adozona.hu
T/1305. számú törvényjavaslat indokolással - az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról
T/1305. számú törvényjavaslat indokolással - az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 1. alcíme a következő 3/B-3/D. §-sal egészül ki:
"3/B. §
(1) Az e törvény szerinti adatszolgáltatás és bármely formában történő információcsere során az állami adó- és vámhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.
(2) E törvény eltérő rendelkezése hi...
T/1305. számú törvényjavaslat indokolással - az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról
2022. évi XXXIX. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról
1. §
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 1. alcíme a következő 3/B-3/D. §-sal egészül ki:"3/B. §
(1) Az e törvény szerinti adatszolgáltatás és bármely formában történő információcsere során az állami adó- és vámhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.
(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában, az állami adó- és vámhatóság a II., a II/A., az V/B., az V/D., valamint az V/F. fejezet szerint közölt, szerzett vagy továbbított információt az 5. § alapján az adómegállapítási jogsegély hatálya alá tartozó adóknak megfelelő magyar adók, továbbá az általános forgalmi adó és más közvetett adók megállapítása és végrehajtása céljából, valamint a 15. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott célokra használhatja fel.
3/C. §
(1) Az információ eltérő célra való felhasználására vonatkozó, a 15. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések a II/A., az V/B., az V/D., valamint az V/F. fejezetben meghatározott információ esetén is alkalmazandóak.
(2) Az állami adó- és vámhatóság megküldheti az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságának azon magyar jogszabályoknak megfelelő eltérő célok listáját, amelyekre más tagállam hatósága az állami adó- és vámhatóság által küldött információkat és dokumentumokat felhasználhatja.
(3) Az állami adó- és vámhatóság e törvény szerint bármely formában szerzett információt és dokumentumot a 15. § (3) bekezdésében meghatározott engedély nélkül az eltérő célok listájában felsorolt bármely célra felhasználhatja.
3/D. §
(1) Az e törvény alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott információcsere tekintetében alkalmazni kell a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 13. cikkében, a 14. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15. cikkében meghatározott, az érintettek számára biztosított jogok az Air. és az Art. rendelkezései szerint gyakorolhatóak.
(2) A II/A. fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, az V/B. fejezet szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, az V/F. fejezete szerinti adótervezésben közreműködő, valamint a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a személyes adatok kezelése céljából - az általános adatvédelmi rendelet szerinti - önálló adatkezelőnek minősülnek, amikor egyedül vagy együttesen meghatározzák az általános adatvédelmi rendelet értelmében vett személyes adatkezelés céljait és eszközeit.
(3) A II/A. fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, az V/B. fejezet szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint az V/F. fejezet szerinti adótervezésben közreműködő írásban - ha a feltételei fennállnak, elektronikus úton -
a) előzetesen tájékoztatja az érintett magánszemélyt arról, hogy a személyét érintő információ gyűjtésére és továbbítására kerül sor, és
b) a jogérvényesítéshez szükséges időben, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése előtt tájékoztatja az érintett magánszemélyt minden olyan információról, amelyre a magánszemély az adatvédelmi jogai érvényesítése érdekében az érintett adatkezelőtől jogosult.
(4) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető évente, az Adatszolgáltatási időszakot követő naptári év január 31-ig tájékoztatja a Jelentendő értékesítőt az Adatszolgáltatási időszakban részére kifizetett vagy jóváírt Ellenérték összegéről.
(5) Az e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelt személyes adatok megőrzésére az e törvény céljainak eléréséhez szükséges ideig, de legfeljebb 10 évig kerülhet sor.
(6) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság - az általános adatvédelmi rendeletben foglalt rendelkezéseket nem érintve - haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot az adatvédelmi incidens fennállásáról és az annak elhárítására tett intézkedésekről.
(7) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adatvédelmi incidenssel érintett tagállamnak és az Európai Bizottságnak küldött írásbeli értesítéssel az érintett tagállammal folytatott információcserét azonnali hatállyal felfüggesztheti.
(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság kivizsgálja, kezeli és elhárítja az adatvédelmi incidenst. Ha az adatvédelmi incidens haladéktalan elhárítása és a helyzet megfelelő rendezése nem lehetséges, a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság írásban kéri az Európai Bizottságtól a CCN-hálózathoz való hozzáférésének felfüggesztését. A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adatvédelmi incidens sikeres elhárításáról haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(9) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság önállóan vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával együtt kérheti az Európai Bizottságtól az adatvédelmi incidens elhárítására tett intézkedések sikerességének ellenőrzését.
(10) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság megállapodik a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával az e § végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedésekről, ideértve az adatvédelmi incidens kezelésére szolgáló, a nemzetközileg elismert bevált gyakorlatokhoz igazított eljárásokat, és adott esetben egy közös adatkezelői megállapodást, adatfelhasználók és adatkezelők közötti megállapodást vagy ezek mintáit."
2. §
(1) Az Aktv. 4. § (1) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában:)
"10. adatvédelmi incidens: az adatbiztonság olyan sérelme, amely jogellenes cselekmény vagy véletlen folytán az információ - ideértve a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok - megsemmisülését, elvesztését, megváltoztatását, az azokhoz való helytelen vagy jogosulatlan hozzáférést, valamint azok (indokolatlan vagy) jogosulatlan közlését vagy felhasználását eredményezi. Az adatvédelmi incidens érintheti az adatok bizalmas jellegét, hozzáférhetőségét és sértetlenségét."
(2) Az Aktv 4. § (3) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:
(E törvény II. Fejezete alkalmazásában)
"19. közös ellenőrzés: olyan közigazgatási vizsgálat, amelyet a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával közösen folytat le egy vagy több olyan személyhez kapcsolódóan, akinek vagy amelynek ellenőrzéséhez az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságának közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik."
(3) Az Aktv. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A II/A. fejezet alkalmazásában:
1. Adatszolgáltatási időszak: az 5. melléklet I/C/6. pontja szerinti időszak;
2. Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető: az 5. melléklet I/A/3. pontja szerinti Platformüzemeltető;
3. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető: az 5. melléklet I/A/4. pontja szerinti Platformüzemeltető;
4. Adóazonosító szám: az 5. melléklet I/C/3. pontja szerinti szám;
5. Automatikus információcsere: az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatott, az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozó információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával;
6. Ellenérték: az 5. melléklet I/A/10. pontja szerinti ellenérték;
7. Elsődleges cím: az 5. melléklet I/C/5. pontja szerinti cím;
8. Érintett tevékenység: az 5. melléklet I/A/8. pontja szerinti tevékenység;
9. Értékesítő: az 5. melléklet I/B/1. pontja szerinti Értékesítő;
10. Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás: az 5. melléklet I/A/7. pontja szerinti megállapodás;
11. HÉA azonosító szám: az 5. melléklet I/C/4. pontja szerinti szám;
12. Jelentendő értékesítő: az 5. melléklet I/B/3. pontja szerinti értékesítő;
13. Központi nyilvántartás: az Európai Bizottság által létrehozott és működtetett központi adatbázis, amely az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetőkre vonatkozó információkat, valamint az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők által bejelentett adatokat tartalmazza;
14. Közvetített ingatlan: az 5. melléklet I/C/7. pontja szerinti ingatlan;
15. Nem Jelentendő értékesítő: az 5. melléklet I/B/4. pontja szerinti értékesítő;
16. Pénzforgalmi jelzőszám: az 5. melléklet I/C/8. pontja szerinti jelzőszám;
17. Platform: az 5. melléklet I/A/1. pontja szerinti Platform;
18. Platformüzemeltető: az 5. melléklet I/A/2. pontja szerinti Platformüzemeltető;
19. Szervezet: az 5. melléklet I/C/1. pontja szerinti Szervezet."
3. §
Az Aktv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"6. §
A magyar megkereső hatóság, illetve a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély szabályait a magyar jogszabályok szerinti, 5. § (1) bekezdésnek megfelelő adóval kapcsolatos eljárásban a járulék kivételével az Art. szerinti adóval összefüggésben alkalmazza."
4. §
(1) Az Aktv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:"(1) A magyar megkeresett hatóság az információcsere iránti megkeresés [az (1a)-(5) bekezdés és a 8. § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresés] alapján minden olyan, az 5. § (1) bekezdésének megfelelő, előreláthatóan releváns információt közöl a megkereső hatósággal, amely rendelkezésére áll vagy közigazgatási hatósági eljárás keretében megszerezhető.
