T/48. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi törvényhez kapcsolódó módosításáról

adozona.hu

T/48. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi törvényhez kapcsolódó módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Alkotmányjog , Belügy, rendvédelem , Közigazgatási jog , Szociális jog és szociálpolitika
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2022.05.13
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

T/48. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi törvényhez kapcsolódó módosításáról

2022. évi IV. törvény egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Ha törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató közalkalmazottjai tekintetében, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.
(2b) A munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében - ha azt törvény előírja - az arra törvényben kijelölt szerv ellenőrizheti, hogy a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali kötelezettségének."

2. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés d), f), g), i)-k), és m)-n) pontjában
a) a "családpolitikáért" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg,
b) a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
c) a "gyermekek és az ifjúság védelméért" szövegrész helyébe a "gyermekek és az ifjúság védelméért, gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg
lép.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

3. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 17. § (9) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,
b) 24. § (1) bekezdésében és 28/B. § (2) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg lép.

3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

4. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 4/A. § (1) bekezdés e) pontjában, 58. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés c) pontjában, (4) és (7) bekezdésében, 58/A. § (2b) bekezdés a) pontjában, (2c) bekezdés b) pontjában, 58/A. § (2f) bekezdésében, 58/A. § (2i) és (2j) bekezdésében, 60. § (8) bekezdésében, 91. § (3) és (5) bekezdésében, 92/D. § (3) bekezdésében, 94/K. § (3) bekezdésében, 132. § (2)-(2a) és (3a) bekezdésében, 134/G. § (1) bekezdés c) pontjában, 138. § (6) bekezdésében az "a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
b) 57. § (4) bekezdésében, 58/A. § (2h) bekezdésében, 58/A. § (2l) bekezdésében, 65/E. § (2) bekezdésében az "A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
c) 58/A. § (2d) bekezdésében az "a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
d) 58/A. § (2f) bekezdésében és 65/E. § (3) bekezdésében az "A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "A szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
e) 92/E (3) bekezdésében az "a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védeleméért felelős miniszter által együttesen" szöveg
lép.

4. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

5. §

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. § (7) bekezdésében és 90. § (3) bekezdésében a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatásokért felelős" szöveg lép.

5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

6. §

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/A. § (7) bekezdés b) pontjában a "gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

6. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

7. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1)-(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium vagy munkaszervezet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által irányított vagy felügyelt szervezetek, valamint a területi kormányzati igazgatási szervek tekintetében ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:
a) a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,
b) elvégzi
ba) az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjának,
bb) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, valamint az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak kivételével az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók, valamint a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának,
bc) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, köztisztviselői és munkavállalói,
bd) a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjának
[a ba)-bd) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,
c) végzi a védett állománnyal összefüggő, jogszabályban meghatározott bűncselekmények megelőzését, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi e bűncselekmények felderítését.
(1a) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában foglalkoztatott
a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban,
b) a közalkalmazotti jogviszonyban,
c) az igazságügyi szolgálati jogviszonyban,
d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban,
e) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
g) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló tisztjelölti szolgálati jogviszonyban,
h) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, és
i) a munkaviszonyban
foglalkoztatott.
(1b) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet munkavállalójának kell tekinteni annak a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak a munkavállalóját is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja.
(1c) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjától eltérően nem tartozik a védett állomány körébe
a) - a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kivételével - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
b) a szociális intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
c) a honvédelmi szervezetek foglalkoztatottja, ez a kivétel azonban nem terjed ki az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint megbízhatósági vizsgálat alá vonható, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományára, továbbá
d) a Kormány rendeletében a feladat- és tevekénységi kör mérlegelése alapján a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített szerv foglalkoztatottja."

8. §

Az Rtv. 91/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A bűnüldözési adatállományból a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzése, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából - a cél megjelölésével és az utasadatok kockázatelemzésére, az elemzés-értékelés vagy a hírigény teljesítésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a rendőrségtől adatszolgáltatást kérhet."

9. §

(1) Az Rtv. 91/M. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) A rendőrség (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Nemzeti Információs Központ - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményre vonatkozó információ feltárása esetén, elemzés-értékelés céljából, hírigény teljesítése céljából, továbbá az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a konkrét cél megjelölésével átveheti."
(2) Az Rtv. 91/M. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A (4) bekezdés szerint a rendőrség által kezelt adatok (7) bekezdés szerinti nyilvántartásában kezelt adatokat a Nemzeti Információs Központ - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményre vonatkozó információ feltárása esetén, elemzés-értékelés céljából, hírigény teljesítése céljából, továbbá az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a konkrét cél megjelölésével átveheti."

7. A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

10. §

A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "a külgazdasági ügyekért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter" szöveg lép.

8. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

11. §

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 19/A. § (6) bekezdés e) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter és a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

9. A Strasbourgban, 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi III. törvény módosítása

12. §

A Strasbourgban, 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi III. törvény 3. §-ában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

10. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

13. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (9) bekezdésében a "tárca nélküli miniszter esetén" szövegrész helyébe a "a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerint esetben" szöveg lép.

11. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

14. §

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
a) 54. § (3) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg,
b) 55. § (2) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg
lép.

12. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

15. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés q) pontjában az "az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények" szövegrész helyébe az "az állami tulajdonban lévő vizek, továbbá vízilétesítmények" szöveg lép.

13. A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvénymódosítása

16. §

A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény 3. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

14. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXII. törvény módosítása

17. §

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a " költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

15. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

18. §

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromból a Nemzeti Információs Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet."

19. §

Az Lt. 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17/A. § A repülőeszközökről és a pilóta nélküli légijárművekről vezetett nyilvántartásból a Nemzeti Információs Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet."

20. §

Az Lt. 27/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat
a) a járat tervezett indulási ideje előtt 24 órával, valamint közvetlenül a beszállás lezárását követően haladéktalanul továbbítani a Nemzeti Információs Központnak az utasadatinformációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz,
b) - ha az adatokhoz való hozzáférés az Nbtv. 3. számú melléklete szerinti bűncselekménnyel kapcsolatos konkrét és tényleges fenyegetésre adandó válaszhoz szükséges - a Nemzeti Információs Központ egyedi megkeresése alapján a Nemzeti Információs Központ elemzőértékelő tevékenysége végzéséhez, illetve hírigény teljesítése céljából
továbbítani."

21. §

Az Lt. 27/C. § (2b) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg lép.

16. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

22. §

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9/A. § (2) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

17. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

23. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. mellékletének 8.19. b) pontjában a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

18. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

24. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:]
"e) a Nemzeti Információs Központ"
[(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).]

25. §

Az Nbtv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
"4/A. § (1) Az Információs Hivatal a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.
(2) Az Információs Hivatal hírigényt kizárólag az Információs Hivatalt irányító miniszter részére teljesít."

26. §

(1) Az Nbtv. 5. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
"h) a nyomozás elrendeléséig végzi
ha) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),
hb) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250-255/A. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény) 255/B. §, a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban (1978. évi IV. törvény 258/B-258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/F. §),
hc) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §),
hd) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 300. §) bűncselekmények felderítését;"
(2) Az Nbtv. 5. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
"j) információkat szerez
ja) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §),
jb) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250-255/A. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény) 255/B. §, a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban (1978. évi IV. törvény 258/B-258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/F. §)
jc) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §),
jd) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 300. §) bűncselekményekre vonatkozóan;"
(3) Az Nbtv. 5. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
"q) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését."

27. §

Az Nbtv. a következő 5/A-5/D. §-sal egészül ki:
"5/A. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.
(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hírigényt kizárólag az Alkotmányvédelmi Hivatalt irányító miniszter részére teljesít.
5/B. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörébe tartozó szervek, valamint a honvédelmi szervezetek kivételével - ellátja a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzését.
(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal az 5/C. § (1) bekezdésében meghatározott szervek esetében megbízhatósági vizsgálatot folytat.
(3) Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal a feladatai ellátása során bűncselekmény gyanúját -ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is - észleli, a 44. § (2a) bekezdése szerinti kivétellel feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél és átadja az általa összegyűjtött adatokat.
(4) Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye - a 44. § (2a) bekezdése szerinti kivétellel - előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, illetve a terrorizmust elhárító szervnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.
5/C. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal elvégzi a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium vagy munkaszervezet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által irányított vagy felügyelt szervezetek, a honvédelmi szervezetek, valamint a területi kormányzati igazgatási szervek kivételével a központi kormányzati igazgatási szervek és központi kormányzati igazgatási szervek területi, helyi szervei foglalkoztatottjának a megbízhatósági vizsgálatát.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában foglalkoztatott
a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban,
b) a közalkalmazotti jogviszonyban,
c) az igazságügyi szolgálati jogviszonyban,
d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban,
e) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
f) az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
g) a Nemzet Adó- és Vámhivatalnál fennálló tisztjelölti jogviszonyban,
h) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban és
i) a munkaviszonyban foglalkoztatott.
5/D. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését."

28. §

(1) Az Nbtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak."
(2) Az Nbtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat - az e törvény szerinti kivételekkel - hírigényt kizárólag a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot irányító miniszter részére teljesít."

29. §

(1) Az Nbtv. 8. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)
"k) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését."
(2) Az Nbtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hírigényt az (1) bekezdés c)-g), i)-k) pontjában meghatározott feladatai ellátása során megszerzett információk tekintetében teljesíthet, kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot irányító miniszter részére."
(3) Az Nbtv. 8. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a (3) bekezdés szerint, az (1) bekezdés f) és i) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében saját kezdeményezésre végzett tevékenységből, illetve az (1) bekezdés f) és i) pontjában meghatározott feladatai érdekében a saját kezdeményezésre alkalmazott eszközök és módszerek által megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak."

30. §

(1) Az Nbtv. 8/A. § (1) bekezdés b)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében)
"b) az együttműködő szervek által átadott adatokat elemzi-értékeli és ennek alapján - az e törvényben, illetve a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott kivétellel - kizárólagos hatáskörrel teljesíti a hírigényeket;
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarország biztonsági-, nemzetbiztonsági-, bűnügyi-és terrorhelyzetére vonatkozó információkat;
d) közvetlen biztonsági-, nemzetbiztonsági-, bűnügyi- és terrorfenyegetettség esetén, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával;
e) figyelemmel kíséri Magyarország biztonsági-, nemzetbiztonsági-, terrorveszélyeztetettségi és bűnügyi helyzetét érintő tendenciákat, Magyarország biztonsági-, nemzetbiztonsági-, terrorveszélyeztetettségi és bűnügyi helyzetét érintő új jelenségekről elemzéseket, tanulmányokat készít."
(2) Az Nbtv. 8/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Információs Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében)
"d) összehangolt védelmi tevékenység, valamint különleges jogrend kihirdetését megalapozó helyzet vagy esemény kezelésével összefüggésben, a nemzetbiztonságot érintően kiemelt kockázatot jelentő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában a hatáskörébe és illetékességébe tartozó szakmai koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával, továbbá kockázatelemzést végez;"
(3) Az Nbtv. 8/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Nemzeti Információs Központ a hírigény teljesítéssel kapcsolatos feladata során a biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi kérdésekkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából
a) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű feladatok meghatározására;
b) kormányzati tájékoztató és döntéstámogató, valamint biztonságpolitikai és bűnügyi stratégiai elemző tevékenységet folytat, ennek érdekében az együttműködő szervek számára információs igényeket határoz meg;
c) a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információk értékelése alapján javaslatot tesz a terrorfenyegetettség szintjének meghatározására;
d) összeállítja, folyamatosan aktualizálja, majd az együttműködő szervek irányába közvetíti az eseti és időszakos hírigényeket;
e) a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával a Kormány, valamint a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport részére tájékoztató tevékenységet folytat;
f) az általa kezelt adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a biztonsági és bűnügyi kérdésekkel kapcsolatos kormányzati döntések meghozatalához.
(3) A Nemzeti Információs Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során
a) elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenysége kiterjed
aa) az együttműködő szervek hatáskörébe és illetékességébe utalt valamennyi információra, valamint
ab) az 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott körben az ügyészség által folytatott titkos információgyűjtés, leplezett eszköz-alkalmazás, illetve büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás és nyomozás keretében kezelt adatokra, információkra;
b) az együttműködő szerveket és az ügyészséget visszatájékoztatja az információik felhasználásáról, valamint az annak kapcsán szükséges további feladatokról, információszerzési irányokról;
c) a nemzeti szintű koordináció elősegítése érdekében, elemzési feladatai ellátása, illetve az együttműködő szervek támogatása és az ügyészség a) pont ab) alpontja szerinti hatásköre gyakorlásának támogatása céljából adatbázisokat kezel;
d) nyílt információgyűjtést- és feldolgozást végző szolgáltató és támogató szervet működtet;
e) elemzések készítésével információs támogatást nyújt a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport számára;
f) országos jelentőségű, több szervet érintő, valamint a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport által meghatározott ügyekben elemző-értékelő és koordinációs tevékenységet lát el;
g) Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi és bűnügyi helyzetével, ezek meghatározott elemeivel, konkrét kockázatokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseket, háttér- és kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek részére a hatáskörükbe tartozó, illetve az ügyészség esetében az a) pont ab) alpontja szerinti feladatok törvényes, szakszerű és eredményes ellátásának elősegítése céljából;
h) feltárja az együttműködő szervek, valamint az együttműködő szervek és az ügyészség által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, leplezett eszköz-alkalmazásokat, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat érintő párhuzamos adatkezeléseket és ezekről tájékoztatja az érintett ügyészséget, illetve együttműködő szervet;
i) abban az esetben, ha
ia) bűncselekmény gyanúját - ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is - észleli, az 52/E. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;
ib) olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye, az 52/E. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervénél vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervénél, és átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;
ic) olyan információt szerez meg, amely alapján nemzetbiztonsági szolgálat vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének hatáskörébe tartozó intézkedés megtételének lehet helye, ennek kezdeményezése céljából a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatnak, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szervének átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet titkos információgyűjtés lefolytatására;
j) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv vagy az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, nyomozás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett és a Nemzeti Információs Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ; ha azt az ügyészség vagy másik együttműködő szerv kezeli, a Nemzeti Információs Központ értesíti az érintett szerveket és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;
k) figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői és terrorista csoportok tevékenységét, az ilyen szervezetek és csoportok egymáshoz való viszonyát, kapcsolatait, a jogsértő módon szerzett vagyonuk, illetve az ilyen vagyon jogsértő eredetének leplezésére irányuló törekvéseik és az ilyen célt szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez;
l) az általa kezelt adat együttműködő szerv részére történő továbbításával egyidejűleg javaslatot tesz az adat további, az együttműködő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásban történő felhasználására;
m) hírigény teljesítés érdekében bármely együttműködő szervet az általa kezelt adatok kiegészítésére, pontosítására hívhatja fel."
(4) Az Nbtv. 8/A. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az együttműködő szerv a Nemzeti Információs Központ (3) bekezdés m) pontjában meghatározott felhívását - a (3b) bekezdés szerinti kivétellel - köteles a Nemzeti Információs Központ által meghatározott határidőben teljesíteni.
(3b) Az együttműködő szerv a Nemzeti Információs Központ (3) bekezdés m) pontjában meghatározott felhívását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha annak végrehajtásával e törvény rendelkezését sértené meg.
(3c) Az együttműködő szerv a (3b) bekezdés szerinti megtagadás okáról a Nemzeti Információs Központot a felhívás megérkezését követő 24 órán belül tájékoztatja."
(5) Az Nbtv. 8/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Nemzeti Információs Központ a saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését."
(6) Az Nbtv. 8/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A Nemzeti Információs Központ ellátja az ETIAS nemzeti egység feladatait.
(9) A Nemzeti Információs Központ működteti az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (2) bekezdése szerinti központi hozzáférési pontot.
(10) A Nemzeti Információs Központ ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk (2) bekezdése szerinti, az ETIAS-szal kapcsolatos adatkezelésért központilag felelős szerv feladatait."

