T/1844. számú törvényjavaslat indokolással - egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról

adozona.hu

T/1844. számú törvényjavaslat indokolással - egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Iparjog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2022.11.02
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: 2022. évi LXIV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bányafelügyelet engedélyezi:)
"g) a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kutatását, kinyerését, hasznosítását, továbbá a hőközvetítő közeggel történő geotermikus energia kinyerést és hasznosítást,"
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlás...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

T/1844. számú törvényjavaslat indokolással - egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról

2022. évi LXIV. törvény egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. §

2. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása jogának (1) bekezdés szerinti átruházása esetén koncessziós pályázatot nem kell kiírni."

3. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "A bányajáradék" alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
"20/A. §
(1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog esetén, a szénhidrogénre megállapított bányatelekkel rendelkező bányavállalkozó, ha átlátható szervezetnek minősül és ezt igazolja, szerződéskötési díj megfizetése mellett kérelmezheti a miniszternél, hogy az általa mezőnként fizetendő bányajáradék mértékét szerződésben (e § alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) határozzák meg. A kérelem alapján szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn.
(2) A szerződéskötési díj a bányatelekben nyilvántartott - a szerződéssel érintett mező - bányafelügyelet által megállapított kitermelhető ásványi nyersanyag értékének 0,1%o-e, de mezőnként legfeljebb háromszázmillió forint. Az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerint kell meghatározni. A bányavállalkozó a szerződéskötési díjat a szerződés hatálybalépését követő harminc napon belül fizeti meg. Ha a bányavállalkozó a szerződéskötési díjat nem fizeti meg határidőre, a szerződés megszűnik.
(3) A miniszter a szerződéskötés tekintetében - a bányafelügyelet adatszolgáltatása alapján - mérlegeli a 20. § (8) bekezdésében foglaltakat és a szerződés nemzetstratégiai szempontú megalapozottságát, továbbá a szerződéskötés feltételeként a bányavállalkozó részére éves ásványi nyersanyag kitermelési mennyiséget állapít meg. Ha a bányavállalkozó a megállapított kitermelési mennyiséget nem teljesíti, a különbözet alapján számított bányajáradékot megfizeti. A bányavállalkozó nem köteles a szerződésben megállapított kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki, illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállását a bányavállalkozó igazolja. A miniszter a bányavállalkozó igazolásának megalapozottsága tekintetében a Hatóság álláspontját beszerezheti.
(4) A bányajáradék-mértéket - a kérelem időpontjában alkalmazott e törvény szerinti százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,75-szörös mértékben - a miniszter és a bányavállalkozó a szerződésben állapítja meg.
(5) A szerződés időbeli hatálya a húsz évet nem haladhatja meg, és egy alkalommal legfeljebb tizenöt évvel meghosszabbítható. A szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább hat hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.
(6) Ha a szerződés megkötését követően az ágazati jogi szabályozás megváltozása következtében a szerződésben megállapított bányajáradék vagy a szerződésben rögzített más közteher mértéke a bányavállalkozó hátrányára módosulna, vagy a bányavállalkozót a szerződésben rögzített egyéb gazdasági hátrány vagy jogi érdeksérelem érné, és az ágazati jogi szabályozás megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában a bányavállalkozó számára nem volt előrelátható, úgy a bányavállalkozó az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.
(7) A (6) bekezdés alkalmazásában ágazati jogi szabályozásnak minősül az állam és az Európai Unió által alkotott valamennyi jogszabály és jogi tartalmú szabályozás, így különösen a bányajáradékra, a bányászati tevékenységre vonatkozó közterhekkel kapcsolatos és más jogi szabályozás, kötelezést tartalmazó szakmai előírás, szabvány, szabályzat és belső szabályozás, továbbá nemzetközi szerződés és megállapodás, amely bányászati vagy egyéb energiaipari tevékenységre vonatkozik."

4. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "A bányászati tevékenység engedélyezése" alcímét követően a következő alcímmel egészül ki:
"Geotermikus energia kutatása és hasznosítása
21/A. §
(1) Geotermikus energia kutatását a bányafelügyelet engedélye alapján lehet végezni.
(2) A bányavállalkozó a kutatási engedély alapján a kutatási területen kizárólagosan jogosult a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak a meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, továbbá a geotermikus védőidom kijelölésének a kezdeményezésére.
(3) A kutatás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot. A kutatási engedély megadásának feltétele a Hatóság elnökének rendeletében megállapított pénzügyi biztosíték nyújtása.
(4) A kutatási időszak legfeljebb négy év lehet, amely az engedélyezett időszak felével egy alkalommal meghosszabbítható.
(5) Ha a bányavállalkozó a kutatási engedélyben meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a bányafelügyelet a kutatási engedélyt visszavonja.
(6) A bányavállalkozó az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül - kutatási zárójelentés benyújtásával - kérheti a geotermikus védőidom megállapítását.
(7) A kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint a kutatási engedély tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.
(8) A bányafelügyelet a geotermikus kutatási területről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a kutatást engedélyező határozat számát és véglegessé válásának napját,
b) a kutatási terület közigazgatási megjelölését az érintett települések megnevezésével, valamint az egységes országos vetületi rendszer (a továbbiakban: EOV rendszer) szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatási blokkok EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatási terület alap- és fedőlapját,
c) a kutatási engedély jogosítottjának nevét és lakóhelyét, illetve megnevezését és székhelyét,
d) a kutatásra engedélyezett időtartamot és
e) a kutatási engedély visszavonása esetén, a kutatási engedély megszűnésének napját.
(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartás - a (8) bekezdés c) pontja szerinti adatok kivételével -közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
21/B. §
(1) Geotermikus energiát kinyerni - a (6) bekezdéstől eltérően - a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad.
(2) A geotermikus védőidomot kérelemre a bányafelügyelet jelöli ki. Geotermikus védőidomok nem lehetnek átfedésben.
(3) Geotermikus védőidomként olyan térrészt lehet kijelölni, amely adott technológia alkalmazása mellett legalább huszonöt évig biztosítja a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiségét.
(4) A bányafelügyelet a geotermikus védőidomot kijelölő döntésében - a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján - rendelkezik a kitermelhető termálvíz éves mennyiségéről, a kitermelt víz elhelyezésének módjáról és a vízkészletjárulék megállapításához szükséges adatokról.
(5) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kutatására vagy kinyerésére szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető.
(6) A természetes felszíntől mért 150 m feletti földkéregrészig a geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A geotermikus energia (6) bekezdés alapján történő kinyerésére és hasznosítására a 3. §-t, a 20. §-t, a 21/B. § (8) bekezdését, a 25. § (2) bekezdés b) pontját, a 25. § (3a) bekezdés d) pontját és a 41. §-t alkalmazni kell.
(8) A geotermikusenergia-hasznosító létesítményekről, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségéről, valamint a megállapított geotermikus védőidomokról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.
21/C. §
(1) Geotermikus energiát energetikai célra kinyerni és hasznosítani - a 21/B. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével - a Hatósággal kötött szerződés alapján lehet.
(2) A szerződés megkötésének feltétele, hogy a bányavállalkozó
a) rendelkezzen olyan jognyilatkozattal, amely a kinyerni tervezett geotermikus energia hasznosítási célnak megfelelő felhasználását biztosítja,
b) rendelkezzen geotermikus védőidomot kijelölő végleges határozattal és
c) vállalja, hogy az adott hasznosítási célra felhasználni tervezett geotermikus energia éves mennyiségét kinyeri.
(3) A szerződés legfeljebb húsz évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb tizenöt évvel meghosszabbítható.
(4) A szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább hat hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.
(5) A szerződés tartalmazza a geotermikus energia-kinyerés célját, tervezett hasznosítási formáját és az alkalmazott kinyerési technológiát, valamint a (6) bekezdés szerinti vízvisszasajtolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket.
(6) A bányavállalkozó a kitermelt vizet a technikai és földtani lehetőségekhez képest teljes mértékben visszasajtolja.
(7) A Hatóság a szerződést felmondhatja, ha a geotermikus energiát felhasználó személy nyilatkozik arról, hogy a bányavállalkozó a szolgáltatási kötelezettségét neki felróhatóan nem teljesíti.
(8) A bányavállalkozó a szerződést hat hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a jogszabályváltozás számára olyan mértékben hátrányos, hogy a szerződés fenntartása a továbbiakban tőle már nem várható el. A felmondásnak valósnak, okszerűnek és részletesen indokoltnak kell lennie.
(9) A Hatóság a szerződést hat hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a bányavállalkozó
a) a tevékenységére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette és ennek tényét bíróság jogerősen vagy hatóság véglegessé vált döntéssel megállapította, vagy
b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.
(10) A (8) és (9) bekezdésben foglalt felmondási okokon túl a szerződés további felmondási okokat is rögzíthet.
(11) Ha a szerződés megszűnik, a bányafelügyelet a kijelölt geotermikus védőidomot törli a nyilvántartásából.
(12) Ha a szerződés eltérően nem rendelkezik, a szerződés megszűnésekor a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására szolgáló létesítmények tovább nem üzemeltethetőek, a bányavállalkozó azokat elbontja - kivéve, ha a létesítmény más célú hasznosítása a szerződés megszűnését követő egy éven belül lehetséges - és a területet helyreállítja."

5. §

(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. §-a a következő (4)-(6b) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdést, ha egy területnél geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, hogy a megállapított bányatelek jogosítottja bányatelkének vertikális bővítése céljából kapjon arra kutatási engedélyt.
(5) Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdést akkor sem, ha egy területnél geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, hogy a területtel határos bányatelek jogosítottja kapjon arra kutatási engedélyt, kivéve, ha a területtel úgy szomszédos egy nem a kérelmező jogosultságában álló bányatelek, hogy a két bányatelek között a Hatóság elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendelete (e § alkalmazásában a továbbiakban: rendelet) szerinti szénhidrogénre vonatkozó egy kutatási blokk területe kialakítható.
(6) Ha a bányatelek jogosítottja kutatási adatokkal igazolja, hogy a bányatelek bővítéssel érintett terület kitermelhető ásványinyersanyag-vagyonnal rendelkezik, kutatás elvégzése nélkül kérelmezheti a bányatelkének módosítását.
(6a) Az (5) bekezdés szerinti terület nem lehet nagyobb, mint a rendelet szerinti szénhidrogénre vonatkozó egy kutatási blokk nagysága.
(6b) A (4) és (5) bekezdés szerinti esetben a kutatás engedélyezésére a nyílt területen történő ásványi nyersanyag kutatás engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. §-a a következő (14)-(18) bekezdéssel egészül ki:
"(14) Ha egy szénhidrogén-lelőhely kutatására, ideértve a bányatelken belüli új mezők, telepek kutatását is, több bányavállalkozó jogosult, a szénhidrogén-lelőhely a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló rendelet szerinti kutatólétesítménnyel történő kutatását úgy is végezhetik, hogy megállapodásuk alapján az egyik bányavállalkozó jogosultságában álló területen történik meg a kutatási tevékenység.
(15) A koncessziós szerződés szerinti munkatervben vállalt kutatási tevékenység a (14) bekezdés szerinti módon nem teljesíthető.
(16) A bányavállalkozók a (14) bekezdés szerinti esetben a kutatási tevékenységüket önálló kutatási műszaki üzemi terv alapján végzik. Az a bányavállalkozó, amelynek területén a (14) bekezdés szerinti kutatási tevékenységet nem végeznek, ezt a tényt a műszaki üzemi tervben ismerteti. A bányavállalkozók a közöttük létrejött megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelemhez mellékelik.
(17) A megállapodásban részes bányavállalkozó a (14) bekezdés szerinti kutatási adatok megismerésére és felhasználására korlátozás nélkül jogosult.
(18) A (14) bekezdés szerinti kutatás meghiúsulása nem eredményezi a bányavállalkozó e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti kötelezettségei alóli mentesülését."

6. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 29. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A bányavállalkozók az (1) bekezdés szerinti esetben a szénhidrogén-lelőhely feltárását, kitermelését úgy is végezhetik, hogy az egyik bányavállalkozó jogosultságában álló területről történik meg a szénhidrogén kitermelése (e § alkalmazásában a továbbiakban: tényleges kitermelés). A bányavállalkozók az együttes művelési tervet ebben az esetben is elkészítik és a bányászati tevékenységet önálló műszaki üzemi terv alapján végzik. Az a bányavállalkozó, amelynek területén tényleges kitermelést nem végeznek, ezt a tényt a műszaki üzemi tervben ismerteti.
(4) A (3) bekezdés szerinti kitermelés esetén a bányavállalkozók megállapodnak a költségviselésben és a kitermelésből való részesedés és annak elszámolásának szabályaiban. A megállapodást a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelemhez kell mellékelni. A kitermelésből való részesedés mértékét a bányafelügyelet a kitermelési műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban állapítja meg.
(5) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi tervet nem hagyja jóvá, ha
a) a bányavállalkozók jogosultságában álló lelőhelyrészek ásványvagyonára vonatkozó adatok, ideértve a kihozatali tényező nagyságát is, nem ismert,
b) az együttes művelési terv és a (4) bekezdés szerinti megállapodás nem áll rendelkezésre,
c) a kérelmezett kitermelési tevékenység ásványvagyon-veszteséget eredményezne,
d) a kitermelést végző bányavállalkozó nem igazolja a kitermelt szénhidrogén kitermelő berendezésen történő mérési lehetőségét, vagy
e) a kitermelésből való bányavállalkozói részesedés a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg.
(6) Ha a (3) bekezdés szerinti kitermelésre vonatkozó szabályok és előírások megszegése miatt ásványvagyon-veszteség keletkezik, a bányafelügyelet a veszteséggel érintett ásványvagyon mennyisége és a 20. § szerinti bányajáradék mérték alapján a kiesett bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapít meg.
(7) A (3) bekezdés szerinti kitermelés meghiúsulása nem eredményezi a bányavállalkozó e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti kötelezettsége alóli mentesülését."

7. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az építésügyi hatósági vagy az építésfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet végleges döntését a közlésétől számított tizenöt napon belül lehet közigazgatási pert indítani."

8. §

(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (6)-(6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6) Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének az ingatlan tulajdonosával, vagyonkezelőjével vagy használójával - harminc napos válaszadási határidővel ajánlat megküldésével - kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Ha a használattal érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Többségi döntésnek minősül az is, ha a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozata a tulajdoni hányad ötven százalékát meghaladja.
(6a) Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a bányafelügyelet állapítja meg. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Polgári Törvénykönyv 5:27. §-ában és 5:164. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.
(6b) A (6) bekezdés szerinti közös tulajdonban álló ingatlan esetében a megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonostárs részéről, akinek a megállapodás tervezetének közlése
a) nem lehetséges, mert
aa) személye bizonytalan vagy
ab) lakcíme, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy
b) meghiúsul, mert a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "nem kereste", "elköltözött", "ismeretlen" vagy "kézbesítés akadályozott"."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. §-a a következő (6c)-(6e) bekezdéssel egészül ki:
"(6c) A (6b) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában a tulajdonostárs személye bizonytalannak minősül, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja nem állapítható meg.
(6d) Nem alapítható szolgalom, ha a 32. § (4) bekezdése szerinti feltételek nem teljesülnek.
(6e) A bányafelügyelet a szolgalom alapítására vonatkozó végleges határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A határozathoz mellékelni kell az ingatlannak a szolgalommal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is."
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) A bányafelügyelet döntésével szemben indított közigazgatási per során
a) a pert a szolgalom alapítást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a szolgalom alapítására vonatkozó döntés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani,
b) a bányafelügyelet a keresetlevelet az ügy irataival együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz,
c) ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő három munkanapon belül határoz, és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek,
d) a bíróság a keresetlevél beérkezését követő harminc napon belül tárgyalást tart,
e) a szolgalom jogalapjának vitatása esetén a bíróság a jogalap tekintetében harminc napon belül közbenső ítélettel döntést hoz, kivéve, ha
ea) a jogalap tekintetében igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor; ebben az esetben a közbenső ítéletet a szakértői vélemény előterjesztését követő tizenöt napon belül kell meghozni,
eb) a per ezen határidőn belül befejezhető."

9. §

(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Előmunkálati jog, vezetékjog, valamint használati jog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodása alapján keletkezik. Ha a használattal érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Többségi döntésnek minősül az is, ha a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozata a tulajdoni hányad ötven százalékát meghaladja. Megállapodás hiányában az előmunkálati jogot, a vezetékjogot, valamint a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7) Az (5) bekezdés szerinti közös tulajdonban álló ingatlan esetében a megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonostárs részéről, akinek a megállapodás tervezetének közlése
a) nem lehetséges, mert
aa) személye bizonytalan vagy
ab) lakcíme, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy
b) meghiúsul, mert a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "nem kereste", "elköltözött", "ismeretlen" vagy "kézbesítés akadályozott".
(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában a tulajdonostárs személye bizonytalannak minősül, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja nem állapítható meg."

10. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézési határidő)
"e) a 38. § szerinti szolgalom alapítási eljárás esetén hetvenöt nap."

11. §

(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
"9. a felszíni ingatlantulajdon korlátozására és a szolgalom alapítási eljárásra,"
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)
"12. a geotermikus energia kutatására, a kutatási engedélyhez szükséges pénzügyi biztosítékra, a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződésre, továbbá a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására,"
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

12. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv9.) 8. §-a hatálybalépésekor folyamatban levő szolgalom alapítási eljárásokat a kisajátítási hatóság folytatja le az eljárás megindításakor hatályos rendelkezések szerint."

13. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
a) 5. § (4a) bekezdés nyitó szövegrészében a "jóváhagyása, valamint" szövegrész helyébe a "jóváhagyása, a 21/C. § szerinti szerződés megkötése, valamint" szöveg,
b) 6/A. § (3) bekezdésében a "30" szövegrész helyébe a "hatvan" szöveg,
c) 15. §-ában az "5 éven, illetve a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül a kitermelést, az energetikai célú hasznosítást nem" szövegrész helyébe az "öt éven belül a kitermelést nem" szöveg,
d) 22. § (2) bekezdésében az "ásványinyersanyag-, illetve geotermikusenergia-kutatási" szövegrész helyébe az "ásványinyersanyag-kutatási" szöveg,
e) 32. § (2) bekezdésében az "Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott" szövegrész helyébe az "A bányászati" szöveg,
f) 32. § (3) bekezdésében a "meg." szövegrész helyébe a "meg. A biztonsági övezet csökkenthető, ha annak műszaki feltételei fennállnak." szöveg,
g) 50/A. § (1b) bekezdés 13. pontjában az "az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén" szövegrész helyébe az "az ásványi nyersanyag természetes előfordulási területén" szöveg
lép.

14. §

Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
a) 8. § a) pont ab) alpontja,
b) 9. § (2) bekezdésében a "vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra" szövegrész,
c) 9. § (2b) bekezdésében a "vagy a geotermikus energia kutatását és kinyerését" szövegrész,
d) 10. § (2) bekezdés a) pontjában a "geotermikus energia kinyerésére, hasznosítására" szövegrész,
e) 14. § (1) bekezdésében az " , illetve geotermikusenergia-kutatási" szövegrész,
f) 20. § (8) bekezdés b) pontjában az " , illetve a geotermikus energia hasznosítás" szövegrész,
g) 22. § (1) bekezdésében a "vagy geotermikus energia" szövegrész,
h) 22. § (2) bekezdésében az " , illetve geotermikus energia" szövegrész és az " , a geotermikus védőidom kijelölésének" szövegrész,
i) 22. § (6) bekezdésében az " , illetve a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak" szövegrész és az " , illetve a geotermikus védőidom kijelölésének" szövegrész,
j) 26/A. § (1) bekezdésében az " , illetve a geotermikus védőidom kijelölését" szövegrész és az " , illetve geotermikus védőidom kijelölésének" szövegrész,
k) 32. § (2) bekezdésében az "az érintettek meghallgatásával" szövegrész,
l) 49. § 24. pontjában az "A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész." szövegrész,

2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

15. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
a) 15/A. § (1) bekezdésében a "vagy engedély" szövegrész helyébe a "vagy a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó hatósági szerződésben (a továbbiakban: bányafelügyeleti szerződés) engedélyezett vagy engedély" szöveg,
b) 15/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "engedély, továbbá" szövegrész helyébe az "engedély, bányafelügyeleti szerződés, továbbá" szöveg,
c) 15/A. § (3) bekezdésében az "engedéllyel rendelkező" szövegrész helyébe az "engedéllyel, bányafelügyeleti szerződéssel rendelkező" szöveg,
d) 15/B. § (1) bekezdés b) pontjában az "engedélyben meghatározott" szövegrész helyébe az "engedélyben, bányafelügyeleti szerződésben meghatározott" szöveg,
e) 15/B. § (1) bekezdés c) pontjában a "ha a" szövegrész helyébe a "ha tevékenységét bányafelügyeleti szerződés nélkül vagy a" szöveg,
f) 15/C. § (1) bekezdés f) pontjában az "engedély szerinti" szövegrész helyébe az "engedély vagy bányafelügyeleti szerződés szerinti" szöveg,
g) 15/C. § (6) bekezdésében a "válásával, üzemi" szövegrész helyébe a "válásával, a bányafelügyeleti szerződés hatálybalépésével, üzemi" szöveg,
h) 28/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "eltekintve," szövegrész helyébe az "eltekintve - a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerését és hasznosítását kivéve -," szöveg,
i) 29. § (2) bekezdésében a "létesítési engedélyben" szövegrész helyébe a "bányafelügyeleti szerződésben" szöveg,
j) 29. § (3) bekezdésében az "Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki" szövegrész helyébe az "Új vízjogi engedély abban az esetben adható vagy bányafelügyeleti szerződés akkor köthető" szöveg
lép.

