adozona.hu
T/1307. számú törvényjavaslat indokolással - Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
T/1307. számú törvényjavaslat indokolással - Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2009. évi LXXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei között a középszintű szociális párbeszéd fejlődését, e szervezetek érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak érvényülését, valamint meghatározza az ágazati párbeszéd intézményrendszerének kereteit, s ezzel hozzájáruljon az ágazati politikák megalapozásához, a rendezett munkaügyi kapcsolatok erősítéséhez, a munkabéke megteremtéséhez és fenntartásához, a munkafeltételek javításához, az ágazati ko...
T/1307. számú törvényjavaslat indokolással - Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei között a középszintű szociális párbeszéd fejlődését, e szervezetek érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak érvényülését, valamint meghatározza az ágazati párbeszéd intézményrendszerének kereteit, s ezzel hozzájáruljon az ágazati politikák megalapozásához, a rendezett munkaügyi kapcsolatok erősítéséhez, a munkabéke megteremtéséhez és fenntartásához, a munkafeltételek javításához, az ágazati kollektív szerződések elterjedéséhez, az Európai Unió gyakorlatára is figyelemmel az alábbi törvényt alkotja:Általános rendelkezések
1. §
(1) E törvény hatálya kiterjeda) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók és munkáltatók párbeszéd bizottságot alkotó érdekképviseleteire,
b) az ágazati, alágazati, szakágazati, illetve a rehabilitációs párbeszéd bizottságra,
c) a szociális párbeszéddel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre,
d) az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsára.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túlmenően, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató munkáltatók érdekképviseleteire abban az esetben is kiterjed a törvény hatálya, ha az érdekképviseletben tagsággal rendelkező munkáltatók a 19. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.
2. §
(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben a szociális partnerek ágazati, alágazati, szakágazati (a továbbiakban: ágazati) szinten, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait érintően párbeszédet folytathatnak, e célból kétoldalú szociális párbeszéd bizottságot hozhatnak létre.(2) Az ágazati párbeszéd bizottság (a továbbiakban: ÁPB) a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek (a továbbiakban: munkáltatói oldal) és az ágazati szakszervezetek (a továbbiakban: munkavállalói oldal) részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület.
(3) ÁPB hozható létre ágazati, alágazati, szakágazati szinten. Egy ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre.
(4) Az alacsonyabb szinten létrehozott ÁPB a magasabb szintű ÁPB-től függetlenül működik, feladatai teljesítését illetően a magasabb szintű ÁPB nem utasíthatja. Az al-, illetve szakágazati szintű párbeszéd bizottságra az ágazati ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik.
Az ágazati párbeszéd bizottság hatásköre
3. §
Az ÁPB feladata az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása.4. §
(1) Az ÁPB az ágazat helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő kérdésekkel foglalkozik. Az ÁPB keretei között az ÁPB oldalai, illetve az oldalon részt vevő érdekképviseleteka) egymást tájékoztatják,
b) konzultációt folytatnak,
c) az ÁPB álláspontját, javaslatát összefoglaló nyilatkozatot adnak ki.
(2) Az ÁPB-ben e törvény rendelkezései alapján erre jogosultak
a) kollektív szerződést, illetve egyéb megállapodást köthetnek,
b) kérhetik a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztését a társadalmi párbeszédért felelős minisztertől (a továbbiakban: miniszter).
(3) Az ágazatban dolgozók, valamint az ágazatban működő munkáltatók érdekeit jelentősen érintő, az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben az ágazatban hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv köteles tájékoztatást adni az ágazatban működő ÁPB részére, illetve az ÁPB kezdeményezésére konzultálni.
Az ágazati párbeszéd bizottság tagsága, létrejötte, megszűnése
5. §
ÁPB-t - a 8. §-ban szereplő kivétellel - a 6-7. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő, azonos ágazatba tartozó ágazati munkáltatói érdekképviseletek és ágazati szakszervezetek hozhatnak létre.6. §
(1) E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött társadalmi szervezet,a) amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése (a továbbiakban: szakszervezet), vagy
b) amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
(2) Ágazati az az érdekképviselet, amely az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tevékenységét ágazati szinten szervezi és
a) munkavállalókból, illetve szakszervezetekből vagy
b) munkáltatókból, illetve munkáltatókat tömörítő érdekképviseleti szervezetekből álló tagsággal rendelkezik.
7. §
(1) Az ágazati szintű szociális párbeszédben részt vehet:a) az a munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati szakszervezet), amely
aa) az adott ágazatban legalább tíz munkáltatónál, alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik és az e munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámának egy százalékát, vagy
ab) legalább három munkáltatónál, ahol az érdekképviselet alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik, az érdekképviseleti tagok száma eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának tíz százalékát, vagy
ac) azon munkáltatóknál, ahol alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik, az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottsághoz intézett kérelem benyújtását megelőző három éven belüli legutolsó üzemi tanácsi választásokon a jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok száma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak számának öt százalékát. E feltétel szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az olyan munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámát, ahol üzemi tanácsot, illetve megbízottat jogszabályi előírás szerint nem lehet választani;
b) az a munkáltatói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati munkáltatói érdekképviselet),
ba) amelynek - az adott ágazatba főtevékenysége szerint besorolt - tagjai foglalkoztatják az ágazatban munkaviszonyban álló munkavállalók legalább öt százalékát, vagy
bb) amelynek, vagy amely tagszervezeteinek legalább negyven, az ágazatba főtevékenysége alapján besorolt munkáltató a tagja.
(2) Ha az ágazati érdekképviselet tevékenysége több ágazatra terjed ki, nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok az egyes ágazatok között - tényleges ágazati jelenlétének megfelelően - milyen arányban oszlanak meg. Az érdekképviseletet abban az ágazatban lehet ágazatinak tekinteni, amely vonatkozásában a megosztott adatok megfelelnek az (1) bekezdésben szereplő mértéknek.
(3) Ha
a) a munkáltató több munkáltatói érdekképviseletnek, ágazati érdekképviseletnek, illetve
b) a munkáltatói érdekképviselet több ágazati érdekképviseletnek
is tagja, nyilatkoznia kell, hogy adatait melyik munkáltatói érdekképviseletnél milyen arányban vegyék számításba. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a szakszervezet több szakszervezeti szövetségnek is tagja.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl az ÁPB tagja olyan ágazati érdekképviselet lehet, amely e tevékenységét legalább két éve folytatja. Az e feltételnek való megfelelést jelenti, ha
a) az érdekképviseletet érintő jogutódlás - így különösen átalakulás, szétválás, összeolvadás -, illetve
b) érdekképviseleti szövetség létrehozatala
esetén legalább egy jogelőd vagy tag érdekképviselet e tevékenységét a jogutódlás, illetve az érdekképviseleti szövetség létrejötte időpontját közvetlenül megelőzően legalább két évig megszakítás nélkül folytatta.
(5) A (4) bekezdésben szereplő feltételnek való megfelelés hiányában akkor lehet az érdekképviselet az ÁPB tagja, ha a 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozat alapján e feltételnek megfelelő valamennyi, az ÁPB létrehozatalában részt vevő, illetve az ÁPB-ben tag ágazati érdekképviselet hozzájárul ÁPB-tagságához.
(6) Az ágazati szintű szociális párbeszédben való részvétel feltételeinek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseletei egymással koalícióra léphetnek.
8. §
A 6-7. §-ban foglaltaktól eltérően, e törvény alapján a munkáltatói érdekképviseletet megillető jogosultságokkal rendelkezik az a munkáltató vagy azoknak a munkáltatóknak az összessége, amelynél a munkaviszonyban foglalkoztatottak száma együttesen eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százalékát, feltéve, hogy munkáltatói érdekképviselet alapítására az egyesülési jogról szóló törvényben az alapító tagok legkisebb létszámára vonatkozó feltétel teljesítésének igazolt hiánya miatt nem került sor.9. §
(1) Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati szakszervezet kezdeményezheti ÁPB létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban ÁPB nem működik, illetve létrehozását még nem kezdeményezték.(2) A kezdeményezést - az ágazat, valamint a kezdeményezők (4) bekezdés b) pontjában szereplő adatainak megjelölésével - a miniszter hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal időpontjától számított harminc napig más, e törvény feltételeinek megfelelő érdekképviselet is írásban tájékoztathatja a megalakításban való részvételi szándékáról a kezdeményezőket, illetve az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságot (a továbbiakban: ÁRMB).
(3) A harminc napos határidő leteltével a kezdeményező és a részvételi szándékukat bejelentő érdekképviseletek ÁPB létrehozásáról állapodnak meg.
(4) Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az erre irányuló nyilatkozatot,
b) az ÁPB munkáltatói, illetve munkavállalói oldalain részt vevő érdekképviseletek felsorolását, nevük, székhelyük, valamint a képviseletükre jogosult személy megjelölésével,
c) a 13. § (1) bekezdésének megfelelően az ÁPB működésének rendjét, továbbá
d) a szervezetek képviselőinek aláírását.
(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodást aláíró érdekképviseletek eljuttatják
a) a megállapodás egy-egy eredeti példányát a miniszternek és - a 21. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás lefolytatását kezdeményező kérelem benyújtásával egyidejűleg - az ÁRMB-nek;
b) az ÁPB-ben való, 6-8. § szerinti részvétel és - erre vonatkozó megállapodás hiányában - a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok megállapításához szükséges érdekképviseleti adatokat - a 21. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás lefolytatását kezdeményező kérelem benyújtásával egyidejűleg - az ÁRMB-nek.
(6) A (5) bekezdés a) pontja szerint megküldött megállapodást a miniszter hivatalos lapjában haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.
(7) Az ÁPB az ÁRMB 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghozott határozata jogerőre emelkedésének napján jön létre.
10. §
(1) Az ÁPB-hez megalakítását követően tagként csatlakozhat minden ágazati munkáltatói érdekképviselet, illetve ágazati szakszervezet, amely megfelel az e törvényben előírt feltételeknek.(2) A csatlakozás feltétele, hogy az ágazati érdekképviselet e szándékát jelezze az ÁPB-nek, valamint - a tagság feltételeinek igazolásához szükséges adatokkal - az ÁRMB-nek , és ez alapján az ÁRMB megállapítsa a jogosultság fennállását.
11. §
(1) Az ÁPB megszűnik, haa) tagjai megállapodnak megszűnésében,
b) a működési területére tartozó valamennyi ágazatot törlik a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréből (a továbbiakban: TEÁOR),
c) az egyik oldalon valamennyi ÁPB-tag tagsága megszűnik, vagy
d) a 8. §-ban foglalt esetben a munkáltatónál vagy munkáltatóknál foglalkoztatottak száma az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százaléka alá csökken.
(2) Az érdekképviselet ÁPB-tagsága megszűnik, ha
a) az érdekképviselet jogutód nélkül megszűnik,
b) az érdekképviselet az ÁPB-ből kilép,
c) az érdekképviselet az adott ágazatban megszünteti érdekképviseleti tevékenységét, vagy
d) valamely, az érdekképviseletnek minősüléshez, illetve az ÁPB-ben való részvételhez előírt feltételnek nem felel meg.
(3) Az ÁPB, illetve az ÁPB-tagság megszűnését az ÁRMB állapítja meg, a megszűnés az ÁRMB határozatának jogerőssé válásával következik be.
Az ágazati párbeszéd bizottság működése, a tagok jogai
12. §
(1) Az ÁPB tagjai - eltérő megállapodás hiányában - a következő jogosultságokkal rendelkeznek:a) kizárólag tanácskozási joggal rendelkezik az az ágazati érdekképviselet, amely az 1. illetve a 2. sz. mellékletben meghatározott szempontok alapján nem szerzett legalább 10 pontot, ideértve azt az esetet is, ha a mellékletekben szereplő szempontok szerinti megmérettetését nem kérte;
b) döntési (szavazati) joggal rendelkezik az az ágazati érdekképviselet, amely az 1. illetve a 2. sz. mellékletben meghatározott szempontok alapján legalább 10 pontot ért el.
(2) Reprezentatív
a) az az ágazati szakszervezet, amely az 1. számú mellékletben 1-4. sorszám alatt,
b) az az ágazati munkáltatói érdekképviselet, amely a 2. számú mellékletben 1-3. sorszám alatt
szereplő szempontokra együtt legalább 10 pontot kapott.
13. §
(1) Az ÁPB működését a jogszabályok keretei között maga határozza meg. Ennek keretében írásban kell megállapítani:a) az ÁPB konzultációs és döntéshozatali eljárását,
b) az ÁPB oldalait, illetve az egyes tagokat a 12. § alapján megillető jogosultságokat,
c) az oldalakon belüli szavazás rendjét vagy a (2) bekezdés szerinti szavazási rend alkalmazását,
d) az ÁPB szervezetét, tisztségviselőit.
(2) Ha a felek másként nem állapodtak meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat illetően, az oldal álláspontjának azon, döntési joggal rendelkező ágazati érdekképviseletek álláspontja tekinthető, amelyek az 1. illetve a 2. számú mellékletben szereplő szempontok szerint valamennyi, az oldalon döntési joggal rendelkező ágazati érdekképviselet által megszerzett pontszám kétharmadát együttesen megszerezték.
Az ágazati párbeszéd bizottságban kötött megállapodások, a kollektív szerződés megkötése és hatályának kiterjesztése
14. §
(1) Az ÁPBa) megállapodásokat köthet, illetve
b) kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerződés létrehozása érdekében, az Mt-ben és az e törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) Egy ÁPB-ben egy ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan csak egy kollektív szerződés köthető.
(3) A kollektív szerződés kötésére irányuló tárgyalásokon az ÁPB valamennyi tagja tanácskozási joggal részt vehet.
(4) Az ÁPB-ben kollektív szerződés megkötésére az érdekképviselet akkor jogosult, ha alapszabálya, illetve legfelsőbb döntéshozó szerve erre felhatalmazza. Kollektív szerződéskötésre a munkáltató csak egy munkáltatói érdekképviseletnek adhat felhatalmazást.
(5) Az ÁPB-ben kollektív szerződés megkötésére az ÁPB egyes oldalain részt vevő valamennyi érdekképviselet együttesen jogosult.
(6) Ha a kollektív szerződés megkötése az (5) bekezdés alapján nem lehetséges, azt az oldal valamennyi döntési joggal rendelkező érdekképviselete együtt köti meg.
(7) Ha a kollektív szerződés megkötése a (6) bekezdés alapján sem lehetséges, azt az oldal reprezentatív érdekképviseletei együtt kötik meg.
(8) Ha a kollektív szerződés megkötése a (7) bekezdés alapján sem lehetséges, annak megkötésére az egyes oldalakon azok a reprezentatív ágazati érdekképviseletek jogosultak, amelyek együttesen megszerezték az oldalon szereplő reprezentatív érdekképviseletek összpontszámának kétharmadát.
(9) Az (5)-(8) bekezdésben foglalt feltételeket az ÁPB oldalaira külön-külön kell figyelembe venni. Kollektív szerződés úgy is köthető, hogy az oldalak nem azonos bekezdés feltételei alapján váltak aláírásra jogosulttá.
(10) A 13. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint (2) bekezdése a kollektív szerződés ÁPB-ben történő megkötése esetén nem alkalmazható.
(11) A kollektív szerződés - eltérő megállapodás hiányában - a megkötését követő tizenötödik napon lép hatályba. A munkáltatói érdekképviselet köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a tagjai által foglalkoztatott munkavállalók megismerjék.
15. §
(1) Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés hatálya kiterjed a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviselet tagjára és a vele munkaviszonyban álló munkavállalókra.(2) Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés az ÁPB-hez később csatlakozó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra, illetve a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra abban az esetben terjed ki, ha az ÁPB-hez a kollektív szerződés megkötését követően csatlakozó munkáltatói érdekképviselet nyilatkozik arról, hogy az ÁPB-ben kötött kollektív szerződéshez is csatlakozik, továbbá
a) a munkáltatói érdekképviseletben tag munkáltatónál működő, kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezet, illetve szakszervezetek az Mt. 33. §-a (2)-(5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a kollektív szerződéshez való csatlakozással előzetesen egyetértenek, vagy
b) a munkáltatói érdekképviseletben tag munkáltatónál működő szakszervezet, illetve szakszervezetek és a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók - ha a munkáltatónál működő szakszervezet, illetve szakszervezetek az Mt. 33. §-ának (6) bekezdése szerint kizárólag a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalás lefolytatására való jogosultsággal rendelkeznek, illetve üzemi tanács választása hiányában - a kollektív szerződéshez való csatlakozással előzetesen egyetértenek. A munkavállalóknak erről szavazniuk kell. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók több mint fele részt vesz.
16. §
(1) Ha a kollektív szerződést az ÁPB-ben több ágazati szakszervezet kötötte, és azt bármelyik szakszervezet felmondja, a kollektív szerződés akkor veszti hatályát, ha e szakszervezet részvétele nélkül a kollektív szerződés nem lett volna megköthető. E rendelkezés alapján nem illeti meg a felmondás joga a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatójánál képviselettel rendelkező szakszervezetet. Felmondás esetén a kollektív szerződés hatálya hat hónapos felmondási idő leteltével szűnik meg.(2) Ha a kollektív szerződést az ÁPB-ben több munkáltatói érdekképviselet kötötte, és azt bármelyikük - ideértve a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviseletet is - felmondja, a kollektív szerződés az Mt. 39. §-ában szereplő határidő elteltekor csak az azt felmondó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra nézve veszti hatályát.
(3) A kollektív szerződés hatályát veszti továbbá, amennyiben a megkötését követően bekövetkezett változás eredményeként a 14. § (5)-(8) bekezdésben foglalt feltételek egyike sem áll fenn.
17. §
(1) Az ÁPB-ben megkötött kollektív szerződésnek a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét érintő szabályainak hatályát - az ÁPB két oldala együttes kérelmének megfelelően az Országos Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÉT) illetékes bizottsága, valamint az illetékes ágazati miniszter véleményének kikérése után - a miniszter az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatókra kiterjesztheti.(2) A kiterjesztés feltétele, hogy a kollektív szerződés aláíró munkáltatói érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állók többségét foglalkoztassák.
(3) A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki, ha a kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz. E rendelkezés alkalmazása szempontjából tágabb személyi hatályú kollektív szerződésnek minősül az ágazaton belüli, magasabb szintű ÁPB-ben kötött kollektív szerződés.
(4) A miniszter eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás eljárási szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
b) a határozat méltányossági eljárás keretében történő módosítására vagy visszavonására nincs lehetőség.
18. §
(1) A kiterjesztés hatályát veszti, haa) a bíróság jogszabálysértés miatt a kiterjesztésre vonatkozó határozatot hatályon kívül helyezi, illetve
b) a miniszter a kiterjesztést az arra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával visszavonja.
(2) Ha a kollektív szerződések nyilvántartásához érkezett bejelentés alapján a miniszter tudomására jut a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés megszűnése - ideértve azt az esetet is, ha a kollektív szerződés a 16. § (1) illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg -, illetve ha a kiterjesztés 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételei nem állnak fenn, a kiterjesztést határozatával visszavonja. A visszavonás hatálybalépésére - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is - legkorábban az utolsó módosításra vonatkozó kiterjesztéstől számított egy év elteltével kerülhet sor.
(3) A miniszter a kiterjesztéssel kapcsolatos, valamint a kiterjesztés visszavonásáról szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét a Magyar Közlönyben közzéteszi. A határozat a közzététel napjától számított 30 nap elteltével lép hatályba.
A megváltozott munkaképességűek és az őket foglalkoztatók érdekképviseletei közötti szociális párbeszéd
19. §
(1) A Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság (a továbbiakban: RPB) a különböző ágazatokban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozókat képviselő szakszervezetek és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók érdekképviseletei közötti - a munkaügyi kapcsolatok és a munkaviszony, valamint a foglalkoztatás kérdéseiben folytatott -kétoldalú szociális párbeszéd fóruma.(2) Az RPB-re az ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a 14-18. § kivételével. Ettől eltérően, az RPB-ben a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapodások köthetők.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az RPB-ben való részvétel és a jogosultságok szempontjából ágazati adatok helyett a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók adatait kell figyelembe venni. Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak minősülnek:
a) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban szereplő munkáltatók,
b) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló jogszabály alapján védett szervezeti szerződést kötött munkáltatók, továbbá
c) a költségvetési szervként működő szociális foglalkoztatók.
(4) A 7. §-ban foglaltaktól eltérően:
a) a rehabilitációs szociális párbeszédben az a szakszervezet vehet részt, amely:
aa) legalább tíz, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónál szervezettel rendelkezik, és az e munkáltatóknál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló érdekképviseleti tagok száma eléri a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknál összesen foglalkoztatott munkavállalók egy százalékát, vagy
ab) legalább három, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónál szervezettel rendelkezik, és az e munkáltatóknál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló érdekképviseleti tagok száma eléri a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknál összesen foglalkoztatott munkavállalók tíz százalékát;
b) a rehabilitációs szociális párbeszédben az a munkáltatói érdekképviselet vehet részt, amelynek
ba) megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató tagszervezeteinél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban állók száma eléri a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazott munkavállalók összlétszámának öt százalékát, vagy
bb) legalább negyven, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató a tagja.
Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa
20. §
(1) Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (a továbbiakban: ÁPBT) a miniszter és az ágazati párbeszéd bizottságok munkavállalói, illetve munkáltatói oldalainak képviselőiből álló háromoldalú testület. Feladata, hogy intézményi keretet nyújtson az ÁPB-k működéséhez szükséges koordinációs tevékenység ellátásához. Ennek keretében az ÁPBT, illetve annak oldalaia) egymást tájékoztatják,
b) véleményt nyilváníthatnak,
c) javaslatot tehetnek,
d) nyilatkozatot adhatnak ki.
(2) Az ÁPBT
a) megalkotja az ÁPBT döntéshozatala rendjéről, szervezetéről és működéséről szóló alapszabályt és az ÁPBT munkatervét,
b) konzultál a kétoldalú autonóm párbeszéd finanszírozásának rendjéről,
c) a 22. §-ban szabályozott eljárás alapján javaslatot tesz a miniszternek az ÁRMB tagjainak személyére.
(3) Az ÁPBT tagjai az ÁPB-k munkavállalói, illetve munkáltatói oldala által delegált ágazatonkénti egy-egy képviselő, valamint a miniszter képviselői. Az ÁPB-k oldalai maguk alakítják ki az oldalt alkotó személyek delegálásának és visszahívásának rendjét.
