adozona.hu
T/17670. számú törvényjavaslat indokolással - egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról
T/17670. számú törvényjavaslat indokolással - egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2021. évi CXXXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
1. 12. § (7) bekezdésében "a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: NBSZ. Kr.)" szövegrész helyébe "a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló, az elnök által kiadott rendelet (a továbbiakban: NBSZ. R.)" szöveg,
2. 12. § (7) bekezdésében a "végleges elhe...
T/17670. számú törvényjavaslat indokolással - egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról
2021. évi CXXXV. törvény egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról
1. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
1. §
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény1. 12. § (7) bekezdésében "a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: NBSZ. Kr.)" szövegrész helyébe "a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló, az elnök által kiadott rendelet (a továbbiakban: NBSZ. R.)" szöveg,
2. 12. § (7) bekezdésében a "végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: TBSZ. Kr.)" szövegrész helyébe a "végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységéről szóló, az elnök által kiadott rendelet (a továbbiakban: TBSZ. R.)" szöveg,
3. 12. § (7) bekezdésében az "Az NBSZ. Kr." szövegrész helyébe az "Az NBSZ. R." szöveg, az "az NBSZ. Kr." szövegrész helyébe az "az NBSZ. R." szöveg,
4. 16/A. § (4) bekezdés c) pontjában, a (8) bekezdésében, a 16/B. § (1) bekezdésében és a 17. § (8) bekezdésében a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe az "elnöki rendeletben" szöveg,
5. 17. § (2a) bekezdésében a "kormányrendeletet" szövegrész helyébe a "rendeletet" szöveg,
6. 17. § (8a) bekezdésében az "NBSZ. Kr." szövegrész helyébe az "NBSZ. R." szöveg, az "a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "TBSZ. R.-ben" szöveg, és
7. 17/A. § (1) bekezdés 17. pontjában az "NBSZ. Kr." szövegrész helyébe az "NBSZ. R." szöveg
lép.
2. §
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.2. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
3. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/F. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1a) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, nem belföldi magánszemély javára teljesített olyan javadalmazások esetén, amelyek az Szja tv., vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti adó-, vagy közteher-kötelezettség alá eső filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség vagy ráfordítás formájában merülnek fel, magánszemélyenként hárommillió forintig a javadalmazás 100%-a számolható el közvetlen magyar filmgyártási költségként. Ennél nagyobb összegű javadalmazás esetén közvetlen magyar filmgyártási költségként a javadalmazás hárommillió forint feletti részének 50%-a számolható el."
4. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény V. fejezet 1. címe a következő 36/Q. §-sal egészül ki:"36/Q. §
E törvénynek az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) módosított 31/F. § (1a) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."
5. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény1. 2. § 27. pontjában az "élvez." szövegrész helyébe az "élvez;" szöveg,
2. 2. § 29. pontjában a "követelményeknek." szövegrész helyébe a "követelményeknek;" szöveg, és
3. 2. § 32. pontjában az "emlékhely." szövegrész helyébe az "emlékhely;" szöveg
lép.
3. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
6. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta
a) a működési kiadási előirányzatokra jutó központi támogatást időarányosan,
b) a felhalmozási kiadási előirányzatokra eső központi támogatást teljesítésarányosan
előirányzat-felhasználási keretként nyitja meg."
7. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak év végéig fel nem használt összege a költségvetési év utolsó napján törlésre kerül, ezen előirányzatok így költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek."
8. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 103. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:"(5) A Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer (a továbbiakban: KKVTR rendszer) a kincstár által fejlesztett és működtetett, az államháztartás információs rendszere részeként működő, integrált informatikai rendszer, amely a központi költségvetés végrehajtásához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat tartalmazó nem közhiteles nyilvántartás. A KKVTR rendszer személyes adatokat nem tartalmaz.
(6) A KKVTR rendszer nyilvántartja a központi költségvetés végrehajtása szempontjából az előirányzat-módosítást, az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatokhoz kapcsolódó keretnövelés, a 36. § (2) bekezdés szerinti kormányhatározatokban meghatározott kötelezettségvállalásokat, valamint a kiadások és bevételek teljesítésének adatait.
(7) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra vonatkozó adatok kivételével - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a KKVTR rendszerbe adatot szolgáltat a követelések, kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek adatairól.
(8) A KKVTR rendszer - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra vonatkozó adatok kivételével - a követelések, kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek tekintetében legalább az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összege,
b) a követelések összege,
c) a pénzügyi teljesítés várható határideje,
d) az a)-c) pontban foglaltakhoz kapcsolódó egységes rovatazonosító kód, és
e) az érintett költségvetési szerv államháztartási azonosítója.
(9) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok az (5)-(8) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségüket a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján eltérő adattartalommal és módon teljesítik.
(10) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat az (5)-(8) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségüket a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján eltérő adattartalommal és módon teljesítik."
9. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 67. alcíme a következő 103/A. és 103/B. §-sal egészül ki:"103/A. §
(1) A kincstár a KKVTR rendszerben szereplő adatok tekintetében az adatkezelés jogszerűsége, az adatok kezelésére vonatkozó elveknek való megfelelés ellenőrzése és biztosítása, valamint ezen megfelelés igazolása érdekében egységes azonosítási, jogosultságkezelési és adatszolgáltatási nyilvántartást vezet.
(2) A kincstár a KKVTR rendszerben tárolt követelések, kötelezettségvállalások, illetve fizetési kötelezettségek beazonosításához, nyomon követéséhez, elszámolásához, valamint végrehajtásához kapcsolódóan személyes adatokat nem kezel.
(3) A KKVTR rendszer működtetése során a kincstár által vezetett nyilvántartások összekapcsolhatóak, amelynek során biztosítani kell, hogy az adatok összekapcsolása kizárólag emberi beavatkozás nélkül, gépi úton valósuljon meg, és sem üzemszerű működés, sem rendkívüli esemény során ne jöhessen létre olyan összekapcsolt, ember számára értelmezhető adatokat tartalmazó nyilvántartás, amely a kincstár egyes feladatainak ellátásához meghatározott célokon túlmenően többlet hozzáférést biztosítana bárkinek, aki arra nem jogosult.
(4) A KKVTR rendszerben szereplő adathoz való hozzáférés kizárólag azon szerv vagy személy részére biztosítható, amely az érintett adat megismerésére, kezelésére jogszabály alapján jogosult.
(5) A kincstár a minősített adatokat tartalmazó dokumentumok KKVTR rendszerben való kezelésére vonatkozóan külön eljárásrendet határoz meg.
(6) A kincstár a KKVTR rendszerben kezelt adatokra vonatkozóan a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében egyedi, speciális eljárásrendet határoz meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.
(7) A kincstár a KKVTR rendszerben kezelt adatokra vonatkozóan a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében egyedi, speciális eljárásrendet határoz meg a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.
103/B. §
(1) A kincstár az államháztartás információs rendszere részeként a központi költségvetés tervezését és végrehajtását elősegítő, személyes adatokat nem tartalmazó integrált pénzügyi elemző rendszert (a továbbiakban: államháztartási adattárház) fejleszt és működtet.
(2) A kincstár az államháztartási adattárház útján történő adatkezelés jogszerűsége, valamint az adatok kezelésére vonatkozó elveknek való megfelelés ellenőrzése és biztosítása, továbbá ezen megfelelés igazolása érdekében egységes azonosítási, jogosultságkezelési és adatszolgáltatási nyilvántartást vezet."
10. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve felhasználási terv keretében - személyes adatot nem tartalmazó - rendszeres adatszolgáltatást teljesítsen a költségvetési évben várhatóan felmerülő kiadásairól és bevételeiről, valamint a költségvetési év és a költségvetési évet követő kötelezettségvállalásairól, más fizetési kötelezettségeiről és követeléseiről a Kormány rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal. A felhasználási terv tartalmazhat a kincstári nyilvántartás szerinti, valamint a várható adatokra vonatkozó információkat."
11. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)
"3. a KKVTR rendszer működésének részletes szabályait és műszaki követelményeit, valamint a KKVTR rendszerhez való kapcsolódás feltételeinek részletes szabályait,"
(rendeletben szabályozza.)
12. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/J. §-sal egészül ki:"111/J. §
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével - a tárgyévre és tárgyévet követő költségvetési évre vagy költségvetési évekre vállalt kötelezettségeire, más fizetési kötelezettségeire és követeléseire vonatkozó adataira, a Kormány rendeletében meghatározott tételes adatszolgáltatást első alkalommal 2023. január 1-jétől köteles teljesíteni, a 2022. évben az adatszolgáltatást együttes összegmeghatározással, nem tételes (aggregált) módon is teljesítheti."
13. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény1. 31. § (2) bekezdésében a "túlteljesítése vagy" szövegrész helyébe a "túlteljesítése vagy - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével -" ,
2. 31/A. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "törvényben meghatározott" szövegrész helyébe a "törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott" szöveg,
3. 31/A. § (5) bekezdés b) pontjában az "a hulladéknak nem minősülő" szövegrész helyébe a "hulladéknak nem minősülő" szöveg és
4. 109. § (1) bekezdés 27. pontjában a "108/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "108/A. §-a"
szöveg lép.
14. §
Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. § (2) bekezdésében a "(3) bekezdése szerinti esetben az Országgyűlés döntése alapján," szövegrész.4. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
15. §
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. §-a a következő f) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"f) a 24/H. § szerinti kompenzáció igénylésére, elbírálására és kifizetésére irányuló eljárás anyagi és eljárási szabályait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
16. §
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény1. 24/H. § (1) bekezdésében az "e törvényben meghatározottak szerint" szövegrész helyébe az "e törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint" szöveg,
2. 24/H. § (4) bekezdésében a "2021. október 31-ig" szövegrész helyébe a "2022. január 31-ig" szöveg, és
3. 24/H. § (5) bekezdésében az "az államháztartásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben kijelölt szerv" szöveg
lép.
5. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása
17. §
(1) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)
"f) a kincstárként kijelölt szerv a törvényben meghatározott közfeladatai ellátásához a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,"
(2) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)
"j) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység hatósági ellenőrzését végző szerv az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatainak ellátásához, továbbá a jogszabály alapján személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárása során a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat,"
(3) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)
"k) a szociális hatóság és - az f) pont alá nem tartozó - rehabilitációs hatóság a hatósági eljárásaikban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és c)-e) pontjában szereplő adatokat,"
(4) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)
"l) a kormányablak az előtte folyamatban lévő eljárásban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és c)-e) pontjában szereplő adatokat."
6. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
18. §
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 90. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép el:"(10) Ha az ügyfél a közölt vámokat és az egyéb terheket vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem uniós árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt el kell kobozni, valamint - az FJA 243. cikkében meghatározott kivétellel - értékesíteni kell."
7. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény módosítása
19. §
Nem lép hatályba fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 87. §-a.8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
20. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:(A NAV személyi állománya)
"c) tisztjelölti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) álló pénzügyőr tisztjelöltekből (a továbbiakban: tisztjelölt)"
(áll.)
21. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 3. §-a következő 33a. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"33a. tisztjelölt: a rendvédelmi alapképzésre felvételt nyert személy, aki a képzés időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és a XXVII. Fejezetben meghatározottak szerinti tisztjelölti jogviszonyban áll,"
22. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A (3)-(5) bekezdésben foglaltakat a tisztjelöltekre is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben az ellenőrzés megállapításai alapján a NAV vezetője dönt a jogkövetkezményekről."
23. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény XXVII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:"XXVII. Fejezet
A TISZTJELÖLT
240. § [A tisztjelölti jogviszony tartalma]
(1) A tisztjelölt pénzügyőr tisztjelölti jogviszonyban teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele tisztjelölti jogviszonyt létesítő NAV-ot jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a NAV-nál az I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörben történő feladatellátásra való felkészülés.
(2) A tisztjelöltre e törvénynek a pénzügyőrre vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.
(3) A tisztjelölti jogviszonyra nem alkalmazható a 47. §, 50-62. §, a 70-76. §, a 95-98. §, a 129172. §, a 232-233. §, valamint a 234. §.
241. § [A tisztjelölti jogviszony létesítése]
(1) A rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személyt a NAV vezetője a NAV szerv tisztjelölti állományába kinevezi. Személyügyi nyilvántartását, tisztjelölti jogviszonyával kapcsolatos ügyei intézését a NAV végzi. A munkáltatói jogkör gyakorlója a NAV vezetője.
(2) A tisztjelölti jogviszony létesítésének feltétele, hogy a tisztjelölttel szemben hallgatói jogviszonyt kizáró körülmény nem áll fenn. Nem nevezhető ki tisztjelölti jogviszonyba, akinek ösztöndíjas hallgatói jogviszonya vagy tisztjelölti jogviszonya kizárás fegyelmi büntetés jogerős kiszabásával, lemondással, tanulmányi kötelezettség önhibából történő elmulasztása miatt vagy méltatlanság jogerős megállapításával szűnt meg.
(3) A tisztjelölti jogviszonyba történő kinevezést és annak módosítását írásba kell foglalni. A tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezését követően legalább 10 év időtartamban a NAV-nál szolgálatot teljesíteni. A NAV köteles a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatni, ezek befejezését követően I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe kinevezni, és a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatni.
(4) A tisztjelölt a képzési követelményt az adott szakra vonatkozó, jogszabályban közzétett Képzési és Kimeneti Követelményben meghatározott képzési idő alatt köteles teljesíteni. A hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama a képzési időbe nem számít bele.
(5) A tisztjelölt részére a kinevezést legkésőbb a rendészeti alapfelkészítést megelőző 15 nappal át kell adni.
(6) A tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt. A tisztjelölt a rendészeti alapfelkészítés befejezésekor "Tisztjelölt" vizsgát, ezt követően a pénzügyőr számára előírt esküt tesz.
(7) A tisztjelölt részére a rendészeti alapfelkészítést tartalmazó hat hónap idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti jogviszonyát annak, aki a rendészeti alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti vagy a kifogástalan életvitel követelményeinek nem felel meg.
242. § [A tisztjelölti jogviszony megszűnése]
(1) A tisztjelölti jogviszony megszűnik
a) a tisztjelölt halálával,
b) a kizárás fenyítés jogerőre emelkedésével,
c) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján,
d) a tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezéssel.
(2) A tisztjelölt tisztjelölti jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) nemzetbiztonsági szempontból a tisztjelölti szolgálatra alkalmatlanná vált,
b) a képzési idő alatt a jogszabályban előírt, egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg.
(3) Felmentés esetén a felmentési idő egy hónap. A tisztjelölt írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb felmentési időben is megállapodhatnak.