31. §

Az Nbtv. a következő 8/B-8/D. §-sal egészül ki:
"8/B. § (1) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében
a) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint dönt az utazási engedély iránti kérelmek ügyében, továbbá jogosult az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikke szerinti megjelöléssel ellátni a kiadott utazási engedélyt,
b) az a) pontban foglalt eljárásában egyedileg értékeli a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos és magas szintű járványügyi kockázatokat, ennek érdekében - az adatkérés céljának megjelölésével - e törvény alapján adatokat kérhet a 30/A. § szerinti együttműködő szervtől, valamint a járványügyi adatot kezelő szervtől, továbbá jogosult az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett 30/A. § szerinti együttműködő szervnek továbbítani, feltéve, hogy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat a hatásköre gyakorlásához, továbbá feladata ellátásához szükséges,
c) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben dönt az utazási engedély megsemmisítéséről, az utazási engedély visszavonásáról,
d) jogosult konzultációt folytatni más tagállamokkal és az Europollal,
e) ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az ETIAS nemzeti egység feladat- és hatáskörével összefüggő egyéb feladatokat,
f) felelős az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti esetekben az ETIAS figyelőlistával kapcsolatos kötelezettségek és feladatok teljesítéséért.
(2) A személyes adatoknak a Nemzeti Információs Központ ETIAS nemzeti egysége az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörében végzett kezelése - az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikkére figyelemmel - nem minősül nemzetbiztonsági célú adatkezelésnek.
(3) A Nemzeti Információs Központ az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti esetekben jogosult az ETIAS-ban végzett automatizált feldolgozás eredményeit a rendeletben szereplő adatbázisokban rögzített adatokban, fájlokban vagy figyelmeztető jelzésekben szereplő adatokkal összevetni.
(4) A 30/A. § a)-h) pontjában meghatározott szervek és az ügyészség az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikke szerint, az adatkezelés céljának megjelölésével kezdeményezhetik a személyes adatok ETIAS figyelőlistába történő bevitelét az ETIAS nemzeti egységnél.
(5) Az ETIAS nemzeti egység az ETIAS figyelőlistán elért találatról a kezdeményező szervet értesítheti, továbbá jogosult az általa kezelt adatot a kezdeményező szervnek továbbítani, feltéve, hogy a kezdeményező szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat a hatásköre gyakorlásához, továbbá feladata ellátásához szükséges.
8/C. § (1) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében
a) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban ellenőrzi a (2) bekezdés szerinti hatóságok ETIAS adataihoz való hozzáférése feltételeinek fennállását, és e feltételek fennállása esetén biztosítja a hozzáférést,
b) teljesíti az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 92. cikk (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatást,
c) ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a központi hozzáférési pont feladat- és hatáskörével összefüggő egyéb feladatokat.
(2) Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén, a Btk. 314-318/A. §-ában és 331. § (2) bekezdésében, továbbá az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából
a) - ha e cselekmények megelőzésére, felderítésére feladat- és hatáskörrel rendelkezik - a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
b) a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást folytató szerv,
c) a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság
az ETIAS központi rendszeréből adatot igényelhet az ETIAS központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján.
8/D. § A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (4) bekezdésében és a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatköréhez kapcsolódóan a rendelkezésére álló utasadatok és információk tekintetében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végezhet."

32. §

Az Nbtv. a következő 8/E. §-sal egészül ki:
"8/E. § A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében végrehajtja az (EU) 2019/817 európai parlament és tanácsi rendelet szerinti esetekben az ETIAS nemzeti egység számára meghatározott feladatokat. Ezzel összefüggésben adatokat kérhet - az adatkérés céljának megjelölésével - a tagállami illetékes hatóságoktól, valamint e törvény alapján a 30/A. § szerinti együttműködő szervtől, továbbá az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett tagállami illetékes hatóságnak és a 30/A. § szerinti együttműködő szervnek a hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele érdekében továbbítja."

33. §

Az Nbtv. a 9. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki: "A megbízhatósági vizsgálat"

34. §

Az Nbtv. a következő 9/A-9/D. §-sal egészül ki:
"9/A. § (1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségének. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.
(2) A munkaköri, illetve hivatali kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat helyszínén az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmas olyan - sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó - tárgy is elhelyezhető, amely jellegénél, rendeltetésénél fogva illeszkedik a kialakítani tervezett mesterséges élethelyzetbe.
(3) A megbízhatósági vizsgálatot - a szükségességének indokolásával - az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója a hatáskörébe tartozó szerv tagjával, vagy a hatáskörébe tartozó szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagjával szemben, határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről - az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv, befejezés esetén az összesítő jelentés megküldésével - az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését két munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja.
(4) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül az ügyész megvizsgálja annak törvényességét, majd visszaküldi az elrendelő szervnek. Jogszabálysértés megállapítása esetén írásba foglalt indokolt határozatával új határozat hozatalára utasítja a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervet, ha pedig azt állapítja meg, hogy a megbízhatósági vizsgálat végrehajtására a részletes tervtől eltérően került sor, felelősségre vonást is kezdeményez.
(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezéséről - ideértve a (7) bekezdés szerinti megszüntető határozat meghozatalát is - tizenöt munkanapon belül kell tájékoztatni.
(6) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet.
(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mesterséges élethelyzet kialakítása objektív körülmények miatt meg sem kezdődött, az Alkotmányvédelmi Hivatal eljárást megszüntető határozatot hoz, azonban a megbízhatósági vizsgálat évenkénti elrendelésére vonatkozóan a (6) bekezdésben meghatározott korlátozást figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként legfeljebb tizenöt nap, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthat. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell.
9/B. § (1) A megbízhatósági vizsgálat során e törvény szerinti titkos információgyűjtés folytatható. A titkos információgyűjtés során alkalmazni kívánt eszközt az elrendelő határozatnak és a részletes tervnek tartalmaznia kell.
(2) A megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal tagja a következők szerint végezheti:
a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, köztisztasági szabálysértést, tiltott határátlépés szabálysértést, határrendészeti szabálysértést, gyógyszerrendészeti szabálysértést, segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértést, valamint olyan szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,
b) nem követhet el
ba) az 1978. évi IV. törvény X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében - a magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §) kivételével -, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében - a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével -, XVI. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, XVII. fejezetében - az áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), valamint a III. címben foglaltak kivételével -, XVIII. fejezetében - a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §) kivételével -, XIX. fejezetében és XX. fejezetében meghatározott bűncselekményt,
bb) a Btk.-ban meghatározott bűncselekményt, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), a gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § és 269. § a) pont], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) és (2) bekezdés], a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,
c) elkövetheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabálytalanságot, illetve megsértheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti kötelezettséget,
d) elkövetheti a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségi szabályok megsértését, a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységével, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítésével, szállításával, fuvarozásával, raktározásával, tárolásával, hasznosításával összefüggő szabályok megsértését, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerbe a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettséghez kötődő szabályok megsértését, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, állami támogatások felhasználásával összefüggésben adózási bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettségek, számviteli renddel kapcsolatos kötelezettségek megsértését.
(3) A megbízhatósági vizsgálat célja szempontjából érdektelen adatot, valamint az ügyben nem érintett személy adatait a rögzítést követő 3 napon belül törölni kell.
9/C. § (1) Ha a megbízhatósági vizsgálat alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal nem kezdeményez büntetőeljárást, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett adatokat, ideértve az 54. § (3) bekezdése alapján technikai eszközzel rögzítetteket is - a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló irat kivételével - a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napon belül törölni kell.
(2) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozatot annak meghozatalát követő 2 év elteltével kell selejtezni. A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat tartalmazza a vizsgálat minden lényeges adatát, így különösen az ügyész törvényességi felügyelet gyakorlásához, valamint az eljárás alá vont érdekeinek védelme szempontjából jelentőséggel bíró adatot.
(3) Az ügyész az e törvényben foglalt jogosítványok mellett a megbízhatósági vizsgálat törvényességének ellenőrzése során az ügyészségről szóló törvényben szabályozott jogokat gyakorolja.
(4) A megbízhatósági vizsgálatra vonatozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.
9/D. § Nem büntethető az Alkotmányvédelmi Hivatal 9/B. § (2) bekezdése szerint eljáró tagja
a) a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó részletes tervben rögzített bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha az elkövetés belső biztonsági és bűnmegelőzési érdeket szolgált,
b) a biztonságának biztosítása és lelepleződésének megakadályozása érdekében elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha a biztonságának vagy lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve
c) olyan bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, amely más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonáshoz fűződő érdek.

35. §

Az Nbtv. a következő 50/A. §-sal egészül ki:
"50/A. § (1) Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat során keletkezett a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat
a) a 9/C. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napig,
b) ha a megbízhatósági vizsgálat eredményeként büntetőeljárás indul, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint
kezelheti.
(2) Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az Alkotmányvédelmi Hivatal az e törvényben meghatározott belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok ellátása céljából a külső engedélyhez nem kötött eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat
a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a külső engedélyhez nem kötött eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;
b) ha a büntetőjogi felelősség megállapítására nem került sor, az adatok keletkezésétől számított húsz évig;
c) ha a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják, az adatok keletkezésétől számított harminc évig
kezelheti.
(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal kezeli azokat az adatokat, amelyek az 5/B. § és 5/C. § szerinti feladatai ellátásához - belső biztonsági és bűnmegelőzési célból - szükségesek.
(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állományú tagja a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat során - a feladatai ellátása, a vizsgálat lefolytatása céljából - betekinthet az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv személyügyi nyilvántartásának törvényben meghatározott adataiba. Az ellenőrzés, valamint a vizsgálat lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.
(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízhatósági vizsgálat során keletkezett adataiba betekinthet, felvilágosítást vagy értesítést kérhet a vizsgálattal érintett foglalkoztatását végző szerv vezetője a munkáltatói jogkörébe tartozó feladatai ellátása céljából."

36. §

Az Nbtv. 52/F. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hírigény teljesítéséhez, az elemző-értékelő tevékenységhez, valamint a Nemzeti Információs Központ igazgatásához kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni.
(2) A Nemzeti Információs Központ az elemző-értékelő tevékenység, illetve hírigény teljesítése céljából az általa kezelt adatokat tartalmazó, elkülönített adatkezelési rendszereket egymással és más adatkezelési rendszerrel összekapcsolva, meghatározott feladat teljesítése érdekében egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek az elemző-értékelő tevékenység, illetve a hírigény teljesítés során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell."

37. §

Az Nbtv. 52/H. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A Nemzeti Információs Központ a 8/D. §-ban meghatározott feladatköréhez kapcsolódóan adatot igényelhet az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti Európai Határregisztrációs Rendszerből a központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján."

38. §

Az Nbtv. "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések" című alcíme a következő 52/P. §-sal egészül ki:
"52/P. § (1) Az ETIAS nemzeti egység eljárása során - az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény idegenrendészeti hatósági ügy intézésére vonatkozó szabályait az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az utazási engedély kiadásának megtagadásáról, az utazási engedély megsemmisítéséről és az utazási engedély visszavonásáról szóló döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ETIAS nemzeti egységnél kell előterjeszteni.
(3) Az ETIAS nemzeti egység döntése elleni fellebbezést az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Az ETIAS nemzeti egység a fellebbezést az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi az országos rendőrfőkapitány részére.
(4) Ha az utazási engedély kiadásának megtagadásáról hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.
(5) Ha az utazási engedély megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.
(6) Az országos rendőrfőkapitány az utazási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozata ellen közigazgatási pernek van helye.
(7) A keresetlevelet a kézhezvételtől számított nyolc napon belül kell benyújtani.
(8) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt. Az országos rendőrfőkapitány a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A bíróság határozata ellen perújításnak nincs helye."

39. §

(1) Az Nbtv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (7) bekezdésében foglalt feladata teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathat."
(2) Az Nbtv. 53. §-a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal akkor folytathat titkos információgyűjtést a megbízhatósági vizsgálat során, ha az alkalmazni kívánt külső engedélyhez nem kötött eszköz a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban és a részletes tervben szerepel, és az elrendelést az ügyészség jóváhagyta.
(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat során külső engedélyhez kötött eszközt nem alkalmazhat."

40. §

Az Nbtv. 54. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat folytatása során az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv hivatali helyiségében, gépjárművében és a megbízhatósági vizsgálat helyszínén történteket, illetve a mesterséges élethelyzetben résztvevő, valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy tevékenységét és előadását titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt a felsorolt helyeken elhelyezheti.
(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója haladéktalanul megszünteti a megbízhatósági vizsgálat során igénybe vett külső engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását akkor, ha az ügyészség által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására meghatározott határidő lejárt."

41. §

Az Nbtv. a következő 76/F. §-sal egészül ki:
"76/F. § (1) A Nemzeti Információs Központ a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általános jogutódja.
(2) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében a Nemzeti Információs Központot kell a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ jogutódjának tekinteni."

42. §

Az Nbtv. 77. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:)
"e) a megbízhatósági vizsgálat, illetve a kifogástalan életvitel ellenőrzésének részletes szabályait."

43. §

Az Nbtv.
1. 2. § (1) bekezdésében, 8/A. (5) bekezdésében, 52/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 52/E. § (3) bekezdésében, 52/H. § (3) és (7) bekezdésében, 52/I. § (6) és (8) bekezdésében, 52/L. § (1), (2), (4) és (6) bekezdésében, 52/O. § (1), (7) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében, valamint 78. § (1b) bekezdés a) és b) pontjában az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg,
2. 8. § (3) bekezdésében az "a) és f) pontjában" szövegrész helyébe az "a), f) és k) pontjában" szöveg,
3. 8. § (4) bekezdésében az "f) pontjában" szövegrész helyébe az "f) és k) pontjában" szöveg,
4. 8/A. § (1) és (4) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 20. § (1b) bekezdésében, 28. § (4) bekezdésében, 41/B. §-ában, 47. § (3) és (4) bekezdésében, 52/A. § (1) bekezdésében, 52/B. § (2)-(4) bekezdésében, 52/C. § (4) bekezdésében, 52/D. §-ában, 52/E. § (1) bekezdésében, 52/H. § (1), (4), és (5) bekezdésében, 52/I. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 52/J. § (2) és (3) bekezdésében, 52/L. § (7) bekezdésében, 52/M. §-ában, valamint 52/N. § (1), (5), (6) és (8) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,
5. 8/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyarország nemzetbiztonsági" szövegrész helyében a "Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági" szöveg,
6. 8/A. § (6) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrészek helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg, az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,
7. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 52/I. § (3) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,
8. 11/A. § (1) bekezdésében az "az Alkotmányvédelmi Hivatal," szövegrész helyébe az "az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Nemzeti Információs Központ," szöveg,
9. 11/A. § (4) bekezdés h) pontjában az "az Információs Hivatal," szövegrész helyébe az "az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ",
10. 20. § (1a) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központba" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központba" szöveg,
11. 29. § (1) bekezdésében a "kérhetik a minisztertől" szövegrész helyébe a "kérhetik a Nemzeti Információs Központot irányító minisztertől" szöveg,
12. 30. §-át követő "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ működésére vonatkozó különös rendelkezések" alcím címében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,
13. 45. § (2) bekezdésében az "az Információs Hivatal, valamint" szövegrész helyébe az "az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ, valamint" szöveg,
14. 45. § (9) bekezdésében az "az Információs Hivatal vagy" szövegrész helybe az "az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ vagy" szöveg,
15. 51. §-át követő "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések" alcím címében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,
16. 52/A. § (3) bekezdésében, 52/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 52/G. §-ában, 52/H. § (6) bekezdésében, 52/I. § (9) bekezdésében, 52/J. § (1) bekezdésében, valamint 52/O. § (6) bekezdésében a "Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrészek helyébe a "Nemzeti Információs Központ" szöveg,
17. 52/B. § (5) bekezdésében, valamint 52/C. § (5) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnál" szöveg,
18. 52/C. § (1) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnak" szöveg,
19. 52/E. § (2) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ", valamint az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnak" szöveg,
20. 52/F. § (3) bekezdésében "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ", valamint a "Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,
21. 52/H. § (8) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ", valamint az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központhoz" szöveg,
22. 52/H. § (9) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központhoz" szöveg,
23. 52/H. § (10) bekezdésében az "A Terrorelhárítási és Információs Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,
24. 52/K. §-ában, valamint 52/N. § (7) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központtól" szöveg,
25. 52/L. § (5) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnak" szöveg, az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg, valamint az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg,
26. 52/N. § (4) bekezdésében, valamint 74. § n) pontjában az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrészek helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg,
27. 55. § (4) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,
28. 74. § i) pont ib) alpontjában a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg
lép.

44. §

Hatályát veszti az Nbtv.
a) 11. § (6) és (7) bekezdése,
b) 13. § (3) bekezdés d) pontjában az "- a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatójának kivételével -" szövegrész,
c) 39. § (1) bekezdés e) pontjában az "az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel" szövegrész,
d) 39. § (1a) bekezdése,
e) 52/A. § (2) bekezdése.

19. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

45. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a) 20. § (2) bekezdés q) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
b) 32. § q) pontjában a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős" szövegrész helyébe az "a lakáscélú állami támogatásokért felelős" szöveg
lép.

20. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

46. §

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
a) 9/B. § i) pontjában a "településfejlesztésért felelős" szövegrész helyébe a "településfejlesztésért és településrendezésért felelős" szöveg,
b) 17. § (4) bekezdés d) pontjában a "tárca nélküli miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,
c) 18/A. § (4) bekezdés a) pontjában az "a szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter, nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szöveg
lép.

21. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

47. §

Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a) 35. § (2) bekezdésében az " , azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye", és
b) 37. § (3) bekezdésében az "egy alkalommal" szövegrész.

22. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

48. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény Látványcsapatsportok támogatásának adókedvezménye alcíme a következő 22/D. §-sal egészül ki:
"22/D. § Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás behajtására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

49. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
a) 22/C. § (3e) bekezdésében, (6) bekezdés d) és e) pontjában, 24/A. § (21) és (22) bekezdésében a "sportpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "sportért felelős miniszter" szöveg,
b) 22/C. § (9) és (9a) bekezdésében, 24/A. § (19) és (25) bekezdésében a "sportpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "sportért felelős miniszter" szöveg
lép.

23. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

50. §

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § (1) A köznevelésért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy a jogszabályban meghatározott Nemzeti Alaptantervbe beépítésre kerüljön az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető tudományos, technikai és sugárvédelmi ismeretek oktatási kötelezettsége.
(2) A felsőoktatásért felelős miniszter a szakmailag illetékes felsőoktatási intézményekkel együttműködve, az érintett miniszterek bevonásával - a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok keretein belül - gondoskodik az atomenergia alkalmazása terén a felsőfokú képzés, valamint továbbképzés szabályozásáról és feltételeinek megteremtéséről."

51. §

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/G. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

24. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

52. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 101. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter gondoskodik az országos örökbefogadás elősegítéséről."

53. §

(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
"i) a hivatásos gondnoki feladatot ellátók képesítési előírásait,"
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Felhatalmazást kap a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, szolgáltatók és személyek szakmai feladatait, működésük feltételeit, valamint az ellátás igénybevételére való jogosultság feltételeinek részletes szabályait,
b) a gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó egyes feladatokat ellátó személyek és vezetők képesítési előírásait,
c) a bölcsődében, mini bölcsődében a nevelés-gondozás nélküli munkanapok számát, célját, időpontját, valamint az e napokon nyújtott ellátás tartalmát,
d) a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben, szolgáltatónál foglalkoztatottak jubileumi jutalma alapjául szolgáló illetmény összegébe beszámítandó pótlékokat,
e) a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának bevezetését és kiadását,
f) a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeit,
g) az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam részletes szabályait és az azokért fizetendő díjat."

54. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 10/A. § (1) bekezdésében a "személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben, a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben, a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,
b) 40/A. § (7) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
c) 43. § (5) bekezdésében, 69/C. § (6) bekezdésében, 69/H. § (6) bekezdésében, 96. § (7) bekezdésében, 135/D. § (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
d) 69/C. § (5) bekezdésében, 69/H. § (5) bekezdésében a "minisztérium" szövegrészek helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg,
e) 98. § (7) bekezdés g) pontjában a "minisztérium a gyermekvédelmi" szövegrész helyébe a "minisztérium és a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium az" szöveg,
f) 101. § (6) bekezdésében a "családpolitikáért" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg,
g) 134. § (6) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
h) 136. § (2) bekezdés d) pontjában a "minisztériumnak" szövegrész helyébe a "minisztériumnak és a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak" szöveg,
i) 145. § (2d) bekezdésében a "miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter, a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
j) 145. § (2f) bekezdésében az "A miniszter az" szövegrész helyébe az "A miniszter, a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter az" szöveg és az "A miniszter döntését" szövegrész helyébe az "A miniszter, a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter a döntését" szöveg,
k) 162. § (2) bekezdés a) pontjában a "szabályait" szövegrész helyébe a "szabályait, a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével" szöveg,
l) 162. § (2) bekezdés b) pontjában az "előírásait" szövegrész helyébe az "előírásait, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak kivételével" szöveg,
m) 162. § (2) bekezdés c) pontjában az "eljárást" szövegrész helyébe az "eljárást, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak kivételével" szöveg
lép.

55. §

Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 44. § (3) bekezdés a) pontjában, 44/A. § (2) bekezdés a) pontjában, 44/B. § (5) bekezdés a) pontjában a "személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló" szövegrész,
b) 101. § (2) bekezdés j) pontja,
c) 162. § (2) bekezdés e) pontjában a "családi napközi," szövegrész,
d) 162. § (2) bekezdés k)-n) pontja.

25. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

56. §

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
a) 57/D. § (1) és (2) bekezdésében az "építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért" szövegrész helyébe az "az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért",
b) 59/A. §-ában a "szerint" szövegrész helyébe az "alapján",
c) 59/B. § (1) bekezdésében a "nyilatkozatban" szövegrész helyébe a "nyilatkozattal",
d) 59/C. § (2) bekezdésében és 62. § (1) bekezdés 37. pontjában az "elősegítő" szövegrész helyébe a "segítő"
szöveg lép.

26. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

57. §

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 78. § (6) bekezdés b) pontjában az "államháztartásért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "államháztartásért felelős miniszter, a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszt