adozona.hu
T/1956. számú törvényjavaslat indokolással - Az egymilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőket érintő szolidaritási vagyonadóról
T/1956. számú törvényjavaslat indokolással - Az egymilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőket érintő szolidaritási vagyonadóról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a megélhetési és energiaválság társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése, az igazságos közteherviselés és a közös társadalmi felelősségvállalás megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
A szolidaritási vagyonadó alanya mindazon, Magyarországon életvitelszerűen élő magánszemély, akinek a vagyona meghaladja az egymilliárd forintot.
(1) A szolidaritási vagyonadó alapján adókötelesek az (1)-(3) bekezdésben felsorolt alábbi vagyonelemek:
1. Hazai és külföldi...
T/1956. számú törvényjavaslat indokolással - Az egymilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőket érintő szolidaritási vagyonadóról
2022. évi ... törvény az egymilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőket érintő szolidaritási vagyonadóról
Az Országgyűlés a megélhetési és energiaválság társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése, az igazságos közteherviselés és a közös társadalmi felelősségvállalás megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:1. §
A szolidaritási vagyonadó alanya mindazon, Magyarországon életvitelszerűen élő magánszemély, akinek a vagyona meghaladja az egymilliárd forintot.2. §
(1) A szolidaritási vagyonadó alapján adókötelesek az (1)-(3) bekezdésben felsorolt alábbi vagyonelemek:1. Hazai és külföldi ingatlan, ingóság, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű jog, bankbetét, készpénz. Az ingóság, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű jog értékére a törvény hatálybalépésekor fennálló forgalmi érték irányadó. Az ingatlan értékére az annak fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltak az irányadóak azzal, hogy az adó- és értékbizonyítványt úgy kell kiállítani, hogy az a törvény hatálybalépésekor fennálló állapotot tükrözze.
2. A Magyarországon vagy külföldön bejegyzett gazdasági társaság, vállalkozás, kapcsolt vállalkozások tulajdonrésze, ha a mérlegfőösszegének a tulajdoni részesedéssel arányosított értéke meghaladja az egymilliárd forintot a legutolsó lezárt pénzügyi, számviteli beszámoló alapján. Az adóalany kapcsolt vállalkozásokban meglévő tulajdoni hányadait össze kell számítani.
3. Azon, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok, vállalkozások és kapcsolt vállalkozások tulajdonrésze, amelyek az alábbi tevékenységet folytatták, illetve forrásból részesültek, és az ebből eredő mérleg szerinti eredmény, támogatási összeg, egyéb pénzforrás ötven százalékot meghaladó mértékben növelte az egymilliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeget:
a) a magyar államon keresztül európai uniós támogatásban részesültek;
b) a magyar állam, az önkormányzatok, illetve intézményeik, gazdasági társaságaik, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítvány által kiírt közbeszerzés szerződő feleként vállalkozási tevékenységet folytattak és árbevételük keletkezett;
c) a magyar államtól elnyert koncesszió, egyéb kizárólagos jog alapján vállalkozási tevékenységet folytattak és árbevételük keletkezett;
d) a nemzeti vagyon hasznosítása során vállalkozási tevékenységet folytattak és árbevételük keletkezett;
e) a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjából, Növekedési Kötvényprogramjából pénzforrásban részesültek.
(2) Mentes a szolidaritási vagyonadó alól
a) az a lakóingatlan, amelyben az adó alanya életvitelszerűen lakik;
b) a gazdasági társaság, vállalkozás tulajdonrésze, ha a mérlegfőösszeg egymilliárd forintnál kisebb, és a tulajdonos részt vesz a társaság tevékenységében.
3. §
Az adó mértéke:a) a 2. § (1) bekezdés 1. és 2. pont esetében az adóalap egymilliárd forint feletti részének három százaléka tízmilliárd forintig, az ezt meghaladó rész hét százaléka húszmilliárd forintig, végül az ezt meghaladó rész tíz százaléka;
b) a 2. § (1) bekezdés 3. pont esetében az adóalap egymilliárd forint feletti részének öt százaléka tízmilliárd forintig, az ezt meghaladó rész tíz százaléka húszmilliárd forintig, végül az ezt meghaladó rész húsz százaléka.
