A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (4a) bekezdésében az "e..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/166. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról

    T/166. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 16. pontja a következő j) alponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában
    telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve)
    "j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, - kizárólag a hajózási hatóság engedélyével megszüntethető - kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medencét."
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (4a) bekezdésében az "e...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/166. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról
    2022. évi VII. törvény egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról
    1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    1. §
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 16. pontja a következő j) alponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában
    telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve)
    "j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, - kizárólag a hajózási hatóság engedélyével megszüntethető - kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medencét."
    2. §
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (4a) bekezdésében az "egyesület és" szövegrész helyébe a "egyesület, valamint" szöveg lép.
    2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
    3. §
    Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
    a) 44/A. § (3), (3a), (5) és (6) bekezdése,
    b) 44/A. § (4) bekezdésében az "a Magyar Honvédségnél és" szövegrész,
    c) 85. § (5) bekezdés e) és t) pontja, valamint
    d) 85. § (7) bekezdése.
    3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
    4. §
    A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 35. § (3) bekezdésében a "rendkívüli állapot" szövegrész helyébe a "hadiállapot" szöveg lép.
    4. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása
    5. §
    A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. § (2) bekezdés a) pontjában az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja" szöveg lép.
    5. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
    6. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 10. § (2) bekezdésében az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 62. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 102. § (3) és (9) bekezdésében" szöveg lép.
    6. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
    7. §
    A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § t) pontjában az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja" szöveg lép.
    7. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
    8. §
    A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § f) pontjában a "kiképzett tartalékos" szövegrész helyébe a "kiképzett hadköteles" szöveg lép.
    8. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
    9. §
    A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban - a 15. § (6) bekezdésétől eltérően - az elnöki feladatokat két elnök mint társelnök látja el, azzal, hogy az egyik elnök a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy, a másik elnököt a tanácsok a tagjaik közül választják. A társelnökök a tanács üléseit együttesen hívják össze, és az elnöki teendőiket azonos jogkörrel, - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttműködve látják el."
    9. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása
    10. §
    Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (7) bekezdésében az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény" szövegrész helyébe az "a honvédelemről szóló törvény" szöveg lép.
    10. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
    11. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés e) pontjában
    a) az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben" szövegrész helyébe az "a honvédelemről szóló törvényben" szöveg,
    b) a "kiképzett tartalékosok" szövegrészek helyébe a "kiképzett hadkötelesek" szöveg
    lép.
    11. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
    12. §
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A szakkérdés vizsgálata során a Kormányhivatal - az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem és mellékletei megküldése mellett - beszerzi
    a) az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért,
    b) a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért,
    c) az ingatlan-nyilvántartásért,
    d) a kereskedelemért,
    e) a területfejlesztésért,
    f) a környezetvédelemért,
    g) az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért
    felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A Kormányhivatal a szakkérdés vizsgálata során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt."
    13. §
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
    a) 6. § (3) bekezdésében a "Tömeges bevándorlás" szövegrész helyébe az "Összehangolt védelmi tevékenység, illetve tömeges bevándorlás" szöveg,
    b) 19. § (2) bekezdés g) pontjában, 20. § (7) bekezdés f) pontjában, 22. § (2) bekezdés f) pontjában a "tömeges bevándorlás" szövegrész helyébe az "összehangolt védelmi tevékenység, illetve tömeges bevándorlás" szöveg,
    c) 34. § (2) bekezdés n) pontjában a "veszélyhelyzet" szövegrész helyébe a "veszélyhelyzet, összehangolt védelmi tevékenység" szöveg,
    d) 48/A. § (4) bekezdésében a "tömeges bevándorlás" szövegrész helyébe az "összehangolt védelmi tevékenység során, illetve tömeges bevándorlás" szöveg,
    e) 57/D. § (2) bekezdésében az "öt" szövegrész helyébe a "hét" szöveg,
    f) 62. § (1) bekezdés 12. pont 12.7. alpontjában az "a tömeges bevándorlás" szövegrész helyébe az "az összehangolt védelmi tevékenység során, illetve a tömeges bevándorlás" szöveg
    lép.
    12. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
    14. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1) Az egészségügyi válsághelyzet olyan összehangolt védelmi tevékenység, amelyet a Kormány az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján rendelhet el, ha azt a (2) bekezdés a) pontja szerinti járványügyi szükséghelyzet vagy a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti valamely más körülmény szükségessé teszi. Az egészségügyi válsághelyzet elrendelése járványügyi készültségnek minősül.
    (1a) Egészségügyi válsághelyzet idején - ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.
    (1b) Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik."
    15. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 229. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Egészségügyi válsághelyzetben - a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével - bármely egészségügyi dolgozó - ide nem értve a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. §-ában meghatározott szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulót és képzésben részt vevő személyt - más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető. Az egészségügyi dolgozó kirendeléséről az egészségügyi államigazgatási szerv, több megye érintettsége esetén az Operatív Törzs vagy a Kormány rendeletében kijelölt más szervezet dönt."
    16. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
    a) 155. § (19) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 11a. pontja" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 16. § (1) bekezdés a) pontja" szöveg,
    b) 155. § (19) bekezdés b) pontjában az "a Hvt. 80. § 11a. pontja" szövegrész helyébe az "a Hvt. 16. § (1) bekezdés a) pontja" szöveg,
    c) 156/B. § (1) bekezdésében az "A Hvt. 80. § 11b. pontja" szövegrész helyébe az "A Hvt. 16. § (1) bekezdés b) pontja" szöveg,
    d) 156/B. § (9) bekezdés b) pontjában az "a Hvt. 46/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "a Hvt. 16. § (3) bekezdése" szöveg,
    e) 247. § (1a) bekezdés n) pontjában az "a Hvt. 80. § 11a. pontja" szövegrész helyébe az "a Hvt. 16. § (1) bekezdés a) pontja" szöveg
    lép.
    17. §
    Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156/B. § (5) bekezdése.
    13. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
    18. §
    A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában a "miniszterelnök" szövegrész helyébe a "miniszterelnök, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    14. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
    19. §
    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés b) pontjában
    a) a "megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke" szövegrész helyébe a "területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság" szöveg,
    b) a "polgári védelmi" szövegrész helyébe a "védelmi és biztonsági igazgatás központi, területi, helyi és települési" szöveg
    lép.
    15. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
    20. §
    (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 4. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (A Kormány)
    "g) meghatározza az elektronikus hírközlés biztonságának alapelveit, a különleges jogrend, összehangolt védelmi tevékenység idejére, váratlan támadás esetére irányuló felkészítésének rendszerét, ezzel összefüggésben biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit,
    h) meghatározza az elektronikus hírközlés területén a védelmi és biztonsági érdek, a nemzetbiztonsági érdek, valamint a honvédelmi érdek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,"
    (2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 4. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    (A Kormány)
    "k) meghatározza az alapvető felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatással történő ellátásának sorrendjét összehangolt védelmi tevékenység idején vagy váratlan támadás esetén."
    21. §
    Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. § (1) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hatóság)
    "11. koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott védelmi és biztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;"
    22. §
    (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 37/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Ha a Hivatal megítélése szerint szükséges, a hatósági intézkedés zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében a rendőrség közreműködését kérheti. A Hivatal, hatósági intézkedés keretében történő közreműködés tárgyában megküldött megkeresésére a rendőrség - a megkeresésben foglalt határidőn belül - köteles biztosítani a közreműködést. A 37/A. § (2) bekezdésében foglalt esetben, súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése érdekében, valamint nemzetbiztonsági, védelmi és biztonsági érdekből vagy fontos közrendvédelmi, közbiztonsági okból azonnali hatósági intézkedés szükséges, a rendőrség - előzetes megkeresése nélkül - a Hivatal felkérésére azonnal, a Hivatal által megjelölt helyen és ideig köteles biztosítani a közreműködést."
    (2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 37/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Ha a hatósági intézkedésre a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzetbiztonsági, védelmi és biztonsági érdekből, illetve kiemelt közrendvédelmi okok alapján kerül sor, a hatósági intézkedést a Hivatal - a rendőrség közreműködésével - a lezárt terület, épület, helyiség, magánlakás és közterületnek nem minősülő egyéb helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is foganatosíthatja."
    23. §
    Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 86. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, valamint a hálózatok összekapcsolásával, illetve azokhoz való hozzáféréssel megvalósuló együttműködéssel összefüggésben kötelesek:)
    "d) különleges jogrendben, összehangolt védelmi tevékenység idején, váratlan támadás esetén jogszabályban meghatározott módon együttműködni más szolgáltatókkal;"
    24. §
    Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 92. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
    "Együttműködés titkos információgyűjtés, leplezett eszközök alkalmazása érdekében, illetve különleges jogrendben és honvédelmi, valamint védelmi és biztonsági érdekből"
    25. §
    Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 92. § (8a)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(8a) A szolgáltató a különleges jogrend, összehangolt védelmi tevékenység idejére, váratlan támadás esetére való felkészülésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására felkészülési tervet készít, valamint az ilyen feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékot képez.
    (9) Különleges jogrendben, összehangolt védelmi tevékenység idején, váratlan támadás esetére alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak jogszabályban meghatározott módon együtt kell működniük egymással, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervekkel.
    (10) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (9) bekezdés szerinti intézkedési terv alapján tett intézkedések, illetve a honvédelmi, védelmi és biztonsági érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások tényleges költségeinek megtérítésére jogosult."
    26. §
    Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 136. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az előfizetői szolgáltatás szüneteltetésére sor kerülhet:)
    "c) Magyarország védelmi és biztonsági, honvédelmi, nemzetbiztonsági, gazdasági és közbiztonsági (így különösen terrorelhárítás, kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem) érdekeinek védelmében a jogszabályok által előírt módon."
    27. §
    (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
    "b) az elektronikus hírközlés különleges jogrend, összehangolt védelmi tevékenység idejére irányuló felkészítésének rendszerét, az államigazgatási szervek ezzel összefüggő feladatait, működésük feltételeinek biztosítását;"
    (2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
    "i) az alapvető felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatással történő ellátásának sorrendjét összehangolt védelmi tevékenység idején vagy váratlan támadás esetén."
    28. §
    Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "1a. Alapvető felhasználó: az a jogi személy vagy egyéb szervezet, amely összehangolt védelmi tevékenység vagy váratlan támadás elhárítása során honvédelmi, védelmi és biztonsági, nemzetbiztonsági vagy diplomáciai érdekből használ vagy igényel nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást."
    29. §
    Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 5. § (3) bekezdése.
    16. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
    30. §
    A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4/D. §-ában és 18/F. §-ában a "közbiztonság, a közrend" szövegrész helyébe a "közbiztonság, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és biztonsági érdek védelme, a közrend" szöveg lép.
    17. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
    31. §
    Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja.
    18. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
    32. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 75. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:
    Alapvető szociális szolgáltató:)
    "d) a honvédelemről szóló törvényben meghatározott honvédelmi szervezet,"
    33. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) Összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén, ha a Hivatal a földgázelosztási díjat, az elosztási átszállítási díjat, a földgáztárolási díjat, a földgázelosztói vagy a földgáztárolói engedélyesek által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy a földgázelosztói csatlakozási díjat megállapító határozatot nem adja ki a 104/B. § (4) bekezdésében, a 106. § (3) bekezdésében, valamint a 108. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben, akkor a tárgyidőszakot közvetlenül megelőzően alkalmazott földgázelosztási díjat, elosztási átszállítási díjat, földgáztárolási díjat, földgázelosztói vagy földgáztárolói engedélyesek által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy földgázelosztói csatlakozási díjat kell tovább alkalmazni addig, amíg az új eljárásban hozott, véglegessé vált határozat szerinti földgázelosztási díj, elosztási átszállítási díj, földgáztárolási díj, földgázelosztói vagy földgáztárolói engedélyesek által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjai vagy a földgázelosztói csatlakozási díj nem alkalmazandó."
    34. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133/A. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "14. összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén a földgázipari vállalkozás e törvényben, a végrehajtására kiadott kormányrendeletben és a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben, határozatban foglalt, a földgázipari tevékenységből származó egyes kötelezettségei alóli mentesítése - beleértve a más földgázipari vállalkozás jogának korlátozása - szabályait."
    19. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
    35. §
    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 24. § (2) bekezdés p) pont pb) alpontjában az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 42. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 53. § (1) bekezdésében" szöveg lép.
    20. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
    36. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A miniszteri biztosnak, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének és annak helyettesének a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi díjazása, illetve illetménye nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét."
