adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvényhez - Indokolások Tára 2022/7.
Végső előterjesztői indokolás az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvényhez - Indokolások Tára 2022/7.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2021. évi CXLVII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továb...
Végső előterjesztői indokolás az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvényhez - Indokolások Tára 2022/7.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) és a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) foglalt módosítások célja, hogy az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EGAA rendelet), valamint az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ESZA rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket és technikai módosításokat megállapítsa.
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) módosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján szigorítja a felnőttképzési államigazgatási szerv által lefolytatott ellenőrzés eredményeként alkalmazható szankciókat. Ennek során bevezetésre kerül a tevékenység folytatásától való eltiltás figyelmeztetés alkalmazása nélkül azon esetekre, ahol a felnőttképző a képzés lefolytatásához állami támogatást vesz igénybe, vagy a képzésben résztvevők a képzés díját a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által folyósított képzési hitelből finanszírozzák. A szigorúbb szankció ezen felnőttképzők ellenőrzése során abban az esetben alkalmazható, ha a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe szolgáltatott adatok alapján a felnőttképző a képzést látszólag lefolytatta, a helyszíni ellenőrzés során ugyanakkor nem tudja a jogszabály által előírt dokumentáció bemutatásával igazolni a képzés valós lefolytatását.
Az Fktv. módosítása az állami támogatásokkal való visszaélés elkerülése érdekében a fenti esetben a felnőttképző engedélyének azonnali visszavonását, a felnőttképzők nyilvántartásából való azonnali törlését, a felnőttképzési tevékenység folytatásától két évre történő eltiltást és a közigazgatási bírság kiszabását együttesen teszi lehetővé, mivel ezen esetben enyhébb szankció alkalmazásától, nevezetesen a felnőttképző jogszabályszerű működésre való felszólításától értelemszerűen visszatartó hatás nem várható olyan képzők esetében, amelyek működése feltételezhetően kizárólag az állami támogatások visszaélésszerű igénybevételére irányul és valós felnőttképzési tevékenység nem áll mögötte.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt (a továbbiakban: Nftv.) érintő módosítások nem érintik az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykört és nem függnek össze a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény szerint ellátott közfeladat lényeges tartalmával.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.A 2. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) a teljes személyes illetékmentesség kiterjesztését a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány fenntartásában lévő felsőoktatási intézményekre az indokolja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány feladatait az általa fenntartott intézmények által látja el, továbbá az Itv.-ben a közhasznú szervezetek is illetékmentességben részesülnek.A 3. §-hoz
Az EGAA rendelet és az ESZA rendelet végrehajtásához szükséges jogharmonizációs záradék.A 4. §-hoz
Szövegcserés módosítások.A 4. § a) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges terminológiai átvezetés, mivel az Flt. az álláskeresők tekintetében már nem támogatásról, hanem ellátásról szól.
A 4. § b) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges terminológiai átvezetés. Az Fftv. és végrehajtási rendeletei már nem szabályozzák a keresetpótló juttatást, ugyanakkor lehetséges továbbra is, hogy egyes esetekben a foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása során szükséges a postai út és így a postaköltség finanszírozása is.
A 4. § c), i) és l) pontjához:
A 2014-2020-as programozási időszak lezárultával és a 2021-2027-es ciklus indulásával az európai uniós strukturális alapok, köztük a humán befektetést szolgáló Európai Szociális Alap is módosult. A korábbi, az Flt.-ben is hivatkozott Európai Szociális Alap (a továbbiakban: ESZA) megnevezése változott, helyét az Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban: ESZA+) vette át, így az uniós társfinanszírozású munkaerőpiaci programok jövőbeni, az ESZA mellett az ESZA+ keretében történő finanszírozhatóságának megteremtése, az ESZA kapcsán bevezetett fogalmak és az ESZA keretében megteremtett eljárási szabályok kiterjesztése érdekében indokolt a módosítás.
A 4. § d) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges terminológiai átvezetés, mivel a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos szabályokat, így a hatásköri és illetékességi szabályokat is 2021. március 1-je óta az Fftv. és végrehajtási rendeletei tartalmazzák.
