adozona.hu
T/1620. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról
T/1620. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2022. évi L. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3/A. § (4) bekezdésében az "az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés m) pontjában a "mindenkori öregségi nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg lép.
A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 10. § (3) bekezdésében az "a...
T/1620. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról
2022. évi L. törvény Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról
1. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása
1. §
A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3/A. § (4) bekezdésében az "az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
2. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés m) pontjában a "mindenkori öregségi nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg lép.3. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása
3. §
A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 10. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
4. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban - adatlapokon, illetve elektronikusan tárolva - kezeli:)
"b) a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével és a külföldi lakóhely változás bejelentésével kapcsolatos iratokat, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelmeket;"
5. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 21/C. §-sal egészül ki:"21/C. §
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatósági feladatai ellátása céljából a természetes személyazonosító, a lakcím, az állampolgárság, az elhalálozás ténye és ideje, valamint a személyazonosító igazolvány és az útlevél okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka adatokat jogosult átvenni a nyilvántartást kezelő szervtől."
6. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-a a következő p) ponttal egészül ki:[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
"p) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv, e hatósági hatáskörében ellátandó feladatai végrehajtásához."
7. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, az Országgyűlési Őrség, a rendőrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához, a büntetőeljárásban, a polgári peres és nemperes eljárásban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, a hatósági eljárásban eljáró igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet az állandó személyazonosító igazolvány és a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány megszemélyesítéséhez, kiállításához és a jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m), n) és p) pont], valamint az elítélt kapcsolattartója személyazonosságának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a), d), e) és h) pont] igénylésére jogosultak."
8. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő 24/N. §-sal egészül ki:"24/N. §
A személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv a kérelmező személyazonosságának, valamint személyi- és vezetői engedélye adatainak ellenőrzése céljából térítésmentesen igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat."
9. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) A (2) bekezdéstől eltérően a külföldön élő magyar állampolgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett külföldi lakóhelyét kell tekinteni."
10. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 34. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) A családi állapot igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is előterjeszthető."
11. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvénya) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a " , valamint" szövegrész helyébe a "céljából." szöveg,
b) 24. § (2) bekezdésében a "hatóságiigazolvány-kiadási" szövegrész helyébe a "hatósági igazolvány kiadására irányuló" szöveg,
c) 24. § (2a) bekezdésében a "vezetőiengedély-kiállítás" szövegrész helyébe a "vezetői engedély-kiállítás" szöveg,
d) 24. § (3) bekezdésében az "okmányazonosítóját." szövegrész helyébe az "okmányazonosítóját és az okmány kiadásának és érvényességének adatait." szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvénya) 9. § (3) bekezdés c) pontjában az " , adatváltozással, adathelyesbítéssel" szövegrész,
b) 21. § b) pontja.
5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
13. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"2. §
(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.
(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban -anyagi lehetősége és személyes képessége arányában - a hozzátartozó kötelessége segíteni.
(3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.
(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és - erejükhöz mérten történő - segítése.
(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége."
14. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 66/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézmény nem állami vagy egyházi fenntartója 2025. december 31-ig az európai uniós finanszírozású projekt keretében kialakított új támogatott lakhatási férőhelyek számával csökkenti az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézményei férőhelyeinek számát.
(5) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az európai uniós finanszírozású projekt keretében kialakított, a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó új támogatott lakhatási férőhelyek számával 2025. december 31-ig országos szinten csökkenti az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhelyeinek számát."
15. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/D. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:"(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy a képzésre a szociálpolitikáért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által együttesen kijelölt szerv által vezetett jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás online felületén jelentkezik.
(6) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás célja az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy továbbképzésre, vezetőképzésre való jelentkezésének biztosítása, valamint a továbbképzés, vezetőképzés elvégzését igazoló dokumentáció kiállításának elősegítése.
(7) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás tartalmazza az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy
a) 92/F. § (1) bekezdése szerinti adatait,
b) állampolgárságát,
c) nemét,
d) lakó- és tartózkodási helyét és
e) működési nyilvántartási számát.
(8) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartásból törölni kell annak a személynek az adatait, aki
a) elhunyt,
b) foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll, vagy
c) már nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel."
16. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény1. 4. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
2. 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
3. 17. § (4) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
4. 17. § (4a) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
5. 24/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: SZIN Nonprofit Kft.) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósításához" szövegrész helyébe a "Kormány által, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósítására kijelölt jogi személy, a Program megvalósításához" szöveg,
6. 24/C. § (2) bekezdésében a "SZIN Nonprofit Kft." szövegrész helyébe a "Program megvalósítására kijelölt jogi személy" szöveg,
7. 24/C. § (3) bekezdésében a "SZIN Nonprofit Kft." szövegrész helyébe a "Program megvalósítására kijelölt jogi személy" szöveg,
8. 24/C. § (4) bekezdésében a "SZIN Nonprofit Kft." szövegrész helyébe a "Program megvalósítására kijelölt jogi személy" szöveg,
9. 24/C. § (5) bekezdésében a "SZIN Nonprofit Kft." szövegrész helyébe a "Program megvalósítására kijelölt jogi személy" szöveg,
10. 25. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "az öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
11. 25. § (5) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
12. 25. § (5) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
13. 33. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
14. 35. § (4) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
15. 37. § (4) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
16. 50. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének 10%-át" szöveg és az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
17. 54. § (1) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
18. 54. § (1) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
19. 92/K. § (4a) bekezdésében a "meghatározottak" szövegrész helyébe a "meghatározott adatok" szöveg,
20. 114. § (2) bekezdés c) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
21. 115. § (6) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
22. 117. § (7) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
23. 117/A. § (1) bekezdésében az "öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg,
24. 117/C. § (2) bekezdésében az "egyszer" szövegrész helyébe az "egy alkalommal" szöveg,
25. 132. § (1) bekezdés n) pontjában a "hatóság" szövegrész helyébe a "hatóság, a 24/C. § szerinti jogi személy" szöveg
lép.
6. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
17. §
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvénya) 50/D. § (2) bekezdés j) pontjában a "nyugdíjminimum havi" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg,
b) 50/D. § (2) bekezdés k) pontjában a "nyugdíjminimum napi vagy havi összegének" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap összegének, illetve napi díj esetén a szociális vetítési alap harmincad részének" szöveg
lép.
7. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
18. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:(Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya)
"f) szerződéses határvadászokból"
(állhat.)
19. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény "A rendőrség szervezete és irányítása" alcíme a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:"6/A. §
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az 1. § (2) bekezdés 10-11. és 13. pontjában meghatározott feladatok ellátásáról a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, szerződéses határvadász jogviszonyban foglalkoztatott tagja (a továbbiakban: határvadász) útján is gondoskodhat.
6/B. §
(1) A határvadász az e törvény szerinti feladatai ellátása során
a) a IV. Fejezetben foglaltak szerint jár el, ide nem értve a szolgálati időn kívüli intézkedési kötelezettségét,
b) - a 34. § és 34/A. §-ban, a 38-40. §-ban, a 45-45/A. §-ban, a 46. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 46/A. és 46/B. §-ban meghatározott intézkedések kivételével - az V. Fejezet szerinti rendőri intézkedéseket foganatosítja, valamint azon rendőri intézkedések során, amelyek foganatosítására nem jogosult, a végrehajtó rendőr tevékenységét biztosíthatja,
c) jogosult a VI. Fejezet szerinti kényszerítő eszközök alkalmazására.
(2) A határvadász e törvény szerinti szolgálati elöljárója alatt a határvadásszal szemben parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyt kell érteni.
(3) A határvadász intézkedése vagy annak elmulasztása, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazása elleni jogorvoslatra a IX. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni."
20. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:[Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában foglalkoztatott]
"i) a szerződéses határvadász jogviszonyban"
(foglalkoztatott.)
21. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:"(3) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat során a (2) bekezdés szerinti bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést akkor követhet el, ha megalapozottan feltehető, hogy az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzésére alkalmas, valamint az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges.
(4) A 7/A. § (2) bekezdése alkalmazása során a 15. §-ban meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni."
22. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:(A terrorizmust elhárító szerv)
"h) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, a terrortámadás bekövetkezésével, illetve annak jelentős veszélyével összefüggő védelmi és biztonsági esemény (a továbbiakban: terrorbiztonsági esemény) esetén az azonnali és összehangolt reagálás érdekében - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinációs tevékenységének a megkezdéséig, a miniszter folyamatos tájékoztatása mellett - elsődleges beavatkozó szervezetként irányítja és koordinálja az eseménykezelésben érintett szerveknek és szervezeteknek a terrorbiztonsági esemény felderítésére, elhárítására, illetve felszámolására irányuló tevékenységét."
23. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény V. Fejezete a 46/F. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:"Célzott ellenőrzés elrendelése
46/G. § (1) A rendőrség a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból, célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben a 46/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyre és a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyra.
(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.
(3) A terrorizmust elhárító szerv a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezéséről az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatja a tagállamokat.
(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)-g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása
46/H. § Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személyre vagy tárgyra a Schengeni Információs Rendszerben célzott ellenőrzésre irányuló érvényes figyelmeztető jelzés szerepel, annak végrehajtása érdekében a 46/C. § szerinti szabályok alkalmazásával intézkedik.
Biztonsági feltartóztatás
46/I. § (1) A rendőr megakadályozza, hogy Magyarország területét elhagyja az a személy, akivel szemben a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés van érvényben.
(2) A rendőr szükség esetén intézkedik az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzéssel érintett személy védelem alá helyezéséről és intézményi elhelyezéséről.
(3) A rendőr az intézkedésről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő szervet, külföldi figyelmeztető jelzés esetén a SIRENE Irodát.
(4) A rendőr megakadályozza, hogy Magyarország területét elhagyja az a személy, akivel szemben az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján áldozattá válás kockázata miatt utazás megakadályozásával járó külföldi figyelmeztető jelzés van érvényben.
(5) A rendőr a (4) bekezdés szerinti intézkedésről haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát, szükség esetén intézkedik az érintett személy védelem alá helyezéséről.
Ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése
46/J. § (1) A rendőrség - az ismeretlen elkövetők azonosítása céljából - a nyomozás alatt álló terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény elkövetésének helyszínén rögzített ujjnyomat vagy tenyérnyomat teljes vagy hiányos sorozatait tartalmazó figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben, ha megalapozottan feltehető, hogy az ujj- vagy tenyérnyomat a szóban forgó bűncselekmény egyik elkövetőjétől származik és az egyéb releváns nemzeti, uniós vagy nemzetközi adatbázisokban való keresés nem vezetett eredményre.
(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezése céljából a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervtől jogosult a daktiloszkópiai adatok átvételére.
Az ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzések végrehajtása
46/K. § Ha az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer (SIS AFIS) a 46/J. § szerint bevitt figyelmeztető jelzés kapcsán találatot jelez, a rendőr megállapítja és rögzíti az ismeretlen személlyel szemben elrendelt figyelmeztető jelzés alanyának természetes személyazonosító adatait és tájékoztatja a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervet. A rendőr az ismeretlen elkövető természetes személyazonosító adatainak megismerését követően megkeresi a SIRENE Irodát a találattal érintett figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információk beszerzése céljából."
24. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1)-(1b) bekezdés szerinti adatállományok tekintetében adatfeldolgozóként csak államigazgatási szervvel vagy az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal köthető megbízási szerződés."
25. §
(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:"(2b) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv e törvény szerint általa folytatott titkos információgyűjtés keretében jelzés elhelyezését rendelheti el a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban."
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (2b) bekezdés szerinti jelzésben az adatváltozásról, illetve az érintett személyre vonatkozó adattovábbítási vagy adathozzáférési kérelemről értesítés adását kérheti, melyet a jelzéssel érintett nyilvántartást kezelő szerv köteles teljesíteni."
(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a rendőrség más adatállományból bűnüldözési célból adatot vesz át, erről az érintett tájékoztatására - a (2) bekezdés szerinti jelzéselhelyezés kivételével - a 91/B. § rendelkezései az irányadóak. A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről - a rendőrség bűnüldözési vagy bűnmegelőzési feladata teljesítésének biztosítása érdekében - a rendőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet, illetve más személyt vagy szervet nem tájékoztathatja. A tájékoztatási korlátozásról a rendőri szerv, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv köteles az adatigényléssel, illetőleg a jelzés elhelyezésével egyidejűleg tájékoztatni az adatszolgáltatót."
26. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg)
"aa) a kísérés, az előállítás és az elővezetés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek egyes tételeit, azok mértékét, valamint a költségek elrendelő szerv részére történő igazolásának részletes szabályait, továbbá"
27. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 103/A. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény)
"d) 5-6/B. §-a,"
[az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.]
28. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénya) 4/A. § (3) bekezdés e) pontjában a "tisztjelöltekből" szövegrész helyébe a "tisztjelöltekből, valamint" szöveg,
b) 7. § (1a) bekezdés h) pontjában a "munkaviszonyban" szövegrész helyébe a "munkaviszonyban, és" szöveg,
c) 7/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "szabálysértést, valamint" szövegrész helyébe a "szabálysértést, büntetés-végrehajtási intézet rendjének megzavarása szabálysértést, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértést, védelmi intézkedés megszegése szabálysértést, engedély nélküli vezetés szabálysértést, érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértést, valamint" szöveg,
d) 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "a teljesítményfokozó" szövegrész helyébe az "a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §), a kábítószer birtoklás (Btk. 178-180. §), a teljesítményfokozó" szöveg, az "a hivatali" szövegrész helyébe az "a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hivatali" szöveg és az " , az" szövegrész helyébe az " , a lopás (Btk. 370. §), a sikkasztás (Btk. 372. §), az" szöveg,
e) 80/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "polgári hírszerzési tevékenység irányításáért" szövegrész helyébe a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért" szöveg,
f) 91/C. § (5) bekezdésében a "szerv vezetője" szövegrész helyébe a "szerv, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője" szöveg
lép.
29. §
Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénya) 4/A. § (3) bekezdés d) pontjában a "valamint" szövegrész,
b) 7. § (1a) bekezdés g) pontjában az "és" szövegrész,
c) 97. § (1) bekezdés p) pontjában az "az," szövegrész.
8. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
30. §
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény1. 11. § (2) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
2. 11. § (2) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
3. 11. § (2) bekezdés c) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
4. 11. § (2) bekezdés d) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
5. 11. § (2) bekezdés e) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
6. 11. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
7. 11. § (4) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
8. 12. § (2) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
9. 12. § (2) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
10. 12. § (2) bekezdés c) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
11. 12. § (2) bekezdés d) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
12. 12. § (2) bekezdés e) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
13. 13. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
14. 14. § (2) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
15. 14. § (2) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
16. 14/A. § záró szövegrészében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
17. 15. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
18. 15/A. § záró szövegrészében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
19. 16. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
20. 16. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg
lép.
9. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
31. §
(1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:(Az állami feladatok:)
"s) a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez való hozzáférés biztosítása minden természetes személy számára."
(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés c), d) és s) pontja szerinti feladatokat a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Kormány által meghatározott munkamegosztás alapján az érintett miniszterek közreműködésével látja el."
32. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Felhatalmazást kap a Kormány)
"k) az emberi fogyasztásra szolgáló víz (ivóvíz), valamint a fürdővíz minőségi követelményeire, az ivóvízhez való hozzáférésre, továbbá a vízminőség ellenőrzésére vonatkozó szabályok;"
(rendeletben történő megállapítására.)
33. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Ez a törvény:)
"b) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;"
(való megfelelést szolgálja.)
10. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
34. §
(1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az Országos Parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) a (6) bekezdésben foglalt kivétellel jogi személyek."
(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A helyi jogállású büntetés-végrehajtási intézetek az agglomerációs központok önálló feladat- és hatáskörrel, valamint állománytáblázattal rendelkező telephelyei."
35. §
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény "Az Országos Parancsnokság" alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:"5/A. §
Az Országos Parancsnokság az 5. §-ban meghatározott egyes gazdasági feladatait a gazdasági ellátó szerv útján látja el."
36. §
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az intézetek öt agglomerációt képeznek, az agglomerációs központ vezetőjét, valamint az egyes agglomerációs központ alá tartozó intézeteket az országos parancsnok jelöli ki.
(4) Az országos parancsnok kijelölése alapján a gazdasági társaságok az agglomerációba tartozó intézetekkel együttműködve az agglomerációba bevonhatók."
37. §
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"8. §
(1) Az intézetet vagy intézményt a parancsnok, főigazgató főorvos, főigazgató, igazgató (a továbbiakban együtt: parancsnok) vezeti, aki
a) felelős az intézet vagy intézmény feladatainak a törvényes végrehajtásáért, annak rendjéért és biztonságáért,
b) gyakorolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből eredő kötelezettségeit,
c) kapcsolatot tart a 13. § (1) bekezdésében megnevezett szervezetekkel, elősegíti tevékenységüket és biztosítja az intézet részéről ehhez szükséges feltételeket,
d) felelős az intézet vagy intézmény gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért, a számviteli rend betartásáért,
e) ellátja a hivatásos állománnyal kapcsolatos parancsnoki feladatokat, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol a személyi állomány tagjai felett,
f) képviseli az intézetet vagy intézményt.
(2) Az agglomerációs központ vezetője jogosult
a) az országos parancsnok megbízása alapján, annak keretei között az 5. § b) pontjában foglalt jogkörök gyakorlására,
b) törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátására, továbbá
c) feladatai ellátásával összefüggésben, a szükséges mértékben közérdekű, közérdekből nyilvános, valamint személyes adatok kezelésére."
38. §
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény "A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények" alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:"8/A. §
Az agglomerációs központ vezetője felelős helyi jogállású intézetek esetén a 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak ellátásáért."
11. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
39. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénya) 1. számú melléklet 7. pont 7.15. alpont a) pontjában a "mindenkori öregségi nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg,
b) 1. számú melléklet 7. pont 7.29. alpont c) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg
lép.
40. §
Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.6. alpontjában az "a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter," szövegrész.12. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
41. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az Információs Hivatal)
"d) felderíti az ország gazdasága biztonságának valamint pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;"
42. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
"d) felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, továbbá a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;"
43. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)
"a) a jogszabályok keretei között eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszközök (a továbbiakban: leplezett eszközök) alkalmazásának végrehajtásához a titkos információgyűjtés folytatására, továbbá a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek részére,"
44. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (3) bekezdés i) pont ib) és ic) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(A Nemzeti Információs Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során abban az esetben, ha)
"ib)olyan információ jut a tudomására, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye, az 52/E. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervénél vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervénél, és átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;
ic) olyan információ jut a tudomására, amely alapján nemzetbiztonsági szolgálat vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének hatáskörébe tartozó intézkedés megtételének lehet helye, ennek kezdeményezése céljából a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatnak, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szervének átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet titkos információgyűjtés lefolytatására;"
45. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A Kormány)
"b) az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, valamint a Nemzeti Információs Központot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,"
([az a)-c) pont szerinti miniszterek a továbbiakban együtt: miniszter] útján irányítja.)
46. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A miniszter irányító jogkörében)
"a) törvényen, kormányrendeleten, valamint egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad;"
47. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja)
"f) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a főigazgató előzetes engedélyével létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat, illetve, amennyiben a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti."
48. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, továbbá honvédelmi alkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvényben, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállását szabályozó törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létrehozásával vagy fenntartásával összefüggésben lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg."
49. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az állami szervek, önkormányzatok, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az együttműködés részletes szabályait - a törvényi előírások keretei között - külön megállapodások rögzítik."
50. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"30/A. §
Az együttműködő szervek:
a) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,
b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,
d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
f) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
g) az idegenrendészeti hatóság,
h) a menekültügyi hatóság,
i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,
j) a büntetés-végrehajtás központi szerve,
k) a bűnügyi nyilvántartó szerv,
l) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
m) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv."
51. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához, továbbá a birtokvédelemhez fűződő jogokat e törvényben foglaltak szerint korlátozhatják."
52. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 43. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat)
"b) más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, valamint az adatátvevő maga is jogosult az adat átvételére."
53. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik, továbbá kezelhetik
a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;
b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig;
c) a nemzetbiztonsági ellenőrzési és védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszűnésétől számított 20 évig;
d) az a)-c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyűjtött személyes adatokat az adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig;
e) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban kezelt járművek hatósági jelzésére vonatkozó és képi adatait 10 évig."
54. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok évente tájékoztatják a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot."
55. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A Nemzeti Információs Központ az együttműködő szervtől adatokat az 52/B-52/G. §-ban meghatározottak szerint kizárólag a 8/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása érdekében szerezhet be."
56. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A légiutas-adatok átvételének és kezelésének célja a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének elősegítése."
57. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény "A Nemzeti Információs Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések" című alcíme a következő 52/P. §-sal egészül ki:"52/P. § (1) Az ETIAS nemzeti egység eljárása során - az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény idegenrendészeti hatósági ügy intézésére vonatkozó szabályait az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az utazási engedély kiadásának megtagadásáról, az utazási engedély megsemmisítéséről és az utazási engedély visszavonásáról szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) Az utazási engedély kiadásának megtagadásáról, az utazási engedély megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló döntés közigazgatási perben megtámadható.
(4) A keresetlevelet a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az ETIAS nemzeti egységnél kell benyújtani. Az ETIAS nemzeti egység a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(5) A bíróság a keresetlevélről egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt.
(6) A bíróság határozatával szemben perújításnak nincs helye."
58. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 54. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1a) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott feladat ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok a 41. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban adatot helyezhetnek, vagy az arra jogosult állami szervvel az e törvényben meghatározott együttműködés keretében helyeztethetnek el. Amennyiben az adatok elhelyezését a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése alapján más állami szerv hajtja végre, az elhelyezés jogszerűségéért a megkereső nemzetbiztonsági szerv a felelős."
59. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész engedélyével bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthetnek, amelyben számára kilátásba helyezik, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, továbbá a folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek."
60. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 56. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján)
"a) a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, valamint az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatják, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,"
61. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és - a 8. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be."
62. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata ellátásához kapcsolódóan a (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem tárolhat személyes adatokat."
63. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket, álláshelyeket, tisztségeket és beosztásokat (a továbbiakban együtt: munkakör)]
"b) kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben, amennyiben ennek kiadására nem jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jóváhagyásával munkáltatói intézkedésben, írásban"
(határozza meg.)
64. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont in) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)
"in)aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősített adatot kezelő szervvel foglalkoztatási jogviszonyban, a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses- vagy jogszabály rendelkezésein alapuló egyéb jogviszonyban, illetve az ezen jogviszonyban állóval foglalkoztatásra irányuló vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszonyban áll és e jogviszonyával összefüggésben fokozottan ki van téve jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek;"
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont it) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)
"it) azon alapítvány, közalapítvány vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának tagja, amely felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervet vezető személy gyakorolja;"
65. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.66. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény1. 5/B. § (1) bekezdésében az "a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörébe tartozó szervek, valamint a honvédelmi szervezetek kivételével" szövegrész helyébe az "a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörébe tartozó szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a honvédelmi szervezetek kivételével" szöveg,
2. 6. § f) pontjában a "Magyar Honvédség Parancsnoksága" szövegrész helyébe a "Honvéd Vezérkar" szöveg,
3. 6. § g) pontjában a "Magyar Honvédség Parancsnoksága" szövegrész helyébe a "Honvéd Vezérkar" szöveg,
4. 7. § (1) bekezdésében a "Magyar Honvédség parancsnokát" szövegrész helyébe a "Honvéd Vezérkar főnökét" szöveg,
5. 8. § (5) bekezdésében a "teljesített" szövegrész helyébe a "biztosított" szöveg,
6. 9. § c) pontjában a "vagy" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
7. 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában az "igénybevétele szabálysértést, valamint" szövegrész helyébe az "igénybevétele szabálysértést, a védelmi intézkedés megszegése szabálysértést, az engedély nélküli vezetés szabálysértést, az érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértést, valamint" szöveg,
8. 9/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "a teljesítményfokozó" szövegrész helyébe az "a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §), a kábítószer birtoklás (Btk. 178-180. §), a teljesítményfokozó" szöveg, a "bekezdése]," szövegrész helyébe a "bekezdés], hamis tanúzás (Btk. 272. §)," szöveg és az " , az" szövegrész helyébe az " , a lopás (Btk. 370. §), a sikkasztás (Btk. 372. §), az" szöveg,
9. 11/A. § (4) bekezdés g) pontjában az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
10. 20. § (1) bekezdésében az "és" szövegrészek helyébe a "vagy" szöveg,
11. 29. § (2) bekezdésében a "térítésmentesen" szövegrész helyébe az "ingyenesen" szöveg,
12. 30. § (2) bekezdésében az "ellátása érdekében" szövegrész helyébe az "ellátásához" szöveg,
13. 40. § (4) bekezdésében a "teljesítése érdekében" szövegrész helyébe a "teljesítéséhez" szöveg,
14. 45. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében a "továbbíthatók" szövegrész helyébe a "továbbítható" szöveg,
15. 48. § (3) bekezdésében a "nemzetbiztonsági érdekből" szövegrész helyébe a "nemzetbiztonsági érdekre tekintettel" szöveg,
16. 53. § (1) bekezdésében az "ez" szövegrész helyébe az "amely" szöveg,
17. 61. § (2) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
18. 62/A. §-ában a "vagy" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
19. 63. § (3) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
20. 63. § (6) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
21. 70. § (2) bekezdés h) pontjában az "esetén" szövegrész helyébe a "tekintetében" szöveg,
22. 70. § (3) bekezdésében az "azon" szövegrész helyébe az "a" szöveg,
23. 71/A. § (1) bekezdésében a "Ha" szövegrész helyébe az "Amennyiben" szöveg,
24. 71/B. § (1) bekezdésében az "esetben" szövegrész helyébe az "alkalommal" szöveg,
25. 72. § (1) bekezdésében a "Ha" szövegrész helyébe az "Amennyiben" szöveg,
26. 72/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "ha" szövegrész helyébe az "amennyiben" szöveg,
27. 72/B. § (6) bekezdésében az "esetben" szövegrész helyébe az "alkalommal" szöveg,
28. 76/A. § (2) bekezdésében a "le kell folytatni" szövegrész helyébe a "kell lefolytatni" szöveg,
29. 76/B. §-ában az "E" szövegrész helyébe az "Ezen" szöveg,
30. 76/C. § (1) bekezdésében az "E" szövegrész helyébe az "Ezen" szöveg,
31. 76/D. §-ában a "kell kiépíteni" szövegrész helyébe a "kialakítani" szöveg,
32. 78. § (2) bekezdés d) pontjában a "körét," szövegrész helyébe a "körét, valamint" szöveg,
33. 3. melléklet 1. 1. pontjának 1.1. alpontjában a "bűncselekmény vagy" szövegrész helyébe a "bűncselekmény, valamint" szöveg
lép.
13. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
67. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"32. §
A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult
1. a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez, a címnyilvántartás szerve a címnyilvántartás vezetéséhez;
2. az Nytv. alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv vagy polgár, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez;
3. a kötvénynyilvántartó szerv a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 50/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással kapcsolatos feladata ellátásához;
4. elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából;
5. a külképviseleti hatóság, olyan ügy intézéséhez, amelyben a személyi azonosító kezelésére az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult;
6. az ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szerve, belső azonosítóként, a külön törvényben meghatározottak szerint, az ingatlantulajdonosok és a földhasználók, illetve az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal és kötelezettséggel összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;
7. a katonai igazgatás szervei és a Magyar Honvédség központi irattárazási feladatait ellátó honvédelmi szervezet kijelölt szerve, továbbá a katonai szolgálat teljesítésének időtartama alatt a tényleges állomány vonatkozásában az állományilletékes honvédelmi szervezet a törvény szerinti hadköteles nyilvántartás vezetéséhez, az önkéntes tartalékos és kiképzett hadköteles állomány katonai szolgálata tervezése érdekében, a háborús veszteség-nyilvántartással kapcsolatban, nemzetközi megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítéséhez, valamint a honvédelmi ágazatban használt okmányok kezelésével kapcsolatban;
8. a választási szerv a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint az országgyűlési, a helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselő, az országos nemzetiségi önkormányzati közgyűlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;
9. a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető, valamint a neki adatot szolgáltató szerv, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának vezetéséhez;
10. a polgármester (főpolgármester), a népiülnök-választási eljárásban a választójogosultság ellenőrzéséhez;
11. az idegenrendészeti szerv és a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
12. a rendőrség a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljáráshoz;
13. a bűntettesek nyilvántartását kezelő szerv;
14. a körözést elrendelő, a körözési eljárást lefolytató és a körözési nyilvántartást vezető szerv a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
15. a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;
16. az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében;
17. a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartási és közlekedési igazgatási eljáráshoz;
18. a lakáscélú állami támogatás nyilvántartását vezető és ellenőrzést végző kincstár, lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, valamint a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter feladatai ellátásához;
19. a szabálysértési hatóság, valamint a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;
20. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott földhasználati összesítő igénylése céljából az ingatlanügyi hatóság, az ügyész, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv;
21. a mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetéséhez belső azonosítóként, törvényben meghatározottak szerint a polgár azonosításához;
22. a gondnokoltak nyilvántartását és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;
23. az ügyfél ügyintézési rendelkezési nyilvántartását vezető szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénnyel szabályozott, a rendelkezési nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben;
24. a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célra;
25. az útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság az úti okmányokkal kapcsolatos feladataik ellátásához;
26. az intézetben történt születést bejelentő egészségügyi szolgáltató a születés bejelentéséhez;
27. a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez;
28. az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással kapcsolatos feladata ellátásához."
68. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)
"6. az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás szerve törvényben meghatározottak szerint;"
69. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"36. §
A személyi azonosító továbbítására jogosult:
1. a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, ha az adatszolgáltatást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;
2. a 32. § 2. pontja szerint adatot szolgáltató szerv vagy polgár, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás illetékes szervének;
3. az adatkezelő, ha törvény alapján a személyi azonosító alkalmazásával a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatás igénylésére jogosult, a személyiadat- és lakcímnyilvántartástól történő adatszolgáltatás igényléséhez;
4. a népszavazási kezdeményezést, európai polgári kezdeményezést szervező az összegyűjtött aláírásoknak a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a helyi választási bizottság részére történő átadásakor;
5. a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv, e kötelezettsége teljesítésekor;
6. a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv, az európai polgári kezdeményezést, a népszavazás-kezdeményezést aláírók adatai hitelesítéséhez, a választások lebonyolításához a választási szervnek és a bíróságnak teljesített adatszolgáltatáskor;
7. a polgármester (főpolgármester) a népiülnök-választási eljárásban, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szervtől történő adatszolgáltatás igényléséhez;
8. a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv a népiülnök-választási eljáráshoz a polgármesternek (főpolgármesternek) teljesített adatszolgáltatáskor;
9. az idegenrendészeti szervek, a törvényben meghatározott feladataik ellátásához egymás között, valamint a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv részére;
10. a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárást lefolytató rendőrségi szervek egymás között, valamint a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv részére;
11. a 32. § 7. pontjában felsorolt szervek egymás között az ott meghatározott feladataik ellátásához;
12. a külképviseleti hatóság, a hatáskörébe utalt ügyek intézése keretében a hatáskörrel rendelkező hazai hatóságnak;
13. a nyilvántartási szerv és az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben meghatározott adattovábbítás teljesítése céljából, ha az adattovábbítást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;
14. a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;
15. a jelöltajánlást gyűjtő szerv és személy, az ajánlásoknak vagy aláírásgyűjtő íveknek a választási szervhez történő továbbításakor;
16. a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;
17. az útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;
18. az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében;
19. az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulása szerint a továbbításra feljogosított adatkezelő;
20. feladatai ellátásához a választási szerv és a választási munkacsoport egymás között, illetve a bíróságnak, a választási eljárással összefüggő kifogások elbírálásához;
21. a szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;
22. a 32. § 6. és 21. pontjában felsorolt szervek egymás között, az ott meghatározott feladataik ellátásához;
23. a kötvénynyilvántartó szerv a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 50/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással összefüggésben a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;
24. a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;
25. az intézetben történt születést bejelentő egészségügyi szolgáltató a születés bejelentéséhez;
26. a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez;
27. az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv a az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással kapcsolatos feladata ellátásához."
70. §
(1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1a)-(1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - adatszolgáltatási engedély alapján rendszeres adatátadást teljesít a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet részére a hallgatói hitelt felvett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, a külföldön történő letelepedésről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1b) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, a külföldön történő letelepedésről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1c) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1d) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít az erdészeti hatóság részére az erdőgazdálkodói nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról."
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
"(1e) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a kötvénynyilvántartó szerv részére rendszeres adatátadást teljesít a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 50/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról."
(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1g)-(1k) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1g) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartásában szereplő egészségügyi dolgozó természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének, valamint állampolgárságának a változásáról, továbbá az egészségügyi dolgozó elhalálozásának tényéről és időpontjáról.
(1h) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az általános hatáskörű útlevélhatóság részére rendszeres adatátadást teljesít a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1i) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére rendszeres adatátadást teljesít az Nytv. 33/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1j) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv részére rendszeres adatátadást teljesít a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 32/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1k) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a vasúti közlekedési hatóság részére rendszeres adatátadást teljesít az elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartásban szereplő polgár természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozása helyéről és idejéről."
(4) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
"(1l) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv részére rendszeres adatátadást teljesít az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról."
