított fizetésképtelenségi eljárás esetében - a külföldi vállalkozás vagyonával kapcsolatban rendelkezésre jogosult felszámolót kell érteni.
(2) A fizetésképtelenség megállapításának akkor van helye, ha
a) a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep a nem vitatott vagy elismert - (1) bekezdés szerinti - tartozást az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, vagy
b) a vele szemben Magyarországon lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.
(3) A 20. § szerinti eljárás a hitelező kérelmére, illetve a cégbíróság értesítése (cégnyilvántartási törvény 55. §) alapján indul.
(2) Kérelemre a cégbíróság az alábbi körülmények együttes fennállása esetén törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból:
a) a külföldi vállalkozásnak a fióktelep működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása,
b) a fióktelep a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak,
c) nincs a fióktelepein keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon hatósági vagy bírósági eljárás (ideértve a választottbírósági eljárást is) folyamatban, vagy a folyamatban levő eljárásokban a vagyoni igények kielégítésére a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtott,
d) nincs fizetésképtelenségi eljárás folyamatban a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep ellen.
(3) A fióktelep kérelemre történő törlésének nem feltétele a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás államának a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról.
(4) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnésére tekintettel a fióktelep törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. A (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
(5) A cégbíróság hivatalból intézkedik a fióktelep cégnyilvántartásból való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a fióktelepet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további működéstől, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezők a követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be. A cégbíróság azt követően nyilvánítja megszűntnek és törli a fióktelepet a cégjegyzékből, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett vagy a bejelentés alapján a hitelező követelése kielégítésre került.
(6) A fióktelep megszűnése esetén a fióktelep cégneve alatt megszerzett olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt és kollektív befektetési értékpapírt, amelyet devizakülföldi nem szerezhet meg, el kell idegeníteni, a külföldi vállalkozás az elidegenítés utáni ellenértékre tarthat igényt.
(2) A kereskedelmi képviselettel kapcsolatos cégbejegyzésre és cégnyilvántartásra - ide értve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is - valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kereskedelmi képviselet létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, és ezek változásának, valamint törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a kereskedelmi képviselet cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.
(3) A kereskedelmi képviselet cégnevét kizárólag a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatott személyek jegyezhetik.
(4) A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek, valamint a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság közötti két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés, illetve viszonossági gyakorlat a kereskedelmi képviselet magyarországi létesítését lehetővé teszi.
(5) A (4) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés, illetve a viszonosság fennállásáról a külügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
a) külkereskedelmi szerződéseket közvetít,
b) részt vesz a szerződéskötések előkészítésében,
c) tájékoztatási, reklám- és propaganda tevékenységet végez.
(2) Ha jogszabály valamilyen termék vagy szolgáltatás tekintetében az (1) bekezdés szerinti tevékenységhez külön engedély meglétét követeli meg, a kereskedelmi képviselet a tevékenységet csak az engedély birtokában folytathatja.
(3) A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
(4) Az államháztartás alrendszerei számára kötelezően teljesítendő befizetésekről és az azzal kapcsolatos kötelezettségekről külön jogszabályok és nemzetközi szerződések rendelkeznek. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed.
(2) A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja.
(3) A kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte.
a) a külföldi vállalkozásnak a kereskedelmi képviselet működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása, továbbá
b) a kereskedelmi képviselet a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak, és
c) nincs a kereskedelmi képviseletei tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon bírósági vagy hatósági eljárás
folyamatban.
(2) A kereskedelmi képviselet kérelemre történő törlésének nem feltétele az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás államának a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról.
(3) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnésére tekintettel a kereskedelmi képviselet törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
(4) A cégbíróság hivatalból intézkedik a kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a kereskedelmi képviseletet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további működéstől, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezők a követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be. A cégbíróság azt követően nyilvánítja megszűntnek s törli a kereskedelmi képviseletet a cégjegyzékből, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett vagy a bejelentés alapján a hitelező követelése kielégítésre került.
(E törvény alkalmazásában:)
"b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet - a lakásszövetkezet kivételével - a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó, továbbá az adófizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelő,"
"f) székhelyen a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének cégbírósági bejegyzés szerinti székhelyét is érteni kell."
(2) A kamarai törvény 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Megszűnik a területi gazdasági kamarai tagság, ha)
"a) a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik - ide értve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének megszűnését is -
"1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet."
"c) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosító intézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott - a 13. § hatálya alá nem tartozó - arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül."
