adozona.hu
T/1847. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról
T/1847. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2022. évi LXXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (5) bekezdés szerinti adatokat az egészségbiztosítási szerv az érintett halálát követő 10 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, amely a 10 éves őrzési időn túlmutat, akkor az ügy lezárásának időpontjáig kezeli. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosí...
T/1847. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról
2022. évi LXXV. törvény az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról
1. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
1. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Az (5) bekezdés szerinti adatokat az egészségbiztosítási szerv az érintett halálát követő 10 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, amely a 10 éves őrzési időn túlmutat, akkor az ügy lezárásának időpontjáig kezeli. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől."
2. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a következő 36/C. §-sal egészül ki:"36/C. §
Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtvl.) megállapított 22. § (6) bekezdésében, 35/F. § (3) bekezdésében, 35. §/I. (1) bekezdésében, 35/J. § (2) bekezdésében és 35/M. § (l) bekezdésében foglaltakat a 2023. január 1. napján már kezelt adatok vonatkozásában is alkalmazni kell."
3. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvénya) 35/F. § (3) bekezdésében az "5" szövegrész helyébe a "10" szöveg,
b) 35/I. § (1) bekezdésében az "5" szövegrész helyébe a "10" szöveg,
c) 35/J. § (2) bekezdésében az "5" szövegrész helyébe a "10" szöveg,
d) 35/M. § (1) bekezdésében az "5" szövegrész helyébe a "10" szöveg
lép.
2. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
4. §
(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5)-(5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(5) A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz és a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban: személyre szabott ügyintézési felület) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus úton (a továbbiakban: elektronikus út) nyújthatja be.
(5a) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmek benyújtása, továbbá a kifizetőhelyi feladatellátása során az egészségbiztosító által rendszeresített, az egészségbiztosító honlapján, illetve a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.
(5b) A gyermek születésének napján nem biztosított szülő nő és vér szerinti apa a gyermekgondozási díj 42/E. § alapján történő megállapítása iránti kérelmet, továbbá a biztosított az utazási költségtérítési támogatás és az egyszeri segély iránti kérelmet az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített és a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett nyomtatványon is benyújthatja."
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A törvény szerinti kerekítési szabályokat az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, a baleseti táppénz, az utazási költségtérítési támogatás, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás és az 50. § (5) bekezdése szerinti segély iránti kérelmek elbírálásakor kizárólag a folyósítás során kell alkalmazni olyan módon, hogy a kerekítést az adott időszakra vonatkozóan folyósítandó ellátás bruttó összegére és az ellátásból teljesített levonás után fennmaradó összegre vonatkozóan is végre kell hajtani. Az ellátások megállapítása és összegük módosítása során a naptári napi alapot, illetve összeget a törvény szerinti kerekítési szabályokra tekintet nélkül, két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.
(12) Az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének a 42/D. § (4), (9) és (11) bekezdése és 42/E. § (9) bekezdése szerinti felülvizsgálatáról szóló tájékoztatását az ellátásban részesülő személy (a továbbiakban: ellátott) részére - amennyiben az ellátott biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkezik - az Eüsztv. szerinti elektronikus úton kézbesíti. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az Eüsztv. 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal, hogy az Eüsztv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz - annak kézbesítési módjától függetlenül - joghatás nem kapcsolódik.
(13) Az egészségbiztosítási szerv a tárgyév december 1. napján csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülő ellátottat a tárgyév december 15. napjáig elektronikus úton tájékoztatja az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és annak következményeiről a tárgyévet követő év vonatkozásában. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az Eüsztv. 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal, hogy az Eüsztv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz - annak kézbesítési módjától függetlenül - joghatás nem kapcsolódik.
(14) Az egészségbiztosítási szerv az általa kifizetett pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, baleseti táppénz és méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a naptári évet követő január 31. napjáig az igazolást elektronikus úton küldi meg. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az Eüsztv. 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal, hogy az Eüsztv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz - annak kézbesítési módjától függetlenül - joghatás nem kapcsolódik."
5. §
(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet - az (1a) bekezdésben foglalt kivételekkel - a biztosítottnak a Tbj. 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztatójánál kell előterjeszteni. E szerint kell a kérelmet benyújtani akkor is, ha a volt biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni.
(1a) Az egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti természetes személynek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet, továbbá a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a 42/E. § szerinti gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtania."
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) A kérelemnek az (1a) bekezdés szerinti előterjesztése során az eljárást kezdeményező természetes személy ügyfél ügyintézési rendelkezést tesz, amelyben nyilatkozik arról, hogy vállalja-e az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 14. §-a szerinti követelmények teljesítését. Elektronikus úton történő kapcsolattartás választása esetén az egészségbiztosítási szerv az eljárás során keletkező döntéseit, iratait, nyilatkozatait az Eüsztv. 15. § (2) bekezdése szerint kézbesíti.
(1c) Az (1b) bekezdést az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztése során akkor kell alkalmazni, ha a foglalkoztató kifizetőhellyel nem rendelkezik."
(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a - (2d) és (2e) bekezdés kivételével - gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet
a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
b) egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító
bírálja el."
(4) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
"(2e) A gyermekgondozási díjnak a 42/E. § szerint a vér szerinti apa részére történő megállapítása iránt benyújtott kérelmet, ha a vér szerinti apa a gyermek születése napján biztosított, a munkáltatójának a székhelye szerint, egyéb esetben a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el. A gyermekgondozási díjnak a 42/E. § szerint a szülő nő részére történő megállapítása iránti benyújtott kérelmet, ha a szülő nő a gyermek születése napján nem biztosított, a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el."
(5) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, illetve a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról ugyanazon szerv gondoskodik, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, az új foglalkoztató szerinti - a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerint meghatározott - szerv folyósítja a már megállapított ellátást."
(6) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv az ellátás folyósítását megszünteti. A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított - az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján - az 55. § (1b) bekezdése alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre."
6. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 79/B. §-sal egészül ki:"79/B. §
(1) Az egészségbiztosító a megállapított, illetve folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokról, a baleseti táppénzről, az utazási költségtérítési támogatásról, a méltányosságból engedélyezett pénzbeli ellátásokról és az egyszeri segélyről a hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladatok hatékony ellátása, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek E. Alappal szembeni elszámolásának biztosítása, statisztikai adatszolgáltatások előállítása és teljesítése, más szervek részére adatszolgáltatás teljesítése, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb feladat ellátása érdekében nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az egészségbiztosító nyilvántartást vezet az ellátott
1. természetes személyazonosító adataira és TAJ-számára,
2. családi állapotára és az ellátás szempontjából releváns hozzátartozói kapcsolatára,
3. lakóhelyére és tartózkodási helyére,
4. levelezési címére, folyósítási címére, szállása címére,
5. bankszámlaszámára,
6. biztosítási idejére,
7. foglalkoztatójára, foglalkozására, munkakörére, tevékenységére,
8. tanulmányi idejére,
9. más rendszeres pénzellátásban való részesülés tényére és időtartamára,
10. jövedelmeire,
11. részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcímére, az ellátásra való jogosultság és a folyósítás időtartamára, az ellátás összegére,
12. keresőképtelenségére, keresőképtelenségének jogcímére,
13. balesetével összefüggő körülményekre,
14. részére folyósított ellátás melletti keresőtevékenység végzésének tényére,
15. ellátásának megállapításához szükséges egészségügyi adatokra,
16. ellátás iránti kérelmének az elbírálása során figyelembe vett gyermekre
vonatkozó adatokról, továbbá minden olyan, törvényben előírt személyes adatról vagy jogszabályban előírt egyéb adatról, amely az ellátás iránti kérelem elbírálása, az ellátás megállapítása, illetve folyósítása szempontjából jelentőséggel bír.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés k) pontja szerinti adatai tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató minden hónap 20. napjáig, kizárólagosan elektronikus úton a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha a tárgyhónapban nem került sor pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, illetve baleseti táppénz folyósítására.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített - a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett - nyomtatvány alkalmazásával küldheti meg az egészségbiztosító részére.
(6) Ha a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítését követően megállapításra kerül, hogy a biztosított ellátás iránti kérelmét a kifizetőhely tévesen utasította el, az ellátás összegét tévesen állapította meg, vagy az ellátást tévesen folyósította, az adatszolgáltatásban emiatt tévesen közölt adatokat a téves adatközlést követően benyújtott havi adatszolgáltatásban köteles módosítani.
(7) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatáson a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató feltünteti
a) a foglalkoztató nevét, adószámát, székhelyét,
b) az adatszolgáltatás hónapját,
c) az általa folyósított ellátások tárgyhavi összesített elszámolására vonatkozó adatokat,
d) ellátottanként az ellátásban részesülő személyekre, szükség szerint a gyermekekre, valamint a folyósított ellátásokra vonatkozó jogszabály szerinti adatokat,
e) ellátottanként a pénzbeli egészségbiztosítási, illetve a családtámogatási ellátások közötti választási szabályok alkalmazására tekintettel felmerült, a 66. § (1) bekezdése szerinti betudásra, illetve a beszámításra vagy levonásra vonatkozó jogszabály szerinti adatokat,
f) ellátottanként a korábban már elszámolt ellátásokkal összefüggésben a tárgyhónapban bekövetkezett változásokra vonatkozó, jogszabály szerinti adatokat,
g) tárgyhónapra összesítve a korábban már elszámolt ellátásokkal összefüggésben utólagosan, a tárgyhónapban teljesített kifizetésekkel, illetve a biztosított által visszafizetett jogalap nélküli ellátásokkal kapcsolatos, az egészségbiztosító által a kifizetőhellyel szemben hozott fizetési meghagyásban szereplő, valamint az állami adóhatóságtól visszaigénylendő közterhekkel kapcsolatos jogszabály szerinti adatokat.
(8) A (4)-(7) bekezdéstől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok az egészségbiztosító részére az általuk megállapított és folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokról és baleseti táppénzről kizárólag összesített elszámolási adatokra vonatkozó adatszolgáltatást teljesítenek. Az adatszolgáltatást a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok papír alapon, minden hónap 20. napjáig kötelesek teljesíteni.
(9) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvett adatok igénylésére megfelelően alkalmazni kell a 79. § (3)-(6) bekezdését."
7. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény XI. Fejezete a következő 82/T-82/W. §-sal egészül ki:"82/T. §
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy 2023. december 31. napjáig a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz és a baleseti táppénz iránti kérelmet elektronikus úton a 61. § (5) bekezdésének 2023. június 30. napján hatályos rendelkezése alapján is benyújthatja, ha 2023. június 30-ig az illetékes kormányhivatalnál kezdeményezte a regisztrációját.
82/U. §
A 79/B. § (4)-(8) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató első alkalommal - a 2023. július hónapban folyósított ellátásokra vonatkozóan - 2023. augusztus 20. napjáig köteles teljesíteni.
82/V. §
Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi ... törvény által megállapított 39/A. § (1) bekezdését, 42/E. § (5) és (6) bekezdését, 61. § (5)-(5b) bekezdését és 62. § (1b)-(1c), (4) bekezdését a 2023. június 30-át követően benyújtott kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.
82/W. §
Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi ... törvény által megállapított, illetve módosított 46. § (1)-(1a) bekezdését, 47. § (2) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, 61. § (11)-(14) bekezdését és 62. § (1)-(1a), (2), (2e)-(3) bekezdését a 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében is alkalmazni kell."
8. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénya) 39/A. § (1) bekezdésében a "napján fennálló" szövegrész helyébe a "napján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló" szöveg,
b) 42/E. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "díj havi" szövegrész helyébe a "naptári napi" szöveg,
c) 42/E. § (5) bekezdés záró szövegrészében a "százaléka" szövegrész helyébe a "százalékának harmincad része" szöveg,
d) 42/E. § (6) bekezdésében a "minimálbér kétszeresének 70 százalékánál" szövegrész helyébe a "kétszerese 70 százalékának harmincad részénél" szöveg,
e) 46. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "keresőképtelenség első napját" szövegrész helyébe a "táppénzre való jogosultság első napját" szöveg,
f) 46. § (1) bekezdés c) pontjában az "egyévesnél" szövegrész helyébe az "egyéves vagy annál" szöveg és a "nyolcvannégy naptári" szövegrész helyébe a "nyolcvannégy, egyedülálló szülőnek százhatvannyolc naptári" szöveg,
g) 46. § (1) bekezdés d) pontjában a "háromévesnél" szövegrész helyébe a "hároméves vagy annál" szöveg,
h) 46. § (1) bekezdés e) pontjában a "hatévesnél" szövegrész helyébe a "hatéves vagy annál" szöveg,
i) 46. § (1a) bekezdésében a "születésnapjától" szövegrész helyébe a "születésnapját megelőző napig" szöveg,
j) 47. § (2) bekezdés a) pontjában az "és" szövegrész helyébe a " ," szöveg, a "pihenőnapra," szövegrész helyébe a "pihenőnapra és munkaszüneti napra," szöveg és az "azt követő munkanapon (munkaszüneti napon)" szövegrész helyébe az "ezen napokat követő első munkanapon" szöveg,
k) 47. § (2) bekezdés b) pontjában a "keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után" szövegrész helyébe a "táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott" szöveg,
l) 48. § (1) bekezdésében a "(1) bekezdése" szövegrész helyébe a "(2) bekezdése" szöveg
lép.
9. §
Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénya) 47. § (2) bekezdés a) pontjában a "keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a" szövegrész,
b) 49. §-a.
3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
10. §
(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) hoz létre. A kifizetőhely helyett a társadalombiztosítási, illetve egyéb feladatokat - az erre irányuló megállapodás alapján - más szervezet is elláthatja; az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben azonban a felelősség ez esetben is a foglalkoztatót terheli. A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik.
(2) Magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni. Ha a kifizetőhely létesítésére irányuló eljárásban az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) azt állapítja meg, hogy megállapodás megkötése nem indokolt, a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet erre irányuló kérelmét határozattal elutasítja."
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-a a következő (5)-(20) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1) bekezdés alapján a munkáltató akkor köteles kezdeményezni a kormányhivatalnál a kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vételét, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottak létszáma tartósan - legalább hat egymás követő hónapban - meghaladja a 100 főt.
(6) Ha a munkáltató az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (6) bekezdése szerinti mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.
(7) A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
a) az (5) bekezdésben foglalt feltétel bekövetkezése esetén a (8) bekezdésben,
b) az (1) bekezdés szerint kifizetőhelyet működtető foglalkoztató foglalkoztatotti létszámának 100 fő alá csökkenése esetén a (9) bekezdésben,
c) a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából a (10) bekezdésben
foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít elektronikus úton a Magyar Államkincstár részére.
(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza
a) a foglalkoztató nevét,
b) a foglalkoztató adószámát,
c) annak a jelzését, hogy a foglalkoztató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottainak a létszáma meghaladta a 100 főt.
(9) A (7) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza
a) a foglalkoztató nevét,
b) a foglalkoztató adószámát,
c) annak a jelzését, hogy a foglalkoztató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottainak a létszáma 100 fő alá csökkent.
(10) A (7) bekezdés c) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza a biztosítotti nyilvántartásba bejelentett személy
a) foglalkoztatójának nevét,
b) foglalkoztatójának adószámát,
c) nevét,
d) TAJ számát,
e) jogviszonyának megnevezését és jogcímkódját,
f) jogviszonyának időtartamát,
g) jogviszonya szünetelésének időtartamát,
h) jogviszonya szerinti munkakört (FEOR),
i) jogviszonya szerinti munkaidő mértékét.
(11) Az (1) bekezdése szerinti munkáltató és a (2) bekezdés szerinti magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kifizetőhely létesítése iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében megjelölt honlapon (a továbbiakban: központi honlap) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus úton (a továbbiakban: elektronikus út) nyújthatja be.
(12) A (11) bekezdés szerinti kérelem benyújtására szolgáló űrlap az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a foglalkoztató neve, székhelye, adószáma, bankszámlaszáma és a kifizetőhelyi feladatok ellátásának (iratőrzésnek) helye,
b) a kifizetőhelyi feladatokat ellátó szervezet neve, székhelye, adószáma (ha a kifizetőhelyi feladatokat a foglalkoztató helyett más látja el),
c) a kapcsolattartóként kijelölt személy (kifizetőhelyi ügyintéző) neve és elérhetőségei,
d) a kifizetőhely létesítésének oka,
e) a kifizetőhely létesítésének napja,
f) a foglalkoztatottak, illetve a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyek létszáma,
g) a foglalkoztató kifizetőhelyi nyilvántartásba történő vétele szempontjából jelentős egyéb körülmények.
(13) Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által foglalkoztatott, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult biztosítottak létszáma tartósan - legalább hat egymást követő hónapban - 100 fő alá csökken, valamint, ha az (1) bekezdés szerinti magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodását fel kívánja mondani, a kifizetőhely az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített a központi honlapon közzétett űrlap alkalmazásával, elektronikus úton kezdeményezi a kifizetőhely megszüntetését.
(14) Ha a kifizetőhely létrehozása és fenntartása az (1) bekezdés szerint kötelező, azonban a kormányhivatal megállapítja, hogy a kifizetőhely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatai ellátására nem képes, a kifizetőhelyet határozattal megszünteti. Ilyen oknak minősül különösen, ha a kifizetőhely, illetve annak képviselője a foglalkoztató nyilvántartására kötelezett szervezet adatai szerinti, illetve a kormányhivatal részére bejelentett elérhetőségeken nem elérhető, illetve, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeiből megalapozottan feltehető, hogy a társadalombiztosítási feladatok általa történő további ellátása a biztosítottak részére járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz kifizetését veszélyeztetné.
(15) A kifizetőhely megszűnése esetén a kormányhivatal a kifizetőhelynél záró ellenőrzést tart, amelynek során a kormányhivatal a kifizetőhelytől átveszi azon biztosítottak kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratanyagát, akik részére a kifizetőhely a megszűnése időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátást vagy baleseti táppénzt folyósított. Az ellátásokat a kifizetőhely megszűnését követő naptól az egészségbiztosító folyósítja tovább.
(16) Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató vonatkozásában jogutódlás következik be, és a jogutód foglalkoztatónál is működik kifizetőhely, a jogutódlás időpontjától a jogutód kifizetőhelyet illetik meg mindazon jogosultságok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogutódlásig a jogelőd kifizetőhelyet illették, illetve terhelték. A jogutódlás időpontjától kezdődően a jogutód kifizetőhely köteles - hivatalból, külön erre irányuló biztosítotti kérelem nélkül - továbbfolyósítani mindazon biztosítottak ellátásait, akik a jogutódlás időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra vagy baleseti táppénzre voltak jogosultak. Jogutódlás bekövetkezése esetén a jogelőd kifizetőhely köteles átadni a kifizetőhelyi feladatellátása során - a kifizetőhely létesítésének a kezdetétől - keletkezett teljes irattári iratanyagát a jogutód kifizetőhely részére, beleértve a papír alapú iratokat és az elektronikus formában tárolt adatokat is.
(17) A kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratok megőrzési idejére megfelelően alkalmazni kell a kormányhivatalok mindenkori egységes iratkezelési szabályzatáról szóló jogszabályban foglalt, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátási ügyekben keletkezett iratokra vonatkozó rendelkezéseket.
(18) A kifizetőhelyekről az egészségbiztosító nyilvántartást vezet. A kifizetőhelyek nyilvántartása -a foglalkoztatók kifizetőhelyi minőségével összekapcsoltan - a (19) bekezdés a)-c) és e)-f) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(19) Bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kifizetőhely neve, székhelye, adószáma,
b) a kifizetőhelyi feladatokat ellátó szervezet neve, székhelye, adószáma (ha a kifizetőhelyi feladatokat a foglalkoztató helyett más látja el),
c) a kifizetőhelyi feladatok ellátásának (iratőrzésnek) helye,
d) a kapcsolattartóként kijelölt személy (kifizetőhelyi ügyintéző) neve és elérhetőségei,
e) a kifizetőhely létesítésének napja,
f) a kifizetőhely megszűnésének napja.
(20) A (19) bekezdés d) pontja szerinti adatokat az egészségbiztosító a kifizetőhely megszűnésének napját követő 5 évig kezeli."
4. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
11. §
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[E törvényt nem kell alkalmazni
az a) pont alá nem tartozó]
"bb) olyan beszerzésekre, amelyek esetében Magyarország alapvető biztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy a szükséges különleges biztonsági intézkedések a közbeszerzési eljárás alóli mentesüléshez képest kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel nem garantálhatóak,
és amelyek megrendelésére az Országgyűlés illetékes bizottsága jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében e törvény alkalmazása alól felmentést adott;"
12. §
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti egyes iratokba való betekintést vagy a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a kérelemmel érintett gazdasági szereplő üzleti titokhoz fűződő érdekeire hivatkozással megtagadja, köteles - az általa elfogadott, a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolásnak megfelelően - a kérelmet benyújtó gazdasági szereplővel közölni az érintett információk üzleti titokként való kezelésének indokait és - az információk bizalmasságának fenntartása mellett - az üzleti titokként kezelt információk alapvető jellegét."
13. §
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, akkor a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére, kivéve ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen."
14. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 73. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha)
"c) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i), j) vagy o) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem bizonyította, hogy a kizáró ok fennállásáról nem tudott, vagy arról az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem kellett tudomást szereznie valamint, a 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben az előbbieken túl nem bizonyította, hogy a kizáró ok fennállása a részvételre jelentkezést, illetve az ajánlattételt nem befolyásolta;"
(2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az ajánlatkérő, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - felvilágosítás kérés útján - köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező bizonyítsa, hogy nem tudott vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem kellett tudomást szereznie az alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tekintetében a 62. § (1) bekezdés i), j) vagy o) pontja szerinti kizáró ok megvalósulásáról, valamint, hogy a 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben a kizáró ok fennállása a részvételre jelentkezést, illetve az ajánlattételt nem befolyásolta."
15. §
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 70. § (4) bekezdésében a "megelőzően" szövegrész helyébe a "követően" szöveg lép.16. §
Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § 39. pontja.5. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása
17. §
A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvénya) 3. § (1) bekezdés a) pontjában a "nonprofit gazdasági társaság vagy annak 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: Társaság)" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság, annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagy költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: Társaság)" szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "nonprofit gazdasági társaság útján" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság vagy költségvetési szerv útján" szöveg,
c) 6. § (4) bekezdésében a "nonprofit gazdasági társaság és annak 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság közötti" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság, annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve költségvetési szerv közötti" szöveg
lép.
6. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény módosítása
18. §
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (3) bekezdésének a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 64/A. §-át megállapító rendelkezése a "jogosultságát," szövegrész helyett a "jogosultságát" szöveggel lép hatályba.7. Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVI. törvény módosítása
19. §
Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVI. törvény 17. § (1) bekezdésében a "2. § és a 3. §" szövegrész helyébe a "2. § valamint a 3. §" szöveg lép.8. Záró rendelkezések
20. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Az 1. alcím, a 4. alcím, a 6. alcím és a 7. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 2. alcím és a 3. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
21. §
E törvénya) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
Általános indokolás
A KÖFOP "A kincstári rendszerek felhasználói felületeinek, valamint a Kincstár számlavezető rendszerének megújítása és az ügyviteli folyamatok újraszervezése" megnevezésű kiemelt projekt eredményeként az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait támogató ügyviteli rendszerek 2023. július 1-jétől egységes digitalizálásával csökkennek az adminisztratív kötelezettségek. A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait támogató informatikai rendszer (e-Pell) országosan egységes -az állampolgárok számára is elérhető - nyilvántartás létrehozásával valamennyi biztosítottra vonatkozóan tartalmazza az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások releváns adatait. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók esetén a kifizetőhelyi elszámolás struktúrája, adattartalma és beküldési módja megváltozik, és ennek eredményeként nem kell külön statisztikai adatszolgáltatást teljesíteni. A foglalkoztatók számára kötelezően megmarad az elektronikus kapcsolattartás, és a biztosítottak kérelmét Cégkapuról, állampolgári tárhelyről, valamint a Hivatali tárhelyről tudják továbbítani a kormányhivatalok részére, amelyre a kormányhivatalok is elektronikus úton (Hivatali tárhelyről) fogják kiküldeni a foglalkoztatóknak szóló dokumentumokat. A természetes személyek rendelkezhetnek arról, hogy papír alapon vagy elektronikus úton, állampolgári tárhely használatával kívánnak kapcsolatot tartani a hatósággal.Jelen törvényjavaslat továbbá az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) módosítását is tartalmazza, amely arra irányul, hogy az Elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben (a továbbiakban: EESZT) rögzített adatok és az egészségbiztosító által nyilvántartott egészségbiztosítási adatok - betegéletút - vonatkozásában meghatározott őrzési idő összhangba kerüljön egymással.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) módosítására irányuló javaslat Magyarországnak az európai uniós tagságából eredő kötelezettségeivel függ össze. Számos rendelkezés, így különösen a támogatás Kbt-ben foglalt meghatározásának hatályon kívül helyezése, valamint az ország alapvető biztonsági érdekeivel összefüggő kivétel szövegének pontosítása azt szolgálja, hogy a hazai szabályozást teljes mértékben hozzáigazítsa a vonatkozó uniós joganyaghoz. A törvényjavaslat az Európai Unió Bíróságának a közelmúltban hozott C-927/19. sz., Klaipédos regiono atliekq tvarkymo centras ügyben hozott ítéletének következtetései alapján módosítja az iratbetekintésre és az egyes kizáró okok miatti érvénytelenségre irányuló szabályokat.
Az NKK Nemzeti Közlekedési Központ NZrt. által előkészített, vagy előkészítés alatt álló közlekedésfejlesztési projektek tekintetében hatékonyságnövelő célból a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.), a magasépítési fejlesztési projektek tekintetében a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BMSK Zrt.) a jogutód állami tulajdonú gazdasági társaság. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a nonprofit minősítéssel nem rendelkező NIF Zrt. és BMSK Zrt. - valamint a későbbiekben költségvetési szerv - tekintetében elháruljon egyes állami közfeladatok átvételének törvényi akadálya.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1-3. §
Az Eüak. módosítása azért szükséges, mert az EESZT-ben rögzített adatok és az egészségbiztosító által nyilvántartott egészségbiztosítási adatok - betegéletút - vonatkozásában meghatározott őrzési idő jelenleg különbözik abban, hogy az egészségbiztosító vonatkozásában az anonimizálásra vonatkozó határidő a bekerüléstől számított 30 év elteltével kezdődik meg. A módosítás ezért az egészségbiztosítóra irányadó őrzési időnek az EESZT-s őrzési időhöz hasonló szabályozására tesz javaslatot, ami alapján az őrzési idő a beteg halálát követő 10 évre változik.4. §
A rendelkezések célja a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató és más személyek pénzbeli egészségbiztosítási ellátási kérelmének elektronikus benyújtására vonatkozó szabályok módosítása a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait támogató informatikai rendszer 2023. július 1-jétől tervezett bevezetésére tekintettel.Az egészségbiztosítási szabályozás speciális jellegére tekintettel a kerekítési szabályok pontosítása is szükséges az eddigi gyakorlat egyértelműsítése céljából, figyelemmel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások nem havi összegben, hanem naptári napra vonatkozóan kerülnek megállapításra. A táppénz, illetve utazási költségtérítés esetén főszabály szerint nem kell határozatot hozni [a kerekítésről szóló törvény hatálybalépése idején a terhességi-gyermekágyi segély (jelenlegi elnevezése: csecsemőgondozási díj) és a gyermekgondozási díj esetén is így volt]. A kerekítési törvényből fakadó - az ellátás megállapítása során érvényesítendő - kerekítési kötelezettség a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokkal összefüggésben nem a határozatban kerül érvényesítésre, hanem akkor, amikor a naptári napi összegek figyelembevételével számfejtésre kerül az adott időszakra vonatkozó ellátási összeg. A hosszú évek óta fennálló gyakorlat szerint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások naptári napi alapja a kerekítési szabályokra tekintet nélkül kerül megállapításra, két tizedesjegy pontossággal. Az esedékessé váló ellátások olyan módon kerülnek meghatározásra, hogy a naptári napi összeg felszorzásra kerül az adott ellátási időszakkal, az így kapott - a legközelebbi 0-ra vagy 5-re történő felfelé kerekítéssel megállapított - bruttó ellátásból pedig érvényesítésre kerülnek a jogszabályok szerinti közterhek, illetve egyéb levonások, a nettó ellátás pedig ismételten kerekítésre kerül. Az egyéb pénzbeli ellátások (öregségi nyugdíj, családi pótlék) esetében ez a probléma nem áll fenn, mert az ellátás eleve havi összegben kerül megállapításra, így az adott hónapra kifizetendő ellátás összege megegyezik azzal az összeggel, amely a megállapításról rendelkező döntésben feltüntetésre került.
Az elektronikus kapcsolattartás előtérbe helyezése érdekében a törvényjavaslat rendelkezik egyes tájékoztatások és igazolások állampolgári tárhelyre történő megküldéséről. Amennyiben az érintett személy állampolgári tárhely hozzáféréssel nem rendelkezik, a kézbesítésre továbbra is hagyományos postai úton kerül sor. Mindez érinti a maximum összegben (illetve minimálbértől vagy garantált bérminimumtól függően) megállapított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj ellátások felülvizsgálatáról és az adóelőleg-nyilatkozatok megtételéről szóló tájékoztatásokat, valamint a megelőző naptári évben kifizetett, adóalapot képező jövedelmekről szóló igazolásokat.
5. §
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a (baleseti) táppénz iránti kérelmet akkor is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha a biztosítottnak időközben már megszűnt a jogviszonya. Ez különösen indokolt a 6 hónapos visszamenőleges igényérvényesítésre tekintettel azért is, mert a foglalkoztatók a velük fennállt jogviszony megszűnését követően sok esetben elzárkóznak attól, hogy az egyes ellátások iránti kérelmeket átvegyék a volt biztosítottaktól.Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél ügyintézési rendelkezését a Kormány által kijelölt szervnél teheti meg. Ez főszabály szerint a Kormány által kijelölt szerv által vezetett rendelkezési nyilvántartás (a továbbiakban: RNY). A pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelmek kiemelkedően magas éves ügyszámára és az RNY gyakorlatban való elterjedtségének alacsony fokára tekintettel indokolt, hogy az egészségbiztosítási törvény önálló szabályt fogalmazzon meg az E-ügyintézési tv. által biztosított kivétel alapján. Így az igénylők a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelem benyújtása során nyilatkozhatnak arról, hogy elektronikus úton kívánnak-e kapcsolatot tartani a hatósággal vagy sem. Az E-ügyintézési tv. alapján, ha az elektronikus ügyintézés nem kötelező, a természetes személy ügyfélnek az elektronikus ügyintézést teljes körben vagy az érintett eljárási cselekmény vonatkozásában kizáró ügyintézési rendelkezése - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési fikció beálltát is kizárja. Az egészségbiztosítási szervnél tett, illetve az RNY által tartalmazott ügyintézési rendelkezések esetleges egymásnak ellentmondó tartalmának feloldása érdekében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 62. § új (1b) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás igénylésekor az ügyfél az elektronikus utat választotta a hatósági eljárásra nézve, úgy részére a döntést és az egyéb iratokat, nyilatkozatokat elektronikus úton kell megküldeni az ügyfél tárhelyére.
A hatályos jogszabályi rendelkezések jelenleg nem határozzák meg, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a vér szerinti apa diplomás gyermekgondozási díj iránti kérelmének elbírálása. Ezt a hiányosságot pótolja a törvényjavaslat.
Az Ebtv. jelenleg nem határozza meg egyértelműen, hogy melyik szervnek kell a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat és a gyermekgondozási díjat folyósítani azokban az esetekben, amikor az ellátás aktívból passzívvá válik (vagy fordítva), illetve, ha az ellátás folyósítása alatt az ellátott biztosítási jogviszonya megszűnik, majd az ezt követő nappal foglalkoztatót vált. A jogszabályhely továbbá a baleseti táppénzre is a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj esetében irányadó szabályokat rendeli alkalmazni, ez azonban a jogalkalmazási gyakorlatban problémákat okoz. A csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat és a gyermekgondozási díjat ugyanis ismételten megállapítani nem lehet, ilyen szabályt azonban a törvény a baleseti táppénzre nézve nem tartalmaz. Ha a passzív baleseti táppénz folyósítása alatt az ellátott újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot ezen jogviszony vonatkozásában kell elbírálni. Mivel az ellátás a kieső jövedelem részleges pótlására szolgál, ezért az újabb biztosítási jogviszony létesítése esetén az alapelvekkel csak olyan rendelkezés áll összhangban, amelynek értelmében az addig passzív jogon folyósított ellátás megszüntetésre kerül.
6. §
Az Ebtv. új 79/B. §-a egy új közhiteles nyilvántartást hoz létre, amely a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (beleértve a méltányossági ellátásokat és az egyszeri segélyt is), a baleseti táppénz és az utazási költségtérítés adatait tartalmazza. A nyilvántartásba a kifizetőhelyeknek adatszolgáltatási kötelezettségük van annak érdekében, hogy az egészségbiztosító minden egyes ellátott részére kifizetett ellátásról egyedi - TAJ szintű - adatokkal rendelkezzen. 2023. július 1-jétől ez az adatszolgáltatás váltja fel a kifizetőhelyi elszámolást, egyúttal kiváltja a kifizetőhelyek által teljesített statisztikai adatszolgáltatásokat is, mivel ezek előállítására az egészségbiztosító által vezetett nyilvántartás adatai alapján fog a jövőben sor kerülni. A kifizetőhelyek kötelesek az adatszolgáltatásukat elektronikus úton beküldeni. A SZÜF-ön közzétett nyomtatványba olyan számítási logikák kerülnek beépítésre, amelyek a kifizetőhely által feltüntetett TAJ szintű adatokból automatikusan meghatározzák a korábbi kifizetőhelyi elszámolásban is feltüntetett összesített adatokat. Az új szabályok meghatározzák az új nyilvántartás adattartalmát, valamint a kifizetőhelyek által teljesítendő adatszolgáltatás kötelező tartalmi elemeit, az eljárási szabályokat, továbbá azokat az eltérő rendelkezéseket, amelyeket egyes speciális körhöz tartozó kifizetőhelyek esetében érvényesíteni szükséges. Az új közhiteles nyilvántartásban felsorolt adatokat az egészségbiztosítási szervek - a hatályos adatvédelmi előírásoknak megfelelően - jelenleg is kezelik az egyes hatósági eljárások eredményes lefolytatásához, a döntéshozatalhoz szükséges mértékben. A szabály tehát nem keletkeztet új adatkezelést, csupán az Ebtv. ez idáig nem határozata meg konkrétan, hogy ezen adatok egy egységes hatósági nyilvántartás formájában jelenjenek meg.7. §
A rendelkezés a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók általi kérelem benyújtására vonatkozó átmeneti szabályt fogalmaz meg. Ennek értelmében, ha a foglalkoztató rendelkezik a korábbi szabályoknak megfelelő regisztrációval az egészségbiztosítónál, úgy 2023. december 31-ig akkor is sikeresen be tudja nyújtani elektronikus úton a biztosítottja kérelmét, ha az RNY-be meghatalmazottat még nem jelentett be. Mindez nem érinti azon foglalkoztatókat, akik Cégkapu használatára kötelezettek, és a kérelmeket saját Cégkapujukról továbbítják az egészségbiztosító részére, nekik ugyanis korábban sem kellett regisztrálniuk, és az új rendszerben sem kell RNY-es ügyintézési rendelkezést tenniük.A törvényjavaslat továbbá a kifizetőhelyek statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének átstrukturálásával kapcsolatban pontosítja, hogy a 2023. július 1-jétől hatályba lépő új szabályokat első ízben a 2023. július hónapjában teljesített kifizetések vonatkozásában kell alkalmazni; vagyis első alkalommal az újfajta adatszolgáltatást 2023. augusztus 20-ig kell megküldeniük az egészségbiztosító részére.
A törvényjavaslat egyebekben átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
8. §
1. A bírósági és alkotmánybírósági gyakorlat az eredeti jogalkotói szándékkal ellentétesen alkalmazza azt a szabályt, hogy csak fennálló jogviszonyból lehet jövedelmeket figyelembe venni, ezért azt pontosítani szükséges. Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése általános jelleggel jelenleg is kimondja valamennyi pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra nézve, hogy az összegszerűség meghatározása során kizárólag a fennálló jogviszonyból származó jövedelmeket lehet figyelembe venni. Ha a biztosítottnak valamely foglalkoztatónál megszűnik a biztosítási jogviszonya, úgy a volt foglalkoztatónál fennállt jogviszonyból származó jövedelmek figyelembevételére nincs lehetőség. Alapelv ugyanis, hogy minden esetben azt a kieső jövedelmet szükséges az egészségbiztosításnak pótolnia, amelynek a megszerzésére az ellátásra való jogosultság megnyílásakor is lehetősége lenne.2. Az egyes pénzbeli egészségbiztosítási ellátások azonos megállapítási metódusának erősítése, illetve különösen a gyermekgondozási díj maximummal kapcsolatos anomáliák megszüntetése érdekében javasolt a hallgatói gyermekgondozási díj összegének megállapítására vonatkozó pontosítás. A táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetében is az ellátások megállapítása naptári napi alap figyelembevételével és naptári napi összegben történik. Ez igaz a hallgatói gyermekgondozási díjra is, ha a jogosult a gyermek születése napján biztosított. Ehhez képest rendszeridegennek tekinthető, hogy a gyermek születése napján nem biztosított jogosult részére az ellátás megállapítására havi összegben kerül sor. Amennyiben a gyermek születése napján biztosított igénylőről van szó, úgy az Ebtv. 42/E. § (5) bekezdése szerinti összeget össze kell hasonlítani a (6)-(7) bekezdés szerint számított összeggel, és a kedvezőbbet kell folyósítani. Csakhogy amíg az (5) bekezdés szerint havi összegről esik szó, addig a (6)-(7) bekezdés az ellátás összegét napi összegben rendeli megállapítani, sőt a két bekezdés megfogalmazása önmagában sem konzisztens. Az Ebtv. 42/D. § (7) bekezdése szerint a gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartama mellett a naptári napi összegről is. Ezen szabálytól eltérő rendelkezést az Ebtv. nem tartalmaz a hallgatói gyermekgondozási díjra nézve, azonban az előzőekből kifolyólag a jogszabályhely követelménye teljesíthetetlen, ha az ellátást havi összegben kell megállapítani.
3. Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő kizáró feltételek hatályon kívül helyezése azért szükséges, mert a munkavégzési kötelezettség hiánya, illetve a biztosítás szünetelése esetén maga a táppénzre való jogosultság hiányzik. Ezekben az esetekben ugyanis a biztosítottnak nincs olyan munkája, amelyet ne tudna ellátni, hiszen, ha nem lenne beteg, akkor sem dolgozna. Ezen problémakör tehát nem folyósítási korlátként, hanem jogosultsági kérdésként kezelendő, amely a -jogi értelemben vett - keresőképtelenség fennállását zárja ki. A kereset törvényi fogalmából kifolyólag arról csak abban az esetben lehet szó, ha a keresőképtelenség időszaka alatt a biztosított személyesen munkát végez. A keresetveszteség vizsgálatának máig problémákat okoz a jogalkalmazási gyakorlatban, sok esetben ezen vizsgálatra nem a kereset-fogalom figyelembevételével kerül sor. A keresőtevékenység végzése esetén maga a keresőképtelenség kérdőjeleződik meg, ezért ebben az esetben helyesebb jogosultsági feltételről, mintsem folyósítási korlátról beszélni. A keresőtevékenység folytatása ugyanakkor folyósítási korlátként értelmezendő abban az esetben, ha a biztosított a napi munkavégzése során betegszik meg, vagy szenved balesetet. Ebben az esetben ugyanazon napon belül a biztosított keresőtevékenységet is végez, illetve keresőképtelennek is minősül. Ezen élethelyzetet kívánja kezelni az Ebtv. 47. § (2) bekezdés b) pont módosított rendelkezése.
4. Pontosító módosítás annak érdekében, hogy a táppénz naptári napi alapjának 180 napi jövedelem alapján történő megállapításakor a folyamatos biztosítási időnek mely törvényi kategóriáját kell figyelembe venni.
5. Az Ebtv. 46. § (1) bekezdése értelmében a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat egymástól, tekintettel arra, hogy az orvosilag folyamatos keresőképtelenség fennállása esetén előfordulhat, hogy valamely időszakra nem jár a biztosított részére táppénz, arra nem jogosult, vagy annak folyósítását nem kéri. Így táppénz esetén előállhat olyan helyzet, hogy az irányadó és számítási időszak meghatározására más időponthoz képest kerül sor, mint a táppénzre való jogosultság idejének, illetve a táppénzes előzményeknek a figyelembevételére. Ezen kettősség jogalkalmazási problémákat okoz, ezért a "keresőképtelenség első napját" a "táppénzre való jogosultság első napját" fordulatra módosul.
6. Az Ebtv. 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjai, illetve a szakasz (1a) bekezdése a jelenlegi megfogalmazásban pontatlanul határozzák meg, hogy a gyermek születésnapján igénybevett táppénzes napot melyik életkor szerinti gyermekápolási táppénz napokhoz kell hozzászámítani. A törvényjavaslat ezt a megfogalmazást pontosítaná, egyértelműsítve (és egységesítve), hogy a gyermekápolási táppénz napokat minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően kell számítani és évente a következő születésnapot megelőző napig kell figyelembe venni.
9. §
Meghaladottá vált az Ebtv. 49. § (1) bekezdése, ami azokra az esetekre vonatkozik, amikor a táppénzt olyan személy részére kell megállapítani, aki a keresőtevékenysége mellett a törvényben nevesített bizonyos ellátásban is részesül.10. §
A kifizetőhelyekre vonatkozó jogi szabályozás jelenleg rendkívül hiányos, az egészségbiztosítási szervek a kifizetőhelyek létesítése, megszüntetése és a működésükkel kapcsolatos egyes feladatok ellátása során többnyire a szokásjog alapján járnak el, amely országos szinten eltérő joggyakorlatok kialakulásához vezet. Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a módosítás rendelkezik:- a kifizetőhely létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos szabályokról,
- a kifizetőhelynél tartandó záró ellenőrzésről,
- a kifizetőhelyek tekintetében bekövetkező jogutódlásról,
- a kifizetőhelyi iratok megőrzési idejéről és- a kifizetőhelyi nyilvántartás vezetéséről.
11. §
A Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja módosítását a 2014/24/EU irányelv 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott fogalmakkal való összhang biztosítása indokolja.Mindezek alapján a kivételi kör fogalomhasználatából kikerül a "Magyarország nemzetbiztonsági érdekei" kifejezés, mint a közbeszerzések alól mentesülést megalapozó körülmény, annak érekében, hogy az irányelv 15. cikke (2) és (3) bekezdésének megfogalmazásához hasonlóan csak az "alapvető biztonsági érdekek"-re utaljon a szabályozás. A módosítás értelmében tehát a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alóli mentesülés Magyarország alapvető biztonsági érdekeire való hivatkozással engedélyezhető.
Ami a kivételi kör elemét jelentő arányossági záradékot illeti, a módosítás egyértelműsíti, hogy a kivételi kör csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben egy adott beszerzés során felmerült érzékeny információ védelme érdekében nem áll rendelkezésre a közbeszerzési eljárás mellőzésén kívül egyéb eszköz (például titoktartási kötelezettség előírása), amely alkalmas lenne a megfelelő biztonsági szint biztosítására.
A módosítással érintett kivételi kört továbbra is megszorítóan kell értelmezni.
12. §
A módosítás új részletszabályokat állapít meg arra az esetre, amikor az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljárásban keletkezett iratba való betekintést az érintett gazdasági szereplő üzleti titokhoz fűződő jogaira való hivatkozással tagadja meg. Az EUB a Klaipédos transportas (C-927/19) ügy 122-123. pontjában kimondta, hogy ilyen esetben az ajánlatkérőnek egyértelműen meg kell jelölnie azokat az indokokat, amelyek miatt úgy véli, hogy a kért információk bizalmasak, valamint az információk bizalmas jellegének megőrzése mellett a lehető legteljesebb mértékben közölnie kell az információt kérő ajánlattevővel azok alapvető tartalmát. Ennek oka elsősorban a hatékony jogorvoslathoz való jog biztosításának jobb lehetővé tétele.A fentiek érdekében a Kbt. szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek nem elegendő azt közölnie az iratbetekintést kérővel, hogy egy dokumentum üzleti titkot tartalmaz, hanem ilyen esetben az ajánlatkérőnek indokolási kötelezettsége is keletkezik. Az indokolás során az ajánlatkérőnek közölnie kell az ajánlatkérői indokolás tartalmával összhangban az üzleti titokként kezelt információk alapvető jellegét, azaz, hogy a szóban forgó dokumentum milyen típusú információkat tartalmaz (pl. szakmai ajánlat meghatározott eleme, védett ismeret, technológiai eljárás, beszerzési forrás) és ezen információk átadása milyen módon sértené az érintett gazdasági szereplő érdekeit. Az indokolás megadása során az ajánlatkérő különösen a saját megítélésére, illetve az érintett gazdasági szereplő által a 44. § (1) bekezdése alapján benyújtott indokolására támaszkodhat. Az ajánlatkérőnek az indokok közlésekor azonban figyelnie kell arra, hogy az üzleti titokként kezelendő konkrét adatokat, információkat semmiképpen se adja át az iratbetekintést kérő gazdasági szereplőnek, ennek biztosíthatósága esetén ugyanakkor annak sincs akadálya, hogy akár az ajánlatkérő által adott indokolás kerüljön továbbításra.
13-14. §
A módosítások értelmében nem lesz automatikusan érvénytelen az az ajánlat, vagy részvételi jelentkezés, amelyben az ajánlattevő által a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet a 62. § (1) bekezdés i) pontja értelmében hamis adatot szolgáltatott vagy a 62. § (1) bekezdés j) vagy o) pontja szerinti cselekményt követte el az adott közbeszerzési eljárásban. E helyett az ajánlat vagy részvételi jelentkezés csupán akkor minősül érvénytelennek, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező tudott az alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet által benyújtott hamis adatszolgáltatás vagy a 62. § (1) bekezdés j) vagy o) pontja szerinti cselekmény tényéről, vagy kellő gondosság mellett erről tudnia kellett volna vagy, ha a 62. § (1) o) pontja szerinti versenyt korlátozó megállapodásról ugyan az ajánlattevő nem tudott, de nem bizonyítható, hogy az ilyen megállapodás nem volt hatással az ajánlatra, illetve részvételi jelentkezésre. Ellenkező esetben a 71. § (4) bekezdése alapján, más kizáró okokhoz hasonlóan, lehetősége lesz az ajánlattevőnek a kizárt helyett más gazdasági szereplő megnevezésére.Az említett új szabályozás az arányosság elvének való megfelelést szolgálja azzal, hogy az ajánlattevőt nem teszi felelőssé olyan cselekményért, amelyről nem volt információja vagy nem kellett volna információval rendelkeznie. A módosítás szükségességét támasztja alá az EUB a Klaipédos transportas (C-927/19) ügyben hozott ítélete is, amely alapján az arányosság elve megkívánja annak figyelembevételét, hogy az ajánlattevő milyen eszközökkel rendelkezett annak ellenőrzése érdekében, hogy egy általa igénybe vett szervezet követett-e kötelezettségszegést vagy sem (lásd az ítélet 157. pontját).
15. §
A Kbt. szövegének pontosítása arra tekintettel, hogy az adott rendelkezés a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszát érintő felfüggesztés esetére vonatkozik.16. §
A Kbt. 3. § 39. pontja hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a Kbt. 3. § 39. pontja a 2014/24/EU irányelvben foglaltakhoz képest szűkebb körben határozza meg a támogatás fogalmát, tekintettel arra, hogy az adókedvezményeket nem tekinti támogatásnak.A támogatás fogalmának jelentőségét az adja, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdésében átültetett irányelvi szabály (2014/24/EU irányelv 13. cikk) szerint közbeszerzési eljárást kell lefolytatni az egyébként a Kbt. hatálya alá nem tartozó szerveknek is, ha beszerzésük többségi részben állami (ajánlatkérő által nyújtott) támogatásból valósul meg és annak tárgya mélyépítési tevékenység vagy kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási épület építési munkáit foglalja magában (vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatás). Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) az előbbi irányelvi szabály értelmezése kapcsán a C-115/12 P sz. ügyben kimondta, hogy - bár az irányelv nem határozza meg konkrétan a támogatás fogalmát - a támogatás fogalmából nem zárható ki az olyan adókedvezmény, amely a pozitív juttatásokhoz hasonlóan lehetővé teszi a szerződés finanszírozási költségeinek csökkentését, ebből adódóan az adókedvezmény is minősülhet az irányelv alkalmazásában támogatásnak.
Annak ellenére, hogy egyik, konkrét beruházásokhoz kapcsolódó támogatástípus esetében sem áll fenn, hogy jelentős mennyiségű beruházás kerülne közbeszerzési kötelezettség alá, a közbeszerzés lehetősége elvileg nem zárható ki teljesen az összes adókedvezmény esetében. Ezért, hogy a "támogatás" fogalom uniós jogi értelmezésének minden kétséget kizáró módon a magyar jogszabályi megfogalmazás megfeleljen, szükségessé vált a Kbt. 3. § 39. pontja szerinti támogatás fogalmának hatályon kívül helyezése, amellyel valamennyi támogatástípus esetében (beleértve minden típusú adókedvezményt és kezességvállalást) az EUB joggyakorlatával összhangban esetről esetre lesz vizsgálandó a közbeszerzési kötelezettség.
Mindezek alapján tehát minden, egy adott beruházás megvalósításához igényelhető vagy folyósítható támogatás (ide értve az adókedvezményt is) esetén vizsgálni kell, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján keletkezik-e közbeszerzési kötelezettség.
17. §
A kiemelt budapesti fejlesztésekkel összefüggésben meghatározott állami feladatokat az állam állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság, illetve az állami beruházásokért felelős miniszter útján (magasépítési beruházás előkészítését kizárólag állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján) látja el. A vonatkozó hivatkozások akként módosulnak, hogy a nonprofit minősítés nem szükséges az állami gazdasági társaság részére, valamint a feladatokat költségvetési szerv is elláthatja.18-19. §
Szövegpontosítás.20. §
Hatálybalépésre vonatkozó rendelkezések.21. §
Jogharmonizációs záradék.