242/A. § [A tisztjelölt továbbfoglalkoztatása]
(1) Az a tisztjelölt, aki rendelkezik a 241. § (6) bekezdése szerinti "Tisztjelölt" vizsgával és
a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy
b) a hallgatói jogviszonyát megszünteti,
annak a tisztjelölti jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, az addig megszerzett rendfokozatát a törvény erejénél fogva elveszti, és őt a NAV vezetője adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezéssel egyidejűleg a NAV bármely szervénél II. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe helyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a NAV vezetője a tisztjelölt kérelmére és a tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel - a pénzügyőri munkakörben való továbbfoglalkoztatás helyett - engedélyezheti a tisztviselői státuszban, tisztviselői munkakörben történő továbbfoglalkoztatást. A tisztviselői munkakörben történő továbbfoglalkoztatás nem érinti a (4) bekezdés szerint megállapítandó időtartamot.
(3) Nem kell biztosítani a tisztjelölt számára az (1) és (2) bekezdés szerinti foglalkoztatást, ha a hallgatói jogviszonya a 241. § (7) bekezdése szerinti próbaidő alatt szűnik meg, valamint ha a hallgatói jogviszonya a rendészeti alapfelkészítés teljesítésének hiányában szűnik meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tisztjelölt esetében a 241. § (3) bekezdése szerint vállalt időtartamot a hallgatói jogviszony megszűnésétől kell számítani.
242/B. § [Megtérítési kötelezettség]
(1) Ha a tisztjelölt tisztjelölti jogviszonya próbaidő alatt, a 242. § (1) bekezdés b) és c) pontja, vagy 242. § (2) bekezdése alapján szűnik meg, a tisztjelölt a képzés költségeit foglalkoztatási szabályzatban meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti jogviszony megszűnését követő naptól esedékes.
(2) A megtérítési kötelezettség részbeni vagy teljes megfizetése alól a NAV vezetője - miniszteri rendeletben meghatározott rendben - a tisztjelöltet kérelmére, különös méltánylást érdemlő körülményeire figyelemmel mentesítheti.
(3) Ha a szolgálati jogviszony a 241. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam előtt, a 22. § (1) bekezdésében, 67. § a), b), e) vagy f) pontjában, 70. § (2) bekezdés a) vagy f) pontjában meghatározottak szerint kerül megszüntetésre vagy a 66. § (1) bekezdés f) pontjában, a 92. § (1) bekezdésében vagy a 95. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg, a foglalkoztatott a tisztjelölti jogviszonya alapján részére kifizetett juttatás összegét miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, időarányos mértékben köteles megtéríteni.
242/C. § [Hallgatói jogviszony szünetelése]
A tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelése a tisztjelölti jogviszonyának fennállását nem érinti. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt a tisztjelölt részére a munkáltatói jogkör gyakorlója a NAV bármely szervénél szolgálati feladatot határozhat meg. A tisztjelölt a munkáltatói jogkör gyakorlójától kérheti, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetése alatt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel mentesüljön a szolgálati feladat ellátási kötelezettség alól.
243. § [A tisztjelölti szolgálat]
(1) A tisztjelölt a NAV tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot.
(2) A tisztjelölt rendfokozata
a) az állományba vétel napjától hallgató őrmester,
b) a második évfolyamon a tanév első napjától hallgató törzsőrmester,
c) a harmadik évfolyamon a tanév első napjától hallgató főtörzsőrmester,
d) a negyedik évfolyamon a tanév első napjától hallgató zászlós.
(3) A tisztjelölt szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata (a továbbiakban: Rendvédelmi Tagozat). A tisztjelölt szolgálati feladatait a Rendvédelmi Tagozat szolgálati szabályzata tartalmazza. A Rendvédelmi Tagozaton megalakított egységek a képzési szakok és szakirányok szerint kerülnek megalakításra, amelyek egyben az állományilletékes NAV tartalékát is képezik. Kötelékben és különleges jogrendben történő alkalmazásuk és gyakoroltatásuk rendjét a NAV vezetője és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza.
(4) A tisztjelölt esetében a szolgálati érintkezés során szóban "hallgató" megszólítást kell alkalmazni, amelyet írásban a "pénzügyőr" jelzővel kell kiegészíteni.
(5) A tisztjelölt szolgálatteljesítése során - a 241. § (6) bekezdésében meghatározott képzettségi szintet meghaladó - intézkedésre önállóan nem jogosult. A sikeres "Tisztjelölt" vizsgát követően -az eskütétel után - szakmai gyakorlaton vagy elrendelt szolgálati tevékenység során szolgálati fegyvert, felszerelést a NAV számára meghatározott szabályok szerint viselhet és a jogszabályok előírásainak megfelelően használhat.
(6) A tisztjelölt szolgálatteljesítése képzési időnek minősül, amelyet úgy kell megállapítani, hogy az a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse.
(7) A tisztjelölt kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati feladat ellátására vezényelhető, továbbá a Rendvédelmi Tagozat állományában rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására jelölhető ki.
(8) A tisztjelölt az oktatási szünet időtartamára - a kötelező gyakorlat kivételével - mentesül a szolgálatteljesítési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.
(9) Szabadságra kizárólag a hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt szolgálati feladatokat ellátó tisztjelölt jogosult. A tisztjelöltet ezen időtartamra a 110-112. §-ban foglaltak alkalmazása helyett a heti szolgálatteljesítési idejének alapulvételével megállapított, évi öt heti szolgálatteljesítésnek megfelelő mértékű alapszabadság időarányos része illeti meg.
244. § [A tisztjelölt járandóságai]
(1) A tisztjelölt havonta a miniszter rendeletében meghatározottak szerinti illetményre jogosult. Az illetmény alapilletményből, tanulmányi díjból, valamint illetménypótlékból áll. Az alapilletmény legalább a garantált bérminimumnak megfelelő összeg. Az alapilletmény évfolyamonkénti eltérő mértékét, valamint a tanulmányi díj mértékét és az illetménypótlék összegét a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A tisztjelölt foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
(3) A tisztjelölt pénzbeli járandóságait a NAV havonta egy összegben a tisztjelölt által megnevezett fizetési számlára átutalja.
(4) Nem jogosult illetményre a tisztjelölt, ha a hallgatói jogviszonya szünetel, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati feladatot határoz meg részére. Nem jogosult illetményre abban az esetben sem, ha igazolatlanul távol van.
245. § [A tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelőssége]
(1) Ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A tisztjelölttel szemben fenyítésként a 187. § (4) bekezdés a), és i) pontja, valamint az alapilletmény csökkentése fegyelmi büntetés szabható ki azzal, hogy az alapilletmény legfeljebb 5 hónapra, legfeljebb 20%-kal csökkenthető.
(2) A tisztjelölt vonatkozásában a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos szabályokat kormányrendelet határozza meg.
(3) A tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti jogviszonyából és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is.
(4) A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói önkormányzat is eljárhat."
24. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 247. §-a a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
"16. a tisztjelöltek illetménye megállapításának és folyósításának szabályait, az alapilletmény évfolyamonkénti eltérő mértékét, a tanulmányi díj mértékét és az illetménypótlék megállapításának feltételeit és összegét.
17. a tisztjelölteknek a rendvédelmi alapképzés időtartama alatt, illetve a foglalkoztatottaknak a 10 éves határozott idejű szolgálata alatt fennálló megtérítési kötelezettsége eseteire, módjára, összegére vonatkozó szabályokat, a megtérítési kötelezettség érvényesítésének, ideértve a halasztás engedélyezésének rendjét, a fizetési könnyítés és a mentesítési eljárás szabályait,"
25. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 257/A. §-sal egészül ki."257/A. § [Átmeneti rendelkezések az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXV. törvényhez]
(1) A NAV-val ösztöndíj szerződéssel tisztjelölti jogviszonyban álló tisztjelöltek jogviszonya 2022. augusztus 1-jén átalakul az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXV. törvénnyel megállapított XXVII. Fejezet szerinti tisztjelölti szolgálati jogviszonnyá.
(2) A tisztjelöltet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőző 120 nappal írásban kell tájékoztatni a tisztjelölti jogviszonyát érintő módosítás tartalmi elemeiről.
(3) A tisztjelölt - a 2021/2022. tanévben képzésüket befejező tisztjelöltek kivételével - legkésőbb 2022. július 1-jéig írásban nyilatkozik, hogy jogviszonyának átalakulásához hozzájárul-e. Ha a tisztjelölt az előírt határnapig nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a tisztjelölti jogviszonyának átalakulásához hozzájárult.
(4) Ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyának átalakulásához nem járul hozzá, a tisztjelölti jogviszonya és ösztöndíjszerződése 2022. július 31-ével megszűnik.
(5) A XXVII. Fejezet szerinti tisztjelölti jogviszony alapján az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXV. törvénnyel megállapított illetmény 2022. augusztus 1. napjától illeti meg a tisztjelöltet.
(6) A tisztjelölti jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulásával összefüggésben a tisztjelöltnek próbaidő nem köthető ki, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság-vizsgálatokat elvégezni nem kell."
26. §
Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 11. melléklete.9. Hatályba léptető rendelkezések
27. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.(2) A 2. §-10. §, a 12. §, a 13. § 1-3. pontja, a 14. §, a 17. § (1) és (3) bekezdése, a 20. §-26. § és az 1. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. § és a 28. § 2022. május 1-jén lép hatályba.
(4) A 17. § (2) és (4) bekezdése és a 19. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
10. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
28. §
Az 1. § 7. pontja az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.1. melléklet a 2021. évi CXXXV. törvényhez
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat1. E:6 mezőjében a "bányafelügyeleti hatáskörében eljáró területileg illetékes megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "bányafelügyelet" szöveg, és
2. E:12, E:16-E19, E:24 és E:41 mezőjében a "bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "bányafelügyelet" szöveg
lép.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A törvényjavaslat célja a hazai gazdaság újraindítását követően, a jelenleg is működő és folyamatosan fejlődő gazdaság védelmének elősegítése érdekében több gazdasági, illetve pénzügyi tárgyú törvény esetén e folyamatosan változó gazdasági folyamatokhoz való igazodás a gazdaság további hatékony működése érdekében.
Indokolt továbbá a Magyar Államkincstár illetve - tágabb értelemben - a költségvetés végrehajtásában résztvevő valamennyi, a központi alrendszerbe tartozó államháztartási alany (költségvetési szerv - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével -, fejezeti kezelésű előirányzat, központi kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai) által a költségvetés végrehajtása során alkalmazott informatikai rendszer megújítása, az informatikai támogatás minőségének és integráltságának javítása. Ebből adódóan néhány olyan - a költségvetés végrehajtásának szabályrendszerét érintő - változtatás javasolt, amely a folyamatokat egységesíti, egyszerűsíti, valamint lehetőséget biztosít az integrált informatikai támogatásból adódó előnyök kihasználására.
A fentiekre figyelemmel a törvényjavaslat további célja a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer (a továbbiakban: KKVTR rendszer) működéséhez szükséges jogszabályi feltételek megteremtése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és egyes kapcsolódó törvények módosításával.
A KKVTR rendszer megvalósítása a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos kincstári feladatokat újraszervezi és informatikai támogatását fejleszti. Ezzel párhuzamosan új kincstári számlavezető rendszer bevezetésére is sor kerül, így a költségvetés végrehajtása és a banki rendszer funkciók egyértelműen elkülönülnek.
Részletes indokolás
1-2. §, 1. melléklet
A módosítás célja a jogszabályi koherencia megteremtése az Országos Atomenergia Hivatal rendeletei, valamint az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény között.2022. május 1-jétől az Országos Atomenergia Hivatal rendeletben szabályozza a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladéktárolók nukleáris biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységet, valamint a sugárvédelmi eljárásokat. A jogalkotási hatáskör változására tekintettel szükséges a kormányrendeleti hivatkozások módosítása.
Emellett a módosítás az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény való összhang biztosítására irányul.
3-5. §
A módosítás célja egyes javadalmazások közvetlen filmgyártási költségként való elszámolási lehetőségének bővítése a jogalkalmazási gyakorlat tapasztalatai alapján. Ennek érdekében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításával a javaslat alapján a jelenlegi 12 millió forintos értékhatár a belföldi illetőségű magánszemélyek esetében teljesen megszűnik. A külföldi magánszemélyek (vagyis a nem belföldi magánszemélyek esetében) a 3 millió forintos értékhatár megmarad. Emellett a módosítás nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.6. §
A KKVTR rendszer bevezetésével összefüggésben a módosítás alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az elemi költségvetésüket forrásbontásban készítik el. Ennek megfelelően a kiadások forrása nem egy arányszám alapján kerül meghatározásra, hanem a költségvetési szerv által az elemi költségvetésben megadottak szerint. A forrásbontás kizárólag a finanszírozást érinti, így biztosítható, hogy a későbbiekben az arányszámok alapján számított források módosításáról az intézményeknek ne kelljen külön intézkedniük.7. §, 14. §
A javaslat alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozására a központi kezelésű előirányzatokkal azonos módon kerül sor.A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a központi kezelésű előirányzatokkal azonos módon történő kezelése azt is jelenti, hogy ezen előirányzatok költségvetési év végéig fel nem használt összege a költségvetési év utolsó napján átvezetésre kerül, tehát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a jövőben költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek.
A megelőlegezés megszüntetése nem érinti a központi és köztestületi költségvetési szerveket, az elkülönített állami pénzalapokat, az agrártámogatásokat, az önkormányzati alrendszert, illetve az egyéb államháztartáson kívüli szervezeteket érintő megelőlegezéseket.
Emellett a javaslat hatályon kívül helyezi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai megszűnő költségvetési maradványa miatt szükségtelen rendelkezést.
8-9. §, 11. §
A KKVTR rendszer - mint az államháztartás információs rendszere részeként működtetett, integrált informatikai rendszer - bevezetéséhez szükséges a rendszer meghatározása a törvényi szintű szabályozásban. A javaslat bemutatja a KKVTR rendszer szerepét, a kezelt adatok körét, valamint rögzíti azt, hogy a KKVTR rendszer működtetése, fejlesztése a Kincstár felelősségi körébe tartozik.A módosítás az Áht.-ban rögzíti a KKVTR rendszer fogalmát, aminek alapján az államháztartás információs rendszere részeként működtetett, integrált informatikai rendszer, valamint kitér azon adatok körére, amelyet a rendszer nyilvántart és kezel. A KKVTR rendszer a központi költségvetés végrehajtási adatainak nem közhiteles nyilvántartó rendszere, azaz csak a rendszerben nyilvántartott adatokra történő hivatkozás nem keletkeztet sem jogokat, sem kötelezettségeket. A KKVTR rendszer személyes adatokat nem tart nyilván.
A Kincstár kiemelt feladataként a központi költségvetés végrehajtása során működteti az államháztartás információs rendszerét. Ezzel összefüggésben rögzíti a módosítás, hogy az államháztartás információs részeként - személyes adatokat nem tartalmazó - államháztartási adattárház működik, ami a Kincstár által fejlesztett és működtetett korszerű, a költségvetés tervezését és végrehajtását elősegítő integrált pénzügyi elemző rendszer, és biztosítja a megfelelő döntés-előkészítő információk közel valós időben való rendelkezésre állását.
Emellett a javaslat a KKVTR rendszerben történő feladatellátáshoz szükséges adatok kezelését is meghatározza, valamint felhatalmazást ad a pénzügyminiszter számára, hogy rendeletben szabályozza a KKVTR rendszer működésének részletes szabályait és annak megfelelő működéséhez szükséges műszaki alapkövetelményeket.
10. §
A módosítás rögzíti, hogy államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével -, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve felhasználási terv keretében teljesíti a rendszeres adatszolgáltatásokat a költségvetési évben várhatóan felmerülő kiadásairól és bevételeiről, valamint a költségvetési év, és a költségvetési évet követő kötelezettségvállalásairól, más fizetési kötelezettségeiről és követeléseiről a Kormány rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal. A felhasználási terv tartalmazhat a kincstári nyilvántartás szerinti, valamint a várható adatokra vonatkozó információkat.12. §
A KKVTR rendszer bevezetésével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével - tételes adatszolgáltatást teljesítenek a tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségvállalásaikról, más fizetési kötelezettségeikről, valamint az egyes követeléseikről a gazdasági események felmerüléséhez illeszkedő hatásidőn belül. A javaslat átmeneti rendelkezése kellő felkészülési időt biztosít a központi költségvetési szervek számára arra, hogy a 2022. január 1-jén induló új informatikai rendszer felé történő adatszolgáltatás tételes adatszolgáltatás helyett aggregált (nem tételes) módon is teljesíthető legyen.13. §
A módosítás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozására vonatkozó szabályváltozásból adódóan felmerülő további szövegpontosítást tartalmazza. Emellett a javaslat a vissznyereményi anyagok állam nevében történő értékesítésére irányuló szabályt valamint az Áht. 108/A. § szerinti adatszolgáltatáshoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést pontosítja.15-16. §
Az elektronikus cigaretta kiskereskedelmének korlátozása során a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek kompenzációjával kapcsolatos mulasztás megállapításáról szóló 3/2020. (I. 3.) AB határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmének koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával egyidejűleg nem rendelkezett a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek megfelelő kompenzációjáról. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása az érintett kiskereskedők anyagi kompenzációjának a törvényi kereteit (jogosultság feltétele, kompenzáció mértéke, döntéshozó kijelölése) teremti meg.A fentiek érdekében a módosítás felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy rendeletet alkothasson a kiskereskedelmi tevékenység körében elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalmazására 2016. május 20-án jogosult személy vagy szervezet a törvényben meghatározottak szerinti anyagi kompenzációra történő jogosultság részletszabályairól. A javaslat továbbá annak érdekében fogalmaz meg szövegpontosításokat, hogy a kompenzációra irányuló kérelem 2022. január 31-ig benyújtható legyen, valamint a kompenzációra irányuló kérelemről döntést hozó szerv kormányrendeletben kijelölhető legyen.
17. §, 19. §
A KKVTR rendszerrel szoros kapcsolatban álló, illetve annak részét képező törzsadat-nyilvántartás rendszerét az Áht. 106/G. §-a alapján a Kincstár működteti, a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából. Annak érdekében, hogy a törzsadat-nyilvántartás a Kincstár működését teljes körűen támogatni tudja, további nyilvántartásokkal szükséges kapcsolatot létrehozni az adatátvétel jogalapját meg kell teremteni.A javaslat a gondnokoltak nyilvántartásához való hozzáférés jogalapját teremti meg a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Gondnokolti törvény) módosításával a Kincstár azon szakterületei részére, amelyek ügyviteli folyamataik végrehajtásához eddig egyedi megkeresésben szerezték be a gondnokoltakra vonatkozó információkat a jövőben ezt egy egységesen kialakított csatornán keresztül tehetnék meg.
A módosítás szerint a Kincstár közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni a gondnokolt családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, a gondnokolt anyjának születési családi és utónevét, a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát, a gondnokság alá helyezés, annak módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napját, a gondnokság cselekvőképességet korlátozó részleges vagy teljes jellegét, valamint a bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletében meghatározott ügycsoportot vagy ügycsoportokat.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény (a továbbiakban: törvény) 87. §-a Gondnokolti törvény 6. § (2) bekezdését úgy módosítja, hogy a szociális hatóság és a rehabilitációs hatóság közvetlen hozzáférést kap a nyilvántartás adataihoz. Azonban a Gondnokolti törvényt érintő módosítás összhangjának megteremtése érdekében a törvény 87. §-ával megállapított Gondnokolti törvény 6. § (2) bekezdés k) pontját eltérő szöveggel szükséges hatályba léptetni, mivel a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján az ott meghatározott esetekben a központi nyugdíjbiztosítási szerv, azaz a Kincstár is rehabilitációs hatóság.
18. §
A § szövegpontosítást tartalmaz.20-22. §
A törvényjavaslat alapvetően módosítja a tisztjelöltek jogait és kötelezettségeit. E §-ok az ezekre tekintettel szükséges technikai, terminológiai pontosításokat hajtanak végre.23. §
A § a rendvédelmi tisztjelölteket érintő, folyamatban lévő törvénymódosításnak megfelelően újraszabályozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) tisztjelöltjeire vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás alapján a tisztjelöltek a korábbi ösztöndíjas tisztjelölti jogviszonytól eltérően, a jogviszony a NAV vezetője általi kinevezéssel jön létre, és a felek jogait és kötelezettségeit minden tartalmi elem vonatkozásában jogszabály határozza meg. A tisztjelölt részére a kinevezést legkésőbb a rendészeti alapfelkészítést megelőző 15 nappal át kell adni. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.Lényeges változás, hogy a tisztjelölt köteles a tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezését követően legalább 10 év időtartamban a NAV-nál szolgálatot teljesíteni. A tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt, amelynek befejezésekor "Tisztjelölt" vizsgát, ezt követően a pénzügyőr számára előírt esküt tesz.
A § a fentiekkel összefüggésben részletesen meghatározza a tisztjelölti jogviszony megszűnésének eseteit. Amennyiben a tisztjelölt a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy a hallgatói jogviszonyát megszünteti, a tisztjelölti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, az addig megszerzett rendfokozatát elveszti, és őt a NAV vezetője adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezéssel egyidejűleg a NAV bármely szervénél II. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe helyezi. A NAV vezetője a tisztjelölt kérelmére és a tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel - a pénzügyőri munkakörben való továbbfoglalkoztatás helyett - engedélyezheti a tisztviselői státuszban, tisztviselői munkakörben történő továbbfoglalkoztatást.
A tisztjelölt havonta a miniszter rendeletében meghatározottak szerinti illetményre jogosult, ami alapilletményből, tanulmányi díjból, valamint illetménypótlékból áll. Az alapilletmény legalább a garantált bérminimumnak megfelelő összeg. A tisztjelölt emellett foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
Mivel a jogviszony minden lényeges elemét törvény határozza meg, ezért a törvényjavaslat írja elő az illetmény visszatérítésének kötelezettségét, és annak eseteit. Ezek közé alapvetően azon esetkörök tartoznak, amikor a hallgatói jogviszony, illetve a tanulmányok befejezését követően a 10 éves időtartam alatt a szolgálati jogviszony a tisztjelöltnek felróható okból szűnik meg. A megtérítés részletes szabályait miniszteri rendelet fogja meghatározni. A megtérítési kötelezettség alól a NAV vezetője - miniszteri rendeletben meghatározott rendben - a tisztjelöltet kérelmére, különös méltánylást érdemlő körülményeire figyelemmel mentesítheti.
A tisztjelölt a NAV tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. A tisztjelölt a vele tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. A rendfokozatok a tiszthelyettesi állománycsoport rendfokozati jelzéseihez igazodik, viselésük azonban kizárólag a tanulmányok idejére szól. A fentiek alapján a tisztjelölt rendfokozata az állományba vétel napjától hallgató őrmester, a második évfolyam megkezdésétől hallgató törzsőrmester, a harmadik évfolyamban hallgató főtörzsőrmester, a negyedik évfolyamosoké 1. napjától hallgató zászlós. A szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata.
A § emellett meghatározza a tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket is, mely szerint, ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A jogszabályhely tartalmazza a tisztjelölttel szemben alkalmazható fenyítéseket. A tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti jogviszonyából és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is. A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
24. §
A § a törvényi szabályok végrehajtását szolgáló miniszteri rendeleti rendelkezések, így az illetmény megállapítása és folyósítása szabályainak, az alapilletmény évfolyamonkénti eltérő mértékére, az egyéb illetményelemek megállapításának feltételeire és összegére, továbbá a megtérítési kötelezettségre, a megtérítési kötelezettségre vonatkozó halasztás engedélyezésének rendjére, a fizetési könnyítés a mentesítési eljárásra vonatkozó szabályok megállapítására ad felhatalmazást.25. §
Átmeneti rendelkezés tartalmazza, hogy a jelenlegi tisztjelölti jogviszony 2022. augusztus 1-jei hatállyal, a törvény erejénél fogva alakul át a módosítás szerinti tisztjelölti jogviszonnyá. Az átalakulást megelőzően a jelenlegi tisztjelöltek számára lehetőséget teremt a rendelkezés arra, hogy az előzetes tájékoztatás alapján meghatározott határidejéig nyilatkozzanak, hogy elfogadják-e az új szabályozás szerinti rendvédelmi jogviszonyt.26. §
A fenti módosításokra tekintettel a § hatályon kívül helyezi a tisztjelöltek ösztöndíját rögzítő mellékletet.27. §
A § a törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkezik.28. §
A § a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a sarkalatosságára utal.