"c) külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti helyi bíróság,
d) belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság, illetőleg Fővárosi Bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság)."
"(4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
"(1) A külföldiek Magyarországi befektetései és gazdasági célú letelepedései teljes védelmet és biztonságot élveznek."
(2) A Btv. 3. §-a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdésben említett gazdasági célú letelepedési formán kívül külföldiek által csak külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként lehet Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytatni. Külföldi székhelyű vállalkozás alatt a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként üzletszerű gazdasági tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) folytató jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni." V. fejezet
(2) A törvény hatályba lépésével
a) a külföldiek kereskedelmi képviseleteiről, valamint információs és szerviz irodáiról szóló 3/1989. (II.26.) KeM rendelet,
b) a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 18. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(3) Az e törvény hatályba lépésekor működő információs- és szerviz irodák 1999. december 31-ig kérhetik kereskedelmi képviseletként történő nyilvántartásba vételüket a cégbíróságtól, ha az e törvény szerinti feltételeknek megfelelnek. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság intézkedik a nyilvántartásából való törlés iránt.
(4) Az e törvény hatályba lépésekor a cégbíróság előtt folyamatban levő -információs, illetve szerviz iroda bejegyzésére irányuló - eljárásban a kérelmező 1998. szeptember 1-ig választhat, hogy információs, illetve szerviz iroda bejegyzését kéri (figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra), vagy kérelmét kereskedelmi képviselet bejegyzésére irányuló kérelemként módosítja.
(5) Azok a devizakülföldiek, amelyek e törvény hatályba lépésekor már megkötött külkereskedelmi szerződések alapján folytatnak Magyarországon telephelyen (telepen) vállalkozási tevékenységet, belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet, illetve fióktelep létesítése nélkül működhetnek az adott külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében, de legkésőbb 1999. december 31-ig.
(6) Az e törvény hatályba lépésekor bizományi raktárat fenntartó, illetve vevőszolgálati és szerviz tevékenységet ellátó kereskedelmi képviseletek e tevékenységüket 1998. december 31-ig folytathatják.
Garanciális szabályként mondja ki a külföldiek befektetéseinek védelmét, így kisajátítás, vagy az ahhoz hasonló hatással járó állami intézkedés esetén a haladéktalan, tényleges értéken, a befektetés pénznemében történő kártalanítást. Kerettörvény jelleggel szabályozza a külföldiek által alapított és a "vegyestulajdonú" társaságok alapítására, működésére, állami ellenőrzésére, az állammal való közjogi kapcsolatra vonatkozó szabályokat. A magyar jogrendszernek a piacgazdaság kiépítésével összefüggő fejlődésével megszűnt a külföldi befektetőkre vonatkozó tulajdonszerzési és devizahatósági engedélyeztetési kötelezettség, a befektetési törvény kiegészült továbbá a versenytörvényre, az árszabályozásról szóló törvényre való utalással, de a jogszabályba beépültek az adózásra vonatkozó alapelvek és bizonyos - a külföldi befektetéseket ösztönző - kedvezmények is. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény lehetővé tette a külföldi, illetve a részben külföldi tulajdonban levő vállalkozások számára is a tevékenységükhöz szükséges ingatlan tulajdonjogának megszerzését is, ide nem értve a termőföldet és a védett természeti területet.
A külföldiek gazdasági célú, magyarországi letelepedésével összefüggő - a nemzetközi gazdasági együttműködésben elfoglalt szerepünkből adódó - kötelezettségek
A befektetési törvény hatályba lépése óta eltelt kilenc év alatt tért hódítottak és korszerűsödtek a piacgazdaság magántulajdonon alapuló vállalkozási formái, a modern piacgazdasági követelményekhez és a fejlett országok - különösen az Európai Unió - jogfejlődéséhez igazodtak a szabályozási keretek, számos országgal kötöttünk beruházásvédelmi kétoldalú szerződéseket. A WTO egyezmények közül az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény (GATS) érinti az egyes szolgáltatások végzésével kapcsolatban a letelepedési jogot.
Az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival 1991-ben a társulás létesítéséről megállapodást írtunk alá. Teljes jogú tagként csatlakoztunk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), melynek munkájában korábban megfigyelői státuszban vettünk részt. Ez a két egyezmény azért is lényeges, mert kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a részes államokban székhellyel rendelkező vállalkozások számára nemzeti elbánást, diszkriminációtól mentes szabályokat teremtve tesszük lehetővé Magyarországon a gazdasági célú letelepedést, azaz leányvállalatok, fiókok, kereskedelmi képviseletek alapítását, működtetését.
1.) Az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás IV. Címének 2. fejezete rendelkezik a személyek nemzeti akadályoktól mentes, szabad mozgásának megteremtéséről, ezen belül a letelepedéshez való jogról. A letelepedéshez való jog ebben a vonatkozásban azt jelenti, hogy a szerződésben részes másik állam területén önálló vállalkozóként, továbbá leányvállalat, fiók, illetve képviselet létrehozásával gazdasági tevékenységet lehet folytatni, s ezekre a befektetési formákra diszkriminatív szabály nem hozható. Természetesen érvényesíthetők a közrend, közbiztonság, közegészségügy által indokolt korlátozások. Az Európai Megállapodásban Magyarország 1999. február 1-ig vállalt kötelezettséget arra, hogy az említett letelepedési formákra a nemzeti elbánás szerint engedi meg a területén történő létesítést, illetve működtetést. A pénzügyi szektorban ez a határidő 2004. február 1.
a) A leányvállalatok tekintetében (amelyek alatt a jelen szabályozás szempontjából a külföldi anyacég által alapított, illetve tulajdoni részesedése által ellenőrzött, önálló jogalanyisággal - legtöbbször jogi személyiséggel is - rendelkező, belföldi székhelyű vállalkozást értjük) nemzetközi kötelezettségvállalásunkat teljesítettük, hiszen ezt a gazdasági célú letelepedési formát már a fent említett befektetési törvény szabályozta, továbbá a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény is lehetővé tette a külföldi természetes és jogi személyek szövetkezetben való tagsági viszonyát és érdekeltség-szerzését.
b) A külföldi vállalkozások számára a közvetlen kereskedelmi képviselet alapításának joga szintén biztosított, az ezzel kapcsolatos szabályokat a 3/1989. (II.16.) KeM rendelet tartalmazza. A KeM rendelet szabályai az Európai Megállapodással összefüggésben azonban felülvizsgálandóak annyiban, hogy indokolt-e fenntartani az Ipari, Kereskedelmi és az Idegenforgalmi Minisztérium általi külön nyilvántartásba vételi kötelezettséget.
c) Nincs azonban a hatályos magyar joganyagban a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fiókalapítását, továbbá a devizakülföldi egyéni vállalkozók magyarországi üzletszerű gazdasági tevékenységének folytatását lehetővé tevő szabály.
A törvényjavaslat ezért célul tűzi ki a fiókalapítás lehetővé tételét is, a devizakülföldi egyéni vállalkozók számára azonban csak az Európai Megállapodás szerinti 1999. évi határidőtől kívánjuk lehetővé tenni a belföldi gazdasági célú letelepedést.
2.) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) kötött csatlakozási szerződésünk a Tőkemozgások Liberalizációs Kódexének céljait elfogadva arra tartalmaz kötelezettséget, hogy legkésőbb 1997. december 31-ig Magyarország lehetővé teszi a fiókok alapítását is a részes államokban székhellyel rendelkező vállalkozások számára, ideértve a pénzügyi szektort (bankok, biztosítási intézetek, befektetési vállalkozások) is. Hasonló kötelezettséget kíván Magyarország vállalni az OECD most előkészítés alatt levő Multilaterális Befektetési Megállapodásának (MAI) keretében is. Fentiekre tekintettel a fiókokra vonatkozó szabályozásnak úgy kell megszületnie, hogy az 1998. január 1-jén hatályba léphessen. A törvényi szabályozás koncepcióját az 1019/1997. (II. 20.) Korm. határozat hagyta jóvá, amely a Magyar Közlöny 1997. évi 16. számában került közzétételre.
Ennek alapján készült el a törvényjavaslat, melyet a Kormány első olvasatban már júliusban jóváhagyott, de úgy döntött, hogy az Országgyűléshez a kapcsolódó törvénymódosításokkal együtt kell benyújtani. A jelen törvényi szabályozás célja ugyanis olyan kerettörvény megalkotása, amely a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei, illetve kereskedelmi képviseletei alapítására, működésére, megszüntetésére vonatkozó alapvető szabályokat, valamint az ezek révén Magyarországon megvalósított befektetések biztonságára, a diszkriminatív elbánás tilalmára vonatkozó garanciális rendelkezéseket tartalmazza.