(1a) Az (1) bekezdésben említett megkeresés szempontjából a kért információ előreláthatóan releváns, ha a megkereső hatóság a megkeresés benyújtásának időpontjában a nemzeti joga alapján okkal feltételezi, hogy a kért információ egy vagy több, nevesített vagy más módon azonosított adózó adózási ügyében jelentőséggel bír és ez a vizsgálat céljából igazolható lesz.
(1b) A kért információk előrelátható relevanciájának igazolása céljából a megkereső hatóság köteles a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátani legalább a következő információkat:
a) a megkeresés alapjául szolgáló adóügyi cél, és
b) a nemzeti jog alkalmazása vagy végrehajtása céljából kért információk pontos meghatározását.
(1c) Ha az (1) bekezdésben említett megkeresés egyénileg nem azonosítható adózók csoportjára vonatkozik, a megkereső hatóságnak legalább a következő információkat kell a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátania:
a) a csoport részletes leírását;
b) az alkalmazandó jog és azon tények ismertetését, amelyek alapján okkal feltételezhető, hogy a csoportba tartozó adózók nem az alkalmazandó jognak megfelelően jártak el;
c) annak ismertetését, hogy a kért információ hogyan segítené annak megállapítását, hogy a csoportba tartozó adózók az alkalmazandó jognak megfelelően jártak-e el; és
d) harmadik fél közreműködésével kapcsolatos tényeket és körülményeket, ha azok tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a csoportba tartozó adózók nem az alkalmazandó jognak megfelelően jártak el."
(2) Az Aktv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a magyar megkeresett hatóság álláspontja szerint a megkeresés közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részének teljesítése szükségtelen, a megkeresés e részét nem teljesíti és ennek indokairól a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti. Egyéb esetben a magyar megkeresett hatóság a megkeresés meghatározott közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíti."
5. §
(1) Az Aktv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A megkeresést a magyar megkeresett hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított három - a megkeresés beérkezésekor rendelkezésre álló információ esetén két - hónapon belül teljesíti. A magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság a megkeresés teljesítésére ezektől eltérő határidőben is megállapodhat."
(2) Az Aktv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés (1) bekezdés szerinti teljesítésének akadályáról haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő három hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot a megkeresés teljesítésének várható - legfeljebb hat hónapon belüli - időpontja megjelölésével együtt."
6. §
Az Aktv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"11. §
(1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megkeresésére az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos információcsere céljából a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselő a megkeresett tagállam eljárási szabályaival összhangban
a) jelen lehet a megkeresett hatóság tagállamának közigazgatási hatóságának hivatalos helyiségében (hivatalában);
b) jelen lehet a megkeresett hatóság tagállamának területén végrehajtott közigazgatási vizsgálat során;
c) elektronikus hírközlési eszközök alkalmazásával részt vehet a megkeresett hatóság tagállamának területén végrehajtott közigazgatási vizsgálatban.
(2) A megkeresett hatóság az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés beérkezésétől számított 60 napon belül visszajelzést küld a megkeresett hatóságnak a megkeresés teljesítéséről vagy a megkeresést indokolással elutasítja.
(3) A magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során a megkereső hatóság tisztviselője természetes személyt nem nyilatkoztathat, és nyilvántartást nem vizsgálhat meg. A megkereső hatóság tisztviselője e cselekmények elvégzésére tett indítványait a megkeresett magyar hatóság a közigazgatási vizsgálat eredményes elvégzése érdekében figyelembe veszi és azokat indokolt esetben saját intézkedésként végrehajtja.
(4) A magyar megkeresett hatóság az olyan okiratokról, amelyekhez a magyarországi közigazgatási vizsgálat során a magyar megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférhetnek, a megkereső hatóság tisztviselője részére kérelemre másolatot ad.
(5) A más tagállam megkereső hatóságának tisztségviselője az (1) bekezdés szerinti magyarországi eljárása során a magyar megkeresett hatóság vagy más személy kérésére személyazonosságát és eljárási jogosultságát igazolni köteles.
(6) A magyar megkereső hatóság a más megkeresett hatóság tagállamának területén az (1) bekezdés szerinti megkeresés alapján eljáró magyar tisztviselő részére magyar, valamint angol nyelven vagy a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén kiállított, a tisztviselő eljárási jogosultságát igazoló okiratot állít ki."
7. §
Az Aktv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A megállapodás végrehajtása során, más részes fél javaslatának beérkezése esetén a magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság - a javaslat magyar jogszabályoknak való megfelelése és költséghatékonyság elve szerinti mérlegeléssel - dönt az egyidejű ellenőrzésben való részvételről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a részvételről szóló nyilatkozatát vagy a részvétel indokolt elutasítását a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül továbbítja a javaslatot küldő részes fél részére."
8. §
Az Aktv. 5. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:"12/A. §
(1) Az adóhatóság egy vagy több másik tagállam hatóságát közös ellenőrzés lefolytatása érdekében megkeresheti.
(2) Egy vagy több másik tagállam hatóságától érkező közös ellenőrzés iránti megkeresés beérkezése esetén az adóhatóság - a megkeresés magyar jogszabályoknak való megfelelése és a költséghatékonyság elvének figyelembe vételével - a közös ellenőrzésben való részvételéről a megkeresés beérkezésétől számított 60 napon belül tájékoztatja a megkeresőt.
(3) Az adóhatóság a közös ellenőrzésben való részvétel biztosítását indokolt esetben megtagadhatja. Amennyiben a megkereső hatóság által a közös ellenőrzés keretében beszerezni kívánt adatok, információk az adóhatóság rendelkezésére állnak, azokról az adóhatóság a megkereső hatóság részére az e fejezet szabályai szerint tájékoztatást ad.
(4) A közös ellenőrzésre e törvény eltérő rendelkezése hiányában, az Air. jogkövetési vizsgálatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A kormány rendeletben határozza meg a közös ellenőrzés részletes szabályait.
(5) A közös ellenőrzési cselekményeket Magyarországon a megkereső hatóság és az adóhatóság által a nyelvhasználati szabályokra is kiterjedően egyeztetett és koordinált módon kell végezni. A közös ellenőrzési cselekmények felügyeletét és koordinálását az adóhatóság által kijelölt tisztviselő végzi.
(6) A megkereső hatóság tisztviselőjének eljárási jogosultságaira és kötelezettségeire a magyar jogszabályi rendelkezések az irányadók azzal, hogy nem lépheti túl saját tagállama által biztosított hatáskörét.
(7) A közös ellenőrzés lefolytatása során a megkereső hatóság tisztviselője az adóhatóság tisztviselőjével közösen
a) beléphet ugyanazokba a helyiségekbe, amelyekbe az adóhatóság tisztviselője beléphet,
b) hozzáférhet ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, amelyekhez az adóhatóság tisztviselője hozzáférhet, és
c) nyilatkozattételre hívhatja fel az adózót.
(8) A közös ellenőrzési cselekmények során beszerzett bizonyíték az adóhatóság eljárásában az Air. szabályai szerint használható fel.
(9) Ha az adóhatóság és egy vagy több másik tagállam hatósága közös ellenőrzést végez, akkor törekedniük kell arra, hogy egyetértésre jussanak a közös ellenőrzés szempontjából releváns tényekről és körülményekről, valamint arra, hogy a közös ellenőrzés eredményei alapján megállapodásra jussanak az ellenőrzött személy adóügyi helyzetéről. A közös ellenőrzés megállapításait írásban rögzíteni kell. Azokat a tényeket, amelyeket illetően a hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértésre jutottak, meg kell jeleníteni a közös ellenőrzés megállapításait tartalmazó zárójelentésben.
(10) Az adóhatóság a közös ellenőrzéssel érintett személyt vagy személyeket a közös ellenőrzés eredményéről, a zárójelentés másolatának megküldésével, annak kiadásától számított 60 napon belül tájékoztatja.
(11) A közös ellenőrzés lefolytatását követően Magyarországon végzett valamennyi eljárási cselekményre és további eljárásra - ideértve az adóhatósági döntés meghozatalát és az azzal kapcsolatos jogorvoslati eljárást - a magyar jogszabályok az irányadók.
(12) A zárójelentésben rögzített tényeket az adóhatóságnak a közös ellenőrzést követően befejezett eljárásokban figyelembe kell vennie."
9. §
(1) Az Aktv. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) (1a) Az (1) bekezdésben meghatározott formanyomtatványon a magyar megkereső hatóság legalább az alábbi információt szolgáltatja:
a) az eljárással érintett személy személyazonossága, illetve a 7. § (1c) bekezdése szerinti, adott csoportra vonatkozó kérelem esetén a csoport részletes leírása;
b) az információkérés adózási céljának meghatározása."
(2) Az Aktv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A spontán információcserét, a spontán információcsere beérkezésének visszaigazolását, a kézbesítés iránti megkeresést, a visszajelzést, a 3/C. §-ban meghatározott eltérő célokra való felhasználásra vonatkozó engedélyt és az eltérő célok listáját, valamint a 15. § (4) bekezdés szerinti, harmadik fél részére történő információtovábbítás szándékára és az információ továbbításának ellenzésére irányuló közlést, valamint a 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulást formanyomtatvány felhasználásával kell továbbítani."
10. §
Az Aktv. 19/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján rendelkezésére álló információkat, valamint - ha az rendelkezésre áll - a 2024. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító számot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők:
a) a munkaviszonyból származó jövedelem;
b) a vezető tisztségviselő tiszteletdíja;
c) életbiztosítási szerződésből származó jövedelem, ide nem értve az információcserével kapcsolatos egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelmet;
d) nyugdíj;
e) ingatlan tulajdonjogának ténye és az ingatlan hasznosításából származó jövedelem;
f) jogdíj."
11. §
(1) Az Aktv. 19/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében a feltételes adómegállapításra, valamint a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a (4) bekezdésben meghatározott adatait a határozatok kiadása, módosítása vagy meghosszabbítása napját követően haladéktalanul, de legkésőbb e nap naptári félévét követő három hónapon belül közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával."
(2) Az Aktv. 19/B. § (4) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:]
"2. a határozatnak a kérelemmel érintett gazdasági tevékenység, ügylet vagy ügyletsorozat leírását tartalmazó összefoglalása, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságot egy potenciális adózási kockázat értékelésében segítő egyéb információk, amelyek nem eredményezhetik üzleti, ipari, szakmai titok, kereskedelmi folyamat, vagy a magyar jogrendbe ütköző információ felfedését;"
12. §
Az Aktv. 20. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(4) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról.
(5) A magyar központi kapcsolattartó iroda évente tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő legalább két jövedelem- és tőkekategóriáról, amelyek vonatkozásában a más tagállamban illetőséggel rendelkező személyekről információt ad át más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.
(6) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, ha a 19/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában felsorolt jövedelemtípusok tekintetében nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot."
13. §
Az Aktv. a következő II/A. fejezettel egészül ki:"II/A Fejezet
A PLATFORMÜZEMELTETŐKET ÉRINTŐ ADATSZOLGÁLTATÁS, ÁTVILÁGÍTÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE EGYES SZABÁLYAIRÓL
21/A. §
(1) Az 5. melléklet I/A/4. pontjában meghatározott, Magyarországon adóügyi illetőséggel rendelkező, továbbá I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő, Magyarországot választó, valamint az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető - e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
(2) Az 5. melléklet I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az 5. melléklet III. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét választása szerint Magyarországon teljesíti.
(3) Az 5. melléklet I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti, hogy 5. melléklet III. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét Magyarországon vagy más tagállamban teljesíti.
(4) Az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető e fejezet szerinti kötelezettségeit választása szerint Magyarországon teljesíti.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető részére az állami adó- és vámhatóság egyedi azonosító számot állapít meg. Az állami adó- és vámhatóság erről az egyedi azonosító számról elektronikus úton valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát értesíti.
(6) Az (1) bekezdés szerinti adattartalom a következő:
a) név;
b) postai és elektronikus levelezési cím - ideértve a honlapok címét is -;
c) Adóazonosító szám;
d) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv XII. cím 6. fejezetének 2. és 3. cikke szerinti egyedi azonosítószám;
e) a Jelentendő értékesítő 5. melléklet II/D. pont alapján meghatározott illetősége szerinti tagállam feltüntetése.
(7) Az (1), (3), (6) bekezdés, valamint a 21/B. § (2) bekezdése szerint bejelentett adatok változását az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.
(8) A Platformüzemeltető az adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítés céljából évente az érintett Adatszolgáltatási időszakot megelőző év november 30-ig, vagy a platformüzemeltetési tevékenységének megkezdését megelőzően, és azt követően évente kérelmet nyújthat be az állami adó- és vámhatóságnak. A Platformüzemeltető a kérelem mellékletét képező üzleti modelljének bemutatásával hitelt érdemlően igazolja, hogy nem rendelkezik Jelentendő értékesítővel. Az állami adó- és vámhatóság a kérelemről adóigazgatási eljárás keretében dönt. A kormány rendeletben határozza meg a mentesítési eljárás részletes szabályait. Az állami adó- és vámhatóság az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetőkről tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságait.
(9) Az állami adó- és vámhatóság az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető (4) bekezdés szerinti választásán alapuló nyilvántartásba vételét elutasítja, ha az ilyen platformüzemeltetőt az Európai Unió valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét az Európai Unió valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
21/B. §
(1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az 5. melléklet II. pontjában meghatározott átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét az 5. melléklet III/A. pontjában meghatározott határidőben az 5. melléklet III/B. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.
(2) Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az (1) bekezdés alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő határidőben bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz.
(3) Az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében az Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül közli az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő értékesítőkre vonatkozóan a (4) és (5) bekezdésben meghatározott információkat.
(4) A (3) bekezdés szerinti információk a következők:
a) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma, egyedi azonosító száma, valamint a Platform(ok) neve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat;
b) a magánszemély Jelentendő értékesítő családi neve és utóneve, valamint a Szervezetnek minősülő Jelentendő értékesítő hivatalos elnevezése;
c) a magánszemély vagy a Szervezet Értékesítő Elsődleges címe;
d) a Jelentendő értékesítő tagállamonként kiadott bármely Adóazonosító száma, illetve ennek hiányában a magánszemélynek minősülő Jelentendő értékesítő születési helye;
e) a Szervezetnek minősülő Jelentendő értékesítő cégnyilvántartási száma;
f) a Jelentendő értékesítő HÉA azonosító száma (ha ilyennel rendelkezik);
g) magánszemélynek minősülő Jelentendő értékesítő esetében a születési dátum;
h) az Ellenérték megfizetésére vagy jóváírására használt Pénzforgalmi jelzőszám (ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll), kivéve, ha a Jelentendő értékesítő 5. melléklet II/D. pontja alapján meghatározott illetősége szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatta az állami adó- és vámhatóságot arról, hogy a Pénzforgalmi jelzőszámot nem használja ilyen célokra;
i) az Ellenérték kifizetésére vagy jóváírására felhasznált pénzügyi számla tulajdonosának neve - feltéve, hogy ez eltér a Jelentendő értékesítő nevétől, és ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll -, valamint az adott számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;
j) azon tagállamok megnevezése, ahol a Jelentendő értékesítő az 5. melléklet II/D. pontja alapján illetőséggel rendelkezik;
k) az Adatszolgáltatási időszakban az Érintett tevékenységek száma, valamint ezek kifizetett vagy jóváírt Ellenértékének negyedéves bontásban feltüntetett teljes összege;
l) az Adatszolgáltatási időszakban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított bármely díj, jutalék vagy adó negyedéves bontásban feltüntetett összege.
(5) Ha a Jelentendő értékesítő ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat is nyújt, az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdésben meghatározottakon túl a következő kiegészítő információkat is közli:
a) az 5. melléklet II/E. pontja szerinti eljárás alapján meghatározott Közvetített ingatlan címét, és ha az rendelkezésre áll, annak helyrajzi számát vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga által megállapított megfelelőjét;
b) az Adatszolgáltatási időszakban kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összegét és a Közvetített ingatlan kapcsán nyújtott Érintett tevékenységek számát negyedéves bontásban;
c) a Közvetített ingatlan bérbeadással érintett napjainak Adatszolgáltatási időszakon belüli számát és a Közvetített ingatlan típusát (ha az rendelkezésre áll).
(6) Az állami adó-és vámhatóság az Európai Unió tagállamától automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.
21/C. §
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az átvilágítással és adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő valamennyi intézkedéséről és ezek alapjául szolgáló információról nyilvántartást vezet és az ezzel kapcsolatos dokumentációt annak nyilvántartási módjától függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség 21/B. § (1) bekezdésében meghatározott határidejétől számított 10 évig megőrzi.
21/D. §
(1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (1), (3), (6) bekezdése, valamint a 21/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti bejelentési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz. Az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (8) bekezdése szerinti kérelmét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon nyújtja be az állami adó-és vámhatósághoz.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a 21/B. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az Európai Unió tagállamába továbbított információt egységes számítógépesített formátum használatával továbbítja.
21/E. §
(1) Az állami adó- és vámhatóság kéri az Európai Bizottságtól az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető Központi nyilvántartásból való törlését, ha:
a) az erről szóló értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság tudomást szerez arról, hogy a Platformüzemeltető ilyen minőségében már nem folytat tevékenységet;
b) az a) pont szerinti értesítés hiányában okkal feltételezhető, hogy a Platformüzemeltető tevékenysége megszűnt;
c) a Platformüzemeltető már nem felel meg az I/A/4. pontjának b) alpontjában foglalt feltételeknek; vagy
d) az állami adó- és vámhatóság a Platformüzemeltetőt törölte a nyilvántartásából.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére történő második eredménytelen felhívás utáni 60 nap elteltével törli a nyilvántartásából.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt a törlés után akkor veszi ismételten nyilvántartásba, ha az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése valószínűsíthető, ideértve az esetlegesen még fennálló, nem teljesített adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését is.
(4) Amennyiben az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés rendelkezései szerint törölte a nyilvántartásából, az állami adó- és vámhatóság dönt az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, amelynek hozzáférhetővé tételén keresztül az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az adatszolgáltatási kötelezettséget megalapozó tevékenységét folytatja.
(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.
(6) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételről szóló döntésének kötelezettje - annak megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
(7) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) alapján szervezi és ellenőrzi. Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve annak megszüntetéséről szóló döntését haladéktalanul közli az NMHH-val.
(8) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja, ha megsérti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő döntéssel kapcsolatos kötelezettségeit.
(9) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét megszünteti, ha:
a) annak elrendelésének oka megszűnt;
b) elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi intézkedés során került elrendelésre vagy annak végrehajtása a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, a külön törvényben meghatározott hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján van folyamatban; vagy
c) az NMHH az Eht. 159/B. § (5) bekezdése alapján jelzi, hogy a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott tartalommal kétséges lehet.
(10) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az állami adó- és vámhatóság 365 napra rendeli el, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 365 nap elteltével megszűnik.
(11) Amennyiben az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség a (10) bekezdés szerint megszűnt, azonban az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének feltételei továbbra is fennállnak, az állami adó- és vámhatóság az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt ismételten elrendeli.
(12) Amennyiben az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az e fejezet szerinti kötelezettségeinek teljesítésére egyik tagállamot sem választotta, és ennek a választásnak Magyarországon vagy más tagállamban történő teljesítését az állami adó- és vámhatóság felhívására 60 napon belül nem igazolja, az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdés szerinti döntést hozza.
21/F. §
(1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az 5. melléklet II. pontja alapján beszerzendő információk közlésére vonatkozó második sikertelen felhívása utáni 60 nap elteltével az Értékesítő felhasználói fiókját megszünteti vagy visszatartja az Ellenérték Értékesítő részére történő kifizetését.
(2) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítő platformon történő ismételt regisztrációját, illetve az Ellenérték Értékesítő részére történő kifizetését az Értékesítőtől az 5. melléklet II. pontja alapján beszerzendő információk beérkezése után teljesíti.
21/G. §
(1) Az állami adó- és vámhatóság indokolt kérelemben kérheti az Európai Bizottságtól az Európai Unión kívüli más állammal kötött, a II/A. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás egyenértékűségének vizsgálatát.
(2) Az egyenértékűségi vizsgálat során az állami adó- és vámhatóság együttműködik az Európai Bizottsággal.
21/H. §
(1) A 21/A. § (1), (3) és (6) bekezdése szerinti bejelentési, változás-bejelentési, a 21/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási és bejelentési, valamint a 21/C. § szerinti nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
21/I. §
(1) Ha az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az e fejezet szerinti kötelezettségeinek teljesítésére egyik tagállamot sem választotta, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot.
(2) Az állami adó- és vámhatóság megküldi az Európai Bizottság részére az e fejezet szerinti automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat."
14. §
Az Aktv. 42/H. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:"(10) Az érintett személy a magyar illetékes hatóság (9) bekezdés szerinti, eljárást megszüntető végzésével szemben bírósághoz fordulhat."
15. §
Az Aktv. 43/L. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az állami adó- és vámhatóság megküldi az Európai Bizottság részére az e fejezet szerinti automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés adatait."
16. §
(1) Az Aktv. 43/Q. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az automatikus információcsere keretében beérkezett adatok gazdasági és statisztikai elemzés céljára felhasználhatók."
(2) Az Aktv. 43/Q. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott célból a 43/N. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor, valamint az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokhoz hozzáférést biztosít az adópolitikáért felelős miniszter részére."
17. §
Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/O-45/Q. §-sal egészül ki:"45/O. §
A 19/A. § alkalmazásában a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság 2024. január 1-ig tájékoztatja az Európai Bizottságot arról a négy jövedelem-kategóriáról, amely vonatkozásában automatikus információcsere útján más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával az abban a tagállamban illetőséggel rendelkező adózóról a 2025. január 1-jével vagy ezt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra vonatkozóan információt közöl.
45/P. §
(1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § szerinti bejelentési kötelezettségét első alkalommal a 21/A. § hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adó-és vámhatósághoz.
(2) Az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (8) bekezdése szerinti kérelmét első alkalommal a 21/A. § hatálybalépését követő 45. napig nyújthatja be az állami adó- és vámhatósághoz.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a 21/B. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét először a 2023. január 1-jétől kezdődő Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül teljesíti.
(4) A 42/H. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.
45/Q. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 12/A. §-ban meghatározott közös ellenőrzés, valamint a 21/A. § (8) bekezdésében meghatározott mentesítési eljárás részletes szabályait rendeletben határozza meg."
18. §
Az Aktv. 46. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:"(10) A 3/B-3/D. §, a 4. § (1) bekezdés 10. pontja, a 4. § (3) bekezdés 19. pontja, a 4. § (3a) bekezdése, a 6. § (1), a 7. § (1), (1a)-(1c) és (3) bekezdése, a 8. § (1) és (4) bekezdése, a 11. §, a 12. § (4) bekezdése, a 12/A. §, a 16. § (1a) és (2) bekezdése, a 19/A. § (1) és (2) bekezdése, a 19/B. § (1) és (4) bekezdés 2. pontja, a 20. § (4)-(6) bekezdése, a II/A. fejezet, a 43/L. § (3) bekezdése, a 45/O. §, a 45/P. §, valamint az 5. melléklet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
19. §
Az Aktv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.20. §
Az Aktv. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.21. §
Az Aktv. a 3. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.22. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2023. január 1-jén lép hatályba.(2) A 2. § (2) bekezdése, a 8. §, a 10. § és a 12. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
23. §
Az 1-13. §, 15. §, 17-18. §, 21-22. § valamint a 3. melléklet az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2021. március 22-i 2021/514 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.1. melléklet a 2022. évi XXXIX. törvényhez
Az Aktv. 1. mellékletének I/D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:"D. Az A/1. pont szabályaitól eltérően nem kell adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, ha
(i) a Jelentendő Személy illetősége szerinti tagállam, más állam, vagy más joghatósággal rendelkező terület Adóazonosító számot nem ad ki, vagy
(ii) a Jelentendő Személy illetősége szerinti más állam, vagy más joghatósággal rendelkező terület joga az általa kiadott adóazonosító szám beszerzését nem írja elő."
2. melléklet a 2022. évi XXXIX. törvényhez
Az Aktv. 2. melléklete a következő 7. ponttal egészül ki:"7. Az A/6. pont b) alpontjának alkalmazásában a Jogalany akkor áll egy másik Jogalany irányítása alatt, ha az irányító Jogalany akár közvetlenül, akár egy másik szolgáltatón keresztül az irányított Jogalany képviseletében az A/6. pont a) alpontjában meghatározott tevékenységet vagy műveletet végzi. A Jogalany nem irányítja a másik Jogalanyt, ha a Jogalany vagyonának kezelésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. Ha a Jogalany Pénzügyi Intézmények, Nem Pénzügyi Jogalanyok és magánszemélyek valamilyen csoportjának irányítása alatt áll, úgy kell tekinteni, hogy a Jogalany az A/6. pont a) alpontjában meghatározott Betéti Intézménynek, Letétkezelő Intézménynek, Meghatározott Biztosító Társaságnak vagy Befektetési Jogalanynak minősülő Jogalany irányítása alatt áll, ha az irányító Jogalanyok között van ilyen."
3. melléklet a 2022. évi XXXIX. törvényhez
5. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhezA Platformüzemeltetőkkel kapcsolatos átvilágítási és adatszolgáltatási szabályok
I. FOGALMAK
E törvény II/A. fejezete, valamint az 5. melléklet alkalmazásában:
A. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők
1. Platform: minden, a felhasználók számára hozzáférhető szoftver (honlapok és azok részei is) és alkalmazás (beleértve a mobilalkalmazásokat), amely lehetővé teszi az Értékesítők számára a többi felhasználóval történő kapcsolatfelvételt valamely Érintett tevékenység közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából. Idetartozik az Érintett tevékenység Ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen megoldás is.
A Platform kifejezés nem foglalja magában azt a szoftvert, amely az Érintett tevékenységben történő bármilyen további közreműködés nélkül kizárólag az alábbi tevékenységek valamelyikét teszi lehetővé:
a) az Érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelése;
b) az Érintett tevékenység felhasználók általi megjelenítése vagy hirdetése;
c) a felhasználók valamely Platformra történő átirányítása vagy áthelyezése.
2. Platformüzemeltető: az a Szervezet, amely az adott Platform vagy annak egy részének az Értékesítők rendelkezésére bocsátása céljából szerződést köt az Értékesítőkkel.
3. Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető: olyan Platformüzemeltető, amelynek a III/A.1-A.3. pontban meghatározott szabályokkal összhangban adatot kellene szolgáltatnia, de az állami adó-és vámhatóság számára előzetesen, majd évente hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a Platform teljes üzleti modellje olyan, hogy nem rendelkezik Jelentendő értékesítőkkel.
4. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető: az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetők kivételével minden olyan Platformüzemeltető, amely az alábbi helyzetek valamelyikében van:
a) Magyarországon adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy, amennyiben az ilyen Platformüzemeltető egyik tagállamban sem rendelkezik adóügyi illetőséggel, megfelel bármely alábbi feltételnek:
i. Magyarország jogszabályainak megfelelően jegyezték be;
ii. az üzletvezetésének helye (ideértve a tényleges üzletvezetés helyét) Magyarországon található;
iii. állandó telephellyel rendelkezik Magyarországon, és nem Elismert nem uniós platformüzemeltető;
b) egyik tagállamban sem jegyezték be és nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, üzletvezetési hellyel vagy állandó telephellyel, de lehetővé teszi valamely Érintett tevékenységnek a Jelentendő értékesítő általi elvégzését, vagy valamely tagállamban található ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenység végzését, és nem Elismert nem uniós platformüzemeltető.
5. Elismert nem uniós platformüzemeltető: olyan Platformüzemeltető, amely által elérhetővé tett minden Érintett tevékenység egyúttal Elismert érintett tevékenység is, és amely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, vagy ha az ilyen Platformüzemeltető nem valamely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, megfelel bármely alábbi feltételnek:
a) Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) jogszabályainak megfelelően jegyezték be; vagy
b) az üzletvezetésének helye (ideértve a tényleges üzletvezetés helyét) valamely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) található.
6. Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület): olyan nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület), amely a nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) által közzétett jegyzékben adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozóként megjelölt valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodást kötött.
7. Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás: egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága és egy nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) közötti megállapodás, amely a III/B. pontban meghatározott információkkal egyenértékű információk automatikus cseréjét írja elő, ha ennek az egyenértékűséget az Európai Bizottság végrehajtási jogi aktussal megerősítette.
8. Érintett tevékenység: az Ellenérték fejében végzett alábbi tevékenység:
a) ingatlan bérbeadása, beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, valamint minden egyéb ingatlant és parkolóhelyet;
b) Személyi szolgáltatás;
c) Áruk értékesítése;
d) közlekedési eszköz bérbeadása.
A Platformüzemeltető vagy a Platformüzemeltető kapcsolt Szervezete alkalmazottjaként eljáró Értékesítő által végzett tevékenység nem minősül Érintett tevékenységnek.
9. Elismert érintett tevékenység: minden Érintett tevékenység, amelyre kiterjed a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás alapján végzett automatikus információcsere.
10. Ellenérték: az Értékesítő számára az Érintett tevékenységgel összefüggésben kifizetett vagy jóváírt, bármilyen, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított díj, jutalék, illetve adó nélküli ellentételezés, amelynek összegét a Platformüzemeltető ismeri vagy észszerűen ismerheti.
11. Személyi szolgáltatás: önállóan vagy valamely Szervezet nevében eljáró egy vagy több személy által végzett, idő- vagy feladatalapú munka, amelyet valamely felhasználó kérésére végeznek el online, vagy - miután a Platformon keresztül lehetővé tették - személyesen.
B. Jelentendő értékesítők
1. Értékesítő: a Platform olyan - magánszemély vagy Szervezet - felhasználója, aki, vagy amely az Adatszolgáltatási időszak során bármely időpontban regisztrált a Platformon, és amely az Érintett tevékenységet végzi.
2. Aktív értékesítő: olyan Értékesítő, amely az Adatszolgáltatási időszakban Érintett tevékenységet végez, vagy amelynek az Adatszolgáltatási időszakban az Érintett tevékenységgel kapcsolatban Ellenértéket fizetnek ki vagy írnak jóvá.
3. Jelentendő értékesítő: a Nem jelentendő értékesítőn kívül bármely Aktív értékesítő, amely valamely tagállamban illetőséggel rendelkezik, vagy valamely tagállamban található ingatlant ad bérbe.
4. Nem Jelentendő értékesítő: olyan Értékesítő, amely
a) Közigazgatási szerv;
b) olyan Szervezet, amelynek részvényeivel szabályozott értékpapír-piacon rendszeresen kereskednek, vagy olyan Szervezet kapcsolt Szervezete, amelynek részvényeivel szabályozott értékpapír-piacon rendszeresen kereskednek;
c) olyan Szervezet, amelynek a Platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakban több mint 2
000. Közvetített ingatlanra vonatkozó ingatlan-bérbeadás útján végzett Érintett tevékenységet tett lehetővé; vagy
d) részére a Platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakban kevesebb, mint 30, áruértékesítés útján végzett Érintett tevékenységet tett lehetővé, és ezek kifizetett vagy jóváírt Ellenértékének teljes összege nem haladta meg a 2 000 EUR-t.
C. Egyéb fogalmak
1. Szervezet: jogi személy vagy jogi konstrukció, különösen a vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány. Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik Szervezet kapcsolt Szervezetének, ha az egyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll, vagy ha a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll.
E rendelkezés alkalmazásában az ellenőrzés magában foglalja a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a Szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezést is. Közvetett részvétel esetén a másik Szervezet több mint 50 %-os tulajdoni hányadával való rendelkezés követelményének teljesülését az egymást követő szinteken meglévő részesedések arányának szorzatával kell megállapítani. A szavazati jogok több mint 50 %-ával rendelkező személy úgy tekintendő, mint amely a szavazati jogok 100 %-ával rendelkezik.
2. Közigazgatási szerv: tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több (önmagában is közigazgatási szervnek minősülő) politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv.
3. Adóazonosító szám: egy tagállam által kiadott, az adózó azonosítására szolgáló szám, vagy ennek funkcionális megfelelője.
4. HÉA azonosító szám: a hozzáadottérték-adó céljából nyilvántartásba vett adóalany vagy nem adóalany jogi személy azonosítására szolgáló egyedi azonosító szám.
5. Elsődleges cím: az a cím, amely a magánszemélynek minősülő Értékesítő elsődleges lakóhelyét, valamint a Szervezetnek minősülő Értékesítő bejegyzett székhelyét jelöli.
6. Adatszolgáltatási időszak: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a III. pont alapján adatot szolgáltatnak.
7. Közvetített ingatlan: ugyanazon címen található, ugyanazon tulajdonos tulajdonában levő és valamely Platformon ugyanazon Értékesítő által bérlet céljából felkínált ingatlanegység.
8. Pénzforgalmi jelzőszám: az Ellenérték kifizetésére, illetve jóváírására szolgáló bankszámlának vagy egyéb hasonló pénzforgalmi számlának a Platformüzemeltető rendelkezésére álló egyedi azonosító száma vagy hivatkozási száma.
9. Áru: bármely birtokba vehető dolog.
II. ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK
A. Az átvilágítás hatálya alá nem tartozó Értékesítők
Annak megállapítása céljából, hogy egy adott, Szervezetként eljáró Értékesítő az I/B/4. pont a) és b) alpontjában meghatározott, Nem Jelentendő értékesítőnek minősül-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a nyilvánosan hozzáférhető információkra vagy a Szervezetnek minősülő Értékesítő nyilatkozatára támaszkodhat.
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítő I/B/4. pont c) és d) alpontja szerinti Nem Jelentendő értékesítőnek történő minősítésekor a rendelkezésére álló nyilvántartásait használhatja.
B. Az Értékesítőre vonatkozó információk beszerzése
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a magánszemélynek minősülő és a Nem Jelentendő értékesítőnek nem minősülő Értékesítő esetében az alábbi információkat szerzi be:
a) név;
b) Elsődleges cím;
c) az Értékesítő részére kiadott bármilyen Adóazonosító szám, az azt kibocsátó tagállam, Adóazonosító szám hiányában az Értékesítő születési helye;
d) az Értékesítő HÉA azonosító száma (ha az rendelkezésre áll);
e) születési dátum.
2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a Szervezetnek minősülő és Nem Jelentendő értékesítőnek nem minősülő Értékesítő esetében az alábbi információkat szerzi be:
a) név;
b) Elsődleges cím;
c) az Értékesítő részére kiadott bármilyen Adóazonosító szám, az azt kibocsátó tagállam;
d) az Értékesítő HÉA azonosító száma (ha az rendelkezésre áll);
e) cégnyilvántartási szám;
f) az állandó telephely (ha van ilyen) és a helye szerinti tagállam feltüntetése, amelyen keresztül az Európai Unióban az Érintett tevékenységeket végzik.
3. A B/1. és B/2. ponttól eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem köteles beszerezni a B/1. pont b)-e) alpontjában, valamint a B/2. pont b)-f) alpontjában említett információkat, ha az Értékesítő azonosítása és adóügyi illetőségének megállapítása érdekében egy tagállam vagy az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott azonosítási szolgáltatáson keresztül történő közvetlen megerősítésre támaszkodik.
4. A B/1. pont c) alpontjától, és a B/2. pont c) és e) alpontjától eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adóazonosító vagy a cégnyilvántartási számot az alábbi esetekben nem szükséges beszereznie:
a) az Értékesítő illetősége szerinti tagállam az Értékesítő számára nem ad ki Adóazonosító vagy cégnyilvántartási számot;
b) az Értékesítő illetősége szerinti tagállam nem írja elő az Értékesítő számára kiadott Adóazonosító szám bekérését.
C. Az Értékesítőre vonatkozó információk ellenőrzése
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az A. pont, a B/1. pont, a B/2. pont a)-e) alpontja és az E. pont alapján beszerzett információk megalapozottságát a saját nyilvántartásaiban szereplő összes információ és dokumentum, valamint a tagállamok vagy az Európai Unió által ingyenesen, az Adóazonosító szám, illetve a HÉA azonosító szám érvényességének megállapítása céljából rendelkezésre bocsátott bármely elektronikus felület használatával ellenőrzi.
2. A C/1. ponttól eltérően az átvilágítási eljárásoknak az F/2. pont értelmében történő végrehajtása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a rendelkezésére álló, elektronikusan kereshető nyilvántartások használatával állapíthatja meg az A. pont, a B/1. pont, a B/2. pont a)-e) alpontja és az E. pont értelmében összegyűjtött információk megalapozottságát.
3. Az F/3. pont b) alpontjának alkalmazásában és a C/1. és a C/2. ponttól eltérően, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető okkal feltételezi, hogy a B. vagy E. pontban említett információk bármelyike egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által egy adott Értékesítőre vonatkozó megkeresésben szolgáltatott információ alapján pontatlan, akkor az Értékesítőt helyesbítésre szólítja fel a hibásnak talált információk vonatkozásában, és felszólítja, hogy megbízható és független forrásból származó igazoló dokumentumokat, adatokat vagy információkat nyújtson be, így többek között:
a) érvényes, hatóság által kiállított azonosító okmányt,
b) az adóügyi illetőséget igazoló érvényes dokumentumot.
D. Az Értékesítő illetősége szerinti tagállam meghatározása
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Elsődleges címe szerinti tagállamban tekinti illetőséggel rendelkezőnek. Ha az Adóazonosító számot kibocsátó tagállam eltér az Értékesítő Elsődleges címe szerinti tagállamtól, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Adóazonosító számot kibocsátó tagállamban is illetőséggel rendelkezőnek tekinti. Ha az Értékesítő a B/2. pont f) alpontjának megfelelően állandó telephelyről szolgáltatott információt, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az állandó telephely tagállamában is illetőséggel rendelkezőnek tekinti.
2. A D/1. ponttól eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt minden olyan tagállamban illetőséggel rendelkezőnek tekinti, amelyre vonatkozóan egy tagállam vagy az Európai Unió a B/3. pont szerint, elektronikus azonosítási szolgáltatás révén megerősítéssel rendelkezik.
E. Bérbeadott ingatlannal kapcsolatos információk beszerzése
Ha egy adott Értékesítő ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenységet végez, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető beszerzi a Közvetített ingatlan címét, és ha rendelkezésre áll, helyrajzi számát vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga által megállapított megfelelőjét. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egy Közvetített ingatlan bérbeadásával ugyanazon, Szervezetnek minősülő Értékesítő részére több mint 2 000 Érintett tevékenységben működött közre, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek olyan igazoló dokumentumot, adatot vagy információt kell beszereznie, amely alátámasztja, hogy a Közvetített ingatlan ugyanazon tulajdonos tulajdonában van.
F. Az átvilágítási eljárások határideje és érvényessége
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az A-E. pontban meghatározott átvilágítási eljárásokat az Adatszolgáltatási időszak december 31-ig kell elvégeznie.
2. Az F/1. ponttól eltérően, az olyan Értékesítőkre vonatkozóan, amelyek 2023. január 1-jén vagy az adott Szervezet Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővé válásakor már regisztráltak a platformon, az A-E. pontban foglalt átvilágítási eljárásokat az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőre vonatkozó második Adatszolgáltatási időszak december 31-ig kell elvégezni.
3. Az F/1. ponttól eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a korábbi Adatszolgáltatási időszakokban elvégzett átvilágítási eljárásokra támaszkodhat, feltéve, hogy:
a) az Értékesítőre vonatkozó, a B/1. és B/2. pontban előírt információkat az utóbbi 36 hónapban szerezték és ellenőrizték, vagy erősítették meg; valamint
b) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek nincs oka feltételezni, hogy az A., B. és E. pont alapján beszerzett információk nem megalapozottak vagy hibásak.
G. Az átvilágítási eljárások kizárólag Aktív értékesítőkre történő alkalmazása
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető választása alapján az A-F. pont szerinti átvilágítási eljárásokat kizárólag az Aktív értékesítők esetében folytatja le.
H. Az átvilágítási eljárások harmadik felek általi lefolytatása
I. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a II. pontban meghatározott átvilágítási kötelezettség teljesítése céljából harmadik felet vehet igénybe azzal, hogy az átvilágítási kötelezettség továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt terheli.
2. Ha a H/1. pontban meghatározottak szerint ugyanazon platform tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nevében egy Platformüzemeltető teljesíti az átvilágítási kötelezettségeket, ez a Platformüzemeltető az átvilágítási eljárást a II. pontban meghatározottak szerint folytatja le. Az átvilágítási kötelezettség ebben az esetben is az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt terheli.
III. ADATSZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYOK
A. Az adatszolgáltatás határideje és módja
1. Az I/A/4. pont a) alpontja szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan az Értékesítő Jelentendő értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-éig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak a III/B. pontban meghatározott információkat. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető mentesül az információ bejelentésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy ugyanazon információt egy másik Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető már bejelentette.
2. Az I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan az Értékesítő Jelentendő értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-éig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak a III/B. pontban meghatározott információkat. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető mentesül az információ bejelentésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy ugyanazon információt egy másik Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egy másik tagállamban már bejelentette.
3. Az I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan az Értékesítő Jelentendő értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-éig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak a III/B. pontban meghatározott információkat.
4. A 3. ponttól eltérően az I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető mentesül a III/B. pontban meghatározott információk benyújtása alól azon Elismert érintett tevékenységek tekintetében, amelyek olyan, a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás hatálya alá tartoznak, amely előírja az egyenértékű információk Magyarországon illetőséggel rendelkező, Jelentendő értékesítőkre vonatkozó automatikus cseréjét.
5. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető átadja a B/2. és a B/3. pontban meghatározott információkat a Jelentendő értékesítőnek. Az átadás határideje az Értékesítő Jelentendő értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-e.
6. A fiat pénzben kifizetett vagy jóváírt Ellenértékre vonatkozó információkat abban a pénznemben kell feltüntetni, amelyben a kifizetésre vagy jóváírásra sor került. Ha az Ellenértéket fiat pénztől eltérő formában fizették ki vagy írták jóvá, azt forintban kell feltüntetni, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által meghatározott, következetesen alkalmazott átváltási módszer alapján.
7. Az Ellenértékkel és egyéb összegekkel kapcsolatos információkat az Adatszolgáltatási időszak azon negyedévére vonatkozóan kell szolgáltatni, amelyben az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták.
B. Az adatszolgáltatás tartalma
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a következő információt jelenti be az állami adó-és vámhatósághoz:
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma és a IV/F/4. pont szerint hozzárendelt egyedi azonosító száma, továbbá a platform(ok) neve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat.
2. Az ingatlan-bérbeadástól eltérő Érintett tevékenységet folytató Jelentendő értékesítő esetében:
a) a II/B. pont alapján bekérendő információk;
b) a Pénzforgalmi jelzőszám (ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll), kivéve, ha a Jelentendő értékesítő II/D. pont alapján meghatározott illetősége szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága közzétette, hogy nem szándékozik a Pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;
c) az Ellenérték kifizetésére vagy jóváírására szolgáló pénzügyi számla tulajdonosának neve, ha ez eltér a Jelentendő értékesítőtől, (ha az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll), valamint az adott számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;
d) azon tagállamok, amelyekben a Jelentendő értékesítő a II/D. pont alapján illetőséggel rendelkezik;
e) negyedéves bontásban az Adatszolgáltatási időszakban kifizetett vagy jóváírt Ellenérték összege és azon Érintett tevékenységek száma, amelyek tekintetében az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták;
f) negyedéves bontásban az Adatszolgáltatási időszakban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított díjak, jutalékok, illetve adók összege.
3. Az ingatlan bérbeadását is tartalmazó Érintett tevékenységet folytató Jelentendő értékesítő esetében:
a) a III/B/2. pont a)-d) alpontjai alapján bekérendő információk;
b) a Közvetített ingatlan II/E. pont alapján meghatározott címe, valamint ha rendelkezésre áll, helyrajzi száma vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga által megállapított megfelelője;
c) negyedéves bontásban az Adatszolgáltatási időszakban kifizetett vagy jóváírt Ellenérték összege és a Közvetített ingatlan kapcsán nyújtott Érintett tevékenységek száma;
d) negyedéves bontásban az Adatszolgáltatási időszakban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított díjak, jutalékok, illetve adók összege; e) ha rendelkezésre áll, a Közvetített ingatlan bérbeadással érintett napjainak száma és a Közvetített ingatlan típusa.
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.A gazdaság digitalizációjának az utóbbi években tapasztalt jelentős fejlődését követve került sor azoknak az európai uniós szabályoknak a kialakítására, amelyek - egyéb szabályok mellett - a belső piacra vonatkozó egységes adatszolgáltatási követelményt állítanak fel a digitális platformok üzemeltetői számára. Erre a szabályozásra azért van szükség, mert a digitális fejlődés egyre több komplex lehetőséget kínál az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés számára. A platformüzemeltetők igénybevételével kínált szolgáltatások határokon átnyúló jellege olyan összetett adózási környezetet eredményez, amelyben kihívást jelent az adószabályok érvényesítése és a jogkövető magatartás biztosítása. Az adózási fegyelem csökken, a be nem jelentett jövedelem értéke pedig jelentősen nő. A tagállami adóhatóságok nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék. Ez különösen akkor jelent problémát, ha az adóköteles adózói jövedelmek egy másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) létesült digitális platformon keresztül mozognak.
Az uniós szabályozás az OECD által 2020-ban kiadott modellszabályokat követi, amelyek a megosztásalapú gazdaság és a haknigazdaság területén működő digitális platformon keresztül értékesítők vonatkozásában állapít meg keretszabályokat (Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers in the Sharing and Gig Economy). Mivel a digitális platformok, illetve az azokon aktív értékesítők által végzett határokon átnyúló tevékenységek igen elterjedtek, a nem uniós államok, illetve területek megfelelő ösztönzést kapnak arra, hogy kövessék az Unió példáját. Ez azt jelenti, hogy a jelentendő értékesítőkre vonatkozó információk beszerzését és az automatikus információcsere szabályait e modellszabályoknak megfelelően alakíthatják ki.
Fentieknek alapján a Miniszterek Tanácsa 2021. márciusában elfogadta az (EU) 2021/514 tanácsi irányelvet (HL L 104/1., 2021. március 25. - DAC7), amely a 2011/16/EU irányelv által bevezetett 8. cikk hatályának kiterjesztésével az automatikus adóügyi információcserét a digitális platformok üzemeltetői által szolgáltatott adatokra is kiterjeszti. A szabályozás az alapirányelv néhány további kiegészítő és pontosító módosítását is tartalmazza.
Adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a módosítási tervezet a DAC7 szabályozás magyar átvételét végzi el az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) módosításával.
Részletes indokolás
1. §
A módosítás a DAC7 rendelkezései alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) szabályai szerint szerzett vagy továbbított információ adótitok minőségét rögzíti, valamint az információk felhasználhatóságának körét szélesíti, amikor kimondja, hogy ezek az információk a hozzáadottérték-adóval és más közvetett adóval kapcsolatos eljárásban, valamint eltérő célokra is felhasználhatók. A módosítás az irányelv rendelkezései alapján bevezeti a céllista fogalmát, amely alapján más tagállam hatósága az információkat és dokumentumokat felhasználhatja. A módosítás a továbbiakban a DAC7 által pontosított adatvédelmi szabályokat tartalmazza, amely az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete szabályainak érvényesülését biztosítja. A módosítás részletes szabályokat állapít meg az adatvédelmi incidens elhárítására érdekében teendő intézkedésekről.2. §
A módosítás a DAC7 szabályozás alkalmazásához szükséges adatvédelmi incidens, adatszivárgás, adatsérelem, közös ellenőrzés, valamint a platformüzemeltetők átvilágítási és adatszolgáltatási, valamint az állami adó- és vámhatóság automatikus információcserére vonatkozó kötelezettségét szabályozó rendelkezések alkalmazásához szükséges fogalmi meghatározásokat tartalmazza.3. §
Arra vonatkozó pontosító rendelkezéseket tartalmaz, hogy a kapott adóügyi információt közvetett adókhoz kapcsolódó célokra is fel lehet használni.4. §
A módosítás a DAC7 által bevezetett, a megkeresésre történő információcsere során kiemelt jelentőséggel bíró, az adathalászatot megakadályozó előrelátható jelentőség fogalmának meghatározásához szükséges bevezető szöveget, a fogalom meghatározását, valamint az annak igazolására szolgáló, a megkereső hatóság által a megkeresett hatóság részére átadandó információk körének meghatározását tartalmazza. A módosítás továbbá a megkeresés közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részének teljesíthetőségi vizsgálatát és az erről szóló, a megkereső hatóság részére haladéktalanul megküldendő értesítésre vonatkozó szabályokat tartalmazza.5. §
A módosítási rendelkezések az adóügyi együttműködésre irányuló megkeresés teljesítésének határidejét tartalmazza, amikor rögzíti, hogy a magyar megkeresett hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított 3 - a megkeresés beérkezésekor rendelkezésre álló információ esetén 2 - hónapon belül teljesíti. A módosítás alapján továbbá a magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítésének akadályáról haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő 3 hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot a megkeresés teljesítése várható - legfeljebb 6 hónapon belüli - időpontjának megjelölésével együtt.6. §
A módosítási rendelkezések a DAC7 más tagállamban való adótisztviselői jelenlét módosított szabályait tartalmazzák. A módosítás fő irányát a külön megállapodás hiánya, a megkeresett hatóság tagállamának területén végrehajtott közigazgatási vizsgálat során való, személyesen vagy elektronikus hírközlési eszközök alkalmazásával történő részvétel, valamint a megkeresett hatóság által a megkeresés teljesítéséről vagy a megkeresés megfelelő indokolással történő elutasításáról való 60 napon belüli visszajelzés jelenti.7. §
Ezek a rendelkezések a DAC7 szabályozás alapján az egyidejű adóhatósági ellenőrzésben való részvételről való döntés kapcsán rögzítik, hogy a magyar megkeresett hatóság, illetve a magyar megkereső hatóság a döntést a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül továbbítja a javaslatot küldő részes fél részére.8. §
E módosító rendelkezések a DAC7 szabályozás alapján egy új 12/A. §-sal egészítik ki az Aktv. rendelkezéseit. Az új rendelkezések a közös ellenőrzés indításának és lefolytatásának egyes szabályait tartalmazzák. A közös ellenőrzésben résztvevő más tagállami tisztviselők eljárási jogaira és kötelezettségeire az Aktv.-en kívül az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) szabályai az irányadók. A résztvevő hatáskörrel rendelkező hatóságok által közösen megállapított tényeket a magyar megkeresett hatóságnak zárójelentésben kell rögzítenie. A közös ellenőrzés lefolytatását követő magyarországi eljárásra az Art., az Air., valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény szabályai az irányadók.9. §
E módosító rendelkezések a megkeresési formanyomtatvány minimumtartalmára, valamint egyes együttműködési formáknál alkalmazandó formanyomtatványokra határoznak meg szabályokat.10. §
E rendelkezések a DAC7 általi módosításoknak megfelelően az egyes jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozó automatikus információcsere kapcsán írják elő az adóazonosító szám közlését, valamint új jövedelemkategóriaként a jogdíj listában történő szerepeltetését.11. §
A módosító rendelkezések a DAC7 szabályok alapján, az eljárás felgyorsítása érdekében kimondják, hogy a magyar hatóságnak a feltételes adómegállapítással és a szokásos piaci ármegállapítással kapcsolatos döntéseket haladéktalanul, de legkésőbb azok kiadásának naptári félévét követő három hónapon belül kell a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával közölni. A módosító rendelkezés a feltételes adómegállapítással és a szokásos piaci ármegállapítással kapcsolatos döntések kapcsán az adatátadás során a kérelemmel érintett gazdasági tevékenység, ügylet vagy ügyletsorozat általános leírásán túl a hatóságot egy lehetséges adózási kockázat értékelése során adott esetben segítő egyéb információk leírását is megköveteli.12. §
E módosító rendelkezések a magyar központi kapcsolattartó iroda éves tájékoztatási kötelezettségét terjesztik ki az automatikus információcsere egyes jövedelemtípusait érintően a jogdíj kapcsán fentebb jelzett módosításhoz kapcsolódóan.13. §
A módosító rendelkezések egy új, II/A. fejezettel és a 21/A-I. §-okkal egészítik ki az Aktv. hatályos rendelkezéseit. A rendelkezések a platformüzemeltetőket érintő bejelentési, adatszolgáltatási, átvilágítási és az állami adó- és vámhatóságra vonatkozó automatikus információcsere egyes szabályait részletezik.A 21/A. § tartalmazza azokat a bejelentési, változás-bejelentési, valamint nyilvántartásba vételi szabályokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett és az erre nem kötelezett platformszolgáltatókról az állami adó- és vámhatóság tudomást szerezzen. E § a bejelentési kötelezettség adattartalmát is meghatározza.
Az új 21/B. § tartalmazza az Adatszolgáltatásra kötelezett platformszolgáltató átvilágítási és belső adatszolgáltatási kötelezettségének előírását, e kötelezettség adattartalmára való utalást, valamint az állami adó- és vámhatóság külső, automatikus információcsere keretében történő adatszolgáltatási kötelezettségének előírását. Az állami adó- és vámhatóság az Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül közli az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő értékesítőkre vonatkozó egyes információkat (ilyen információ különösen a Jelentendő értékesítő által igénybe vett platform üzemeltetőjének neve, székhelye, adóazonosító száma, a Jelentendő értékesítő neve, címe, magánszemély esetében születési ideje).
A 21/C. § rögzíti a platformüzemeltető nyilvántartási kötelezettségének előírását és a 10 éves megőrzési határidőt.
Az új 21/D. § alapján a II/A. fejezetben meghatározott kötelezettségeket elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell teljesíteni.
A 21/E. § határozza meg az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az állami adó- és vámhatóság kezdeményezésére, az Európai Bizottság által a központi uniós nyilvántartásból való törlésre vonatkozó eljárást, továbbá a platformüzemeltető állami adó- és vámhatósági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó szabályokat.
A nyilvántartásból törölt, valamint a bejelentési kötelezettségét nem teljesítő harmadik országbeli platformüzemeltető vonatkozásában a javaslat, élve az DAC7 szabályozás által felkínált lehetőséggel, rendelkezik a platformüzemeltetők által tevékenységük folytatásához használt, elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (weboldalnak) ideiglenes elérhetetlenné tételéről szóló döntés meghozataláról. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel alkalmazására a platformüzemeltetővel szemben végső eszközként kerülhet sor. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az adó- és vámhatóság meghatározott időre rendeli el, ugyanakkor amennyiben az elrendelést megalapozó körülmények a határozott idő elteltét követően is fennállnak, az elrendelés megismételhető.
A 21/F. § alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a második sikertelen felhívása utáni 60 nap elteltével az Értékesítő felhasználói fiókját megszüntetni vagy az Ellenérték Értékesítő részére történő kifizetését visszatartani és az ismételt regisztrációt és a kifizetést a kötelezettségek teljesítéséhez kötni.
A 21/G. § rögzíti az állami adó- és vámhatóság egyenértékűségi vizsgálatra irányuló kérelmének szabályait, a 21/H. § tartalmazza a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeit, míg a 21/I. § az állami adó- és vámhatóságnak az Európai Bizottság felé fennálló értesítési kötelezettségét tartalmazza.
14. §
A módosító rendelkezés a kölcsönös egyeztető eljárás koherenciájának biztosítása érdekében szükséges kiegészítő rendelkezést tartalmaz.15. §
A módosító rendelkezés az állami adó- és vámhatóság által a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere éves értékelési adatainak az Európai Bizottság részére való megküldését írja elő.16. §
A módosító rendelkezés az automatikus információcsere keretében beérkezett adatok gazdasági és statisztikai elemzés céljára történő általános jellegű felhasználhatóságáról rendelkezik.Az országonkénti jelentésekhez történő miniszteri hozzáférést és elemzést az Aktv. 43/Q. § (2) bekezdésének hatályos megfogalmazása nem teszi lehetővé, mert annak rendelkezése e jelentések felhasználhatóságát az állami adóhatóságra korlátozza. Ezt a helyzetet rendezi e módosító § (2) bekezdése által beiktatott új (4) bekezdés.
17. §
A módosító rendelkezés az Aktv. átmeneti szabályaként írja elő, hogy a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság 2024. január 1-ig tájékoztatja az Európai Bizottságot arról a négy jövedelemkategóriáról, amely vonatkozásában automatikus csere útján más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a más tagállamban illetőséggel rendelkező adózóról a 2025. január 1-jével vagy ezt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra vonatkozóan információt kíván közölni.Szintén átmeneti szabályként írják elő e módosító rendelkezések az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető első bejelentési kötelezettségét (a módosító szabályozás hatálybalépését követő 45. nap), az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető kérelmének első teljesítését (a módosítás hatálybalépését követő 45. nap), valamint az állami adó- és vámhatóság első adatátadási kötelezettségét, amelyet annak a 2023. január 1-jétől kezdődő Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül kell teljesítenie. A módosítás továbbá folyamatban levő eljárásokra vonatkozó alkalmazhatóságot előíró és a közös ellenőrzésre, valamint a minősítési eljárásra vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
18. §
E rendelkezések az Aktv. jogharmonizációs záradékát tartalmazzák.19. §
E rendelkezés az Aktv. 1. mellékletének módosítására utaló szabályt tartalmazza.20. §
E rendelkezés az Aktv. 2. mellékletének módosítására utaló szabályt tartalmazza.21. §
E rendelkezés az Aktv. 5. melléklettel való kiegészítésére utaló szabályt tartalmazza.22. §
E rendelkezések a módosító törvény hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazzák.23. §
E rendelkezések a módosító törvény jogharmonizációs záradékát tartalmazzák.1. melléklet
A hatályos Aktv. rendelkezés szűkítő értelemben alkalmazza a Jelentendő Személyek körét, mert a Számlatulajdonos kifejezés használata az Ellenőrzést gyakorló személyt kizárja a rendelkezés hatálya alól. A módosítás a Jelentendő Személy kifejezés használatával rendezi ezt a helyzetet.A módosítás által bevezetendő rendelkezés az OECD közös jelentéstételi sztenderdjének keretében - szélesebb nemzetközi viszonylatban - releváns és a vizsgált pénzügyi intézmények által a gyakorlatban alkalmazott kivételt rendezi.
2. melléklet
Az új 7. pont a CRS Megállapodáshoz kapcsolódó Kommentár VIII. fejezetének 17. pontját veszi át. A kommentár szövegének Aktv-be való beültetése azért indokolt, mert az eddigi adóhatósági jogkövetési ellenőrzések során a vizsgált pénzügyi intézmények egy része saját értelmezést használt az "irányítása alatt áll" szövegrészre. Az új pont a nemzetközi sztenderd megfelelő alkalmazása érdekében kiegészíti az Aktv. hatályos rendelkezéseit.3. melléklet
A módosító rendelkezések alapján az Aktv. új, 5. számú melléklete tartalmazza az (EU) 2021/514 tanácsi irányelv I. számú mellékleteként rögzített átvilágítási és adatszolgáltatási részletszabályokat. E melléklet 3 fő részből áll:I. általános fogalom-meghatározások;
II. a platformüzemeltetők átvilágítási kötelezettségeinek részletszabályai;
III. a platformüzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettségeinek részletszabályai.