16. §

Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (8) bekezdésében az " , az adóévben" szövegrész.

3. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása

17. §

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. § n) pontjában az "és égési" szövegrész helyébe az "és hevítéssel, vagy égési" szöveg lép.

4. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

18. §

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A törvény hatálya az egyes,)
"j) szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó"
[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítására, valamint az azokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra és e törvény szerinti egyéb eljárásokra terjed ki.]

19. §

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
a) 6/O. § (1) bekezdésében a "közmű kiváltására" szövegrész helyébe a "közmű - a földgázszállító-vezeték kivételével - kiváltására" szöveg,
b) 6/P. § (1) bekezdésében a "közmű kiváltása" szövegrész helyébe a "közmű - a földgázszállító-vezeték kivételével - kiváltása" szöveg,
c) 11. § (1) bekezdés a) pontjában az "energetikai, közlekedésfejlesztési" szövegrész helyébe az "energetikai, energiahordozók kitermeléséhez kapcsolódó bányászati, közlekedésfejlesztési" szöveg
lép.

5. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása

20. §

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben meghatározott
a) dohányterméket kiegészítő termékek közül
aa) a cigarettahüvelyre és cigarettapapírra,
ab) a pipára és a vízipipára,
ac) a dohánylevél-töltőre,
b) elektronikus cigarettára,
c) utántöltő flakonra, patronra, nikotinmentes utántöltő flakonra,
d) dohányzást imitáló elektronikus eszközre,
e) dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre,
f) az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeire, valamint
g) a dohányzási célú gyógynövénytermékre
is megfelelően alkalmazni kell."

6. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

21. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Magyarországon kizárólag e törvény betartásával folytatható
a) dohánytermék,
b) cigarettahüvely és cigarettapapír,
c) dohánylevél töltő,
d) elektronikus cigaretta,
e) utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon,
f) dohányzást imitáló elektronikus eszköz,
g) dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék,
h) az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeinek, valamint
i) a dohányzási célú gyógynövénytermék
kiskereskedelme."

22. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"16. dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy: a dohánytermék-kiskereskedő, a 10. § (1) bekezdés szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személy és a 13. § (8a) bekezdése szerinti helyettes gyakorló."

23. §

(1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szakmai felügyeletét a Hatóság látja el, amelynek során mindenkor - e törvény alapvető céljának - a fiatalkorúak védelmének elsődlegessége alapján kell tevékenykednie."
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság)
"l) a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekről közhiteles nyilvántartást vezet és kötelezettségeik teljesítését ellenőrzi,"

24. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 10/C. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság közreműködik a dohányzás visszaszorítását és az egészségvédelmet érintő feladatokban)
"d) a leszokást elősegítő szervezetekkel, egészségügyi intézményekkel történő együttműködés és"
(útján.)

25. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a dohánytermékek értékesítési helyén az 1. § (1) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelme is folytatható, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Hatóság elnökének a kizárólag dohányboltban forgalmazható termékeken kívül dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termékek is forgalmazhatóak és szolgáltatások is nyújthatóak."

26. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A dohánybolt külső felületén a következőket kell jól láthatóan megjeleníteni:)
"c) a dohánybolt nyitvatartására vonatkozó adatok és az üzemeltető gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó neve és székhelye és
d) a koncessziós szerződésben vagy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított személy kijelölési okiratában meghatározott, dohányboltra utaló egységes jelzés."

27. §

(1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4a) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy szakmai tudását önképzés és kötelező képzés útján fejleszti. A képzés teljesítésének részletszabályait a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek országos képzési rendszerének működtetéséről, szakmai képzés feltételeiről, annak teljesítéséről és díjáról szóló rendelete tartalmazza. Nem kötelező a képzés azon, a 10. § (1) bekezdése alapján a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenység folytatására külön feljogosított személy részére, aki tevékenységét olyan településen folytatja, ahol az állandó lakosok száma a 4000 főt nem haladja meg."
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem adható meg az engedély, ha)
"d) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül a kérelmezővel szemben a 22. §-ban foglaltak szerint véglegesen 1 millió forintot meghaladó bírságot vagy 200 ezer - természetes személy esetén 100 ezer - forintot meghaladó mértékű eljárási bírságot szabtak ki."
(3) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változását tizenöt napon belül bejelenti a Hatósághoz. Az engedély jogosultja a tevékenység végzési helyének módosítási szándéka esetén legalább harminc nappal a tevékenység végzési helyének tervezett megváltoztatását megelőzően kéri az engedély módosítását a Hatóságtól."
(4) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. §-a a következő (8a)-(8f) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység jogosultjának kizárólag kiskorú örököse van, a kiskorú örökös abban az esetben válik a 18. életévének betöltését követően a koncessziós szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosulttá, illetve kötelezetté, ha a koncessziós szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlását nagykorúvá válásáig tőle
a) végintézkedésen alapuló öröklés esetében az örökhagyó végrendeletében megjelölt nagykorú személy, ennek hiányában
b) törvényes képviselője, vagy
c) ha a törvényes képviselője teljes bizonyító erejű magánokiratban tett és a Hatóság számára benyújtott nyilatkozattal nem vállalja, a kiskorú örököst a törvényes öröklési rendben követő nagykorú személy
(a továbbiakban az a)-c) pont együtt: helyettes gyakorló) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodással átvállalja.
(8b) A (8) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatban a helyettes gyakorló személyét is meg kell jelölni.
(8c) A kiskorú örökös esetén a (8) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeket a helyettes gyakorlónak kell teljesítenie.
(8d) A helyettes gyakorló részére a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása a kiskorú örökös nagykorúvá válásától számított hatvanadik napig terjedő időtartamra, vagy ha a koncessziós szerződés hatálya előbb megszűnik, akkor annak megszűnéséig a (8) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak - a (8b)-(8d) bekezdésben foglalt eltérésekkel történő - teljesítése esetén a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés szabályairól szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint engedélyezhető. A kiskorú örökös nagykorúvá válását követően harminc napon belül köteles engedélyt kérni és a (8) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeket igazolni.
(8e) A 14. §-ban foglaltaktól eltérően nem szűnik meg a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság és nem kell új koncessziós pályázatot kiírni, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet a helyettes gyakorló folytatta, és a (8f) bekezdés alapján új helyettes gyakorló kerül kijelölésre.
(8f) Ha a (8d) bekezdés szerinti engedély hatálya a kiskorú örökös nagykorúvá válásáig megszűnik, akkor a Hatóság felhívásától számított hatvan napon belül a (8a), a (8c) és a (8d) bekezdésben foglaltak szerint új helyettes gyakorló jelölhető ki."
(5) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(14) E § rendelkezéseit - ha e törvény alapján dohánytermékek kiskereskedelmét végzi - a (4), (4a) és a (7a) bekezdést kivéve a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által a 10. § (1) bekezdése szerint külön feljogosított személyre nem kell alkalmazni."

28. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 14. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és - ha e törvény másként nem rendelkezik - új koncessziós pályázatot kell kiírni:)
"j) ha a 10. § (1) bekezdése szerinti, dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó feljogosítást a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv visszavonja vagy a feljogosítás megszűnik,
k) ha a 13. § (8d) bekezdése szerinti kiskorú örökös nagykorúvá válását követően a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem folytatja."

29. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A dohánytermék-kiskereskedő valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből - a szivarokat, az új dohánytermék-kategóriákat, valamint a füst nélküli dohánytermékeket kivéve - típusonként, márkajelzésenként, valamint - ha ilyen van - a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan megjelenít. A szivarok kivételével minden olyan dohánytermék, amelynek csomagolása kombinált egészségvédő figyelmeztetést tartalmaz, csak úgy helyezhető az értékesítési csatornába (polchelyre), hogy a kombinált egészségvédő figyelmeztetés a fogyasztó felé láthatóvá váljon; minden egyéb esetben a terméket a csomagolás előlapjával kell megjeleníteni."

30. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15/F. §
A dohánytermék-kiskereskedő a készletéről, illetve annak forgalmáról a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól szóló rendelete szerint nyilvántartást vezet, illetve elektronikus úton adatot szolgáltat."

31. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Hatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben - az e törvényben valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvényben meghatározott eltérésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el. A bírság végrehajtására az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak."

32. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Hatóság a törvényben felsorolt feladatai ellátása érdekében jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy személyes adatainak kezelésére és feldolgozására. A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy személyes adatait a koncessziós szerződés vagy a 10. § (1) bekezdése szerinti külön feljogosítás megszűnését követő öt évig kezeli."

33. §

(1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személlyel szemben 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy
a) az engedélyben vagy a kijelölési okiratban foglaltaktól eltér, továbbá ha az 1. § (1) bekezdésében felsorolt termékek üzletszerű értékesítésére vonatkozó vagy a Hatóság elnökének a kizárólag dohányboltban forgalmazható termékeken kívül dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti jogszabályi rendelkezéseket megsérti,
b) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
c) a számára előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget vagy hamis adatot közöl, vagy
d) a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó, a 16. §-ban foglalt szabályokat megsérti."
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személlyel szemben 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy)
"e) a 13. § (4a) bekezdése szerinti kötelező szakmai képzést nem teljesíti."

34. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a dohánytermék-nagykereskedő, illetve más személy közvetve vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek vagy rá tekintettel másnak, az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót, továbbá azt, akinek érdekében ezen előnyök bármelyikét nyújtják, a Hatóság 30 ezer forinttól
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig
terjedő bírsággal sújtja."

35. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23/A. §
(1) Ha a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé az e törvény által előírt - így különösen a dohánytermékek kiszolgálására vonatkozó - kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a dohánytermék-kiskereskedőnek e törvénytől eltérően közvetlenül dohányterméket értékesít, akkor őt a Hatóság 30 ezer forinttól
a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig
terjedő bírsággal sújtja.
(2) Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket nem az e törvényben előírt módon szerzi be, akkor őt a Hatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtja."

36. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény IV. Fejezete a következő 23/C. §-sal egészül ki:
"23/C. §
Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy az 1. § (2) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezést három éven belül ismételten megsérti, a Hatóság elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc napos időtartamra történő ideiglenes bezárását."

37. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/A. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
"(14) E törvénynek az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított 11. § (1) bekezdésétől eltérően mindazok, akik a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépését megelőző napon jogszerűen forgalmaztak az 1. § (1) bekezdés i) pontja szerinti terméket, de a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépését követően erre a továbbiakban nem jogosultak, a még készleten lévő termékeiket a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépésétől számított 150 napig tovább forgalmazhatják azzal, hogy a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépését követően új terméket már nem szerezhetnek be."

38. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"f) a 4. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) és (4) bekezdésében, a 10/B. § (5) bekezdésében, a 24/A. § (2)-(5), (8), (9), (11) és (13) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására köteles minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet,"
(rendeletben állapítsa meg.)

39. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 26. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)
"h) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek országos képzési rendszerének működtetésére, szakmai képzés feltételeire, annak teljesítésére és díjára"
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.)

40. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Módtv.5. tervezetének 17. §-a, 20. §-a, 21. §-a, 37. §-a, 40. §-a, valamint a 41. § 4., 5., 15., 16. és 26. pontja és 55. § (2) bekezdése a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

41. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény
1. II. Fejezet 1. Cím címében a "miniszter jogai" szövegrész helyébe a "miniszter, valamint a Hatóság jogai" szöveg,
2. 4. § (3) bekezdés g) pontjában a "dohánytermék-kiskereskedők" szövegrész helyébe a "dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek" szöveg,
3. 4/A. § (1) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,
4. 11. § (1) bekezdésében a "-h" szövegrész helyébe az "-i" szöveg,
5. 11. § (4) bekezdésében a "-h" szövegrész helyébe az "-i" szöveg,
6. 13. § (7a) bekezdésében az "engedélyes" szövegrész helyébe az "engedély jogosultja" szöveg,
7. 13. § (12) bekezdésében a "dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra" szövegrész helyébe a "dohánytermék-kiskereskedőnek minősülő egyéni vállalkozóra" szöveg,
8. 14/A. § (1) bekezdésében a "tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező" szövegrész helyébe a "tevékenységet végző" szöveg,
9. 14/A. § (2) bekezdésében az "engedélyes" szövegrész helyébe az "engedély jogosultja" szöveg és az "érvényességére vonatkozó" szövegrész helyébe az "érvényességére, valamint a kijelölés időpontjára és a kijelölési okirat számára vonatkozó" szöveg,
10. 15. § (3) bekezdésében a "dohánytermék-kiskereskedelmet folytató" szövegrész helyébe a "dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy" szöveg,
11. 15. § (4) bekezdésében a "dohánytermék-kiskereskedelmet folytató" szövegrész helyébe a "dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy" szöveg,
12. 15/C. § (2) bekezdés c) pontjában a "megjelenítését célzó" szövegrész helyébe a "megjelenítésére vonatkozó" szöveg,
13. 15/D. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "Amennyiben" szövegrész helyébe a "Ha" szöveg,
14. 15/D. § (6) bekezdésében a "bekezdésben foglaltakat" szövegrész helyébe a "bekezdést" szöveg,
15. 15/D. § (6) bekezdésében a "-h" szövegrész helyébe az "-i" szöveg,
16. 15/G. §-ában a "-h" szövegrész helyébe az "-i" szöveg,
17. 16/A. §-ában a "felvilágosítást" szövegrész helyébe a "felvilágosítást, tájékoztatást" szöveg,
18. 17. § (2) bekezdésében a "§ 8" szövegrész helyébe az "§ (1) bekezdés 8" szöveg,
19. 22. § (4) bekezdésében a "§ rendelkezései" szövegrész helyébe az "§ és a 23/C. § rendelkezései" szöveg,
20. 22. § (5) bekezdésében az "A (2)-(3) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az e törvény" szöveg,
21. 23. § (1) bekezdés b) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,
22. 23. § (1) bekezdés c) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg és a "jogerőssé" szövegrész helyébe a "véglegessé" szöveg,
23. 23. § (2) bekezdés a) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg és a "jogerőssé" szövegrész helyébe a "véglegessé" szöveg,
24. 23. § (2) bekezdés b) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg és a "jogerőssé" szövegrész helyébe a "véglegessé" szöveg,
25. 23. § (2) bekezdés d) pontjában a "kézhezvételétől" szövegrész helyébe a "közlésétől" szöveg,
26. 24/C. § c) pontjában a "-h" szövegrész helyébe az "-i" szöveg,
27. 26. § c) pontjában az "engedélyezésével" szövegrész helyébe az "engedélyezésére" szöveg,
28. 26. § f) pontjában a "folytatók" szövegrész helyébe a "végző személyek" szöveg és a "rendszerességére" szövegrész helyébe a "rendszerességére, az így keletkező közadatok újrahasznosítására," szöveg
lép.

42. §

Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény
a) 4. § (1) bekezdése,
b) 4. § (3) bekezdés e) pontja,
c) 22. § (3) bekezdés záró szövegrészében a "Különös méltánylást érdemlő esetben a Hatóság a bírságot 50%-kal mérsékelheti." szövegrész,
d) 23. § (2) bekezdés c) pontja,
e) 23. § (2) bekezdés f) pontja,
f) 24/C. § a) pontja.

7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

43. §

(1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)
"1. cigaretta:
a) a dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas és nem minősül szivarnak, szivarkának vagy hevített terméknek,
b) a dohányrúd, amelyet egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe töltenek vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek, és nem minősül hevített terméknek,
c) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) és b) pontban meghatározott kritériumoknak;
2. dohánygyártmány: a cigaretta, a szivar, a szivarka, a finomra vágott fogyasztási dohány, az egyéb fogyasztási dohány, a füst nélküli dohánytermék, a töltőfolyadék, a hevített termék, az új dohánytermék-kategóriák és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, kivéve a kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó terméket, amely nem tartalmaz dohányt és jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott hatályos forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik;"
(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdése a következő 9b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)
"9b. hevített termék:
a) az olyan dohányrúd és a teljesen vagy részben rúdtól eltérő formájú kapszula, amely a használatához rendelt készülék segítségével hevítés által belélegezhető aeroszolt bocsát ki a dohány elégetése nélkül,
b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;"
(3) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)
"14. új dohánytermék-kategóriák: e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának, fogyasztási dohánynak, hevített terméknek vagy töltőfolyadéknak nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohánytermék."

44. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 12. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult)
"d) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén a terméket feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó, a szállítás 62. § (12) bekezdése szerinti befejezését követően,"

45. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a termékek feladását megelőzően a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségnek megfelelő összegben jövedéki biztosítékot nyújt. E fejezet alkalmazásában szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállításának minősül a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék, a hevített termék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kereskedelmi célú belföldre szállítása is."

46. §

(1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 62. § (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdés f) pontja szerinti mennyiség]
"n) hevített termék esetében 800 darab."
(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 62. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 62. § a következő (8)-(14) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A másik tagállamba szabadforgalomban, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék feladása esetén az 54. § (2)-(3) bekezdését, (4) bekezdés a) pontját, (6) bekezdését és (7) bekezdés b) pontját kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni, továbbá a rendeltetési hely csak ugyanazon tagállamon belüli, ugyanazon címzett által üzemeltetett szállítási helyre vagy a feladás helyére módosítható.
(7) Az állami adó- és vámhatóság a másik tagállam illetékes hatóságától kapott e-EKO-t megküldi a címzettnek.
(8) A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvétele esetében az 55. §-t kell alkalmazni.
(9) Az üzemszünet kezdetének és végének időpontjára az 58. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(10) A másik tagállamba szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék üzemszünet során történő feladása esetében az 58. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(11) A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék belföldi, üzemszünet során történő átvétele esetében az 59. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(12) A szabadforgalomban végzett szállítás befejeződését - figyelemmel a (11) bekezdésre is - az elektronikus átvételi elismervény igazolja, amelyre a 61. § (2) bekezdését, (3) bekezdés a) pontját és (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adófelfüggesztési eljárás alatt szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(13) A töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék, a hevített termék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a beszerzést megelőzően a beszerzésről - a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével - értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Ezekre a szállítmányokra a (6)-(12) bekezdést nem kell alkalmazni.
(14) A (6) bekezdéstől eltérően a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék, a hevített termék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék szabadforgalomba bocsátása esetén az e-EKO nem kerül továbbításra a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának. Ezen termékek esetén a szállítást az állami adó- és vámhatóság zárja le az uniós számítógépes rendszerben a termék címzett által történt átvételéről kiállított vagy a 61. § (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolás alapján."

47. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön forgalmazni, kivéve)
"n) a külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott hevített terméket."

48. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A jövedéki adó mértéke)
"h) a hevített termékre 35 forint darabonként (szálanként)."

49. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 150. §-a a következő (36) bekezdéssel egészül ki:
"(36) A 74. § rendelkezéseitől eltérően a jövedéki kiskereskedő és a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytató a zárjegy nélküli hevített terméket az Fdvtv. 24/A. § (14) bekezdésében meghatározott időpontig értékesítheti."

50. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (2) bekezdés c) pontjában a "62. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában" szövegrész helyébe a "28. § (7) bekezdésében" szöveg lép.

8. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

51. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Végrehajtási Rendelet) 3. cikk (1) bekezdése szerinti azonosítókibocsátó a Hatóság. A Hatóság mint azonosítókibocsátó látja el a Végrehajtási Rendelet 9. cikke szerinti csomagolási egység szintű és 13. cikke szerinti gyűjtőcsomagolás szintű egyedi azonosító (a továbbiakban: egyedi azonosító) létrehozásával és kibocsátásával kapcsolatos feladatokat."

52. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 4. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6/A. §
(1) A Hatóság a bányafelügyeleti, a szerencsejáték-felügyeleti és a dohánytermék-kiskereskedelem felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó személy részére e minősége igazolására szolgálati igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki.
(2) Az igazolvány személyes adatként tartalmazza
a) az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó személy nevét, arcképmását, valamint
b) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját.
(3) Az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.
(4) A Hatóság az igazolvány kiállításához a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat az igazolvány megszemélyesítése céljából az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére átadhatja, aki azokat az igazolvány megszemélyesítéséig kezeli.
(5) A Hatóság az igazolványokról nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat tartalmazza.
(6) Ha az igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a Hatóság intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt."

53. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
"h) az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát."

54. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
a) 13. § l) pontjában a "rendszerességére, az" szövegrész helyébe a "rendszerességére, az így keletkező közadatok újrahasznosítására, az" szöveg,
b) 13. § l) pontjában a "folytatók" szövegrész helyébe a "végző személyek országos képzési rendszerének működtetésére, szakmai képzés feltételeire, annak teljesítésére és díjára, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek" szöveg,
c) 13. § o) pontjában a "geotermikus védőidom" szövegrész helyébe a "geotermikus energia kutatására, a kutatási engedélyhez szükséges pénzügyi biztosítékra, a geotermikus védőidom" szöveg és a "kijelölésére, valamint" szövegrész helyébe a "kijelölésére, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződésre, valamint" szöveg,
d) 29. § g) pontjában az "egyedi azonosító kód" szövegrészek helyébe az "egyedi azonosító" szöveg,
e) 34/D. § (1) bekezdésében a "2022. november 1-ig" szövegrész helyébe a "2024. november 1-ig" szöveg és a "2022. november 1. napja" szövegrész helyébe a "2024. november 1. napja" szöveg,
f) 34/D. § (2) bekezdésében a "2022. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2024. december 31-ig" szöveg
lép.