A 4. § e), f) és h) pontjához:
A módosítás által bevezetett egységes szóhasználattal az eljárási szabályok mind az ESZA, mind az ESZA+ kapcsán alkalmazandóvá válnak.
A 4. § g) pontjához:
Az ESZA+ kapcsán az ESZA rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében szükséges a bekezdés kiegészítése az ESZA rendeletre való hivatkozással.
A 4. § j) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges terminológiai átvezetés, mivel szükséges az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalom megjelenítése is az Flt.-ben az ellátások igénybevételéhez.
A 4. § k) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges terminológiai átvezetés, tekintettel arra, hogy már nincs sor- vagy tartalékos katonai szolgálat. Ugyanakkor az Flt. figyelembe veszi más esetekben is, hogy az ügyfél önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít-e.
Az 5. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.Az 5. § a) pontjához:
A megváltozott jogszabálykörnyezet miatt szükséges módosítás, a kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezésével. A foglalkoztatási érdekegyeztetést más érdekegyeztetési fórumok váltották fel, valamint az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködési kötelezettség átkerült az Fftv.-be, így indokolatlan a párhuzamos szabályozás.
Az 5. § b) és c) pontjához:
A megváltozott jogszabálykörnyezet miatt szükséges módosítás, a kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezésével, mivel a foglalkoztatási érdekegyeztetést más érdekegyeztetési fórumok váltották fel. Az Fftv. hatálybalépésével az álláskeresőnek felkínált lehetőségek is megváltoztak, annak szabályozása a támogatási szabályok közt nyert elhelyezést.
Az 5. § d) pontjához:
A megváltozott jogszabálykörnyezet miatt szükséges módosítás, a kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezésével. A rendelkezés egy korábbi szabályozás maradványa, ilyen típusú finanszírozás már nem történik a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapból.
Az 5. § e) pontjához:
A megváltozott jogszabálykörnyezet miatt szükséges módosítás a kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezésével. A hatályos szabályozás pontosítása szükséges, mivel a felsorolt bevételek beszedése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, így nem is lehet ezzel kapcsolatosan semmilyen kiadása a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapnak.
Az 5. § f) pontjához:
Az EGAA rendelet végrehajtásához szükséges módosítás. Technikai jellegű módosítás, amely az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) szabályozó új rendelet számának beillesztésével lehetővé teszi az EGAA-ból származó források Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap bevételei közötti elszámolását a változó jogszabályi környezet mellett is.
Az 5. § g) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges az eljárási szabályok pontosítása, mivel az eljárási szabályokon túl a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket 2021. március 1-je óta az Fftv. és végrehajtási rendelete tartalmazzák.
Az5. § h) pontjához:
Az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjának hatályon kívül helyezése miatt szükséges a vonatkozó hivatkozás hatályon kívül helyezése is.
Az 5. § i) pontjához:
Az ESZA rendelet végrehajtásához szükséges módosítás, az újrendelet ugyanis nem ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget azt érintően, hogy a résztvevő nevel-e 3 évesnél fiatalabb kisgyermeket.
Az 5. § j) pontjához:
A megváltozott jogszabálykörnyezet miatt szükséges módosítás, a kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezésével, mivel mind az adatrögzítés, adatszolgáltatás, mind a munkaerőigénnyel kapcsolatos szabályok megváltoztak az elmúlt években.
A 6. §-hoz
Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kjt.) az Nftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az állami felsőoktatási intézményben a Kjt. határozza meg az egyes közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. Jelen Kjt. módosítás megteremti az állami felsőoktatási intézményekben a 15+15%-os béremelés hátterét.A 7. és 8. §-hoz
A külföldön szerzett oklevelek elismerésének egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása.A 9. §-hoz
A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott, adott esetben pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező, de az állami iskolákban előírt képesítési feltételeknek megfelelő, nevelő-oktató munkát végző hit- és erkölcstan oktatók - saját választásuk alapján - a pedagógus előmeneteli rendszerben részt vegyenek és címzetes minősítést szerezzenek.A 10. §-hoz
A § lehetővé teszi, hogy az egyházi jogi személy mellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény is vagyonkezelőként kijelölhető lehessen, illetve vele vagyonkezelési szerződés legyen köthető az állam, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében.A 11. §-hoz
A jogkoherencia elősegítése, amelyet a telephely fogalmának korábbi megváltozása tesz szükségessé.Továbbá a § a felsőoktatási intézmény tekintetében - a felsőoktatási intézmény szervezetén kívül önállóan működő és gazdálkodó köznevelési intézmény és szakképző intézmény fenntartói modellje mellett - lehetővé teszi a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény olyan fenntartását, amelynek keretében az - hasonlóan a szakképzési centrumokhoz - a felsőoktatási intézmény részeként működik. Ebben az esetben a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény rendelkezik jogi személyiséggel, de jogképessége korlátozott. A § e korlátozott jogképesség tartalmát és terjedelmét állapítja meg.
A 12. §-hoz
Rugalmasabbá, ezáltal külföldi hallgatók számára vonzóbbá válik egészségügyi felsőoktatásunk azáltal, hogy az általános orvosképzésben részt vevők számára a doktori képzés komplex vizsgájáig tartó szakasz, ehhez tartozó dolgozat megvédése esetén, önállóan is értelmezhetővé, elvégezhetővé válik. Az ilyen képzésben az általános orvosi tanulmányokkal párhuzamosan kell részt venni, a végzett hallgató pedig külföldön a képzési területre utaló doktori cím használatára válik jogosulttá.A 13. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a mesterképzés utolsó évében a hallgató a doktori képzéshez tartozó krediteket vehessen fel.A 14. §-hoz
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézménynek a szakképzési centrum jogállását kell gyakorolnia az ingyenes vagyonkezelés tekintetében. Tekintettel arra, hogy az állami szakképző intézmények, illetve a szakképzési centrumok tekintetében külön deklarálja a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) az ingyenességet függetlenül attól, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényből mint költségvetési szerv számára levezethető módon ez fennáll, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmények fenntartásában működő szakképző intézmények tekintetében is ugyanezen elv alapján indokolt az Szkt. megfelelő rendelkezése hatálya alá tartozásáról rendelkezni az Nftv.-ben.A 15. §-hoz
A képzési hely fogalmának meghatározása a jogkoherencia érdekében.A 16. §-hoz
Indokolt a tanári pedagógus szakok képzési és kimeneti követelményeinek miniszteri közzétételéről szóló szabályt valamennyi pedagógus szakra, így például a tanító szak képzési és kimeneti követelményeire is kiterjeszteni.A 17. §-hoz
A Testnevelés Egyetem nevének Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre történő változtatása.A 18. §-hoz
Szövegcserés, jogtechnikai módosítások.A 19. §-hoz
A hatályon kívül helyező rendelkezés elősegíti a részismereti képzés szabályainak rugalmassá tételét, orvosolva, hogy eddig csak felsőfokú végzettséggel rendelkezők vehettek részt részismereti képzésben.A 20. §-hoz
A módosítás átalakítja a felnőttképzési szakértői nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeket azzal, hogy már a nyilvántartásba vételhez előírja a kötelező továbbképzés elvégzését és ehhez kapcsolódóan az eredményes vizsga letételét. A hatályos szabályozás erre a nyilvántartásba vételt követően fél évet adott a felnőttképzési szakértőknek, amely a gyakorlati alkalmazás során problémásnak bizonyult. Azon szakértők számára, akik 2022. január 1-jén szerepelnek a nyilvántartásban és még nem tettek eleget továbbképzési kötelezettségüknek, a szabályozás a következő esedékes továbbképzési időszak végéig ad lehetőséget erre.A 21. §-hoz
A tervezet a felnőttképzők ellenőrzése során alkalmazható szankciókat szigorítva - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban - figyelmeztetés szankció alkalmazásának kizárásával, azonnali hatállyal lehetővé teszi a tevékenységtől való eltiltást olyan felnőttképzők esetében, amelyek költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból szerveznek képzést, illetve amelyek képzéseinek díját a résztvevők a Diákhitel Központ Zrt. által folyósított képzési hitelből finanszírozzák, ugyanakkor tevékenységük mögött nem áll dokumentumokkal igazolható valós felnőttképzési tevékenység.A 22. §-hoz
A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet módosításával összhangban szigorodnak a képzési hitel feltételei. A jogosultsági feltételek szigorítása során törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy a képzési hitel csak azon képzések esetén igényelhető, amelyeknél bemeneti feltételként legalább középfokú végzettség van előírva. Ezen felül a képzési hitel igényléséhez követelményként kerül rögzítésre a legalább egyéves, folyamatos társadalombiztosítási jogviszony megléte és annak igazolása, valamint a képzési díj legalább 20 százalékát kitevő önrész megfizetése a képzési hitel igénylése előtt. Törvényi szinten kerül szabályozására, hogy képzési hitel csak az olyan felnőttképzővel fennálló jogviszony után igényelhető, amely felnőttképzővel a Diákhitel szervezet együttműködési megállapodást kötött.A módosítás a szigorúbb jogosultsági feltételek mellett rendelkezik a jogosultsági feltételek ellenőrzése során a Diákhitel szervezet által megismert személyes adatok kezelésének szabályairól is.
A 23. §-hoz
Pontosításra kerül a törvény képzési hitelt érintő felhatalmazó rendelkezése.A 24. §-hoz
A módosítás átalakítja a felnőttképzési szakértői nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeket azzal, hogy már a nyilvántartásba vételhez előírja a kötelező továbbképzés elvégzését és ehhez kapcsolódóan az eredményes vizsga letételét. A hatályos szabályozás erre a nyilvántartásba vételt követően fél évet adott a felnőttképzési szakértőknek, amely a gyakorlati alkalmazás során problémásnak bizonyult. Azon szakértők számára, akik 2022. január 1-jén szerepelnek a nyilvántartásban és még nem tettek eleget továbbképzési kötelezettségüknek, a szabályozás a következő esedékes továbbképzési időszak végéig ad lehetőséget erre.A 25. §-hoz
A módosítás 2022. szeptember 1-jétől bevezeti a jogosultsági feltételek központi kormányzati szolgáltatási busz használatával történő ellenőrzését a Diákhitel szervezet által.A 26. §-hoz
A Diákhitel szervezet 2022. szeptember 1-jétől nemcsak visszaélés gyanúja esetén, hanem minden benyújtott hitelkérelem vonatkozásában ellenőrizheti a jogosultsági feltételek fennállását központi kormányzati szolgáltatási busz használatával vagy a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján.A 27. §-hoz
Jogtechnikai módosításra kerül sor.A 28. §-hoz
A § a gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban gazdálkodó szervezetnek minősíti a felsőoktatási intézményt. Erre a gyakorlatban abból a szempontból van szükség, hogy a felsőoktatási intézmény részeként működő szakképző intézmény tanulója, képzésben részt vevő személye tekintetében a felsőoktatási intézmény duális képzőhelyként megjelenhessen és pl. egy egészségügyi szakképzés keretében a szakirányú oktatás a szintén a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként működő klinikai központban is végezhető legyen. Ez esetben a szakképzési munkaszerződést ugyanakkor nem a klinikai központtal, hanem a felsőoktatási intézménnyel kell megkötni, tehát a tanuló munkaviszonya a felsőoktatási intézménnyel jön létre és a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan a duális képzőhely által a szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető adókedvezmény érvényesítésére is a felsőoktatási intézmény lesz jogosult.A 29. és 30. §-hoz
Az érintettek köréből igényként fogalmazódott meg, hogy az állami iskola 1-8. évfolyamán az etikaóra helyett választható, a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan órát tartó személy, az állam, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (fakultatív hitoktatás), továbbá az egyházi iskolákban a nem a saját felekezetnek megfelelő (pl. katolikus iskolában református hittant a tantervbe, órarendbe beépített tantárgyként) hittanoktatást végző személy a köznevelés információs rendszerében nyilvántartásba kerüljön, és rendelkezzen oktatási azonosítóval. A módosítás értelmében a nyilvántartás a tevékenység finanszírozásának ellenőrzése céljából tartalmazza a személy adatait, azonban a munkajogi jogviszony megszűnését követő 30 napon belül ezen adatok törlésre kerülnek.A 31. §-hoz
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. LXXXIX. törvény 2. melléklete alapján az ellátott gyermekre, tanulóra vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa, a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője ismerheti meg. A kiegészítés biztosítja annak a lehetőségét, hogy informatikai fejlesztés révén kapcsolódóan a központi családtámogatási szerv részére a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megállapításáról a szakszolgálatok az ellátásaik során keletkezett szakmai dokumentumokat az ellátottra vonatkozóan ágazatközi központi kiszolgáló rendszeren belül biztosítsák.A 32. §-hoz
Az érintettek köréből igényként fogalmazódott meg, hogy az állami iskola 1-8. évfolyamán az etikaóra helyett választható, a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan órát tartó személy, az állam, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (fakultatív hitoktatás), továbbá az egyházi iskolákban a nem a saját felekezetnek megfelelő (pl. katolikus iskolában református hittant a tantervbe, órarendbe beépített tantárgyként) hittanoktatást végző személy a köznevelés információs rendszerében nyilvántartásba kerüljön, és rendelkezzen oktatási azonosítóval. A módosítás értelmében a nyilvántartás a tevékenység finanszírozásának ellenőrzése céljából tartalmazza a személy adatait, azonban a munkajogi jogviszony megszűnését követő 30 napon belül ezen adatok törlésre kerülnek.A módosítás - a gyakorlatban felmerült igényekhez igazodva - a szakképzés információs rendszerének adattartalma közé beemeli a legmagasabb iskolai végzettséget és szakképzettséget, illetve szakképesítést és ennek, valamint a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében egyébként már nyilvántartott ilyen adatnak a Diákhitel szervezet számára történő átadását a képzési hitelhez kapcsolódóan lehetővé teszi.
A 33. §-hoz
A módosítás - a gyakorlatban felmerült igényekhez igazodva - a szakképzés információs rendszerének adattartalma közé beemeli a legmagasabb iskolai végzettséget és szakképzettséget, illetve szakképesítést és ennek, valamint a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében egyébként már nyilvántartott ilyen adatnak a Diákhitel szervezet számára történő átadását a képzési hitelhez kapcsolódóan lehetővé teszi.A 34. §-hoz
A módosítás meghatározza a programkövetelmény nyilvántartásba vételére, módosítására és törlésére irányuló eljárásnak az általános közigazgatási eljárásról szóló törvényhez képest alkalmazandó speciális szabályait. E körben az ügyintézési határidőt - figyelembe véve az eljárás bonyolultságára és a tényállás tisztázása körében előírt részben kötött bizonyítási rendet - három hónapban állapítja meg és előírja a szakértő kötelező igénybevételét, akinek a feladata a valós gazdasági igénynek való megfelelés és a programkövetelmény tartalmának szakmai-módszertani szempontú megfelelése tekintetében szakvélemény elkészítése.A 35. §-hoz
A módosítás biztosítja a szakképzésben részt vevő személy számára a képzési hitel igénybevételének lehetőségét.A 36. §-hoz
A módosítás pontosítja a szakképzési munkaszerződésekhez kapcsolódó adatszolgáltatással érintett adatköröket, illetve az adatszolgáltatásra nyitva álló határidőt annak érdekében, hogy kizárólag hibátlan és feldolgozott bevallásokon alapuló adatok átadása történjen meg.A 37. §-hoz
Szövegcserés módosító rendelkezések. A programkövetelmények nyilvántartásba vételére, módosítására és törlésére irányuló eljárás a jövőben igazgatási szolgáltatási díjköteles lesz.A nem állami felsőoktatási intézmény tekintetében a módosítás az Nftv. szerinti együttműködési megállapodás helyett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerint közfeladat-finanszírozási szerződés ilyen rendelkezése esetén lehetővé teszi a szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörének gyakorlását.
A rendelkezés a szakképzésért felelős miniszter mellett az oktatásért felelős miniszter által a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megköthető szakképzési megállapodás esetén is lehetővé teszi a szakképzési hozzájárulás érvényesítését.
Egyebekben a § kodifikációs pontosításokat tartalmaz.
A 38. §-hoz
Hatályon kívül helyező módosító rendelkezések.A 39. §-hoz
A Soproni Egyetemért Alapítvány közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabályok kerülnek megállapításra.A 40. §-hoz
A Soproni Egyetemért Alapítvány közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabályok kerülnek megállapításra.A 41. §-hoz
A sarkalatossági záradék kiegészítésére kerül sor az új rendelkezésekre tekintettel.A 42. §-hoz
A GYŐR-PÉR REPÜLŐTÉR Korlátolt Felelősségű Társaság állami részesedésének helyesbítése.A 43. §-hoz
Az Universitas Miskolcinensis Alapítvány közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabályok kerülnek módosításra.A 44. §-hoz
Az Universitas Miskolcinensis Alapítvány közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabályok kerülnek módosításra.A 45. §-hoz
A foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályainak a gazdaság újraindítása érdekében történő módosítása. Az alanyi kör kiszélesítése elősegíti, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben a korábbinál szélesebb körben, még célozottabban lehessen foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújtani.A 46. §-hoz
Az EGAA rendelet végrehajtásához szükséges jogharmonizációs záradék. A 2014-2020-as költségvetési időszak lezárultával és a 2021-2027-es ciklus indulásával az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap felhasználási szabályait lefektető európai parlamenti és tanácsi rendelet módosult.A 47. §-hoz
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabály kerül megállapításra.A 48. §-hoz
Pontosítás az MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. szétválásának rendezése érdekében.A 49. §-hoz
A sarkalatossági záradék kiegészítésére, illetve jogtechnikai módosításra kerül sor.Az 50. §-hoz
Jogtechnikai pontosításra kerül sor.Az 51. §-hoz
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogra vonatkozó szabály pontosítása.Az alapítvány a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joga alapján az e jogával terhelt vagyontárgyat a hatályos szabályozás szerint harmadik személy részére - sem visszterhesen, sem ingyenesen - használatba nem adhatja, hasznosítás céljára nem engedheti át csak és kizárólag a tulajdonában álló gazdasági társaság vagy általa létesített, illetve fenntartott intézménye részére. Az alapítványok által fenntartott intézmények sok esetben oktatási, kutatási közfeladataikat kizárólagos tulajdonukban álló gazdasági társaságon keresztül látják el. Az intézmény és a 100%-os tulajdonú gazdasági társaságai szimbiózisban működnek. A közfeladat-ellátás biztosítása érdekében indokolt az alapítványi kezelésben lévő ingatlanok hasznosítási jogát átengedni gazdasági társaságok számára, figyelembe véve az intézmény kizárólagos tulajdonosi helyzetéből fakadó, a saját intézmény irányításával megegyező befolyásgyakorlás fennállását is.
Előfordul, hogy alapítvány által vagyonkezelt területeken közszolgáltatáshoz (pl.: adótorony) kapcsolódó infrastruktúra van, amely tekintetében a korábbi vagyonkezelő bérleti szerződését kötött. A jelenlegi szabályozás alapján a lejáró szerződések nem köthetőek újra, így a szolgáltatók jogalap nélkül használnák ezeket a területrészeket. Szükséges a KEKVA tv. módosítása annak érdekében, hogy ezekre a területrészekre új szerződéseket lehessen kötni a szolgáltatókkal.
Az alapítványok vagyonkezelésében álló vegyes tulajdonosi joggyakorlású ingatlanok esetében az alrészleteken lakhatás céljára szolgáló ingatlanok is vannak (az ingatlanok alrészletén). Ezen ingatlanok - tipikusan lakások -hasznosítása elsősorban az alapítvány által fenntartott intézmény munkavállalóinak szolgálati lakásban történő elhelyezését szolgálja. A szolgálati lakás biztosítása is bérleti szerződéssel valósul meg jellemzően a munkáltató és a munkavállaló között. A javaslat alapján ezen lakásokra az alapítvány és a fenntartott intézmény munkavállalója között jönne létre bérleti jogviszony. Ahhoz, hogy ez legitim módon megtörténhessen, ezt a kivételt is rögzíteni szükséges a törvényben.
Az 52. §-hoz
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása értelmében a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. állami tulajdonrészét a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány vette át, amelyre tekintettel szükséges Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány törvényben rögzített közfeladatainak bővítése.Továbbá a Debreceni Egyetem feladatainak bővülése miatt szükséges a kiegészítés.
Az 53. §-hoz
Jogtechnikai pontosításra kerül sor.Az 54. §-hoz
A modellváltást követően szükséges egyes ingóságok és ingatlanok tulajdonjogának rendezése a fenntartóváltással érintett szakképző intézmények kapcsán.Az 55. §-hoz
A sarkalatossági záradék kiegészítésére kerül sor az új rendelkezésre tekintettel.Az 56. és 57. §-hoz
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány fenntartásában működő Debreceni Egyetem közfeladatellátásához szükséges vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabály kerül megállapításra.Az 58. és 59. §-hoz
Rendelkezések arról, hogy a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány céljai és feladata megvalósításához szükséges 1/A-1/C. melléklet szerinti vagyonelemek és követelések ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek.A 60. és 61. §-hoz
A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány tulajdonába adandó állami vagyonelemek kapcsán rögzítésre kerül, hogy azok elidegenítésére vonatkozó szándék esetében az államot vételi jog illeti meg, és harmadik személy részére kizárólag akkor kerülhet sor az elidegenítésre, ha az állam nem kíván élni e jogával. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az 1/A-1/C. melléklet szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza.A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány a részére juttatott állami vagyonelemek elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítést követően fennmaradó részét a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány céljai és feladatai megvalósítására köteles fordítani, ezzel is elősegítve a meghatározott közérdekű célok hatékony megvalósíthatóságát.
A rendelkezés kizárja a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény egyes, ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó szabályainak alkalmazását.
A 62. §-hoz
A § a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány tulajdonába adandó állami vagyonelemek és követelések felsorolását tartalmazó mellékletekről rendelkezik.A 63. §-hoz
A módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz.A 64. §-hoz
A sarkalatossági záradék kiegészítésére kerül sor az új rendelkezésekre tekintettel.A 65. §-hoz
A törvénymódosítást a volt szovjet laktanya kármentesítésével kapcsolatban a felelősségvállalás rendezése teszi szükségessé.A Szeged II. kerület, belterület 01392/29 helyrajzi számú ingatlan tekintetében - amely a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáig szovjet katonai bázisként működött - eshetőlegesen fennállhat a környezeti kármentesítés lehetősége és kötelessége, figyelemmel arra, hogy az ingatlanra nézve teljeskörű környezeti kárfelmérés, illetve környezeti kármentesítés eddig nem történt meg.
A 66. §-hoz
A rendelkezés pontosítására kerül sor.A 67. §-hoz
A tulajdoni lapoknak megfelelő pontosításokra kerül sor.A 68-72. §-hoz
A modellváltást követően szükséges egyes ingóságok és ingatlanok tulajdonjogának rendezése a fenntartóváltással érintett szakképző intézmények kapcsán.A 73. §-hoz
A sarkalatossági záradék kiegészítésére kerül sor az új rendelkezésekre tekintettel.A 74. §-hoz
Vagyonjuttatással kapcsolatos rendelkezés.A 75. §-hoz
A sarkalatossági záradék kiegészítésére kerül sor az új rendelkezésre tekintettel.A 76. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.A 77. §-hoz
Sarkalatossági záradék.A 78. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.