4. §
E törvény alapján az adófizetési kötelezettség az adóalanyt első alkalommal a törvény kihirdetésének évében terheli. A fizetendő adót az adóalany először a kihirdetést követő 30. napig, azt követően a tárgyév május 31. napjáig, az előző évi számviteli beszámoló benyújtásának határidejéig köteles bevallani és megfizetni. Az adófizetési kötelezettség az adóalanyt abban az évben terheli utoljára, amelyben a veszélyhelyzet megszűnik.5. §
Az adóbevételt a megélhetési és rezsiválság okozta társadalmi, gazdasági károk csillapítására, különösen rezsiutalványra, az élelmiszerinfláció megugrásának kompenzációjára, válságkezelő alapjövedelem bevezetésére szükséges fordítani.6. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szolidaritási vagyonadóra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.7. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.Általános indokolás
Magyarországon az utóbbi években egyre nagyobbra nőttek mind a jövedelmi, mind a vagyoni egyenlőtlenségek, amit most különösen kiélez a megélhetési és energiaválság. Sokakat sújt az infláció és a rezsiköltségek drasztikus emelkedése. Sokakat a munkahelyük elvesztésének veszélye fenyeget. Ennek ellenére az elmúlt évtized nyertesei nem veszik ki részüket az igazságos teherviselésből. A száz leggazdagabb magyar vagyona 2010 és 2021 között megnégyszereződött. Az egyenlőtlenségek növekedése rombolja a társadalmi kohéziót, rontja a gazdasági fejlődés kilátásait, és a megélhetési válság további súlyos társadalmi, gazdasági károkat okoz. A társadalom joggal várja el, hogy mindenki igazságos mértékben, a lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a társadalmi, gazdasági károk enyhítéséhez. Szükséges, hogy a magyar társadalom legvagyonosabb rétege jóval nagyobb mértékben vegye ki a részét a közteherviselésből. Ez a réteg eddig nem járult hozzá a szükséges mértékben a társadalmi, gazdasági károk mérsékléséhez, miközben az elmúlt évtized legnagyobb haszonélvezője volt. A jelenlegi válság különösen megköveteli, hogy a leggazdagabbak a vagyonadóval visszaadjanak valamit a közösségnek.Fontos rögzíteni, hogy nem minden gazdag korrupt, viszont minden nagyban játszó, az Orbán-kormány támogatását élvező korrupt oligarcha nagyon gazdag. A kormány ugyan kivetett különadókat, de ezek az elmúlt 12 évben létrejött NERokráciát, a kormány hatalma fenntartásának egyik fontos gazdasági pillérét jellemzően nem érintik.
A kormány a választási költségvetés miatti hiány betömésére alkalmazott megszorításai egybeestek az energiaárak világpiaci emelkedésével, így milliónyi honfitársunk szorul segítségre ezekben a nehéz időkben, ahogyan nagy szükség van most többletforrásokra az egészségügyben vagy az önkormányzati szférában is.
A javaslat magasan határozza meg a szolidaritási vagyonadó alá eső vagyonok alsó határát. Az adó az egymilliárd forint feletti vagyonokat érintené.
Nem számít vagyonelemnek a javaslat szerint azon ingatlan, amelyben az adózó lakik, hiszen Magyarországon jellemzően saját tulajdonú ingatlanban laknak az emberek. Előfordul az is, hogy viszonylag értékes ingatlanban alacsony vagy közepes jövedelmű tulajdonosok laknak, akik öröklés útján tettek szert az ingatlanukra. A vagyonadó akkor méltányos, ha nem pusztán házakra és járművekre terjed ki, hanem minden vagyonelemre, máskülönben éppen Magyarország leggazdagabb emberei nem fizetnének egy forint adót sem. A javaslat szerint ezért az adózó lakhatását szolgáló ingatlanon kívül minden vagyonelem beleszámít a vagyonba: minden hazai és külföldi ingó (gépkocsi, jacht, ékszer stb.) és ingatlan (lakás, föld, ház, külföldi nyaraló), műkincs, értékpapír, vagyoni értékű cégrész (a cégformától függetlenül, hazai és külföldi cég is, többsoros tulajdonlás esetén arányosan a kapcsolódó cégek is), illetve természetesen a banki betét és készpénz is. A vagyoni típusú adó akkor méltányos, ha nem okoz jogbizonytalanságot. Ezért teljesen átláthatónak kell lennie annak, hogy milyen módszertan alapján értékel ellenőrzéskor az adóhatóság. Szükséges továbbá az is, hogy nagy legyen a tűréshatár azon vagyonelemek esetében, ahol nem állapítható meg pontosan a piaci érték. Kérhető díjmentes állami vagyonbecslés a szolgáltatott adatok alapján, amelyet később az állam nem vitathat.
Részletes indokolás
1. §
Az adó alanyának meghatározása.2. §
Az adó tárgyának meghatározása, a vagyonelemek rögzítése. Az ingóságok, ingatlanok, a gazdasági társaságokban meglévő tulajdoni részesedésekre vonatkozó feltételek, illetve az állammal üzleti tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó feltételek meghatározása. A (2) bekezdésben a mentességi szabályok kerültek rögzítésre.3. §
Az adó mértékét meghatározó rendelkezés. Javaslatunk értelmében eltérő adómérték szerint adóznának a jelentős részt közpénzből gazdagodó adóalanyok.4. §
Az adó időtartamára, bevallására, megfizetésére vonatkozó szabályok meghatározása.5. §
Az adóbevétel felhasználási céljának meghatározása.6. §
A részletszabályok megalkotására felhatalmazó rendelkezés.7. §
Hatályba léptető rendelkezés.