(4) Ha az ágazatban több szinten működik ÁPB, a (3) bekezdésben foglalt jogosultság a legmagasabb szinten működő ÁPB-t illeti meg. Ha az ágazatban ágazati szintű ÁPB helyett több al- vagy szakágazati szintű ÁPB működik, akkor az alágazati szintű ÁPB-k, ha alágazati szintű ÁPB sem működik, a szakágazati szintű ÁPB-k közösen jelölik a képviselőt.
(5) Amennyiben az ágazatban több szinten működött ÁPB, és a (2) bekezdésben foglalt jogosultsággal rendelkező ÁPB megszűnt, az általa delegált képviselő ÁPBT tagsága megszűnik, és a (3)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával új képviselő delegálására kerül sor.
(6) Az ÁPBT titkársági teendőinek ellátásáról a miniszter gondoskodik.
Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság
21. §
(1) Az ÁRMB kérelemre megállapítja,a) hogy az érdekképviselet megfelel-e az ágazati párbeszéd bizottságban való, a 6-8. § szerinti részvétel feltételeinek, továbbá
b) az ÁPB jogszerű létrejöttének, valamint megszűnésének tényét.
(2) Az ÁRMB - a 13. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti megállapodás hiányában -megállapítja, hogy az érdekképviselet a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok gyakorlásához kapcsolódóan hány ponttal rendelkezik.
(3) Az ÁRMB kérelemre megállapítja, hogy az érdekképviselet
a) megfelel-e az ágazati reprezentativitás feltételeinek, továbbá
b) a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, a 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kérdéseket illetően az ÁRMB ismételten megállapító határozatot hoz:
a) a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével, illetve
b) ha az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltét követően azt kezdeményezi.
(5) Az ÁRMB eljárására a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy
a) kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ÁRMB tagjai által maguk közül választott elnököt kell tekinteni,
b) az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
c) az ÁRMB határozata a Ket. 115. §-a szerinti felügyeleti eljárás keretében nem változtatható meg és nem semmisíthető meg,
d) határozatának méltányossági eljárás keretében történő módosítására vagy visszavonására az ÁRMB nem rendelkezik hatáskörrel,
e) az ÁRMB határozata ellen közigazgatási eljárásban rendes jogorvoslatnak nincs helye, a felek a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezhetik, továbbá
f) az eljárásban benyújtott kérelmek elektronikus úton nem terjeszthetők elő.
(6) Az ÁRMB határozata ellen az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja.
(7) Az ÁRMB jogerőre emelkedett határozatait a miniszter hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(8) Az ÁRMB a jogszabályok keretei között maga határozza meg működésének szabályait.
22. §
(1) Az ÁRMB hat - elsősorban a munkaügyi közvetítésben, döntőbíráskodásban jelentős tapasztalattal rendelkező -, büntetlen előéletű tagból álló testület.(2) Az ÁRMB két tagját a miniszter delegálja.
(3) Az ÁRMB további két-két tagját az ÁPBT
a) munkáltatói oldala, illetve
b) munkavállalói oldala
választja meg, az ÁPBT tagjai által állított jelöltek közül. Az ÁPBT minden tagja legfeljebb két jelöltet állíthat.
(4) Az ÁRMB tagjainak választása esetén a jelölés és a választás határidejét és időpontját, a lebonyolítás rendjét e törvény keretei között az ÁRMB három oldala két-két képviselőjéből álló választási bizottság határozza meg. A választási bizottság gondoskodik a jelölés és a szavazás lebonyolításáról, a szavazatok megszámlálásáról, az eredmény megállapításáról és közzétételéről. A szavazásra az oldal valamennyi szervezetét meg kell hívni.
(5) A jelöltek közötti választás szavazással történik. Az ÁPBT munkáltatói, illetve munkavállalói oldalának minden tagját (a továbbiakban: választásra jogosult) egy-egy szavazat illeti meg.
(6) A választásra jogosultak legfeljebb két jelöltre adhatják le szavazatukat. A munkáltatói, illetve munkavállalói jelöltekre csak az adott oldalhoz tartozó választásra jogosult szavazhat.
(7) A szavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosultak legalább kétharmada a szavazáson részt vesz. A szavazat akkor érvényes, ha
a) abból egyértelműen megállapítható, hogy azt mely jelöltre adták le, és
b) abban legfeljebb két személy megjelölésére került sor.
(8) Megválasztottnak azt a két jelöltet kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezték, feltéve, hogy a megszerzett szavazatok száma személyenként meghaladta az összes leadott szavazat számának felét.
(9) Ha a szavazás érvénytelen, illetve - részben vagy egészben - eredménytelen, azt a tagok teljes körű megválasztásáig meg kell ismételni.
(10) Az ÁRMB tagjait a miniszter bízza meg öt évre.
(11) Az ÁRMB tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízás lejártának időpontjában,
b) ha a miniszter az általa delegált tag megbízatását visszavonja;
c) ha a választásra jogosultak a tagot visszahívják;
d) a tag lemondásával, illetve
e) ha a tag tevékenységét legalább hat hónapig nem látja el,
f) a tag halálával,
g) az összeférhetetlenség megállapítását követő tizedik napon, amennyiben a tag az összeférhetetlenséget eddig az időpontig nem szünteti meg,
h) ha bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította, az ítélet jogerőre emelkedésének napján.
(12) A visszahívásra a választás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(13) Az ÁRMB tagság megszűnése esetén a tagot delegáló oldal a (3)-(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával harminc napon belül, a (11) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a megbízás lejártának időpontjáig az ÁRMB-be új tagot választ.
23. §
(1) Az ÁRMB tagja nem lehet olyan személy, aki ÁPB-tagsággal rendelkező ágazati érdekképviseletben választott tisztségviselői beosztást tölt be vagy ágazati érdekképviselet képviselője egy ÁPB-ben. E személy legkésőbb a miniszter 22. § (10) bekezdés alapján adott megbízásával egyidejűleg az összeférhetetlenséget eredményező tagságát, megbízatását köteles megszüntetni.(2) Az ÁRMB tagja nem vehet részt olyan érdekképviselet ÁPB-tagsághoz, illetve reprezentativitáshoz előírt feltételeknek való megfelelése elbírálásában,
a) amellyel vagy amelynek tagszervezetével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője,
b) ha olyan érdekképviselettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője, amelynek a vizsgált szervezet tagszervezete.
(3) A (2) bekezdésben szereplő összeférhetetlenségi szabályt az ott felsorolt körülmény megszűnésétől számított egy éven belül is alkalmazni kell.
(4) Az ÁRMB tag köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a miniszternek, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha tagsága fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül, egyúttal az összeférhetetlen helyzetet megszüntetni.
(5) A miniszter az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles harminc napos határidő kitűzésével írásban felszólítani az ÁRMB tagját az összeférhetetlenség okának megszüntetésére.
(6) Amennyiben az ÁRMB tagja
a) írásbeli bejelentésével egyidejűleg, vagy
b) a miniszter felszólításának kézbesítésétől számított harminc napon belül
az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, ÁRMB-tagsága az a) illetve b) pontban meghatározott időpontban megszűnik.
Adatkezelés
24. §
(1) Az ÁRMB - határozata meghozatala érdekében - a következő adatokat kezelheti:a) az érdekképviselet elnevezése, székhelye, képviselőjének neve,
b) az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldalán résztvevő országos szövetséghez való tartozás;
c) a nemzetközi ágazati érdekképviseleti tagság;
d) munkáltatói érdekképviselet esetén:
da) az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, adószáma, fő tevékenységének TEÁOR szerinti besorolása,
db) a munkáltatói érdekképviseletnek az ágazatba besorolt munkáltató tagjainál a tárgyévet megelőző évben munkaviszonyban állók átlagos statisztikai állományi létszáma,
dc) a munkáltatói érdekképviseletnek az ágazatba besorolt munkáltató tagjai tárgyévet megelőző második év éves nettó árbevétele; e) munkavállalói érdekképviselet esetén:
ea) azon munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, amelynél szervezettel vagy képviselővel rendelkezik,
eb) az ea) pontban meghatározott munkáltatóknál - munkáltatónként - munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók létszáma, valamint ebből az érdekképviseleti tagok száma,
ec) a legutóbbi üzemi tanácsi választáson elért redukált szavazatok száma azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél szervezettel rendelkezik.
(2) Az ÁRMB természetes személy szakszervezeti hovatartozásáról adatokat - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve - nem kezel.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az ÁRMB az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (6) bekezdése, valamint 52. § (7) bekezdés c) pontja alapján a munkaügyi hatóságnál rendelkezésre álló adatokból a munkáltatónál foglalkoztatottak számára vonatkozó összesített adatokat is felhasználhatja.
(4) Az adatokat az ÁRMB határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével, de legkorábban a következő, azonos szervezet részvételi jogosultsága alapját képező adatot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő harminc nap elteltével törölni kell.
(5) A kezelt adatok közül az (1) bekezdés d) pontjának dc) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott adatok nem nyilvánosak. Azokba csak az ÁRMB tagja, valamint az ÁRMB tevékenységét segítő, a 25. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti feladatot ellátó munkatárs tekinthet be. Ezen túlmenően, az ÁPB oldalának tagjaira vonatkozó, e bekezdés szerinti adatokba betekinthetnek az oldal tagjai is. A betekintési joggal rendelkezők - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az e bekezdésben meghatározott adatokat harmadik személy részére nem adhatják át.
(6) A kezelt adatok - személyazonosító adatok nélkül - statisztikai célra felhasználhatók, illetőleg azokból statisztikai célra adat szolgáltatható.
A szociális párbeszéd működési feltételei
25. §
(1) A minisztera) támogatja az ÁPB-k szakmai programjainak megvalósulását,
b) elősegíti az ÁPB-k működésével összefüggő adminisztratív, gazdálkodási, pénzügyi, információs tevékenység ellátását,
c) biztosítja az ÁPB-k, valamint az ÁPBT működésének infrastrukturális feltételeit,
d) biztosítja az ÁRMB működését, ideértve az ÁRMB működéséhez szükséges adminisztratív és technikai feladatok ellátásának személyi feltételeit.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakra az ÁRMB 21. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hozott jogerős határozatával elismert ÁPB jogosult.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak forrása a Munkaerőpiaci Alap, mértéke a munkáltatók és a munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen befizetett járulék 0,08 %-a.
Értelmező rendelkezések
26. §
E törvény alkalmazásában1. szociális párbeszéd: a szociális partnerek közötti kétoldalú kommunikáció, amely magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a kollektív tárgyalást, megállapodások létrehozását, közös szakpolitikák kidolgozását és megvalósítását;
2. szociális párbeszéd bizottság: kétoldalú - munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek részvételével az e törvény által előírt módon létrejött - fórum, amely lehet ágazati, alágazati, szakágazati, szakmai, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait érintő bizottság; e törvény alkalmazásában magasabb szintű ÁPB-nek minősül a kevesebb számjegyű TEÁOR-kóddal jelölt ágazatban létrejött ÁPB;
3. megállapodás: az ÁPB tagjai által elfogadott - különösen - állásfoglalás, ajánlás vagy cselekvési program, amely létrejöhet tárgyalás és konzultáció eredményeként is;
4. tárgyalás: olyan egyeztetés és vita, amelynél a döntés meghozatalának jogszabályban előírt vagy az ÁPB tagjai által előzetesen meghatározott feltétele a fórum egyetértése, azaz megállapodása. Így megállapodás szükséges
a) az ÁPB számára törvényben rögzített egyetértési jog gyakorlásához,
b) az ÁPB tagjai által előzetesen vállalt közös döntéshozatal (együttdöntés) esetén,
c) az ÁPB ajánlásának vagy javaslatának megfogalmazásához a döntéshozatalra feljogosított szerv vagy személy számára,
d) kollektív szerződés kötéséhez (kollektív tárgyalás);
5. konzultáció: a szociális párbeszéd során folytatott, tárgyalásnak nem minősülő véleménycsere, az álláspontok érdemi megvitatása; konzultáció esetén megállapodás hiányában is dönthet az arra feljogosított szerv vagy személy;
6. szociális partnerek: a munkáltatói érdekképviselet és a szakszervezet;
7. fórum: az Ágazati Párbeszéd Bizottság, a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság;
8. TEÁOR-kód: a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerinti kód, amely a vállalkozás (munkáltató) cégbírósági bejegyzésében főtevékenységként szerepel;
9. a) ágazat: két számjegyű TEÁOR-kóddal,
b) alágazat: három számjegyű TEÁOR-kóddal,
c) szakágazat: négy számjegyű TEÁOR-kóddal
jelzett tevékenységi terület; magasabbnak a kevesebb számjeggyel jelzett szintet kell tekinteni;
10. redukált szavazat: az üzemi tanács illetve megbízott (együtt: üzemi tanács) választáson a szakszervezet jelöltjeire leadott érvényes szavazatok száma és az üzemi tanács tagjainak száma egytizedes pontossággal meghatározott hányadosa;
11. koalíció: a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezeteinek megállapodása arról, hogy a kétoldalú szociális párbeszéd fórumai részvételi feltételeinek való megfelelés céljából adataikat együtt kell figyelembe venni, és hogy a szociális párbeszéd folyamatában együttesen, egy szervezetként járnak el;
12. nettó árbevétel:
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság esetén -a törvény 72. §-a alapján - az előző évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértéke,
b) egyéni vállalkozó esetén az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel,
c) egyszerűsített vállalkozói adózást választó adóalany esetén a bevétel,
d) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó adóalany esetén az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. §-a (2) bekezdésében meghatározott, az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel.
Záró rendelkezések
27. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény
a) 21-23. §-a, 24. §-ának (1)-(2) és (4)-(6) bekezdése, valamint 28. §-ának (4) bekezdése a kihirdetést követő 8. napon,
b) 24. § (3) bekezdése 2007. január 1-jén,
c) 7. § (1) bekezdésének ac) pontja, valamint 1. számú mellékletének 1. pontja az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított három év elteltével
lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Mt. 34-35. §-a, a 36. § (1) bekezdéséből a "(34. §)" szövegrész,
b) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi LI. törvény 5. §-ának (1)-(2) bekezdése.
28. §
(1) A 7. § (1) bekezdés ac) pontjának, a 12. § (1) bekezdése a)-b) pontjának, (2) bekezdése a) pontjának, valamint a 13. § (2) bekezdésének alkalmazása során az e törvény hatálybalépését követően tartott üzemi tanács választásokon elért eredményt lehet figyelembe venni. Ezzel összefüggésben a 27. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott időpontig terjedő időszakban az 1. számú melléklet 2-5. pontjaiban foglalt szempontok alapján kell az egy munkavállalói érdekképviseletre jutó legfeljebb 100 pontot meghatározni. Ennek során az 1. számú mellékleta) 2. pontjában található 25 pont helyet 47 ponttal,
b) 3. pontjában található 20 pont helyet 38 ponttal kell számolni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévő, "az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban" című, 2004. szeptember 22-én megkötött megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) alapján működő ÁPB-k a 21. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő, az ÁPB jogszerű létrejöttének tényét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig, de legkésőbb 2007. december 31-ig a Megállapodásban foglaltaknak megfelelően tevékenységüket tovább folytatják, továbbá igénybe vehetik a törvény hatálybalépésekor a működésükhöz nyújtott állami támogatást.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott ÁPB-k legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül nyújthatják be a 9. § (5) bekezdésében meghatározott adatok és okiratok csatolásával a 21. § (1) bekezdésében meghatározott kérelmet a (4) bekezdés rendelkezései alapján létrejött ÁRMB-nek.
(4) Az ÁRMB-t a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól számított harminc napon belül létre kell hozni. Ennek során - a 22. § (2)-(9) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a miniszter a törvény hatálybalépése előtt működő ÁPB-k véleményének kikérése után delegálja az ÁRMB hat tagját a 22. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő személyek közül. Az ezen szabályok alapján létrejött ÁRMB eljárása során határozatait kilencven napos határidővel hozza meg. Az ÁRMB a (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmek alapján hozott határozatok jogerőre emelkedéséig működik. Az ezen időpontig jogszerűen létrejött ÁPB-k munkáltatói, illetve munkavállalói oldalai, illetve a miniszter a 22. § alkalmazásával megválasztják, illetve delegálják az ezen időponttól működő ÁRMB tagjait.
(5) Az e törvényben szereplő jogosultságok és kötelezettségek szempontjából 2008. december 31-ig munkáltatói érdekképviseletnek kell tekinteni az e törvény hatálybalépése előtt alakult és "Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban" című, 2004. szeptember 22-én megkötött megállapodás alapján működő ÁPB-ben részt vett
a) munkáltatói érdekképviselet alapszabályában megnevezett, ott meghatározott ágazatban tevékenykedő ágazati tagozatát, továbbá
b) munkáltatói érdekképviseleti tevékenységet ellátó egyesülést.
(6) A 19. § (3) bekezdésének alkalmazásakor a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban szereplő munkáltatók adatai mellett 2007. december 31-ig figyelembe kell venni a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/D. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján - a módosításáról szóló 7/2004. (III. 26.) FMM-ESzCsM-PM együttes rendelet 2. §-ára is figyelemmel - a 2005. november 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján kijelölt célszervezetek adatait is, feltéve, hogy ezek nem szerepelnek az akkreditált munkáltatók nyilvántartásában.
(7) A törvény hatálybalépését megelőzően ágazatra kiterjesztett kollektív szerződések hatályát a jelen módosítás nem érinti, arra az Mt. e törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.
(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően, e törvény hatálybalépése előtt ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés módosításának kiterjesztésére 2008. január 1-jétől a korábban hatályos szabályok alapján nem kerülhet sor. Amennyiben az adott ÁPB-ben sor kerül kollektív szerződés megkötésére, e szerződés aláírásának időpontjában az e törvény hatálybalépése előtt ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés hatályát veszti.
(9) A 30. § rendelkezését az e törvény hatálybalépését követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.
29. §
Felhatalmazást kap a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:a) a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztése részletes, valamint
b) az ÁRMB részére történő adatszolgáltatás, az adatok igazolása, az ÁPB-tagság, az ahhoz kötődő jogosultságok illetőleg a reprezentativitás feltételei megállapításának, valamint az ÁPB megalakulása és jogszerű létrejötte megállapításának eljárási
szabályait.
30. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztésével kapcsolatosan hozott határozat, az Országos Érdekegyeztető Tanács illetve az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével, az abban való részvétel, illetve gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a munkaügyi hatóság által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata; ennek során a munkaügyi bíróság a XX. fejezet szabályai szerint jár el."
31. §
Az Mt. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:"(2) Az ágazati párbeszéd bizottságban köthető kollektív szerződés létrejöttének, valamint e kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztésének feltételeiről külön törvény rendelkezik."
32. §
Az Mt. 41/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a felek kötelesek továbbá bejelenteni a kollektív szerződés]
"c) hatályának az ágazatra történő kiterjesztésével, illetve a kiterjesztés bármely okból való megszűnésével összefüggő, valamint a 36. §-ban foglaltakat érintő változását, továbbá"
33. §
Az Mt. 53. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A Kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő országos szakszervezeti szövetségekkel egyetértésben rendeletben határozza meg az üzemi tanács választás szavazólapjának tartalmát és a szakszervezeti reprezentativitás megállapítása érdekében az országos szavazatösszesítés módját és rendjét. Az ágazati (szakágazati) és területi szavazatösszesítés módjának és rendjének meghatározása tekintetében a Kormány az
Országos Érdekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok véleményének kikérésével alkot rendeletet."
1. számú melléklet a 2006. évi ... törvényhez
A munkavállalói érdekképviseletek döntési jogosultságának, valamint reprezentativitásának szempontjai
Az ÁPB munkavállalói oldala az egyes szempontok alapján legfeljebb 100 pontot érhet el. Az egyes kritériumok alapján megszerezhető maximális pontszámot az adott kritériumnak megfelelő szervezetek között normatív módon, a szervezet 1-5. pontban meghatározott jellemzőivel arányosan kell felosztani.1. Az adott ágazat területén a legutóbbi üzemi tanácsi választásokon elért eredmény
Az adott ágazat területén a legutóbbi üzemi tanácsi választásokon elért eredmény arányában 40 pont osztható fel, ha a választásra jogosultak 30%-a részt vett a választáson. Ha a részvétel 30%-nál alacsonyabb volt, a 40 pont arányosan csökkentve vehető figyelembe.
A számításban az ágazatba főtevékenység alapján besorolt, 15 fő felett foglalkoztató munkáltatóknál megtartott legutóbbi üzemi tanácsi választáson leadott összes redukált szavazatot kell figyelembe venni.
A szakszervezetek, illetve szakszervezeti szövetségek a legutóbbi üzemi tanácsi választáson elért eredménynek megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
2. Az aktív szakszervezeti tagok létszáma
A munkaviszonyban álló szakszervezeti tagok arányában összesen 25 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak összlétszáma felel meg 25 pontnak.
A szakszervezetek, illetve szakszervezeti szövetségek az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatott, tagdíjat fizető tagjaik létszámának megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
3. A kollektív szerződéses lefedettség
A kollektív szerződéses lefedettség alapján összesen 20 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak összlétszáma felel meg 20 pontnak.
A munkavállalói érdekképviseletek a részvételükkel kötött és az ágazatban hatályos, regisztrált kollektív szerződések által lefedett munkavállalói létszámmal arányosan részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben egy munkaviszonyban foglalkoztatottra több - munkahelyi, több munkáltató, vagy egy, illetőleg több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve az ágazatra kiterjesztett - kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében a legmagasabb szintű kollektív szerződést kell figyelembe venni. Amennyiben van az ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkavállalói érdekképviseletek egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
4. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldalán résztvevő országos munkavállalói szövetséghez való tartozás
Az OÉT munkavállalói oldalán résztvevő szövetséghez való tartozás arányában összesen 10 pont osztható fel.
Azok a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai valamely, az OÉT munkavállalói oldalán résztvevő országos szövetségnek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
5. Az ágazat nemzetközi munkavállalói szervezeteihez való tartozás
Nemzetközi szakszervezeti szövetséghez való tartozás arányában összesen 5 pont osztható fel. Azok a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai az adott ágazat nemzetközi munkavállalói szervezetének, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben az adott ágazatban nincs nemzetközi munkavállalói szervezet, akkor az egyes szervezeteknek a többi négy feltétel alapján keletkező pontszámait 100/95-szörösükre kell emelni.
2. számú melléklet a 2006. évi ... törvényhez
A munkáltatói érdekképviseletek döntési jogosultságának, valamint reprezentativitásának szempontjai
1. A képviselt gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók létszámaA képviselt gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók létszáma arányában összesen 25 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban állók összlétszáma felel meg 25 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek az ágazatba besorolt tagjaiknál munkaviszonyban állók létszámának arányában részesednek a felosztható pontszámból.
2. A képviselt gazdasági szervezetek által megtermelt éves nettó árbevétel
Az éves nettó árbevétel alapján összesen 25 pont osztható fel. Az ágazat éves nettó árbevétele felel meg 25 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek az ágazatba főtevékenységük alapján besorolt tagjaik éves nettó árbevételének megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
3. A munkáltatói érdekképviselet tagjainak száma
Az érdekképviselet tagjainak száma alapján összesen 20 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenységük alapján besorolt munkáltatók száma felel meg 20 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek az ágazatba főtevékenységük alapján besorolt érdekképviseleti tag munkáltatók számának megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
4. Kollektív szerződéses lefedettség
A kollektív szerződéses lefedettség alapján összesen 15 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenységük alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban állók összlétszáma felel meg 15 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek a maguk és tagszervezeteik által kötött és az ágazatban hatályos kollektív szerződések által lefedett munkavállalói létszámnak megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben egy munkaviszonyban álló foglalkoztatottra több - munkahelyi, több munkáltató, vagy egy, illetőleg több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve az ágazatra kiterjesztett - kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében a legmagasabb szintű kollektív szerződést kell figyelembe venni. Amennyiben van az ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseletek egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
5. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkáltatói oldalán résztvevő országos munkáltatói szövetséghez való tartozás
Az OÉT tagság alapján összesen 10 pont osztható fel. Azok a munkáltatói érdekképviseletek, amelyek tagjai valamely, az OÉT munkáltatói oldalán résztvevő országos szövetségnek, vagy maguk tagjai az OÉT-nek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
6. Az ágazat nemzetközi munkáltatói szervezeteihez való tartozás
Nemzetközi ágazati szövetséghez való tartozás alapján összesen 5 pont osztható fel. Azok a munkáltatói érdekképviseletek, amelyek tagjai az adott ágazat nemzetközi munkáltatói szervezetének, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben az adott ágazatban nincs nemzetközi munkáltatói szervezet, akkor az egyes szervezeteknek a többi öt feltétel alapján kapott pontszámait a 100/95-szörösükre kell emelni.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
2002. július 26-án, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az érdekegyeztetés megújításáról kötött megállapodásban a Kormány, valamint az országos munkáltatói és munkavállalói szövetségek megerősítették szándékukat az ágazati érdekegyeztetés továbbfejlesztéséről. A PHARE-program támogatásával megindított munka során kidolgozott, 2003. július 2-án az OÉT Ágazati Tanácsa által elfogadott keret-megállapodás, valamint az ennek alapján kimunkált, a Kormány és a szociális partnerek által 2004. szeptember 22-én aláírt "Az ágazati párbeszéd bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban" című dokumentum rögzítette, hogy cél az autonóm ágazati párbeszéd jogszabályi feltételrendszerének létrehozása, s ezt a megállapodásban megfogalmazott normatív szabályok, valamint a gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével kell kialakítani.A megállapodás szerint olyan új intézményrendszer létrehozását kell szorgalmazni a hazai érdekegyeztetésben, amely ágazati szinten biztosítja a szociális partnerek közötti konzultációt, a kollektív megállapodások kötésének elterjedését, a munkáltatók és munkavállalók szakmapolitikai érdekérvényesítési lehetőségeinek szélesítését. Az ágazati szociális párbeszéd intézményrendszerének szabályozott kiépítése és kiegyensúlyozott működése esetén egy-egy ágazat munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei közösen léphetnek fel az ágazat fejlesztése érdekében, és autonóm módon dönthetnek az ágazatban követendő magatartási szabályok jelentős részéről.
Az ÁPB kétoldalú fórum: ágazati munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek lehetnek tagjai. Az ÁPB-k működésének alapvető elve, hogy egy adott ágazat egyetlen releváns munkavállalói vagy munkáltatói szervezete se legyen kizárva a konzultáció lehetőségéből, de a döntéseknél, a kollektív szerződések kötése során a reprezentatív, nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezeteknek legyen döntő befolyása, míg kiterjesztett ágazati kollektív szerződés csak az ágazat meghatározó többségének részvételével jöhessen létre. Az autonóm ágazati szociális párbeszéd intézményrendszerének működtetése továbbá segíti a hazai szociális partnereket, hogy utat találjanak a hasonló struktúrában működő európai szociális párbeszéd-intézményekhez, részt vegyenek az európai ágazati párbeszédben, saját európai szervezeteiken keresztül, közvetlenül képviseljék és védjék sajátos érdekeiket.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat személyi hatályával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A rendelkezés szerint az ágazati párbeszéd itt szabályozott rendszere a versenyszférában működik. Ez alól azok a munkáltatók, illetve érdek-képviseleti szerveik kivételek, amelyek költségvetési szervként a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatják. Ez esetben ugyanis ágazatokon átívelő szociális párbeszédről van szó, melynek során indokolt, hogy valamennyi érintett dolgozó érdekeinek képviselete lehetővé váljék.A 2. §-hoz
A Javaslat definiálja a szociális párbeszéd célját és a középszintű szociális párbeszéd intézményeként a szociális párbeszéd bizottságokat, valamint ennek speciális, részletesen szabályozott fajtáját, az ágazati párbeszéd bizottságokat (ÁPB). Rendezi továbbá az al-, valamint szakágazati szintű párbeszéd kereteit, a magasabb és alacsonyabb szinten létrejövő bizottságok egymáshoz való viszonyát.A 3-4. §-okhoz
A Javaslat az ÁPB alapvető feladatait definiálja, és ehhez hozzákapcsolja az államigazgatási szervek ÁPB munkájának segítésére irányuló kötelezettségét is. Meghatározza az ÁPB-k hatáskörének terjedelmét az érdekegyeztetés rendszerében.Az 5-8. §-okhoz
A Javaslat meghatározza az ÁPB-tagságra jogosult érdekképviseleteket, a tagsági jogosultság részletes feltételeit annak érdekében, hogy az ÁPB munkájában kellő ágazati súllyal rendelkező szervezetek vehessenek részt. Definiálja az ÁPB-ben való részvétel általános feltételeit, meghatározza, milyen esetben lehet ágazatinak tekinteni a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseleteket.A kirekesztés elkerülése érdekében a Javaslat lehetővé teszi az ágazati szociális párbeszédet abban az esetben is, ha az adott ágazatban nem működik érdekképviselet létrehozásához megfelelő számú (tíz) munkáltató, illetve ha a társadalmi szervezet létrehozása - a bizonyítható kezdeményezés ellenére - azért hiúsult meg, mert a csatlakozni kívánó munkáltatók száma nem érte el ezt a számot. E szabály alkalmazásának feltétele, hogy a társadalmi szervezetet létrehozni kívánó munkáltatók foglalkoztassák az ágazatban munkaviszonyban állók legalább 80%-át.
A rugalmas részvételi feltételek között szerepel továbbá, hogy az érdekképviseletek egymással koalícióra léphetnek a feltételek elérése érdekében. Ekkor a szociális párbeszéd folyamatában együttesen, egy szervezetként járnak el.
A 9-10. §-okhoz
A Javaslat szabályozza az ÁPB létrehozásának alapvető eljárási kereteit, kimondva, hogy az ÁPB létrehozása - nyilvános eljárás keretében - a szervezetek megállapodásán alapul. A Javaslat garantálja, hogy az ÁPB-hez később is csatlakozhassanak olyan szervezetek, amelyek a törvényi feltételeknek megfelelnek. Az ÁPB tagjai az ilyen szervezetek csatlakozását nem zárhatják ki.A 11. §-hoz
A Javaslat felsorolja az ÁPB megszűnéséhez vezető körülményeket, valamint meghatározza, hogy mikor szűnhet meg, illetve kötelezően mikor szűnik meg egy adott érdekképviseleti szervezet ÁPB-tagsága.A 12. §-hoz
A Javaslat az ÁPB tagjainak jogosultságainál három szintet különböztet meg: a tanácskozási jogot, a döntési jogot, valamint a reprezentativitáshoz kötött jogokat. Utal a Javaslat a mellékleteiben meghatározott szempontrendszerre, amely alapján a tanácskozási, illetve döntési jogosultság meghatározható. A jogosultságokat az érdekképviseleteknek a döntési jogosultságról való, a szempontrendszertől eltérő megállapodása is szabályozhatja. A Javaslat meghatározza az ágazati reprezentativitás szabályait is. A döntési jogosultsággal ellentétben a reprezentativitásról a törvényben foglaltaktól eltérő tartalmú megállapodás nem születhet.A 13. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az ÁPB működésének keretszabályairól, elsődlegesnek tekintve a felek megállapodását minden olyan kérdésben, amely tekintetében a Javaslat nem fogalmaz meg kógens szabályokat.A 14-18. §-okhoz
A Javaslat a felek ÁPB-ben létrehozható megállapodásai közül az ÁPB-ben kötött kollektív szerződésre vonatkozó szabályokat határozza meg részletesen. Rögzíti - egy négylépcsős eljárás keretei között - a megkötéskor érvényesülő tagsági jogosítványokat, illetőleg a kollektív szerződés munkáltatói oldalról meghatározott személyi hatályát.Rendelkezik a Javaslat a kollektív szerződéshez való csatlakozás szabályairól, megszűnésének feltételeiről. A megkötő szervezet kiesése csak akkor eredményezi a kollektív szerződés megszűnését, ha e érdekképviselet nélkül a KSZ egyáltalán nem lett volna megköthető. A kiterjesztés szabályait a jelenlegi előírásoknál részletesebben megfogalmazva több garanciális elemmel egészíti ki, ideértve az ágazati miniszter véleményének kikérését, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés követelményét, a jogorvoslati lehetőségek rendezését. A közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok szerint meghozott határozat ellen minden érintett - az adott ágazatban működő bármely szakszervezet vagy munkavállaló, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy munkáltató - bírósághoz fordulhat.
A 19. §-hoz
Kiemelt társadalmi érdek fűződik a megváltozott munkaképességűek és az őket foglalkoztatók érdekképviseletei közötti szociális párbeszéd fejlesztéséhez. A Javaslat értelmében ez a párbeszéd a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottságban folyik, amelynek az általános, az ÁPB-kre vonatkozó szabályaitól eltérő rendelkezéseit is megfogalmazza, építve a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatókra érvényes jogszabályokra.Az a körülmény, hogy a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottságban e törvény szabályai szerint nem köthető kollektív szerződés, természetesen nem zárja ki, hogy a bizottságban résztvevő felek a Munka Törvénykönyve szabályai szerint kollektív szerződést kössenek, ebben meghatározva a megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó különös foglalkoztatási feltételeket.
A 20. §-hoz
Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsára vonatkozó szabályok meghatározásával a Javaslat biztosítja az ÁPB-k és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter közötti koordináció lehetőségét.A 21-24. §-okhoz
A Javaslat az ÁPB tagság és reprezentativitás feltételeinek meghatározásával kapcsolatos alapvető eljárási és adatkezelési szabályokat foglalja össze, építve a közigazgatási eljárás általános szabályaira. Részletezi továbbá az ÁRMB tagjainak tripartit módon történő megválasztásával, illetve delegálásával kapcsolatos eljárásrendet, a megbízatás megszűnésének eseteit. Garanciális összeférhetetlenségi előírásokat fogalmaz meg a részvétel megállapítását ellátó testület tagságát illetően.A 25. §-hoz
Az ÁPB-k működése elősegítésének szabályait rendezi a Javaslat, rögzítve, hogy csak olyan ÁPB számára biztosíthatók a működési feltételek, amely a jogszabályoknak megfelelően jött létre, és ezt az ÁRMB határozatában kimondta. A törvényjavaslatban meghatározott, működést biztosító eszközök forrása a Munkaerőpiaci Alap.A 26. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a törvényben, illetve a törvény mellékleteiben használt fogalmak értelmezését, figyelemmel a kollektív intézményrendszer nemzetközi irodalomban használatos fogalomrendszerére.A 27-29. §-okhoz
A Záró rendelkezések között a Javaslat rendelkezik a hatálybalépésről, az átmeneti rendelkezésekről, a végrehajtási szabály és a részletes kiterjesztési eljárás megalkotására történő felhatalmazásról, valamint a jelen törvény módosítással is érintett, korábbi módosító törvényekkel összefüggő deregulációs szempontú hatályon kívül helyezésről.A munkavállalói érdekképviseletek súlyának mérésénél az üzemi tanács választások eredménye csak abban az esetben vehető figyelembe, amennyiben a választások megtartásakor már ismert volt, hogy a választás eredménye az ágazati párbeszédben való részvételt is befolyásolja. Erre tekintettel a Javaslat kimondja, hogy csak a hatálybalépését követően megtartott választások eredménye vehető figyelembe, és átmeneti szabályt is megfogalmaz arra az esetre, ha figyelembe vehető eredmény még nem áll rendelkezésre.
Az ÁRMB-re vonatkozó rendelkezések hamarabb lépnek hatályba annak érdekében, hogy ezen, az ágazati párbeszéd intézményes megindulásához alapvető jelentőségű testület zökkenőmentesen kezdhesse meg tevékenységét. Az ágazati párbeszéd normatív támogatására vonatkozó szabályok 2007. január 1-jén lépnek hatályba, mivel 2006-ra vonatkozóan a szociális partnerek és a tárca között korábban létrejött megállapodás már rendezi a kérdést.
A Javaslat részletesen szabályozza, hogy a hatálybalépéskor működő ÁRMB-k meddig és milyen feltételek alapján működhetnek tovább, illetőleg milyen határidőig kell megtenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a törvényi szabályozásban szereplő feltételeknek megfelelő ÁPB-vé alakuljanak át.
Az egyesülés formában működő munkáltatói érdekképviseletek, valamint az érdekképviseletek ágazati tagozatai számára "türelmi időt" biztosít a tervezet a társadalmi szervezetté történő átalakulásra. A Javaslat rögzíti, hogy az átalakulást követően e szervezetek a korábban az ÁPB-ben résztvevők jogutódjának tekintendők az ÁPB-ben gyakorolt jogosultságokat illetően. E szabály attól függetlenül alkalmazandó, hogy az eredeti szervezet a munkaviszonnyal kapcsolatos érdek-képviseleti tevékenységének az új társadalmi szervezet részére történő átadását követően továbbműködik-e.
A törvény hatálybalépésekor érvényben lévő ágazati kollektív szerződések további fennmaradását garantáló szabályt annak érdekében tartalmaz a Javaslat, hogy az adott ágazatokban a munkavállalók helyzete az új törvény hatálybalépése miatt ne váljon kedvezőtlenebbé.
A 30. §-hoz
A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítására az ÁPB jogszerű létrejötte, a tagokat megillető jogosultságok, a részvételi feltételek, illetve a kollektív szerződés hatályának kiterjesztésével összefüggő határozatok elleni bírósági jogorvoslat biztosítása érdekében van szükség.A 31-33. §-okhoz
A Munka Törvénykönyve módosításának célja a Javaslattal való összehangolás.