(5) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek,
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti TAJ nyilvántartást vezető kincstár,
d) az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv,
e) az (1) bekezdés j) pontja szerinti az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv,
f) az (1) bekezdés l) pontja szerinti Központi Statisztikai Hivatal,
g) a (2) bekezdés a) pontja szerinti Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,
h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv, valamint kizárólag az érintett elhalálozása, vagy a nyilvántartásból történő kikerülésének egyéb oka, és időpontja adatok vonatkozásában a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti engedély-nyilvántartást vezető szerv,
i) az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyugdíjbiztosítási nyilvántartást vezető társadalombiztosítási szerv,
j) az (1) bekezdés k) pontja szerinti kincstár,
k) az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltató,
l) az (1) bekezdés n) pontja szerinti SZIN Nonprofit Kft.,
m) az (1) bekezdés i) pontja szerinti bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartást vezető szerv,
n) a (2) bekezdés f) pontja szerinti gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv
kivételével, az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell."
(6) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek,]
"o) a (2) bekezdés h) pontja szerinti ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szervei"
(kivételével, az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.)
14. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
71. §
Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvénya) 4. § z) pontja,
b) 24/A. § k) pontja,
c) 42/A. §-a,
d) 47. § (6) bekezdés b) pontja.
15. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
72. §
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6b) bekezdésében a "mindenkori öregségi nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg lép.16. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
73. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:"(2) A bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének nyolcvan százalékát meg nem haladó mértékű részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén a megelőlegezett gyermektartásdíj összege az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb összegben is megállapítható."
74. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek)
"b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének hatvanhétszeresét, azzal, hogy szociális vetítési alapként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes szociális vetítési alap összegét kell figyelembe venni."
75. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 33. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:(A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell)
"i) - ha a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el - a törvényes képviselet ellátásának módjáról, egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő kirendelésének lehetőségéről, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítási lehetőségéről és panaszjoga gyakorlásáról."
76. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 37/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Ha
a) az otthont nyújtó ellátás megszűnésének oka az, hogy a gyermek betöltötte a 18. életévét,
b) az utógondozói ellátás megszűnésének oka az, hogy a fiatal felnőtt betöltötte az utógondozói ellátásra jogosító életkort, vagy
c) az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek különleges ellátási szükséglete a 3. életévének betöltése miatt szűnik meg,
a gyermek, fiatal felnőtt jogosultsága, ellátási szükséglete a meghatározott életkor betöltését követő napon szűnik meg."
77. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény "Gyermekek átmeneti otthona" alcíme a következő 50/A. §-sal egészül ki:"50/A. §
A gyámhatóság a családjában nevelkedő, emberkereskedelem áldozatává vált gyermeket, ideértve azt a gyermeket is, aki esetében fennáll a veszélye annak, hogy emberkereskedelem áldozata, a védelembe vételével egyidejűleg, a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére legfeljebb hat hónapra elhelyezi az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek ideiglenes befogadására kijelölt, speciális terápiás ellátást biztosító gyermekek átmeneti otthonában. Az elhelyezés az intézményvezető javaslatára és a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére további hat hónappal meghosszabbítható."
78. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 63. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás)
"b) biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátását, valamint biztosítja a feltételeket a gyermekvédelmi gyámi feladatok ellátásához és a gyermekvédelmi gyámnak a gyermek gondozási helyével történő együttműködéséhez,"
79. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/G. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia)
"c) a nevelőszülő, a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű vagy kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,"
80. §
(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha)
"a) a nevelőszülő már legalább két éve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,"
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A gyermekvédelmi gyám együttműködik a gyermek gondozási helyét biztosító nevelőszülővel, gyermekotthonnal vagy más gondozási hellyel."
(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A gyermek az egyes gyámi feladatok ellátására kijelölt nevelőszülő gyámi feladatainak ellátásával kapcsolatban a gyermekvédelmi gyámhoz fordulhat, aki a gyermek jelzését, panaszát köteles kivizsgálni."
81. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény "A gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása" alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:"85/A. §
A gyermekvédelmi gyám a gyermek érdekének érvényesítése és gyámi feladatai ellátása érdekében a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján közzétett egységes elvek és módszertan (a továbbiakban: gyermekvédelmi gyámi módszertan) alkalmazásával jár el."
82. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) A gyermekvédelmi gyám hozzájárulhat a gyermek képmásának és hangfelvételének elkészítéséhez, valamint felhasználásához, ha
a) az nem ellentétes a gyermek érdekével, és
b) ahhoz az ítélőképességének birtokában lévő gyermek hozzájárult."
83. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 133/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"133/B. §
A gyámhatóságnak a kapcsolattartás megvonására és a kapcsolattartás szüneteltetésére vonatkozó döntése az Ákr. 84. §-a alapján azonnal végrehajtható."
84. §
(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:[A 15. § (1)-(5) bekezdésében és a 143. § (6) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére jogosult]
"k) a miniszter, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter."
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (3a) bekezdése a következő e)-h) ponttal egészül ki:
(A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben)
"e) a nevelőszülőnek jelentkező személy és a nevelőszülő 5. § t) pontja szerinti adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelének, a nevelőszülői tevékenységre való alkalmasság vizsgálatára, felülvizsgálatára és a működtető döntésére vonatkozó adatoknak, dokumentumoknak a rögzítése a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben,
f) a nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, vagy támogatott lakhatásban elhelyezett, illetve a gyermekvédelmi szakértői bizottság által elhelyezni javasolt gyermekek számának a rögzítése a szakellátott gyermekek nyilvántartásának alrendszerében,
g) a nevelésbe vett gyermekeket fogadó nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, vagy támogatott lakhatásban, valamint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek ellátását biztosító nevelőszülőnél és gyermekotthonban lévő üres férőhelyek rögzítése a gondozási helyek férőhely-nyilvántartási alrendszerében,
h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője által kijelölt, az eseti gyámi, gyermekvédelmi gyámi és helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatokra kirendelhető személyek 5. § t) pontja szerinti adatainak és társadalombiztosítási azonosító jelének a rögzítése a gyermekvédelmi gyámi alrendszerben"
(történik.)
85. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:"(1e) A 15. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 15. § (3) bekezdése szerinti ellátást nyújtó szolgáltatók az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok tekintetében a nyilvántartási kötelezettségüknek a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben történő adatrögzítéssel tesznek eleget."
86. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 139/B. §-sal egészül ki:"139/B. §
(1) A nevelőszülői hálózat működtetője az 55. § (5) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási kötelezettségének a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszerében tesz eleget.
(2) A nevelőszülői alkalmassági alrendszerben szereplő adatokat
a) a nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmatlanságának megállapításáról szóló döntés napjától számított, vagy
b) nevelőszülő esetén a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő
15 év elteltével törölni kell.
(3) A szolgáltatói nyilvántartásba be nem jegyzett nevelőszülői hálózat fenntartója a nevelőszülőnek jelentkező személyek alkalmassági vizsgálatának lefolytatása céljából ideiglenes belépési jogosultságot igényel a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszeréhez. Ha a jogosultság igénylését követő 6 hónapon belül a fenntartó nem nyújt be kérelmet a nevelőszülői hálózat szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzése iránt, a fenntartó ideiglenes belépési jogosultságát és a fenntartó által a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben rögzített adatokat törölni kell."
87. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"141. §
A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője tartja nyilván a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer 135. § (3a) bekezdés f)-h) pontja szerinti alrendszereiben az ott meghatározott adatokat."
88. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
"k) a gyermekvédelmi szakellátásban és a javítóintézetben foglalkoztatott személyek képzésére, a képzés szakmai és vizsgakövetelményeire, a képzés- és a vizsgaszervezés szabályaira, valamint a gyermekvédelmi gyámok számára szervezett központi oktatási program szervezésére, szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó szabályokat,"
89. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény1. 4. § (3) bekezdésében a "házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet" szövegrész helyébe a "házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019/1111 tanácsi rendelet" szöveg,
2. 19. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének a 180%-át" szöveg,
3. 19. § (2) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének 165%-át" szöveg,
4. 19. § (7) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
5. 19. § (7) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
6. 20/B. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
7. 26. § (1) bekezdés a) pontjában az "öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap összegének" szöveg,
8. 26. § (1) bekezdés b) pontjában az "öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap összegének" szöveg,
9. 26. § (1) bekezdés c) pontjában az "öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap összegének" szöveg,
10. 49. § (5) bekezdésében az "56. § szerinti" szövegrész helyébe az "56. §-ban foglaltak szerinti" szöveg,
11. 54/A. § (4) bekezdésében a "gyermeklétszámtól" szövegrész helyébe a "gyermeklétszámtól -a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint -" szöveg,
12. 55. § (5) bekezdés c) pontjában az "az ellátmány" szövegrész helyébe az "a külön ellátmány" szöveg,
13. 56. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
14. 56. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
15. 68. § (1) bekezdésében a "gyermeket védelembe" szövegrész helyébe a "gyermeket azonnal végrehajtható határozatával védelembe" szöveg,
16. 68. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "- védelembe" szövegrész helyébe az "- azonnal végrehajtható határozatával védelembe" szöveg,
17. 72. § (1a) bekezdésében az "értesíti a gyámhatóságot" szövegrész helyébe az "értesíti a család- és gyermekjóléti központot, a gyámhatóságot" szöveg,
18. 74/A. §-ában a "gyámhatóság gyámot" szövegrész helyébe a "gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot" szöveg,
19. 79. § (3) bekezdés a) pontjában a "szintjére," szövegrész helyébe a "szintjére, véleményére," szöveg,
20. 87. § (1) bekezdés c) pontjában a "gyermek iskolai" szövegrész helyébe a "gyermek bölcsődei, óvodai, iskolai" szöveg,
21. 93. § (3) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
22. 93. § (3) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
23. 98. § (5) bekezdésében a "bekezdésben meghatározott" szövegrész helyébe a "bekezdés szerinti" szöveg,
24. 101. § (2) bekezdés k) pontjában a "módszertanát, valamint" szövegrész helyébe a "módszertanát, a gyermekvédelmi gyámi módszertant, valamint" szöveg,
25. 101. § (2) bekezdés l) pontjában a "gyermekotthonokat" szövegrész helyébe a "gyermekotthonokat, az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekeket fogadó gyermekek átmeneti otthonát" szöveg,
26. 102. § (1d) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
27. 133. § (5) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
28. 133/A. § (3) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
29. 135. § (6d) bekezdés nyitó szövegrészében az "intézet jogosult" szövegrész helyébe az "intézet, valamint a védőnő jogosult a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz szolgáltatás igénybevételével" szöveg,
30. 137. § (2) bekezdésében a "működési nyilvántartásának" szövegrész helyébe a "jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartásának, valamint működési nyilvántartásának" szöveg,
31. 142. § (4) bekezdésében a "135. § (3) bekezdés b) és c) pontja" szövegrész helyébe a "135. § (3) bekezdés a) és b) pontja" szöveg,
32. 147. § (5) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legkisebb összege" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összege" szöveg,
33. 153. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összege" szöveg,
34. 165. § (1) bekezdésében a "2022." szövegrészek helyébe a "2024." szöveg
lép.
90. §
Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénya) 98. § (2) bekezdés c) pontjában a "személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti természetes" szövegrész,
b) 128. § (3) bekezdés c) pontjában az "és a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartás megvalósulására vonatkozó nyilatkozatok" szövegrész,
c) 132. § (6) bekezdésében a "vagy annak végrehajtása" szövegrész,
d) 132. § (7) bekezdésében az " , a kapcsolattartás végrehajtásával" szövegrész,
e) 133/C. §-a.
17. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
91. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 56. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.18. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
92. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény "Fertőző betegség elleni védettség igazolása" alcíme a következő 74/L-74/S. §-sal egészül ki:"74/L. §
(1) Ha a Kormány a 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállásakor rendeletben határozott a fertőzés igazolásának módjáról (a továbbiakban: 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállása), az EESZT működtetője a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 órás időtartamban - az érintettek TAJ számának összevetése útján - a (2) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi
a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti, a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: köznevelési szerv), valamint
b) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerinti szakképzési államigazgatási szerv (a továbbiakban: szakképzési szerv)
számára az adat megismerhetővé tételének napján a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzéssel megfertőződött személyek fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.
(2) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége tényének megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan
a) a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében,
b) a szakképzési szerv az Szkt. 111. §-a szerinti szakképzés információs rendszerében
TAJ számot kezel.
74/M. §
(1) Az Nkt. 57. § (6) bekezdése szerinti, valamint az Szkt. 128. § (9) bekezdése szerinti informatikai rendszernek (a továbbiakban együtt: Rendszer) a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele céljából alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szülő vagy a törvényes képviselő, továbbá a gyermekkel, tanulóval közös háztartásban élő személyek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szülő) TAJ számát, telefonszámát és elektronikus levelezési címét - az érintett önkéntes, tájékoztatáson alapuló, az elszámoltathatóság alapelvét figyelembe vevő módon megtett hozzájárulása alapján - a szülő vagy a szülő kérésére a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény rögzíthesse. A köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény, a köznevelési szerv vagy a szakképzési szerv nem kötelezheti a szülőt e § szerinti adatainak átadására.
(2) Az EESZT működtetője a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállítása érdekében napi rendszerességgel, a (4) bekezdés szerinti intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 órás időtartamban - az érintettek TAJ számának összevetése útján - a (3) bekezdés szerinti módon -megismerhetővé teszi a Rendszer üzemeltetője számára az adat megismerhetővé tételének napján fertőzött személyek fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.
(3) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége tényének megismerhetőségét teszi lehetővé a Rendszer üzemeltetője számára, akikre vonatkozóan a szülő vagy törvényes képviselő az (1) bekezdés szerint a gyermekkel, tanulóval közös háztartásban élő személyek TAJ számát a Rendszerben rögzítette.
(4) A Rendszer üzemeltetője az (1) bekezdés szerint rögzített adatokat - ha a (2) bekezdés szerinti összevetés alapján az érintett tekintetében a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzéssel való megfertőződés tényére vonatkozó adat kimutatható -
a) a járványügyi intézkedések megtétele céljából továbbítja a járványügyi szerv részére,
b) a fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési vagy szakképzési intézmény tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése -céljából megismerhetővé teszi a köznevelési, illetve a szakképzési szerv számára,
azzal, hogy az adatkezelés során olyan titkosítási módszert kell alkalmazni, hogy az adatkezelésre előírt feltételek teljesüljenek.
74/N. §
(1) A 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállásakor, a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára - az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával - átadja azon, a köznevelési intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel
a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban álló, vagy
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló
személyek TAJ számát, akik a munkakörükbe tartozó - így a köznevelési intézmény esetében különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más - feladatokat a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény területén látják el.
(2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 órás időtartamban - az érintettek TAJ számának összevetése útján - a
(3) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára az adat megismerhetővé tételének a 74/C. § (1) bekezdés szerinti fertőzéssel fertőzött személyek a fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.
(3) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan TAJ számot a köznevelési intézmény, valamint a szakképzési intézmény a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.
(4) A köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a 74/C. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet hatálya alatt kezeli.
(5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény a köznevelési szervet, illetve a szakképzési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény területén látja el.
74/O. §
(1) Az EESZT működtetője a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából napi rendszerességgel az érintettek TAJ számának összevetése útján - a (2) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi az Nkt. szerinti, a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: köznevelési szerv) számára az adat megismerhetővé tételének napján az oltottsággal vagy védettséggel rendelkező személyeknek a fertőzés elleni védőoltás tényére vagy a védettségi időtartamra vonatkozó adatát.
(2) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek védettségének ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv számára, akikre vonatkozóan a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében TAJ számot kezel.
74/P. §
(1) A 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállása esetén a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából a köznevelési intézmény a köznevelési szerv számára -az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával - átadja azon, a köznevelési intézménnyel
a) az Mt. szerinti munkaviszonyban álló, vagy
b) a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló
személyek TAJ számát, akik a munkakörükbe tartozó - különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más - feladatokat a köznevelési intézmény területén látják el.
(2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel az érintettek TAJ számának összevetése útján - a (3) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi a köznevelési szerv számára az adat megismerhetővé tételének napján a 74/C. § (1) bekezdés szerinti fertőzés elleni védőoltás tényére vagy a védettség időtartamára vonatkozó adatát.
(3) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek adatainak megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv számára, akikre vonatkozóan TAJ számot a köznevelési intézmény a köznevelési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.
(4) A köznevelési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a 74/C. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet hatálya alatt kezeli.
(5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény a köznevelési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény területén látja el.
74/Q. §
(1) A köznevelési vagy szakképzési államigazgatási szerv az általa a 74/L-74/P. § alapján kezelt adatok közül a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - érdekében feltétlenül szükséges, a köznevelési vagy szakképző intézmény által megjelölt érintettekre vonatkozó adatokat átadja köznevelési vagy szakképző intézménynek azzal, hogy azokat a köznevelési vagy szakképző intézmény kizárólag az intézkedés vagy intézkedés sorozat meghozatala idejéig, de legfeljebb három hónapig kezeli.
(2) Az (1) bekezdés szerint átadott adatokat
a) a köznevelési vagy szakképző intézmény vezetője,
b) a gyermek óvodapedagógusa, a tanuló osztályfőnöke
ismerheti meg.
(3) A köznevelési vagy szakképző intézmény az (1) bekezdés szerint kizárólag
a) az általa foglalkoztatottról,
b) tanulójáról,
c) általa ellátott vagy gondozott gyermekről
kérhet adatokat.
74/R. §
(1) Ha a 74/Q. § (1) bekezdés szerinti fertőzöttségi vagy védettségi adatok informatikai rendszer útján nem vagy csak jelentős késedelemmel érhetőek el, a köznevelési vagy szakképző intézmény azok megküldését közvetlenül
a) az általa foglalkoztatottól,
b) nagykorú tanulójától vagy
c) a gyermek törvényes képviselőjétől
is kérheti azzal, hogy megjelöli a megkeresés okát, az adatkezelés várható időtartamát, illetve az azzal kapcsolatos várható intézkedéseit.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a köznevelési vagy szakképzőintézmény az intézkedés vagy intézkedés sorozat idejéig kezeli.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a 74/Q. § (2) bekezdése szerinti személy ismerheti meg.
74/S. §
A 74/Q. § (1) bekezdése, valamint a 74/R. § (1) bekezdése szerinti adattovábbítás során úgy kell eljárni, hogy a különleges adatokat kizárólag az arra jogosult személy ismerhesse meg."
93. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(19) Nem alkalmazandóak
a) az (1)-(17) bekezdésben foglaltak
aa) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 11a. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltató,
ab) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő egészségügyi szolgáltató,
b) a (2)-(17) bekezdésben foglaltak a Hvt. 80. § 11a. pontja szerinti honvédelmi szervezetnek minősülő honvédelmi egészségügyi szolgáltató
fenntartására, irányítására."
94. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A Hvt. 80. § 11b. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője a honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítása alá tartozó, kormányrendeletben kijelölt, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató) vonatkozásában - a honvédelemért felelős miniszter felügyelete mellett - gyakorolja a (2)-(9) bekezdés szerinti jogköröket."
95. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) A (4)-(7) bekezdés az egészségügyi válsághelyzet vagy járványügyi készültség megszűnése esetén a megszűnést követő hat hónapig (a továbbiakban: zárónap) is alkalmazható. Az (5) bekezdés szerinti megállapodás - ha a települési önkormányzat vagy az állami mentőszolgálat ennél rövidebb határidőben nem állapodik meg - a zárónapig marad hatályban."
96. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/F. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:"(6) Az egészségügyi válsághelyzet fennállása alatt az egészségügyi válsághelyzetre tekintettel beszerzett vagy rendelkezésre tartott, az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközöknek, fertőtlenítőszereknek, gyógyszereknek és egyéni védőeszközöknek az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő értékesítése esetén
a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető,
b) az egészségügyi készlet a megszűnt egészségügyi válsághelyzetet megalapozó járványügyi védekezéssel összefüggő közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból, az
ahhoz szükséges mértékben térítésmentesen átruházható.
(7) A (6) bekezdés szerinti vagyonelemek tekintetében az egészségügyi készlet, egyéni védőeszköz vagy egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer térítésmentes átruházásáról
a) egészségügyi szolgáltatói kör és egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadás esetén a miniszter,
b) külföldre történő kiadás esetén a miniszter javaslata alapján a Kormány nyilvános kormányhatározatban
dönt.
(8) A (7) bekezdés szerinti döntést a rendelkezésre álló egészségügyi készlet vizsgálata alapján és az állami fenntartású egészségügyi intézmények orvostechnikai eszközökkel, fertőtlenítőszerekkel, gyógyszerekkel, védőeszközökkel való ellátásának elsőbbségét figyelembe véve kell meghozni."
97. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, egészségügyi szolgáltatónak minősülő Magyar Honvédség Egészségügyi Központ honvédelmi szervezetből, 2023. január 1. napjával kiválással jön létre a miniszter irányítása alatt egy új egészségügyi szolgáltató, amely jogutódként ellátja a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ jogszabályban meghatározott, egészségügyi szolgáltatóként végzett feladatait. Az új egészségügyi szolgáltató létrehozásáról a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter együttesen gondoskodik."
98. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1a) bekezdés m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
"m) jelölje ki a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltatókat,
n) jelölje ki a Hvt. 80. § 11a. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató és az annak irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltatók minősítési rendszerére vonatkozó szabályokat."
99. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénya) 114. § (2) bekezdés c) pontjában az "a szakképzésről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Szkt." szöveg,
b) 116/D. § (3) bekezdés a) pontjában az "a szakképzésről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Szkt." szöveg,
c) 155. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Munka Törvénykönyve" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,
d) 155. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Munka Törvénykönyve" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,
e) 229. § (3) bekezdésében az "a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény" szövegrész helyébe az "az Szkt." szöveg,
f) 232/G. § (3) bekezdésében az "a munka törvénykönyvéről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,
g) 232/G. § (4) bekezdésében az "a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,
h) 247. § (2) bekezdés i) pont nyitó szövegrészében az "a szakképzésről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Szkt." szöveg
lép.
100. §
Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/I-244/M. §-a.19. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
101. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvénya) 1/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "polgári hírszerzési tevékenység irányításáért" szövegrész helyébe a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért" szöveg,
b) 1/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "polgári hírszerzési tevékenység irányításáért" szövegrész helyébe a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért" szöveg
lép.
102. §
Hatályát veszti a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5) bekezdésében az " , a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szövegrész.20. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
103. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára vagy saját hatáskörben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte. A diplomata-útlevél érvényességi idejét a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, amely legfeljebb a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízatása évének letelte végéig terjedhet."
104. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, aki a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a külügyi szolgálati útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára vagy saját hatáskörben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte. A külügyi szolgálati útlevél érvényességi idejét a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, amely a megbízás időtartamára vonatkozó érvényességi idővel állítható ki azzal, hogy a 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az útlevél érvényessége legfeljebb az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízatása évének letelte végéig terjedhet."
105. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását)
"b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben
ba) a büntetés-végrehajtási jogviszony időtartama alatt, illetve megszűntét követően a külföldre utazási korlátozás fennállásáig a szabadságvesztést foganatosító büntetésvégrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,
bb) a büntetés-végrehajtási jogviszony létrejöttét megelőzően az általános hatáskörű útlevélhatóság,"
(hajtja végre.)
106. §
(1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adatkezelő szerv - az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából - az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)
"o) az ideiglenes magánútlevél esetében az a)-b) pont szerinti adatokat, az okmány számát, az ellenőrző sorszámot, a kiállítás idejét és okát, az érvényesség idejét és az utazás célországát,"
(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Az adatkezelő szerv - az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából - az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)
"p) a 7. § (7a) bekezdésében foglalt esetben a nemzetiségi névadatot."
107. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adatkezelő szerv útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:)
"a) felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselőjének, továbbá az anyakönyvvezető közreműködői tevékenysége felett,"
108. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvénya) 30. § (1) bekezdésében a "befejezéséig jogosult" szövegrész helyébe a "befejezéséig, papíralapú dokumentumok esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságnak való felterjesztéséig jogosult" szöveg,
b) 31. § (1) bekezdésében a "tizenöt évig" szövegrész helyébe a "tizenöt - ideiglenes magánútlevél esetében egy - évig" szöveg
lép.
21. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása
109. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 26. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2a) Az alapvető jogok biztosa a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményben meghatározott független mechanizmus érvényesülése érdekében részt vesz a Program előkészítésében, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását."
22. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
110. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénya) 12. § (3) bekezdés d) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
b) 26. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
c) 26. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,
d) 31. §-ában az "érvényes öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe a "hatályos szociális vetítési alap" szöveg
lép.
23. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
111. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az ügyfél a vezetői engedély elektronikus pótlása iránti kérelme személyesen, ügyintézői közreműködés nélkül történő benyújtására elektronikus ügyintézési pontot vehet igénybe. A közlekedési igazgatási hatóság ebben az esetben írásban tart kapcsolatot az ügyféllel."
112. §
(1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza
a járművezető vagy járművezető-jelölt,)
"ai) a "Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány" sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára, érvényességi idejére, kiállító országára, valamint az azon szereplő vezetői engedély számára, típusára, kiállító országára, továbbá a 95-ös kódra vonatkozó adatokat."
(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza a járművezető vagy járművezető-jelölt,)
"ak) kényszergyógykezelésének fennállására vonatkozó adatot az okmánykiadás feltételei ellenőrzésének időpontjában,"
113. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásához informatikai adatkapcsolat útján, közvetlen lekérdezéssel, térítésmentesen jogosult megismerni és átvenni az alvázszámmal vagy rendszámmal azonosított jármű 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait."
114. §
(1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pont hc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A nyilvántartót értesíti:
a vizsgaközpont elektronikusan, haladéktalanul)
"hc) a "Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány" sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról, érvényességi idejéről, kiállító országáról, valamint az azon szereplő vezetői engedély számáról, típusáról, kiállító országáról, továbbá a 95-ös kódra vonatkozó adatokról,"
(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A vezetői engedély kiadása, cseréje, meghosszabbítása, pótlása, honosítása és visszahonosítása során, a közlekedési igazgatási hatóság és a nyilvántartó a közlekedésbiztonsági alkalmasság vizsgálata céljából, informatikai adatkapcsolat útján, térítésmentesen adatot igényelhet és vehet át a bűnügyi nyilvántartási rendszerből kizárólag azon adatra vonatkozóan, hogy az adatigénylés időpontjában a járművezető vagy a járművezető-jelölt kényszergyógykezelés hatálya alatt áll-e."
115. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a személyazonosításhoz, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez és a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatinak ellátásához adatokat vehet át közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján)
"c) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében a természetes személyazonosító adatokat, az úti okmány azonosító adatokat, az érvényes tartózkodási engedély számára, sorozatszámára és érvényességi idejére (kezdete és vége) vonatkozó adatokat, valamint a szálláshely címadatokat,"
116. §
(1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
"b) a közúti közlekedési ügyekben, valamint a közúti közlekedési igazgatási ügyekben eljáró hatóságok a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat és iratokat;"
(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
"n) a helyi önkormányzat, illetve a várakozásdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a várakozási díj és a pótdíj beszedésére általa megbízott, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a várakozási díj meg nem fizetése esetén a jogszerű parkolás megállapítása érdekében a 8/A. § (1) bekezdés g), h) és k) pontjában, valamint a díj és a pótdíj behajtása, és a várakozási hozzájárulás kiadása iránti kérelem elbírálása érdekében a 9. § (1) és (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdésében, a 9/D. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 9/D. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat; "
(3) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
"m) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti szolgáltató automatikus információátvétel útján az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 42/B. §-a szerinti ügyfél-átvilágítás céljából térítésmentesen a 8. § (1) bekezdés ac) és ad) pontjában megjelölt adatokat, valamint az engedély típusát és okmányazonosító jelét."
(4) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A nyilvántartásból adatot, iratot igényelhet - a 8. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatok kivételével - a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához."
117. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 24. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:"(3d) A nyilvántartó a 9. § (1), (2) és (4) bekezdésben, a 9/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a 9/B. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok térítésmentes, informatikai adatkapcsolat útján történő közvetlen átadását biztosítja a jármű tulajdonjogának és az üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali szolgáltatás igénybevételével történő létrehozásához szükséges ellenőrzéséhez és az automatizált eljárás lefolytatásához."
118. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény1. 4/A. § (1) bekezdésében az "automatikus döntéshozatali" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
2. 4/A. § (2) bekezdésében az "automatikus döntéshozatali eljárás útján történő (a továbbiakban: automatikus) kiállításáról" szövegrész helyébe az "automatizált eljárásban történő (a továbbiakban: automatizált) kiállításáról" szöveg,
3. 4/A. § (3) bekezdésében az "automatikus" szövegrészek helyébe az "automatizált" szöveg,
4. 4/B. §-ában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
5. 4/C. §-ában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
6. 5. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
7. 5. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
8. 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
9. 6. § (1) bekezdés b) pontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
10. 6. § (1) bekezdés c) pontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
11. 6/B. § (2) bekezdésében az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
12. 8. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
13. 8. § (3) bekezdésében az "és aj" szövegrész helyébe az " , aj) és ak" szöveg,
14. 19. § (2) bekezdés g) pontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
15. 24. § (3b) bekezdésében az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,
16. 24. § (3c) bekezdés f) pontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg
lép.
119. §
Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvénya) 14. § (2) bekezdés j) pontja,
b) 15. § (3) bekezdés c) pontja,
c) 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja.
24. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása
120. §
Hatályát veszti az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 7. § (1) bekezdésében az " , a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szövegrész.25. A plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény módosítása
121. §
Hatályát veszti a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében az "és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szövegrész.26. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
122. §
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvénya) 5. § (1) bekezdésében az "az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum)" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegét" szöveg,
b) 5. § (3) bekezdésében a "nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg
lép.
27. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása
123. §
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:)
"g) szolgálati jogviszonyban, szolgálati viszonyban,"
28. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
124. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Erfesztv.) szerinti személy- és vagyonőr a tevékenységét abban az esetben kezdheti meg, ha az Erfesztv.-ben meghatározott alkalmazási feltételeknek eleget tesz. E személyek vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés nem alkalmazható."
125. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény "A személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő és a magánnyomozói tevékenység megkezdése és folytatása" alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:"7/A. §
Az elveszett vagy eltulajdonított igazolvány körözését az igazolvány kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv rendeli el."
126. §
(1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az igazolványt)
"c) a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig bevonja
ca) a 6. § (3) bekezdés c) pontja vagy
cb) az Erfesztv. 5. § (2) bekezdés e) pontja
szerinti esetben."
(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadása megtagadásának
a) a 6. § (2) bekezdése szerinti oka,
b) a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti oka vagy
c) az Erfesztv. 5. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti oka
nem áll fenn."
127. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A kamara)
"l) valamennyi személy- és vagyonőr tekintetében elbírálja az Erfesztv. 22. § (4) bekezdés a) pontja szerinti panaszt,"
128. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 62/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az intézkedést foganatosító személy- és vagyonőrrel szemben benyújtott panaszt - ha a panasszal érintett intézkedés során e törvény szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására került sor -az intézkedés helye szerint illetékes, az alapszabályban meghatározott területi szervezet bírálja el harmincöt napon belül a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint."
129. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 65. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(Az e törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül)
"a) a 3. § (1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 5/A. § (3) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 15. §-ban, a 16. § (1) bekezdésében, a 18-32. §-ban foglalt rendelkezések megszegése, valamint
b) a 14. §-ban és a 16. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése."
130. §
Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 15. § (2) bekezdésében a "- vagy más alkalmas módon -" szövegrész.29. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
131. §
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A vasutas biztosítottak az elkülönült vasútegészségügyi szervezeten (Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok) és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központon (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) belül gyógyító-megelőző és teljes körű üzemegészségügyi ellátásra jogosultak. A vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét jogszabály állapítja meg."
30. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
132. §
(1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(3) A regisztrációs igazolás, az EGT állampolgár családtagja tartózkodási kártyája és az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az ügyfél a Harmtv. 86/H. § (6) bekezdése szerinti idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen terjeszti elő.
(4) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha
a) az EGT-állampolgár vagy a harmadik országbeli állampolgár a kérelem díját lerótta, amennyiben az eljárás díjköteles és
b) a harmadik országbeli állampolgár a személyazonosságának igazolása érdekében az eljáró idegenrendészeti hatóságnál legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megjelenik."
(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A Harmtv. 86/H. § (7) bekezdését az EGT-állampolgár által előterjesztett (3) bekezdés szerinti kérelmek esetén az idegenrendészeti hatóság nem alkalmazza."
133. §
Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvénya) 86. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a " , valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szövegrész,
b) 86. § (7) bekezdésében a " , valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szövegrész.
31. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
134. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 47. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:"(11) A 43. § (2) bekezdése alapján elrendelt idegenrendészeti kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha a kiutasított a kiutasítás elrendelését követően a magyar hatóságok döntése alapján befogadottként vagy menekültként került elismerésre, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesült."
135. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kiutasítás végrehajtásának költségeit a kiutasított viseli."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert a kiutasított nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét a kiutasítás végrehajtását elrendelő hatóság megelőlegezi."
136. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 61. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:"(4a) A (4) bekezdés d) pont szerinti, az őrizetben lévő személyt érintő vizsgálatba beleértendő az őrizetben lévő jogszabályban meghatározott kitoloncolás feltételei körébe tartozó, a célországba történő beutazásához, illetve a tranzitországokon történő átutazásához szükséges egészségügyi vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok kikényszeríthetőek, és a harmadik országbeli állampolgárt nem illeti meg az ellátás visszautasításának joga."
137. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, illetve tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik."
138. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének megváltozását az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen - elektronikus regisztrálást követően - elektronikus úton jelenti be."
139. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:"(4b) A harmadik országbeli állampolgár (4) bekezdés szerinti hozzájárulására tekintettel az idegenrendészeti hatóság a jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet részére a hiánypótlást, valamint a kérelem tárgyában hozott döntést megküldi."
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen - elektronikus regisztrálást követően -kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő
a) a nemzeti és EK letelepedési engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem,
b) a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem.
(6b) Ha a (6) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban a harmadik országbeli állampolgár meghatalmazottja jogi képviselő vagy jogi személy, a kérelmet kizárólag az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus regisztrálást követően lehet benyújtani."
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A (4) bekezdésben meghatározott kérelmet a külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet elektronikus azonosítást követően kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő."
140. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)
"q) a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése, valamint az elítélttel szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításról történő tájékoztatás érdekében a büntetés-végrehajtási intézet,"
(részére továbbíthat adatot.)
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)
"t) a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez, továbbá a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatai ellátásához közvetlen hozzáférés útján a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság,"
(részére továbbíthat adatot.)
141. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 110/C. §-sal egészül ki:"110/C. §
(1) 2023. január 1-jén vagy azt követően indult, valamint a megismételt - a meghívólevéllel és a látogatási célú tartózkodási engedéllyel összefüggő - eljárásokban a következő (2)-(6) bekezdést kell alkalmazni.
(2) A meghívó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki, illetve amely hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevélben kötelezettséget vállal arra, hogy a meghívott harmadik országbeli állampolgár részére - Magyarország területén történő tartózkodása időtartamára - szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi.
(3) A 2023. január 1. előtt kiadott, hatóság által záradékolt meghívólevelekben a záradékolás időpontjában hatályos jogszabályok szerinti jogok és kötelezettségek érvényesek. A hatóság által záradékolt meghívólevél az érvényességi ideje alatt, az abban szereplő érvényességgel idegenrendészeti hatósági ügyben felhasználható.
(4) A 2023. január 1. előtt látogatás céljából kiadott tartózkodási engedély az abban szereplő érvényességi ideig érvényes.
(5) A meghívó a (2) bekezdés szerinti kötelezettsége elmulasztásával másnak okozott kárt köteles megtéríteni.
(6) A jogi személy meghívó e törvény által meghatározott jogai és kötelezettségei annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik. Természetes személy meghívó e törvény által meghatározott kötelezettségei a természetes személy halála esetén annak polgári jog szerinti örökösét terhelik."
142. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénya) 86/J. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "ügyfél írásban hozzájárul" szövegrész helyébe az "ügyfél egyoldalú írásbeli nyilatkozattal hozzájárul" szöveg,
b) 86/J. § (7) bekezdés b) pontjában az "ujjnyomata rögzítése legkésőbb" szövegrész helyébe az "ujjnyomata rögzítése és az aláírásminta megadása legkésőbb" szöveg
lép.
143. §
Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénya) 2. § l) pontja,
b) 9. § (1) bekezdésében a " , valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szövegrész,
c) 25. §-a,
d) 50. § (4) bekezdés b) pontja,
e) 65. § (1) bekezdés a) pontja,
f) 72. §-a,
g) 86/A. § a) pont ad) alpontja,
h) 86/B. § (1) bekezdés b) pontja,
i) 86/C. § (2) bekezdése,
j) 86/J. § (10) bekezdés b) pontjában az "aláírását és az" szövegrész,
k) 111. § (1) bekezdés f) pontja,
l) 111. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a " , valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szövegrész,
m) 111. § (7) bekezdésében a " , valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szövegrész,
n) 111. § (8) bekezdésében a " , valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szövegrész.
32. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
144. §
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 27. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:"(1d) Ha egy külföldi hatóság olyan pénzbírságot kiszabó határozat tekintetében kezdeményezi a végrehajtás átadását, amelyben a pénzbírság alapjául szolgáló cselekmények közül az egyik cselekmény a magyar jogszabályok szerint szabálysértésnek, a másik cselekmény közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésnek minősül és az átadott pénzbírság nem osztható meg, a külföldi határozatot a szabálysértési pénzbírságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani azzal, hogy a bírság kizárólag adók módjára hajtható be, közérdekű munkával történő teljesítésének, valamint elzárásra történő átváltoztatásának nincs helye."
145. §
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 29. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:"(1b) A külföldi határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha az elkövető írásbeli eljárás esetén nem kapott a kibocsátó állam jogának megfelelően, személyesen vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselője útján tájékoztatást az ügyben a jogorvoslathoz való jogáról és az ilyen jogorvoslati lehetőség határidejéről."
33. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
146. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/F. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A menekültügyi hatóság a kérelmet annak érdemi megvizsgálása nélkül végzéssel elutasítja, ha)
"c) a kérelem olyan személytől származik, aki a kérelem előterjesztésére nyilvánvalóan nem jogosult."
147. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/G. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a személyes meghallgatásról szóló értesítés hatóság általi kiküldése, valamint a kézbesítés eredményéről szóló postai igazolás visszaérkezése között eltelt időtartam."
148. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 45. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(5) Ha nem áll fenn az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom, a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és - ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni - a külföldi a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.
(6) Ha nem áll fenn az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom, a menekültügyi hatóság az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyarország által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának elvételéről, és - ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni - a külföldi a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát."
149. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A menekültügyi hatóság az eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és a (2) bekezdés a)-c) és f) pontján alapuló megszüntetés eseteiben rendelkezik a 45. § (5), (7) és (8) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát."
150. §
(1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:)
"k) az elismerését kérő, valamint az e törvény szerinti támogatásban és ellátásban részesülő menekült, oltalmazott, menedékes lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, valamint a részére a menekültügyi hatóság által nyújtott ellátás és támogatás típusát, mértékét, időtartamát;"
(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek. A (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat ellenőrzés eredményét a menekültügyi hatóság haladéktalanul továbbítja a szakhatóságként eljáró rendőrségi szerv és polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére."
34. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
151. §
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvénya) 5. § (1a) bekezdésében a "rendőr Magyarország" szövegrész helyébe a "rendőr, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szerződéses határvadász Magyarország" szöveg,
b) 5. § (1b) bekezdésében a "rendőr Magyarország" szövegrész helyébe a "rendőr, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szerződéses határvadász Magyarország" szöveg
lép.
152. §
Hatályát veszti az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvénya) 12. § (2) bekezdés a) pontjában az "és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szövegrész,
b) 16. § (8) bekezdés a) pontjában az "és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szövegrész.
35. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk cseréjéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi XXXV. törvény módosítása
153. §
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk cseréjéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi XXXV. törvény 4. § (4) bekezdésében az "és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szövegrész.36. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
154. §
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 13. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:[Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát]
"e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a hatósági tevékenysége ellátásához."
37. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
155. §
Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (3) bekezdésében a "hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári" szövegrész.38. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
156. §
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:)
"bb) a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, menedékes, vagy"
39. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása
157. §
A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvénya) 28/A. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
b) 28/L. § (4) bekezdésében az "az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg
lép.
40. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
158. §
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az alapvető jogok biztosa - a civil társadalom, különösen a fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek bevonásával - biztosítja a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (a továbbiakban: Fogyatékosságügyi Egyezmény) 33. cikk 2. pontja szerinti független mechanizmus feladatainak teljesítését."
159. §
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény a következő fejezettel egészül ki:"III/D. Fejezet
AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK ELJÁRÁSA ÉS INTÉZKEDÉSEI A FOGYATÉKOSSÁGÜGYI EGYEZMÉNY SZERINTI FÜGGETLEN MECHANIZMUS KERETÉBEN
39/N. §
Ha az alapvető jogok biztosa a Fogyatékosságügyi Egyezmény szerinti független mechanizmus (a továbbiakban: fogyatékosságügyi független mechanizmus) feladatainak teljesítése körében jár el, eljárására a III. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
39/O. §
(1) Az alapvető jogok biztosa feladatainak teljesítése érdekében rendszeresen vizsgálja - a 18. § (1)-(7) bekezdésére tekintet nélkül, beadvány és felmerült visszásság hiányában is - a fogyatékossággal élők jogainak a Fogyatékosságügyi Egyezménynek való megfelelés szerinti érvényesülését.
(2) Az alapvető jogok biztosa a 18. § (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően természetes személy alapvető jogával kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból eljárást folytat, ha a fogyatékossággal élő személy nem képes jogai védelmében fellépni vagy beadvány benyújtása aránytalan nehézséget jelentene számára.
(3) Az alapvető jogok biztosa jogosult kezelni eljárása keretében a fogyatékossággal élő személynek a vizsgálat szempontjából releváns egészségügyi adatait.
(4) Az alapvető jogok biztosa vizsgálata keretében betekinthet a fogyatékossággal élő személyt e minőségében érintő bírósági eljárás irataiba, a szakértői véleményekbe, valamint azokról másolatot kérhet.
(5) Az alapvető jogok biztosa:
a) véleményezi a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok tervezeteit, javaslatokat fogalmaz meg a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotására, módosítására,
b) részt vesz a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtését célzó Országos Fogyatékosságügyi Program (a továbbiakban: Program), valamint az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek előkészítésében, ennek körében az előkészítést segítő javaslatokat fogalmaz meg, továbbá véleményezi a Program, valamint az Intézkedési Tervek tervezeteit,
c) figyelemmel kíséri a Program végrehajtását, ennek körében véleményezi a Program, illetve az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek végrehajtásáról szóló beszámolókat,
d) véleményezi a Fogyatékosságügyi Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentést,
e) javaslatokat, ajánlásokat tesz a Kormány tagjai számára a fogyatékos személyeket érintő kormányzati döntésekre, programokra, közreműködik azok előkészítésében,
f) együttműködik az Országos Fogyatékosságügyi Tanáccsal a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak ellátása során.
(6) Az alapvető jogok biztosa a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítéséről évente átfogó jelentést készít, amelyet a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
39/P. §
(1) Az alapvető jogok biztosa a 39/O. § (5) és (6) bekezdés szerinti feladatainak ellátását a fogyatékossággal élő személyek jogait érintően kiemelkedő elméleti tudással vagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szaktekintélyekből, illetve a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek delegáltjaiból álló, a civil társadalmat reprezentáló Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Tanácsadó Testület) segíti.
(2) A Tanácsadó Testület munkájában nem vehet részt az, aki az adott időpontban vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, illetve párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt.
(3) A Tanácsadó Testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A tagok a Tanácsadó Testületben való részvételük kapcsán felmerült igazolt költségeik - ideértve a személyi segítő, a jelnyelvi tolmács, a kommunikációs segítő, a valós idejű feliratozó alkalmazásával kapcsolatos költségeket is - megtérítését kérhetik.
(4) A Tanácsadó Testület működésének költségeit - ide nem értve a tagok delegálásával kapcsolatos költségeket -, valamint a delegált tagok költségtérítését az alapvető jogok biztosa a Hivatal költségvetéséből biztosítja.
(5) A Tanácsadó Testület ülései nem nyilvánosak, azokon az alapvető jogok biztosa, a Tanácsadó Testület tagjai, a meghívottak, és szükség szerint személyi segítő, jelnyelvi tolmács, kommunikációs segítő, valós idejű feliratozó vehetnek részt.
(6) A Tanácsadó Testület tagjai jogosultak megismerni véleményük kialakítása érdekében a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok tervezeteit, valamint - a feladatuk ellátásához szükséges mértékben - az alapvető jogok biztosa a kezelésében levő iratokba betekintést enged számukra. A Tanácsadó Testület tagjai a személyes adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.
(7) A Tanácsadó Testület ügyrendjét, üléseinek meghívóját és a napirendi javaslatot, valamint a meghozott állásfoglalások összefoglalóját a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
(8) A Tanácsadó Testület létrehozására és működésére vonatkozó további szabályokat az alapvető jogok biztosa normatív utasításban határozza meg.
39/Q. §
(1) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak ellátását a Hivatal elkülönült szervezeti egysége végzi. Az elkülönült szervezeti egység gondoskodik a Tanácsadó Testülettel kapcsolatos titkársági teendők ellátásáról is.
(2) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatai körében az alapvető jogok biztosa személyesen és az e feladat teljesítésére általa felhatalmazott munkatársai útján is eljárhat.
(3) Az alapvető jogok biztosának a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatai teljesítésére a fogyatékosságügyi szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy szakmai gyakorlattal rendelkező, legalább tizenegy munkatársát fel kell hatalmaznia.
(4) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítésében való közreműködésre az alapvető jogok biztosa eseti vagy állandó jelleggel más szakértőket is felhatalmazhat.
(5) A 21. §, a 22. §, a 26. §, a 27. § (1) bekezdése, a 39/B. §, a 39/O. § (3)-(5) bekezdése szerinti jogosultságok az alapvető jogok biztosának a (3) bekezdés szerinti felhatalmazása alapján eljáró munkatársait is megilletik, illetve a 25. § szerinti együttműködési kötelezettség velük szemben is fennáll.
(6) Az alapvető jogok biztosának a (3) bekezdés alapján felhatalmazott munkatársa a feladatai teljesítése körében - ha megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik - a minősített adatot a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott felhasználói engedély nélkül is megismerheti.
(7) Az alapvető jogok biztosa, valamint a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársa részére történő információközlés miatt senkit sem érhet hátrány."
160. §
(1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (2c)-(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(2c) A 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2d) Tevékenysége során a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a "rendészeti főigazgató" címet viseli.
(2e) A 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgatóhelyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2f) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
(2g) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2h) Tevékenysége során a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője az "egyenlő bánásmódért felelős főigazgató" címet viseli."
(2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. §-a a következő (2i)-(2m) bekezdéssel egészül ki:
"(2i) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2j) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
(2k) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2l) Tevékenysége során a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a "fogyatékosságügyi feladatok ellátásáért felelős főigazgató" címet viseli.
(2m) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
(3) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (3d)-(3f) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3d) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt - az alapvető jogok biztosának egyetértésével - a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel.
(3e) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalóra a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállalóra a (3a) bekezdésben, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3b) bekezdésben, a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3c) bekezdésben, a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3d) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kinevezés alatt a munkaszerződés megkötését, felmentés alatt a munkaviszony megszüntetését kell érteni.
(3f) A biztoshelyettes, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője, a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője és a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője akadályoztatása esetén, vagy ha e tisztség, illetve álláshely nincs betöltve, a (3a)-(3d) bekezdés szerinti kinevezési és felmentési jogot, valamint a (3e) bekezdés szerinti munkáltatói jogot az alapvető jogok biztosa gyakorolja."
(4) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. §-a a következő (3g) bekezdéssel egészül ki:
"(3g) A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában."
161. §
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (3) bekezdésében a "(3a)-(3c)" szövegrész helyébe a "(3a)-(3d)" szöveg lép.41. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
162. §
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:(A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében:)
"m) ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó csomagoló- és szállítóeszközök gyártási típus jóváhagyási engedélyezésével, a gyártás ellenőrzésével és azzal összefüggő szankcionálással kapcsolatos hatósági feladatok irányítását."
163. §
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény III. Fejezete a következő 18/B. alcímmel egészül ki:"18/B. A veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó csomagoló- és szállítóeszközök gyártási típus jóváhagyása, a gyártás ellenőrzése és bírság kiszabása
24/E. §
(1) A veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártási típus jóváhagyása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti sommás eljárásnak nincs helye.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártásának jóváhagyását követően ellenőrzi a jóváhagyási engedélyében és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírások betartását.
(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az ellenőrzés során a gyártásból mintát vehet, és elrendelheti annak soron kívüli vizsgálatát.
(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az előírások megsértése esetén a gyártási típus jóváhagyási engedéllyel rendelkezővel, a gyártóval, a forgalmazóval szemben kormányrendeletben meghatározott intézkedést alkalmazhat, és közigazgatási bírságot szabhat ki, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
(5) Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét kormányrendelet állapítja meg.
(6) A kiszabott bírság megfizetésére a hatóság legfeljebb 12 havi részletekben történő teljesítést, illetve legfeljebb 6 hónapra történő fizetési halasztást is engedélyezhet a (7) bekezdésben foglaltak alapján.
(7) A kötelezett a bírság megfizetésére nyitva álló határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(8) Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény felderítése a gyártási típus jóváhagyási engedély érvényességének lejártától számított 5 évet követően történik."
164. §
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. §-a a következő t) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
"t) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártási típus jóváhagyási engedélyezésére, az engedélyben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott előírások megtartásának hatósági ellenőrzésére, a gyártásból történő mintavételre és annak soron kívüli vizsgálatára, valamint az előírások megsértőivel szemben intézkedések megtételére, az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegének megállapítására, továbbá a bírságolással összefüggő hatósági feladatokra vonatkozó részletes szabályokat."
165. §
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénya) 5. alcím címében az "Ágazati" szövegrész helyébe a "Katasztrófavédelmi" szöveg,
b) 7. §-ában az "ágazati" szövegrészek helyébe a "katasztrófavédelmi" szöveg,
c) 71. § (7a) bekezdésében a "kormányzati" szövegrész helyébe a "katasztrófavédelmi" szöveg
lép.
166. §
Hatályát veszti a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 71. § (7a) bekezdésében az "önkormányzati" szövegrész.42. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása
167. §
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:[A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha]
"e) a jogosult a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szerződéses határvadász vagy iskolaőri feladat ellátására irányuló jogviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig."
168. §
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára tekintettel kifizetett juttatásait, és
b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szerződéses határvadásznak és iskolaőrnek az e jogviszonyából származó jövedelmét."
169. §
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés d) pontjában a "minősül." szövegrész helyébe a "minősül, vagy" szöveg lép.170. §
Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés c) pontjában a "vagy" szövegrész.43. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
171. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XIX/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:"XIX/A. Fejezet
A KÁRTALANÍTÁS, AZ EGYSZERŰSÍTETT KÁRTALANÍTÁS ÉS A VISSZAFIZETÉS
100/A. A kártalanítási eljárás, a kártalanítás jogalapja
133/A. §
(1) A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítás iránti vagyonjogi perben (a továbbiakban: kártalanítási per) érvényesíthető. A kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.
(2) A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter képviseli.
(3) A bíróság jogerős döntése alapján letöltött szabálysértési elzárás büntetésért, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság jogerős döntése alapján elvégzett közérdekű munka büntetésért, az ezek kiszabását megelőzően elrendelt, hetvenkét órát meghaladó őrizetért, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatás esetén annak végrehajtásáért, illetve közérdekű munkával történő megváltásáért az elkövetőnek kártalanítás jár, ha az Alkotmánybíróság határozata, a perújítás, az ügyészi felhívás, illetve indítvány, valamint a helyszíni bírságolás felülvizsgálata (a továbbiakban együtt: jogerős döntést követő felülvizsgálat) folytán
a) az eljárást vele szemben megszüntették,
b) a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták,
c) az elkövetővel szemben jogerősen enyhébb büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, vagy
d) a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása esetén annak végrehajtása alaptalan volt.
(4) Az elkövetőnek nem jár kártalanítás, ha a bíróság a szabálysértési eljárást a 127. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perújítás folytán a 83. § (1) bekezdés a) pontja szerint szünteti meg és az elkövető büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, továbbá ha a szabálysértési büntetés a Btk. alapján beszámítható.
133/B. §
(1) Az elkövető a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott jogerős döntés vele történő közlésétől számított hat hónapon belül a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, valamint az igényt megalapozó bizonyítékokat.
(3) Az elkövetőt kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő jellegéről, valamint arról, hogy választása szerint igényét egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesítheti az (1) bekezdés szerinti döntés közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell.
100/B. Az egyszerűsített kártalanítás
133/C. §
(1) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított összegű kártalanítást igényelhet. Az egyszerűsített kártalanítási eljárás célja, hogy a kártalanítást igénylő és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter között megállapodás jöjjön létre, amely alapján a kártalanítást teljesíteni kell.
(2) Egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelem ugyanabban az eljárásban egy alkalommal terjeszthető elő a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél.
(3) Az ugyanabban az eljárásban ismételten előterjesztett egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy nem küldi meg a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek, és a kérelem érdemi vizsgálata nélkül a kérelem benyújtóját erről tájékoztatja.
(4) A kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - annak beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési ügy irataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek küldi meg.
(5) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 133/A. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján a kártalanítási igény megalapozott-e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró ok. Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott, megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli megállapodással zárul.
(6) Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.
(7) A megállapodást a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül kell írásban megkötni.
(8) Ha a kártalanítást igénylővel a megállapodás létrejön, további kártalanítási igény érvényesítésének nincs helye.
(9) A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon belül kell kifizetni.
133/D. §
(1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két hónapon belül a 133/E. és 133/F. § szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő jogvesztő.
(2) A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.
(3) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a 133/C. § (4) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat a (2) bekezdés szerinti bíróság megkeresésére haladéktalanul megküldi.
100/C. Kártalanítási per
133/E. §
(1) Kártalanítási igényként a szabadság alaptalan korlátozása, elvonása vagy alaptalanul elvégzett közérdekű munka miatt bekövetkezett
a) kár megtérítése, illetve
b) nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj
követelhető.
(2) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A kártalanítás a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé.
133/F. §
(1) A kártalanítási perben a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél tartalmazza
a) a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,
b) ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét,
c) a kártalanítási igény összegét,
d) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
e) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és
f) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.
(3) A keresetlevelet - a 133/D. § (2) bekezdése szerinti kivétellel - a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél kell előterjeszteni.
(4) A kártalanítási per iránti keresetlevelet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy annak beérkezését követő tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési eljárás ügyirataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg.
100/D. A kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályok
133/G. §
Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylőt a szabálysértési hatóság, illetve a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság - a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével - az okozott kár megtérítésére kötelezte, amelyet a kártalanítás kifizetéséig nem teljesített, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kártalanítási összeget visszatartja. Ilyen esetben a szabálysértéssel okozott kárt a kártalanítás összegéből kell teljesíteni.
100/E. A visszafizetés
133/H. §
(1) A pénzbírság, a helyszíni bírság és a szabálysértési költség címén megfizetett összeget a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal együtt az elkövetőnek vissza kell fizetni, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen az eljárást megszüntették vagy a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták.
(2) Ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat alapján a pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezés alacsonyabb mértékű, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb mértékű kötelezés közötti különbözetet kell az elkövetőnek visszafizetni a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal együtt.
(3) A visszafizetést
a) az eljárást megszüntető bíróság vagy szabálysértési hatóság,
b) a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonó helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy,
c) a helyszíni bírságot megállapító döntést a 141. § (13) bekezdés e) pontja alapján hatályon kívül helyező bíróság, továbbá
d) az alacsonyabb mértékű pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezésről rendelkező bíróság, szabálysértési hatóság, illetve helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy
rendeli el, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak."
172. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
"h) meghatározza az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében kifizethető összeget, a kiszámítás módját, illetve a megállapodás megkötésével és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályokat."
173. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénya) 23. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "(1) bekezdés a)-d)" szövegrész helyébe a "(1) bekezdés a)-f)" szöveg,
b) 72. § (7) bekezdésében az "Az elővezetés költségének" szövegrész helyébe az "Az elővezetés - a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által igazolt - költségének" szöveg,
c) 117. § (2) bekezdésében a "23. § (1) bekezdés b), illetve d)" szövegrész helyébe a "23. § (1) bekezdés b), d) illetve f)" szöveg,
d) 147. § (1) bekezdésében a "képviselője által" szövegrész helyébe a "képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által" szöveg,
e) 250. § (2) bekezdés f) pontjában az "egyetértésével a" szövegrész helyébe az "egyetértésével - ide nem értve az előállítás és elővezetés költsége mértékének megállapítását - a" szöveg és az "elővezetés, valamint az előállítás" szövegrész helyébe az "előállítás, valamint elővezetés" szöveg
lép.
174. §
Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénya) 169/A. alcíme,
b) 169/C. alcíme.
44. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
175. §
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 1. §-a a következő n) ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"n) kritikus munkakör: az üzemeltető által azonosított azon munkakör, amelynek ellátásával biztosított a létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működése."
176. §
(1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:[A kormányrendeletben erre kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartja és kezeli]
"h) a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy természetes személyazonosító adatait."
(2) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja]
"d) a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy státusza igazolásának biztosítása."
(3) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (4) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)
"l) polgári védelmi kötelezettség megállapítása esetén a helyi önkormányzat polgármesterének a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy státuszának igazolása céljából."
177. §
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:"14/A. §
Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a biztonsági összekötő személy rendszeres szakmai képzésére, továbbképzésére vonatkozó szabályokat."
178. §
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.45. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása
179. §
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Ha a magyar megjelölés a 7. § (1) bekezdése, illetve a 8. § (1) bekezdés a) és d) pontja, valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti figyelmeztető jelzést érinti, a figyelmeztető jelzésre az NS.CP nem jelez találatot a lekérdezést végző hatóság felé. Ha a figyelmeztető jelzés egy személy kiadatási vagy átadási célú letartóztatására irányul, az NS.CP alternatív intézkedésként a személy lakó- vagy tartózkodási helyének megállapítását jeleníti meg a lekérdezést végző hatóság felé. Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdése alapján kiadott, kikérdezési célú figyelmeztető jelzés helyett, külön megjelölés csatolása nélkül az NS.CP automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a hozzáférésre jogosult hatóságok felé. A SIRENE Iroda minden esetben hozzáfér az eredeti figyelmeztető jelzéshez."
46. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
180. §
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvénya) 131. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum)" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegét" szöveg,
b) 131. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg
lép.
47. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
181. §
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 4. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó)
"c) közokiratok tekintetében
ca) a büntetőeljárásban körözött közokirat esetén a bűncselekmény büntethetőségének, a szabálysértési eljárásban körözött közokirat esetén a szabálysértés büntethetőségének elévülési idejéig,
cb) a nem büntetőeljárásban vagy szabálysértési eljárásban körözött közokirat esetén a közokirat érvényességi idejének lejártáig, vagy ha a közokiratnak nincs érvényességi ideje, illetve az bármely okból nem állapítható meg, a körözés elrendelésétől számított 5
évig,"
(kezeli.)
182. §
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
"c) - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a körözési eljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával felmerült, az Rtv. alapján igazolt költség megtérítésének szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége megállapítására vonatkozó szabályokat,"
48. A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény módosítása
183. §
A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 7. § (8) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.49. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
184. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 217. § (1c) bekezdésében a "mindenkori öregségi nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap összegének" szöveg lép.50. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
185. §
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvénya) 86. § (5) bekezdésében az "Az elővezetés költségének" szövegrész helyébe az "Az elővezetés - a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által igazolt - költségének" szöveg,
b) 434. § (5) bekezdésében a "szabályait." szövegrész helyébe a "szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége mértékének megállapítását." szöveg
lép.
51. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
186. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 1. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:"(11) A 124/A. alcím rendelkezéseit az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel szerződéses jogviszonyban álló szerződéses határvadászra is alkalmazni kell."
187. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 2. §-a a következő 24a. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában:)
"24a. szerződéses határvadász: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tisztesi rendfokozati állománycsoportba tartozó személyi állományának tagja, aki három éves határozott időre szóló szerződésben vállalja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 10., 11. és 13. pontjában meghatározott feladatokhoz kapcsolódó rendvédelmi feladatok (a továbbiakban együtt: határvadász feladat) ellátását;"
188. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény tanulója, valamint a rendvédelmi tisztjelölt életvitelét a tanulói, valamint a hallgatói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja, a tanuló, valamint a rendvédelmi tisztjelölt életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni."
189. §
(1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 43. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,]
"b) a tanuló esetében a rendvédelmi oktatási intézmény vezetője,"
(állapítja meg.)
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 43. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,]
"d) a rendvédelmi tisztjelölt esetében a vele rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv országos parancsnoka" (állapítja meg.)
(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 43. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szervet a kifogástalan életvitel ellenőrzését kezdeményező rendvédelmi szerv az erről szóló döntés meghozatalától számított nyolc napon belül tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony. A keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve - meg kell semmisíteni, ha
a) nem létesül szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony, az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, vagy
b) a szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony fennállása alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az ellenőrzés befejezésétől számított nyolc napon belül."
190. §
(1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a (2) bekezdés szerinti időkorlátozás alá. A hivatásos állomány tagja az (5) bekezdés szerinti díjazásra akkor jogosult, ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat ellátásával jelentős többletmunkát végez és a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem eseti jellegű."
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 71. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult.
(6) A (4) bekezdés szerinti illetmény és az (5) bekezdés szerinti díjazás az egybefüggően harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.
(7) E § alkalmazásában tartósan akadályozott személy az, aki keresőképtelenség, átrendelés, szolgálati feladatra vezénylés miatt, vagy más okból - ide nem értve a 143-146. §, a 289/O. és 289/P. § szerinti szabadság miatti helyettesítést - harminc napnál hosszabb ideje nem tudja ellátni a szolgálati beosztását vagy abból adódó feladatait, vagy előre láthatóan harminc napnál hosszabb ideig nem fogja azt ellátni."
191. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha)
"g) a foglalkozás végzéséhez szükséges engedély visszavonásra kerül."
192. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"96. §
A hivatásos állomány tagja, valamint
a) az állományilletékes parancsnok,
b) az állományilletékes parancsnok és a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységének munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója, vagy
c) az állományilletékes parancsnok és a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony létrehozására feljogosított munkáltatói szerv vezetője
megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi, igazságügyi alkalmazotti vagy szolgálati jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésében."
193. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles)
"a) a hivatásos állomány tagjának a szolgálati beosztásából eredő feladatait, valamint a szolgálati beosztáshoz nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott feladatokat a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok és az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani, annak követelményeiről őt tájékoztatni,"
194. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 102. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A hivatásos állomány tagja a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles)
"b) a szolgálati beosztásából eredő, valamint - a rendes szolgálatteljesítési idején belül külön ellentételezés nélkül - a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,"
195. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja)
"e) adatelemzéshez és statisztikai lekérdezésekhez szükséges adatszolgáltatás biztosítása."
196. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 63. alcíme a következő 107/A. §-sal egészül ki:"107/A. §
(1) Az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati rendszert informatikai rendszer támogatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszer működtetéséért a rendészetért felelős miniszter felel.
(3) A rendészetért felelős miniszter és az Országgyűlés elnöke a munkáltatói jogainak gyakorlása, valamint munkáltatói intézkedés megtétele céljából az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerhez hozzáférni jogosult.
(4) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerben az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatok eredményét a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv - a 107. § (1) bekezdés szerinti célból - tartja nyilván, és azokat harmadik személynek kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja át."
197. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 135/A. §-sal egészül ki:"135/A. §
(1) A 135. § (1) bekezdésétől eltérően tizenkét órát meghaladó, de tizenhat óránál nem hosszabb napi szolgálatteljesítési időt határozható meg
a) a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített, továbbá a részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásokban,
b) azokban a szolgálati beosztásokban, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatszervezés esetén a 134. § (1) bekezdésétől eltérően a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de az alkalmazott szolgálati idő keretben heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg."
198. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 145/A. és 145/B. §-sal egészül ki:"145/A. §
A hivatásos állományba tartozó nagyszülő unokája születése esetén öt munkanap - ikergyermekek esetében hét munkanap - pótszabadság igénybevételére jogosult, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
145/B. §
A hivatásos állomány tagja részére első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár."
199. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 148. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az (1) bekezdés c) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés alapján gyermekápolás céljából igényelt egészségügyi szabadság tekintetében előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig e jogcímen egészségügyi szabadságon töltött napokat kell figyelembe venni."
200. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"157. §
(1) A hivatásos pótlék a hivatásos állomány esküjében vállalt többletkötelezettségek és a szolgálati beosztással járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét a miniszter a rendvédelmi illetményalap 50-1070%-a közötti értékben állapítja meg.
(2) A hivatásos pótlék mértékének megállapításánál a szolgálatellátás sajátosságaiból adódó valóságos és rendszeresen felmerülő - az életet, testi épséget, egészséget fenyegető - kockázatot,
a) a fegyverrel való szolgálatteljesítés, fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát,
b) a szolgálatteljesítés külső körülményeit,
c) a szolgálat ellátásához kapcsolódó belső körülmények, rezsimszabályok szigorúságát, kötöttségét, valamint
d) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket
kell figyelembe venni."
201. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 237. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozásban érintett személyének megállapítására. A kár összegének és a károkozásban érintett személyének megállapítását követő tizenöt napon belül az állományilletékes parancsnok megindítja a kártérítési eljárást (a továbbiakban: a kártérítési eljárás megindítása). Ha a károkozó magatartás miatt fegyelmi eljárás indult, a kárfelelősség vétkességi alapú megállapításával meg kell várni a fegyelmi eljárás jogerős befejezését, kivéve, ha a fegyelmi eljárás alá vont a károkozás tekintetében a vétkességét az eljárás alá vonti meghallgatása során elismerte."
202. §
(1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 240. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést
a) a kártérítési eljárás alá vont indokolással ellátott kérelmére a méltánylást érdemlő személyi körülmények esetén mérsékelheti,
b) a kártérítésre kötelezett indokolással ellátott kérelmére utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá."
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 240. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A kérelem az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legkésőbb a kártérítésre kötelező határozattal szemben nyitva álló jogorvoslati határidő lejártáig terjeszthető elő. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kártérítési határozat végrehajtását vagy önkéntes teljesítését követően kérelem nem terjeszthető elő."
203. §
(1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül, a 253. §-ban, vagy a 254. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. A kártérítési igényt elbíráló határozattal szemben a károsult bírósághoz fordulhat."
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a kártérítési igény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek tárgyában közigazgatási vagy polgári per, illetve szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig, illetőleg amennyiben a perben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek, e felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggeszthető. Ha az előzetes kérdés tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig felfüggeszthető."
(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1) bekezdésben megállapított határidőbe a felfüggesztés időtartama nem számít be."
204. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 284. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyra nem alkalmazható a 15. §, az 52-72. §, a 78. és 79. §, a 86-95. §, a 96-98. §, a 111-133. §, a 154-167. §, valamint a 169-178. §."
205. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) Távolléti díj fejében a rendvédelmi tisztjelölt részére az alapilletmény, a tanulmányi díj, valamint az illetménypótlék együttes összegének távollét idejére számított időarányos átlaga jár."
206. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/E. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(A törvény erejénél fogva szűnik meg a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya, ha)
"e) a foglalkozás végzéséhez szükséges engedély visszavonásra kerül."
207. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/I. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:(Végkielégítésre nem jogosult a rendvédelmi alkalmazott, ha)
"c) a felmentésére a kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelése vagy nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlansága miatt került sor."
208. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) A fizetési fokozatokhoz tartozó illetmény 12. mellékletben meghatározott felső határának változása esetén a rendvédelmi alkalmazott alapilletményét - a 362/H. § d) pontja alapján megállapított illetményének változatlanul hagyása mellett - legfeljebb a felső határig lehet emelni, az emelés mértékével a korrekciós díjat csökkenteni kell."
209. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő alcímmel egészül ki:"124/A. A szerződéses határvadász jogviszonya
319/A. §
(1) Ezen alcím hatálya a szerződéses határvadászra (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: határvadász) terjed ki.
(2) A határvadászra e törvénynek a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy
a) szolgálati viszonyon az ezen alcím szerinti szerződéses jogviszonyt,
b) hivatásos állomány tagján a határvadászt,
c) kinevezésen a jogviszonyt létesítő szerződés megkötését,
d) állományilletékes parancsnokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv azon szervezeti egységének vezetőjét, amely a jogviszonyt létesítő szerződést megkötötte,
e) szolgálati beosztáson a határvadász beosztást,
f) szolgálati elöljárón a határvadásszal szemben parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyt,
g) szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályon a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályt kell érteni.
(3) A határvadászra a 13. § (1) bekezdése, a 13. § (3)-(7) bekezdése, a 15. §, a 16. § (2) bekezdése, a 32-33. §, a 36-40. §, a 44-82. §, a 83-100. §, a 106-107. §, a 111-113. §, a 114-131. §, a 133. §, a 142-143. §, a 147-148. §, a 153-153/A. §, a 154-162. §, a 166. §, a 171. § (1) bekezdés c)-d) pontja, a 171. § (1) bekezdés f)-h) pontja, a 171. § (2) bekezdése, a 172-174/A. §, a 175. § (2)-(7) bekezdése, a 177. §, a 177/A. §, a 179. § (1) bekezdés h) pontja, a 180. §, a 265-266. §, a 277-290. §, a 317/A-317/D. §, a 320-339. § nem alkalmazható.
(4) A határvadászra a 82/A-82/K. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határvadász a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre és rendvédelmi egészségkárosodási járadékra kilenc év szerződéses jogviszony után jogosult.
(5) A határvadászra a 134. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetében a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de a heti szolgálatteljesítési idő négyhavi átlagban a heti 48 órát nem haladhatja meg.
(6) A határvadász esetében a 135. § (1) bekezdésétől eltérően esetükben - amennyiben a folyamatos szolgálatteljesítéshez, a helyszíni váltás biztosításához szükséges - a napi szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a napi tizenkét órát, de a napi szolgálatteljesítési idő tizenhat óránál nem lehet hosszabb.
319/B. §
(1) A szerződéses jogviszony az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a határvadász között létrejött különleges jogviszony a határvadász feladat ellátása érdekében, amelyben mindkét felet a sajátos rendvédelmi körülményeknek megfelelő, a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
(2) A határvadász a szerződéses jogviszonyból fakadó kötelezettségeit - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében -egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.
(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határvadász részére a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeihez igazodó, azok teljesítéséhez szükséges feltételeket, a törvényben és ezen alcímben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket biztosítja.
319/C. §
(1) Szerződéses jogviszony azzal az önként jelentkező, legalább alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgárral létesíthető,
a) aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, de az ötvenötödik életévét még nem töltötte be,
b) aki vállalja, hogy az e törvény szerinti határvadász vizsgát sikeresen teljesíti,
c) aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását,
d) aki megfelel a miniszter által meghatározott, a határvadász beosztásnak megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek,
e) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki írásban tudomásul veszi, hogy azt a szerződéses viszony létesítését megelőzően ellenőrizhetik,
f) aki tudomásul veszi, hogy szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,
g) aki tudomásul veszi és elfogadja a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket, valamint
h) akinél nem állnak fenn a szerződéses jogviszony létesítését kizáró, a 41. § szerinti körülmények.
(2) A szerződéses jogviszony létesítésekor az (1) bekezdés szerinti alkalmassági feltételeket az érintett igazolja.
(3) A kifogástalan életvitel-ellenőrzés - a 42. és 43. § szerinti - szabályait a határvadász esetében az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kifogástalan életvitel ellenőrzésére kizárólag a szerződéses jogviszony létesítését megelőzően kerülhet sor,
b) a kifogástalan életvitel ellenőrzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője által kijelölt személy (a továbbiakban: kezdeményező) kezdeményezi,
c) a kifogástalan életvitel-ellenőrzést az arra felhatalmazott szerv a kezdeményezéstől számított 10 napon belül lefolytatja,
d) a kifogástalan életvitel-ellenőrzés befejezésekor az arra felhatalmazott szerv határozathozatal nélkül, kizárólag az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállásáról vagy azok hiányáról tájékoztatja a kezdeményezőt,
e) a kifogástalan életvitel-ellenőrzés eredményétől függetlenül a szerződéses jogviszony - az állományilletékes parancsnok döntése alapján - létrehozható.
319/D. §
(1) A jogviszony szerződéssel, hároméves határozott időtartamra jön létre (a továbbiakban: állományba vétel).
(2) A szerződéses jogviszonyba kinevezett határvadász esküt tesz, amelynek szövege a következő:
"Én..........................................becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom; Magyarország államhatárának védelme érdekében kötelezettségeimet betartom, hivatásomat, a magyar nemzet javára gyakorolom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!"
(3) Ha a határvadász az eskü letételét megtagadja, a szerződéses jogviszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.
(4) Az eskü letételéig a határvadász nem állítható szolgálatba.
(5) A szerződéses jogviszony létesítéséről szóló szerződésnek (a továbbiakban: szerződés) tartalmaznia kell a szerződéses jogviszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szerződéses jogviszony kezdetét, a határvadász szolgálati és szolgálatteljesítési helyét, rendfokozatát, illetményét, ruházati ellátási normáját, szolgálatteljesítési időrendjét, továbbá a próbaidő tartamát és ha szükséges, a képzettségek megszerzésére kötelezést.
(6) A szerződést, valamint a munkaköri leírást a határvadász részére legkésőbb a szolgálat első napján át kell adni egy példányban.
(7) A munkáltatói jogkört gyakorló a tájékoztatási kötelezettségét a rendészetért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározottak szerint teljesíti.
(8) A szerződéses jogviszony létesítésekor hat hónapos próbaidőt kell kikötni.
(9) A határvadász a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.
(10) A próbaidő alatt a szerződéses jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.
(11) A szerződéses jogviszony közös megegyezéssel meghosszabbítható, legfeljebb további hároméves időtartamra.
(12) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a meghosszabbított szerződéses jogviszony közös megegyezéssel a hosszabbítást követően - legfeljebb a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet megszűnését követő harmadik év végéig - meghosszabbítható határozott időtartamra.
319/E. §
(1) A határvadász szolgálati érdekből határvadász beosztásában való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe határvadász feladat teljesítésére átrendelhető.
(2) A más helységbe való átrendelések együttes időtartama naptári évenként a négy hónapot nem haladhatja meg. A négy hónap leteltétől számított hat hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor.
(3) Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből, illetve a határvadász kérelmére a (2) bekezdésben foglalt korlátozásoktól el lehet térni.
319/F. §
(1) A szerződéses jogviszony megszűnik
a) a határvadász halálával,
b) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha az érvénytelen jognyilatkozat alapján jött létre,
c) a határozott idő leteltével, ha annak meghosszabbítására nem került sor,
d) a határvadász hivatásos állományba vételével.
(2) A szerződéses jogviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel,
b) lemondással,
c) a szerződés felbontásával,
d) azonnali hatályú lemondással,
e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szerződés felbontásának esetei:
a) létszámcsökkentés vagy átszervezés,
b) a határvadász feladat megszűnése,
c) a beosztás betöltésére alkalmatlanná válás,
d) nem megfelelő szolgálatteljesítés,
e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előírt képzési és ismeretmegújító vizsgakötelezettség nem teljesítése,
f) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása,
g) a 185. § (1) bekezdés h) pontja szerinti fenyítés kiszabása,
h) a szerződéses jogviszony létesítését kizáró, a 41. § (1) bekezdése szerinti körülmények beállta,
i) méltatlanná válás.
(4) A szerződéses jogviszony az állományilletékes parancsnok és a határvadász közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti, és azt indokolni nem kell.
(5) A (4) bekezdés szerinti közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szerződéses jogviszony megszüntetésének napját, a határvadásznak és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a szerződéses jogviszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szerződéses jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A felek a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el.
(6) A határvadász a szerződéses jogviszonyáról - a hadiállapot vagy a szükségállapot idejét kivéve -lemondhat.
(7) A (6) bekezdés szerinti lemondás esetén a lemondási idő két hónap, de a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak, a lemondási idő azonban nem terjedhet túl a szerződésben meghatározott határozott időtartamon.
(8) Aki a szerződéses jogviszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a volt határvadász részére a szolgálat alapján a szerződéses jogviszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat.
(9) Ha a szolgálati elöljárója részéről a határvadászt a törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szerződéses jogviszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhet.
(10) A (9) bekezdés szerinti azonnali hatályú lemondás esetén az arra okot adó körülmény meglétét a határvadásznak kell bizonyítania. Az ok megalapozatlansága esetén a határvadász köteles a (7) bekezdés szerinti lemondási időre járó illetménynek megfelelő összeget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek megtéríteni, és az esetlegesen felmerült kárért helytállni. Ha az azonnali hatályú lemondás oka és az azt megalapozó körülmények valósnak bizonyulnak, vagy a rendvédelmi szerv azt nem vitatja, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határvadász részére a szerződésből hátralévő időtartamra járó alapilletményt köteles fizetni.
(11) A szerződéses jogviszony
a) (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti megszűnése esetén, vagy
b) (3) bekezdés c) pontja szerinti megszűnése esetén, ha az alkalmatlanság nem a határvadásznak felróható okból következett be,
az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a hátralévő időtartamra járó alapilletmény 50%-át köteles kifizetni a határvadász részére.
319/G. §
(1) A határvadász a határvadász feladatai ellátását akkor kezdheti meg, ha - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által meghatározott határidőn, de legfeljebb a szerződéses jogviszony létesítésétől számított kilencven napon belül - sikeres határvadász vizsgát tett
a) a törvényben részére meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, azok gyakorlati alkalmazásából,
b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben - az államhatár védelméhez, valamint a hivatalos személy jogállásához kapcsolódóan - meghatározott rendelkezések ismeretéből,
c) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott rendelkezések ismeretéből.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsga elméleti és gyakorlati részből áll, amelyet a határvadász a rendészetért felelős miniszter által rendeletben meghatározott képzésen sajátít el. A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Az e törvény szerinti képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) A határvadász az (1) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően évente ismeretmegújító képzésen és vizsgán köteles részt venni, amelynek során a jogszabályi változásokból és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát.
319/H. §
(1) A határvadász az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határvadász ezred kötelékében, a szerződés szerinti szervezeti egységnél szerződéses állományként, tisztesi rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot.
(2) A határvadász rendfokozata
a) az állományba vétel napjától egy évig határvadász őrvezető,
b) a második évtől határvadász tizedes,
c) a harmadik évtől határvadász szakaszvezető.
319/I. §
(1) A határvadásznak meg kell felelnie a rendészetért felelős miniszter által meghatározott, a határvadász beosztásának megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
(2) Az alkalmassági feltételeket a határvadász tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.
(3) A határvadász kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz ír elő, és a vizsgálatot végző orvos vagy pszichológus, illetve - a fizikai alkalmasság vizsgálatakor - a felmérést végző szakmailag indokoltnak tart.
(4) Ha a határvadász az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő tűzésével az adott vizsgálatot meg kell ismételni.
(5) Ha a határvadász a megismételt vizsgálaton sem felelt meg a követelményeknek, a 319/F. § (3) bekezdés c) pontja szerint kell eljárni.
(6) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja
a) az alkalmasság felmérése és a határvadász alkalmasságának minősítése,
b) a szerződéses jogviszony létesítéséhez, fenntartásához, megszüntetéséhez az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.
(7) A (6) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozó adat.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat a vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy sportszakember, továbbá e szakemberekből álló bizottság kezeli, az kizárólag részükre továbbítható.
(9) A határvadász jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésére kell bocsátani.
(10) Az állományilletékes parancsnoknak és a személyügyi szervnek az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat továbbítható.
(11) A (8) bekezdésben meghatározott adat a szerződéses jogviszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság részére továbbítható.
(12) A (6) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat és az egészségügyi adat a szerződéses jogviszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha a szerződéses jogviszony létesítésére nem kerül sor, a szerződéses jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.
(13) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző a vizsgálat során kábítószer fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról - kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével - az állományilletékes parancsnokot köteles értesíteni. Az állományilletékes parancsnok az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.
319/J. §
(1) A 109. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése akkor lehetséges, ha az nem ellentétes az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv feladataival, vagy nem veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tekintélyét.
(2) A határvadász a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni.
319/K. §
(1) A határvadász évente az e szakasz szerinti alapszabadságra és pótszabadságra, továbbá a 144146. § szerinti pótszabadságra jogosult.
(2) A határvadász e törvényben meghatározott feltételekkel szülési és illetmény nélküli szabadságot vehet igénybe.
(3) Az alap- és pótszabadság, valamint a szülési szabadság idejére távolléti díj jár.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szülési szabadság idejére járó távolléti díj személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett - az adó-és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított - havi összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj személyi jövedelemadóval csökkentett - az adókedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított - naptári napi összegének a harmincszorosa.
(5) A határvadász alapszabadsága évi huszonöt munkanap.
(6) A határvadászt évente pótszabadság illeti meg:
a) az állományba vétel napjától egy évig 1 munkanap,
b) a második évtől 2 munkanap,
c) a harmadik évtől 3 munkanap.
(7) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határvadász számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.
(8) A betegszabadság tartamára a távolléti díj 100%-a jár.
(9) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára.
(10) Év közben kezdődő szerződéses jogviszony esetén a határvadász a betegszabadság arányos részére jogosult.
319/L. §
(1) A határvadász a szerződéses jogviszonya alapján alapilletményre, a (8) bekezdés szerinti pótlékra és határvadász szolgálati pótlékra jogosult. A határvadász szolgálati pótlék mértékét és folyósításának rendjét a rendészetért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(2) Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.
(3) Az alapilletménynek el kell érnie a garantált bérminimum összegét.
(4) A határvadász az állományilletékes parancsnok döntése alapján idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha az idegennyelv-tudás a határvadász feladatának ellátásához szükséges.
(5) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(6) Az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 50%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a,
b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 30%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a,
c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 15%-a.
(7) Ha a határvadász ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a határvadász magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(8) A határvadász a szolgálatteljesítési helyétől, idejétől és körülményeitől függően, a rendészetért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételekkel és folyósítási rend szerint a következő pótlékra jogosult:
a) az éjszakai pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,5%-a, valamint
b) a készenléti pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25%-a, kiemelt készenlét esetén 1%-a.
(9) A (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék a határvadász részére a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének idejére jár.
319/M. §
A határvadász szerződéses jogviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésére a XV. Fejezetet kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 181. § (3) és (4) bekezdése, a 184. § (4) bekezdése, a 185. § (1) bekezdés d)-g) pontja, valamint a 215. § nem alkalmazható."
210. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 336/A. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:"(6) A személyi illetményben részesülők nem jogosultak a 158. § (1) bekezdése szerinti teljesítményjuttatásra.
(7) A (6) bekezdés szerinti állomány esetében a 158. § (3) és a (3a) bekezdése nem alkalmazandó.
(8) Amennyiben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja részére személyi illetmény került megállapításra, úgy távolléti díjként részére a megállapított személyi illetmény távollét idejére számított időarányos része jár."
211. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
"9a. meghatározza a nemzeti szakértőként a nemzetközi szervezet intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyára és sajátos jogállására vonatkozó szabályokat,"
212. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 342/E. §-sal egészül ki:"342/E. §
Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a szerződéses határvadászok tekintetében rendeletben határozza meg
1. a ruházati ellátási normát, a rendszeresített egyenruha és egyenruházati termékek, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját,
2. a szolgálati igazolvány adattartalmát és a szolgálati jelvénnyel történő ellátás rendjét,
3. mely vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök esetében, valamint a készpénz, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vonatkozásában mely értékhatárt meghaladóan korlátozható a szerződéses határvadász abban, hogy azokat a szolgálatban magánál tartsa, valamint megállapítsa ezen a korlátozás feltételeit és a magáncélú telekommunikációs eszközök szolgálatellátás során történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat,
4. a személyügyi igazgatás rendjét,
5. a szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok körét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait,
6. azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a határvadász beosztáshoz kapcsolódóan védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, és a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait,
7. a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat,
8. az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének keretszabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,
9. a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,
10. a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait,
11. a rendvédelmi egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját és az igénybe vevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját,
12. a más keresőfoglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást,
13. a határvadász képzés részletes tartalmi elemeit, a határvadász vizsga részletes tartalmi feltételeit, a vizsgaszabályzatot, valamint a határvadász képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét, a határvadász képzés más rendészeti képzésbe történő beszámításának rendjét,
14. a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit,
15. a túlszolgálat, valamint a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, valamint a nyilvántartás szabályait, továbbá a túlszolgálat elszámolásának és a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét,
16. a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a határvadászra irányadó munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját,
17. az illetmény és pótlékok megállapításának és folyósításának rendjét,
18. a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és visszatérítési kötelezettség esetén az elengedés részletes rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit,
19. a határvadász kiemelkedő munkavégzéséért vagy a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért adható elismerésben részesítés feltételeit és rendjét,
20. a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, valamint a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,
21. a fegyelmi eljárás rendjét,
22. a kártérítési felelősséggel kapcsolatos eljárások részletes szabályait,
23. a szociális és kegyeleti gondoskodás rendjét,
24. a szolgálati panasz elbírálásának rendjét."
213. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 363/B. §-sal egészül ki:"363/B. §
A 336/A. § (1) bekezdése szerinti személyi illetményben részesülő hivatásos állomány tagjának 2022. évi teljesítményértékelésére és minősítésére 2023. évben nem kerül sor."
214. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény1. 34. § (2) bekezdésében a "jogviszonyból vagy" szövegrész helyébe a "jogviszonyból, szerződéses határvadász jogviszonyból vagy" szöveg,
2. 42. § (9) bekezdés a) pontjában az "az ösztöndíjas hallgatóról, a tanulóról" szövegrész helyébe az "a tanulóról, a rendvédelmi tisztjelöltről" szöveg,
3. 42. § (9) bekezdés b) pontjában az "az ösztöndíjas hallgatóról, tanulóról" szövegrész helyébe az "a tanulóról, a rendvédelmi tisztjelöltről" szöveg,
4. 43. § (1) bekezdésében az "az ösztöndíjas hallgatót" szövegrész helyébe az "a tanulót" szöveg és a "tanulót" szövegrész helyébe a "rendvédelmi tisztjelöltet" szöveg,
5. 43. § (7) bekezdésében az "az ösztöndíjas hallgatónak" szövegrész helyébe az "a tanulónak" szöveg és a "tanulónak" szövegrész helyébe a "rendvédelmi tisztjelöltnek" szöveg,
6. 69. § (1) bekezdés c) pontjában az "intézményeibe nemzeti" szövegrész helyébe az "intézményeibe, valamint nemzetközi szervezetbe nemzeti" szöveg,
7. 82/J. § (4) bekezdésében a "járadékra" szövegrész helyébe a "keresetkiegészítésre" szöveg,
8. 140. § (3) bekezdésében a "Ha" szövegrész helyébe az "Amennyiben" szöveg,
9. 280. § (1) bekezdés a) pontjában a "viszonyban töltött" szövegrész helyébe a "viszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban töltött" szöveg,
10. 280. § (2) bekezdés a) pontjában a "szervnél vagy" szövegrész helyébe a "szervnél szolgálati viszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban vagy" szöveg,
11. 288/E. § (4) bekezdés e) pontjában a "jogviszonyba, katonai" szövegrész helyébe a "jogviszonyba, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba, katonai" szöveg,
12. 288/G. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "meghosszabbodik." szövegrész helyébe a "meghosszabbodik. E tekintetben a 289/H. § szerinti szolgálati időt kell figyelembe venni." szöveg,
13. 288/G. § (3) bekezdésében az "alkalmazott nemzetbiztonsági" szövegrész helyébe az "alkalmazott nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy nemzetbiztonsági" szöveg,
14. 288/R. § (3) bekezdésében az "alapján kell" szövegrész helyébe az "alapján, a szolgálati idő figyelembevételével kell" szöveg,
15. 289/H. § a) pont ab) alpontjában a "szolgálati" szövegrész helyébe a "hivatásos szolgálati" szöveg,
16. 289/I. §-ában az "a 149-151" szövegrész helyébe az "a 142. § (2) bekezdését, 144. § (4) bekezdését, a 149-151" szöveg,
17. 289/L. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében a "ha" szövegrész helyébe az "amennyiben" szöveg,
18. 291. § (1) bekezdésében az "állománya tagjainak" szövegrész helyébe az "állománya, szerződéses határvadász tagjainak" szöveg,
19. 317/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "bekezdése alapján" szövegrész helyébe a "bekezdése és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján" szöveg,
20. 317/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "bekezdése alapján" szövegrész helyébe a "bekezdése és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján" szöveg,
21. 317/C. § (4) bekezdésében a "bekezdésében foglalt" szövegrész helyébe a "bekezdésében és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt" szöveg,
22. 335. § (5) bekezdésében az "esetében" szövegrész helyébe a "tekintetében" szöveg,
23. 336/A. § (1) bekezdésében a "tagjának az" szövegrész helyébe a "tagjának, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz vezényelt hivatásos állomány tagjának az" szöveg,
24. 341. § (1) bekezdés 20. pont a) alpontjában a "szabályait, az" szövegrész helyébe a "szabályait, valamint az" szöveg,
25. 342/A. § (1) bekezdés n) pontjában a "tartalmát és" szövegrész helyébe a "tartalmát, továbbá" szöveg,
26. 343. § (3) bekezdésében az "A 369. §" szövegrész helyébe az "E törvény 369. §-a" szöveg,
27. 350. § (4) bekezdésében az "amelyet" szövegrész helyébe az "amit" szöveg
lép.
215. §
Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvénya) 1. § (4) bekezdés c) pontjában az "ösztöndíjas hallgatóira," szövegrész,
b) 43. § (5) bekezdése.
52. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
216. §
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénya) 5. § 47. pont a) alpontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
b) 5. § 47. pont b) alpontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
c) 45. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap összege" szöveg,
d) 45. § (5) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
e) 45. § (5) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
f) 72. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,
g) 1. melléklet 3. pont e) alpont ef) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg
lép.
217. §
Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 43. pontja.53. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
218. §
(1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"g) arcképelemző tevékenység: az arcképelemző rendszer informatikai jellegű összehasonlító elemzésén alapuló, az elemzést végző személy elemző és kiértékelő tevékenységével kapcsolatos eljárások összessége,"
(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
"k) igénybevételre jogosult szerv: az arcképelemző tevékenység igénybevételére jogosult szerv,
l) arcképelemző tevékenységet végző szerv: az arcképelemző tevékenység ellátásáért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt szerv,"
(3) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"p) hozzáférésre felhatalmazott személy: az igénybevételre jogosult szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy,"
219. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)
"t) az ETIAS nemzeti egységnek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatainak a támogatása."
220. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)
"u) a SIRENE Irodának a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 3. § (2a) bekezdésében meghatározott feladatainak a támogatása."
221. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"6. §
(1) A központi szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban a központi szerv által végzett adatkezelésekről, illetve az igénybevételre jogosult szervekről és az igénybevételre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról, valamint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző rendszer működtetésére jogosult felhasználóiról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) az adatközlésre kötelezett szerv és a központi szerv
aa) megnevezését,
ab) székhelyét, levelezési címét,
ac) elektronikus levélcímét, telefonszámát,
b) az igénybevételre jogosult szerv
ba) megnevezését,
bb) levelezési címét,
bc) telefonszámát,
bd) elektronikus levélcímét, valamint
be) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
c) a hozzáférésre felhatalmazott személy
ca) nevét,
cb) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,
cc) beosztását,
cd) szervezeti egységét,
ce) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
cf) egyedi azonosítóját.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az arcképelemző rendszer működtetésére jogosultak tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az arcképelemző tevékenységet végző szerv
aa) megnevezését,
ab) levelezési címét,
ac) telefonszámát,
ad) telefaxszámát,
ae) elektronikus levélcímét,
af) hozzáférési jogosultsága típusát, keletkezésének és törlésének tényét, valamint időpontját;
b) az arcképelemző rendszer használatával elemző-kiértékelő tevékenységet folytató személy
ba) nevét,
bb) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,
bc) beosztását,
bd) szervezeti egységét,
be) hozzáférési jogosultsága terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét, valamint időpontját,
bf) hozzáférési jogosultságához rendelt felhasználói azonosítóját.
(4) A központi szerv a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat a jogosultság törlésétől számított húsz évig kezeli.
(5) A jogosultság nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét megismerheti
a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),
b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, c) törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok."
222. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 6. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 6. § (2) bekezdés c) pont ca)-ce) alpontjában meghatározott adatokat."
223. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) A 3. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott célból a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására jogosult szerv eljárása során jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, az útiokmány-nyilvántartásban, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban kezelt, illetve az eljárás során az eljáró személy által rendelkezésre bocsátott arcképmás felhasználásával az automatizált arcképmás-összehasonlítást igénybe venni az eljáró személy személyazonosságának ellenőrzése érdekében."
224. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:"9/B. §
Az ETIAS nemzeti egység jogosult - a 3. § (3) bekezdés t) pontjában meghatározott célból - az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az utazási engedély iránti kérelmet az ETIAS keretében benyújtó személyek személyazonosságának ellenőrzése, továbbá ezzel összefüggésben a rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében."
225. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. CLXXXVIII. törvény 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"9/B. § (1) Az ETIAS nemzeti egység jogosult - a 3. § (3) bekezdés t) pontjában meghatározott célból - az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az utazási engedély iránti kérelmet az ETIAS keretében benyújtó személyek személyazonosságának ellenőrzése, továbbá ezzel összefüggésben a rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében.
(2) A SIRENE Iroda jogosult - a 3. § (3) bekezdés u) pontjában meghatározott célból - az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja szerinti információs rendszerekben rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében."
226. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény a következő 9/E. alcímmel egészül ki:"9/E. Összehasonlító ellenőrzés elemzői támogatása
12/E. §
(1) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére az igénybevételre jogosult szerv által részére átadott arcképmásokból arckép profilt képez. Ha az átadott arcképmások alapján arckép profil nem képezhető, az arcképelemző tevékenységet végző szerv ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet.
(2) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilokat az arcképelemző rendszer igénybevételével összehasonlítja. Az összehasonlítást követően az arcképelemző tevékenységet végző szerv az összehasonlítás eredményét kiértékeli.
(3) A (2) bekezdés szerinti kiértékelés akkor eredményes, ha legalább két elemző személy egymástól függetlenül végzett elemzése során azt állapítja meg, hogy az igénybevételre jogosult szerv által arcképelemző tevékenység céljából átadott arcképmások megfeleltethetők egymásnak vagy a megfeleltethetőség ténye nem áll fenn. A (2) bekezdés szerinti kiértékelő tevékenység eredményessége esetén az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv részére az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül átadja az arcképelemzői tevékenység eredményét.
(4) A (2) bekezdés szerinti kiértékelés abban az esetben tekinthető eredménytelennek, ha az arcképelemző tevékenység nem végezhető el. A (2) bekezdés szerinti kiértékelés eredménytelensége esetén az arcképelemző tevékenységet végző szerv az eredménytelenség tényéről az igénybevételre jogosult szervet nyolc munkanapon belül tájékoztatja.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítás érdekében a központi szerv teljes körű hozzáférést biztosít az arckép profil elkészítéséhez szükséges informatikai alkalmazáshoz az arcképelemző tevékenységet végző szervnek.
(6) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilt a (2) bekezdés szerinti kiértékelést követően haladéktalanul törli."
227. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény a következő 15/A. alcímmel egészül ki:"15/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés
22/A. §
A 3. § (3) bekezdés t) pontja és a 9/B. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
228. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"22/A. § E törvény
(1) 3. § (3) bekezdés t) pontja és 9/B. § (1) bekezdése az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
(2) 3. § (3) bekezdés u) pontja és 9/B. § (2) bekezdése az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
229. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvénya) 11. § (1) bekezdésében az "arcképmásból" szövegrész helyébe az "arcképmást a profilképzés sikeressége érdekében előkészíti, majd abból" szöveg,
b) 12. § (2) bekezdésében az "arcképmásból" szövegrész helyébe az "arcképmást a profilképzés sikeressége érdekében előkészíti, majd abból" szöveg,
c) 12. § (5b) bekezdésében az "egymással." szövegrész helyébe az "egymással, vagy a megfeleltethetőség ténye nem áll fenn." szöveg
lép.
230. §
Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 16. § (3) bekezdés a) pontjában az "irányításáért felelős szerv" szövegrész.54. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása
231. §
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 57/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "polgári hírszerzési tevékenység irányításáért" szövegrész helyébe a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért" szöveg lép.232. §
Hatályát veszti a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 16. § (2) bekezdésében az "és a polgári hírszerzési tevékenység" szövegrész.55. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
233. §
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
"e) az elővezetés végrehajtásával felmerült, a Rendőrségről szóló törvény alapján igazolt költség megtérítésére,"
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)
56. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
234. §
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénya) 4. § (4) bekezdésében a "ha" szövegrész helyébe az "amennyiben" szöveg,
b) 539. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "ha" szövegrész helyébe az "amennyiben" szöveg,
c) 866. § (2) bekezdés 5. pontjában az "előlegezésének a" szövegrész helyébe az "előlegezésének, valamint a büntetőeljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával, illetve a terhelt előállításával felmerült, a Rendőrségről szóló törvény alapján igazolt költség megtérítésének - ide nem értve az elővezetés költsége mértéke megállapítását - a" szöveg
lép.
235. §
Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (3) bekezdés b) pontja.57. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítása
236. §
A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában az "az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.58. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
237. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (4) bekezdésében az "ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatásait" szövegrész helyébe az "a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (2) bekezdésében meghatározottak kivételével" szöveg lép.59. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása
238. §
Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 31. § (5) bekezdésében az "az idegenrendészetért és menekültügyért" szövegrész helyébe az "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért" szöveg lép.60. A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény módosítása
239. §
(1) Nem lép hatályba a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény 6. §-a.(2) Nem lép hatályba a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény 45. §-a.
61. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása
240. §
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 267. §-ában a "2022. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2023. december 31-ig" szöveg lép.62. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása
241. §
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (9) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:[A (8) bekezdés alkalmazásában egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni]
"n) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban"
(töltött időt.)
63. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása
242. §
A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény a következő 4/A. alcímmel egészül ki:"4/A. A szerepkör-tanúsító szolgáltatóval való kapcsolat
14/A. §
(1) A KSZDR a Kormány rendeletében meghatározott rendben átadja a foglalkoztatott egyes személyéhez köthető, valamint egyes szervezeti adatok körébe tartozó adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti szerepkör-tanúsítvány kiállítása érdekében a szerepkör-tanúsító szolgáltató részére.
(2) A szerepkör-tanúsító szolgáltató részére átadásra kerülő adatokat a 8. melléklet tartalmazza."
243. §
A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 15. §-a a következő 16. ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
"16. a szerepkör-tanúsítvány kiállítása érdekében a szerepkör-tanúsító szolgáltató részére átadásra kerülő adatok átadásának rendjét."
244. §
A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Az 55. § 2024. január 1-jén lép hatályba."
245. §
A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény a 2. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.64. Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény módosítása
246. §
Hatályát veszti az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény 45. § (6) bekezdésében az "és (8)" szövegrész.247. §
Nem lép hatályba az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény 11. § (8) bekezdése.65. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása
248. §
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 66/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről - Magyarország nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekeit mérlegelve - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérésével dönt."
66. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása
249. §
Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 97. § (1) bekezdése.67. Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény módosítása
250. §
Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény 91. § (13) bekezdésében az "az idegenrendészetért és menekültügyért" szövegrész helyébe az "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért" szöveg lép.251. §
Hatályát veszti az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény 91. § (11) bekezdése.252. §
Nem lép hatályba az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény 21. §-a.68. Az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény módosítása
253. §
Hatályát veszti az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény 53. § (5) bekezdése.254. §
Nem lép hatályba az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény 2. alcíme.69. Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény módosítása
255. §
(1) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 248. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(10) A (8) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg."
(2) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 248. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A (9) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg."
256. §
Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 40. §-a.70. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományába tartozó szerződéses határvadászokra vonatkozó szabályokról szóló 244/2022. (VII. 8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
257. §
Hatályát veszti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományába tartozó szerződéses határvadászokra vonatkozó szabályokról szóló 244/2022. (VII. 8.) Korm. rendelet.71. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 253/2022. (VII. 15.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
258. §
Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 253/2022. (VII. 15.) Korm. rendelet.72. A veszélyhelyzet ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeinek egyes szabályaitól való eltérésről szóló 344/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
259. §
Hatályát veszti a veszélyhelyzet ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeinek egyes szabályaitól való eltérésről szóló 344/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet.73. Záró rendelkezések
260. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(12) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.(2) A 214. § 26. és 27. pontja, a 61. alcím és a 244. § 2022. december 30-án lép hatályba.
(3) Az 1-3. alcím, az 5. alcím, a 6. alcím, a 18-21. §, a 27. §, a 28. § a)-e) pontja, a 29. §, a 8. alcím, a 10. alcím, a 11. alcím, a 41-56. §, az 58-66. §, a 15-17. alcím, a 93. §, a 94. §, a 98. §, a 19. alcím, a 106. §, a 21. alcím, a 22. alcím, a 112. §, a 114. §, a 115. §, a 118. § 13. pontja, a 119. § a) és b) pontja, a 24-26. alcím, a 28-31. alcím, a 34. alcím, a 35. alcím, a 37. alcím, a 39. alcím, a 40. alcím, a 162-164. §, a 42. alcím, a 46. alcím, a 48. alcím, a 49. alcím, a 186-213. §, a 214. § 125. pontja, a 215. §, az 52. alcím, az 54. alcím, a 234. § a) és b) pontja, az 57-59. alcím, a 242. §, a 243. §, a 245. §, a 64. alcím, a 65. alcím, a 250. §, a 255. §, a 70-72. alcím és a 2. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 9. alcím 2023. január 12-én lép hatályba.
(5) A 70. § (6) bekezdése és a 68. alcím 2023. február 1-jén lép hatályba.
(6) A 117. § és a 118. § 1-12. és 14-16. pontja 2023. június 30-án lép hatályba.
(7) A 26. §, a 171. §, a 172. §, a 173. § b) és e) pontja, a 177. §, a 182. §, az 50. alcím, az 55. alcím, a 234. § c) pontja és a 235. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
(8) A 14. alcím 2023. október 1-jén lép hatályba.
(9) A 220. §, a 225. § és a 228. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
(10) A 68. § és a 66. alcím 2024. február 1-jén lép hatályba.
(11) A 23. §, a 45. alcím és a 60. alcím a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(12) Az 57. §, a 219. §, a 224. §, a 227. § és a 256. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(13) Az 57. §, a 219. §, a 224. §, a 227. § és a 256. § hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(14) A 23. §, a 45. alcím és a 60. alcím hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
261. §
E törvénya) 19. §-a, 20. §-a, 22. §-a, 23. §-a, 21. §-a, 26. §-a, 28. § b), c) és d) pontja, 29. § b) és c) pontja, 41. §-a, 42. §-a, 43. §-a, 44. §-a, 45. §-a, 46. §-a, 49. §-a, 50. §-a, 51. §-a, 58. §-a, 59. §-a, 60. §-a, 61. §-a, 62. §-a, 63. §-a, 64. §-a, 65. §-a, 66. § 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 11., 12., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31. és 32. pontja, 239. § (1) bekezdése, 252. §-a, valamint 3. melléklete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 139. §-a, 142. §-a, 143. § g) és j) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján,
c) 146. §-a és 148. §-a az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján
d) 165. § c) pontja és 166. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
262. §
A 32. § és a 33. § az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.263. §
A 23. §, a 45. alcím és a 60. alcím a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.264. §
A 32. alcím a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.265. §
Az 57. §, a 219. §, a 224. §, a 227. § és a 256. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.266. §
A 220. §, a 225. § és a 228. §a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet a 2022. évi ... törvényhez
1. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 26a. sorral egészül ki:2. melléklet a 2022. évi ... törvényhez
"8. melléklet a 2020. évi CLXII. törvényhezA szerepkör-tanúsító szolgáltató részére a szerepkör-tanúsítvány kiállítása érdekében a KSZDR által átadásra kerülő adatok köre
1. Személyes adatok
1.1 név (előtag, családi név, utónév)
1.2 születési családi név, születési utónév
1.3 születési hely és idő
1.4 anyja születési neve (családi név és utónév)
1.5 személyazonosító igazolvány száma
2. Elérhetőségi adatok
2.1 telefonszám
2.2 e-mail cím
3. Jogviszonnyal kapcsolatos adatok
3.1 jelenlegi jogviszony típus megnevezése
3.2 jelenlegi munkakör megnevezése (amennyiben a jogviszonyban értelmezhető)
3.3 álláshelyen ellátandó feladat megnevezése (Kit.)
3.4 jelenlegi beosztás és besorolás megnevezése
3.5 jogviszony kezdete
3.6 KSZDR azonosító (egyedi nyilvántartási azonosító)
4. Munkáltató szervezet adatai
4.1 jelenlegi szervezet megnevezése
4.2 jelenlegi szervezeti egység megnevezése"
3. melléklet a 2022. évi ... törvényhez
1. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 2. számú mellékletének címe helyébe a következő rendelkezés lép:"BIZTONSÁGI KÉRDŐÍV
a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek biztonsági ellenőrzéséhez"
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.A törvényjavaslat célja egyrészt az, hogy a szerződéses határvadász jogviszony szabályozását az általános jogrend részéve tegye, vagyis függetlenítse a veszélyhelyzet fennállásától. A módosítási javaslatok a hatályos szabályozáson tehát nem változtatnak.
A törvényjavaslat célja továbbá az is, hogy a közbiztonsági és rendvédelmi tárgyú törvények gyakorlati alkalmazása során felmerült jogalkalmazói igényeket kezelje.
A törvényjavaslat a gyermekvédelmi ellátásokat, szolgáltatásokat célzottabbá tevő, valamint az átláthatóságot és egységes jogalkalmazást elősegítő szabályokat is tartalmaz.
A törvényjavaslat a társadalombiztosítási nyugdíjakhoz nem kapcsolódó ellátásokra, jövedelemhatárokra és egyéb összeghatárokra - a bírósági végrehajtásról szóló törvény kivételével - egységes viszonyítási alapot vezet be szociális vetítési alap elnevezéssel.
A törvényjavaslat továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításával az egyén első helyi felelősségén túl megjeleníti a hozzátartozóknak, a települési önkormányzatoknak, a karitatív szervezeteknek és végső soron az államnak a szociális biztonság megteremtésében való közreműködését.
Az alapvető jogok biztosának intézménye mára - a közigazgatás kontrollját ellátó ombudsmani feladatkörén túlmenően - az emberi jogok lehető legszélesebb palettájának védelmét látja el, és az egyenlő bánásmód érvényesülésének biztosítása érdekében pedig - széleskörű szankció alkalmazásával feljogosított - hatósági jogköröket is gyakorol. Függetlenségéből adódóan ez az intézmény alkalmas arra, hogy az Alaptörvényben meghatározott vizsgálati jogköreinek szélesítésével, az e törvényjavaslatban meghatározott hatékony eljárási rend keretében ellenőrizze, illetve elősegítse az alapvető jogok érvényesülését. A 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (a továbbiakban: ENSZ Egyezmény) úgy rendelkezik, hogy az ENSZ Egyezményben vállaltak végrehajtására, a teljesítés monitorozására létre kell hozni egy kormányzattól független mechanizmust. A független mechanizmus létrehozását meghatározó kritériumokra figyelemmel Magyarországon is az alapvető jogok biztosa alkalmas ennek a feladatnak az ellátására.
Részletes indokolás
1-3. §, 17. §, 30. §, 39. §, 72. §, 91. §, 110. §, 122. §, 157. §, 180. §, 183-184. §, 216-217. §, 236. §
A rendelkezések a társadalombiztosítási nyugdíjakhoz nem kapcsolódó ellátások, jövedelemhatárok és egyéb összeghatárok esetében a szociális vetítési alap bevezetésével kapcsolatos módosításokat tartalmazzák.4. §
Jelenleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (3) bekezdése nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány iránti kérelmeket a Központi Okmánytárban kell őrizni, ezért indokolt kiegészíteni a törvényt e kérelmek őrzésének kötelezettségével.5. §
Az Nytv. új 21/C. §-sal történő kiegészítése a 2022. január 1-től bevezetett Integrált Hatósági Rendszer (IHR) miatt szükséges. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatósági feladatellátása érdekében szükséges az IHR és a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) interface-összekapcsolása érdekében a KKSZB adatkapcsolat kiépítése, a nyilvántartás adatainak átvételére adott felhatalmazás.A felhatalmazás alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által üzemeltetett IHR képes közvetlenül adatot átvenni a személyiadat-és lakcímnyilvántartásból, ami minden olyan hatósági eljárásban fontos, amelyben természetes személy ügyfél vesz részt, és részére a hatóság pl. döntést kézbesít vagy eljárást kezdeményez. A hivatalból indult eljárások többségében a döntések kézbesítésének, az eljárás lefolytatásának akadálya az eljárás alá vont személy lakcímének, értesítési címének hiánya.
Az IHR elektronikus rendszer felépítése lehetővé teszi az adatok teljes körű védelmét, hozzáférhetőségük korlátozását. Az adatkezelés biztonságát a szakrendszer használatához kapcsolódó naplózási tevékenység és egyéb biztonsági intézkedések biztosítják, a célhoz kötöttség elve érvényesül.
A rendszer célja ugyanakkor a közigazgatásban jelentkező terhek, így az egyes eljárások ügyintézési idejének csökkentése, amelynek érdekében indokolt a közvetlen hozzáférés. Így nem külön hatósági ügyintéző általi megkereséssel jut az eljáró ügyintéző a szükséges adatokhoz, hanem közvetlen adatkapcsolat révén.
6. §
A személyazonosító igazolvány kiadása ügyében eljáró hatóságnak és közreműködő szervnek az eljárás során meg kell ismernie a polgár személyi azonosítóját, amelyet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szolgáltat. Ezért a módosítás a személyi azonosító megismeréséhez az Nytv.-ben új felhatalmazó rendelkezést határoz meg.7. §
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az ellátott feladataira tekintettel jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartás teljes adattartalmának megismerésére, amit szükséges a törvényben rögzíteni.8. §
A személyazonosító igazolvány kiadása ügyében eljáró hatóság és közreműködő szerv az eljárás során automatikus adatátvétellel megismerheti a polgár személyazonosító igazolvány igénylése során személyazonosság igazolása céljából bemutatott vezetői engedélye közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő adatait a személyazonosság megállapításához és az adatok ellenőrzéséhez.9. §
A hatályos szabályozás alapján a külföldön élő magyar állampolgárok esetén - az Nytv. 26/A. § (2) bekezdése alapján - az ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor. Azonban, ha a külföldön élő magyar állampolgárnak van magyarországi tartózkodási helye, az nem tekinthető az életvitelszerű lakáshasználata helyének, mert külföldön élő magyar állampolgárként, külföldön van a lakóhelye. Ezért egyértelműen rögzíteni szükséges, hogy a külföldön élő magyar állampolgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni.Ha a polgár életvitelszerűen Magyarországon él, annak helyét az Nytv. 26. § (3a) bekezdése alapján hazatérésének bejelentése keretében lakóhelyeként kell bejelentenie (tehát nem tartózkodási helyként). A törvénymódosítás a törvényi belső összhang megteremtésére irányul.
10. §
A törvénymódosítás csökkenti a polgárok bürokratikus terheit azzal, hogy a családi állapot igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását elektronikus kapcsolattartás keretében is lehetővé teszi.11. §
Az a-c) pontokhoz:A rendelkezés technikai pontosítást tartalmaz.
A d) ponthoz:
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) tartalmazza a körözött dolgok nyilvántartásának adatkezelési szabályait. A Körtv. 4. § (5) bekezdése alapján a körözési nyilvántartó szerv a körözési adatok rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor elektronikus úton összehasonlítja a körözött dolog törvényben meghatározott adatait a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve jogosultságot igazoló okmányok nyilvántartásának adataival. Az Nytv. 24. § (3) bekezdése az okmány kiadására és érvényességére vonatkozó adatok átvételére jelenleg nem biztosít jogalapot, így okmánykörözés elrendelése esetén az a Hermon Körözési Nyilvántartási Rendszerbe a Központi Kormányzati Szolgáltatás Buszon keresztül - rögzítését megelőző ellenőrzése céljából - nem kerül továbbításra. Ennek eredményeként az okmányra vonatkozóan átadható adatkör kizárólag az okmányazonosítót és az állampolgár Nytv. 11. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatait tartalmazza. Az adatkezelési szabályok betartása és a jogalap megteremtése érdekében szükséges a Nytv. jelenleg hatályos 24. § (3) bekezdése szerint átadható adatkört a fentiek szerint kiterjeszteni.
12. §
Nem szükséges, hogy az adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos iratokat a járási hivatalok továbbítsák a Központi Okmánytárba, így hatályon kívül helyezhető az Nytv. 9. § (3) bekezdésének meghatározott része.A személyazonosító igazolvány kiadása ügyében eljáró hatóságnak és közreműködő szervnek az eljárás során - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból eddig biztosított adatok mellett - meg kell ismernie a polgár személyi azonosítóját is. A személyi azonosító megismerésére jogalapot a 2. § szerinti módosítás biztosít. Tekintettel arra, hogy új kibővített jogalapot biztosító rendelkezés került rögzítésre, a korábbi adatmegismerést biztosító jogszabályhelyet hatályon kívül kell helyezni.
13. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosításával a javaslat az egyén első helyi felelősségén túl megjeleníti a hozzátartozóknak, a települési önkormányzatoknak, a karitatív szervezeteknek és végső soron az államnak a szociális biztonság megteremtésében való közreműködését. A felsorolás egyben gondoskodási sorrendet is jelez, utalva ezzel arra, hogy az államnak a rászoruló személyekről való gondoskodása szubszidiárius jellegű.14. §
A Kormány 2011-ben elfogadta a kiváltásra vonatkozó stratégiát, amellyel elköteleződött a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének támogatása, a közösségi alapú szolgáltatások erősítése mellett. Átfogó cél az ENSZ Egyezmény "Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás"-ról szóló 19. cikkének, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénynek, továbbá a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2019-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról szóló 1295/2019. (V. 27.) Korm. határozatban foglaltaknak való megfelelés, a tényleges integráció biztosítása.A fenti kötelezettségek alapján, Magyarországon legkésőbb 2036-ig meg kell szűnnie a fogyatékossággal élő személyek, pszichiátriai betegek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi formának, és helyét át kell, hogy vegyék a közösségi alapú ellátási formák.
Az Európai Bizottság az EFOP 2.2.25 - "Közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése -támogatott lakhatás kialakítása, szociális alapszolgáltatás fejlesztése" elnevezésű európai uniós finanszírozású projekt megvalósítása kapcsán a következő elvárást fogalmazta meg: jogszabályban kell rögzíteni a férőhelyszám csökkentésére vonatkozó azon kötelezettséget, amely szerint a kialakított új támogatott lakhatási férőhelyek számával megegyező mértékben országos szinten csökkenteni kell az 50 fő feletti tartós ápolást, gondozást nyújtó intézményi férőhelyszámot 2025. december 31-éig.
A módosítás az Európai Bizottság előírásának tesz eleget, továbbá elősegíti, hogy a nagylétszámú intézményekben élhetőbb feltételek alakuljanak ki.
15. §
Az Szt. képzési kötelezettséget ír elő a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző, valamint a javítóintézetben szakmai munkakörben dolgozó és a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző, vezetői megbízással rendelkező személyek számára.Az előírt képzési kötelezettségek teljesítésére jelenleg a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által megvalósított, EFOP-3.8.2-16-2016-00001 és VEKOP-7.5.1-16-2016-00001 azonosítószámú, "Szociális humán erőforrás fejlesztése" című kiemelt projektek keretén belül kerül sor. Szintén a projekt keretében került kialakításra a jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás, amely egy, a képzésekre, továbbképzésekre való jelentkezéshez kidolgozott informatikai rendszer. A módosítás már a projekt zárását, fizikai befejezését (2022. december 31.) követő időszakra az adatkezelés törvényi szintű szabályait rögzíti.
16. §
A rendelkezések túlnyomó részben a társadalombiztosítási nyugdíjakhoz nem kapcsolódó ellátások, jövedelemhatárok és egyéb összeghatárok esetében a szociális vetítési alap bevezetésével kapcsolatos módosításokat tartalmazzák. A Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Kft. nevesítésének megszüntetése továbbá megvalósítja azt az alapvető szabályozási célt, hogy a törvényi szabályozási szint konkrét megnevezést ne tartalmazzon.18-20. §
A személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) preambulum-bekezdése szerint a határellenőrzésnek elő kell segítenie az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet. A Magyarországra nehezedő migrációs nyomásra tekintettel indokolt megerősíteni a Rendőrség személyi állományát egy speciálisan az államhatár őrzésére és a jogellenes migráció megakadályozására irányuló feladatokat ellátó új állománycsoporttal. A szerződéses határvadászok (a továbbiakban: határvadász) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdés 10. és 11., valamint 13. pontjában meghatározott feladatok ellátásában vesznek részt.A Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred állományába tartozó határvadászok a Magyarország schengeni külső határain elhelyezkedő megyei rendőr-főkapitányságok határrendészeti kirendeltségeinek illetékességi területén teljesítenek szolgálatot. E szervezeti egységek illetékességi területe a megyei rendőr-főkapitányság határszakaszának illetékességéhez igazodik, azonban jogosultak a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személlyel szemben az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti kísérési feladatokat is ellátni, azaz ennek érdekében az ország egész területén eljárni.
A törvény a határvadász részére a rendőrség hivatásos tagjával közel azonos intézkedési és kényszerítő eszköz-alkalmazási felhatalmazást biztosít, azon intézkedési jogosultságok kivételével, amelyek a feladatuk ellátásához nem szükségesek. Ilyen széleskörű felhatalmazás biztosítása azért szükséges, mert a határvadász feladatai nem csak a jogellenes migrációs cselekmények, hanem az államhatárral, illetve embercsempész-tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére, megakadályozására is irányulnak. A törvény egyúttal alkalmazni rendeli az Rtv. intézkedésekkel és a kényszerítő eszközök alkalmazásával összefüggő garanciális szabályait is (arányosság, szükségesség, célhoz kötöttség, jogorvoslat, alkalmazás közös szabályait, jelentéstétel rendje, parancsnoki kivizsgálás, jogorvoslat).
21. §
A megbízhatósági vizsgálat elrendelése és az, hogy annak keretében a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) eljáró tagja a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal fenyegetett jogsértést követhessen el, a hatályos szabályozás alapján ügyészségi hozzájáruláshoz kötött. A módosítás tovább növeli a garanciákat azzal, hogy kifejezetten rögzíti, hogy az NVSZ eljáró tagja akkor követhet el bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést, ha megalapozottan feltehető, hogy az alkalmas a hivatali/munkaköri kötelesség ellenőrzésére és az elengedhetetlenül szükséges, illetve megjelenik az is, hogy az arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni. Nem érinti a módosítás a hatályos szabályozás szerinti azon, jelenleg kormányrendeletben biztosított garanciát, hogy ha a vizsgálat során alkalmazott módszerként a vizsgálatot végző személy bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetését tervezi, akkor ezt a részletes tervnek tartalmaznia kell, melyet az ügyész előzetesen jóváhagy.22. §, 251-252. §
Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény 21. §-ában és 91. § (11) bekezdésében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/E. § (1) bekezdésének az újonnan beépülő h) pontját érintően előirányzott törvénymódosítás - 2023. július 1-i hatálybalépés mellett - a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Vbö.) meghatározott rendőrségi feladatok ellátásával összefüggő hatásköri rendelkezésekkel egészítette ki a terrorizmust elhárító szervre vonatkozó törvényi előírásokat.Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a Vbö. hatálybalépésének időpontja az eredetileg tervezett 2023. július 1-i dátum helyett időközben 2022. november 1-jére változott, az egyazon tárgykört szabályozni hivatott törvényi rendelkezések közötti összhang biztosítása érdekében az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés leendő h) pontjára irányuló törvénymódosítás hatálybalépését is ugyanezen időpontra szükséges előrehozni, ami jogtechnikai szempontból egyrészt a módosítani kívánt alapjogszabály, másrészt továbbá az e módosítást korábban elrendelő módosító norma jelen törvény keretei között megvalósuló egyidejű módosítását feltételezi.
23. §, 179. §, 239. §
Az Rtv. 33. § 2) bekezdés h) pontja szerint a rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt, akit a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján védelem alá kell helyezni.Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés c) pontjával összhangban megalkotott Rtv. 46/I. § szerinti biztonsági feltartóztatás garanciát nyújt a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében az utazás megakadályozásának végrehajtására. Figyelemmel arra, hogy az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti áldozattá válás kockázatának kitett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések preventív célja és a kért intézkedések is azonosságot mutatnak, a biztonsági feltartóztatás lehetőségét az áldozattá válás kockázatának kitett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekre is ki kell terjeszteni.
A védelem alá helyezésre a kiskorúak vonatkozásában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-a alapján ideiglenes hatályú elhelyezés keretében van lehetőség. A felnőttek esetében a rendőrség a SIRENE Irodától kapott információk és a helyszíni körülmények alapján hoz döntést, mindemellett az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet megteremti a lehetőséget az azonosító beszélgetések lefolytatására, biztonságos szállásra vagy védett szálláshelyre történő szállításra.
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS tv.) még nem hatályos 17. § (1) bekezdése - az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdésével összhangban - úgy rendelkezik, hogy a SIRENE Iroda a külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, ha a SIS-t alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése alapján elrendelt intézkedés a magyar joggal, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, és emiatt az nem hajtható végre. A SIS tv. 17. § (4) bekezdése 17. § (4) bekezdése az áldozattá válás kockázatának kitett személyekre vonatkozó külföldi figyelmeztető jelzések megjelölésének lehetőségét nem tartalmazza, a módosítás ezt pótolja.
Kodifikációs okokból a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény 6. §-a nem lép hatályba, tekintettel arra, hogy az Rtv. 46/I. §-ának új (4) és (5) bekezdéssel való kiegészítését csak úgy lehet elvégezni, ha az összes rendelkezés újra megállapításra kerül. Ugyanezen okból nem lép hatályba a 45. § sem, mert a SIS tv. 17. § (4) bekezdésének módosítása csak annak újramegállapításával valósítható meg.
24. §
Az adatfeldolgozó kör bővítése a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló Korm. rendeletben meghatározott szervezetekre tekintettel indokolt.25. §
A (1) bekezdéshez:A módosítás biztosítja az NVSZ részére, hogy célhoz kötötten, az Rtv. alapján folytatott titkos információgyűjtő tevékenysége keretében az Rtv. 91/C. § (2) bekezdésében tételesen felsorolt nyilvántartásokban jelzés elhelyezését kérje az érintett nyilvántartást kezelő szervtől. Ilyen típusú jogosultsággal jelenleg csak az általa elhelyezett fedőadat védelme érdekében rendelkezik. A jelzés elhelyezése nem jár aránytalan jogkorlátozással, ugyanakkor érdemben hozzájárulhat az NVSZ titkos információgyűjtő tevékenysége eredményes ellátásához, az NVSZ tevékenységét veszélyeztető adatszolgáltatás elkerülése érdekében szükséges korlátozást felállítva az érintett nyilvántartásokat kezelő szervek számára. A rendelkezés nem sarkalatos.
A (2) bekezdéshez:
Valamelyest eltér a jelzés alapján teendő intézkedések lehetséges köre az NVSZ kapcsán, esetében ugyanis a feltartóztatás lehetővé tétele a rendőri szervektől eltérően nem indokolt, ugyanakkor - a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz hasonlóan - szükséges, hogy ne csak az adatváltozásról, hanem az érintett személyre vonatkozó megkeresés esetére is kérhesse értesítés adását a nyilvántartást kezelő szervtől. Ennek tesz eleget az előterjesztés azzal, hogy megállapítja az Rtv. 91/C. §-ának új (3a) bekezdését.
A (3) bekezdéshez:
A módosítás a rendőri szerv által elhelyezett jelzéstől eltérő körben határozza meg az adatszolgáltatási korlátozással érintettek körét az NVSZ által elhelyezett jelzés esetére: míg a rendőri szervek által elhelyezett jelzés esetében csak az érintett nem tájékoztatható arról, addig az NVSZ jelzéséről az érintett mellett más személy vagy szerv részére sem adható tájékoztatható.
26. §, 182. §, 185. §, 234-235. §
A különböző eljárásokban az arra jogosult szervek által a vonatkozó eljárási törvény keretei között elrendelt és a rendőrség által foganatosított kísérések, előállítások és elővezetések végrehajtásával összefüggésben felmerülő költség megállapításának szabályozása jelenleg széttagolt, holott a foganatosító szerv oldalán felmerülő és megállapítható, az elrendelő szerv felé igazolandó költségek nem függnek attól, hogy az elővezetést milyen eljárásban rendelték el. A módosítással elérni kívánt cél a kíséréssel, az előállítással, valamint az elővezetéssel összefüggő költségek megállapítására vonatkozó szabályozás egyszerűsítése a rendeleti szintű szabályozás alapjául szolgáló törvényi felhatalmazó rendelkezések módosítása révén. A javaslat valamennyi ágazati, eljárási törvény azon felhatalmazó rendelkezését érinti, amely a rendőrség által foganatosított kíséréssel, előállítással, elővezetéssel összefüggő költségek megállapítására ad felhatalmazást. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a rendészetért felelős miniszter feladat- és hatásköre a kísérés, az előállítás, valamint az elővezetés foganatosítása során felmerülő költségek foganatosító szerv által az elrendelő szerv részére igazolható elemeinek, azok mértékének (összegének) és az igazolás módjának meghatározása, hiszen ebből a szempontból irreleváns, hogy a kísérést, az előállítást vagy az elővezetést milyen eljárásban rendelték el. Annak sincs továbbá ebből a szempontból jelentősége, hogy melyik szerv rendelte el azt vagy a költségek adott eljárásban való érvényesítésére milyen módon, kivel szemben kerül sor (eljárási költség lesz, az érintettre terhelendő vagy az állam viseli), hiszen ez utóbbi a vonatkozó ágazati vagy eljárási törvény szabályozásának a tárgya. A módosítás eredménye az lesz, hogy az Rtv. 101. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti általános felhatalmazás alapján - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - kiadandó miniszteri rendelet fogja egységes keretek között tartalmazni az elővezetés és a kísérés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek mértékét, amely tehát minden olyan eljárásban foganatosított előállítás és elővezetés költségei megtérítésére vonatkozni fog, melyet a rendőrség hajt végre.A módosítás nem érinti azt, hogy az egyes ágazati törvények kifejezetten felhatalmazzák a feladat-és hatáskörrel érintett minisztert arra, hogy rendeletben szabályozza az elrendelt elővezetés költségei megtérítésének szabályait. A módosítás nem érinti továbbá a költségviselést sem, hiszen annak rendezése, hogy ez a költség végső soron kit terhel, a vonatkozó eljárási/ágazati szabályozás irányadó.
27. §
Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése szerint a rendőrség szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg, a szerződéses határvadásszal kapcsolatos rendelkezések is sarkalatosak, ezért a sarkalatossági záradékot módosítani kell.28. §
a b) és c) ponthoz:A módosítás tovább bővíti azon bűncselekmények és szabálysértések körét, melyeket az NVSZ megbízhatósági vizsgálat során eljáró tagja elkövethet. Ezek az új tényállásszerű magatartások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hivatali, munkaköri kötelezettségek védett állomány általi teljesítése eredményesen ellenőrizhető legyen. Természetesen az ügyészi jóváhagyás továbbra is feltétel marad és a módosítás tovább növeli a garanciákat azzal, hogy kifejezetten rögzíti, hogy módszerként akkor követhet el bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést, ha megalapozottan feltehető, hogy az alkalmas a hivatali/munkaköri kötelesség ellenőrzésére és az elengedhetetlenül szükséges, illetve megjelenik az is, hogy az arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.
a d) ponthoz:
Szükséges a jelzés elhelyezési jogosultságra figyelemmel kiegészíteni az Rtv. vonatkozó rendelkezését azzal, hogy ha a jelzés elhelyezését az NVSZ rendelte el, akkor a jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért is a jelzés elhelyezését kérő, vagyis az NVSZ a felelős.
29. §
A személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) preambulum-bekezdése szerint a határellenőrzésnek elő kell segítenie az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet. A Magyarországra nehezedő migrációs nyomásra tekintettel indokolt megerősíteni a Rendőrség személyi állományát egy speciálisan az államhatár őrzésére és a jogellenes migráció megakadályozására irányuló feladatokat ellátó új állománycsoporttal. A szerződéses határvadászok (a továbbiakban: határvadász) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdés 10. és 11., valamint 13. pontjában meghatározott feladatok ellátásában vesznek részt.A Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred állományába tartozó határvadászok a Magyarország schengeni külső határain elhelyezkedő megyei rendőr-főkapitányságok határrendészeti kirendeltségeinek illetékességi területén teljesítenek szolgálatot. E szervezeti egységek illetékességi területe a megyei rendőr-főkapitányság határszakaszának illetékességéhez igazodik, azonban jogosultak a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személlyel szemben az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti kísérési feladatokat is ellátni, azaz ennek érdekében az ország egész területén eljárni.
A törvény a határvadász részére a rendőrség hivatásos tagjával közel azonos intézkedési és kényszerítő eszköz-alkalmazási felhatalmazást biztosít, azon intézkedési jogosultságok kivételével, amelyek a feladatuk ellátásához nem szükségesek. Ilyen széleskörű felhatalmazás biztosítása azért szükséges, mert a határvadász feladatai nem csak a jogellenes migrációs cselekmények, hanem az államhatárral, illetve embercsempész-tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére, megakadályozására is irányulnak. A törvény egyúttal alkalmazni rendeli az Rtv. intézkedésekkel és a kényszerítő eszközök alkalmazásával összefüggő garanciális szabályait is (arányosság, szükségesség, célhoz kötöttség, jogorvoslat, alkalmazás közös szabályait, jelentéstétel rendje, parancsnoki kivizsgálás, jogorvoslat).
31-33. §
Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogrendszerünkbe történő átültetési határideje 2023. január 12. Ehhez szükséges a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény vonatkozó felhatalmazó rendelkezésének kiegészítése az ivóvízhez való hozzáférésre utalással, miután az uniós jogszabály ilyen jellegű előírásokat is tartalmaz, és ezek átültetése csak a megfelelő felhatalmazó rendelkezés alapján kiadott végrehajtási rendelettel lehetséges. Egyidejűleg a törvénymódosítás az állam feladatai között is felsorolja az ivóvízhez való hozzáférés biztosítását.34. §
Az agglomerációs központok 2023. január 1-jével történő létrejötte következtében a helyi jogállású büntetés-végrehajtási intézetek 2023. január 1-jétől az agglomerációs központok telephelyeiként működnek önálló feladat- és hatáskörrel, saját állományszervezési táblázattal és a helyi szerv parancsnoka munkáltatói jogkörének fenntartásával, azonban a továbbiakban nem minősülnek költségvetési szervnek és elveszítik jogi személyiségüket is.Az agglomeráció létrejöttével a helyi jogállású büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: bv. intézetek) az agglomerációs központok telephelyeiként fognak a továbbiakban működni.
35. §
2023. január 1-jén létrejön a Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézet (a továbbiakban: GEI), amely ellátja egyrészt a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága működését biztosító infrastruktúra üzemeltetését (például takarítás, műszaki ellátás), átveszi a gazdasági végrehajtói feladatokat (például illetményszámfejtés, vagyongazdálkodással és lakáscélú munkáltatói kölcsönökkel összefüggő teendők), továbbá ellátja a teljes büntetés-végrehajtási szervezet tekintetében a gazdasági szakterület részét képező országos végrehajtási feladatokat (például beszerzés, beruházás, objektum fenntartás és üzemeltetés, karbantartás, informatika).36. §
A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) hatékonyabb működése, a középirányító szerv tehermentesítése, valamint a bv. intézetek gyakorlatának egységesítése, a jó gyakorlatok a teljes szervezet szintjén történő meghonosítása érdekében agglomerációs együttműködési rendszer kerül kialakításra. Az agglomerációs vezetők az országos parancsnok által meghatározott feladatköröket gyakorolják az adott agglomerációban érintett bv. intézetek vonatkozásában, valamint rendszeres kapcsolatot tartanak egymással, továbbá a középirányító szervvel. Az agglomerációk egyes feladatokat az erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében közösen, együttműködésben végeznek. Az agglomerációba valamennyi büntetés-végrehajtási intézet bevonásra kerül, velük együttműködve a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok is bevonhatók az agglomerációba.37. §
A korábbi feladatkörök kibővülnek az agglomerációs központ vezetőjének feladataival.38. §
A helyi jogállású intézetek gazdasági önállósága megszűnik, e tekintetben a helyi parancsnok feladatait és felelősségét az agglomerációs központ vezetője veszi át.40. §, 101-102. §, 120-121. §, 133. §, 152-153. §, 155. §, 231-232. §, 248. §
A módosítás szerinti hatályon kívül helyezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változásának átvezetése a törvény szövegében.41-56. §, 58-66. §, 3. melléklet
Kodifikációs jellegű, technikai módosítási javaslatok.57. §, 256. §
Az Nbtv. - még nem hatályos - rendelkezései az országos rendőrfőkapitányt jelölik ki az ETIAS nemzeti egység döntései elleni fellebbezés elbírálása jogosult szervként. A kormányzati struktúra változásából fakadóan felülvizsgálatra került a jogorvoslat szabályozása, amely szerint a fellebbezés lehetősége a hatósági eljárásban kizárható, jogorvoslatra bírói úton - a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított per keretében - van lehetőség. Ez a megoldás megfelel az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (ETIAS-rendelet) 37. cikk (3) bekezdésének. A határozat bírósági felülvizsgálata jogorvoslati szempontból elegendő és megfelelő lehetőséget biztosít a kérelmezők számára.A módosítással együtt - kodifikációs okokból - rendelkezni kell arról is, hogy az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 40. §-a nem lép hatályba.