A Kormány döntésének megfelelően időközben már benyújtásra került Országgyűléshez a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: cégnyilvántartási törvényjavaslat), amely tartalmazza a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek, továbbá kereskedelmi képviseleteinek cégnyilvántartására, továbbá a bejegyzésükkel, cégadataik változásával, megszűnésükkel kapcsolatos cégeljárásra és a cégnyilvánosságra vonatkozó szabályokat is . A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire vonatkozó egyes pénzügyi anyagi és eljárásjogi szabályok (pl. adózás, számvitel, devizastátusszal összefüggő rendelkezések), valamint a pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesítendő fióktelepekre vonatkozó sajátos rendelkezések kialakításáról sem a jelen törvényjavaslat szól, hanem külön törvénymódosítások.
Ennek oka az, hogy az adótörvények, a számviteli törvény, a devizatörvény, a hitelintézeti törvény, az értékpapírtörvény, a befektetési alapokról szóló törvény ...stb. ebben az évben amúgy is módosulnak, így a fióktelepekkel összefüggésben szükségessé váló kiegészítés azzal egyidejűleg beépíthető lesz, feleslegessé téve a fent említett jogszabályok többszöri módosítását.
A Parlamenthez szeptember hónapban benyújtásra került az adózás rendjéről szóló 1990. évi CXI. törvény, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása, melyek a fióktelep létesítésével, működésével kapcsolatos közteherfizetés anyagi és eljárásjogi szabályait szabályozzák.
A közeljövőben kerül a Kormány elé a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása, amely a fióktelep devizastátusát rendezi, továbbá a pénzügyi szektor szolgáltatásait szabályozó, és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosítása, amelyek a külföldi vállalkozásoknak az említett tevékenységekre alapítandó fióktelepeire vonatkozó részletes szabályait tartalmazzák. Ezek a törvények a következők:
- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
- az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény,
- a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény,
- a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,
- a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,
- a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,
- a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény.
A törvényi szabályozás célja az említett jogszabályoknál a fióktelepekre vonatkozó olyan sajátos szabályok beillesztése, amelyek a létesítési és engedélyezési feltételeken kívül kiterjednek az állami felügyelet gyakorlására, érvényesítik a befektetők, betétesek, biztosítottak, továbbá a pénzügyi szektorban szolgáltatást végzők biztonságos működéséhez, az ügyfelek érdekeinek védelméhez, a titokvédelemhez, végül a hazai pénz- és tőkepiac védelméhez fűződő érdekeket.
A kerettörvény szabályozási köre:
1. ) A törvényjavaslat tartalmazza a fióktelep útján Magyarországon végzendő vállalkozási tevékenység kereteit, a fióktelep létrehozatalának feltételeit, a fióktelep jogi státuszát. A fióktelep működésével kapcsolatban csak néhány vonatkozást említ meg. Többre nincs szükség, hiszen a fióktelep belső szervezeti működését, a cégközponttal való kapcsolatát a külföldi vállalkozás személyes joga szabályozza, másfelől főszabályként a belföldi gazdálkodó szervezetekre irányadó jogszabályokat kell alkalmaznia a külföldinek a magyarországi fióktelepe működtetése, az így folytatott vállalkozási tevékenység során. A javaslat ezért csak arra utal, hogy mely jogszabályok irányadók a foglalkoztatottakkal fennálló jogviszonyra, a belföldi működésre, a magyar közjogi szervezetekkel fennálló jogviszonyokra, a közteherviselési kötelezettségre. A külföldi vállalkozás a fióktelep útján realizált nyeresége után belföldön mint telephely adózik, az ezzel kapcsolatos szabályokat a magyar adójogszabályok és számos állam vonatkozásában kétoldalú adóztatási egyezmények tartalmazzák.
2. ) A kereskedelmi képviseletre vonatkozó szabályozás törvényi szintre emelésekor a javaslat a fióktelep szabályozásához hasonló kodifikációs megoldást választ, mely szerint rögzíti a kereskedelmi képviselet létesítésére jogosultak körét, a létesítés feltételeit, a külföldi cégnek a kereskedelmi képviselet útján belföldön ellátható tevékenységét, utal a képviselet működésével összefüggő külön jogszabályok rendelkezéseire - ideértve az ott foglalkoztatottak munkavállalására vonatkozó szabályokat is -, szól a képviselet megszüntetésének feltételeiről, eljárási szabályairól, végül a pénzügyi szektorban külön törvények által szabályozott képviseletekről.
A törvény elején kerültek elhelyezésre a fogalommeghatározások is:
- Külföldi vállalkozás alatt a törvény a főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató, a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező szervezetet érti. E törvény tehát nem jogosítja fel pl. a költségvetési intézményként, közjogi szervezetként vagy nonprofit szervezetként (civilszervezetként) működő külföldi szervezeteket a fióktelep nyitásra még akkor sem, ha kiegészítő tevékenységként, másodlagosan vállalkozási tevékenységet folytatnak, erre nézve ugyanis nincs nemzetközi kötelezettségvállalásunk.
- Vállalkozási tevékenységnek a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet kell tekinteni. A törvényjavaslat tehát az üzletszerű gazdasági tevékenység végzése céljából történő letelepedés, (azaz a gazdasági célú letelepedés) fióktelep formájában történő megvalósítását szabályozza, míg a kereskedelmi képviselet saját nevében ilyen tevékenységet Magyarországon nem folytathat, hanem az "anyacég" ilyen irányú tevékenységét segítheti belföldön elő az anyacég tevékenységének ismertetésével, a szerződések közvetítésével, az ügyfelekkel való kapcsolattartással.
- A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep) a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező olyan magyarországi szervezeti egysége, telephelye, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, s amely útján a külföldi cég Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytathat.
- A külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletét (a továbbiakban: kereskedelmi képviselet) a külföldi cég közvetlen képviseletként maga létesíti abból a célból, hogy nevében és javára kereskedelmi ügyleteket közvetítsen, tájékoztatási és reklámtevékenységet végezzen.
A létrehozatali és cégnyilvántartási kérdésekkel kapcsolatban a tervezet utal a cégnyilvántartási törvényre, amely egyébként figyelembe veszi az Európai Közösségek Tanácsának 89/666. EGK irányelvét is, (11. sz. társasági jogi irányelv). Az irányelv az EU tagállamokban létesített fióktelepekkel kapcsolatos közzétételi követelményekről szól, de kitér a nem EU tagállamokban székhellyel rendelkező cégek EU tagállamban létrehozandó fiókjával kapcsolatos szabályokra is.
A törvényjavaslat szól arról is, hogy a cégnyilvántartási törvényben részletezett bejelentési kötelezettség a fióktelep vezetőjét terheli. Cégjegyzésre jogosultat csak a fióktelepnél foglalkoztatottak közül lehet kijelölni.
Ha valamely jogszabály az alapítási, illetve működési engedélyhez, illetve valamely tevékenység folytatásához személyi illetve tárgyi feltételeket, illetve tőkekövetelményt követel meg, azokat természetesen a külföldi vállalkozásnak is teljesítenie kell a fióktelep vonatkozásában. Nemzetközi kötelezettségvállalásunkba nem ütköző esetekben törvény, illetve annak alapján kiadott Korm. rendelet meghatározhat olyan tevékenységeket, melyeket csak magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozók végezhetnek. Ezen eseteket kivéve nincs korlát a fióktelepek által végezhető tevékenységek vonatkozásában. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy az előbb említett tevékenységek folytatására külföldi vállalkozás által Magyarországon fióktelep ugyan nem létesíthető, de a külön jogszabályokban foglalt feltételek megtartásával belföldön gazdálkodó szervezet hozható létre vagy egy belföldi gazdálkodó szervezetben részesedés is szerezhető. Ilyenek pl. azok a tevékenységek, amelyek a koncessziós törvény, illetve az ún. ágazati koncessziós törvények hatálya alá esnek, illetve azok a tevékenységek, amelyekre vonatkozóan a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményben fenntartással (rezervációval) élt. Az OECD-vel kapcsolatban pl. a csatlakozásunkkor rezervációt tettünk a tőkemozgások liberalizációs kódexével kapcsolatban a belföldi légiforgalmazási tevékenységre, a nemzetközi vizeken való hajózási tevékenységre, a folyó láthatatlan műveletek liberalizációs kódexével kapcsolatban személy-, illetve árufuvarozásra.
Ezért ki kell mondani olyan összeférhetetlenségi szabályt is, mely szerint a fióktelepnél foglalkoztatottak ezen jogviszonyuk fennállása alatt nem jegyezhetik az anyacég, annak kereskedelmi képviselete, más vállalkozása, illetve külföldön létesített más fióktelepe cégnevét, illetve azok meghatalmazottjaként nem járhatnak el.
Különösen a belföldi hitelezőket védi az a szabály, mely szerint a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön fellelhető vagyonára végrehajtás vezethető a fióktelepe útján keletkezett tartozásokkal összefüggésben. Ez a lehetőség ugyan levezethető abból is, hogy a fióktelep az anyacég szervezeti egysége, következésképp minden tartozás egyben az anyacég tartozása is, de az egyértelmű szabályozás megteremtése érdekében a kerettörvény javaslata ezt a végrehajtási szabályt külön nevesíti.
Nemzetközi szerződéseinkkel összhangban olyan előírás is érvényesíthető külön törvényi rendelkezésben, mely szerint a fióktelep és a cégközpont, továbbá a fióktelep és a külföldi vállalkozás másik fióktelepe közötti elszámolások során az említettek gazdaságilag egymástól független vállalkozásoknak tekinthetők. Erre a szabályra azért van szükség, hogy az említett műveleteknél az adóztatható nyereséget ne lehessen "eltüntetni". A javaslat úgy rendelkezik, hogy az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (pl. járulék, hozzájárulás) a fióktelepnek csak azon foglalkoztatottak után kell fizetnie, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed, tehát akik egyszersmind biztosítottként a társadalombiztosítási ellátásokból részesülnek.
Ez a szabály megegyezik a külföldi részvétellel működő vállalkozásokra vonatkozó rendelkezésekkel.
A fióktelep az államháztartás alrendszereiből támogatás igénybevételére akkor jogosult, ha azt a külön jogszabályok lehetővé teszik.
Nemzetközi szerződésben (pl. Európai Megállapodás) vállalt kötelezettségünk alapján - az abban részes államokban székhellyel rendelkező vállalkozások tekintetében - nem szükséges külön engedély a fióktelep rendelkezésére bocsátandó ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzéshez. Amely állammal ilyen szerződésünk vagy viszonossági gyakorlatunk nincs, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, mely szerint az ingatlanszerzés a közigazgatási hivatalok engedélyéhez kötött. A közigazgatási hivatalok eljárását a 7/1996. (I. 18. ) Korm. rendelet szabályozza, az engedélyezés feltételei nem szigorúak.
Mivel az ingatlantulajdonlással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalás csak a letelepedési formák (leányvállalat, fióktelep, kereskedelmi képviselet) működéséhez szükséges ingatlanok tekintetében áll fenn, a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet megszűnésekor megszűnik az a jogcím, amelyre tekintettel a törvény a tulajdonszerzés lehetőségét biztosította. A javaslat szerint a külföldi vállalkozásnak egy év áll rendelkezésére arra, hogy az ingatlant elidegenítse. Ehelyett az elidegenítés alóli felmentést is kérelmezheti a megyei (fővárosi) közigazgatási hivataltól, amely ugyanazon szempontok, jogszabályi feltételek és eljárás alapján bírálja el a kérelmet, mint bármely más külföldi jogi személy esetében, azzal a kivétellel, hogy köteles az elidegenítés alóli felmentést megadni, ha az ingatlan a kérelmező külföldi vállalkozás által vagy részvételével alapított vagy alapítandó belföldi gazdálkodó szervezet, fióktelep, illetve kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges.
A tervezett szabályozás azt tartja szem előtt, hogy a fióktelepnél foglalkoztatott külföldiekre nézve - a belső munkaerőpiac védelme érdekében - nem indokolt kedvezőbb szabályokat hozni a fióktelep vonatkozásában, mint amit a külföldiek által vagy részesedésükkel alapított gazdasági társaságoknál a jelenleg hatályos szabályozás tartalmaz. Ettől kedvezőbb szabály csak nemzetközi megállapodások által indokolt körben érvényesülhet. 1999-re várható a külföldiek munkavállalásának kérdéseit átfogóan szabályozó külön törvény meghozatala, amely már figyelembe fogja venni az ún. külföldi kulcsszemélyzet alkalmazásának megkönnyítésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásainkat is. Ilyen kötelezettségünk lesz ugyanis 1999-től pl. az Európai Megállapodás alapján, illetve hasonlót kívánnak vállalni a szerződő felek a készülő Multilaterális Befektetési Megállapodásban (MAI) is, mely egyezménynek a Magyar Köztársaság is részese lesz.
Ami a foglalkoztatással kapcsolatos jogviszonyokat illeti, a törvényjavaslat kimondja, hogy a foglalkoztatottak magával a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban. Mivel ebben a jogviszonyban az egyik vagy mindkét fél külföldi, a nemzetközi magánjog szabályai irányadók arra nézve, hogy melyik állam szabályait kell alkalmazni. Ezért hivatkozik a javaslat a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletre, amely a munkajogi jogviszonyokra nézve is rendelkezik az alkalmazandó jogról, fenntartva a nemzetközi szerződések eltérő szabályozásának lehetőségét (VIII. fejezet). A Munka Törvénykönyve a törvény hatályát meghatározva főszabályként kimondja, hogy rendelkezéseit alkalmazni kell minden olyan munkaviszonyra, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. Erre tekintettel a javaslat a Munka Törvénykönyvére is utal.
A fióktelepnél foglalkoztatottak esetében a külföldi vállalkozás a munkáltatói jogokat a fióktelepén keresztül gyakorolja. Főszabály szerint a Munka Törvénykönyve irányadó, kivétel azonban pl. az az eset, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás már a fióktelep létrehozatalától függetlenül alkalmazza, és csak kirendeli a magyarországi fióktelepnél történő munkavégzésre. A munkavállalók védelme, jogviszonyuk rendezése, juttatásaik biztosítása érdekében a javaslat úgy rendelkezik, hogy a fióktelep megszűnése esetén a munkaviszonynak a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni, így pl. megnyílik a jog a végkielégítésre is. Ez az általános szabály nem érvényesíthető az előbb említett külföldről történő kirendelés esetén, hiszen a nemzetközi magánjogi szabályok szerint erre a jogviszonyra nem a munkavégzés tényleges helye szerinti jog irányadó.
1.) a külföldi székhelyű vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárások (csőd-, felszámolási, illetve azokkal egy tekintet alá eső egyéb eljárások) megindulása esetén belföldön lefolytatandó eljárásokat, másrészt
2.) azt az eljárást, amelyet arra tekintettel lehet - kérelemre - lefolytatni, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás a fióktelep útján Magyarországon folytatott tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik.
Ad 1.) A külföldi vállalkozás ellen külföldön megindított eljárásokat a fióktelepnek a cégbíróságon be kell jelentenie, s a Cégközlönyben hirdetményben kell tájékoztatást adnia arról, hogy a hitelezők a külföldi eljárásban milyen módon érvényesíthetik követeléseiket. A javaslat értelmében a külföldi eljárás hatálya - a belföldi hitelezők érdekeit szem előtt tartva - a Magyarországon létesített fióktelepre vonatkozóan csak akkor terjed ki, ha erre vonatkozóan nemzetközi szerződés vagy viszonosság áll fenn. Ennek az a magyarázata, hogy megállapodás vagy a kölcsönösség elismerése rendezheti egyértelműen, s kedvezményes elbánást biztosítva az eljárási kérdéseket, a követelések kielégítésének módját, az eljáró szervek jogosítványait, valamint azokat a vonatkozásokat, amelyeket a részes államok egyébként kizárólagos joghatóságuk tárgyának tekintenek. Ilyen megállapodást a Magyar Köztársaság még nem kötött, viszonossági gyakorlat sem áll fenn egyik ország tekintetében sem, de a jövőben elképzelhető, hogy csatlakozunk egy említett kérdéseket szabályozó nemzetközi szerződéshez vagy (bár ez a kevéssé valószínűbb) kétoldalú megállapodásokat kötünk.
Nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában belföldön - a fióktelepnél nyilvántartott vagyonra - a magyar jogszabály ( a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) ) szerinti felszámolási eljárást kell lefolytatni. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak felszámolója rendelkezik.
Ad 2. ) Ezen eljárás lefolytatására szintén akkor van lehetőség, ha a fizetésképtelenségi eljárásokra nézve a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állammal nincs nemzetközi szerződés, illetve viszonossági gyakorlat. Az eljárás megindítására - a hitelezők kérelmére - akkor van lehetőség, ha a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik. A felszámolási eljárást a fióktelep cégbejegyzésének helye szerinti megyei bíróság a Cstv. szabályainak alkalmazásával folytatja le, figyelembe véve a törvényjavaslat szerinti sajátosságokat. A pénzügyi szektor egyes szolgáltatásait végzők felszámolására a külön törvények további szabályokat tartalmaznak (pl. a hitelintézeti törvény, a biztosítási törvény, illetve ezeknek tervezett módosításai). Az eljárást a bíróság megszünteti, ha a követelések kiegyenlítésre kerülnek, illetve ha azok kielégítésére a külföldi vállalkozás a hitelezőknek biztosítékot nyújt. Ha az eljárás megszüntetésére nincs lehetőség, annak befejeződése után az esetlegesen megmaradó vagyonnal a külföldi székhelyű vállalkozás az általános szabályok szerint rendelkezhet.
A hivatalból történő törlés eseteinél a törvényjavaslat utal a cégnyilvántartási törvényben szabályozott eljárásokra. A törvényességi felügyeleti jogkörben történő megszüntetés esetén a cégbíróság a Cégközlönyben hirdetményt tesz közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket a fióktelepnél jelentsék be. Csak azt követően nyilvánítható a fióktelep megszűntnek, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a követelés kielégítésre került.
Megszűnik a külön minisztériumi nyilvántartásba vétel, ezentúl a cégnyilvántartásba bejegyzett képviseletek külön engedély, illetve közigazgatási nyilvántartásba vétel nélkül végezhetik az anyacég nevében és javára külkereskedelmi szerződések előkészítését, tájékoztatási és reklámtevékenységet.
A javaslat szerint azok a külföldi vállalkozások létesíthetnek Magyarországon kereskedelmi képviseletet, amelyek székhelye szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak olyan nemzetközi szerződése vagy viszonossági gyakorlata van, amely a képviseletek alapítását a magyar cégek számára is lehetővé teszi. A szabályozás nem jelent szigorítást a hatályos szabályozáshoz képest, mert a képviselet nyilvántartásba vételét a minisztérium jelenleg is megtagadja, ha a külföldi cég székhelye szerinti állam a magyarországi cégekkel szemben az ilyenfajta letelepedés tekintetében korlátozást alkalmaz. A kereskedelmi képviselet a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A cégbejegyzésre, a cégnyilvántartásra és az ezzel kapcsolatos közzétételi követelményekre a cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
A törvényjavaslatnak a kereskedelmi képviseletnél végzett munkavállalásra, a külföldi vállalkozásnak a képviselet működéséhez szükséges ingatlanszerzésére, valamint a képviseletnél foglalkoztatottak után fizetendő társadalombiztosítási fizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezései megegyeznek a fióktelepre vonatkozó szabályokkal, ezekben a vonatkozásokban a fióktelepre és a kereskedelmi képviseletre eltérő szabályokat hozni nem indokolt. A kereskedelmi képviselet megszüntetésére vonatkozó feltételek is hasonlóak a fióktelepéhez.
- a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény kiegészítéséről a fióktelep vonatkozásában létrejövő kamarai tagságra tekintettel,
- a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (befektetési törvény) kiegészítéséről a külföldiek gazdasági célú letelepedési formáira vonatkozó garanciális szabályokkal kapcsolatban, valamint a külföldiek által Magyarországon végezhető vállalkozási tevékenység szervezeti formáival összefüggésben,
- a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról avégett, hogy a külföldi vállalkozásnak a magyarországi fióktelepe révén Magyarországon tanúsított piaci magatartására is kiterjedjen a törvény hatálya,
- a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény kiegészítéséről egy olyan utaló tartalmú rendelkezéssel, mely szerint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külön törvény szerinti szabályok szerinti eltérések figyelembe vételével alkalmazni kell,
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról arra tekintettel, hogy a fióktelep, illetve a képviselet tevékenységéből eredően a külföldi székhelyű vállalkozást kötelező bírósági határozatok esetén
- ha a végrehajtás feltételei fennállnak - mely hazai bíróságnál lehet kérni a végrehajtási eljárás megindítását.
A jogszabályok összhangjának biztosítása céljából arról is kell rendelkezni, hogy a fióktelepnél, illetve a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak közül ki minősül a társadalombiztosítási ellátások szempontjából biztosítottnak, ezért erre vonatkozóan is rendelkezik a javaslat, kiegészítve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt.
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz, figyelemmel arra, hogy információs- illetve szerviz irodák létesítésére a jövőben nem lesz lehetőség, továbbá a törvényben engedélyezett gazdasági célú letelepedési formákon kívül (azaz cégbírósági regisztráció nélkül) külföldiek Magyarországon vállalkozási tevékenységet nem folytathatnak. Az átmeneti rendelkezések összhangban vannak a befektetési törvény módosításával, 1999-től azonban mindkét rendelkezés felülvizsgálatra szorul annyiban, hogy az Európai Megállapodásban mind a tagállamok, mind a Magyar Köztársaság - a részes államokban illetőséggel rendelkező egyéni vállalkozók számára - biztosítani fogja a gazdasági célú letelepedést.