adozona.hu
T/853. számú törvényjavaslat indokolással - az igazságos közteherviselés megvalósítása érdekében a koncessziót elnyerő társaságok különadójáról
T/853. számú törvényjavaslat indokolással - az igazságos közteherviselés megvalósítása érdekében a koncessziót elnyerő társaságok különadójáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény a következő alcímmel egészül ki:
"A koncessziót elnyerő társaság különadója, adóalapja és az adó mértéke
15/B. §
(1) A 2010. június 1-je és 2022. június 1-je között a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerinti koncessziót elnyerő gazdasági társaság, illetve a koncessziós jogok birtoklója a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére köte...
T/853. számú törvényjavaslat indokolással - az igazságos közteherviselés megvalósítása érdekében a koncessziót elnyerő társaságok különadójáról
2022. évi ... törvény az igazságos közteherviselés megvalósítása érdekében a koncessziót elnyerő társaságok különadójáról
1. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény a következő alcímmel egészül ki:"A koncessziót elnyerő társaság különadója, adóalapja és az adó mértéke
15/B. §
(1) A 2010. június 1-je és 2022. június 1-je között a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerinti koncessziót elnyerő gazdasági társaság, illetve a koncessziós jogok birtoklója a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) Az e § szerinti különadó alapja az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján a koncesszióból származó nettó árbevétel.
(3) A különadó mértéke
a) 2022-ben 90 százalék,
b) 2023-ban 95 százalék.
(4) A koncessziót elnyerő társaság a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.
(5) E § rendelkezéseit az (1) bekezdésben meghatározott társaság első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
(6) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(7) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi, mely kizárólag a rezsiválság miatt szociálisan rászorult állampolgárok, intézmények közvetlen anyagi támogatására fordítható."
2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.Általános indokolás
A Fidesz hazug módon az emberek megvédésével, a rezsicsökkentés fenntartásával kampányolt. De a valóság az, hogy eltitkolták az emberek elől a gazdaság valódi állapotát, most pedig pontosan azt csinálják, amivel az ellenfeleit vádolták korábban: megszorításokat vezetnek be és az emberekkel fizettetik ki a rossz kormányzás és a hazug kampány árát. Mára már világossá vált, hogy a Fidesz a saját szavazóinak is hazudott! A rezsicsökkentést nem tudják fenntartani, az egyéni vállalkozókat nem tudják megvédeni és a gazdaságot nem tudják talpraállítani. Magyarországra a választásokat követően soha nem látott mértékű megélhetési válság köszöntött. Nem mindennapi időket élünk, az Orbán-kormány a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb megszorítócsomagját vezette be, a KATA eltörlése, áthárított különadók és munkahelymegszüntetés jellemzi az Orbán kormány válságkezelését.A kormány engedte elszabadulni az élelmiszerárakat megfékezésükre azonban csak látszatintézkedéseket tett ezidáig. A hatósági ár, a benzinár befagyasztása pedig hosszú távon még tüneti kezelésnek is kevés. Érzékenyen érinti a lakosságot az élelmiszerárak átlagosnál gyorsabb áremelkedése, mely például Magyarországon a KSH adatai szerint 10,1 százalék volt 2022 januárjában (az előző év azonos időszakához képest). Mindez szociális szempontból is igen káros, hiszen az alacsonyabb jövedelmű háztartások bevételeik nagyobb részét költik élelmiszerekre.
A magyar családoknak tehát nem csak a rezsiemeléssel, hanem a rekordméretű inflációval is meg kell küzdeniük, hiszen az áremelkedés olyan mértékűvé vált mostanra, amely már egyre több háztartás esetében reáljövedelem-csökkenést jelent. Májusban 10,7%-kal nőttek a fogyasztói árak, az élelmiszerek áremelkedése meghaladta a 18%-ot éves szintet. Ráadásul Magyarországon az egyik leggyorsabb a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése az EU-ban, és nagyon úgy néz ki, hogy még nincs vége a drágulásnak. Szakértők állítják, mind a fő inflációs index, mind az élelmiszerinfláció még feljebb kapaszkodhat. Egyelőre semmi nem állítja meg Magyarországon az árak száguldását, júliusban is folytatódtak az elmúlt hónapokra jellemző átárazások, ami a kormányzati adóintézkedésekkel párosulva újabb lendületet adott az áremelkedéseknek: a nyár közepén 13 százalékra gyorsult az infláció, júniushoz képest pedig 1,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, miközben a maginfláció is már a 15 százalékos szint közelében jár.
Amikor ilyen nehéz helyzetben van az ország, akkor részt vállalhatnának a terhekből azok, akik a magyar adófizetők pénzén néhány év alatt százmilliárdos vagyonokat halmoztak fel és több milliárd forintos villákat építettek maguknak, ne az embereket sanyargassák tovább. Az elhibázott gazdaságpolitikájuk árát ne a magyar emberekkel, ne a családokkal fizettessék meg! Az Orbán-kormány a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében különadókat vetett ki több általa tetszőlegesen kiválasztott szektorra is ugyanakkor a szerencsejátékkal foglalkozó cégek, a koncesszióból meggazdagodott társaságok nem szerepelnek a listán. Pedig pl. a kaszinók igencsak jól hoztak a konyhára tavaly is. A kaszinókoncessziókat birtokló négy társaság összesítve 11,6 milliárd forintnyi "extraprofitot" termelt a 2021-es évben.
A Demokratikus Koalíció az államháztartás egyensúlyának fenntartása, az igazságos közteherviselés megvalósítása, a rászorulók támogatása érdekében benyújtott törvényjavaslatában a koncessziót elnyerő gazdasági társságok bevételarányosan nagyobb tehervállalásának ösztönzésére különadót állapít meg. A javaslat valamennyi - a koncessziós törvény hatálya alá tartozó - koncesszióra vonatkozik, így különösen a dohánytermék-kiskereskedelmi koncessziót, a szerencsejáték szervezésére irányuló koncessziót, a kaszinókoncessziót, az autópálya koncessziót, a bányakoncessziót, illetve a hulladékgazdálkodási koncessziót elnyerő társaságok tekintetében állapít meg adófizetési kötelezettséget.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt kiegészíti a koncessziót elnyerő társaság különadójának bevezetésével, meghatározza az adó alapját, mértékét, illetve az adó megfizetésére vonatkozó részletszabályokat. Fontos eleme a javaslatnak, hogy az adóbevétel kizárólag a rezsiválság miatt szociálisan rászorult állampolgárok, intézmények közvetlen anyagi támogatására fordítható.2. §
Hatályba léptető rendelkezés.