67-70. §, 249. §
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti jogosultsági nyilvántartás adatainak naprakészen tartása érdekében a törvénymódosítás megteremti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő rendszeres adatszolgáltatás jogalapját. Az új rendelkezés miatt a teljes törvényi előírás technikai módosítása szükséges.A törvénymódosítás biztosítja, hogy a kötvénynyilvántartó szerv a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti jogosultsági nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátása során kezelhesse és továbbíthassa a személyi azonosítót.
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény hatályos 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a törvénymódosítás alapján a jogosultsági nyilvántartás tartalmazza a polgár személyi azonosítóját. A törvénymódosítás a Szaztv. 32. §-a és 36. §-a tekintetében a személyi azonosító kezelésére és továbbítására megteremti a nyilvántartást vezető szerv részére a jogalapot.
A törvénymódosítás az ARCEL alkalmazás felhasználóinak authentikációja során a központi jogosultságkezelő rendszer (KPJSZ) által végrehajtott, a természetes személyazonosító adatok alapján történő ellenőrzés érdekében szükséges.
A törvénymódosítás alapján a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását, valamint a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartását vezető Országos Bírósági Hivatal jogosulttá válik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő folyamatos adatszolgáltatásra, ami a nyilvántartásai naprakészen tartását biztosítja. Az új rendelkezések miatt a teljes törvényi előírás technikai módosítása szükséges.
71. §
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren repülőtéri tűzoltóság fenntartását a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény, valamint a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 139/2014/EU rendelet írja elő, mely előírások végrehajtása a közlekedésért felelős miniszter (TIM) feladatkörébe tartozik.Jelenleg a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) alapján a Repülőtéren hivatásos tűzoltóság működik, működési, fenntartási és alapfeladatai ellátásához szükséges fejlesztési, képzési költségeit - a személyi állomány bér- és bérjellegű költségei és általános tűzoltó-szakmai képzési költségei kivételével - a Repülőtér üzembentartója biztosítja a Repülőtér üzembentartója és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság erre vonatkozó megállapodása szerint, továbbá a Ttv. felhatalmazza a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert, hogy - a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tűzvédelmi, műszaki mentési feladatait ellátó hivatásos tűzoltóság működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat, és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjét, hogy meghatározza a Repülőtéri tűzoltó szolgálat tűzoltási, műszaki mentési tevékenysége végrehajtásának módjára vonatkozó szakmai szabályokat és a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel való együttműködés rendjét.
A módosítás alapján a Repülőtéren a tűzoltó szolgálatot a jövőben nem hivatásos tűzoltók, hanem a Repülőtér üzemeltetője által jogszabályban előírt módon létesített és fenntartott létesítményi tűzoltóság végezné. A létesítményi tűzoltóságra vonatkozó részletes előírásokat a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet tartalmazza, azonban a jelenlegi szabályozási környezetben a Repülőtér Hivatásos Tűzoltósága - mivel nem minősül létesítményi tűzoltóságnak - nem tartozik a rendelet hatálya alá. A szabályozás megszünteti a magyarországi repülőterek mentő- tűzvédelmi ellátásának szervezeti különbségeit (hivatásos tűzoltóság, tűzoltó szolgálatok), és egységes követelményeket támaszt minden érintett repülőtéri üzemeltető felé, valamint biztosítja a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtásának egységes kontrollját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére.
73. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a megelőlegezett gyermektartásdíj összege tekintetében 2022. január 1-jétől úgy szabályoz, hogy a gyámhivatal főszabályként a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatban megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát. A hatályos szabályozás nem ad lehetőséget ennél alacsonyabb megelőlegezett összeg meghatározására, ugyanakkor a megelőlegezés elrendelhető abban az esetben is, ha a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 80%-át nem haladta meg. A módosítással lehetőség nyílik a megelőlegezett összeg főszabálytól eltérő, alacsonyabb összegben történő megelőlegezésére is.74. §
A törvényjavaslat a társadalombiztosítási nyugdíjakhoz nem kapcsolódó ellátásokra, jövedelemhatárokra és egyéb összeghatárokra egységes viszonyítási alapot vezet be szociális vetítési alap elnevezéssel. A rendelkezés a terminológiai változást vezeti át az otthonteremtési támogatás vonatkozásában.75. §
A gyermekvédelmi gyámság bevezetésével egyidejűleg lehetőség nyílt a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő között a gyámi feladatok megosztására. Lehetővé vált, hogy a gyermek számára otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülő kirendelhető legyen egyes gyámi feladatok ellátására. A törvényjavaslat módosítja a nevelőszülő gyámi kirendelésének feltételeit, a nevelőszülő akkor rendelhető ki az egyes gyámi feladatok ellátására, ha már legalább két éve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. Így a Gyvt.-ben indokolttá vált a gyermek számára történő szélesebb körű tájékoztatási kötelezettséget előírni, többek között a nevelőszülő egyes gyámi feladatokra történő kirendelésének lehetőségéről és az ítélőképessége bírtokában lévő gyermek ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítási lehetőségéről.76. §
A gyermekek számára szükséges és indokolt otthont nyújtó ellátás esetében a módosítással pontosításra kerül, hogy a kizárólag életkora miatt különleges ellátási szükségletű gyermek, valamint az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek, továbbá az utógondozói ellátásra jogosult fiatal felnőtt esetében az ellátásra való jogosultság nem a gyermek születésnapján, hanem az azt követő nappal szűnik meg.77. §
Az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2020-2023 közötti nemzeti stratégia végrehajtását szolgáló, 2022-2023 közötti időszakban végrehajtandó intézkedési tervről szóló 1228/2022. (IV. 14.) Korm. határozat 1. melléklet II. 3. 2. pontjában szerepel az emberkereskedelem áldozatává vált, családjukban nevelkedő gyermekek terápiás intézményi ellátásának modellezése 2023-ban.Az emberkereskedelem területén az áldozatok menekítésével, gondozásával foglalkozó szervezetek jelzése alapján megállapítható, hogy vannak olyan gyermekek, akik családjukban élve válnak áldozattá, és nem minden esetben indokolt a gyermekek nevelésbe vétele, ezáltal a szülői felügyeleti jogok korlátozása. A családjukban élő gyermekek részére szükséges kialakítani egy új típusú védett elhelyezést, ahol speciális terápiás ellátás biztosításával, a családok aktív segítése, támogatása valósulhat meg, hogy ne kerüljön sor a gyermek családjából való kiemelésére, nevelésbe vételére. Ezzel csökkenthető lehet a gyermek újbóli áldozattá válása, a családi funkciók erősítésével a család megtartó és összetartó ereje megfelelően működhet.
78. §
A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolttá vált a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás keretében a gyermekvédelmi gyámsággal kapcsolatos feladatok összefoglalása és kiemelése, különös tekintettel a gondozási hellyel történő együttműködésre.79. §
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony körében rögzítésre kerül, hogy a gyermekgondozó biztosításának különleges szükségletű gyermekek számához történő igazítása független attól, hogy ellátásukról nevelőszülő vagy különleges nevelőszülő gondoskodik.80. §
Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek törvényes képviseletének ellátása szempontjából hatékonyabb eszköznek bizonyul, ha a gyámi feladatok ellátása megoszlik a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő között. Ennek elősegítése érdekében módosulnak a nevelőszülő egyes gyámi feladatokra való kirendelésének szabályai. A kirendeléshez nem lesz szükséges, hogy a nevelőszülő már két éve nevelje az adott gyermeket, viszont feltétele lesz, hogy már két éve nevelőszülői feladatokat lásson el, így kellő jártassággal rendelkezzen a nevelőszülői feladatok területén. E tapasztalat birtokában fel tudja mérni, hogy reális-e a részéről a törvényes képviselői feladatok vállalása a gyermek gondozása, nevelése mellett.Ezzel egyidejűleg erősíteni szükséges a gyermekvédelmi gyám és a gyermek gondozási helye közötti együttműködést. Továbbá garanciális szabályként lehetővé kell tenni, hogy ha a gyámi feladatok ellátása megoszlik a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő között, a gyermek a gyermekvédelmi gyámhoz fordulhasson, ha a nevelőszülő nem az érdekeinek megfelelően látja el képviseletét.
81. §
A gyermekvédelmi gyámság egységes és hatékony ellátását támogatja a gyermekvédelmi gyámok közreműködésével készült, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által jóváhagyott egységes, kötelező módszertan.82. §
A gyakorlati visszajelzések alapján indokolttá vált a gyermekvédelmi gyám feladatainak kiegészítése azzal, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén hozzájárulhat a gyermek fényképének és hangfelvételének a készítéséhez, illetve felhasználásához.83. §, 90. §
A paragrafus hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. A kapcsolattartás végrehajtása bírósági hatáskörbe került, ezért szükséges a Gyvt. egyes rendelkezéseiből a gyámhatósági hatáskörre utalást hatályon kívül helyezni.84-87. §
A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer továbbfejlesztése keretében elkészült a nevelőszülők alkalmasságának megállapításával és a foglalkoztatási jogviszony létesítésével kapcsolatos tevékenység adminisztrációs modulja, az otthont nyújtó és utógondozói ellátást nyújtó szolgáltatók férőhelyeinek nyilvántartása, valamint a gyermekvédelmi gyámok nyilvántartása. Az új modulok bevezetésével módosulnak az adatkezelésre, továbbá a nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályok.88. §
A gyermekvédelmi szakellátásban és a javítóintézetben foglalkoztatott személyek képzésére, a képzés szakmai és vizsgakövetelményeire, valamint a vizsgaszervezéssel kapcsolatos kérdésekre, továbbá a gyermekvédelmi gyámok képzésére és vizsgakövetelményeire vonatkozó szabályok miniszteri rendeletben történő szabályozására ad felhatalmazást a rendelkezés.89. §
A rendelkezés a szövegcserés és pontosító rendelkezéseket tartalmazza. Ezek közül kiemelendő módosítás, hogy a védelembe vett gyermekek biztonságának növelése érdekében kimondásra kerül a védelembe vételi határozat azonnali végrehajthatósága. Így a jogorvoslati eljárás elhúzódása esetén is biztosított a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében szükséges szolgáltatások nyújtása.Fentieken túl a nevelőszülők részére meghatározott képesítési előírásoknak történő megfelelés határideje meghosszabbításra kerül 2024. december 31-ig.
A módosítás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jövedelmi küszöb tekintetében a normál jogrendi szabályozásba is átemeli a veszélyhelyzet ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeinek egyes szabályaitól való eltérésről szóló 344/2022. (IX. 9.) Korm. rendeletben meghatározott mértéket.
A rendelkezés átvezeti azt a terminológiai változást, amely egységes viszonyítási alapot vezet be szociális vetítési alap elnevezéssel.
92. §, 99-100. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) módosítása révén biztosítható a köznevelési intézmények által SARS-CoV-2 koronavírus elleni oltottsági státuszra vonatkozó adatkezelés tekintetében a NAIH ajánlásában foglaltaknak megfelelő szabályozási környezet kialakítása.A javaslat lényeges eleme, hogy a koronavírus helyett általánosságában ad járványveszély esetén felhatalmazást az adatok kezelésére (abban az esetben, ha a Kormány a fertőzés elleni védettség igazolásáról dönt).
A fentieken túlmenően a rendelkezés meghatározza, hogy ki kezelheti az adatokat, valamint lehetőséget biztosít arra mások alapjogainak védelme érdekében, hogy a köznevelési és szakképző intézmények - az informatikai rendszer késedelme vagy el nem érhetősége esetén - a foglalkoztatottjaiktól, a nagykorú tanulóktól, és a gyermek törvényes képviselőjétől is bekérjék a fertőzöttségi vagy védettségi adatokat.
A köznevelési intézmények és szakképző intézmények fenntartói gondoskodnak arról, hogy az egyes intézmények a jogszabály-módosítással összefüggésben tájékoztatást kapjanak - az adatbiztonság követelményét kiemelten figyelembe véve - a különleges adatként minősülő egészségügyi adatok kezelésének módjáról.
93-95. §, 97-98. §
Az Eütv. 232/D. § (4) bekezdése értelmében egészségügyi válsághelyzetben vagy járványügyi készültség esetén a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény szerinti, az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról (a továbbiakban: ügyeleti ellátás) megállapodás alapján az állami mentőszolgálat útján is gondoskodhat.Jelenleg is folyamatban van Hajdú-Bihar megyében az ügyeleti ellátásra a fentiek szerinti megállapodás az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) és az érintett önkormányzatok között.
A zökkenőmentes átállás érdekében biztosítani kell, hogy az egészségügyi válsághelyzet vagy járványügyi készültség megszűnése esetén is az OMSZ a feladatot elláthassa, egészen azok megszűnésétől számított hat hónapig. Ebben az esetben új megállapodást nem kell kötnie, valamint a megkötött megállapodások is hatályban maradnak.
A javaslat lehetőséget ad arra is, hogy a megszűnést követően is lehessen a zárónapig - a különleges ellátási igényekre figyelemmel - új megállapodást kötni.
A javaslat a fentieken túl technikai pontosításokat tartalmaz.
96. §
Az Eütv. 232/F. §-a alapján az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és egyéni védőeszközök értékesítése során. Továbbá az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a koronavírus-világjárvány elleni védekezés érdekében a költségvetési forrásból beszerzett, az állam tulajdonában álló egészségügyi felszerelés, berendezés, gyógyszer és fertőtlenítőszer, valamint az állam tulajdonában álló egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer, egyéni védőeszköz - jogszabályban meghatározottak szerint -a) a koronavírus-világjárvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben, és
b) erre vonatkozó, indokolt, közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból
térítésmentesen átruházható.
A koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet, egyéni védőeszköz vagy egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer térítésmentes átruházásáról
a) egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadás esetén az Operatív Törzs vezetője,
b) egészségügyi szolgáltatói kör részére történő kiadás esetén a miniszter
dönt. A koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet külföldre történő kiadása esetén a miniszter javaslata alapján az Operatív Törzs előzetes állásfoglalását követően a Kormány nyilvános kormányhatározatban dönt.
A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az egészségügyi válsághelyzet megszűnése esetén a megszűnést követően az egészségügyi válsághelyzet keretében beszerzett, még rendelkezésre álló, fel nem használt egészségügyi célú vagyonelemek rugalmasan és hatékonyan felhasználhatóak legyenek.
103. §
A diplomata útlevelek érvényességi ideje jelenleg kizárólag az utazás időtartamára terjedhet. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatok rendszerint tartós feladatellátással valósíthatók meg, illetve gyakran többszöri utazással járnak. Erre figyelemmel indokolt a diplomata-útlevelek érvényességi idejét oly módon megállapítani, hogy az adott megbízatáshoz szükséges időtartamban biztosítsa a megbízott részére a diplomata útlevél használatát. A tervezet ennek okán a külpolitikáért felelős miniszter döntési hatáskörébe utalja a diplomata útlevelek érvényességi idejének megállapítását.104. §
Jelenleg a külpolitikáért felelős miniszter engedélye alapján kiállított külügyi szolgálati útlevelek érvényességi ideje kizárólag az utazás időtartamára terjedhet. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatok rendszerint tartós feladatellátással valósíthatók meg, illetve gyakran többszöri utazással járnak. Erre figyelemmel indokolt az érvényességi idejét oly módon megállapítani, hogy az adott megbízatáshoz szükséges időtartamban biztosítsa a megbízott részére a külügyi szolgálati útlevél használatát. A tervezet ennek okán a külpolitikáért felelős miniszter döntési hatáskörébe utalja a külügyi szolgálati útlevelek érvényességi idejének megállapítását.105. §
Jogalkalmazói gyakorlat indokolja, hogy az általános hatáskörű útlevélhatóság is jogosult legyen az útlevél visszatartására. A büntetés végrehajtási jogviszony ugyanis sok esetben szűkebb időintervallumot ölel fel, mind a külföldre utazási korlátozás ideje, amely utóbbit jelenleg a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) taxatív szabályoz. A büntetés végrehajtási jogviszony ideje alatt és azt követően a feltételes szabadságra bocsátás ideje alatt, de már büntetés végrehajtási jogviszony megszűnése után az okmányok őrzése letétként történik, a büntetés-végrehajtási intézet által. A büntetés-jogviszony létrejötte (pl. a jogerős ítélet időpontjától a szabadságvesztés büntetés megkezdéséig) előtt is gondoskodni kell az útlevél őrzéséről, a külföldre utazási korlátozás érvényesítése érdekében.106. §
(1) bekezdésA 24. § (1) bekezdés o) pontjában pontosító rendelkezés a konzuli tisztviselő hatáskörében kiadott ideiglenes magánútlevél útiokmány-nyilvántartásban kezelt adatait szabályozza.
(2) bekezdés
Az Utv. 2023. január 1-jétől határoz meg a nemzetiségi név útlevélen való feltüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. E törvényi szabályokat az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény iktatta be, amelyet a normaszöveg koherenciája miatt technikailag pontosítani kell.
A nemzetiségi név nyilvántartásbeli kezelésével lehetővé válik a nemzetiségi névadatot tartalmazó okmányok pótlása is, amely a jelenlegi jogszabályi környezet (csak a feltüntetés tényének kezelése) alapján nem lehetséges. Az időközben megkezdődött fejlesztési feladatok lehetővé tették (nemzetiségi karaktereket tartalmazó betűkészlet), hogy az útiokmány-nyilvántartás ne csak az útlevélen történő feltüntetés tényét tartalmazza, hanem az okmányon megjelenő nemzetiségi név is szerepeljen az útiokmány-nyilvántartásban. Ezzel az útlevél valamennyi adata az útiokmánynyilvántartás része lesz, így az érintett személy valamennyi adata akár az Infotv. szerinti tájékoztatás, akár az Utv. szerinti adatszolgáltatás részét képezheti.
107. §
A 24/A. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása azért szükséges, mert az anyakönyvvezető is kijelölésre került közreműködőként a névváltozással járó házasságkötés kapcsán történő hivatalbóli okmány kiállítási eljárásban, az Utv. végrehajtási rendeletében. Indokolt, hogy az általános hatáskörű útlevélhatóság felügyeleti jogköre így erre a közreműködői csoportra is kiterjedjen, ahogy az a többi közreműködő esetében már fennáll.108. §
A módosítás pontosítja az Utv. 30. § (1) bekezdését, mert továbbra is indokolt a jelenlegi gyakorlat fenntartása a papír alapú iratok kezelése tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az eljárás során keletkező papír alapú dokumentumok a közreműködők kezelésében csak az általános hatáskörű útlevélhatóság részére archiválásra történő felterjesztésig maradnak.A módosítás az Utv. 31. § (1) bekezdésben az ideiglenes magánútlevelek funkciója és ezzel összefüggő érvényességi ideje miatt kivételi szabályt vezet be az ezen okmányokra irányuló útiokmány-nyilvántartásbeli adatkezelési idő tekintetében. Az általánosan érvényesülő 15 éves határidőtől eltérően ugyanis ezen okmányok esetében elegendő az adatkezelés idejét 1 évben meghatározni.
109. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása alapján az alapvető jogok biztosa részt vesz a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében elfogadott Országos Fogyatékosságügyi Program előkészítésében, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását. Az alapvető jogok biztosa - az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény rendelkezései alapján - az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjaival együttműködésben, a civil társadalmat reprezentáló Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület bevonásával látja el feladatait.111. §
A javaslat jogalapot teremt a közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatáshoz a vezetői engedély elektronikus pótlása iránti eljárásban.112. §
A módosítás a járművezető kényszergyógykezelés hatálya alatt állásának vizsgálata érdekében a bűnügyi nyilvántartás és az engedély-nyilvántartás közötti közvetlen, korszerű rendszerkapcsolatot segíti elő.113. §
A javaslat a már működő adatkapcsolat szabályozását pontosítja. A közlekedési igazgatási hatóság a Kknyt. 19. (1) bekezdésének b) pontja alapján jogosult a feladatainak ellátásához szükséges adatok megismerésére, azonban szükséges a járműnyilvántartás származás-ellenőrzési és eredetiségvizsgálati nyilvántartással való adatkapcsolatához hasonlóan meghatározni az adatkapcsolat módját. Az ügyintézési folyamat egyszerűsítése érdekében az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásának szakrendszere informatikai adatkapcsolat útján fér hozzá az ideiglenes rendszámtáblák kiadásához szükséges információkhoz.114. §
A törvénymódosítás a járművezető kényszergyógykezelés hatálya alatt állásának vizsgálata érdekében a bűnügyi nyilvántartás és a vezetői engedély-nyilvántartás közötti közvetlen, korszerű rendszerkapcsolatot segíti elő a vezetői engedély iránti hatósági eljárásban a járművezető kényszergyógykezelés alatt állásának ellenőrzése érdekében.115. §
A törvénymódosítás a tartózkodási engedély meglétének vizsgálata érdekében - meghatározott adatok tekintetében - az idegenrendészeti nyilvántartás és a vezetői engedély-nyilvántartás közötti közvetlen, korszerű rendszerkapcsolatot segíti elő.116. §
A szabálysértési ügyben eljáró hatóságnak a gyakorlatban egyre több esetben van szüksége okirattári alapiratra, amelynek igényléséhez a törvénymódosítás jogalapot teremt.A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseivel összhangban a törvénymódosítás az érintett szolgáltató számára is lehetővé teszi az engedély-nyilvántartásból történő adatszolgáltatást (automatikus információátvétel útján).
117. §
A jármű tulajdonjogának és üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali Szolgáltatás igénybevételével történő létrehozásához és az automatizált eljárás lefolytatásához a jármű-nyilvántartásban szereplő adatok és a kérelemben megadott adatok összevetése szükséges a kérelem befogadhatósága és az automatizált eljárás lefolytathatósága érdekében. A törvénymódosítás az informatikai adatkapcsolat útján történő közvetlen adatátadás jogalapját teremti meg.118. §
1-12. és 14-16. pontok: A törvényjavaslat az automatizált ügyintézés fogalmát vezeti be. Az új fogalom így valamennyi, azaz elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatálya alá tartozó eljárásban érvényesülhet.13. pont: A KKnytv. 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontával kapcsolatos módosítással összefüggésben szabályozza az adat közhiteles voltát.
119. §
A szabálysértési ügyben eljáró hatóságnak egyre több esetben van szüksége okirattári alapiratra, amelynek igényléséhez a törvénymódosítás a Kknyt. 19. § új (2a) bekezdésével a jogalapot teljes körűen megteremti. A korábbi hasonló tartalmú rendelkezést a törvénymódosítás egyidejűleg hatályon kívül helyezi.123. §
A javaslat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) fogalomhasználatának megfelelő pontosítást tartalmaz.124. §, 126. §
A személy- és vagyonvédelmi tevékenység személyes végzéséhez a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges. Az igazolvány kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll.A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy - vagyis a személy- és vagyonőr - esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben (a továbbiakban. Szvmtv.) meghatározott megtagadási okok nem alkalmazhatók.
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Erfesztv.) 1. § (1) bekezdés b) pontja szerint a személy- és vagyonőrre az Erfesztv. szerinti alkalmazási feltételeket kell alkalmazni.
Az Erfesztv. 5. § (2) bekezdés e) pontja szerint nem lehet személy- és vagyonőr, aki az itt meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll. Az Szvmtv. 11. § (2) bekezdés c) pontja lehetővé teszi az igazolvány bevonását abban az esetben, ha az Szvmtv. hatálya alá tartozó tevékenységet végző személlyel szemben büntetőeljárás - mint az igazolvány kiadásának megtagadási oka - van folyamatban.
A személy- és vagyonőr esetében azonban nem az Szvmtv. szerinti, hanem az Erfesztv. szerinti megtagadási okokat kell figyelembe venni, ezért a módosítás célja az, hogy a személy- és vagyonőr részére kiállított igazolvány ugyanilyen jogalapon történő bevonásának és visszaadásának jogalapját megteremtse.
125. §
A módosítás célja, hogy a hatósági igazolvány körözése elrendelésének jogalapját megteremtse, megjelölve egyúttal az erre kötelezett rendőri szervek körét.127-128. §
A módosítás célja, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmtv.) és az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Erfesztv.) panaszkezeléssel összefüggő szabályai közötti koherenciát biztosítsa.Az Erfesztv. 1. § (1) bekezdés b) pontja szerint a személy- és vagyonőr esetében az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panaszra és kivizsgálására magát az Erfesztv.-t kell alkalmazni. Az Erfesztv. 22. § (3a) bekezdése szerint akinek a személy- és vagyonőr jogszabályban meghatározott intézkedése, vagy annak elmulasztása jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító munkáltatójához. Ha az intézkedés során kényszerítő eszköz alkalmazására is sor került, akkor pedig - a 22. § (4) bekezdés a) pontja szerint - a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarához (a továbbiakban: Kamara) lehet fordulni panasszal. Az Szvmtv. módosításának célja, hogy kifejezetten rögzítésre kerüljön, hogy a Kamara csak e körben - vagyis kényszerítő eszköz alkalmazása esetén - bírálja el a panaszt.
129. §
A felügyeleti bírság kiszabásának feltételeit meghatározó törvényi rendelkezések a naplóra vonatkozó szabályok megszegését csak a hatóság figyelmeztetése ellenére történt ismételt megsértése esetén nyilvánítják súlyos jogsértésnek és teszik lehetővé szankcióként a bírság kiszabását. Tekintettel arra, hogy a szerződést nyilvántartó napló pontos vezetése elengedhetetlen a hatósági ellenőrzés eredményes végzése szempontjából, indokolt az erre vonatkozó szabály megsértését a súlyos jogsértések körébe emelni.130. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmtv.) 15. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás a szerződésekről a naplóban nyilvántartást vezet, és e naplót az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig megőrzi. A rendőrség az Szvmtv. 15. § (4) bekezdése szerint - a szerződéses felek érdekeinek sérelme nélkül - megtekintheti a naplót, továbbá a nyilvántartási okmányokat. A gyakorlatban esetenként visszásságot okoz, hogy a naplóhoz kapcsolódó nyilvántartást attól fizikailag elkülönülve, különálló lapok formájában vezetik, ami lehetőséget biztosít a nyilvántartás adatainak - az eredetileg rögzített szöveg (adat) nyomon követhetősége biztosításának mellőzésével történő -megváltoztatására.A módosítás alapján a szerződést ténylegesen teljesítő személy vagy személyek nevét, a megbízó nevét, lakcímét vagy székhelyét, a 20. § alapján a fizetett egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, valamint az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát csak a naplóban lehet nyilvántartani, más módon nem. Ez elősegíti az Szvmtv. 15. § (3) bekezdésében előírt, az eredetileg rögzített szöveg olvashatóságát biztosító rendelkezés érvényesülését is.
131. §
Szövegpontosító rendelkezés.132. §
A módosítás célja, hogy - a hatóság adminisztrációs, valamint az ügyfelek személyes megjelenés jelentette terheinek csökkentése érdekében - az egyszerűbb megítélésű, illetve a személyes megjelenést nem igénylő ügyekben az ügyindítást kizárólag elektronikus úton tegye lehetővé.134. §
A jogszerűen elrendelt kiutasítás végrehajtást megelőző hivatalbóli visszavonásának lehetőségét a Harmtv. 47. § (10) bekezdése biztosítja.A módosítás célja, hogy kötelező jelleggel előírja a kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom visszavonását abban az esetben, ha magyar hatóság a külföldit a kiutasítás elrendelését követően, de annak végrehajtása előtt védelemben részesíti (pl. menekültként ismeri el) vagy befogadottként ismeri el.
135. §, 137. §, 141. §
A módosítások célja, hogy a meghívólevéllel kapcsolatos szabályokat, a meghívólevél hatósági záradékolása iránti eljárást és ezzel összefüggésben a látogatás céljából kiadott tartózkodási engedélyt kivezesse az idegenrendészeti szabályozásból. A kérelmek száma az elmúlt években nagymértékben csökkent, továbbá több évtizedes gyakorlati tapasztalat alapján megállapítható, hogy a meghívólevél intézménye feleslegessé vált.Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy a kivezetés előtt kiadott, hatóság által záradékolt meghívólevél az érvényességi ideje alatt, a benne meghatározott érvényességi idővel felhasználható maradjon idegenrendészeti hatósági ügyben, továbbá a látogatás céljából kiadott tartózkodási engedélyek érvényesek maradnak a rajtuk meghatározott időpontig.
A meghívó definíciója, továbbá a meghívó kártérítési felelőssége és a vele kapcsolatos jogutódlás hatályos szabályai az átmeneti rendelkezések közé kerülnek.
136. §
Az egészségügyi vonatkozású beutazási szabálynak való megfelelés érdekében szükséges pontosítani a személyt érintő vizsgálatok körét, és rögzíteni az alávetési kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét a kiutasítások végrehajtása eredményességének biztosítása érdekében.138. §
A szálláshelyváltozás bejelentését kizárólag elektronikus úton lehet megtenni, ami nagymértékben csökkenti az idegenrendészeti hatóság adminisztrációs és ügyfélszolgálati terheit, továbbá hozzájárul az elektronikusan intézhető ügyek számának emeléséhez. Emellett csökkenti az ügyfél terheit is, hiszen nem kell az idegenrendészeti hatóság előtt személyesen megjelennie.139. §
Az (1) bekezdéshezA módosítás célja, hogy a hatóság az ügyek egyszerűbb intézése érdekében a foglalkoztatóval is tarthasson kapcsolatot.
A (2) bekezdéshez
A hatóság adminisztrációs terheinek, valamint az ügyfelek személyes megjelenés jelentette adminisztratív terheinek csökkentése érdekében indokolt az egyszerűbb megítélésű, illetve a személyes megjelenést nem igénylő ügyekben kizárólagos elektronikus ügyindítást kötelezővé tenni. A kötelezés nem vonatkozik a külképviseleten vagy a kivételes méltánylást érdemlő körülmény igazolásával előterjesztett kérelmekre, melyek a jövőben sem indíthatóak az idegenrendészeti elektronikus ügyintézési felületen.
Indokolt továbbá annak előírása is, hogy az egyébként elektronikus ügyintézésre kötelezett személy esetében (pl. jogi képviselő vagy gazdasági társaság) az eljáró meghatalmazott kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő ügyfelei kérelmeit.
A (3) bekezdéshez
Indokolt az elektronikusan indítható ügyek esetén a kérelem benyújtás folyamatának az egyszerűsítése, az ügyféli terhek csökkentése annak érdekében, hogy a kérelmet benyújtónak ne legyen szükséges a kérelem benyújtásához nyomtatásra, és aláírást követően a kérelem nyomtatvány visszatöltésére. Emellett a foglalkoztatók esetén továbbra is szükséges rögzíteni, hogy kizárólag elektronikus úton indíthatják az általuk indítható kérelmeket.
140. §
Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a büntetés-végrehajtási intézet és az idegenrendészeti hatóság (a továbbiakban: OIF) kölcsönösen tudomással bírjon arról, ha harmadik országbeli személlyel szemben büntetőeljárás indul, ilyen személyt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, illetve annak letöltése után szabadul, vagy ha az elítélttel szemben az OIF idegenrendészeti kiutasítást rendelt el. Ennek az "adatcserének" egy része már most is szabályozott, a teljesség érdekében szükséges a tervezet szerinti módosítás. A módosítás hatályba lépésével az alábbiak szerint alakul az adatáramlás:A fentiek ismeretében lehetősége nyílik az OIF-nak, hogy döntsön az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése indokoltságáról, illetve annak a szabadulás után érvényt szerezhessen. Ugyancsak szükséges a másik oldalról, hogy jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt külföldi személy esetén a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet is értesüljön arról, ha az elítélttel szemben idegenrendészeti kiutasítás lett elrendelve.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 831. §-a jelenleg is rögzíti, hogy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nem magyar állampolgárságú vagy Magyarországon lakcímmel nem rendelkező gyanúsított első kihallgatásáról tájékoztatja az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti, illetve menekültügyi hatóságot. A befogadás során az OIF a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés q) pontja alapján jogosult adatot továbbítani a büntetés-végrehajtási intézet részére az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében. A tervezet szerinti módosítás ezt a rendelkezést egészíti ki azzal, hogy az adattovábbítás másik lehetséges célja, hogy az OIF tájékoztassa a befogadó büntetés-végrehajtási intézetet arról, ha az elítélttel szemben idegenrendészeti kiutasítást rendelt el.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény hatályos 214. §-a pedig azzal zárja és teszi teljessé a kapcsolódó szabályozást, hogy kötelezi a büntetés-végrehajtási intézetet arra, hogy a külföldi elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal, ha a szabadságvesztés hátralévő tartama kevesebb harminc napnál, akkor legkésőbb a jogerős ügydöntő határozatról szóló bírói értesítés kézhezvételét követő munkanapon, illetve, ha a szabadulás időpontja indokolja, haladéktalanul értesíti az ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot értesítse az elítélt szabadulásáról.
A törvénymódosítás a tartózkodási engedély meglétének vizsgálata érdekében - meghatározott adatok tekintetében - az idegenrendészeti nyilvántartás és a vezetői engedély-nyilvántartás közötti közvetlen, korszerű rendszerkapcsolatot segíti elő.
142. §
Az a) ponthozA módosítás célja a kiemelt foglalkoztatók által indított ügyek esetén az eljárásrend egyszerűsítése annak érdekében, hogy csökkenjen az ügyféli személyes megjelenések száma és a külképviseletek ügyterhe. A kiemelt foglalkoztatók által indított ügyekben az ügyféli meghatalmazások helyett -melyek arra tekintettel, hogy külföldön lévő ügyféllel kerülnek felvételezésre és ezáltal a hitelessége szigorú eljárásrendhez és külképviseleti hitelesítéshez kötött - elegendő egy egyoldalú ügyféli hozzájáruló nyilatkozat a foglalkoztatói kérelem benyújtásához.
A b) ponthoz
A módosítás célja - a Harmtv. 86/J. § (10) bekezdés b) pontjának egyidejű módosításával - az elektronikusan indítható ügyek esetén a kérelem-benyújtás folyamatának az egyszerűsítése. A kérelmezőnek a módosítás alapján nem kell kinyomtatnia és aláírnia a kérelmét, majd azt feltöltenie az idegenrendészeti elektronikus ügyintézési felületre, tekintettel arra, hogy a biometrikus adatfelvételezés érdekében a kérelem benyújtását követően meg kell jelennie személyesen a hatóság előtt. Ennek során adja meg az aláírásmintát is, amely későbbiekben az okmány tartalmi elemeként is funkcionál.
143. §
Az a), c), d), f), g), h), i) és k) ponthozA módosítások célja, hogy a meghívólevéllel kapcsolatos szabályokat, a meghívólevél hatósági záradékolása iránti eljárást és ezzel összefüggésben a látogatás céljából kiadott tartózkodási engedélyt kivezesse az idegenrendészeti szabályozásból. A kérelmek száma az elmúlt években nagymértékben csökkent, továbbá több évtizedes gyakorlati tapasztalat alapján megállapítható, hogy a meghívólevél intézménye feleslegessé vált.
A b), l), m) és n) ponthoz
A módosítás szerinti hatályon kívül helyezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változásának átvezetése a törvény szövegében.
Az e) ponthoz
A jogszabály módosítás célja annak kiküszöbölése, hogy a szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult - különösen a más tagállam területén tartózkodási jogosultsággal rendelkező - harmadik országbeli állampolgárok kiutasításainak kötelező, hatósági kísérettel való elrendelése indokolatlan terhet jelentsen az idegenrendészeti hatóság számára. Cél továbbá az is, hogy ha ezen személyi kör esetében a távozási hajlandóság és képesség esetén a kiutasítás más, költséghatékonyabb és Magyarország belső biztonságát megfelelően biztosító módon is végrehajtható, akkor a kötelező kitoloncolás ne vezessen az eljárás elhúzódásához,
Az j) ponthoz
A módosítás célja - a Harmtv. 86/J. § (7) bekezdés b) pontjának egyidejű módosításával - az elektronikusan indítható ügyek esetén a kérelem-benyújtás folyamatának az egyszerűsítése. A kérelmezőnek a módosítás alapján nem kell kinyomtatnia és aláírnia a kérelmét, majd azt feltöltenie az idegenrendészeti elektronikus ügyintézési felületre, tekintettel arra, hogy a biometrikus adatfelvételezés érdekében a kérelem benyújtását követően meg kell jelennie személyesen a hatóság előtt. Ennek során adja meg az aláírásmintát is, amely későbbiekben az okmány tartalmi elemeként is funkcionál.
144. §
Szabálysértési jogsegély ügyekben a központi hatósághoz végrehajtás céljából érkeznek olyan ügyek, amelyek alapjául szolgáló egyik cselekmény a nemzeti jog szerint szabálysértést, másik közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegést valósít meg.A végrehajtási ügyekre vonatkozó szabályok ugyanakkor vagy a szabálysértés, vagy a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések miatt kiszabott pénzbírságok végrehajtására tartalmaz rendelkezést. A módosítás egyértelművé teszi, hogy azon ügyekben, ahol egyidejűleg szabálysértés és közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés a jogerősen kiszabott pénzbírság alapjául szolgáló cselekmény, a pénzbírságot adók módjára kell behajtani.
145. §
A kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat (a továbbiakban: Kerethatározat) preambulumának (2) bekezdése a kölcsönös elismerés elvét határozta meg az igazságügyi és közigazgatási hatóságok által kiszabott pénzbüntetésekre és az ilyen büntetések végrehajtására. A Kerethatározat 7. cikk (2) bekezdés g) pontjának a törvényben való megjelenítése a Kerethatározat 3. cikkében meghatározott alapjogok védelmére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban szükséges.A pontosító javaslat értelmében, ha a jogerős határozattal kiszabott szabálysértésnek minősülő pénzbírság végrehajtása körében a végrehajtást átvevő központi hatóság az eljárási iratok adatai alapján azt tapasztalja, hogy a megbüntetett személy nem tudott élni az őt megillető jogorvoslati lehetőséggel - a végrehajtást kibocsátó tagállammal lefolytatott konzultációt követően -, dönthet az elismerés megtagadásáról, ha azt indokoltnak tartja a Kerethatározat 7. cikkében foglalt feltételek fennállása miatt.
146. §
A törvény szövegének pontosításával az elismerés iránti kérelem előterjesztésére nem jogosultak köre bővítésre kerül, melynek eredményeként nem csak annak a kérelme kerül elutasításra, akinek esetében nem az arra jogosult terjesztette elő a kérelmet, hanem annak is, aki nem jogosult menedékjogi kérelmet előterjeszteni.147. §
A szabályozás célja, hogy a menedékkérő személyes meghallgatására történő írásbeli felhívás hatóság általi kiküldése, és a felhívás kézhezvételéről vagy annak meghiúsulásáról szóló postai értesítő hatósághoz történő visszaérkezése közötti időtartam ne számítson bele az ügyintézési határidőbe, figyelemmel arra, hogy a hatóság érdekkörén kívül álló körülmények - mint például az átvétel címzett általi megtagadása, illetve a postai szolgáltatás akadályoztatása - számottevő időveszteséget okozhatnak az eljárási határidő szempontjából.148-149. §
A kiutasítást a menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) alapján rendeli el, melyben a kiutasítás végrehajtásának módja az önkéntes távozás, illetve a kitoloncolás. A kitoloncolás elrendelésének esetei a Harmtv. 65. §-án alapulnak, tehát ha az ott felsorolt esetek fennállnak, a menekültügyi hatóság a kiutasítás végrehajtását kitoloncolással rendeli el. Ha a Harmtv. 65. §-ában foglalt feltételek nem állnak fenn, akkor lehetőség van a kiutasítást önkéntes távozásra nyitva álló határidő megjelölésével elrendelni. A módosítás lehetővé teszi a menekültügyi hatóság részére, hogy a kiutasítás végrehajtását önkéntes távozással is elrendelhesse, amennyiben annak feltételei fennállnak. A kitoloncolás elrendelése esetén a Harmtv. 47. §-a értelmében el kell rendelni a beutazási és tartózkodási tilalmat, valamint meg kell határozni annak időtartamát.150. §
Az (1) bekezdéshezA menekültügyi nyilvántartásban a visszaélések elkerülése céljából szerepeltetni kell az abban szereplő személy részére a menekültügyi hatóság által megállapított és nyújtott támogatás és ellátás típusát, mértékét, időtartamát.
A (2) bekezdéshez
A menekültügyi hatóság jelenleg a kérelem benyújtásával egyidejűleg rögzíti a menedékkérők ujjnyomat adatait és azt megküldi a szakhatóságoknak. Az ujjnyomat-vizsgálat eredményét azonban később nem továbbítja automatikusan a menekültügyi hatóság, azt kizárólag az iratbetekintés révén ismerheti meg a szakhatóság, ezért a módosítás e körben is automatikus és haladéktalan adattovábbítást ír elő a menekültügyi hatóság számára.
151. §
A határvadász jogosult a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személlyel szemben az Áht. szerinti kísérés végrehajtására, ezért szükséges az Áht. 5. § (1a) és (1b) bekezdésének módosítása, mert a hatályos rendelkezések alapján a kísérési feladat végrehajtására csak a rendőr jogosult.154. §
A rendelkezés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára lehetővé teszi, hogy hatósági tevékenysége ellátásához adatigénylés útján megismerje az egyéni vállalkozó nyilvános nyilvántartásban nem szereplő valamennyi adatát. Ezzel a 2022. január 1-től működő elektronikus hatósági ügyintézésben a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek biztosítottá válik a közvetlen hozzáférés az egyéni vállalkozó minden adatához.156. §
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításának célja annak rögzítése, hogy a menedékes is lehet közfoglalkoztatott.158. §
Az ENSZ Egyezmény végrehajtása szükségessé teszi, hogy független mechanizmus jöjjön létre a Fogyatékosságügyi Egyezmény rendelkezései hatályosulásának ellenőrzésére. Az alapvető jogok biztosa feladata volt eddig is, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítson az ENSZ Egyezményben foglaltak végrehajtásának segítésére, védelmére és ellenőrzésére, a jövőben azonban még hatékonyabb módon látja el a fogyatékossággal élők alapvető jogainak védelmét, bevonva a civil társadalmat, különösen a fogyatékossággal élő személyeket és az őket képviselő szervezeteket.159. §
Az alapvető jogok biztosa a független mechanizmushoz kötődő feladatkörében ombudsmani típusú vizsgálatokat folytathat, azonban szükséges, hogy jogkörei szélesebb körűek legyenek eljárásai általános szabályaihoz képest.Lehetővé válik, hogy - beadvány hiányában is - rendszeresen vizsgálja a fogyatékos emberek jogainak érvényesülését minden területen.
A hatékony alapjogvédelmet teszi lehetővé, hogy természetes személy alapvető jogával kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból eljárást folytathasson akkor is, ha a fogyatékossággal élő személy nem képes jogai védelmében fellépni vagy beadvány benyújtása aránytalan nehézséget jelentene számára.
Az alapvető jogok biztosa feladatainak ellátását a civil társadalmat reprezentáló Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület fogja segíteni. Az ENSZ Egyezményből következően e testület munkájába nemcsak a fogyatékossággal élők érdekképviseleti szerveit, hanem a civil szervezetek és e terület szakértői minél szélesebb körét szükséges bevonni.
A Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület megalakításának, működésének, tevékenységének részletes szabályait az alapvető jogok biztosa normatív utasítással állapítja meg.
A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatai teljesítése körében az alapvető jogok biztosa személyesen és az e feladat teljesítésére általa felhatalmazott - a fogyatékosságügyi szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy szakmai gyakorlattal rendelkező - munkatársai útján is eljárhat. Az alapvető jogok biztosa a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítésében való közreműködésre eseti vagy állandó jelleggel más szakértőket is felhatalmazhat.
160-161. §
A fogyatékosságügyi független mechanizmussal összefüggésben létrejövő új elkülönült szervezeti egységek vezetőinek jogállását, valamint kinevezési, felmentési és munkáltatói jogait határozzák meg a rendelkezések. Rendelkeznek továbbá a főigazgató munkáját segítő főigazgató-helyettes illetményéről és juttatásairól is.A megszűnt Független Rendészeti Panasztestület feladatait ellátó elkülönült szervezeti egységet indokolt főigazgatósággá alakítani az eddigi igazgatóság helyett. A Rendészeti Főigazgató a hivatal más főigazgatóival azonos illetményben és juttatásokban részesül. Munkáját főigazgató-helyettes segíti.
162-164. §
A hivatásos katasztrófavédelmi szervnek 2020. január 1-től van a veszélyes áruk szállítására használt, nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártási típus jóváhagyására vonatkozó hatósági engedélyezési hatásköre.A veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártási típus jóváhagyása - a sokrétű műszaki előírást és műszaki dokumentációt tartalmazó, az esetek többségében külföldi ügyfelek által benyújtott kérelmek alapos elbírálása miatt - hosszabb időt vesz igénybe, ezért indokolt arra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti teljes eljárás szabályait alkalmazni.
Egyes előírások betartását a veszélyes áruszállítás, csomagolás biztonságának fenntartása érdekében ki kell kényszeríteni. Jelenleg az engedélyező hatóság részére más szankcionálási lehetőség nem áll rendelkezésre, mint az, hogy a szabálytalanul működő vállalkozás tevékenységét megtiltsa és a gyártási engedélyt visszavonja. Ez súlyos szankció, ami nem célja a hatósági eljárásnak. Egyidejűleg hatékony módszer lehet a hatósági ellenőrzés és bírság kiszabása, amelyre a törvénymódosítás lehetőséget ad. A törvénymódosítás meghatározza a fizetésre kötelezettek körét is. A 24/E. § (5) bekezdése utal arra, hogy az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összege külön jogszabályban (kormányrendeleti szinten) lesz megállapítva. A 24/E. § (6) bekezdésében meghatározott, a bírság kiszabására vonatkozó elévülési idő figyelembe veszi részben a kiadott gyártási típus jóváhagyási engedélyek érvényességi idejét, részben pedig azon szakmai szabályozást, amely szerint a műanyag csomagolóeszközök a gyártástól számított 5 évig használhatóak. Emiatt a gyártási típus jóváhagyási engedéllyel rendelkező adott csomagolóeszköz az engedély érvényességének lejárta után nem gyártható, és a gyártástól számított 5 év elteltét követően nem kérhető számon a gyártás és a csomagolóeszköz megfelelősége sem.
A törvénymódosítás a gyártási típus jóváhagyáshoz, a gyártási tevékenység ellenőrzéséhez, valamint a mintavételhez és a szabálytalan tevékenység szankcionálásához együttesen biztosítja a keretszabályozást és a részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést is.
165-166. §
A hatályos szabályozás alapján a Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése, valamint a katasztrófák elleni felkészüléssel, megelőzéssel, védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos feladatok összehangolt megoldása érdekében kormányzati koordinációs szervet (Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság - KKB) működtet. 2022. november 1-től a védelmi és biztonsági események szintjét elérő események kezelése a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (a továbbiakban: Vbő.) alapján történik, a kormányzati koordináció a Védelmi Igazgatási Hivatal útján valósul meg. Ugyanakkor a védelmi és biztonsági események szintjét el nem érő, kiterjedt káresemények során is szükség lehet a katasztrófavédelemmel összefüggő döntések előkészítésére, valamint a katasztrófák elleni felkészüléssel, megelőzéssel, védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos feladatok összehangolására a KKB keretében.Ugyanakkor a kormányzati koordinációs szerv megjelölés pontosítása szükséges, hogy egyértelműen jelzésre kerüljön, hogy a bizottság csak a katasztrófavédelmi helyzetekben látja el a szükséges koordinációs feladatokat.
Szintén a Vbö. szabályozása alapján módosult a polgármesterek mellett működő referensekre vonatkozó szabályozás, ezzel összhangban az egységes fogalomhasználat miatt indokolt a katasztrófavédelmi törvényben a referensek megjelöléséből az "önkormányzati" jelző elhagyása.
167-170. §
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása az alábbi tárgykört érinti:1. az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra történő jelentkezés mellett a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti szerződéses határvadász és iskolaőr feladatok ellátása esetén is rögzítésre kerül, hogy ebben az esetben a szolgálati járandóság mértéke a jelenleg hatályos szabályokkal ellentétben nem csökkenthető a személyi jövedelemadó mértékével, illetve
2. a korai nyugellátásban részesülő éves keretösszeg nélkül vállalhat a Hszt. szerinti szerződéses határvadász vagy iskolaőr feladatellátására irányuló jogviszonyt, így az éves keresetre vonatkozó keretösszeg, tehát kereseti korlát alól kivételként kerül kezelésre e két jogviszonyból származó jövedelem.
171. §
A kártalanítás hatályos szabályai vonatkozásában a módosítás mindössze két jelentős változást hajt végre. A módosítással egyrészről már nem lesz szükségszerű feltétele a kártalanítási igény érvényesítésének az, hogy a szabálysértési eljárást megszüntető döntés szülessen. A büntetőeljárás szabályaihoz közelítve lehetőség lesz kártalanításra akkor is, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat alapján az elkövetővel szemben jogerősen enyhébb büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, vagy a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása esetén annak végrehajtása alaptalan volt. Ennek garanciája, hogy erről az elkövetőt a kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatni kell. Másrészt - szintén a büntetőeljárás szabályaival egyezően - kiterjeszti a kártalanítási igényként érvényesíthető igények körét a szabadság alaptalan korlátozása, illetve elvonása miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíjra is.Az osztott szerkezetű kártalanítás bevezetésére tekintettel a módosítás rögzíti, hogy a két lehetőség közül az elkövető választhat. Az egyszerűsített eljárás választása esetén megállapodás jön létre a kártalanítást igénylő és a magyar állam között bírósági eljárás nélkül, amelyet követően további igényérvényesítésnek helye nincs. Meghatározott tarifarendszer szerinti fix összeg jár az igénylőnek a jogalap fennállása esetén.
A kártalanítás szabályait a módosítás átláthatóbban rendszerezi a hatályos szabályozáshoz képest: a kártalanítás fogalmi meghatározását követően először a jogalap, majd a kizáró okok kerülnek szabályozásra, ezt követik a kártalanítási eljárás közös szabályai, majd az egyszerűsített kártalanítási eljárás speciális szabályai, továbbá a kártalanítási perrel kapcsolatos rendelkezések, végül a kártalanítás kifizetésére vonatkozó szabályok, aztán a visszafizetésre vonatkozó rendelkezések.
A módosítás kiegészíti és ezáltal koherenssé teszi a szabályozást annak rögzítésével, hogy kártalanítás jár az őrizetért is, ha annak tartama a hetvenkét órát meghaladja. Mivel őrizetbe vételre csak elzárással fenyegetett szabálysértés miatt indult eljárásban van lehetőség, és a rendőrség legfeljebb hetvenkét órára jogosult az őrizetbe vételt elrendelni, azt követően már az ügyben eljáró bíróság hatásköre a személyi szabadság további elvonása, így kérelem előterjesztésére az őrizetet elrendelő rendőri szervnél nincs lehetőség.
A módosítás érintetlenül hagyja a kártalanítási per eredeti szerepét is: az egyszerűsített kártalanítási eljárás igénybevétele nélkül kártalanítási per indítható, ugyanakkor így elkerülhető és ezáltal az igényérvényesítés sokkal hatékonyabbá válhat az egyszerűsített kártalanítási eljárás alkalmazásával.
Az egyszerűsített (tarifális) kártalanítási eljárás bevezetésétől gyakorlatilag rövid időn belüli peren kívüli megegyezés várható. Az egyszerűsített eljárás során külön kormányrendeletben meghatározott tarifarendszer szerinti, a személyes szabadság alaptalan korlátozásának vagy elvonásának naptári napjai szerint meghatározott összeg jár a jogalap fennállása esetén.
A módosítás rögzíti, hogy ezekben a kártalanítási ügyekben az államot a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter képviseli.
Az egyszerűsített kártalanítási eljárás lényege, hogy ennek kérelmezése esetén az szabálysértési szabályozásért felelős miniszter megvizsgálja a megállapodás megkötéséhez szükséges törvényi feltételek fennállását, és ha a jogalap nem vitás, továbbá kizáró ok sem merül fel, akkor a kormányrendeletben meghatározott tarifa alapján meghatározza az igénylőnek járó összeget, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás kiterjed arra is, hogy írásbeli megállapodás zárja le az egyszerűsített kártalanítási eljárást, ha a meghatározott kártalanítási összeg elfogadásra kerül a kártalanítást igénylő részéről.
A módosítás pontosan megjelöli, hogy az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet milyen esetben melyik szervnél kell benyújtani és egyértelműen rögzíti, hogy ugyanazon eljárásban csak egy alkalommal nyújtható be egyszerűsített kártalanítás iránti kérelem. Az ismételt kérelmet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy nem küldi meg a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek, és a kérelem benyújtóját erről - a kérelem érdemi vizsgálata nélkül - tájékoztatja.
Ha bármilyen okból az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtásától számított öt hónapon belül nem jön létre a megállapodás, vagy a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, úgy a kártalanítást igénylőnek lehetősége van arra, hogy a határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való miniszteri tájékoztatást követő két hónapon belül keresetlevél benyújtásával kártalanítási pert indítson. A módosítás rögzíti, hogy a keresetlevelet mikor, melyik bíróságnál, hatóságnál lehet előterjeszteni. A jogalkotói cél, hogy kizárólag az egyszerűsített kártalanítási eljárást követő per esetén kelljen a keresetlevelet az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál előterjeszteni, ezért ennek megfelelő utaló kivételszabályt is megjelenít a 133/F. §-ban, mivel az a kártalanítási perekre egységesen -tehát az egyszerűsített kártalanítási eljárást követő perre is kiterjedően - fogalmaz meg szabályokat.
A módosítás megállapítja a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályokat is arra az esetre, ha a kártalanítást igénylő személy a szabálysértéssel okozott azon kárt nem térítette meg, melyre a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős döntésében kötelezte. Ilyen esetben a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter jogosult lesz a kártalanítási összeg visszatartására.
172. §
A módosítás új felhatalmazó rendelkezést is megállapít, melynek alapján a Kormány rendeletben határozza meg az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében kifizethető összeget, a kiszámítás módját, illetve a megállapodás megkötésével és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályokat.173. §
Az a) ponthoz:A hatályos szabályozás az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazását meghatározott esetekben kizárja. A javaslat az ismételt elkövetésre vonatkozó szabályok korábbi módosításához igazodóan pontosítja a rendelkezést.
A b) ponthoz:
A módosítás célja a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetés költségére vonatkozó rendelkezés pontosítása. A módosítás rögzíti, hogy az elővezetés költségét az Rtv. alapján a foganatosító szerv igazolja, amelynek megfizetésére aztán a szabálysértési törvény alapján az elővezetett személyt kötelezi az elrendelő szerv.
A c) ponthoz:
A hatályos szabályozás az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazását meghatározott esetekben kizárja. A javaslat az ismételt elkövetésre vonatkozó szabályok korábbi módosításához igazodóan pontosítja a rendelkezést.
A d) ponthoz:
A javaslat a szabálysértési eljárásra vonatkozó képviseleti szabályokhoz igazodóan pontosítja a méltányossági kérelem benyújtására jogosultak körét a nagykorú hozzátartozóval.
Az e) ponthoz:
A szabálysértési törvény előállításhoz és elővezetéshez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezése módosításának célja, hogy az összhangban legyen az Rtv. kapcsolódó felhatalmazó rendelkezésével. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az előállítás és elővezetés költsége mértékének megállapítása a rendészetért felelős miniszter hatásköre, melyet rendeletben rögzít (elrendelő és foganatosító szerv közötti reláció). A szabálysértési törvény szerinti felhatalmazó rendelkezés kifejezetten a költség megállapítására vonatkozik (eljáró szerv és az elővezetett, előállított személy közötti reláció).
174. §
A Vbö. 2022. november 1-től - a jelenlegi szabálysértési eljárás helyett - közigazgatási szankcióval sújtja a polgári védelmi, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget megsértőket. A szabálysértési törvény kimondja, ha egy tényállás közigazgatási eljárásban is elbírálható, szabálysértési eljárás nem folytatható le, így a szabálysértési törvény vonatkozó két tényállását a törvénymódosítás hatályon kívül helyezi.175. §
A rendelkezés meghatározza a kritikus munkakör fogalmát, ami segíti a törvény értelmezését, mivel a törvény több esetben tartalmaz a kritikus munkakörrel kapcsolatos előírást.176. §
A Vbö. 10. § (2) bekezdés o) pontja alapján a létfontosságú rendszerelem kritikus munkakörben foglalkoztatottja a polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti. Annak érdekében, hogy a kritikus munkaköröket betöltő személyek a feladatukat a létfontosságú rendszerelemnél el tudják látni, szükséges, hogy ezt a minősítést a polgári védelmi kötelezettség megállapításánál és a polgári védelmi szervezetbe történő beosztásnál a polgármester figyelembe tudja venni, és ne ossza be az adott személyeket egyéb kötelezettség ellátására.Tekintettel arra, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazást törvényi szinten szükséges biztosítani, indokolt az Lrtv. fentiek szerinti módosítása.
177. §
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) módosításának célja felhatalmazó rendelkezés elhelyezése annak érdekében, hogy a biztonsági összekötő személy képzésének és továbbképzésének tartalmáról szóló rendeletet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter megalkothassa, a törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti rendszeres képzési és továbbképzési kötelezettségek részletezése céljából.178. §, 1. melléklet
Az Lrtv. 1. mellékletében az "Infokommunikációs technológiák" ágazat kiegészítésre kerül a meteorológiai infrastruktúra alágazattal, amely az Országos Meteorológiai Szolgálatról és a meteorológiai tevékenységről szóló 353/2021. (VI. 24.) Korm. rendelet 2. § f) pontja szerint meteorológiai adat és információ előállítására alkalmas mérő, megfigyelő, infokommunikációs, adatfeldolgozó, megjelenítő, archiváló és szolgáltató rendszer. E rendszerek alágazati besorolásukból fakadó értelmezési problémák miatt eddig egyik alágazatban sem kerültek kijelölésre.181. §
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 4. § (7) bekezdés c) pontja szerint a körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó a körözött közokirat érvényességi idejének lejártától számított 10 évig kezeli. A módosítás célja, hogy ezt az adatkezelési időt lehetőség szerint lerövidítse.A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 268. § (2) bekezdése szerint - általános szabályként - a körözést vissza kell vonni, ha az elrendelés oka megszűnt, illetőleg a bizonyítási eszközként keresett vagy bizonyítási eszközként azonosítandó dolgok körözését vissza kell vonni az eljárás megszüntetését, illetve jogerős befejezését követően. Az elveszett, eltulajdonított okmányok tekintetében a lehetőségként fennálló visszaélésre tekintettel indokolt speciális adatkezelési idő megállapítása. Méltányolható elvárás, hogy büntetőeljárásban körözött dolgok körözése mindaddig érvényben maradjon, amíg az adott bűncselekmény büntethetősége nem évül el. A módosítással a büntetőeljárásban körözött közokiratok esetén konzekvensen tartható, és a Be. vonatkozó szabályaihoz igazodó objektív határidő kerül meghatározásra.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban. Szabstv.) 6. § (6) bekezdése szerint a szabálysértési eljárásban a szabálysértés büntethetőségének abszolút elévülési ideje két év. Mivel a szabálysértési eljárás lezárásakor a körözést vissza kell vonni, ezért a büntetőeljárásban körözött közokirat szabályait a szabálysértési eljárás esetében is indokolt bevezetni.
Az egyéb okból elrendelt körözésekhez kapcsolódó 5 éves adatkezelési határidő az általános gyakorlati tapasztalatoknak megfeleltethető, optimális határidő. A körözés elrendelésétől számított 5 év meghatározása megoldást nyújt az olyan közokiratok esetében is, amelyek érvényességi idő nélkül kerülnek kiállításra ("visszavonásig érvényes"), vagy az bármely okból (pl. hatósági nyilvántartás hiánya miatt) nem állapítható meg.
186-187. §, 209. §, 212. §, 257-258. §
A rendelkezések értelmében szerződéses határvadász foglalkoztatása a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szabályrendszerében nem munkaviszonyban történik. Egy új, önálló szerződéses jogviszony jön létre, amelyre esetenként eltérő, különleges szabályok az irányadók. Ez a szabályozás területén úgy jelenik meg, hogy a jelenlegi hivatásos szolgálati jogviszonytól eltérő szabályok kerülnek rögzítésre, amelyek kizárólag a határvadász állományra irányadók és alkalmazandók. A jogviszony alapvetően - a szükséges eltérésekkel - a hivatásos szolgálati jogviszony jogintézményeire épül, szerződéses jellegéből adódó sajátosságokkal. E személyi kör tagjainak feladata és az állami kényszer alkalmazásának lehetősége jelentősen megkülönbözteti őket.A Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred állományába tartozó szerződéses határvadász az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) tisztesi rendfokozati állománycsoportba tartozó állomány tagja, aki három éves határozott időre szóló szerződésben vállalja az Rtv. 1. § (2) bekezdés 10. és 11., továbbá 13. pontjában meghatározott feladatokhoz kapcsolódó határvadász feladatok (a továbbiakban: határvadász feladat) ellátását.
A határvadász szerződéses jogviszony sajátos jellegéből adódóan az egységes jogalkalmazás, valamint a következetes és átlátható szabályozás érdekében rögzítésre kerül a Hszt. hivatásos állományára irányadó szabályainak alkalmazhatósága e személyi körre. Ugyanakkor a rendvédelmi hivatásos terminológia egyes elemeinek megfeleltetése szükséges e személyi kör tagjaira, ezzel összefüggésben a Hszt. nem alkalmazható rendelkezéseinek rögzítése a kizárás érdekében. A hivatásos jogviszonytól eltérően - a korlátozott időtartamra tekintettel - nem kapcsolódik a jogviszonyhoz pl. előmenetel, besorolás, teljesítményértékelés.
A szerződéses határvadász jogviszony a Rendőrség és a határvadász között létrejött különleges jogviszony az Rtv.-ben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó határvadász feladat ellátása érdekében, amelyben mindkét felet a sajátos rendvédelmi körülményeknek megfelelő, a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A többletkötelezettségeket jelzi, hogy a határvadász a jogviszonyból fakadó kötelmeit egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A rendvédelmi szerv e vállalásért cserébe köteles biztosítani a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételeket, a törvényben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred parancsnoka.
Meghatározásra kerülnek a szerződéses jogviszony létesítésének feltételei. A jogviszony szerződéssel jön létre, három éves időtartamra, hat hónapos próbaidő kikötésével. A szerződés egy alkalommal meghosszabbítható legfeljebb további három évre. A hosszabbításra irányadó főszabály alól kivételt képez a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ideje, ezen időszak alatt a meghosszabbított szerződéses jogviszony közös megegyezéssel a hosszabbítást követően is meghosszabbítható újabb határozott időtartamra.
A határvadász esetében alkalmazhatók lesznek a szerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai, így az átrendelés szabályainak alkalmazása is, biztosítva ezzel a feladatellátásból adódó esetleges feladatellátási hely igény szerinti rugalmas változtatását.
Speciális szabályozás érvényesül a jogviszony-megszüntetés tekintetében, figyelemmel a határozott időre, tovább arra, hogy szerződéses jogviszonyról van szó. Új jogcím a szerződés felbontása, az e körbe tartozó három esetben a határozott időből hátralévő időre járó illetmény 50%-a jár a határvadásznak.
A feladatellátás sikeres határvadász vizsga birtokában kezdhető el, a képzés és vizsga rendjét, a helyette elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét miniszteri rendelet szabályozza. A szerződéses határvadász esetében a Hszt. szabályrendszerében új elemként a rendvédelmi szerv sajátosságaihoz igazodóan bevezetésre kerül a tisztesi rendfokozat.
A szerződéses jogviszony létesítésének feltétele az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasság, a feltételek részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg.
A szerződéses határvadász esetében a Hszt. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseihez képest a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése megengedett, amennyiben az nem ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy nem veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét. A munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítéséhez bejelentési kötelezettség kerül előírásra.
A szerződéses határvadász részére megállapítandó alapszabadság mértéke a hivatásos állomány tagjáéval azonos mértékű, 25 nap. A pótszabadság mértékének a jogviszonyban töltött időhöz -figyelemmel annak határozott idejére és rövid tartamára - igazodóan eltérő mértékű mértékben kerül szabályozásra. A pótszabadság Hszt. szabályrendszere szerinti esetkörei azonban a hivatásos állomány tagja részére megállapítandó mértékhez igazodnak. A határvadász esetében rögzítésre kerül, hogy tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg, amelynek időtartamára a távolléti díj 100 %-a jár.
A szabályozás az illetmény tekintetében a Hszt. szabályrendszerétől eltérő rendelkezést tartalmaz, amely értelmében a határvadász illetményének összetevői:
a) alapilletmény (mértéke legalább a garantált bérminimum), ehhez kapcsolódóan
b) éjszakai, készenléti és kiemelt készenléti pótlék, továbbá
c) - munkáltatói döntés alapján - az idegennyelv-tudási pótlék jár, illetve
d) speciális határvadász szolgálati pótlék kerül bevezetésre, amelynek mértékét és feltételeit
miniszteri rendelet állapítja meg.
A szerződéses határvadász esetében a Hszt. hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályrendszer kerül alkalmazásra kártérítési és fegyelmi eljárás során, meghatározott kivételekkel, így a fenyítési nemek nem alkalmazhatók teljes körűen.
Rögzítésre kerül a szerződéses határvadászra vonatkozó miniszteri rendeleti felhatalmazó rendelkezések meghatározása.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat beemeli a Hszt.-be és ezáltal a normál jogrendi szabályozás részévé teszi az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományába tartozó szerződéses határvadászokra vonatkozó szabályokról szóló 244/2022. (VII. 8.) Korm. rendeletben és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 253/2022. (VII. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat, a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezhetők.
188. §
A rendvédelmi tisztjelöltre vonatkozó, 2022. augusztus 1-jei hatályú jogszabályváltozás szükségessé teszi, hogy a Hszt. kifogástalan életvitel ellenőrzés szabályozásában egyértelműen megjelenjen e személyi kört érintő ellenőrzési kötelezettség. Az ösztöndíjas hallgató kifejezés kikerül a szabályozásból, figyelemmel arra, hogy a rendvédelmi tisztjelölt rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyba kerül. A rendvédelmi tisztjelölt kinevezést kap a jövőben, így ösztöndíjszerződés megkötésére nem kerül sor, az erre vonatkozó jogszabályhelyek pontosítása is szükséges. A tanuló marad, e személyi kör a rendvédelmi technikumban tanulót jelenti, aki - a szakképzési rendszerben járó ösztöndíjon felül - a rendvédelmi szervtől is kap ösztöndíjat.189. §, 215. §
A rendvédelmi tisztjelöltre vonatkozó, 2022. augusztus 1-jei hatályú jogszabályváltozás szükségessé teszi, hogy a Hszt. kifogástalan életvitel ellenőrzés szabályozásában egyértelműen megjelenjen e személyi kört érintő ellenőrzési kötelezettség. Az ösztöndíjas hallgató kifejezés kikerül a szabályozásból, figyelemmel arra, hogy a rendvédelmi tisztjelölt rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyba kerül. A rendvédelmi tisztjelölt kinevezést kap a jövőben, így ösztöndíjszerződés megkötésére nem kerül sor, az erre vonatkozó jogszabályhelyek pontosítása is szükséges. A tanuló marad, e személyi kör a rendvédelmi technikumban tanulót jelenti, aki - a szakképzési rendszerben járó ösztöndíjon felül - a rendvédelmi szervtől is kap ösztöndíjat.190. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 71. §-ának célja az átmeneti helyettesítésre vonatkozó szabályok pontosítása abból a célból, hogy a többletszolgálatáért járó helyettesítési díjra az állomány tagja csak azokban az esetekben legyen jogosult, amikor a többletfeladat ellátása valóban érdemben haladja meg a szolgálati beosztásból eredő feladatellátás kereteit, azaz nem eseti jellegű és ténylegesen jelentős többletmunkát jelent.191. §
A szolgálati jogviszony megszűnésének esetköre kibővül a foglalkozás végzéséhez szükséges engedély visszavonásának esetével.192. §
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. C. törvény 2021. január 1-jei hatállyal bevezette az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. A jogviszonyok közötti kölcsönös átjárhatóság a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 96. § c) pontja szerint az egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is biztosított.193-194. §
A módosító rendelkezés a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró és a hivatásos állomány tagja esetében is pontosítja a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó kötelezettségre vonatkozó szabályozást.195. §
Az egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adatok szolgáltatása.196. §
A 2021. január 1-jével bevezetett Kétlépcsős, Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer informatikai támogatását a rendvédelmi szerv a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer (a továbbiakban: KOMP-rendszer) elnevezésű informatikai keretrendszer igénybevételével hajtja végre.A Hszt. rögzíti az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célját, ezen meghatározás a rendvédelmi szervnek biztosítja a felhatalmazást érintett adatok kezelésére. Szükséges, hogy törvényi szinten rögzítésre kerüljön, hogy az alkalmasságvizsgálati rendszer informatikai támogatását biztosító informatikai rendszert a Belügyminisztérium működteti és módszertani támogatást nyújt a rendvédelmi szervek részére. A javaslat rögzíti továbbá, hogy a rendvédelmi szervet irányító miniszter, valamint az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés Elnöke a munkáltatói jogai gyakorlása (vezetőkiválasztás), illetve munkáltatói intézkedés megtétele céljából a KOMP-rendszerhez hozzáférni jogosult.
197. §
A Hszt. szolgálatteljesítési időre vonatkozó szabályrendszere kiegészül egy olyan szolgálatszervezési szabállyal, amely a heti legfeljebb 48 órás szolgálatteljesítési időt a készenléti jellegű szolgálati beosztásokon kívül azokban az esetekben is lehetővé teszi, ahol a folyamatos szolgálatellátás biztosítani szükséges, vagy ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása bármely időpontban szükségessé válhat. A módosítás a napi szolgálati időkeretet is módosítja, amely értelmében a hatályos napi 4-12 órás szolgálatteljesítési időt napi 1216 órás szolgálatteljesítési időre bővíti.A módosítás hatályos szabályrendszer mentén alkalmazott ún. váltásos és vezényléses szolgálati időrendszer mellett jelentene újabb, a korábbiaknál rugalmasabb és hatékonyabb szolgálatszervezési megoldást. A napi 16 órás ("tömbösített") szolgálatszervezés eredményeként a hivatásos állomány érintett tagjai időben összevontan, egyszerre nagyobb időszakot lefedve teljesítenének szolgálatot.
Az állomány tagjai oldaláról jelentős előnyt jelent a módosítás alapján, hogy már két havi munkaidő keret alkalmazásánál is jelentősen csökkenthető a teljesítendő szolgálati napok száma (a jelenleg széles körben alkalmazott váltásos szolgálati időrendszer esetében - 12 órás szolgálatnál 29,5 nap a javasolt 16 órás szolgálat alkalmazhatóságával 22 szolgálati napra redukálódna). Ebből következően nő a pihenőnapok száma, csökkenne a munkába járásra fordított időtartam és annak költségei. További előny, hogy a szolgálat átadások száma is csökkenne, ebből következően a nem a végrehajtói jellegű szakmai feladatvégrehajtáshoz kapcsolódó tevékenységekre - a tényleges szolgálatteljesítés helyszínére kiérkezésre és onnan történő bevonulásra, az eligazításra, a beszámoltatásra, a felszerelés felvételére és leadására - fordított időtartam is jelentősen mérséklődik.
A szabályozás a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló az európai parlament és a tanács 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 17. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt általános szabályoktól való eltérési lehetőségen alapul.
Az Irányelv 3. cikke (Napi pihenőidő) szerint a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy minden munkavállalót 24 órás időtartamonként 11 összefüggő órából álló minimális napi pihenőidő illessen meg, ugyanakkor az Irányelv 17. cikk (3) bekezdés c) pont eltérést enged a 3. cikktől olyan tevékenységek esetében, ahol folyamatos szolgálatra vagy termelésre van szükség. A módosítás kifejezetten a folyamatos szolgálat erőforráshatékony biztosítását szolgálja úgy, hogy az irányelv heti 48 órás munkavégzésre irányuló korlátozó szabályát nem írja felül.
Az érintett foglalkoztatottak számára egyenértékű kompenzáló pihenőidő biztosított.
198. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben, illetve a Hszt. rendvédelmi igazgatási alkalmazottaira vonatkozó szabályozásban foglaltakhoz hasonlóan a rendelkezés a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjai részére is biztosítja a lehetőséget az unoka születése esetén járó nagyszülői pótszabadság, illetve az első házasságkötés alkalmával járó pótszabadság igénybevételére.199. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1a) bekezdése rögzíti, hogy ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. Ugyanezen szabályt indokolt leképezni a Hszt.-ben a gyermekápolás céljából igénybe vehető egészségügyi szabadság tekintetében. Ezáltal egyértelművé válik, hogy a gyermek életkorához kötötten meghatározott mértékű egészségügyi szabadság tekintetében miként kell az éves korlátokat figyelembe venni.200. §
A Hszt. alapján a miniszter a hivatásos pótlék mértékét rendeletben állapítja meg a törvényben rögzített határértékeken belül, amely a rendvédelmi illetményalap 50 és 650 % közötti mértéke. A javaslat értelmében ezen törvényben foglalt felső határ módosításra kerül figyelembe véve a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában a hivatásos pótlék értékének meghatározásáról szóló 20/2022. (VII. 15.) BM rendeletben meghatározott hivatásos pótlék mértékeket, a hivatásos pótlék mértékét az egyes szolgálati beosztások tekintetében miniszteri rendeleti szabályozás fogja tartalmazni.201. §
A Hszt. 237. § (2) bekezdése szerint az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására, a kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő tizenöt napon belül megindítja a kártérítési eljárást. Az adatgyűjtés, illetve a parancsnoki kivizsgálás szakaszában még csak azt lehet megállapítani, hogy van-e olyan személy, aki a károkozásban érintett, aki azért feltehetően felelős. A károkozó személyét a kártérítési eljárás, és az abban hozott határozat állapítja meg, továbbá a kártérítési eljárás befejeződhet úgy is, hogy az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezést mellőzi, ezért nem indokolt már a kártérítési eljárás megindításakor károkozóról beszélni.Fent leírtak alapján a módosítás a károkozó fogalomhasználat helyett a károkozásban érintett fogalomhasználat átvezetését tartalmazza.
202. §
A Hszt. hatályos rendelkezése lehetőséget ad az állományilletékes parancsnoknak a kártérítés utólag történő mérséklésére, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését indokolttá teszi. A kártérítési eljárás alá vont esetében azonban már a kártérítési eljárás során, a kártérítésre kötelező határozat meghozatala előtt fennállhatnak olyan méltányolható körülmények, amelyek a kártérítés mértékének méltányos megállapítását indokolhatják. A módosítás ezen, a kártérítés határozathozatalt megelőzően fennálló ok figyelembe vételét biztosító mérséklési lehetőségre vonatkozó rendelkezést rögzít, mely alapján az állományilletékes parancsnoknak a kártérítés utólagos mérséklése mellett lehetővé válik méltányolható körülmény esetén a határozathozatalt megelőzően létező ok értékelésére is.203. §
A Hszt. 255. § (1) bekezdése értelmében a rendvédelmi szervvel kártérítési felelősségét érintő kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül kell elbírálni, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölni. Ha a kártérítési igény vagy annak mértéke alaptalan vagy részben alaptalan, az elbíráló szerv erről a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat.Az állományilletékes parancsnok a kártérítési ügy érdemében hozott határozattal dönt akkor is, ha az igényt részben vagy teljes egészében elutasítja. A határozatnak a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet (a továbbiakban: 23/1997. BM rendelet) 40. § (2) bekezdés b) pontja értelmében tartalmaznia szükséges a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást is, amely a közszolgálati jogvita - azaz közigazgatási per - kezdeményezése. A javaslat alapján pontosításra kerül a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó rendelkezés.
Ha a kártérítési igény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek tárgyában közigazgatási vagy polgári per, illetve szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig felfüggeszthető. A Hszt. szabályozza a kártérítési eljárás felfüggesztésnek - kötelező - esetét a hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására irányuló eljárás során. A kártérítési eljárás felfüggesztésének okait a 23/1997. BM rendelet 5. §-a részletezi, amely azonban csak a hivatásos állomány tagjának kártérítési felelősségére irányuló eljárás tekintetében alkalmazható. A Hszt. szabályozása bizonyos körben lehetővé teszi az eljárás felfüggesztését, azonban a gyakorlatban több esetben problémát okozott ezen felfüggesztési okok hiánya, ezért a szabályozás kiegészítésre kerül azon esetkörrel is, ha az előzetes kérdés tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig felfüggeszthető
A Hszt. hatályos szabályozása nem rendelkezik a kártérítési eljárás felfüggesztésének jogi hatásáról, a módosítás értelmében rögzítésre kerül, hogy a kártérítési eljárás meghatározott időtartamába az esetleges felfüggesztés időtartama nem számít be.
204. §
A rendelkezés a Hszt. rendvédelmi tisztjelöltekre alkalmazandó, illetve nem alkalmazandó szabályainak meghatározását pontosítja, az alábbiak szerint:a) figyelemmel arra, hogy a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyban állók nem tagjai a hivatásos állománynak, szolgálati kötelezettségük a hivatásos állományétól eltérő, teljesítményértékelésükre és teljesítményjuttatásban való részesítésükre nem kerülhet sor, ezért a hivatásos állomány tagjának teljesítményértékelésével és minősítésével kapcsolatos szabályok alkalmazásának kizárása indokolt ezen személyi kör tekintetében,
b) a korábbi Hszt. szabályozás szerinti ösztöndíj helyett a rendvédelmi tisztjelölt illetményben részesül, az új szabályozás esetükben nem rendeli alkalmazni a Hszt. távolléti díjra vonatkozó rendelkezését, azonban a távolléti díjra vonatkozó szabályozás alkalmazása indokolt a rendvédelmi tisztjelölt esetében is tekintettel arra, hogy a szabadságra, egészségügyi szabadságra távolléti díj jár.
205. §
A Hszt. 286. § (10) bekezdés második mondata a rendvédelmi tisztjelölt részére megállapítható szabadság vonatkozásában kifejezetten a szolgálatteljesítésnek megfelelő időarányos alapszabadságra való jogosultságot határoz meg. A Hszt. XII. Fejezete a 143-146. §-okban foglaltak kivételével a rendvédelmi tisztjelöltre is megfelelően alkalmazandó.206. §
A szolgálati jogviszony megszűnésének esetköre kibővül a foglalkozás végzéséhez szükséges engedély visszavonásának esetével.207. §
A rendelkezés alapján módosításra kerül a rendvédelmi alkalmazott esetében a végkielégítésre vonatkozó szabályozás. A Hszt. jelenleg sem a kifogástalan életvitel követelményeknek meg nem felelő (a feladata ellátására alkalmatlanná vált), sem a nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált rendvédelmi alkalmazott felmentése esetére nem zárja ki a végkielégítésre való jogosultságot, annak ellenére, hogy a kifogástalan életvitel az igazgatási jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele.A Hszt. 90. § (6) bekezdése alapján - egyebek mellett - végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha a kifogástalan életvitel követelményeknek meg nem felelése miatti vagy nemzetbiztonsági szempontú alkalmatlansága miatt mentették fel. A hivatásos állomány tagjára és a rendvédelmi alkalmazottakra vonatkozó szabályozás közötti összhang megteremtése és a kifogásolható életvitel, valamint a nemzetbiztonsági szempontú alkalmatlanság esetén a végkielégítésre való jogosultság kizárása kerül rögzítésre a rendvédelmi alkalmazott esetében is.
208. §
A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony kapcsán a Hszt. tartalmazza a korrekciós díj intézményét, amelynek célja az illetmény védelme azon személyi kör részére, akiknek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján korábban megállapított illetménye magasabb volt, mint a rendvédelmi igazgatási jogviszonyban a besorolása alapján adható illetmény felső határa. Ebben az esetben az érintett megtartotta a korábbi illetményét, a Hszt. szerinti illetmény és a tényleges illetménye közötti különbözetet korrekciós díjként folyósították.A fizetési fokozathoz rendelt illetménysáv felső határának emelésével a rendvédelmi alkalmazott alapilletménye emelkedik, ezért a korábbi illetmény védelemben részesítése mellett indokolt a korrekciós díj fokozatos kivezetése.
210. §
A Hszt. 336/A. § (2) bekezdése szerint a személyi illetményt egy összegben kell megállapítani, ez alapján nem bontható illetményelemekre, míg a 154. § szerint az illetmény alapilletményből, egyéb pótlékokból és teljesítményjuttatásból áll. Tekintettel arra, hogy aki a 336/A. § szerinti személyi illetményben részesül, arra nem vonatkoznak a 154. § szerinti általános szabályok, így egyértelműsíteni szükséges, hogy ezen személyi kör nem jogosult teljesítményjuttatásra. Amennyiben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja részére személyi illetmény került megállapításra, úgy távolléti díjként részére a megállapított személyi illetmény távollét idejére számított időarányos része jár.211. §
A nemzetközi szervezeteknél nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról szóló 200/2022. (VI. 7.) Korm. rendelet szabályozza a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény alapján a kormánytisztviselőkre a jelölés folyamatát és a díjazást, az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatottakról szóló 434/2020. (IX. 21.) Korm. rendeletben foglaltak alapján. E szabályozás a hivatásos állomány tagjára a Hszt. felhatalmazó rendelkezésének hiányában nem terjed ki, a javaslat e felhatalmazást pótolja, figyelemmel arra a KKM által megfogalmazott kormányzati igényre, hogy valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban, így a hivatásos állomány esetén is lehetővé váljon a nemzeti szakértői pozíció nemzetközi szervezetnél.213. §
Tekintettel a Hszt. 336/A. § (6) bekezdésére, amely szerint a személyi illetményben részesülők nem jogosultak teljesítményjuttatásra, szükséges a személyi illetmény bevezetését követő átmeneti időszakban a teljesítményértékelést is felfüggeszteni.214. §
A módosítások egyrészt a szerződéses határvadásszal összefüggő módosításokhoz kapcsolódnak.Emellett kivezetésre kerül az ösztöndíjas hallgató szövegrész a Hszt. szabályrendszeréből, tekintettel arra, hogy rendvédelmi tisztjelölt 2022. augusztus 1-jével hatályba lépett új szabályozás értelmében kinevezést kap, így ösztöndíjszerződés megkötésére nem kerül sor.
A külföldre vezénylés jogcímei közt nevesítésre kerül a nemzetközi szervezetbe történő nemzeti szakértői feladatra vezénylés, amelynek szabályai azonosak a többi külföldre vezénylési jogcímre vonatkozó rendelkezéssel.
Az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos rendelkezés pontosításának indoka az, hogy a Hszt. 82/J. § (4) bekezdése a szolgálati jogviszony létesítésének esetén is a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultság fennállásáról rendelkezik, amely rendelkezés nem áll összhangban a Hszt. 82/B. § (4) bekezdésével.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Navszjtv.) tervezett módosítása értelmében a többi - a Navszjtv. 39. § (1) bekezdésében felsorolt - jogviszonyhoz hasonlóan, a rendvédelmi igazgatási jogviszonyban állók esetében is lehetővé válik, hogy adó- és vámhatósági jogviszonyt áthelyezéssel létesítsenek. A két érintett jogviszony közötti kétirányú átjárhatóság érdekében fenti módosítással összhangban a Hszt.-ben is indokolt lehetővé tenni, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel szűnjön meg a foglalkoztatott jogviszonya amennyiben adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt létesít.
A rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra vonatkozó szabályozásban az egyértelmű jogalkalmazás érdekében szükséges pontosításokat is tartalmazza a módosítás.
A javaslat kiegészíti a Hszt. szolgálati viszonyban és rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó, illetve szakdolgozó gyakorlati idejére vonatkozó rendelkezéseit az Eszjtv. végrehajtási rendeletére utaló szabállyal. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) rögzíti, hogy a "rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő egészségügyi szolgáltatók és foglalkoztatottjaik a jogviszony sajátossága okán nem tartoznak e törvény hatálya alá" [1. § (7a) bek.]. Ugyanakkor a Hszt. bizonyos rendelkezései hivatkoznak az Eszjtv-re (illetmény, gyakorlati idő számítása), ezért ezen jogintézményeknél az Eszjtv-t alkalmazni kell.
A gyakorlati idő tekintetében azonban nem csak az Eszjtv., hanem az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet] is tartalmaz rendelkezéseket, összhangban az Eszjtv. felhatalmazó rendelkezésével. Az 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése szerint az Eszjtv. 8. § (9) bekezdésében foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni - az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló -
a) a szabadfoglalkozás keretében,
b) az egyéni egészségügyi vállalkozóként,
c) az egyéni cég tagjaként,
d) a társas vállalkozás tagjaként,
e) az egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött időt.]
A fentiek mellett technikai jellegű módosítások átvezetése a javaslat célja.
218. §
A jelenlegi eljárásrend szerint az arcképelemző szakterület két fajta, módszertanilag elhatárolható tevékenységet végez, azaz elemző és kiértékelő tevékenységet, ezért indokolt ezek jogszabályi szintű megjelenítése a szakterület dinamikus fejlődésének lekövetése érdekében is.A jogosultság-nyilvántartást a törvénymódosítás a jelenlegi szabályozásnál részletesebben határozza meg, ezért nem indokolt a definíciók között a jogosultság nyilvántartás fogalmának rögzítése. Egyidejűleg a törvénymódosítás a jogosultság nyilvántartás fogalmában bevezetett rövidítéseket fenntartja és a fogalom-meghatározások között szerepelteti.
219. §, 224. §
A módosítás az ETIAS kérelemfájlok manuális feldolgozásával összefüggő, az ETIAS Nemzeti Egység rendelkezésre álló fényképfelvételek összehasonlító elemzését segíti elő.Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETIAS rendelet) 26. cikk (1) bekezdése szerint amennyiben az utazási engedély iránti kérelem (a továbbiakban: ETIAS kérelemfájl) automatizált feldolgozása egy vagy több találatot eredményezett, a kérelmet a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének kell manuálisan feldolgoznia. Az ETIAS rendelet 27. cikk (1) bekezdése szerint ha a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége úgy ítéli meg, hogy a kérelmező által az igénylőlapon szolgáltatott információk nem elegendők ahhoz, hogy határozatot hozzon az utazási engedély kiadása vagy a kérelem elutasítása tárgyában, további információk vagy dokumentumok benyújtására szólíthatja fel a kérelmezőt.
A kérelmező által benyújtott fényképes dokumentumot és valamely európai uniós vagy hazai adatbázisban rendelkezésre álló, vagy az ETIAS kérelemfájlhoz kapcsolódó elemző-értékelő tevékenység keretében beszerzett egy vagy több arcképmást az ETIAS Nemzeti Egységkérelmére az arcképelemző tevékenységet végző szerv összehasonlítja.
220. §, 225. §
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban. SIS tv.) 2024. január 1-től hatályos 3. § (2a) bekezdése szerint a SIRENE Iroda ellátja az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikke szerint az uniós információs rendszerekben tárolt különböző személyazonosságok manuális ellenőrzésével kapcsolatos azon feladatokat, amelyeknek elvégzésére a SIRENE Irodát jelölték ki.A SIRENE Iroda az interoperabilitási rendeletek szerinti MID (többszörös személyazonosságot felismerő rendszer) folyamatban manuális ellenőrzésért (sárga kapcsolat elbírálásáért) felelős hatóságként jelenik meg a rendszerekben található biografikus és biometrikus adatok között eltérések esetében, erre tekintettel az összehasonlító ellenőrzés elemzői támogatásának igénybevételét biztosítani kell számára.
221-222. §
A módosítás egyrészt szabályozási hátteret biztosít az - 1:1-es arcképelemzői összehasonlítás (a személyazonosság ellenőrzésének elemzői támogatása) fejlesztése szempontjából elengedhetetlen jelenlegi - Integrált Portál-alapú Lekérdező felületet (IPL) felváltó új, vékony klienses (webes) ARCEL lekérdező alkalmazás használatához. A módosítás másrészt megteremti a jogosultságkezelés jogalapját, azt részletesen szabályozva.223. §
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az okmányigénylések során kizárólag automatikus arcképmás összehasonlítás történik, és az arcképelemző tevékenységet végző szerv elemző, kiértékelő szolgáltatást nem végez.226. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtv.) módosításának célja az, hogy kettő különböző forrásból származó arckép 1:1 összehasonlítását lehetővé tegye. Ennél fogva az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére és az általa átadott arcképek alapján végzi el az összehasonlítást. A kiértékelés folyamatának szabályozása a jelenlegi értékelő folyamatok szabályozását képezi le.227. §
A módosítás célja az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény záró rendelkezéseinek kiegészítése jogharmonizációs záradékkal, tekintettel arra, hogy a jelzett §-ok az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. és 27. cikkének végrehajtását szolgálják.228. §
A jogharmonizációs záradék interoperabilitási rendeletekkel történő bővítése.229. §
a) pont:A szövegpontosítás indoka, hogy az arcképelemző tevékenység ellátása tágabb kategória, mint a működtetése.
b) és c) pont:
Fontos a jelenleg is végzett képszerkesztési előkészítő eljárás megjelenítése, figyelemmel a szakterület dinamikus fejlődése lekövetésének indokoltságára. A képszerkesztési előkészítő eljárást a jelenleg hatályos jogszabály nem nevesíti, de nem is tiltja. A szakterület a napi munkafolyamatok során sikerrel alkalmazza, amely 2021. júniustól az MSZ EN ISO 9001:2015 szabvány szerint is tanúsított eljárás. A gyakorlati jogalkalmazás során a beérkezett képanyag jelentős százaléka esett át ezen az eljáráson, amelynek szakmai jelentősége kiemelkedő.
d) pont:
Pontosításra kerül az, hogy két arckép profil összehasonlítása, azaz 1:1 megfeleltetés esetén a kiértékelés akkor is eredményes, ha a megfeleltethetőség ténye nem áll fenn. Ugyanis a kiértékelés abban az esetben tekinthető eredménytelennek, ha az arcképelemző tevékenység nem végezhető el. Ez az eset azonban nem áll fenn akkor, amikor az arckép profilok összehasonlítása során megállapításra kerül, hogy a két arcképmás nem feleltethető meg egymással. Ilyenkor az arcképelemző tevékenység elvégezhető, azaz eredményes, csak a válasz nemleges lesz, azaz a két arckép, vagyis a két személy nem ugyanaz.
230. §
A rendelkezés technikai jellegű. A központi szerv szövegfordulat továbbra is a Belügyminisztériumot jelenti.233. §
A polgári perrendtartás elővezetéshez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezése módosításának célja, hogy az összhangban legyen az Rtv. kapcsolódó felhatalmazó rendelkezésével. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az elővezetés költsége mértékének megállapítása a rendészetért felelős miniszter hatásköre, melyet rendeletben rögzít (elrendelő és foganatosító szerv közötti reláció). A polgári perrendtartás szerinti felhatalmazó rendelkezés kifejezetten a költség megállapítására vonatkozik (eljáró szerv és az elővezetett személy közötti reláció).237. §
Az adózás rendéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (4) bekezdése értelmében a NAV nem adja át a nyugdíjfolyósító szerv részére a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti keretösszegbe be nem számítható jövedelmek adatait. Mivel ezek köre kibővül, szükséges a rendelkezés módosítása.238. §, 250. §, 255. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) - jelenleg még nem hatályos - 8/A. § (8)-(10) bekezdése szerint a Nemzeti Információs Központ (a továbbiakban: NIK) ellátja az ETIAS nemzeti egység feladatait, működteti az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (2) bekezdése szerinti központi hozzáférési pontot, valamint ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk (2) bekezdése szerinti, az ETIAS-szal kapcsolatos adatkezelésért központilag felelős szerv feladatait.Az Nbtv. 1. § e) pontja és 2. § (1) bekezdése szerint a NIK Magyarország egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálata, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 14. pontja szerint pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tagja.
A fentiekre tekintettel a vonatkozó jogszabályok hatályba lépéséhez szükséges egyedi miniszteri határozat kiadására az idegenrendészetért és menekültügyért felelős (belügy)miniszter helyett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős (Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető) miniszter felhatalmazása indokolt.
240. §, 244. §
A COVID-19 okozta járványhelyzetben kiemelkedő fertőzésveszélyt jelentenek az ország határain kívülről, ellenőrizetlen körülmények között érkezők. A tranzitzóna alkalmasnak bizonyult arra, hogy meggátolja a fertőzés terjedését, azáltal, hogy onnan Magyarország területére nem lehetett belépni. Az EU Bíróság 2020. május 14-én C 924/19. PPU. és C 925/19. PPU. számú ügyekben hozott ítélete alapján a tranzitzóna kiürítése vált szükségessé. A járvány elterjedésének további akadályozása érdekében egy új eljárásrend került bevezetésre.A járvány elleni sikeres védekezés további elősegítése érdekében a bevezetett szabályozást indokolt fenntartani 2023. december 31-ig.
241. §
A Hvt.-nek megfelelő szóhasználat pontosítását tartalmazza.242-243. §, 245. §, 2. melléklet
A 2023. január 1-jei hatállyal bevezetésre kerülő szerepkör-nyilvántartási szolgáltatás elsődleges adatbázisául vezetői döntés alapján a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer (a továbbiakban: KSZDR) szolgál. A rendszerkapcsolat kialakítása, és az adattartalom meghatározása törvényi szabályozást igényel, a javaslat ezt tartalmazza.A módosítás a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00004 azonosító számú, kormányzati hitelesítés szolgáltatás (Gov CA) kiterjesztése projekt keretében megvalósuló Szerepkör Tanúsítási Szolgáltatással összefüggésben szükséges. A hiteles elektronikus dokumentumkészítés célja, hogy az elektronikus dokumentum alkalmas legyen a kellő joghatás kiváltására.
2021. november 17-én kihirdetésre került az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény (Módtv.), amely több jogszabály módosításával előkészítette a szerepkör tanúsítására vonatkozó folyamat végrehajtásához szükséges jogi kereteket. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény érintett rendelkezéseinek hatályba lépésének időpontja: 2023. január 1.
A szerepkör-tanúsítvány segítségével az elektronikus aláírás funkcionalitásának alkalmazásakor a dokumentumhoz egyidejűleg csatolásra kerül az aláíró szerepkörére (tisztségére, beosztására, rendfokozatára) vonatkozó "hiteles adat", egy ún. szerepkör-tanúsítvány. A szerepkör igazolása a szerepkör-nyilvántartó felelősségi körében, a szerepkör-tanúsító szolgáltató által kiállított - rövid lejáratú - tanúsítványon alapul, amely az aláírás elhelyezésének időpontjában igazolja az aláíró személy szerepkörének valamely jogszabályon vagy szabályzaton alapuló nyilvántartásban fennálló tényét.
A szerepkör-tanúsítvány első körben a közfeladat ellátásának, annak igazolása érdekében kerül bevezetésre, azt a Kormány által kijelölt szolgáltató, az Idomsoft Zrt. biztosítja a szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás (a továbbiakban: SZTSZ) keretében. A szerepkör-tanúsítvány olyan, a szerepkör-tanúsító szolgáltató által kiállított igazolás, amely egy természetes személyre vonatkozóan alkalmas igazolni azt, hogy a személy az elektronikus aláírás dokumentumon rögzítése időpontjában a szerepkör-tanúsítványban megjelölt igazolt szerepkörrel rendelkezik.
Az alany számára a szerepkör-tanúsítvány szolgáltató szabványos, géppel értelmezhető, az elektronikus dokumentumon az alany szerepkörét tanúsító, rövid - a KSZDR-re vonatkozóan jogszabály által meghatározott, de maximum egy napon belüli- érvényességi idejű szerepkörtanúsítványt állít ki.
A KSZDR-ben a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvényben meghatározott foglalkoztatási jogviszonyok hatálya alatt állók meghatározott adatai kerülnek nyilvántartásra (a közigazgatás tekintetében jelezni szükséges, hogy a politikai felsővezetők és a szakmai felsővezetők adatai nem szerepelnek a KSZDR-ben). A KSZDR a Kormány személyügyi információs rendszere, melynek célja
1. a Kormány személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához szükséges adatok és elemzések biztosítása,
2. a létszám- és illetményadatok elemzéséhez, illetve az előmeneteli és illetményrendszer országos működtetéséhez szükséges létszám- és illetményadatok elemzéséhez adatok biztosítása a bérpolitikai intézkedésekre vonatkozó országgyűlési döntést előkészítő kormányzati szervek, illetve országgyűlési bizottságok részére,
3. a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő esetenkénti adatszolgáltatás biztosításához szükséges adatok biztosítása,
4. statisztikai lekérdezések biztosítása.
A KSZDR-ben tárolt adatok a fenti célrendszerhez igazodnak, alapvetően a személyzeti működésre fókuszálva; a foglalkoztatottakhoz kapcsolódóan azonban szervezeti adatok is átadásra kerülnek a KSZDR-be.
A szerepkör-nyilvántartási szolgáltatás a közszférában bármely olyan foglalkoztatottat érint, akinek elektronikus aláírási jogosítványa van. Célja, hogy az adott személy ne magánszemélyként, hanem "hivatalos" minőségében tudjon elektronikusan aláírni, függetlenül attól, hogy arra vezetői minőségéből van-e szükség (pl. munkáltatói jogkör, ellenjegyzési jogkör stb.), vagy az általa ellátandó feladat kapcsán (pl. jogtanácsos, akkreditált közbeszerzési szakértő).
Magát a szerepkör-nyilvántartási szolgáltatást az SZTSZ biztosítja, ott kell kérelmezni; a KSZDR ehhez az adatokat biztosítja. Az azonosítás a természetes személyazonosító adatok, a 4T adatok (a személy természetes azonosító adatai, amelyek egyedileg beazonosítják az adott személyt), vagy a személyi igazolvány száma alapján történik. A KSZDR egyirányú interfész kapcsolat keretében adja át az adatokat.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a közszférában foglalkoztatottakról az adott jogállási törvényekben szereplő alapnyilvántartási adatok vannak nyilvántartva; az ezekből képzett adathalmaz kerül feltöltésre a KSZDR-be. A szerepkör-szolgáltatás érdekében nem kerül sor a nyilvántartási adatok módosítására, az azokból nyerhető adattartalom kerül átadásra a fent jelzettek szerint.
246. §
A rendelkezés technikai jellegű és a törvénymódosításnak a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdése új, p) ponttal való kiegészítésével függ össze.247. §
A rendelkezés technikai jellegű és a törvénymódosításnak a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdése új, p) ponttal való kiegészítésével függ össze.253-254. §
A rendelkezés technikai jellegű és a törvénymódosításnak a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése újraszabályozásával függ össze.259. §
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat beemeli a Gyvt.-be és ezáltal a normál jogrendi szabályozás részévé teszi a veszélyhelyzet ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeinek egyes szabályaitól való eltérésről szóló 344/2022. (IX. 9.) Korm. rendeletben foglaltakat, a veszélyhelyzeti kormányrendelet hatályon kívül helyezhető.260. §
Hatályba léptető rendelkezés261. §
Sarkalatossági záradék.262. §, 265. §
Jogharmonizációs záradék.263. §
Jogharmonizációs záradék.264. §
Jogharmonizációs záradék.266. §
Jogharmonizációs záradék