55. §

Hatályát veszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
a) 13. § o) pontjában az "és a geotermikus energia" szövegrész,
b) 13. § r) pontjában a "kód" szövegrész.

9. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépése

56. §

Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény
a) 46. § (1) bekezdése,
b) 49. § (1) bekezdése,
c) 59. § (5) és (6) bekezdése.

10. Záró rendelkezések

57. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. §, az 5-10. §, a 11. § (1) bekezdése, a 12. §, a 13. § b), e) és f) pontja és a 14. § k) pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. alcím, az 5. alcím, a 21. §, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. §, a 37. §, a 40. §, a 41. § 4., 5., 15., 16. és 26. pontja, a 43. §, a 46. § (1) bekezdése, a 47-49. §, az 59. § (2) bekezdése és a 60. § 2023. február 1-jén lép hatályba.
(4) A 44. §, a 45. §, a 46. § (2) bekezdése, az 50. § és a 9. alcím 2023. február 13-án lép hatályba.
(5) Az 1. §, a 4. §, a 11. § (2) bekezdése, a 13. § a), c), d) és g) pontja, a 14. § a)-j) és l) pontja, a 2. alcím, a 27. § (1) bekezdése, a 33. § (2) bekezdése, a 39. §, a 41. § 2. pontja, az 52. §, az 53. §, az 54. § b) és c) pontja és az 55. § a) pontja 2023. március 1-jén lép hatályba.
(6) A 24. § és a 41. § 17. pontja 2023. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 29. §, a 30. § és a 41. § 12-14. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.

58. §

A 41. § 3. pontja az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése, az 51. §, az 53. § és az 54. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

59. §

(1) Az 5. § a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 1994. május 30-i, 94/22/EK európai parlament és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 17. § a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) A 44. §, a 45. §, a 46. § (2) bekezdése és az 50. § a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

60. §

(1) E törvény 17. §-a, 20. §-a, 21. §-a, 37. §-a, 40. §-a, 41. § 4., 5., 15., 16. és 26. pontja, valamint az 59. § (2) bekezdése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(2) E törvény 7. és 9. alcíme tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Általános indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az orosz-ukrán konfliktusnak, valamint az Európai Unió elhibázott szankciós politikájának köszönhető energiaválság még nagyobb igényt támaszt az uniós tagállamok energiaszuverenitásának megvalósulásával kapcsolatban. Az elmúlt időszak technológiai fejlesztéseinek köszönhetően a fosszilis energiahordozók mellett ma már olyan biztonságos és tiszta technológiák is a rendelkezésünkre állnak, mint a geotermia, amellyel a hő és energia ellátás folyamatos biztosítása mellett, hatékonyan tudjuk védeni természeti környezetünket.
Hazánk geológiai adottságai a geotermikus-hőhasznosítás szempontjából kiemelten kedvezőek. A földkéreg vastagsága ugyanis 25-30 km, ami kevesebb, mint egyharmada az európai kontinens átlag kéregvastagság értékének. Ezen abszolút közelség miatt, nagyon erős a belső, magmatikus környezetből kifelé, azaz felfelé törekvő hő áramlása. Nem véletlen, hogy hazánk termálfürdőiről is híres a nagyvilágban, ugyanis jelentős hévíztározókkal rendelkezünk a térségünk geológiai fejlődéstörténete miatt. A konvencionális geotermikus hőellátási projektek részére a hévizet jellemzően kb. 1000-2500 méter mélységű, fúrt kutak tudják biztosítani. Hazánkban e mélységtartományban találhatóak olyan rétegvízkészletek, amelyekből biztosítható a geotermális projektek számára elvárt és szükséges vízhőmérséklet és vízhozam.
A geotermikus energia egy kiszámítható és ösztönző szabályozási keretben hosszú távon támogathatja hazánk energiaszuverenitását. A magyar geotermikus potenciál széles körű kiaknázásával 2030-ra éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgázzal csökkenthető Magyarország energetikai kitettsége.
A kiszámítható szabályozási környezet megteremtése érdekében a geotermikus energia kinyerése és hasznosítása a bányafelügyelettel kötendő szerződés alapján történhet. Az új engedélyezési forma kellő rugalmasságot biztosít mind bányavállalkozói mind állami oldalon. Az állam a szerződésen keresztül tudja kontrollálni a bányavállalkozó tevékenységét, és szükség esetén be tud avatkozni. A szerződéskötés feltétele a kijelölt védőidom, ami biztosítja a geotermikus energia kinyerésének jogi határait.
A felszín alatti vizek, illetve a geotermikus potenciál védelme érdekében a szerződés tartalmazza a geotermikus energia kinyerés célját, tervezett hasznosítási formáját és az alkalmazott kinyerési technológiát, valamint a technikai és földtani lehetőségek figyelembevételével a vízvisszasajtolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket.
Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja bányászati tárgykörben a szénhidrogén kitermelés ösztönzése a bányajáradék mértéke szerződésben történő rögzítésének biztosításával, adott feltételek esetén a szénhidrogénre vonatkozó kutatási jog koncesszió nélküli kiterjesztésével, továbbá az együttes kutatás szabályainak megalkotásával és az együttes kitermelésre vonatkozó szabályok kiegészítésével. A Javaslat a szénhidrogén kitermeléshez kapcsolódó infrastrukturális beruházások gyorsításával kapcsolatos módosítást is tartalmaz, továbbá új alapokra helyezi a bányászati célú szolgalomalapítás anyagi jogi szabályait.
Dohánykereskedelmi tárgykörben a Javaslat elsődleges célja a fiatalkorúak fokozottabb védelme a hevítéses technológiával fogyasztható növény-, gyógynövény tartalmú termékek használatának káros hatásaival szemben.
Ennek érdekében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) módosítása mellett a Javaslat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) módosításával megteremti a hevítéses technológiával fogyasztható növény-, gyógynövény tartalmú termékek szabályozott forgalmazásának, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) módosításával reklámozásának kereteit.
A Javaslat az ellenőrzési és jogalkalmazási tapasztalatok alapján tartalmazza az Fdvtv. szankció rendszerének átalakítását, különös tekintettel a fiatalkorúak sérelmére elkövetett jogsértések tekintetében, amelyekre a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottaktól eltérő, magasabb mértékű bírságot rendel alkalmazni, ezzel is elősegítve a törvény fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítására törekvő céljának elérését, a jogsértés elkövetésétől való visszatartó erő fokozását és a kellő represszió megteremtését. A szankciók felülvizsgálata körében a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedély visszavonásának kötelező esetei is módosulnak a jelenleg hatályos jogszabályi környezethez és a jogsértések súlyához igazodóan.
A Javaslat kiterjed a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet feljogosítás alapján végző személyekre vonatkozó és a dohánytermék-kiskereskedőkre vonatkozó szabályok egységesítésére a kötelező szakmai képzésen való részvétel és a közhiteles nyilvántartás vezetési kötelezettség tekintetében.
A módosítás lehetővé teszi a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységet elkülönített helyen vagy feljogosítás alapján végzők számára, hogy az Fdvtv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékeken kívül a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott egyéb termékeket is értékesíthessenek és szolgáltatásokat nyújthassanak, ezzel is lehetőséget biztosítva a csekély forgalmú, jellemzően kistelepüléseken működő érintett személyi kör jelenlegi gazdasági helyzetben kialakuló anyagi nehézségeinek enyhítésére.
A Javaslat az Fdvtv. könnyebb értelmezése és helyesebb alkalmazhatósága céljából pontosító javaslatokat és jogtechnikai módosításokat is tartalmaz.

Részletes indokolás

1. §

A bányafelügyelet geotermikus energia kutatására, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére vonatkozó hatáskörét megállapító rendelkezés.

2. §

Jogtechnikai pontosítás.

3. §

A Javaslat szerint a hatósági engedély alapján szénhidrogént kitermelő bányavállalkozóknak is lehetősége lesz a bányajáradék mérték tekintetében szerződéses megállapodást létrehozni. Ehhez átlátható szervezetnek kell minősülnie a bányavállalkozónak, és a szerződéskötési díjat is meg kell fizetnie. A szerződés a bányavállalkozó számára biztosítja a tervezhetőséget a bányajáradék tekintetében, és a jogi szabályozás számára hátrányos megváltozása esetén pénzbeli kompenzációra tarthat igényt. Ezen előnyök ellentételezéseként egyszeri szerződéskötési díjat kell fizetnie a bányavállalkozónak, továbbá a miniszter kitermelési mennyiségi kötelezettséget határoz meg, ezzel is garantálva a hazai ellátásbiztonságot. A kitermelési mennyiség nemteljesítése esetén a kieső bányajáradékot a bányavállalkozónak meg kell fizetnie. A szerződés hatálya a húsz évet nem haladhatja meg (amely egyszer tizenöt évvel meghosszabbítható), igazodva ahhoz a tényhez, hogy a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog esetén a kitermelést a bányavállalkozó már megkezdte. Ha a szerződéskötés nem jön létre, a megfizetett szerződéskötési díj a bányavállalkozónak visszajár.

4. §

A geotermikus energia termálvízzel történő kinyeréséhez a kinyeréssel érintett területet (térrészt) meg kell kutatni. A kutatási engedély kizárólagos jogot biztosít a bányavállalkozó számára a kutatás elvégzése és a geotermikus védőidom kijelölése tekintetében. Ez a jogi védelem biztosítja, hogy adott területen (térrészen) harmadik személy nem végezhet hasonló tevékenységet. A jogi védelem egyben beruházás védelem is.
Az alkalmatlan vállalkozások és az indokolatlan területfoglalások kizárását biztosítja a pénzügyi biztosítékadási kötelezettség, amelynek részletszabályait rendeleti szinten szükséges meghatározni.
A kutatási tevékenység, eltérően az ásványi nyersanyag kutatástól, egy lépcsőben, egy engedélyezési eljárással történik, és a kutatási tevékenységről készült készített zárójelentést sem kell külön a bányafelügyelettel jóváhagyatni, viszont a védőidom megállapítás feltétele lesz a kutatási zárójelentés elkészítése.
A kutatási időszak igazodik az ásványi nyersanyagok kutatása tekintetében meghatározott törvényi időtartamhoz. Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a maximális kutatási időszak nem automatikusan engedélyezhető időtartam. A kutatási időszak mindig igazodik az elvégzendő kutatási feladatok időszükségletéhez.
A geotermikus energia kutatására vonatkozó szabályozás átveszi a szilárd ásványi nyersanyag kutatásával kapcsolatos szigorú szabályozást a kutatási tevékenység nem teljesítése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények tekintetében.
A geotermikus kutatási területekről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet, amely közhiteles nyilvántartás (a személyes adatok kivételével).
A geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó új szabályozás a geotermikus védőidom hatályos szabályozása tekintetében a víz kitermeléssel kapcsolatos bányafelügyeleti döntés tartalma tekintetében tartalmaz új rendelkezéseket. Ezekre az engedélyezés teljeskörűsége miatt van szükség, biztosítva az egyablakos ügyintézést.
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabály szerinti geotermikus energia kinyerés tekintetében az ügyfelek adminisztrációs terhei csökkentése érdekében a mélységi tartomány kismértékű módosítására kerül sor.
A geotermikus energia kinyerése és hasznosítása a bányafelügyelettel kötendő szerződés alapján történhet. Elsődleges állami érdek, hogy a geotermikus potenciál kinyerése és hasznosítása megfelelő szabályozás szerint történjen, ezzel magakadályozva a geotermikus energiát biztosító térrészek indokolatlan lefoglalását.
Új elem, hogy a szerződés megkötésének feltétele a kinyert geotermikus energia felhasználására vonatkozó megállapodás (szerződés) megléte, amely biztosítja, hogy felesleges projektek ne valósulhassanak meg.
A szerződéskötés feltétele a kijelölt védőidom, ami biztosítja a geotermikus energia kinyerésének jogi határait.
Lényeges kiemelni, hogy a felszín alatti vizek, illetve a geotermikus potenciál védelme érdekében elvárás a bányavállalkozótól, hogy a kitermelt vizet visszasajtolja.
A szerződés határozott idejű, legfeljebb 20 évre köthető. Ez az időtartam, és az esetleges hosszabbítás igazodik a hőtermelő ponteciálhoz.
A Hatóság a szerződést felmondhatja, ha a geotermikus energiát felhasználó személy nyilatkozik arról, hogy a bányavállalkozó a szolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti. A felmondás csak lehetőség, valamennyi körülmény megvizsgálása szükséges a legsúlyosabb jogkövetkezmény alkalmazásához.
A szabályozás lehetővé teszi bányavállalkozói oldalon is a szerződés felmondását, ha a jogi környezet megváltozása ezt indokolja.
Ha a szerződés megszűnik, a bányafelügyelet mérlegelés nélkül, a geotermikus védőidomot törli a nyilvántartásából. A megszűnt szerződésre tekintettel a megépített létesítményeket, ha azok más célra nem használhatók, el kell bontani és az érintett területet helyre kell állítani.

5. §

A módosítás lehetővé teszi, hogy a szénhidrogénre megállapított bányatelek jogosítottja zárt területen, ha azt geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, koncesszió nélkül kutatási engedélyt kaphasson, ha a bányatelkét vertikálisan, illetve horizontálisan bővíteni szeretné.
Ha a kérelmező kutatási adatokkal igazolni tudja, hogy a bányatelek bővítéssel érintett terület kitermelhető ásványinyersanyag-vagyonnal rendelkezik, akkor lehetősége van a bányatelek módosítását (bővítését) kezdeményezni, kutatás elvégzése nélkül. Más esetben csak kutatás során lehet azokat az adatokat megszerezni, amelyek alapján a bővítményi terület tekintetében dönteni lehet az ásványvagyon meglétéről.
A bányatelek horizontális módosítása (bővítése) esetén a kutatási engedély csak akkor adható meg, ha a kutatási engedélyszerzéssel érintett bányatelek, és a területen lévő másik bányatelek között nem alakítható ki egy szénhidrogénes kutatási blokk. Ennek mértéke a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet (a továbbiakban jelen szakasz indoklása alkalmazásában: rendelet) 10. § (1) bekezdés a) pontja alapján 400 km2. A kialakíthatóság tekintetében szempont, hogy a kutatási blokkon a kutatási tevékenység műszakilag elvégezhető legyen.
A kutatási engedéllyel érintett terület nagysága a bányatelek vertikális bővítése tekintetében nem korlátos, de a bányatelek vetületét nem haladhatja meg a kutatási terület. Horizontális irányú bányatelek bővítés esetén a kutatási terület nem lehet nagyobb, mint a szénhidrogénes kutatási blokk rendelet szerinti mértéke.
A szabályozás összhangban van a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló az európai parlament és a tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelvének 3. cikk (4) bekezdésével.
A szénhidrogén lelőhelyek együttes kutatására vonatkozó rendelkezések, biztosítják a költséghatékony kutatási tevékenységet, de garantálva az állami érdekek érvényesülését, kiemelten az ásványvagyon-védelmet.
Az együttes kutatással koncessziós szerződés szerinti munkatervben vállalt kutatási tevékenység nem teljesíthető, mert ez a koncessziós szerződésben vállalt kutatási munkaprogram más személlyel történő elvégzését eredményezné, mentesítve ezzel a koncesszort a vállalt feladatok teljesítése alól.
Az együttes kutatás esetén a szabályozás garantálja annak a bányavállalkozónak is a kutatási adatokhoz történő hozzáférését, amelynek jogosultsági területén nem végeznek kutatást.
Szükséges kimondani, hogy a kutatás meghiúsulása nem eredményezi a bányavállalkozó e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti kötelezettsége alóli mentesülését.

6. §

A Javaslat a szénhidrogén lelőhelyek együttes kitermelésére vonatkozó rendelkezéseket egészíti ki, biztosítva a költséghatékony kitermelési tevékenységet, de garantálva az állami érdekek érvényesülését, kiemelten az ásványvagyon-védelmet.
Az új kitermelési mód engedélyezésének feltétele, hogy az ásványvagyon legyen ismert, az együttes művelési tervet készítsék el, a felek között a megállapodás jöjjön létre a költségviselés és a kitermelésből való részesedés és annak elszámolásának szabályai tekintetében, a kitermelés ne eredményezzen ásványvagyon-veszteséget, és a felek között a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége egyértelműen megállapítható legyen.
A kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kizáró okok meghatározása az ásványvagyonvédelmet szolgálják.
Az esetlegesen előálló indokolatlan ásványvagyon-veszteség megakadályozása érdekében külön rendelkezés vonatkozik az ásványvagyon-veszteség miatt kieső bányajáradék megfizetésére.
Szükséges továbbá kimondani, hogy ha az ilyen kitermelés meghiúsul (bármelyik fél hibájából), az nem eredményezi a törvényi és rendeleti kötelezettségek alóli mentesülést.

7. §

Az általános építésügyi hatósági eljárásokban hozott döntésekkel szembeni jogorvoslati idő alkalmazását írja elő a rendelkezés a bányafelügyelet sajátos építményekkel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásaiban hozott döntései tekintetében.

8-9. §

A Javaslat a tulajdonosi hozzájárulások, megállapodások vonatkozásában speciális szabályról rendelkezik. A közös tulajdonban álló ingatlan esetében az eddigi egyhangú döntés helyett az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntését írja elő, és meghatározza azokat az eseteket, amikor a hozzájárulás kérése közlésének lehetetlenülésére, meghiúsulására tekintettel a tulajdonostárs hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A közös tulajdonban álló ingatlan esetében így megszűnnek a polgári jogi rendezés előtt fennálló tulajdonjogi és közérdekű használati jogi akadályok. A Javaslat továbbá kezeli azt a helyzetet, amikor a tulajdonosi hozzájárulás, megállapodás beszerzése a közlés lehetetlenülése, az együttműködés hiánya miatt nem valósítható meg. Az új rendelkezés a beruházások gyorsítását segíti elő azzal, hogy a beruházó az ingatlanhoz fűződő polgári jogi kérdéseket rövid időn belül képes lesz rendezni. A hatályos rendelkezéstől eltérően a szolgalom alapítással kapcsolatos eljárást nem a kisajátítási hatóság, hanem a bányafelügyelet folytatja le, és nem a kisajátítási eljárás szabályai szerint, hanem az általános eljárásjogi és anyagi jogi szabályok szerint, ezzel is egyszerűsítve a szolgalom alapítási eljárásokat.
A módosítás a szolgalmat alapító határozatok esetében (a kisajátítási eljáráshoz hasonlóan) gyorsítja a bírósági eljárást.
A Javaslat a Bt. 38/A. § (7) és (8) bekezdése tekintetében kezeli a jogalkalmazás során felmerült problémákat, egyértelműsítve, hogy a közös tulajdonban álló ingatlan és tulajdonostársak esetében kell és lehet alkalmazni a jognyilatkozat megszerzésével kapcsolatos szabályokat.

10. §

A szolgalom alapításával kapcsolatos, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénytől eltérő ügyintézési határidőt határoz meg a rendelkezés, figyelemmel arra, hogy az eljárás során a kártalanításról is dönteni szükséges, amelyhez igazságügyi szakértő kirendelése szükséges.

11. §

A szolgalom alapítási eljárás részletszabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.
A geotermikus energia kutatás engedélyezésének és a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó hatósági szerződés részletszabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.

12. §

Átmeneti rendelkezés.

13. §

A Bt. 5. § (4a) bekezdésének kiterjesztése a geotermikus energia kutatásával, kinyerésével és hasznosításával kapcsolatos jogszerzés tekintetében. [13. § a) pont]
A Bt. 6/A. § (3) bekezdésében a határidő módosul, mivel a bányászati jog átruházásával kapcsolatos kérelem benyújtására nem kerülhet hamarabb sor, mint ahogy az MNV Zrt. nyilatkozattételi határideje letelik. [13. § b) pont]
A Bt. 15. §-ának, 22. § (2) bekezdésének, és az 50/A. §-nak módosítása a bányafelügyelet geotermikus energia kutatásával, kinyerésével és hasznosításával kapcsolatos új hatásköre miatt szükséges. [13. § c)-d) és g) pont]
A Bt. 32. § (2) bekezdésének első mondatában a hivatkozás pontosítása szükséges. [13. § e) pont]
A Bt. 32. § (3) bekezdésében a biztonsági övezet csökkenthetőségével kapcsolatos általános szabályt rögzíti a rendelkezés. [13. § f) pont]

14. §

A geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó új jogi szabályozásra tekintettel szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.

15-16. §

A vízgazdálkodásról szóló törvény 15/C. § (8) bekezdése csak az adóévben felmerült visszasajtolási költség beszámíthatóságát biztosítja a vízkészletjárulék mértékéig. A visszasajtolással kapcsolatos legmagasabb költség a visszasajtoló kút létesítésével merülnek fel, amely költség lényegesen meghaladja a visszasajtolás megkezdését követő egy adóévben fizetendő vízkészletjárulék mértékét. A visszasajtolás ösztönzését az jelentené, ha a visszasajtoló kút és kapcsolódó létesítmények létesítésével kapcsolatos teljes költség beszámítható lenne. Így, bár több évre elosztva, a visszasajtolással kapcsolatos költségeket a bányavállalkozó visszakaphatná. A teljes visszasajtolás elérése (a felszín alatti vízkészletek megőrzése) nagyobb cél, mint a viszonylag kis összegű éves vízkészletjárulék költségvetési befizetése.
A termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának engedélyezése a bányafelügyelet hatáskörébe kerül, ezért a vízgazdálkodásról szóló törvény egyes rendelkezéseit módosítani szükséges, ezzel kiküszöbölve a jogalkalmazás bizonytalanságát és a jogszabályok közötti kollíziók elkerülését.

17. §

Az Nvt. módosításának indoka a fiatalkorúak fokozottabb védelme a hevítéses technológiával fogyasztható növény-, gyógynövény tartalmú termékek használatának káros hatásaival szembeni védekezés érdekében.
Az Nvt. 1. § n) pontjában, a dohányzási célú gyógynövénytermék definícióban - a dohánytermék irányelv átültetése alapján - jelenleg kizárólag az égéssel történő fogyasztást jelöli meg a jogszabály, ugyanakkor a módosítással érintett termékeket a gyártó, valamint a kiskereskedelmi forgalomba hozó hevítéssel történő fogyasztással javasolja használni.
A fentiek alapján a Javaslat módosítja az Nvt.-t a dohányzási célú gyógynövénytermék definíció kiegészítésével úgy, hogy abban a hevítéssel történő fogyasztás is szerepeljen, ezzel is megteremtve az összhangot az Nvt. "dohányzás" definíciójával.

18-19. §

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdése kiegészítésre kerül a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó beruházásokkal. Így a finanszírozás jellegétől, illetve a foglalkoztatási követelménytől függetlenül a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatja a Kormány rendeletével.
A kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, gyalogút, járda, valamint kerékpárforgalmi létesítmények és tartozékainak építése során történő közmű kiváltások tekintetében a földgázszállító-vezetéket kivételként szükséges szerepeltetni, mert a földgázszállító-vezeték működése ellátás biztonsági kérdés, emellett ezen vezetékek kiváltása lényegesen meghaladja az egyéb közművek kiváltásának költségeit, akár több száz millió forint is lehet. Emellett a földgázszállító-vezeték üzemszünetét több hónapos tervezéssel lehet megvalósítani, figyelemmel a kapcsolódó elosztó-vezetéki hálózat ellátására is.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 11. § (1) bekezdését érintő módosítás egyértelműsíti, hogy a rendelkezés az energiahordozók kitermelésére vonatkozó bányászati célú beruházásokra is kiterjed.

20. §

A fiatalkorúak - hevítéses technológiával fogyasztható növény-, gyógynövény tartalmú termékek használatának káros hatásaival szembeni - fokozottabb védelme érdekében a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben foglalt reklámozási tilalmakat szükséges kiterjeszteni a dohányzási célú gyógynövénytermékekre is.

21. §

Annak érdekében, hogy a hevítéssel fogyasztható dohányzási célú gyógynövénytermékek forgalmazására csak dohánytermék értékesítési helyeken kerülhessen sor, szükséges az Fdvtv. tárgyi hatályának kiterjesztése az érintett termékekre, illetve annak lehetővé tétele, hogy a Hatóság az ilyen termékek üzletszerű értékesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsértőkkel szemben bírságot szabhasson ki, valamint az Fdvtv. valamennyi érintett szakaszába beemelni a dohánytermékek közé a dohányzási célú gyógynövénytermékeket.

22. §

Az Fdvtv. 4. § (3) bekezdés g) pontjához kapcsolódó új értelmező rendelkezés.

23. §

A Hatóság 2021. október 1-jei megalakulását megelőzően a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének szakmai irányítását operatív módon a Hatóság jogelőd szervezete látta el, amely szervezetet az akkor hatályos szabályok (Fdvtv. 4. § (2) bekezdése) alapján - az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter kifejezetten e feladatok ellátása céljából hozott létre. A Hatóság számos feladata - így különösen a dohánytermék-kiskereskedelem szervezett működésének elősegítése, a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletével - a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének szakmai felügyeletével függ össze, amelynek elsődleges célja a fiatalkorúak védelme. A fentiekre tekintettel deklarálni szükséges, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének szakmai felügyelete a Hatóság feladata.
A Hatóság a külön feljogosított személyekről jelenleg is vezet nyilvántartást, figyelemmel arra, hogy a kijelölési okirat meghatározott adataiban történő változást ezen személyeknek - a kijelölési okirat alapján - a Hatósághoz kell bejelenteniük.
Ezen túlmenően az Fdvtv. 23/B. § -ában a Hatóság részére meghatározott feladat ellátásához, azaz a kijelölt személyek listájának a NAV részére történő továbbításához, szintén szükséges, hogy a Hatóság a külön feljogosított személyekről nyilvántartással rendelkezzen.

24. §

Jogtechnikai pontosítás.

25. §

Az Fdvtv. lehetővé teszi a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal és a Hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező dohánytermék-kiskereskedők számára, hogy a Hatóság elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termékeket forgalmazhassanak és szolgáltatásokat nyújthassanak. Az elkülönített helyen működő dohányboltok és a kijelöltek állammal szembeni pénzügyi kötelezettségei (koncessziós díj, kijelöltek esetében jogosultsági díj) közel azonosak az önálló dohánybolt kötelezettségeivel, így nem indokolt esetükben az értékesíthető termékkörök korlátozása, szűkítése.
Tekintettel arra, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmet elkülönített helyen is lehet folytatni, illetve kijelölés útján is lehet végezni, ezért indokolt a forgalmazható termékek körét is azonos módon megállapítani, különös figyelemmel arra is, hogy az elkülönített helyen, illetve kijelöléssel működő dohányforgalmazási pontok általában kisebb lélekszámú, kevésbé ellátott településeken találhatók.

26. §

A dohánybolt külső felületén megjelenítendő adatokat tételesen szükséges megjelölni, a normavilágosság követelményének megfelelően.
A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított személyek esetében a kijelölési okirat tartalmazza, hogy milyen jelzéseket köteles a kijelölt az üzletén jól láthatóan megjeleníteni.

27. §

Az Fdvtv. 4. § (3) bekezdés g) pontja alapján a Hatóság valamennyi dohánytermék-kiskereskedelemi tevékenységet folytató személy számára biztosítja a szakmai képzésben való részvétel lehetőségét. A Javaslat rendezi továbbá, hogy a képzés kötelező jellegére tekintettel, milyen feltételek teljesülése mellett tekinthető teljesítettnek; ennek részletszabályait a Hatóság elnökének rendelete szabályozza.
Indokolt ugyanakkor, hogy a kistelepüléseken kijelölés alapján dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységet végzőket a kötelező szakmai képzésen való részvétellel ne terhelje kötelezően, így az azon történő részvételük önkéntes vállalás alapján lesz lehetséges.
Annak érdekében, hogy a 13. § (5) bekezdés d) pontja szerinti feltétel maradéktalanul érvényesíthető legyen, szükséges egyértelművé tenni, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 évben bármely erre jogosult hatóság (NAV, Hatóság) által az Fdvtv. 22. § -a alapján kiszabott bírságot figyelembe kell venni.
Az Fdvtv. 13. §-a a "természetes személy" meghatározást használja, ezért indokolt az egységes szóhasználat miatt a magánszemély fogalom megváltoztatása.
A dohánytermék értékesítési helyének megváltoztatása esetén a Hatóság az engedélyt módosítja. Az engedély módosítására csak akkor kerül sor, ha a tevékenység új helye megfelel a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek. Figyelemmel erre szükséges, hogy a dohánytermék értékesítési helyének változásával kapcsolatos engedély módosítási kérelmet az engedélyes ne utólag, hanem előre nyújtsa be.
A további módosítás szövegpontosítás, mivel az engedélyes az adatok változásáról nem értesíti a Hatóságot, hanem arról bejelentést tesz.
A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására jogosító 20 éves időtartam alatt - a gyakorlati tapasztalatok alapján -előfordulnak olyan esetek, amikor az elhunyt koncesszió jogosultnak csak kiskorú örököse marad. Az Fdvtv. 13. § (4) bekezdése alapján kiskorú személy nem folytathat dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet, ezért jelenleg a kiskorú örökösök elesnek az örökségük ezen részétől, vagyis a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot nem örökölhetik meg, viszont az elhunyt által üzemeltett dohánybolt termékkészlete az örökségük részét képezi, amelyet nem tudnak hasznosítani az értékesítésre vonatkozó engedély hiányában.
Ezen probléma rendezése érdekében szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy a kiskorú személy is örökölhessen dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot, amelyet nagykorúvá válásáig helyette a törvényjavaslatban megjelölt rendben egy nagykorú személy (például szülő, nagyszülő, az elhunyt testvére) gyakorolhat, melynek feltételeiről teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltan kötnek megállapodást.
A helyettes gyakorló, amennyiben az nem a törvényes képviselő, csak annak jóváhagyásával kerülhet helyettes gyakorlói pozícióba.

28. §

A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnésének esetei között szükséges megjeleníteni a kijelölési okirat visszavonásának vagy bármely más okból (például a kijelölt elhalálozik, vagy a kijelölés megszüntetését kérik a minisztériumtól) történő megszűnésének esetét is.

29. §

Jogtechnikai pontosítás.

30. §

Jogtechnikai pontosítás.

31. §

A bírság kiszabással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bírságtartozások minél nagyobb mértékű megtérülése érdekében indokolt a végrehajtási eljárásban a fizetési kedvezmények igénybevételének lehetőségét megteremteni, mivel a nagy összegű bírságok egyösszegű megfizetése sokak számára nehézséget jelent, de annak például részletekben történő megfizetését vállalnák. A Javaslat, a fizetési kedvezmény engedélyezési lehetőségét tiltó szabály hatályon kívül helyezésével, lehetővé teszi a bírság mérséklését pl. a jogsértő szociális helyzetére, életkörülményeire tekintettel, mivel annak az eredeti összegben történő megfizetése, végrehajtása mások, például kiskorú családtagok megélhetését is veszélyeztetheti. A jelen és a várható gazdasági kilátások mellett a mérséklés lehetőségének megteremtése különösen indokolt lehet.

32. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja, vagyis szükséges meghatározni, hogy a Hatóság meddig jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók személyes adatait kezelni.

33. §

Az Fdvtv. 22. § (2) bekezdés a) pontjában szükséges a kijelölési okiratra történő hivatkozást is megjeleníteni, figyelemmel arra, hogy jelenleg a rendelkezés első fordulata a feljogosított személyekre nem alkalmazható és nem szankcionálható, ha tevékenységüket a kijelölési okiratban foglaltaktól eltérően, jogsértően végzik.
Szükséges továbbá a normaszöveg egyszerűsítése és kiegészítése, oly módon, hogy a rendelkezés alapján a dohányboltban történő meg nem engedett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás egyértelműen szankcionálható legyen. Egyben az Fdvtv. 23. § (2) bekezdés f) pontjának hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó javaslat.
A c) pontban szükséges az Fdvtv. 15/F. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztására vonatkozó szankció kifejezett módon történő szabályozása. A könyvvezetési előírások teljesítését ugyanakkor a Hatóság nem jogosult ellenőrizni, tekintettel erre a rendelkezés ezen részének hatályon kívül helyezésére kerül sor a Javaslatban.
A rendelkezés új, d) ponttal való kiegészítése a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti bírságtól eltérő mértékű bírság alkalmazására vonatkozó javaslat.
Az Fdtvtv. elsődleges céljának, a fiatalkorúak védelmének minél célzottabb elérése érdekében indokolt, hogy az Fdvtv. 16. § -ban foglalt - egyébként fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülő - rendelkezések megsértése esetén ne a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott bírságtétel és árbevételhez kötött mérlegelést kelljen alkalmazni a szankcionálás során, hanem valamennyi dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy esetében ugyanaz a jogkövetkezmény kerülhessen alkalmazásra a forgalmazott termékek mennyiségtől függetlenül, tekintettel a jogsértés objektív jellegére.
A kötelező szakmai képzést elmulasztó dohánytermék kiskereskedők vonatkozásában a kötelezettség elmulasztása a hatályos szabályok szerint csak közvetett módon lenne szankcionálható. A jogsértő személlyel szemben alkalmazandó jogkövetkezményt ezért a Javaslatban szükséges egyértelműen meghatározni.