    37. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Ha a politikai felsővezető a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére irányuló vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt (e bekezdés alkalmazásában: új jogviszony) létesít, nem jogosult a (2) és a (4) bekezdés szerinti juttatásra. A politikai felsővezető köteles haladéktalanul tájékoztatni a korábbi munkáltató szervet az új jogviszony létesítéséről. A politikai felsővezető köteles a részére kifizetett juttatás összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül visszafizetni azzal, hogy az új jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a (2) és (4) bekezdés szerinti juttatásra jogosító időt számításba kell venni."
    38. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 25/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
    "25/A. § A miniszterelnök havi illetményének összege megegyezik az Országgyűlés elnöke -Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti - tiszteletdíjának összegével."
    39. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "31. § (1) Az egyidejűleg politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást is betöltő kormánybiztos, illetve miniszterelnöki biztos ezen tevékenységére tekintettel a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
    (2) A politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást be nem töltő kormánybiztos, illetve miniszterelnöki biztos a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A Kormány a kormánybiztos kinevezéséről szóló normatív határozatában, a miniszterelnök a miniszterelnöki biztos kinevezéséről szóló normatív utasításában a kormánybiztos, illetve a miniszterelnöki biztos díjazását és juttatásait ennél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül."
    40. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A megbízás díjazásaként a miniszterelnöki megbízott részére a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazás, valamint kormányrendeletben meghatározott juttatás köthető ki."
    41. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "39. § A miniszter a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult."
    42. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "40. § A miniszterelnök politikai igazgatója a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult."
    43. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "51. § Az államtitkár a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult."
    44. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "91. § (1) E törvénynek a kormányzati igazgatást érintő egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 25/A. §-t 2022. június 1-jétől kell alkalmazni.
    (2) A Módtv. hatálybalépésekor a tisztséget betöltő miniszter, miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos és államtitkár, valamint a Módtv. hatálybalépésekor érvényes megbízással rendelkező miniszterelnöki megbízott e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 31. §-a, 33. § (3) bekezdése, 39. §-a, 40. §-a és 51. §-a szerinti díjazásra, illetményre attól az időponttól jogosult, amikortól azt részére a miniszterelnök megállapítja.
    (3) Az érintett személy díjazásának, illetményének a (2) bekezdés szerinti megállapításáig a Módtv. hatálybalépése előtt számára megállapított illetményre, díjazásra jogosult.
    (4) Ahol jogszabály miniszteri vagy államtitkári illetményt, illetve annak hányadát vagy szorzatát állapítja meg illetményként vagy díjazásként valamely tisztségviselő számára, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni az illetmény vagy a díjazás összegének megállapítása során.
    (5) E törvénynek a Módtv. által megállapított 13. § (6) bekezdését abban az esetben is alkalmazni kell, ha a politikai felsővezető megbízatása a Módtv. hatálybalépése előtt, de 2022. május 1. napját követően megszűnt, és a megbízatás megszűnését követően 180 nap még nem telt el."
    45. §
    Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
    a) 7. § (7) bekezdése,
    b) 32. §-a,
    c) 39/A. §-a,
    d) 41. §-a,
    e) 92. §-a.
    21. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
    46. §
    A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/J. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatai, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakai, illetve a települési ügysegéd az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet szerinti aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhető ügytípusok tekintetében - ha az ügyintézés feltételei nem állnak fenn - aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta mellőzésével is eljárhat."
    47. §
    A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 9/G. alcímmel egészül ki:
    "9/G. Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén
    20/V. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató - ha az elektronikus úton történő ügyintézés lehetősége nem áll fenn - az adatváltozás-kezelési szolgáltatást a következő eltérésekkel biztosítja:
    a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás, illetve a felhasználó-változás bejelentési szolgáltatás csak kormányablak útján vehető igénybe,
    b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató postai úton továbbítja a bejelentést a csatlakozott szolgáltatónak, és
    c) adatváltozás-bejelentési szolgáltatás esetében nem alkalmazható a 20/T. § (3) és (4) bekezdése."
    48. §
    A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:
    "21/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 20/J. § (9) bekezdése és a 20/V. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse."
    22. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
    49. §
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)
    "f) gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés katasztrófavédelmi feladatainak hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, melynek érdekében biztosítja a képviseletet a NATO Reziliencia Bizottságban (a továbbiakban: NATO RC), ellátja a NATO RC katasztrófavédelmi szerveivel való kapcsolattartást,"
    50. §
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (5) bekezdés b) és c) pontjában a "CEPC" szövegrész helyébe az "RC" szöveg lép.
    23. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
    51. §
    (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató köteles különösen)
    "a) részt venni a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti honvédségi feladatok ellátásában,"
    (2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 30. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató köteles különösen)
    "e) összehangolt védelmi tevékenység elrendelésekor és különleges jogrendben egyéb katonai feladat ellátására,"
    24. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
    52. §
    A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 232/H. § (4) bekezdés d) pontjában a "rendkívüli állapot" szövegrész helyébe a "hadiállapot" szöveg lép.
    25. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása
    53. §
    A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (2) bekezdésében az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja" szöveg lép.
    26. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
    54. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (9) bekezdésében az "az államháztartásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter" szöveg lép.
    27. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
    55. §
    A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
    a) 28. § (1) bekezdésében a "Magyar Honvédség tényleges állományú tagja" szövegrész helyébe a "honvéd" szöveg,
    b) 183/A. § (2a) bekezdésében az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 17a. pontja" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 106. § (12) bekezdése" szöveg
    lép.
    28. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
    56. §
    A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
    "(8a) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, területi és helyi szervei -hitelesítés nélkül - díjmentesen igényelhetik a 3. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatbázisok adatait a miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén az adatszolgáltatótól, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől."
    57. §
    A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6. § (8a) bekezdése szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse."
    29. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
    58. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 135. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki :
    "(3) A hadkötelezettel szemben szolgálati viszony megszüntetése büntetés nem alkalmazható."
    59. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 428. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy hadkötelest
    a) a 426. § a) pontjában meghatározott módon vagy
    b) a 426. § b) pontjában meghatározott módon
    a katonai szolgálat alól kivonjon, az ott meghatározottak szerint büntetendő."
    60. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 431. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "431. §
    Aki gazdasági és anyagi szolgáltatásban álló védelmi és biztonsági kötelezettségét súlyosan megszegi vagy kijátssza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
    61. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 433. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1) E fejezet rendelkezéseit hadiállapotban kell alkalmazni.
    (1a) A 426. § b) pontját és a 428. § (2) bekezdés b) pontját a hadiállapot Kormány általi kezdeményezését követő időszakban is alkalmazni kell."
    62. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 437. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szolgálat megtagadását honvédelmi válsághelyzet idején követik el."
    63. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdése a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "35. humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével vagy erre jogosult nemzetközi szervezet felhatalmazásával a Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja;
    36. külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében."
    64. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Ahol e törvény honvédet, műveleti területet, szövetséges fegyveres erőt vagy békefenntartást említ, azon a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni."
    65. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
    a) 127. § (1) bekezdésében a "Magyar Honvédség tényleges állományú" szövegrész helyébe a "honvéd" szöveg,
    b) 140. § (1) bekezdésében a "Magyar Honvédség tényleges állományú tagjának a" szövegrész helyébe a "honvéd" szöveg,
    c) 140. § (3) bekezdésében és 459. § (3a) bekezdésében a "Magyar Honvédség tényleges állományú tagja" szövegrész helyébe a "honvéd" szöveg,
    d) 154. § (1) bekezdésében és 155. § (1) bekezdésében a "hadműveleti" szövegrész helyébe a "műveleti" szöveg,
    e) 429. § (1) bekezdésében a "szolgálatát nem látja el" szövegrész helyébe a "kötelezettségét nem teljesíti" szöveg,
    f) 433. § (3) bekezdésében a "rendkívüli állapotban" szövegrész helyébe a "hadiállapotban" szöveg,
    g) 442. § (7) bekezdésében és 443. § (2) bekezdésében a "háború idején, harchelyzetben vagy megelőző védelmi helyzetben" szövegrész helyébe a "háború idején vagy harchelyzetben" szöveg,
    h) 459. § (1) bekezdés 10. pont c) alpontjában a "rendkívüli állapot" szövegrész helyébe a "hadiállapot" szöveg,
    i) 459. § (1) bekezdés 12. pont a) alpontjában a "Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája" szövegrész helyébe a "szolgálati feladatot teljesítő honvéd" szöveg
    lép.
    66. §
    Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
    a) 434. § (3) bekezdésében, 436. § (4) bekezdésében, 437. § (2) bekezdésében, 438. § (2) bekezdés b) pontjában, 439. § (3) bekezdésében, 442. § (5) bekezdésében, 444. § (4) bekezdésében, 445. § (6) bekezdésében, 451. § (2) bekezdés b) pontjában, 452. § (2) bekezdés b) pontjában, 453. § (2) bekezdés b) pontjában, 454. § (2) bekezdésében, és 457. § (1) bekezdésében a "vagy megelőző védelmi helyzetben" szövegrész,
    b) 435. § (3) bekezdésében és 440. § (2) bekezdésében a "megelőző védelmi helyzetben," szövegrész.
    30. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
    67. §
    A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 59. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában állami feladat:)
    "g) a postai szolgáltatások biztonságának növeléséhez, a különleges jogrend és az összehangolt védelmi tevékenység időszakának feladataira történő felkészítéséhez szükséges szervezeti, működési feltételek biztosítása a nemzeti és nemzetközi elveknek megfelelően, amelynek keretében a postai szolgáltató a jogszabályban foglaltak szerint
    ga) felkészül a különleges jogrend, valamint összehangolt védelmi tevékenység idejére irányadó, jogszabályban meghatározott feladatokra;
    gb) a védelmi és üzletmenet folytonossággal kapcsolatos részletes feladatok meghatározására, azok végrehajtásának szervezeti és működési feltételei biztosítására jogszabályban meghatározottak szerint tervet készít,"
    68. §
    (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 60. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Kormány az állami feladatok közül:)
    "d) meghatározza a postai szolgáltatások biztonságának, a különleges jogrend és az összehangolt védelmi tevékenység idejére való felkészítésének rendszerét, ezzel összefüggésben biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;"
    (2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 60. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Kormány az állami feladatok közül:)
    "f) összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti a postai szolgáltatásokat;"
    69. §
    A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 78. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 60. § f) pontja szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse."
    70. §
    A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény
    a) 32. § (2) bekezdésében az "a különleges jogrend időszakban" szövegrész helyébe az "a különleges jogrendben" szöveg,
    b) 32. § (3) bekezdésében az "a különleges jogrend időszakban" szövegrész helyébe a "különleges jogrendben" szöveg, a "honvédelmi érdekek" szövegrész helyébe a "honvédelmi, a védelmi és biztonsági érdekek" szöveg,
    c) 34. § (1) bekezdésében a "honvédelmi" szövegrész helyébe a "honvédelmi, védelmi és biztonsági" szöveg,
    d) 59. § (1) bekezdés b) pontjában az "és védelmi igények érvényesítése, továbbá" szövegrész helyébe a " , védelmi és biztonsági, valamint honvédelmi igények érvényesítése, továbbá" szöveg,
    e) 61. § c) pontjában a "koordinálja" szövegrész helyébe az "a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével koordinálja" szöveg,
    f) 61. § d) pontjában a "kijelöli" szövegrész helyébe az "a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével kijelöli" szöveg,
    g) 61. § g) pontjában a "részt vesz" szövegrész helyébe az "a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével részt vesz" szöveg,
    h) 78. § (1) bekezdés e) pontjában az "időszaki felkészítésének" szövegrész helyébe az "időszaki, valamint az összehangolt védelmi tevékenységre való felkészítésének" szöveg
    lép.
    31. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
    71. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
    1. 2. § 4. pontjában az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 39. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 65. § (1) bekezdése" szöveg,
    2. 2. § 31. pontjában az "a Hvt. 41. § (5) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a Hvt. 71. § (3) bekezdésében" szöveg,
    3. 17. § (1) bekezdésében az "a Hvt. 36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában" szövegrész helyébe az "a Hvt. 59. § (1) bekezdés a), b) és k) pontjában" szöveg,
    4. 17. § (1) bekezdésében az "A Hvt. 36. § (1) bekezdés c)-e), g) és h) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe az "A Hvt. 59. § (1) bekezdés d), e), g), i) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában" szöveg,
    5. 17. § (2) bekezdésében az "A Hvt. 36. § (1) bekezdés a), c), d), f), g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, továbbá a Hvt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok" szövegrész helyébe az "A Hvt. 59. § (1) bekezdés a), d), g) és k) pontjában, és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati feladatoknak, továbbá a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzésének és védelmének a" szöveg,
    6. 32. § (1) bekezdés d) pontjában a "honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg,
    7. 64. § (3) bekezdésében az "a kormányzati szolgálati jogviszonyban, és a közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe az "a kormányzati szolgálati jogviszonyban és a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg,
    8. 69. § (3) bekezdésében az "a közalkalmazotti jogviszonyba vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyba, a honvédelmi alkalmazotti" szövegrész helyébe a "közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyba vagy honvédelmi alkalmazotti" szöveg,
    9. 92. § (2) bekezdésében az "a Hvt. 46. § (1a) bekezdése" szövegrész helyébe az "a Hvt. 13. § (3) bekezdése" szöveg,
    10. 128. § (3a) bekezdésében az "a Hvt. 36. § (1) bekezdés h)" szövegrész helyébe az "a Hvt. 59. § (1) bekezdés i)" szöveg,
    11. 151. § (3) bekezdésében az "a Hvt. 36. § (1) bekezdés h)" szövegrész helyébe az "a Hvt. 59. § (1) bekezdés i)" szöveg,
    12. 164. § (3) bekezdésében az "a Hvt. 79/C. §" szövegrész helyébe az "a Hvt. 52. §" szöveg,
    13. 165. § (3) bekezdésében az "a Hvt. 51. § (2) bekezdésével" szövegrész helyébe az "a Hvt. 79. § (2) bekezdésével" szöveg,
    14. 165. § (6) bekezdésében az "a Hvt. 51. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "a Hvt. 79. § (2) bekezdése" szöveg,
    15. 169. § (4) bekezdésében és 170. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Hvt. 79/C. §-a" szövegrész helyébe az "a Hvt. 52. §-a" szöveg,
    16. 236. § (2) bekezdés a) pontjában az "a Hvt. 36. § (1) bekezdés a)-f) pontja" szövegrész helyébe az "a Hvt. 59. § (1) bekezdés a), b) d) e), k) pontja" szöveg,
    17. XXI/A. Fejezet címében az "A HVT. 36. § (1) BEKEZDÉS H) PONTJA, VALAMINT (2) BEKEZDÉS A) PONTJA" szövegrész helyébe az "A HVT. 59. § (1) BEKEZDÉS I) PONTJA, VALAMINT (2) BEKEZDÉS A) PONTJA" szöveg,
    18. 237/A. § (1) és (1a) bekezdésében a "Hvt. 36. § (1) bekezdés h)" szövegrész helyébe a "Hvt. 59. § (1) bekezdés i)" szöveg,
    19. XXI/B. Fejezet címében az "A HVT. 36. § (1) BEKEZDÉS K) PONTJA" szövegrész helyébe az "A HVT. 59. § (1) BEKEZDÉS M) PONTJA" szöveg,
    20. 237/B. § (1) bekezdésében, 237/C. § (3) bekezdésében és 237/H. § (1) bekezdésében a "Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja" szövegrész helyébe a "Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontja" szöveg,
    21. 237/B. § (2) bekezdésében az "a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja" szövegrészek helyébe az "a Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontja" szöveg,
    22. 237/I. §-ában az "a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja" szövegrészek helyébe az "a Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontja" szöveg,
    23. 237/J. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában az "a Hvt. 46/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "a Hvt. 16. § (3) bekezdése" szöveg,
    24. 237/L. § (15) bekezdésében az "a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) és k), vagy (2) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe az "a Hvt. 59. § (1) bekezdés i) és m) pontja, vagy (2) bekezdés a) pontja" szöveg,
    25. 247/I. § (5) bekezdésében az "a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontjára" szövegrész helyébe az "a Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontjára" szöveg,
    26. 247/Y. § (1) bekezdésében az "A Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja" szövegrész helyébe az "A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés k) pontja" szöveg
    lép.
    72. §
    Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
    a) 41. § (3) és (4) bekezdése,
    b) 3. melléklete.
    32. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
    73. §
    Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 9. § (1) bekezdés a) pontjában az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveket" szövegrész helyébe az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveket, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt" szöveg lép.
    33. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
    74. §
    A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20. § (6) bekezdés g) pontjában az "a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja" szövegrész helyébe a "honvéd" szöveg lép.
    34. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
    75. §
    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164. § g) pontja a következő gc) alponttal egészül ki:
    (Nem jelenti a banktitok sérelmét
    az MNB által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása)
    "gc) gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter"
    (részére,)
    35. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
    76. §
    A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
    a) 3. § 14a. pontjában a "Honvédség tényleges állományú tagja" szövegrész helyébe a "honvéd" szöveg,
    b) 305. § (2) bekezdés a) pontjában a "kiképzett tartalékos" szövegrész helyébe a "kiképzett hadköteles" szöveg
    lép.
    36. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása
    77. §
    A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (3) bekezdésében az "az állami vagyon felügyeletéért felelős" szövegrész helyébe az "a kultúráért felelős" szöveg lép.
    37. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
    78. §
    A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 3. § 23. pontjában az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § g) pontjában" szövegrész helyébe az "a honvédelemről szóló törvényben" szöveg lép.
    38. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
    79. §
    (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hatóság
    a) írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy
    b) személyesen - ideértve az összeköttetés közvetlenségét, kölcsönösségét, folyamatos kép-és hangkapcsolatot biztosító telekommunikációs eszköz alkalmazását, ha az az adott eljárási cselekmény lefolytatására alkalmas -, illetve írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban)
    tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel."
    (2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Különleges jogrend vagy összehangolt védelmi tevékenység (a továbbiakban együtt: védelmi helyzet) elrendelésének alapjául szolgáló ok, illetve életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját."
    80. §
    Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 84. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha)
    "a) életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, b) nemzetbiztonsági, honvédelmi, védelmi és biztonsági vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges,"
    81. §
    Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A hatóság védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a döntést az ügyféllel szóban vagy a döntés tartalmának megismerésére alkalmas egyéb módon közli, amiről a hatóság feljegyzést készít. A hatóság a döntést utólag írásban közli. A döntés közlésének napja ilyenkor - kizárólag a jogorvoslati határidők számításának szempontjából - az írásbeli közlés napja."
    82. §
    Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított döntést,)
    "b) amelyet személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozott, vagy"
    83. §
    Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 104. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha)
    "b) azt honvédelmi, védelmi és biztonsági érdekből, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból törvény kizárja, vagy"
    84. §
    Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő c) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "b) a közérdeken alapuló kényszerítő indok esetén az ügyben közreműködő szakhatóság kijelölésére,
    c) összehangolt védelmi tevékenység esetén, e törvény rendelkezéseitől eltérően, a hatásköri és illetékességi vitára, az illetékességi területen kívüli eljárásra, a megkeresésre, az eljárás felfüggesztésére és szünetelésére, az ügyintézési határidőre és a határidő számítására, a határozatra és a végzésre, a döntés közlésére és a végrehajtásra"
    (vonatkozó szabályokat.)
    85. §
    Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 60. § (3) bekezdésében az "a Magyar Honvédség tényleges állományú vagy" szövegrész helyébe a "honvéd," szöveg lép.
    39. a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításáról
    86.§
    A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
    a) 12/A. § (1) bekezdésében a "2022. július 1. napjától" szövegrész helyébe a "2023. január 1. napjától" szöveg,
    b) 12/B.§ (1) bekezdésében a "2022. július 1. napjától" szövegrész helyébe a "2023. január 1. napjától" szöveg
    lép.
    40. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
    87. §
    A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 50. § (6) bekezdés b) pontjában a "vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági" szövegrész helyébe a "vagy sarkalatos törvényben meghatározott gazdasági" szöveg lép.
    41. Az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló 2017. évi LXXIV. törvény módosítása
    88. §
    Az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló 2017. évi LXXIV. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:
    "5/A. § Az állam, vagy az állam javára eljáró építtető a 2. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházási és felújítási tevékenységet végezhet. A 2. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon az állam, illetve az állam javára eljáró építtető által végzett beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemek e törvény erejénél fogva ingyenesen a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus tulajdonába kerülnek. A beruházás műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által az építtető részére történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemeket az építtető az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátusnak."
    89. §
    Az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló 2017. évi LXXIV. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:
    "7/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5/A. §-át a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."
    42. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
    90. §
    A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
    a) 10. § (1) bekezdés 14. pontjában és 696. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyar Honvédség tényleges állományú tagja" szövegrész helyébe a "honvéd" szöveg,
    b) 705. § (5) bekezdésében a "Magyar Honvédség tényleges állományú tagjával" szövegrész helyébe a "honvéddel" szöveg,
    c) 866. § (4) bekezdésében a "tényleges állományú katonák" szövegrész helyébe a "honvédek"szöveg
    lép.
    43. A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény módosítása
    91. §
    A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény a következő 3/A. § -sal egészül ki:
    "3/A. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a Nyilvántartás működését akadályozó körülmény fennállta esetén, annak időtartama alatt, a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni."
    92. §
    A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 3/A. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse."
    44. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    93. §
    Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 36. pontjában és 131. § (4) bekezdésében az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja" szöveg lép.
    45. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
    94. §
    Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 56. § (3) bekezdésében az "a Magyar Honvédség tényleges állományú" szövegrész helyébe a "honvéd" szöveg lép.
    46. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása
    95. §
    A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) E törvény alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
    a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
    b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
    c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
    d) a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban töltött időt, kivéve az önkéntes tartalékos szolgálati viszony rendelkezésre állási időszakát, valamint a tisztjelölti és altisztjelölti szolgálati viszonyban,
    e) a d) ponttól eltérő szolgálati jogviszonyban,
    f) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban,
    g) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
    h) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
    i) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
    j) az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,
    k) a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, valamint munkaviszonyban,
    l) a honvédelmi szervezetnél, a rendvédelmi szervnél, illetve az állami adó- és vámhatóságnál munkaviszonyban,
    m) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
    n) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
    o) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény. 2019. január 1. és 2019. december 31. között hatályos 1. mellékletében meghatározott gazdasági társaságnál, annak jogelődjénél vagy jogutódjánál munkaviszonyban
    töltött időt."
    96. §
    A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény
    a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 13. pontja" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 14. pontja" szöveg,
    b) 3. § (5) bekezdésében az "a Hvt. 40. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe az "a Hvt. 70. § (4) bekezdése" szöveg,
    c) 21. § (5) bekezdésében az "A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény IX. Fejezetében" szövegrész helyébe az "A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény XII. Fejezetében" szöveg,
    d) 51. § (6) és (7) bekezdésében az "A Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe az "A Hvt. 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja" szöveg,
    e) 89/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a "Hvt. 46/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "Hvt. 16. § (3) bekezdése" szöveg,
    f) 89/D. § (5) bekezdésében a "tagjaként töltött idejét, és a PhD-fokozat" szövegrész helyébe a "tagjaként, az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó magyarországi vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál vagy külföldi szakirányú végzettséggel munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött idejét, és a PhD-fokozat" szöveg,
    g) VI/A. Fejezet címében az "A HVT. 36. § (1) BEKEZDÉS K) PONTJA" szövegrész helyébe az "A HVT. 59. § (1) BEKEZDÉS M) PONTJA" szöveg,
    h) 92/A. §-ában az "a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja" szövegrész helyébe az "a Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontja" szöveg
    lép.
    47. A Hungary Helps Programról szóló 2018. évi CXX. törvény módosítása
    97. §
    A Hungary Helps Programról szóló 2018. évi CXX. törvény
    a) 4. § (3) bekezdésében az "a Miniszterelnökség" szövegrész helyébe az "az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium" szöveg,
    b) 9. § (5) bekezdésében az "A Kormánynak az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős tagja (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe az "A miniszter" szöveg
    lép.
    48. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
    98. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 112. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
    "(12) Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 180 napon belül közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére irányuló vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, vagy kormányzati igazgatási szervnél újabb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít [e bekezdés és a (13) bekezdés alkalmazásában együtt: új jogviszony],
    a) amennyiben végkielégítés illeti meg, a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése közötti időtartamra eső végkielégítésre jogosult,
    b) a részére kifizetett végkielégítés összegének az a) pont szerinti időtartamra eső részén felüli összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv részére köteles visszafizetni,
    c) új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét az a) pont szerinti időtartamra eső végkielégítési összegnek a (2) bekezdés szerint megfelelő mértékű jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.
    (13) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul tájékoztatni a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet az új jogviszony létesítéséről."
    99. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 201/A. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A miniszterelnök politikai igazgatója - a kinevezését követően - a miniszterelnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz."
    100. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 210. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
    "(9a) Ha a kormánymegbízott a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére irányuló vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt (e bekezdés alkalmazásában: új jogviszony) létesít, nem jogosult az (5) és a (7) bekezdés szerinti juttatásra. A kormánymegbízott köteles haladéktalanul tájékoztatni a korábbi munkáltató szervet az új jogviszony létesítéséről. A kormánymegbízott köteles a részére kifizetett juttatás összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül visszafizetni azzal, hogy az új jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során az (5) és (7) bekezdés szerinti juttatás alapjául szolgáló időt számításba kell venni."
    101. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 230. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "230. § [A közigazgatási államtitkár illetménye]
    A közigazgatási államtitkár a miniszterelnök által megállapított mértékű illetményre jogosult. A közigazgatási államtitkár illetménye eltérhet az 1. mellékletben meghatározott illetménysáv felső határától."
    102. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 233. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Ha a közigazgatási államtitkár a kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését követő 180 napon belül közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére irányuló vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt (e bekezdés alkalmazásában: új jogviszony) létesít, nem jogosult illetményre a (2) bekezdés szerinti felmentési időre. A közigazgatási államtitkár köteles haladéktalanul tájékoztatni a korábbi munkáltató szervet az új jogviszony létesítéséről. A közigazgatási államtitkár köteles a részére kifizetett illetményt az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül visszafizetni azzal, hogy az új jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján a (2) bekezdés szerinti felmentési időre jogosító időt számításba kell venni."
    103. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 299. §-sal egészül ki:
    "299. § [Átmeneti rendelkezés a kormányzati igazgatást érintő egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvényhez]
    (1) A kormányzati igazgatást érintő egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépésekor jogviszonyban álló közigazgatási államtitkár e törvénynek a Módtv3.-val megállapított 230. §-a szerinti illetményre attól az időponttól jogosult, amikortól azt részére a miniszterelnök megállapítja.
    (2) Az érintett személy illetményének az (1) bekezdés szerinti megállapításáig a Módtv3. hatálybalépése előtt számára megállapított illetményre jogosult.
    (3) E törvénynek a Módtv3. által megállapított 210. § (9a) bekezdését és 233. § (3a) bekezdését abban az esetben is alkalmazni kell, ha a kormánymegbízott megbízatása, illetve a közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya a Módtv3. hatálybalépése előtt, de 2022. május 1. napját követően megszűnt, és a megbízatás vagy a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését követően 180 nap még nem telt el."
    104. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
    a) 16. § (6) bekezdésében a "(7) bekezdése" szövegrész helyébe a "(7) bekezdése, továbbá a 186. §" szöveg,
    b) 144. § (2) bekezdésében az "egy adott" szövegrész helyébe az "ugyanazon" szöveg,
    c) 229. § (3) bekezdésében a "felmentés kivételével" szövegrész helyébe a "felmentés, valamint az illetmény megállapítása kivételével" szöveg
    lép.
    49. A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény módosítása
    105. §
    A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A Tanács társelnöke a kultúráért felelős miniszter."
    106. §
    A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény 5. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében az "elnökén" szövegrész helyébe az "elnökén és társelnökén" szöveg lép.
    50. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása és hatálybalépése
    107. §
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 2022. november 1-jén lép hatályba.
    108. §
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 62. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    "(4) A 60. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szervek, szervezetek a feladatkörükkel összefüggésben az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében a kiértesítéssel és a riasztással kapcsolatos nyilvántartáshoz adatszolgáltatást teljesítenek."
    109. §
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 26. alcíme a következő 62/A-62/D. §-sal kiegészülve lép hatályba:
    "62/A. §
    (1) A 60. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szervek, szervezetek a védelmi és biztonsági felkészülésre vonatkozó feladatkörükkel összefüggésben, a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából elektronikus nyilvántartás formájában kiértesítési és riasztási nyilvántartást vezetnek, melyben a védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait kezelik.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezeléssel érintett foglalkoztatott a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenti az adatkezelő számára. Az adatváltozást az adatkezelő 8 napon belül átvezeti.
    (3) A 2. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból az adatkezelő szervnél védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottaknak az adatkezelő szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően három évig kezelhetők.
    (4) A 60. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervezetek kiértesítési, riasztási tevékenységével összefüggésben, az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében, a nyilvántartás vezetéséhez az adatkezelő megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesítenek a védelmi és biztonsági adatkezelés szervei.
    62/B. §
    A 60. § (1) bekezdés d) és e) pont szerinti szervek esetében, a védelmi és biztonsági igazgatás területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a 2. mellékletben meghatározott adatokról
    a) a területi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a területi védelmi bizottság elnöke részére
    aa) a területi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,
    ab) a területi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,
    ac) a területi védelmi bizottság illetékességi területén a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezet vezetője,
    ad) a területi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,
    ae) a területi védelmi bizottság elnöke által a területi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint
    af) a területi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti helyi védelmi bizottság elnöke és titkára,
    b) a helyi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság elnöke részére
    ba) a helyi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,
    bb) a helyi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,
    bc) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezet vezetője,
    bd) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,
    be) a helyi védelmi bizottság elnöke által a helyi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint
    bf) a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti polgármester,
    c) a polgármester megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a polgármester részére
    ca) a polgármester illetékességi területén a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezet vezetője,
    cb) a polgármester illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles, valamint
    cc) a polgármesteri hivatalnál, a közös önkormányzati hivatalnál védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatott vonatkozásában a jegyző.
    62/C. §
    (1) A helyi és a települési védelmi és biztonsági feladatok végrehajtása érdekében a helyi védelmi bizottság egyedi határozata alapján történő kiértesítés tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a helyi védelmi bizottság nyilvántartást vezet a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek, a védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referensek, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szervek védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottjainak 2. melléklet szerinti adatairól.
    (2) A 2. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból a polgármester, a védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referens, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szervnél védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatott jogviszonyának a megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.
    62/D. §
    (1) A 62/C. §-ban meghatározott adatkezelési cél megvalósulása érdekében a helyi védelmi bizottság részére, annak határozata alapján a 3. melléklet szerinti adatokról adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő
    a) polgármester,
    b) védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referens, továbbá
    c) védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szerv vezetője.
    (2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatszolgáltatásra kötelezettek a bejelentett adatok változásáról, a jogviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesítik a helyi védelmi bizottságot.
    (3) Az (1) bekezdésben meghatározottak akadályoztatása esetén a helyi védelmi bizottság részére az adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatója, irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorlója teljesíti."
    110. §
    (1) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 63. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    "(1) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő területi, helyi és települési szintű feladatai teljesítése érdekében, a területi védelmi bizottság elnöke, a helyi védelmi bizottság elnöke és a polgármester hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlásának segítése, a területi, a helyi és a települési szintű gazdasági és anyagi szolgáltatások és a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezettek körének megállapítása, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételének területi, helyi és települési szintű tervezése és végrehajtásának koordinálása céljából a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a katonai igazgatás területi szerve a 3. melléklet szerinti, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatokról nyilvántartást vezet."
    (2) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 63. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
    "(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartáshoz a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a katonai igazgatás területi szerve az adatokat:
    a) a munkáltató, egyéni vállalkozó által teljesített adatszolgáltatásból,
    b) a hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartásából,
    c) törvényben meghatározott egyéb szervek nyilvántartásából gyűjti törvényben meghatározottak szerint.
    (1b) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatainak ellenőrzése és frissítése céljából a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a katonai igazgatás területi szerve a 3. melléklet 1-4. pontjai szerinti adatot a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől is igényelheti."
    (3) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 63. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    "(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátása céljából megismerheti
    a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
    b) a honvédelemért felelős miniszter,
    c) a védelemgazdaság központi tervező szerve,
    d) a Honvédség parancsnoka,
    e) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,
    f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, valamint
    g) a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve."
    111. §
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény a következő 66/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
    "66/A. §
    (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének az érintett azonosítását lehetővé tevő adat kezelése során az érintettet megillető jogosultságok érvényesítésére irányuló kérelem alapján megtett intézkedésekről, illetve a kérelem elutasításáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 15. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) című, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 12. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb kilencven napon belül kell tájékoztatnia az érintettet, ha az állam külső és belső biztonságának hatékony és eredményes védelme az eltérést szükségessé teszi, azzal, hogy e határidő további meghosszabbítása nem lehetséges.
    (2) Ha az érintett a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt személyes adataival kapcsolatban az őt megillető jogosultságok érvényesítésére irányuló
    a) kérelme alapján a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által megtett intézkedésekről, illetve a kérelem elutasításáról az Infotv. 15. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott határidőben nem kap tájékoztatást, vagy
    b) kérelmét a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve elutasítja vagy e jogosultságoknak az érvényesítését korlátozza
    az érintett - a rendelkezésére álló egyéb jogorvoslati lehetőségek mellett - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve intézkedése jogszerűségének vizsgálata céljából az Infotv. 51/A. § (2) bekezdésében meghatározott vizsgálatot is kezdeményezheti a Hatóságnál."
    112. §
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 30. alcíme a következő 67/A. és 67/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
    "67/A. §
    (1) Az e törvény szerinti nyilvántartásokból teljesített valamennyi adatszolgáltatásról az adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást (a továbbiakban: adattovábbítási nyilvántartás) vezet
    a) a szolgáltatott adatok körének,
    b) az adatigénylő nevének és címének,
    c) az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá
    d) az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak
    feltüntetésével.
    (2) Az adattovábbítási nyilvántartásba térítésmentesen betekinthet
    a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartást vezető szerv irányításáért felelős szerv, valamint a Hatóság,
    b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság.
    67/B. §
    (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által ellenőrzési feladat ellátására kijelölt személy ellenőrzési feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával történő megismerésére, ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokba történő betekintésre, azokról másolat, kivonat készítésére.
    (2) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő - személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles."
    113. §
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 75. § -a a következő szöveggel lép hatályba:
    "75. § (1) Az összehangolt védelmi tevékenységgel kapcsolatos
    a) döntés-előkészítést,
    b) kormányzati kommunikációs feladatokat,
    c) műveletek irányítását, valamint
    d) a Kormány által bevezetett intézkedések végrehajtását
    a Kormány erre kijelölt tagja vagy a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező erre kijelölt szerve - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének együttműködésével - hangolja össze a Kormány által meghatározott szempontokra figyelemmel.
    (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt személy vagy szerv javaslatot tehet a Kormánynak -illetve a Kormány feladat- és hatáskörrel rendelkező tagjának -
    a) az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő intézkedések elrendelésére,
    b) a NATO Válságreagálási Rendszerébe tartozó intézkedések bevezetésére,
    c) törvényben meghatározott válsághelyzeti intézkedés elrendelésére, valamint
    d) az összehangolt védelmi tevékenységhez szükséges további védelmi és biztonsági erők bevonására.
    (3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt személy vagy szerv köteles a Kormánynak azonnal jelenteni, ha úgy értékeli, hogy az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésére okot adó körülmények hatékony kezeléséhez különleges jogrend kihirdetése lenne indokolt."
    114. §
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 83. § -a a következő szöveggel lép hatályba:
    "83. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
    1. a polgári védelmi kötelezettséggel, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő részletes szabályokat, a gazdasági és anyagi szolgáltatás elrendelése érdekében vezetett nyilvántartásban kezelt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki adatokat,
    2. a védelmi és biztonsági bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a bírság megfizetése módjának és a kapcsolódó eljárásnak a részletes szabályait,
    3. a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése, a gazdaságmozgósítás és az annak keretében bevezethető intézkedések részletes szabályait,
    4. a gazdasági társaság honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére előírható ellátási kötelezettségének részletes szabályait, az ellátási kötelezettség körébe tartozó termékeket és szolgáltatásokat, valamint ezeknek a honvédelmi, és rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét,
    5. a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét, a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó szervek és személyek, valamint a nemzeti eseménykezelő központ feladataira és működési rendjére, a védelmi és biztonsági igazgatás szakmai irányítására, felkészítésére, továbbá a védelmi és biztonsági tervezésre és ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat,
    6. a védelmi és biztonsági igazgatási feladatok ellátásával összefüggő minősített adatközlési feltételek kialakítására és fenntartására, a védett kommunikáció kialakítására és működtetésére, valamint az érintett kormányzati igazgatási szervek kijelölésére vonatkozó szabályokat,
    7. a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Fórum működésének részletes szabályait,
    8. a NATO Válságreagálási Rendszerével összefüggő döntéshozatal és feladatellátás részletes szabályait, valamint az ezzel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer alkalmazásával összefüggő szabályokat,
    9. az összehangolt védelmi tevékenység elrendelését, valamint az e törvényben meghatározott intézkedések bevezetését."
    115. §
    Nem lép hatályba a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
    a) 16. § a) pontjában az "a Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrész,
    b) 52. § i) pontjában és 72. § (1) bekezdésében az "a Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrész,
    c) 80. § (5) bekezdése,
    d) 84. §-a.
    51. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása
    116. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény XI. fejezete a következő 40/B. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
    "40/B. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás különös szabályai védelmi és biztonsági esemény vagy üzemzavar bekövetkezése esetén
    72/B. § (1) Ha a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 5. § 15. pontja szerinti védelmi és biztonsági esemény (a továbbiakban: védelmi és biztonsági esemény) bekövetkezése, illetve az ingatlan-nyilvántartást vezető informatikai rendszer egyéb okból bekövetkező üzemzavara miatt az elektronikus ügyintézés szünetel (a továbbiakban: elektronikus ügyintézés szünetelése), e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Az ingatlan-nyilvántartási beadványokat papír alapon az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által üzemeltetett kormányablakban, az ingatlanügyi hatóság ügyfélfogadásra nyitva álló szervezeti egységénél kell benyújtani vagy postai úton az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak megküldeni.
    (3) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj pénztári befizetéssel vagy átutalással teljesíthető. A beadvány benyújtásával egyidejűleg az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni vagy a díjmentesség fennállásáról nyilatkozni kell.
    (4) A (2) bekezdés szerinti beadvány benyújtásáról az ingatlanügyi hatóság haladéktalanul hatósági bizonyítványt állít ki, amely tartalmazza
    a) a beadvány előterjesztőjének nevét és lakcímét, székhelyét vagy elérhetőségi címét,
    b) a jogi képviselő nevét és székhelyét,
    c) a beadvány tárgyát,
    d) a beadvánnyal érintett ingatlan megjelölését, valamint
    e) a beérkezés helyét, időpontját.
    (5) Az ingatlanügyi hatóság a beadványokat beérkezésük napján iktatja.
    (6) Az ingatlanügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt személyes benyújtás esetén a kormányablakban vagy a földhivatali ügyfélszolgálaton benyújtáskor helyben, postai benyújtás esetén a beadványban feltüntetett címre kézbesíti.
    (7) A beadvány ügyintézési határidejének kezdő időpontja az elektronikus ügyintézés szünetelésének megszűnését követő első munkanap.
    (8) A beadvány széljegyzését az elektronikus ügyintézés szünetelésének megszűnését követő első munkanapon kell elvégezni.
    (9) A beadványok alapján történő bejegyzések hatálya kezdetének a bejegyzés iránt benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezése időpontját kell tekinteni.
    (10) A beadványok elbírálása során automatikus döntéshozatalnak nincs helye.
    (11) A beadványok intézése során a beadvánnyal érintett ingatlan fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult eljárni."
    117. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény XII. fejezete a következő 46/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
    "46/A. Az adatszolgáltatás különös szabályai védelmi és biztonsági esemény bekövetkezése esetén
    87/A. § (1) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, annak területi és helyi szervei feladataik ellátása érdekében díjmentesen, korlátozás nélkül férhetnek hozzá az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz.
    (2) Az elektronikus ügyintézés szünetelésének ideje alatt az adatszolgáltatás szünetel."
    118. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
    "(2a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse."
    52. Az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény hatálybalépése
    119. §
    Az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény 2022. november 1-jén lép hatályba.
    120. §
    Nem lép hatályba az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény 19. §-a.
    53. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény eltérő szöveggel történő hatálybalépése
    121. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 2022. november 1-jén lép hatályba.
    122. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 15. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    "(1) A honvédelmi szervezetek személyi állományára vonatkozó - a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő - adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből a keletkezésüktől számított harminc évig nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a fenti érdekek mérlegelésével
    a) a honvédségi szervezet tekintetében a Magyar Honvédség parancsnoka,
    b) a KNBSZ tekintetében a KNBSZ főigazgatója vagy
    c) a honvédségi szervezetnek nem minősülő és az a) vagy a b) pont hatálya alá nem
    tartozó honvédelmi szervezet tekintetében a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése nem veszélyezteti a honvédelmi szervezet törvényes működési rendjét vagy a honvédelmi feladat-és hatáskörök illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket.
    (3) A honvédelmi szervezet felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből a keletkezésüktől számított harminc évig nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a fenti érdekek mérlegelésével
    a) a honvédségi szervezet tekintetében a Magyar Honvédség parancsnoka,
    b) a KNBSZ tekintetében a KNBSZ főigazgatója vagy
    c) a honvédségi szervezetnek nem minősülő és az a) vagy a b) pont hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezet tekintetében a közigazgatási államtitkár
    javaslatára a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti."
    123. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    (2) Szakutasításban állapíthatók meg a honvédelmi szervezet szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására
    a) valamennyi honvédelmi szervezetre kiterjedő hatállyal - a KNBSZ kivételével - a közigazgatási államtitkár,
    b) kizárólag a honvédségi szervezetekre kiterjedő hatállyal a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettese, a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke, szemlélője és csoportfőnöke, illetve - a Kormány rendeletében meghatározott esetben - a főnök, valamint más magasabb parancsokság jogállású honvédségi szervezet vezetője
    jogosult.
    124. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 38. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
    "(6) A meghagyásba tartozó munkakörök és a meghagyási névjegyzék egységes ágazati nyilvántartása érdekében a honvédelmért felelős miniszter és a Kormány államigazgatási szerv irányítását, felügyeletét ellátó tagja (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: miniszter) megállapodásban rendelkezhet arról, hogy a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó államigazgatási szervek meghagyással érintett munkaköreire, foglalkoztatottjainak névjegyzékére vonatkozó adatokat a miniszter milyen formában szolgáltatja a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve számára."
    125. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
    "59. §
    (1) A Honvédség a következő feladatokat fegyverhasználati joggal látja el:
    a) a Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
    b) a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme,
    c) váratlan támadás esetén a felkészített erőkkel arányos ellentevékenység végrehajtása,
    d) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó, válságkezelési és humanitárius feladatok - teljesítése,
    e) a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények, valamint a Kormány által kijelölt egyéb létesítmények és rendezvények őrzése és védelme,
    f) a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvétel,
    g) a talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok végrehajtása,
    h) honvédelmi válsághelyzetben az államhatár ellenőrzésében való részvétel,
    i) közreműködés a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában,
    j) közreműködés - a hatályos nemzetközi normák betartásával - a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, a kimenekítés végrehajtásában,
    k) közreműködés egyes szükségállapoti feladatokban,
    l) közreműködés a Vbö. szerinti védelmi és válságkezelési feladatokban, különösen a közrendet és a közbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető fenyegetések kezelése és az összehangolt védelmi tevékenység során,
    m) közreműködés a Kormány döntése alapján a veszélyhelyzettel, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) kapcsolatos feladatokban.
    (2) A Honvédség a következő feladatokat fegyverhasználati jog nélkül látja el:
    a) közreműködés az (1) bekezdés m) pontjába nem tartozó, katasztrófavédelemmel összefüggő további feladatok végrehajtásában,
    b) közreműködés a katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban,
    c) közreműködés a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek működtetésében,
    d) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében,
    e) közreműködés a nemzetközi megállapodásban vagy jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a kegyeleti tevékenységben,
    f) Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit sértő, veszélyeztető támadás esetén az élet, az anyagi javak és az objektumok oltalmazása érdekében az elektromágneses spektrumot kihasználó támadó, információszerző, felderítő eszközök elleni aktív elektromágneses műveletek végzése, passzív védelmi rendszabályok alkalmazása,
    g) a Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit sértő, veszélyeztető, katonai jellegű kibertér műveletek, kibertérre ható cselekmények vagy kibertámadások elleni fellépés, illetve az ezekkel összefüggő szövetségi, illetve nemzetközi együttműködési keretben megvalósuló feladatok ellátása,
    h) a Vbö. szerinti feladatok katonai szakértelemmel és speciális eszközökkel történő támogatása,
    i) az (1) bekezdésben és a g) pontban meghatározott feladatokkal összefüggő műveletek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges információs műveletek teljesítése,
    j) közreműködés - a hatályos nemzetközi normák betartásával - a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokban.
    (3) A Honvédség az (1) bekezdés g) pontja szerinti egyéb tűzszerészeti feladatokat és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatot a Kormány rendeletében meghatározott térítés ellenében láthatja el.
    (4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül, közérdekű célból, a honvédségi szervezet a rendelkezésére álló kapacitásai terhére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint együttműködési megállapodást köthet.
    (5) Az e § szerinti további feladatok az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdése szerinti alapvető feladatok ellátását nem veszélyeztethetik."
    126. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 110. § (1) bekezdés 12. pontja az "eljárási szabályait" szövegrész helyett az "eljárási szabályait és az eljáró hatóságot" szöveggel lép hatályba.
    127. §
    Nem lép hatályba a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény
    a) 13. § (3) és (4) bekezdése,
    b) 110. § (1) bekezdés 20. és 21. pontja,
    c) 110. § (2) bekezdés 8. pontja,
    d) 111. §-a,
    e) 117. § (1) bekezdése.
    54. A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény módosítása
    128. §
    A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A 9. alcím és a 10. alcím 2022. november 1-jén lép hatályba."
    55. A Földmegfigyelési Információs Rendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLIV. törvény módosítása
    129. §
    A Földmegfigyelési Információs Rendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontjában az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdésében, valamint 40. § (8) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 15. § (1) bekezdésében, valamint 15. § (3) bekezdésében" szöveg lép.
    56. Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése
    130. §
    Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 141. és 147. alcíme.
    57. Záró rendelkezések
    131. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 8. alcím az e törvény kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
    (3) A 2-7. alcím, 9-10. alcím, 13. §, 12. alcím, 14-16. alcím, 18-19. alcím, 21. alcím, 23-25. alcím, 27-33 alcím, 35. alcím, 37-38. alcím, 42-46. alcím, 50. alcím, 52-56. alcím 2022. november 1-jén lép hatályba.
    (4) Az 1. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.
    (5) Az 51. alcím 2023. február 1-jén lép hatályba.
    132. §
    E törvény
    a) 6. alcíme az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
    b) 21 . §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján,
    c) 124. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (3)-(5) bekezdése alapján,
    d) 125. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján,
    e) 126. §-a és 127. § b) és c) pontja az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 52. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (8) bekezdése alapján
    sarkalatosnak minősül.
    Általános indokolás
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    Az Alaptörvény kilencedik módosítása, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) új alkotmányos alapokra helyezte a különleges jogrendi helyzeteket, továbbá a védelmi és biztonsági célú állami feladatellátás rendjét övező jogi szabályozást. Az új jogi környezet a 21. századi kihívásokhoz alkalmazkodóan szabályozza a válságkezelési és különleges jogrendi intézkedéseket, bevezetve az összehangolt védelmi tevékenység új jogintézményét.
    Ez az új szabályozás szükségessé teszi az ágazati törvényi szintű joganyag megfelelő módosítását, ezért a törvényjavaslat elsődleges célja egyrészt a 2022. november 1-jén hatályba lépő, válságkezeléssel és különleges jogrenddel, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos alaptörvényi és törvényi szintű jogszabályváltozások nyomán szükséges jogrendszeri koherencia megteremtése. E célokhoz igazodva a törvényjavaslat többek között a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: új Hvt.) fogalomrendszerének megfeleltetését is elvégzi ezen szabályozási kérdésekhez igazodva.
    A törvényjavaslat emellett a gazdaságfejlesztéssel összefüggésben szükséges technikai módosítások átvezetését, és a kormányzati igazgatást érintő törvények módosítását is biztosítja a 2022. április 3-ai választást követően kialakult új kormányzati struktúrához kapcsolódóan. Ezen túlmenően a törvényjavaslat kitér a telekadó szabályozásának módosítására a kereskedelmi áruk ki- és berakodási céljából használt szabad kikötők vonatkozásában. A törvényjavaslat rendezi továbbá a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus részére korábban átadott ingatlanon létrejövő ingó és ingatlan vagyonelemek jogi helyzetét.
    Részletes indokolás
    Az 1. §-hoz
    A módosítás célja, hogy a telek fogalmába ne tartozzon bele az a vízzel borított medence, amely a folyóval összefüggő vízterületet alkot, illetve amelyet kereskedelmi áruk ki- és berakodási célból szabad kikötőként használják. Mivel valójában ez a terület nem tekinthető teleknek tekintettel arra is, hogy egy mesterségesen vízzel borított földterületről van szó. Ugyanakkor a módosítás következménye, hogy a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, kereskedelmi áruk ki- és berakodási célból szabad kikötőként használt, vízzel borított medence területe azáltal, hogy nem minősül teleknek, telekadó-fizetési kötelezettség sem kapcsolható hozzá. A fogalom arra is kiterjed, hogy a jelenlegi szabad kikötői tevékenység kizárólag a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 37. §-a alapján a hajózási hatóság engedélyével szüntethető meg. A hivatkozott rendelkezés alapján, ha a hajózási hatóság a megszüntetést engedélyezi, a határozatnak tartalmaznia kell:
    a) a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit,
    b) a munkálatok elvégzésének - szükség esetén szakaszokra bontott - határidejét.
    A 2. §-hoz
    Szövegpontosítás.
    A 3. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy az új Hvt. 70. §-a szerint a Honvédség személyi állományának tagjai között a közalkalmazottak már nem szerepelnek, a Honvédség közalkalmazottaira utaló szabályok (amelyek így már nem lesznek értelmezhetők) hatályon kívül helyezése szükséges a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) az új Hvt. hatálybalépésével egyidejűleg.
    A Kjt. 44/A. §-ában szereplő sajátos honvédségi szabályokat a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj. tv.) 51. § (3)-(7) bekezdései már tartalmazzák, ezért ott emiatt módosítás nem szükséges.
    A 4. §-hoz
    Az Alaptörvény kilencedik módosítása a rendkívüli állapot különleges jogrendi tényállása helyett a hadiállapotról rendelkezik, erre tekintettel szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben a jelzett technikai módosítás végrehajtása.
    Az 5. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 6. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 7. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 8. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 9. §-hoz
    A módosítással kiterjesztésre kerül a Balaton Fejlesztési Tanácsban már 2020 óta működő, a 2020. évi CXXXIX. törvénnyel bevezetett társelnöki rendszer, valamint módosításra kerül a delegáló miniszter felelősségi körének megnevezése is. A társelnöki rendszer kiterjesztésének indoka, hogy egységesen - az egyes kiemelt térségeken belül nem priorizálva - biztosítva legyen a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által képviselt fejlesztési programok végrehajtása, azaz a központi költségvetési pénzeszközök megfelelő felhasználása. A társelnöki rendszer nem zárja ki a kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban az alelnöki tisztség alkalmazását. A miniszter a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok - nem választott - társelnökeit egyedi határozatban jelöli ki. A társelnökök - az implied powers elve alapján - ugyanazon jogkörökkel rendelkeznek, mint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (6) bekezdése szerinti elnök.
    A 10. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 11. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 12. §-hoz
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/D. § (1) bekezdése szerinti bizottság tagjai tekintetében módosításra van szükség a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet hatálybalépésére tekintettel. A módosítás következtében a bizottsági tagok száma 5 főről 7 főre bővül.
    A 13. §-hoz
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén lehetővé teszi a Kormány számára, hogy az érintett területek vonatkozásában meghatározza a településrendezési és építési követelményeket. Új jogintézményként jelenik meg 2022. november 1-jétől az összehangolt védelmi tevékenység, amelynek célja, hogy súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen, ennek kereteit a Vbö. teremti meg. A Kormány által elrendelt összehangolt védelmi tevékenység esetén is indokolt lehet egyes építési övezetek, építési telkek vonatkozásában sajátos településrendezési, építési követelmények meghatározása, 2022. november 1-jétől.
    A védelmi-biztonsági szabályozás reformjára tekintettel szintén célszerű kiegészíteni azokat az előírásokat, amelyek az építési tilalmak esetén a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkoznak, illetve az építésügyi hatósági eljárásban ehhez a jogintézményhez kapcsolódnak.
    Mindezek miatt indokolt az Étv.-ben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre történő utalás kiegészítése az összehangolt védelmi tevékenységre történő utalással.
    A 14-15. §-hoz
    A javaslat egyértelművé teszi, hogy egészségügyi válsághelyzet a Vbö. szerinti összehangolt védelmi tevékenységnek is minősül. A javaslat rögzíti továbbá, hogy az egészségügyről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő szabályok eltérhetnek a Vbö. rendelkezéseitől, és eltérés esetén a szakágazati joganyag alkalmazandó.
    Az egészségügyről szóló törvény szerint egészségügyi válsághelyzetben - bizonyos kivételekkel - bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására kirendelhető, amelyről az egészségügyi államigazgatási szerv, több megye érintettsége esetén az Operatív Törzs dönt. Ezt a szabályt egészíti ki a módosítás azzal, hogy e döntést Kormány által rendeletben kijelölt más szervezet is meghozhatja.
    A 16-17. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 18. §-hoz
    A javaslat biztosítja a miniszterelnök politikai igazgatója számára a diplomata-útlevél használatának lehetőségét.
    A 19. §-hoz
    A javaslat a Vbö. védelmi és biztonsági igazgatás területi, helyi szerveire vonatkozó fogalmak és rendelkezések átvezetését tartalmazza a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényben.
    A 20-29. §-hoz
    Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) módosítása megadja azon felhatalmazást a Kormány számára, hogy meghatározza azokat a törvényi szintű szabályokat, amelyekkel a nemzet alapvető biztonsági követelményeinek védelme biztosítható az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevétele során, priorizálva az egyéb jogos érdekeket is, és meghatározza, melyek ezek az alapvető követelmények. A törvény szabályozza összehangolt védelmi tevékenység idején vagy váratlan támadás esetén az egyes alapvető felhasználók elsődlegességének biztosítását a hírközlési szolgáltatás igénybevételekor. Ennek érdekében a Kormány - a törvényben meghatározott esetekben - a válságkezelés keretében meghatározhatja az alapvető felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatással történő ellátásának sorrendjét.
    Ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a kiemelt időszakokban mely felhasználók hírközlési szolgáltatással való ellátása kiemelt fontosságú, illetve hogy a Kormány a módosítás szerinti feladatnak eleget tudjon tenni, a törvény definiálja az alapvető felhasználó fogalmát.
    A Vbö. bevezette az összehangolt védelmi tevékenység jogintézményét, amely széles körben biztosít békeidejű válságkezelési lehetőségeket. Erre támaszkodva szükséges, hogy a törvény megjelenítse az elektronikus hírközlés területén az összehangolt védelmi tevékenység idejére és a váratlan támadás esetére irányuló felkészülési és együttműködési szabályokat. Ezen rendelkezések a törvény 4. § (1) bekezdés g) pontjában, 86. § (1) bekezdés d) pontjában, 92. § (8a)-(9) bekezdésében, 182. § (1) bekezdés b) pontjaiban kerültek meghatározásra.
    A Vbö-re tekintettel a javaslat több helyütt [a 4. § (1) bekezdés h) pontjában, a 37/B. § (2) bekezdésében, a 92. § (10) bekezdésében, valamint az 136. § (1) bekezdés c) pontjában] bevezeti az Eht.-ba a védelmi és biztonsági érdek fogalmát, tekintettel arra, hogy a többi kiemelt nemzeti érdek, úgy mind honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági mellett ezt is szükséges a jogszabályban külön kezelni.
    A javaslat a "minősített időszak" helyett a "különleges jogrend" kifejezést is átvezeti az Alaptörvény szövegezésére való tekintettel. A javaslat a válságkezeléssel és a különleges jogrenddel kapcsolatos alaptörvényi és törvényi szintű jogszabályokkal összhangban kiegészíti a hatósági intézkedés közrendvédelmi eseteit. A javaslat ugyanakkor nem érinti a hatósági intézkedés garanciális eljárási alapjait és szabályait, amelyek alapján a hatósági intézkedés hírközlési igazgatási jogszerűségéért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felel. A hatósági intézkedéssel szemben hatékony jogorvoslati jog biztosított.
    Az Alaptörvény kilencedik módosításával a Honvédelmi Tanács jogintézménye megszűnik, a köztársasági elnök szükségállapoti és további kapcsolódó jogkörei módosulnak, ezért ezekre tekintettel szükséges a kapcsolódó rendelkezések hatályon kívül helyezése.
    A 30. §-hoz
    A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 4/D. §-ában, valamint 18/F. §-ában foglalt rendelkezések ez idáig csupán a közbiztonság, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból tették lehetővé a hatóság számára a fegyvertörvény hatálya alá tartozó engedélyezési eljárások, valamint az ezekhez kapcsolódó hatósági ellenőrzések során szükségessé váló helyszíni szemlének a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére történő végrehajtását.
    Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a helyszíni szemlének az érintettek tiltakozása vagy távolléte miatti késedelmet nem tűrő, halaszthatatlan lefolytatása a Vbö-ben meghatározott védelmi és biztonsági érdek védelmének a céljából is hasonlóképpen szükségessé válhat, az
    Ftv. 4/D. §-ában, valamint 18/F. §-ában biztosított különleges hatósági fellépés lehetőségét ezen további esetkörre is indokolt megfelelően kiterjeszteni.
    A 31. §-hoz
    A kormányzati szerkezetátalakításra figyelemmel indokolt a kormányzati szándéknak megfelelően az érintett gazdasági társaság tekintetében a feladat- és hatáskör szerint érintett tárca tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölése, ennek érdekében kerül sor a törvényi kijelölés hatályon kívül helyezésére.
    A 32-34. §-hoz
    A javaslat rendezi azt a helyzetet, amikor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a meghatározott díjakat és kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazó határozatokat valamely válsághelyzet okán nem adja ki.
    Összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén az engedélyesek és a felhasználók védelme indokolttá teheti egyes feladatok ideiglenes felfüggesztését. A Hivatal ilyen esetekben mentesítheti az érintett földgázipari vállalkozásokat egyes feladataik elvégzése alól. A földgázipari vállalkozások engedély szerinti kötelezettsége alóli mentesítése olyan következménnyel járhat, hogy az más engedélyes földgázipari vállalkozás joggyakorlását korlátozza, ami az egyenlő elbánás elvét sértené. Ezért szükséges a Hivatal felhatalmazásában kifejezett rendelkezés az ilyen esetek rendezésére vonatkozó utalással.
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 35. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 36. §-hoz
    A javaslat alapján a jövőben nem alkalmazandó a politikai felsővezetőre, a kormánybiztosra és a miniszterelnöki biztosra az illetmény, illetve a díjazás felső határára vonatkozó rendelkezés, mivel az illetmény és a díjazás mértékét a miniszterelnök határozza meg.
    A 37. §-hoz
    A javaslat a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet politikai felsővezetőkre vonatkozó részének törvényi szinten történő szabályozására irányul.
    A 38. §-hoz
    A javaslat a miniszterelnök illetményét módosítja annak érdekében, hogy egyforma mértékű díjazásban részesüljön az Országgyűlés elnöke és a miniszterelnök.
    A 39-43. §-hoz
    A javaslat alapján a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár, kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott díjazásának mértékét a miniszterelnök állapítja meg.
    A 44. §-hoz
    Átmeneti rendelkezést állapít meg a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár, kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott díjazásával kapcsolatosan, valamint a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet törvényi szinten történő szabályozásával kapcsolatosan.
    A 45. §-hoz
    Hatályát vesztő rendelkezéseket állapít meg a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár, kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott díjazásával kapcsolatosan.
    A 46-48. §-hoz
    A javaslat a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvénynek egyrészt az aláírásminta mellőzésével történő eljárásának szabályait pontosítja, másrészt az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra vonatkozó, összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén alkalmazandó kiegészítő szabályokat tartalmaz.
    Ezen túlmenően a javaslat kimondja, hogy összehangolt védelmi tevékenység esetén nem automatikusan állnak be a jogkövetkezmények, hanem azokról a Kormány rendeletben dönt.
    A 49-50. §-hoz
    A NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottságot (NATO CEPC) érintő szervezeti és strukturális változások eredményeképpen a NATO CEPC funkciói, szerepe és eszközei az egyidejűleg újonnan létrehozott NATO Reziliencia Bizottság (NATO RC) tevékenységébe kerültek beemelésre, amely változások nyomán szükségessé váló szövegpontosításokat a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény érintett rendelkezésein is megfelelően át kell vezetni.
    Az 51. §-hoz
    Az Alaptörvény kilencedik módosítására, valamint az új Hvt-re tekintettel szükséges a jelzett technikai módosítás végrehajtása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény szövegében.
    Az 52. §-hoz
    Az Alaptörvény kilencedik módosítására tekintettel szükséges a bírák jogállását meghatározó törvényi rendelkezések technikai módosítása a munkavégzésre való beosztás kivételes eseteinek meghatározása körében.
    Az 53. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    Az 54. §-hoz
    A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet] alapján a Kormány - a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti kivétellel - a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős tagja a gazdaságfejlesztési miniszter. A gazdaságfejlesztési miniszter a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért való felelőssége keretében - a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározottak kivételével - nemzetközi intézményekkel összefüggő gazdaságfejlesztési kérdésekben eljár, továbbá kidolgozza a nemzetközi fejlesztési hitelek, az exporthitel-biztosítás és -hitelezés irányelveit, valamint szabályozását.
    Az 55. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    Az 56-57. §-hoz
    Az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén az ország erőforrásait a védelmi és biztonsági esemény elhárítására kell fordítani. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosításával az állami alapadatokhoz való korlátozások nélküli hozzáférés egyértelmű követelménnyé válik a meghatározott szervek számára.
    Ezen túlmenően a javaslat kimondja, hogy összehangolt védelmi tevékenység esetén nem automatikusan állnak be a jogkövetkezmények, hanem azokról a Kormány rendeletben dönt.
    Az 58. §-hoz
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosítása alapvetően az új Hvt. elfogadására tekintettel vált szükségessé. Figyelemmel arra, hogy hadkötelezettekre a hadiállapot idejére tartalmaz szabályozást a törvény, olyan büntetés alkalmazása, amely a katonai szolgálati viszony megszűnését vonja maga után, nem indokolható; ennek alapján a hadkötelezettel szemben a fenti büntetés nem alkalmazható.
    Az 59. §-hoz
    A Btk. hadkötelezettség teljesítésének akadályozására vonatkozó tényállása akként kerül pontosításra, hogy a szöveg a kibúvás a katonai szolgálat alól tényállás fordulatait követi.
    A 60. §-hoz
    Az új Hvt. nem rögzíti honvédelmi kötelezettségként a gazdasági és anyagi szolgáltatást, tekintve, hogy a szabályozás átkerült a Vbö. szabályozási körébe. Ennek megfelelően szükséges a tárgybeli pontosítás.
    A 61. §-hoz
    A Btk. 433. § pontosítását az Alaptörvény kilencedik módosítása teszi szükségessé, mivel a megelőző védelmi helyzet kikerül a különleges jogrendek közül, a rendkívüli állapotot pedig felváltja a hadiállapot.
    Az (1a) bekezdés a hadiállapot elrendelésének a kezdeményezését követő - legfeljebb 60 napos - időszakra tartalmaz szabályozást, szankcionálva a katonai szolgálat elkerülésére irányuló cselekedeteket.
    A 62. §-hoz
    A katonai szolgálat megtagadását nem csak hadiállapotban, hanem már békeidőszakban is el lehet követni. Ennek megfelelően a meglévő két lépcső (alapeset és minősített eset) közé indokolt egy közbenső lépcső beépítése, amely a honvédelmi válsághelyzet időszakára, mint az összehangolt védelmi tevékenység katonai indokú alesetére a békeidőszakhoz képest súlyosabb szankciókat állapít meg, figyelemmel arra, hogy a honvédelmi válsághelyzet egy felkészülési időszak, melyet akár különleges jogrendi időszak is követhet.
    A 63-64. §-hoz
    Az értelmező rendelkezések kiegészítésével, valamint módosításával a Btk. elszakad az új Hvt. fogalomhasználatától a humanitárius művelet és a külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység meghatározása tekintetében, míg a honvéd, a műveleti terület, a szövetséges fegyveres erő és a békefenntartás fogalma továbbra is a honvédelmi törvénnyel egyezően értelmezendő.
    A 65. §-hoz
    A szakasz szövegcserés módosításokat tartalmaz az Alaptörvény kilencedik módosításában és az új Hvt. -ben használt eltérő fogalmakra figyelemmel.
    A 66. §-hoz
    A hatályon kívül helyező rendelkezések a megelőző védelmi helyzet fogalmának hatályon kívül helyezését célozzák.
    A 67-70. §-hoz
    A Vbö. szerint a posta szervei részt vesznek a védelmi és biztonsági feladatok ellátásban, erre tekintettel szükségessé vált a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvényben annak meghatározása, hogy melyek a postai szolgáltató által ellátandó védelmi és biztonsági feladatok. Emellett a módosítás törvényi szinten meghatározza a posta szervei és a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének együttműködésével kapcsolatos feladatokat is.
    A 71-72. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 73. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 74. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 75. §-hoz
    A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet] alapján a Kormány pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásért felelős tagja a gazdaságfejlesztési miniszter. A rendelkezés kiegészíti az MNB részéről adatszolgáltatásra jogosultak körét a gazdaságfejlesztési miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelősségi körébe utalt feladatok ellátása érdekében, a gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából.
    A 76. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 77. §-hoz
    A kormányzati szerkezetátalakításra figyelemmel indokolt az érintett gazdasági társaságok tekintetében a feladat- és hatáskör szerint érintett tárca tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölése.
    A 78. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 79-85. §-hoz
    Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) jelen módosítása két célt szolgál. Egyrészről a Vbö. szerinti összehangolt védelmi tevékenység idejére biztosítja a Kormánynak a megfelelő felhatalmazást az Ákr. meghatározott részeitől való eltérésre. Másrészről az egészségügyi válsághelyzet és a rendkívüli jogrendben történő jogalkotás tapasztalatait, a Vbö. célkitűzésével összhangban, becsatornázza az Ákr.-be, azaz a javaslat fokozza Magyarország ellenállóképességét a váratlan válsághelyzetben.
    A járványügyi veszélyhelyzet idején a jogalkalmazók nem használták ki teljesen az Ákr. biztosította rugalmasságot arra, amit az Ákr. a kapcsolattartás, a döntés tartalma, formája, közlése és az azonnali végrehajthatósága területén biztosít. Habár az Ákr. békeidőkre készült, az életveszéllyel és a súlyos kárral fenyegető helyzetek esetén lehetővé teszi a hatóság számára, hogy a hatékonyság érdekében a garanciális szabályokat "lazítsa". Jelen módosítások célja, hogy ráirányítsa a jogalkalmazók figyelmét azokra a jogintézményekre, amik a rendkívüli jogrend vagy összehangolt védelmi tevékenység (a továbbiakban: védelmi helyzet) idején (is) alkalmazhatóak az azok alapjául szolgáló váratlan helyzetek kezelésére. Ez azért is kiemelten fontos, mert a mindenkori Kormány válsághelyzetre történő reagálása bármilyen gyors és hatékony, az időben mindig lassabb, mint ha már a hatóságok számára az általános szabályok biztosítanak olyan eljárási kereteket, amelyekkel proaktív jogalkalmazással a kialakult helyzetet a központi államigazgatás intézkedéséig képesek kezelni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a javaslat - szemben a Kormány számára a rendkívüli jogrendben és az összehangolt védelmi tevékenység idején biztosított jogkörökkel - nem általános jellegű felhatalmazás a hatóságoknak, azaz az Ákr. speciális szabályai önmagában a védelmi helyzet idején nem válnak alkalmazhatóvá. Az e módosítással érintett új rendelkezések csak akkor alkalmazhatóak, ha az adott ügy tekintetében a védelmi helyzet alapjául szolgáló ok miatt kell intézkednie a hatóságnak. Tehát önmagában például egy egészségügyi válsághelyzet még nem ok arra, hogy az eljáró hatóság minden eljárásban telefonon közölje a döntését. Ezzel szemben, egy másik példával élve, a javaslat a népegészségügyi szervek számára a járványügyi zárlattal vagy hatósági karanténnal kapcsolatos döntések egyszerűsítése és közlése terén olyan rugalmas eljárási környezetet teremt, amellyel a járvány miatt kialakult egészségügyi válsághelyzetek egyszerűbben és gyorsabban kezelhetőek (praktikusan a példánál maradva, a járványügyi szerv telefonon "közli" a konkrét döntés tartalmát, majd ezt követően formális, írásbafoglalt döntést is közöl az ügyféllel, amely utóbbi közléstől számítódnak a jogorvoslati határidők).
    A személyes kapcsolattartás rugalmasabbá tételét, egyszerűsítését szolgálja az Ákr. 26. § (1) bekezdésének azon módosítása, amelynek értelmében a személyes kapcsolattartás alatt az összeköttetés közvetlenségét, kölcsönösségét, folyamatos kép- és hangkapcsolatot biztosító telekommunikációs eszköz alkalmazását is érteni szükséges. E módosításnak megfelelően, amennyiben a technikai feltételek adottak, és az eljárási cselekmény maga is olyan jellegű, ahol ez a kapcsolattartási mód értelmezhető, lehetőség lesz arra, hogy a hatóság ilyesfajta telekommunikációs eszközt alkalmazzon. Példának okáért, egy nyilatkozat megtételére sor kerülhet a meghatározott telekommunikációs eszközön keresztül, de egy ujjlenyomat levételére, az útlevél készítésekor már nem.
    A kapcsolattartásra irányadó rendelkezések módosítása egyértelműsíti továbbá a jogalkalmazás számára, hogy a védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok által érintett ügyben, mivel ezek mögött valamilyen életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet húzódik, a hatóság választhatja meg a kapcsolattartási módot. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csupán az olyan ügyek tekintetében értelmezhető, ahol a védelmi helyzetet kiváltó ok is releváns. Például a forgalmi engedély kiadása iránti ügyben a hatóság nem térhet át a személyesen megjelenő ügyfél esetében írásbeli kapcsolattartásra menekültügyi válsághelyzetre tekintettel, viszont járványhelyzetben a járványgócpontban a járványügyi hatóság az ügyeiben áttérhet írásbeli kapcsolattartásra az Ákr. e rendelkezése alapján.
    Az Ákr. 85. § (6) bekezdésének módosítása egyértelműsíti a jogalkalmazás számára, hogy a védelmi helyzet alapjául szolgáló ok által érintett ügyben, a hatóság a döntését az Ákr. formai és tartalmi kötöttségei nélkül, bármilyen alkalmas módon (telefon, SMS, email, applikáció, QR-kód stb.) közölheti. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csupán az olyan ügyek tekintetében értelmezhető, ahol a védelmi helyzetet kiváltó ok is releváns. Például a hatóság építési engedélyt nem adhat ki szóban, telefonon közölve egy családi házra járványhelyzetben, viszont a járványügyi hatóság járványügyi zárlatot ily módon az Ákr. rendelkezése alapján elrendelhet. Garanciális okból az ilyen jellegű döntésekről és közlésről szükséges a hatóságnak feljegyzést készítenie, hogy utólag igazolható legyen a nem szabályszerű közlés ténye és ideje.
    Az Ákr. 84. §-ának módosítása egyrészt egyértelműsíti a jogalkalmazás számára, hogy a védelmi helyzet alapjául szolgáló ok által érintett ügyben, a hatóság a döntését azonnal végrehajthatónak nyilvánítja. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem általános felhatalmazás, tehát a védelmi helyzet nem ok arra, hogy az elrendelés alapjául szolgáló okkal nem érintett ügyben a hatóság elrendelhesse az azonnali végrehajthatóságot. Másrészt tekintettel arra, hogy a Vbö. "a honvédelmi érdek" kifejezés helyett a tágabb, "a védelmi és biztonsági érdek" fogalmat használja, szükséges a terminológiai pontosítás. Továbbá, a Vbö.-re tekintettel, az Ákr. 104. § (3) bekezdés b) pontját is pontosítani szükséges.
    A javaslat egyértelműsíti a jogalkalmazás számára, hogy a hatóság döntését, amennyiben azt a hatóság személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozta, közhírré kell tenni.
    A Vbö.-vel összhangban a javaslat felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy a megjelölt tárgykörökben az Ákr. -től eltérő szabályokat állapítson meg. A tárgykörök alkalmasak arra, hogy az Ákr. vonatkozó szabályozásának felülírásával a hatóságok hatékonysága javítható legyen oly módon, hogy az Ákr. szempontjából legfontosabb alapjogok, mint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog ne sérüljenek.
    A 86. §-hoz
    A törvény módosítását a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) regisztrált vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetői részére biztosítandó, az NTAK-ba való adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó hosszabb felkészülési idő igénye indokolja. A módosítás révén az adatszolgáltatási kötelezettség 2022. július 1-je helyett 2023. január 1. napjától áll fenn, így a vendéglátó üzleteknek és turisztikai attrakcióknak lehetőségük van az adatszolgáltatási gyakorlat feltételeinek minél hatékonyabb kialakítására.
    A 87. §-hoz
    A Vbö. 6. § (1) bekezdés d) pontja és az új Hvt. III. fejezete alapján a Vbö. hatálybalépését követően a gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettség már nem a honvédelmi kötelezettségek, hanem a védelmi és biztonsági kötelezettségek közé tartozik. Erre figyelemmel indokolt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 50. § (6) bekezdés b) pontjának megfelelő szövegcserés módosítása.
    A 88-89. §-hoz
    A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerint állami vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben meghatározott feltételekkel és esetekben, főszabály szerint csak törvény rendelkezése alapján lehet.
    Az állam a Budapest VIII. kerület, 36563 helyrajzi számú ingatlanon a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus (a továbbiakban: Exarchátus) által ellátott oktatási, szociális közfeladatok és hitéleti feladatok elősegítése érdekében az Exarchátus Dialógus Központ, Lelkiségi, Kulturális és Tudományos Akadémiája megvalósítása céljából beruházást hajt végre az Exarchátussal együttműködésben. A beruházás keretében létrejött ingó és ingatlan vagyonelemek a módosítás következtében a törvény erejénél fogva az Exarchátust illetik meg térítésmentesen, hasonlóan az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 4. § (8) bekezdéséhez. A beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemeket az építtető az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként adja át az Exarchátusnak.
    A 90. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 91-92. §-hoz
    A javaslat összehangolt védelmi tevékenység fennállása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 3. §-ában meghatározott, a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásba történő bejegyzési kötelezettség alól mentesíti az eljáró hatóságokat erre vonatkozó kormányrendeleti szabály esetében, amennyiben a Nyilvántartás működése az összehangolt védelmi tevékenység fennállásával összefüggő valamely okból nem biztosított.
    Ezen túlmenően a javaslat kimondja, hogy összehangolt védelmi tevékenység esetén nem automatikusan állnak be a jogkövetkezmények, hanem azokról a Kormány rendeletben dönt.
    A 93. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 94. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 95-96. §-hoz
    A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
    A 97. §-hoz
    A kormányzati szerkezetátalakításra figyelemmel indokolt az érintett gazdasági társaságok tekintetében a feladat- és hatáskör szerintett érintett tárcák tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölése, ennek érdekében egyrészt a törvényi kijelölés szövegének pontosítása, másrészt a kijelölés hatályon kívül helyezése és ezzel egyidejűleg a vonatkozó tárcarendelet kiadása.
    A 98. §-hoz
    A javaslat a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet kormánytisztviselőket érintő részének törvényi szinten történő szabályozására irányul.
    A 99. §-hoz
    A javaslat szabályozza a miniszterelnök politikai igazgatójának eskütételét.
    A 100. §-hoz
    A javaslat a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet kormánymegbízottat érintő részének törvényi szinten történő szabályozására irányul.
    A 101. §-hoz
    A javaslat alapján a közigazgatási államtitkári illetmény mértékét a miniszterelnök állapítja meg. Ezzel egyidejűleg hatályban marad a törvény mellékletében szabályozott közigazgatási államtitkári illetmény is, mivel számos igazgatási szerv vezetőjének illetménye a mellékletben meghatározott összeghez igazodik.
    A 102. §-hoz
    A javaslat a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet közigazgatási államtitkárt érintő részének törvényi szinten történő szabályozására irányul.
    A 103. §-hoz
    Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a 100. és 101. §-hoz kapcsolódóan.
    A 104. §-hoz
    Szövegcserés pontosításokat tartalmaz.
    A 105-106. §-hoz
    A javaslat a kultúráért felelős minisztert a Nemzeti Kulturális Tanács társelnökeként jelöli ki.
    A 107-115. §-hoz
    A javaslat kimondja, hogy a Vbö. 2022. november 1-jén lép hatályba.
    A javaslat pontosítja a védelmi és biztonsági adatkezelési szervek adatszolgáltatására vonatkozó szabályozást.
    A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve mellett a védelmi és biztonsági célú adatkezelés szerveinek is szükséges kiértesítési és riasztási nyilvántartást vezetnie a védelmi és biztonsági feladatainak ellátása céljából.
    Kiértesítési és riasztási nyilvántartás esetén a védelmi és biztonsági célú adatkezelés szerveinél foglalkoztatott természetes személyek - 2. melléklet szerinti - adatainak kezeléséről van szó, akik munkakörük, beosztásuk alapján ellátják a védelmi és biztonsági tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
    A helyi védelmi bizottság nyilvántartást vezet a polgármesterek, védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referensek, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szervek foglalkoztatottjainak 2. melléklet szerinti adatai tekintetében.
    A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő területi, helyi és települési szintű feladatok teljesítése érdekében a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester mellett a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a katonai igazgatás területi szerv is nyilvántartást vezet.
    A gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos adatnyilvántartás tekintetében a javaslat meghatározza, hogy a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a katonai igazgatás területi szerve a törvényben meghatározott adatokat melyik nyilvántartásokból gyűjtheti.
    A törvény pontosítja a gazdasági és anyagi szolgáltatásokról szóló nyilvántartás megismerhetőségének szabályait, és a korábbi betekintési jog helyett a szükségletekhez jobban igazodó adat megismerési jogot határozza meg a rendelkezésben szereplő ágazati vezetők és igazgatási szervek számára.
    A védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének személyes adatkezelése során a védekezés eredményessége érdekében szükséges rugalmasságot a szabályozás olyan módon biztosítja, hogy a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 23. cikkében megengedett korlátozásokra figyelemmel, indokolt esetben, az állam külső és belső biztonsága hatékony és eredményes védelme érdekében, az érintetti jogok érvényesítésére irányuló kérelemről érdemben legkésőbb 90 napon belül kell nyilatkoznia az adatkezelőnek.
    Ez a rendelkezés az európai uniós jog által megengedett eltérést jelent az érintetti jogok érvényesítése szempontjából a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének mind az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (a továbbiakban: Infotv.), mind az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelése esetében.
    Az érintett jogainak védelme érdekében - az Infotv.-ben meghatározott gyakorlattal egyezően - garanciális rendelkezésként tartalmazza a javaslat, hogy a fenti szabályozás felhívása, továbbá bármely más korlátozás sérelmezése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata kezdeményezhető annak megállapítása céljából, hogy az adatkezelő az általános adatvédelmi rendelet vagy az Infotv. szerinti határidőtől való eltérést jogszerűen alkalmazta-e, a kérelmet jogszerűen utasította-e el, avagy az érintetti jogokat más módon jogszerűen korlátozta-e.
    Az adattovábbítás garanciái a törvény szerinti valamennyi nyilvántartás tekintetében szabályozásra kerülnek, amely azt jelenti, hogy az adatkezelő szerv az adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából külön adattovábbítási nyilvántartást vezet. A törvény meghatározza továbbá a nyilvántartásban kezelhető adatok pontos körét, valamint a betekintésre jogosult szerveket.
    A javaslat biztosítja továbbá a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve számára a felhatalmazást, hogy ellenőrzési tevékenysége során a minősített adatot, az üzleti titkot és egyéb titokfajtákat megismerhesse, valamint az ellenőrzési célból szolgáltatott személyes adatokat kezelhesse.
    A védelmi és biztonsági események kezelésének összetettségére és szakmai jellegére figyelemmel a módosítás pontosítja azt, hogy mely személy vagy szerv hangolja össze az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő intézkedéseket, illetve tehet javaslatot a Kormánynak egyes intézkedések megtételére. A módosítás meghatározza ennek a személynek vagy szervnek az azonnali jelentéstételi kötelezettségét a különleges jogrend kihirdetése érdekében.
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott felhatalmazó rendelkezések pontosítása a törvény elfogadása óta bekövetkezett jogszabályi változásokra, valamint a törvény hatálybalépésének 2022. november 1-jei előrehozatalára tekintettel szükséges. A felhatalmazó rendelkezések tekintetében a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósításának rendszerének része a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartalékolás szabályozása. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szervre, a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó szervek és személyek feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályozás tartalmazza a képzési rendszer, a kormányzati igazgatás működési folytonosságát szolgáló létesítmények, eljárások, valamint a védelmi és biztonsági célú gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseket is.
    A Kormány különleges jogrendben az Alaptörvény szerint eredeti jogalkotói hatáskörben rendeletet alkothat, amelyben a sarkalatos törvényben meghatározott keretek között szabályokat állapíthat meg. A Vbö. törvény kiindulópontja az, hogy a Kormány különleges jogrendi jogalkotásának keretrendszerét állapítsa meg, továbbá az intézkedések tekintetében a Kormány felelőssége legyen az - a kezelendő helyzetek eltérősége miatt -, hogy mely intézkedéseket vezeti be. Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódva a Vbö. 80. § (5) bekezdése szerinti automatizmus deregulációjára tesz javaslatot a javaslat, azzal, hogy ilyen jellegű intézkedést - az erre való szükség esetén - különleges jogrendben a Kormány egyébként bevezethet.
    A 116-118. §-hoz
    Az ingatlan-nyilvántartás vezetése az 1990-es évek vége óta elektronikus, így amennyiben az informatikai rendszer bármely okból nem áll rendelkezésre, más módon történő vezetés nem lehetséges. Ugyanakkor az ingatlanforgalom biztonságát garantálni kell abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartás elektronikus vezetése bármely okból akadályozott. Erre tekintettel szükséges annak az eljárásrendnek normatív rögzítése, amely lehetővé teszi, hogy a papíralapú beadványok alapján az akadályozó esemény elhárultával jogok, tények és adatok bejegyzésére kerülhessen sor az ingatlan-nyilvántartásba. A szabályozás alkalmas arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésére vonatkozó alapelvek ne sérüljenek.
    Az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén az ország erőforrásait a védelmi és biztonsági esemény elhárítására kell fordítani. Erre tekintettel az ingatlan-nyilvántartáshoz való korlátozások nélküli hozzáférés egyértelmű követelménnyé válik.
    Ezen túlmenően a javaslat kimondja, hogy összehangolt védelmi tevékenység esetén nem automatikusan állnak be a jogkövetkezmények, hanem azokról a Kormány rendeletben dönt.
    A 119-120. §-hoz
    A javaslat kimondja, hogy az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a Vbö-vel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény egésze 2022. november 1-jén lép hatályba.
    A 121-125. §-hoz
    A javaslat kimondja, hogy a Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása 12. cikk (2) bekezdésében előirányzott hatálybalépési dátum változására figyelemmel a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. CXL. törvény 2022. november 1-jén lép hatályba.
    A javaslat a honvédelmi szervezetek személyi állományára vonatkozó adatok megismerésére vonatkozó szabályok tekintetében technikai pontosításokat tartalmaznak. Továbbá a Honvédség feladataira vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.
    A javaslat a meghagyással érintett munkakörök nyilvántartásának egyszerűsítését szolgálja azáltal, hogy a honvédelemért felelős miniszter és az ágazati irányító miniszter megállapodhat arról, hogy az irányító miniszter egységes adatszolgáltatást nyújt a hadkiegészítő központ számára az irányítása alá tartozó államigazgatási szervek meghagyással érintett munkakörei, foglakoztatottjai tekintetében. Ezzel ágazatonként megteremthető az egycsatornás kapcsolattartás a meghagyásra vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében.
    A 126. §-hoz
    Az új Hvt. felhatalmazó rendelkezésének a pontosítását tartalmazza.
    A 127. §-hoz
    Az új Hvt. egyes rendelkezéseinek a hatályba nem lépéséről rendelkezik, figyelemmel arra, hogy a 2013. évi XCVII. törvény teljes terjedelmében hatályon kívül helyezésre kerül a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény 2022. november 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg.
    A 128. §-hoz
    A javaslat kimondja, hogy Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása nyomán a különleges jogrendi szabályozás tárgykörét érintően szükségessé vált jogszabályi korrekciókat tartalmazó a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény különleges jogrendi tárgyú rendelkezései 2022. november 1 -jén lépnek hatályba.
    A 129. §-hoz
    A Földmegfigyelési Információs Rendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLIV. törvény és az új Hvt. közötti koherencia megteremtését szolgálja a módosítás egy szövegcserés módosítás formájában, amely a vonatkozó merev hivatkozást pontosítja.
    A 130. §-hoz
    Koherenciát javító pontosítást tartalmaz.
    A 131. §-hoz
    Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
    A 132. §-hoz
    Sarkalatossági záradékot tartalmaz.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében