adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2022/8.
Végső előterjesztői indokolás az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2022/8.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdésében és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az előterjesztés indokolása az Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A kormányrendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi ...
Végső előterjesztői indokolás az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2022/8.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdésében és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az előterjesztés indokolása az Indokolások Tárában közzétételre kerül.A kormányrendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) változásaival összefüggő kormányrendeleti szintű végrehajtási rendelkezéseket, valamint a jogalkalmazással összefüggésben, a szakterületről érkezett jelzések alapján a felmerült problémák orvoslására, a rugalmasabb szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályokat, pontosításokat rögzítse.
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) módosítása egyrészt az általános védelmi intézkedéssel kapcsolatban tartalmaz rendelkezést. Az új jogintézményt az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény vezette be 2020. július 1-jei hatállyal. A jogalkalmazói tapasztalatok szerint szükségessé vált a kapcsolódó kormányrendelet módosítása. A jogalkalmazói gyakorlat azt igazolja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára, az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek gondozási helyének megváltoztatására irányuló eljárásba, a gyermek személyállapotának, ellátási szükségletének vizsgálatába indokolt bevonni az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot. Az esetek zömében a kijelölt speciális intézményben történő 60 napos időtartam lejártát követően is indokolt volt az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermekek fokozott védelmére a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezés.
A Gyer. módosításának másik eleme, hogy a különleges ellátási szükségletű gyermekek esetében mind a törvényes képviseletet ellátó gyermekvédelmi gyám, mind az otthont nyújtó ellátást biztosító gyermekvédelmi szolgáltató számára indokolt már a különleges ellátási szükséglet megállapításáról szóló határozatban feltüntetni azt a tényt, hogy várhatóan mely időpontban fog megszűnni a gyermek különleges ellátási szükséglete. Az információ birtokában az arra jogosult gyermekvédelmi gyám, valamint az egyes gyámi feladatokat ellátó nevelőszülő tervezni tudja az ellátást, valamint az időpont ismeretében, még annak lejárata előtt meg tudja tenni a felülvizsgálathoz szükséges intézkedéseket (pl. orvosi vizsgálatok ütemezése, pedagógiai szakszolgálat javaslatának beszerzése).
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) módosításának egyik eleme a képesítési előírások alóli felmentési időre vonatkozó rendelkezés módosítása. A Kjtvhr. 10. §-a lehetővé teszi egyes gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben bizonyos munkakörökre a meghatározott képesítési előírások alóli felmentést legfeljebb három évre. A szakterületről érkezett jelzések szerint indokolt a felmentési időtartam meghosszabbítása. Abban az esetben ugyanis, ha a foglalkoztatott vállalja a szükséges képesítés megszerzését, azonban a képesítési előírás alóli felmentés kezdő időpontja nem esik egybe a képzési idő kezdetével, a jelenleg irányadó maximum felmentési idő nem lesz elegendő (pl. ha a foglalkoztatott januárban létesít jogviszonyt, a felmentés időtartama innen datálódik, de a képzés csak szeptemberben kezdődik). A munkavállalói érdekek szem előtt tartása és a biztonságos humánerőforrás-gazdálkodás miatt, valamint annak érdekében, hogy a képesítés megszerzése a képesítés alóli felmentési időn belül teljesíthető legyen, a tervezet a megadható felmentés idejét négy évre emeli, azzal a korlátozással, hogy a felmentés hosszabbításra viszont nincs lehetőség.
A Kjtvhr. módosításának másik eleme a Szoctv. és a Gyvt. 2022. január 1-jétől hatályos módosításához kapcsolódik. Eszerint a kijelölt család- és gyermekjóléti központokban - országosan összesen 42 fő - fogyatékosságügyi tanácsadó fog dolgozni. A módosításnak megfelelően szükséges a Kjtvhr. 2. számú melléklet "Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen" elnevezésű táblázatának kiegészítése az új munkakörrel és az ehhez kapcsolódó "F"-"J" fizetési osztályokkal, mivel e munkakör csak felsőfokú végzettséggel tölthető be.
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sznyr.) módosításának indoka, hogy az Sznyr. 29. § (1) bekezdése értelmében adatmódosítás - jogszabályban meghatározott kivételekkel - szociális szolgáltatás és gyermekjóléti szolgáltató tevékenység esetén, naptári negyedévenként és engedélyesenként egyszer, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység esetén, naptári hónaponként és engedélyesenként egyszer kérelmezhető a működést engedélyező szervtől. A szociális szolgáltatások adatmódosításának negyedéves időkorláthoz kötését előíró szabályozás a támogatott lakhatást biztosító intézmények szempontjából - különösen a gyors reakciókat igénylő bérelt ingatlanokat kezelő szolgáltatóknál - jelentősen megnehezíti a szolgáltatók folyamatos bővülését és az engedélyezési folyamatot. Így indokolt a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységhez hasonlóan a lehetőséget naptári hónaponként megadni.
Az emberi erőforrások minisztere által lefolytatandó, a finanszírozási rendszerbe való befogadásra irányuló szakhatósági eljárás immár sok éves tapasztalatai azt mutatják, hogy a fenntartók elsősorban intézményi ellátások létesítésekor vagy bővítésekor az infrastrukturális beruházásokat azt követően kezdik meg, hogy a szolgáltatásuk jövőbeni működéséhez szükséges befogadást, az állami támogatásra való jogosultságot megszerezték. Erre tekintettel a befogadáshoz való hozzájárulásokat tartalmazó előzetes szakhatósági állásfoglalások - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) főszabály szerinti -1 éves felhasználhatósági ideje alatt a beruházások nagy többsége nem készül el, így a fenntartók egyébként méltányolható kérésére a minisztérium rákényszerül az állásfoglalások újbóli, lényegében felesleges adminisztrációt okozó kiadására. Az Ákr. 57. §-a megengedi, hogy az általános egyéves időtartamot törvény vagy kormányrendelet másként állapítsa meg. Az Sznyr. - egyházi intézményfenntartók által is kezdeményezett - módosításával, az 1 éves elfogadhatósági időtartam 2 évre való meghosszabbításával a fenntartók számára kiszámíthatóbbá és biztosabbá válik a szolgáltatásnyújtás tervezése, valamint ügyfélbarát módon a fenntartók, emellett a szakhatóság ügyterhe is csökken.
Az Sznyr. jelenleg hatályos szabályozása értelmében a befogadás érdekében a naptári évre vonatkozó kapacitást a miniszter minden év január 15-ig, illetve az év közben bekövetkező változást és az az adott évre még rendelkezésre álló kapacitást a változás hónapjának utolsó napjáig közzéteszi a Szociális Ágazati Portálon és a minisztérium honlapján. Az év közben esetlegesen szükségessé váló soron kívüli kapacitás kiírására vonatkozó miniszteri jogkör egyértelműsítéséhez indokolt az Sznyr. pontosítása.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nszr.) módosításának egyik indoka, hogy a szakképzési rendszer átalakulását követően már nem indulhat nevelőszülő szakképzés, így az erre utaló rendelkezéseket törölni szükséges a rendeletből.
A módosítás jelentős eleme a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségtől való eltérésre vonatkozó szabály módosítása. A Gyvt. 54. § (1) bekezdés d) pontja szerint nevelőszülő csak az a személy lehet, aki a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel idősebb. A Gyvt. 54. § (2) bekezdése értelmében a korkülönbségre vonatkozó rendelkezéstől - az Nszr.-ben foglaltak szerint - a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni. Az Nszr. jelenleg hatályos 9. §-a akkor enged csak eltérést a korkülönbségre irányadó szabálytól, ha a nevelőszülő a gyermek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójaként vállalja a gyermek nevelőszülői ellátását. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülők életkori adatai, valamint a szakterületről érkezett jelzések alapján szükséges nagyobb mozgásteret adni az életkori szabálytól való eltérésre. Vannak nevelőszülők, akik kimondottan csecsemők ellátására rendezkedtek be, felkészülve egyrészt arra, hogy egy csecsemő ellátása egész napos feladatellátást, tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek esetében pedig még több figyelmet igényel, másrészt pedig arra a feladatra, amit egy csecsemő örökbeadásának támogatása jelent. A fiatalabb nevelőszülők nagyobb eséllyel dolgoznak a nevelőszülői jogviszony mellett, amely miatt nem tudják csecsemő vagy kisebb gyermek ellátását vállalni. Jelenleg nincs más esetkör, így 50 évnél nagyobb korkülönbség esetén nem helyezhető ki gyermek olyan idősebb nevelőszülőhöz, aki egyébként a feladat ellátására alkalmas. A módosítás a jelenlegi eltérési lehetőséget meghagyva, kiegészíti a szabályozást egy másik esetkörrel. Eszerint akkor is el lehet térni a nevelőszülő és a nála elhelyezett gyermek közötti korkülönbségtől, ha a nevelőszülő személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek életkori, illetve ellátási szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására, és más módon nem biztosítható a gyermek megfelelő nevelőszülőnél történő elhelyezése. A módosítással elősegíthető a csecsemők és kisgyermekek nevelőszülői elhelyezésének további erősítése.