34. §

Az Fdvtv. 23. § (3) bekezdése szerinti jogsértés elkövetői tekintetében indokolt a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott bírságtól eltérő mértékű bírság mértéket meghatározni a jogsértés jellegére figyelemmel.

35. §

Az Fdvtv. 23/A. § (1) bekezdése tekintetében az Fdvtv. 23. § (3) bekezdéséhez fűzött indokolás szerint elérendő célok azonosak. Az Fdvtv. 23/A. § normaszövege valójában két különböző jogsértés kapcsán tartalmazott rendelkezést, ezért a szabályozás áttekinthetősége érdekében az Fdvtv. 23/A. §-ának utolsó mondata, új bekezdés szerinti számozást kapott.

36. §

Az Fdvtv. alapján a fiatalkorúak dohánytermékkel való kiszolgálása - ismételt elkövetés esetén - az üzlethelyiség legfeljebb 30 napra való ideiglenes lezárását vonhatja maga után. A Javaslat célja, hogy az Fdvtv.-nek egységes, teljes körű és egy jogszabályban záródó szankciórendszere legyen a fiatalkorúak vonatkozásában elkövetett jogsértések vonatkozásában, ezért indokolt az ideiglenes lezárás, mint szankció lehetőségét, az Fdvtv. rendelkezései között megjeleníteni.
A bezárás tekintetében a szabályozás több korlátot is állít a Hatósággal (mint jogkövetkezményt alkalmazóval) szemben; egyfelől nem kötelező, hanem csupán lehetőség (egy éven belül háromszor elkövetve pedig ennél súlyosabb következményekkel jár a jogsértés), másfelől csak ismételt elkövetés esetén merülhet fel annak alkalmazhatósága, harmadrészt pedig a bezárás időtartama limitált, legfeljebb harminc nap lehet.

37. §

A jelenleg hevítéssel fogyasztható dohányzási célú gyógynövénytermékeket forgalmazó személyek számára lehetővé kell tenni, hogy a még meglévő készleteiket értékesíthessék. A Javaslat jelentős időtartamú átmeneti rendelkezéssel biztosítaná a kiskereskedői készletek kivezetését, amely alkalmas a termékek szabályozott kiskereskedelmi forgalmazhatóságával okozott kár minimalizálására.

38. §

A felhatalmazó rendelkezésből törlésre kerülnek azok a szakaszok, melyek nem határoznak meg feladatot a Kormány által kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére. Az Fdvtv. 22. § (2) bekezdése szerinti bírságot például - figyelemmel az Fdvtv. 22. § (1) bekezdésére - kifejezett módon csak a Hatóság szabhatja ki.

39. §

Az Fdvtv. 4. § (2) bekezdés g) pontja alapján a Hatóság országos képzési rendszert működtet és oktatási feladatokat lát el. Az Fdvtv. 13. § (4a) bekezdése szerint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzőknek szakmai képzésen kell részt vennie, a képzés megszervezése a Hatóság feladata.
A fenti feladatok ellátása érdekében a Hatóság elnökének rendeletében szükséges részletesen meghatározni a képzési rendszer működtetésére, teljesítésére, a képzésben való részvételre, és annak díjára vonatkozó szabályokat.

40. §

Jogharmonizációs záradék elhelyezése az Fdvtv.-ben.

41. §

Szövegcserés módosítások.

42. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.) 3. § (4) bekezdés g) pontja azonos szabályozást tartalmaz az Fdvtv. 4. § (3) bekezdés e) pontjával. A párhuzamos szabályozás megszüntetése érdekében a rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.
Az Fdvtv. 22. § (3) bekezdésében a különös méltánylást érdemlő eset kritériumai jelenleg nem, vagy nehezen tölthetők meg olyan tartalommal, amely az azonos jogellenes cselekményt elkövetők között nem eredményez diszkriminációt. Tekintettel erre, illetve az Fdvtv. 18. § (1) bekezdésének módosítására, indokolt, hogy a méltánylást érdemlő körülményeket a Hatóság a végrehajtási eljárásban vehesse figyelembe, amikor a tényállás megfelelő tisztázásához már több adat áll rendelkezésére.
Az Fdvtv. 23. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő jogsértés - dohányboltban történő olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a Hatóság elnökének rendelete nem enged meg - súlyával a kötelező engedély visszavonás, mint szankció, nem áll összhangban.
Az ilyen jogsértés esetén az Fdvtv. szerinti bírság alkalmazása kellő visszatartó erőt jelent a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységet végzők számára.
Az Fdvtv. 23. § (2) bekezdés c) pont korábbi engedélyezési szabályokhoz kapcsolódó rendelkezés, melynek jelenleg már nincs szerepe a jogalkalmazásban, hatályban tartása nem indokolt.

43. §

A cigaretta meghatározása kiegészül, cigaretta a hevített terméknek és szivarnak, szivarkának nem minősülő termék.
Adójogi szempontból a dohánygyártmányokon belül külön kategória kerül meghatározásra a hevített termékekre vonatkozóan, amelynek célja, hogy a hevítéssel fogyasztható, rúd vagy kapszula formájában gyártott, dohányt vagy nikotint nem, vagy csak részben tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek is jövedéki adóköteles termékekké váljanak.
A módosítás értelmében a hevített termék fogalmának bevezetésével 2023. február 1-jével a hevítési technológián alapuló dohánygyártmányokra külön adójogi kategória kerül meghatározásra a jövedéki szabályozáson belül, amely termékek így az új dohánytermék-kategóriákból átkerülnek a hevített termékek kategóriájába.

44. §

Jogtechnikai pontosítás.

45. §

A szabadforgalomban tagállamból kereskedelmi céllal behozott jövedéki termékekre vonatkozó, az elektronikus okmányolási szabályokkal összehangolt jövedéki biztosítéki szabályok kiegészítése a hevített termékekkel.

46. §

A hevített termék kategóriájába tartozó dohánygyártmányok esetében is meg kell határozni a kereskedelmi célú mennyiség mértékét.
A hevített termékek esetében is a töltőfolyadéknál, az új dohánytermék-kategóriáknál, a füst nélküli dohánytermékeknél és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékeknél megállapítottakkal azonos speciális elektronikus jövedéki okmányolási szabályok kerülnek bevezetésre 2023. február 13-ától, amikortól a kereskedelmi célú tagállamközi adózott termékszállításokhoz európai uniós jogszabályok által meghatározott, kötelező alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő elektronikus okmányt (e-EKO) kell kiállítani. A specialitás a hevített termékek esetében is az lesz, hogy mivel a hevített termék a másik tagállamban nem minősül jövedéki terméknek, ezért a szállítás lezárására az általánostól eltérő szabályt szükséges megállapítani (az e-EKO-t a magyar hatóság nem küldi tovább, a szállítást más bizonyíték alapján zárja le az elektronikus rendszerben). Mivel a hevített termékekre vonatkozó jövedéki okmányolási szabályokkal történő kiegészítés az új, 2023. február 13-án hatályba lépő elektronikus okmányolási szabályok kiegészítését és korrekcióját több helyen is szükségessé teszi, ezért az (EU) 2020/262 tanácsi irányelvre utaló jogharmonizációs záradékot el kell helyezni a jogszabályban, és a 2021. évi LXIX. törvénybeli érintett, még hatályba nem lépett vonatkozó szabályok hatályba nem lépését is szükséges kimondani.

47. §

A rendelkezések hatálybalépésétől számítva a belföldi forgalmazási céllal szabadforgalomba bocsátott dohányt nem tartalmazó hevített termékek is zárjegyköteles jövedéki termékekké válnak. Tekintettel arra, hogy ezen termékek az uniós jövedéki szabályozás értelmében nem minősülnek jövedéki terméknek, külföldre nem szállíthatóak adófelfüggesztéssel, csak szabadforgalomba bocsátott termékként. A külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott hevített termékek esetében minderre figyelemmel indokolatlan lenne a zárjegy-kötelezettség előírása, hiszen a külföldre történő kiszállítást megelőzően a zárjegyet el kellene távolítani a termékekről.

48. §

A hevített termékek adómértékének meghatározása.

49. §

A módosítás értelmében a gazdálkodók a készleteiken lévő zárjegy nélküli termékeket 150 napos átmeneti időszakban értékesíthetik.

50. §

Hivatkozás pontosítása az elektronikus okmányolási szabályokkal összehangolt jövedéki biztosítéki szabályokkal kapcsolatban.

51. §

A gyakorlati jogalkalmazás támogatása érdekében szükséges az Sztfhtv. azonosítókibocsátói hatásköri szabályát kiegészíteni annak egyértelmű kimondásával, hogy az azonosítókibocsátás során mely feladatokat kell a Hatóságnak elvégeznie.

52. §

A Hatóság a bányafelügyeleti, a szerencsejáték-felügyeleti és a dohánytermék-kiskereskedelem felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt állít ki annak érdekében, hogy ezen személyek feladataik ellátása során e minőségüket igazolhassák. A rendelkezés rögzíti az igazolvány személyes adatnak minősülő adattartalmát és rögzíti, hogy ezek az adatok az igazolvány megszemélyesítése céljából átadhatóak az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére. Az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.
Az igazolványokról a Hatóság nyilvántartást vezet. Amennyiben az igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a Hatóság - az esetleges visszaélések elkerülése érdekében - intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt.

53. §

Felhatalmazó rendelkezés a hatósági feladatot végző személyek igazolványára vonatkozó részletes szabályok megalkotására.

54. §

Szövegcserés módosítások.

55. §

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

56. §

Koherenciazavart elhárító, hatályba nem lépést megállapító módosítás, az érintett szabályok ugyanis eltérő szöveggel lépnek hatályba.

57. §

A törvény hatálybalépéséről szóló rendelkezés.

58. §

Sarkalatossági záradék.

59. §

A rendelkezés jogharmonizációs záradékot tartalmaz.

60. §

Az európai uniós műszaki notifikáció megtörténtéről szóló rendelkezés.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu