a) a 49/B. § (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha az őste..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/17436. számú törvényjavaslat indokolással - egyes agrártárgyú törvények módosításáról

    T/17436. számú törvényjavaslat indokolással - egyes agrártárgyú törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2021. évi CL. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
    "(10) Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói jogállását megszüntetve tevékenységét mezőgazdasági őstermelőként (a továbbiakban: őstermelő) folytatja tovább, e továbbfolytatással összefüggésben az alábbiak szerint jár el:
    a) a 49/B. § (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha az őste...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/17436. számú törvényjavaslat indokolással - egyes agrártárgyú törvények módosításáról
    2021. évi CL. törvény egyes agrártárgyú törvények módosításáról
    1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    1. §
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
    "(10) Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói jogállását megszüntetve tevékenységét mezőgazdasági őstermelőként (a továbbiakban: őstermelő) folytatja tovább, e továbbfolytatással összefüggésben az alábbiak szerint jár el:
    a) a 49/B. § (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően a 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, vagy fejlesztési tartalékot képzett;
    b) a 49/C. § (2) bekezdésének rendelkezését - ide nem értve az említett bekezdés b) pontját -alkalmazza, ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően a 49/C. § (6) bekezdés szerinti vállalkozói jövedelem csökkentéssel élt, a 49/C. § (2) bekezdés a) pontja esetében akkor is, ha őstermelői jogállását az ott említett határidőn belül megszünteti;
    c) a 10. számú melléklet II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek fejezet 1. pontját nem alkalmazza, azonban az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóévében a 2. számú melléklet II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 1. pontja alkalmazásában az egyéni vállalkozói időszakból maradt készletet is figyelembe kell venni;
    d) az egyéni vállalkozói időszakból fennmaradt elhatárolt veszteséget a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő a 22. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint elhatárolt veszteségként veheti figyelembe;
    a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő az egyéni vállalkozói időszakban a 11. számú melléklet szerint megkezdett értékcsökkenési leírást folyathatja."
    2. §
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény "Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 103. §-sal egészül ki:
    "103. §
    Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 39. § (1) bekezdése és a 49/A. § (10) bekezdése a 2021. évi személyi jövedelemadó kötelezettség megállapítása során is alkalmazható."
    3. §
    Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 39. § (1) bekezdésében a "kérelemre" szövegrész.
    2. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
    4. §
    (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok
    a) a képviselet formájáról, a képviselő személyéről,
    b) a vadászterület határának 20. § (1) bekezdése szerinti megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről, illetve
    c) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről a tulajdonukban álló földterület - ideértve a medret is - aránya szerint számított szavazattöbbséggel és kizárólagos jogkörben eljárva határoznak."
    (2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(13) A tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, a 14. § (1), (2) és (2a) bekezdésében meghatározottak szerint, ide nem értve az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti napirendi pontokról döntő gyűlést."
    (3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:
    "(15) A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejárta napját megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap közötti időpontban a tulajdonosi közösség képviselője a tulajdonosi gyűlésen írásbeli pénzügyi beszámolót nyújt be a tulajdonosi közösség esetleges tartozásairól és követeléseiről, az esetleges hitelezők, pénzügyi kötelezettségek kielégítésének, a kintlévőségek beszedésének módjáról, a tulajdonosi közösség aktuális pénzügyi helyzetéről. A tulajdonosi közösség gyűlése dönt a hitelezők kielégítése után fennmaradó, valamint az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj felhasználásáról.
    (16) A tulajdonosi közösség megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője intézkedik a tulajdonosi közösség bankszámlájának és adószámának megszüntetéséről, az ezt igazoló iratokat, valamint a megszűnő tulajdonosi közösség vagyonáról rendelkező tulajdonosi közösségi gyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet a megszűnést követő hatvan napon belül benyújtja a vadászati hatóságnak.
    (17) A tulajdonosi közösség utolsó képviselője gondoskodik a még ki nem fizetett esetleges haszonbérleti díjnak a tulajdonosi közösség megszűnését követően elévülési idő lejártáig történő megőrzéséről."
    5. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonos, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonos jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított három hónapon belül a bíróságnál megtámadhatja. A határidő elmulasztása jogvesztő."
    6. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A vadászati jog haszonbérletére a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
    7. §
    (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A haszonbérleti díj mértékét különösen az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A vad elől jogszerűen, tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterület vonatkozásában haszonbérleti díj nem jár."
    (2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a haszonbérleti szerződés a felek közös megegyezésével, a felek valamelyikének felmondásával vagy a haszonbérlő vadászatra jogosultnak a nyilvántartásból való törlése miatt megszűnik, a tulajdonosi közösség képviselője a megszűnés időpontját követő hatvan napon belüli időpontra összehívja a tulajdonosi közösség gyűlését, amely dönt a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről és a haszonbérlő személyéről."
    8. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, ha nem biztosított a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ideértve annak természetvédelmi előírásait is - végrehajtása."
    9. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 20. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A tulajdonosi közösség döntésétől függően a vadászterület szétválasztása történhet úgy, hogy a meglevő vadászterület kiterjedése csökken az újonnan kialakítandó vadászterület területével és a lecsökkent területű vadászterület vonatkozásában a haszonbérleti szerződés, valamint a működési szabályzat - a terület csökkenésének és a határvonal változásának megfelelő - módosításán túl más változás, különösen a vadászatra jogosult és a tulajdonosi képviselő személyében nem történik (kiválás). A vadgazdálkodási üzemterv módosítását a vadászati hatóság határidő tűzésével a felek kérelmére meghozott döntésében érvényességi feltételként írja elő.
    (1b) A vadászatra jogosulttal fennálló haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a tulajdonosi közösség a szétválasztásról dönthet úgy, hogy a korábbi vadászterület megszűnik és több új vadászterület jön létre azzal, hogy az új vadászterület vonatkozásában új tulajdonosi közösség jön létre (különválás).
    (1c) A tulajdonosi közösség döntésétől függően a vadászterületek egyesítése történhet úgy, hogy az egyik vadászterület mint beolvadó a haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a másik vadászterület mint befogadó részévé válik, és az egyesített vadászterület vadászatra jogosultja - a haszonbérleti szerződés, valamint a működési szabályzat - a terület növekedésének és a határvonal változásának megfelelő módosításával - a befogadó vadászterület vadászatra jogosultja lesz (beolvadás). A vadgazdálkodási üzemterv módosítását a vadászati hatóság határidő tűzésével a felek kérelmére meghozott döntésében érvényességi feltételként írja elő.
    (1d) A vadászatra jogosulttal fennálló haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a tulajdonosi közösségek az egyesítésről dönthetnek úgy, hogy a korábbi vadászterületek megszűnnek és új vadászterület jön létre azzal, hogy az új vadászterület vonatkozásában új tulajdonosi közösség jön létre (összeolvadás)."
    10. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A vadász köteles az általa megsebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. Az ilyen vadat - annak kímélete érdekében - gyors és azonnali halált okozó módon kell elejteni."
    11. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 38. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A vadászati hatóság - közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint -]
    "a) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületen vagy a vadászterület meghatározott részén korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj egyedeinek vadászatát;"
    12. §
    (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról az érintett tájegységi fővadász véleményét kikérve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel dönt."
    (2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 47. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervben előírtak teljesüléséről vadgazdálkodási jelentést készít és azt a tárgyévet követő év március hónap huszadik napjáig a vadászati hatósághoz benyújtja.
    (6) A vadászati hatóság a jóváhagyott éves vadgazdálkodási terveket és a beérkezett vadgazdálkodási jelentéseket a tárgyévet követő év április hónap tizenötödik napjáig az Országos Vadgazdálkodási Adattár részére elektronikusan megküldi."
    13. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 48. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (Az Adattár tartalmazza:)
    "h) a vadgazdálkodási jelentések adatait."
    14. §
    (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hivatásos vadász - mint rendészeti feladatokat ellátó személy - az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint átvett szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény birtokában a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi, az erről szóló döntést a Vadászkamara illetékes szervezetének is megküldi."
    (2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Ha a hivatásos vadász a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a vadászati hatóság a hivatásos vadász nyilvántartásba vételét megtagadja, illetve a hivatásos vadászt a nyilvántartásából törli. A törlésről szóló döntést a vadászati hatóság a Vadászkamara területileg illetékes szervezetének megküldi."
    15. §
    (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint - a jogszabályban meghatározott feltételekkel - szolgálati vadász- és maroklőfegyver használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét csak a sebzett nagyvad elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet tartalmazó lőszert is használhat."
    (2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A hivatásos vadász részére a szolgálati feladata teljesítése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok egyedeinek elejtése, elfogása után az abban meghatározott mértékű lődíj jár. A lődíj teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni."
    16. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Aki a vadásztársaságnál az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint felelős személynek minősül (a továbbiakban: felelős személy), e vadásztársaságnál nem lehet hivatásos vadász."
    17. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "59. §
    Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában az a természetes személy folytathat, aki
    a) vadászlőfegyverrel folytatott vadászat esetén a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel,
    b) a ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával,
    c) elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,
    d) vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy
    e) magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral
    rendelkezik."
    18. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "60. §
    Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki
    a) eredményes vadászvizsgát tett;
    b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá
    c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik."
    19. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A vadászjegyet a Vadászkamara állítja ki azzal, hogy azt vadászati évenként érvényesíteni kell."
    20. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:)
    "d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes, az Európai Gazdasági Térségben letelepedett biztosító biztosítási kötvényével, valamint külföldön kiállított kötvény esetében annak hiteles fordításával igazolt vadászati felelősségbiztosítással."
    21. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A vadász a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt és az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet, továbbá
    a) vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt,
    b) ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt, vagy
    c) elöltöltő fegyverrel történő vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására
    bemutatni."
    22. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "65. §
    (1) A vadászati hatóság - a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonhatja attól a vadásztól, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki.
    (2) A vadászati hatóság - a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt visszavonja attól a vadásztól, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély kiállításához szükséges feltételeknek az időközben bekövetkezett változás miatt nem felel meg.
    (3) A vadászati hatóság a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésről, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül értesíti a Vadászkamarát, amely az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül intézkedik a vadászjegy érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről.
    (4) A Vadászkamara az engedély visszavonásáról a nem kamarai tag esetén is gondoskodik.
    (5) Akitől a vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra került visszavonásra, a vadászvizsga újbóli letétele után kaphat ismételten vadászjegyet."
    23. §
    (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) Elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesz
    a) az íjjal vadászó vadászíjász,
    b) a ragadozó madárral vadászó solymász,
    c) az elöltöltő fegyverrel vadászó elöltöltő-fegyveres,
    d) a magyar agárral vadászó agarász."
    (2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Mentesül a vizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól, aki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel vagy képesítéssel rendelkezik."
    24. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény "Vadászvizsga" alcíme a következő 66/A. §-sal egészül ki:
    "66/A. §
    A vadászati hatóság a vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés szerinti kiegészítő vizsga eredményét megsemmisíti és a kiállított bizonyítványt érvényteleníti, ha a vizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. A vadászati hatóság az érvénytelenített bizonyítványt bevonja és megsemmisíti. A vadászati hatóság az e bekezdés szerint meghozott határozatáról a határozat számának és az érvénytelenített bizonyítvány sorszámának feltüntetésével a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményt tesz közzé."
    25. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Vadászíjjal folytatott vadászat során a vadászható nagyvadfajokat 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal, és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni."
    26. §
    (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A vadászat rendje megsértésének minősül)
    "3. a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vadászként való részvétele vadászaton;"
    (2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A vadászat rendje megsértésének minősül)
    "23. a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz jogellenes használata;"
    (3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából folytatott vadászathoz mesterséges fényforrás, valamint elektronikus akusztikai eszköz is használható."
    (4) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A vadászati hatóság a mesterséges fényforrás, valamint az elektronikus akusztikai eszköz használatát kizárólag
    a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,
    b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy
    c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében
    d) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából engedélyezi."
    27. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "73. §
    (1) A vadászatra jogosult az elejtett gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas és az őz agancsát, a muflon csigáját, valamint a vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát az elejtéstől -elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől - számított harminc napon belül köteles trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutatni.
    (2) A vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja.
    (3) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el."
    28. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 74/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "74/B. §
    (1) Az Országos Trófeabíráló Testület olyan, legalább 5 főből álló testület, amely a trófeabírálat terén kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező személyekből áll. Elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Országos Trófeabíráló Testület egy tagjának személyére a Vadászkamara tesz javaslatot.
    (2) Az Országos Trófeabíráló Testület
    a) elvégzi az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálatát,
    b) gondoskodik a hazai szabadterületi és zárttéri trófearanglista elkülönített vezetéséről,
    c) ellátja a trófeabírálat rendjének és sajátos szabályainak egységesítését.
    (3) Az Országos Trófeabíráló Testület működési feltételeit a miniszter biztosítja.
    (4) A miniszter az Országos Trófeabíráló Testület szakmai javaslata alapján
    a) hatósági bizonyítványt állít ki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálati eredményéről,
    b) a vadászati hatóság trófeabírálati döntése tekintetében másodfokon eljár,
    c) dönt az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánításáról, valamint
    d) dönt a nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarország területéről való kiviteléről.
    (5) A vadászati hatóság a trófeabírálat során a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítását kezdeményezheti a miniszternél. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos.
    (6) A trófeabírálati eljárásban hozott döntés ellen a vadászati hatóság útján a miniszterhez benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtásakor az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni."
    29. §
    (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)
    "g) aki jogosulatlanul vadászik, vagy aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget;"
    (2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    (A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)
    "k) aki vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít, vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki."
    30. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A vadászterület kijelölése, a tulajdonosi közösség képviselője, valamint a vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele iránti hatósági eljárásban hozott döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért."
    31. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 93. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
    (A tájegységi fővadász szakirányítási feladatkörében eljárva) "l) közreműködhet a trófeabírálati tevékenységben."
    32. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
    "c) rendeletben szabályozza
    1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat,
    2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait,
    3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját,
    4. a vadjelölési szabályokat,
    5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait,
    6. a vadászjegy és a vadászati engedély kiállítására, érvényesítésére, visszavonására, érvénytelenítésére, valamint az értük fizetendő költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat,
    7. a vadászkutya használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait,
    8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait,
    9. a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga tartalmát és szabályait, valamint a vizsgaszabályzatot,
    10. az egyes vadfajok vadászatának formáját,
    11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait,
    12. a trófeabírálat szabályait,
    13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait,
    14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat,
    15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat,
    16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait,
    17. a vadászterületek nyilvántartásának szabályait,
    18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait,
    19. a bérvadászat szabályait,
    20. a vadaskert, vadaspark és a vadfarm létesítésének szabályait,
    21. a hatósági vadászat szabályait,
    22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait,
    23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait,
    24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének, nyilvántartásának és kötelező felszerelésének szabályait,
    25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat,
    26. a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat,
    27. az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait,
    28. a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályait,
    29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját,
    30. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét,
    31. a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat,
    32. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő eljárást,
    33. az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és határidőket,
    34. a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,
    35. a trófeabírálat részletes szabályait,
    36. a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit,
    37. a vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek egyenruházatára, szolgálati felszerelésére, jelvényére és igazolványára vonatkozó részletes szabályokat."
    33. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 113. §-sal egészül ki:
    "113. §
    A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegét a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint."
    34. §
    Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
    a) 51. § (4) bekezdése,
    b) 71. § (1) bekezdés 15. pontja,
    c) 71. § (1) bekezdés 21. pontja,
    d) 74. § (6) bekezdése,
    e) 84. § (2) bekezdése.
    3. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása
    35. §
    Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az országos szervezet székhelyét a kamara alapszabálya határozza meg."
    36. §
    (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A kamara az (1) bekezdés szerinti vadászjegy és vadászati engedély kiállítására, illetve érvényesítésére irányuló eljárása során a kérelem előterjesztését honlapján keresztül, elektronikus úton is biztosítja."
    (2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A kamara hivatásos vadászok tagsági viszonyának megszüntetésével és kamarai nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos eljárásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
    37. §
    Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 3. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kamara)
    "g) tagjairól - területi szervezetei útján egységes elektronikus tagnyilvántartó rendszerben -elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;"
    38. §
    (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A kamara tagjairól vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni a kamara tagjának következő adatait:
    a) családi és utónevét, lakóhelyét,
    b) állampolgárságát,
    c) születési helyét és idejét,
    d) anyja nevét,
    e) vadászjegyének számát,
    f) vadászlőfegyver tartására, használatára jogosító engedélyének számát,
    g) etikai vétségeit,
    h) a kamarai tagság típusát,
    i) vadászvizsga bizonyítványának számát, valamint
    j) solymász-, íjász-, agarász-, vagy vadhúsvizsgáló bizonyítványának számát.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás tartalmazza
    a) szolgálati helyét,
    b) szolgálati jelvényének számát,
    c) munkáltatójának nevét és címét, a vadászterület azonosító kódszámát,
    d) alkalmazásának kezdetét és végét, valamint
    e) szakirányú végzettségét.
    (3) Az (1) és (2) bekezdésekben rögzített adatokon kívül, a kamara tagjának kérésére és hozzájárulásával az alábbi adatokat tarthatja nyilván:
    a) az orvosi alkalmassági csoportot,
    b) az orvosi alkalmassági lejáratának idejét,
    c) a vadásztársasági tagság típusát és a vadásztársaság nevét,
    d) az e-mail címét,
    e) a telefonszámát, valamint
    f) a hivatásos vadász kamarai tag esetében a rendészeti vizsga dátumát és érvényességének lejárati időpontját."
    (2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A kamara területi szervezetei útján a vadászati engedélyek kiállításáról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a vadászati engedélyt kérelmező vadász:
    a) családi- és utónevét,
    b) születési helyét és idejét,
    c) állampolgárságát,
    d) személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusát és számát,
    e) lakcímét,
    f) állandó lakóhelyének joga szerint előírt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedélye azonosító számát,
    g) a vadászati engedély számát, valamint
    h) a meghívólevelét vagy bérvadászati szerződését.
    (5) A kamara a hivatásos és sportvadászok számáról, valamint a kiállított vadászati engedélyek számáról évente - legkésőbb június 30-ig - adatokat szolgáltat az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak. A vadászati hatóság a nyilvántartásában szereplő, a hivatásos vadász (2) bekezdésben foglalt adatait a kamara részére, kezelés céljából átadja."
    39. §
    (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A kamarai tagsági viszony az 5. § (4) bekezdése szerinti tagfelvételi kérelem alapján létesíthető. Hivatásos vadász esetén a tagfelvételi kérelem a kamara nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelemnek is minősül.
    (2) A kamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló tagságot is létesíthet."
    (2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A tagjelölt kamarai felvételéről sportvadász kérelmező esetén a lakóhelye szerint, hivatásos vadász esetén a szolgálati helye szerint illetékes területi szervezet a vadász kérelme esetén a vadászjegy kiállításával, pártoló tagság iránti kérelem esetén a nyilvántartásba felvételről szóló határozattal dönt."
    (3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Nem tagadható meg a kamarai tagfelvétel attól, aki rendelkezik a vadászat gyakorlásának jogszabályban előírt feltételeivel. A vadászat gyakorlásának feltételeivel a pártoló tagnak nem kell rendelkeznie."
    40. §
    Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "14/A. §
    A vadászjegy adott vadászati évre vonatkozó érvényesítése minden év január 1-től kérelmezhető."
    41. §
    (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A vezetőség írásban indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a tagnak,
    a) aki azt kéri;
    b) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára;
    c) akit a bíróság a hivatásos vadászként történő foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott, az eltiltás időtartamára;
    d) aki az alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes részvételig."
    (2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel, valamint erre az időtartamra a vadász vadászjegyét érvényteleníteni kell."
    42. §
    (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak,)
    "b) aki a tagsági viszonyáról írásban lemondott,"
    (2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A vezetőség indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából, és törölni kell a nyilvántartásból azt a tagot, akit
    a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
    b) bíróság jogerősen a hivatásos vadász foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott, vagy
    c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek."
    (3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag vadászjegyét érvényteleníteni kell."
    43. §
    Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 25. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai büntetések szabhatók ki:)
    "c) a vadászjegy érvénytelenítése;"
    44. §
    Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Ha a vezetőség a 16. § (1) bekezdés b) és c) pontjai, valamint a 17. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti esetekben, a bíróság jogerős ítéletének tudomásra jutásától számított harminc napon belül nem határoz a tagsági viszony felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, a vadászati hatóság a vadászjegyet visszavonja, az erről szóló döntését a kamarának megküldi, amely a vadászjegyet érvényteleníti."
    45. §
    Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A kamara gazdasági tevékenységet - a feladatai ellátásával összefüggésben felmerült postai költség továbbhárítása kivételével - nem folytathat. A kamara a tevékenységét segítő vállalkozási tevékenységet a kizárólagos tulajdonában levő nonprofit gazdasági társaság útján folytathat."
    46. §
    Hatályát veszti az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdése.
    4. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
    47. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
    1. a jogosult
    1.1. kiskorúsága,
    1.2. gondnokság alá helyezése,
    2. a jogosulttal szemben megindított
    2.1. felszámolási eljárás,
    2.2. végelszámolás,
    3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
    4. kisajátítási eljárás megindítása,
    5. telekalakítási eljárás megindítása,
    6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
    7. földminősítési eljárás megindítása,
    8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
    8.1. jogorvoslati kérelem,
    8.2. ügyészi felhívás,
    8.3. ügyészi fellépés benyújtása,
    8.4. felügyeleti eljárás megindítása,
    9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,
    10. az ingatlan jogi jellege,
    11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,
    12. épület
    12.1. létesítése,
    12.2. lebontása,
    13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
    14. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
    15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
    16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
    17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
    17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
    17.2. elidegenítési tilalom,
    17.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
    18. az e törvényben meghatározott
    18.1. perek,
    18.2. büntetőeljárás
    megindítása,
    19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,
    20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
    21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,
    22. a jelzálogjog (önálló zálogjog) ranghelyének előzetes biztosítása,
    23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
    24. a ranghely megváltoztatása,
    25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
    26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
    27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
    28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
    29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása,
    30. pénzügyi lízingbeadás ténye,
    31. nemzeti emlékhely,
    32. történelmi emlékhely,
    33. a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás,
    34. az eljárás megszüntetésének ténye,
    35. a 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás,
    36. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá eső, az adós ellen indított fizetésképtelenségi eljárás ténye,
    37. törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása."
    48. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "Törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása
    65/C. §
    A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindításának feljegyzésére a perfeljegyzésre irányadó rendelkezések megfelelően alkalmazandók. A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárásban hozott döntésen alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a függő hatállyal történt bejegyzéseket."
    49. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    [Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton (a továbbiakban: NTG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy]
    "f) a Nemzeti Földügyi Központ a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat ingyenesen lekérdezze."
    50. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (2) bekezdésében a "31-35. pontjaiban" szövegrész helyébe a "31-37. pontjaiban" szöveg lép.
    5. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
    51. §
    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. §-a a következő (25b) bekezdéssel egészül ki:
    "(25b) A (25a) bekezdéstől eltérően, ha 2021. december 31. napján a (25) bekezdés szerinti szerződéssel érintett erdő vonatkozásában az erdőgazdálkodó az Európai Unió Közös Agrárpolitikája forrásaiból eredő támogatási jogviszony alanya, a támogatással érintett erdőre vonatkozó megbízási szerződés - ha a szerződő felek a szerződést korábban nem szüntetik meg - ezen támogatási jogviszony lejárta napján veszti hatályát. A támogatási jogviszony megszűnésekor az ilyen címen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból."
    52. §
    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. § (25) bekezdésében a "valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését" szövegrész helyébe a "vagy 2021. december 31. napját" szöveg lép.
    6. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
    53. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)
    "f) művelés alól kivett területként nyilvántartott belvízelvezető csatorna, az állandó jellegű öntözőcsatorna (rizstelep elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árok."
    54. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 15/A. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően mezőgazdasági termelőszervezetek által alkotott elismert vállalatcsoport mintagazdasággá a következő feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki:
    a) tevékenységét több megyére kiterjedően és legalább egy hátrányos helyzetű térségben végzi,
    b) legalább tízezer hektár földterületen gazdálkodik,
    c) erdő- és vadgazdálkodási tevékenységet végez,
    d) legalább két gazdasági haszonállatfaj termelését végzi,
    e) az átlagos foglalkoztatotti állományi létszáma legalább ötszáz fő,
    f) tevékenysége a termelési folyamat értékláncának több egymást követő szakaszát átfogja.
    (2b) Földműves mintagazdasággá a (2) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaiban foglalt feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki."
    55. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:)
    "f) a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre."
    56. §
    (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3d) Vagyonkezelési szerződés ingyenesen köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel, továbbá az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre, továbbá a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre."
    (2) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény szerinti üzemeltetési szerződés a Nemzeti Földalapba tartozó művelés alól kivett területként nyilvántartott belvízelvezető csatorna, az állandó jellegű öntözőcsatorna (rizstelep elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árok hasznosítására."
    57. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
    (A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat részére ingyenesen tulajdonba adható)
    "bc) törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt, a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása érdekében."
    58. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
    a) 3. § (3a) bekezdésében az "Állami Egészségügyi Ellátó Központ" szövegrész helyébe az "Országos Kórházi Főigazgatóság" szöveg és az "ÁEEK" szövegrészek helyébe az "OKFŐ" szöveg,
    b) 15. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "földrészletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "Nemzeti Földalapba kerül" szöveg és a "földre" szövegrész helyébe a "föld" szöveg,
    c) 15/A. § (1) bekezdésében a "kijelölt mezőgazdasági termelőszervezet" szövegrész helyébe a "kijelölt földműves, vagy mezőgazdasági termelőszervezet" szöveg és a "(2) vagy (3) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2), a (2a) vagy (3) bekezdésben" szöveg,
    lép.
    59. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
    a) 18. § (1) bekezdésében a "megbízással, erdőgazdálkodási" szövegrész helyébe a "megbízással, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény szerinti üzemeltetési szerződéssel, erdőgazdálkodási" szöveg,
    b) 20. § (7) bekezdésében a "szükséges." szövegrész helyébe a "szükséges, kivéve, ha a vagyonkezelő a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, erdőgazdálkodási feladatok ellátására létrehozott, 100%-os állami tulajdonú társaság." szöveg,
    c) 21. § (3) bekezdés c) pontjában az "olyan" szövegrész helyébe az "- ide értve az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést vagy az erdőgazdálkodási integrációs szerződést is - olyan" szöveg,
    d) 25. §-ában az "illetve" szövegrész helyébe az "és" szöveg
    lép.
    60. §
    Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 4. § (9) bekezdésében az "alapító okiratát, és a" szövegrész.
    7. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
    61. §
    A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 1. § 17. pontjában az "Apis mellifera méhek" szövegrész helyébe az "Apis mellifera fajba tartozó háziméhek" szöveg lép.
    8. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
    62. §
    (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére)
    "e) az a) - d) pontban foglalt személyek vonatkozásában a tárgyévi jövedékiadó, népegészségügyi termékadó, mezőgazdasági támogatások rendelkezésre álló adatairól."
    (2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 8. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a tárgyévben elhunyt őstermelő, az agrárkamarai tag egyéni vállalkozó adóazonosító jeléről és adószámáról, valamint megszűnt agrárkamarai tag egyéni cég nevéről és adószámáról. Az állami adóhatóságnak az e bekezdés szerint nyújtott adatokat úgy kell átadnia, hogy azokból az agrárkamara számára megállapítható legyen az elhunyt őstermelő-, egyéni vállalkozó, illetve egyéni cég tagja elhalálozásának időpontja."
    (3) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 8. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:
    "(2f) Az agrárkamara jogosult - a megjelölt kötelező adatszolgáltatási időponton kívül is -kiegészítő adatszolgáltatást kérni az állami adóhatóságtól a (2)-(2a) bekezdésekben foglalt adatokra."
    63. §
    A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az agrárkamara tagjának joga, hogy)
    "a) részt vegyen a megyei küldöttek megválasztásában, e törvényben foglaltak és e törvényben foglaltak alapján megalkotott szabályok szerint,"
    64. §
    A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján technikai közreműködőként jogosult képviselni a meghatalmazót az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben, ezzel kapcsolatban az agrárkamara létrehozza és üzemelteti a kamarai meghatalmazások nyilvántartását."
    65. §
    (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az agrárkamara legfőbb szerve az öt évre választott országos küldöttgyűlés. Az országos küldöttgyűlés tagjai az országos küldöttek, valamint az agrárkamara megyei szervezetének elnökei."
    (2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik)
    "j) az agrárkamara elnökének, alelnökeinek, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;"
    (3) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az országos küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az országos, valamint a megyei küldöttgyűlési küldöttek választása rendjének a megállapítása azzal, hogy az országos küldöttgyűlés egyes döntéseket más agrárkamarai testületi szerv hatáskörébe utalhat."
    66. §
    A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Agrárkamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével minden agrárkamarai tag, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Az e bekezdésben foglalt kizáró okok fenn nem állásának a gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet nevében eljáró törvényes képviselő tekintetében is érvényesülnie kell."
    67. §
    (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az országos küldöttgyűlés által meghatározott időpontban a megyei küldöttek választása céljából megyénként választást kell tartani."
    (2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A megyei alakuló küldöttgyűlésen az adott megyei tisztségekre jelölt személyekre, valamint az adott megye által választható országos küldötteknek jelölt személyekre javaslatot az adott megyei küldöttválasztás során nyertes listát állító jelölő szervezet jogosult megtenni, az országos alakuló küldöttgyűlésen az országos tisztségekre jelölt személyekre, valamint a választottbíróság tagjainak jelölt személyekre javaslatot az országosan legtöbb nyertes megyei küldöttlistát állító jelölő szervezet jogosult megtenni."
    68. §
    (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az országos, illetve a megyei alakuló küldöttgyűlés megtartására, illetve az agrárkamarai választásra vonatkozó részletes szabályokat - a törvényben, valamint az agrárkamara alapszabályában foglaltakkal összhangban - az országos küldöttgyűlés által elfogadott eljárási szabályzat határozza meg a 19. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően."
    (2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 35. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) Az agrárkamarai választás eljárási szabályainak - az egyenlő szavazati jog kivételével - figyelemmel kell lenni a tagok és a küldöttek ágazati érdekeinek arányos és kiegyensúlyozott meghatározására.
    (3) A megyei küldöttválasztáson szavazásra jogosult kamarai tagok jegyzékét (a továbbiakban: választási tagjegyzék) a megyei küldöttgyűlési küldöttek választására vonatkozó szabályozóban rögzítettek szerint kell összeállítani. A választási tagjegyzék a kamara tagjegyzékén alapul. A választási tagjegyzék a megyei küldöttek mandátumának lejártát legfeljebb tizenkét hónappal megelőző időpontja szerinti tagjegyzék állapot alapján is meghatározható. A választási tagjegyzékre a 7/A. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell."
    69. §
    (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, országos, illetve megyei küldöttnek
    a) az a gazda választható, aki nagykorú, és az agrárkamara tagja,
    b) az a gazdálkodó szervezet választható, amely az agrárkamara tagja."
    (2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Gazdálkodó szervezet törvényes képviselője a gazdálkodó szervezet országos, illetve megyei küldötti jogait abban az esetben gyakorolhatja, ha vele szemben a (2) bekezdésben foglalt kizárási ok nem áll fenn."
    70. §
    A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
    71. §
    A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény
    a) 7. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában a "címét," szövegrész helyébe a "címét, telefonszámát," szöveg,
    b) 7. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "címét," szövegrész helyébe a "címét, telefonszámát, cégkapu azonosítóját," szöveg,
    c) 7. § (5) bekezdésében az "an) és aq) alpontja" szövegrész helyébe az "am) és ap) alpontja" szöveg,
    d) 7. § (7) bekezdésében az "a küldöttgyűlés" szövegrész helyébe az "az országos küldöttgyűlés" szöveg,
    e) 16. § (3) bekezdésében a "nyújtandó szolgáltatások" szövegrész helyébe a "nyújtandó, valamint e törvényben rögzítetteken felül további térítésmentesen nyújtott szolgáltatások" szöveg,
    f) 22. § (1) bekezdésében az "a küldöttgyűlések" szövegrész helyébe az "az országos küldöttgyűlések" szöveg és az "a" szövegrész helyébe az "az országos" szöveg,
    g) 23. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "agrárkamara küldöttgyűlése" szövegrész helyébe az "agrárkamara országos küldöttgyűlése" szöveg,
    h) 25. § (3) bekezdésében az "elnök" szövegrész helyébe az "elnökség" szöveg,
    i) 27. § (6) bekezdésében a "szervezeti egységének" szövegrész helyébe a "szervezet" szöveg,
    j) 32. § (2) bekezdésében az "a küldöttgyűlés" szövegrész helyébe az "az országos küldöttgyűlés" szöveg,
    k) 34. §-ában a "delegálhatnak" szövegrész helyébe a "választhatnak" szöveg
    lép.
    72. §
    Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény
    a) 2. § j) pontja,
    b) 18. § i) pontja,
    c) 19. § (2) bekezdés k) pontja,
    d) 27. § (5) bekezdésében az "és a (9)" szövegrész,
    e) 56. § (1) bekezdésében az " , az általuk befizetett 2013. évre esedékes kamarai tagdíjat kérelemre 60 napon belül vissza kell fizetni" szövegrész,
    f) 59/B. § (3) bekezdése,
    g) 2. mellékletében foglalt táblázat 2120. sora.
    9. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
    73. §
    A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 30. § (3) bekezdésében a "vele szemben" szövegrész helyébe a "vele, jogelődjével vagy ezek bármely tagjával szemben" szöveg lép.
    74. §
    Hatályát veszti a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 30. § (3) bekezdésében a "vagy jogutódja" szövegrész.
    10. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
    75. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletet tartalmazó szerződés, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat érvényességéhez szükséges az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott elektronikus regisztráció."
    76. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) E törvény alkalmazásában föld más célú hasznosításának minősül az erdő termelésből való időleges vagy végleges kivonása is."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a föld megszerzésekor megtette az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, majd a tulajdonjogot közeli hozzátartozója részére ruházza át, a közeli hozzátartozó tulajdonszerzési jogosultságának feltétele, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.
    (6) Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a földet az (1) bekezdésben meghatározott 5 éves időtartamon belül átruházza közeli hozzátartozója részére, a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a közeli hozzátartozóként tulajdonjogot szerző személy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a földet az 5 éves időtartamból még hátralévő ideig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja."
    77. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak. Egybefoglalt vételáron történő eladásra akkor is sor kerülhet, ha a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett földhasználója
    a) az eladó; vagy
    b) legalább három éve a vevő."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a földműves tulajdonostársat a 18. § (3) bekezdése alapján megillető elővásárlási jog csak akkor gyakorolható, ha ezen elővásárlási jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll."
    78. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 20. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
    (Elővásárlási jog nem áll fenn)
    "h) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás"
    (esetén.)
    79. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak - az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel - a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Ha a 23. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, akkor - a 20. §-ban foglalt esetek kivételével - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem minősül az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának.
    (1b) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1a) bekezdés szerinti döntését közli az eladóval, az adásvételi szerződés szerinti vevővel, valamint az adásvételi szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést az e törvényen, valamint más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.
    (1c) Ha az adásvételi szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, az adásvételi szerződést a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint -hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést az e törvényen, valamint más törvényen vagy a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival."
    (3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13-15. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve azt, amelyet közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell."
    80. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi
    a) a 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére; vagy
    b) a 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az eladó részére."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt
    a) a 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerinti közzétételre vonatkozó záradékkal ellátott, anonimizált adásvételi szerződés, valamint a jognyilatkozatok és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolás másolatával együtt elektronikus úton megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére,
    b) a 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi az eladó részére."
    (3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az átvett jognyilatkozatok eredeti példányának őrzéséről az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a jegyző gondoskodik és köteles azt a föld tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatban eljáró hatóság, vagy bíróság megkeresésére eredetben rendelkezésre bocsátani."
    81. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "23. §
    (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést először - kizárólag annak tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, vagy - a 20. §-ban foglalt esetek kivételével - megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és elrendeli a szerződés közzétételét.
    (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy
    a) az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
    b) az adásvételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13-15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,
    c) az adásvételi szerződésben a vevő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy
    d) az ingatlan tulajdoni lapján a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás ténye szerepel.
    (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a 22. § (1) bekezdés szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését, vagy megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.
    (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére a jegyző által megküldött okiratok közül az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat
    a) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
    b) nem az elővásárlásra jogosulttól származik,
    c) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy
    d) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a 1315. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait.
    (5) Ha a (3) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, és az elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az elővásárlásra jogosultat vagy jogosultakat, valamint az adásvételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít (a továbbiakban: jegyzék).
    (6) Nem kell a jegyzéket elkészíteni, ha a hirdetményi úton közölt adás-vételi szerződésre
    a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy
    b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem vehető figyelembe a (4) bekezdés értelmében."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a) az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
    b) az adásvételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13-15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,
    c) az adásvételi szerződésben a vevő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy
    d) az ingatlan tulajdoni lapján a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás ténye szerepel."
    82. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A föld tulajdonjogának a 67/A. § alapján vételi jog érvényesítésével történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, valamint a tulajdonos választási jogáról szóló rendelkezéseket. Az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából."
    83. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak. Egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adásra akkor is sor kerülhet, ha a földek bejegyzett földhasználója legalább három éve ugyanaz a személy és a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adása esetén, a földműves tulajdonostársat a 46. § (2) bekezdése alapján megillető előhaszonbérleti jog csak akkor gyakorolható, ha ezen előhaszonbérleti jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll."
    84. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak - az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel - a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 49. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Ha az 51. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát, - a 48. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem jelenti a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyását.
    (1b) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1a) bekezdés szerinti döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint a haszonbérleti szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli a haszonbérleti szerződést az e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival.
    (1c) Ha a haszonbérleti szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadónak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli a haszonbérleti szerződést az e törvényen, valamint más törvényen vagy a megállapodáson alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival."
    (3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá, ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 42. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve, amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell. A 46. § (3) bekezdésében meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés melyik pontjában (alpontjában) meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat."
    85. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi
    a) a 49. § (1a) bekezdésében foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére;
    b) a 49. § (1c) bekezdésében foglalt esetben a haszonbérbeadó részére."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt
    a) a 49. § (1a) bekezdésében foglalt esetben az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerinti közzétételre vonatkozó záradékkal ellátott, anonimizált haszonbérleti szerződés, valamint a jognyilatkozatok és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolás másolatával együtt elektronikus úton megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére,
    b) a 49. § (1c) bekezdésében foglalt esetben a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi a haszonbérbeadó részére."
    (3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az átvett jognyilatkozatok eredeti példányának őrzéséről az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a jegyző gondoskodik és köteles azt a földhasználati jogosultság megszerzésével kapcsolatban eljáró hatóság, vagy bíróság megkeresésére eredetben rendelkezésre bocsátani."
    86. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "51. §
    (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, vagy - a 48. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és elrendeli a szerződés közzétételét.
    (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy
    a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
    b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,
    c) a haszonbérleti szerződésben a haszonbérlő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat nem kerültek csatolták, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy
    d) a haszonbérbeadó a föld haszonélvezője, aki nem igazolta, hogy a tulajdonos részére a haszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét felajánlotta.
    (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az 50. § (1) bekezdés szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését, vagy megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.
    (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére a jegyző által megküldött okiratok közül az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi.
    (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult előhaszonbérleti jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat
    a) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
    b) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,
    c) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy
    d) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait.
    (6) Ha a (3) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.
    (7) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt haszonbérleti szerződésre
    a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy
    b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem vehető figyelembe a (4) bekezdés értelmében.
    (8) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetben az eljáró hatóság vizsgálja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben meghatározott feltételek fennállását."
    87. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    [A mezőgazdasági igazgatási szerv - az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl - a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha]
    "g) a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) vagy a haszonbérleti szerződésben szereplő egyéb ellenszolgáltatásra irányuló rendelkezés (ide értve a mezei leltár szerinti elszámolást) értéke aránytalan."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során a haszonbér értékét aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos haszonbér mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld fekvését, a föld minőségét (AK értékét), öntözhetőségét, művelhetőségét, közútról való megközelíthetőségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket, és legalább részben a haszonbérlő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos haszonbértől való eltérés esetén a haszonbérbe adó köteles bizonyítani a haszonbér értékének arányosságát.
    (2b) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara jelzéssel élhet a mezőgazdasági igazgatási szerv felé annak eljárása során a (2a) szerinti feltételek fennállása tekintetében. Ebben az esetben a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát az eljárásában az ügyfél jogállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv haszonbérleti szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozata elleni közigazgatási per vonatkozásában pedig keresetindítási jog illeti meg."
    88. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 58. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A haszonbér mértékének csökkentése esetén - a bíróság ítélete alapján történő csökkentés kivételével - igazolni kell a piaci körülmények lényeges megváltozását."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 58. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A haszonbérlet időtartama meghosszabbítása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv kizárólag azt vizsgálja, hogy a szerződés meghosszabbított időtartama megfelel-e a 44. §-ban meghatározott követelményeknek.
    (3b) A haszonbér mértékének csökkentése esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv kizárólag az újonnan megállapított haszonbérleti díj mértékének jogszabályi megfelelőségét vizsgálja."
    89. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Ha a mentesség az (1) bekezdés g) pontján alapul és a szerződés tárgyát képező földrészlet az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként nem szerepel, az ingatlan-nyilvántartási adatokból pedig nem állapítható meg egyértelműen az ingatlanon lévő épületek rendeltetése, akkor a kérelemhez csatolni kell az épületek rendeltetésének igazolására alkalmas dokumentumot."
    90. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 62. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó)
    "d) nem teljesítette a Fétv. 18/A. §-ában és 55/A. §-ában meghatározott kötelezettségeit"
    (figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.)
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggésben vállalt kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha az a használatnak a 13. § (2) bekezdése, a 42. § (2) bekezdése szerinti átengedése útján valósul meg."
    91. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha a 63. §-ban foglalt bírság kiszabása ellenére a kötelezett 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, és a 67/A. §-ban meghatározott intézkedések alkalmazásának bármely okból nincs helye, vagy azok nem vezettek eredményre, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az erdőnek minősülő föld, valamint a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a 65. §-ban meghatározottak szerint intézkedhet a föld kényszerhasznosításba adásáról."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Ha a kötelezett az állam tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságát szerződés útján megszerző személy, a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívja a tulajdonosi joggyakorlót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogszerű földhasználat helyreállítása érdekében."
    92. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 67/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha a 63. §-ban foglalt bírság kiszabása ellenére a jogsértésért felelős földtulajdonos 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot,
    a) hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvétel esetén a jegyzékben szereplő és a helyi földbizottság által támogatott személyt, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött adásvétel esetén az eladó által érvényesnek ítélt és rangsorolt elővásárlói jognyilatkozatot tevő személyt és az eredeti vevőt az akkor fennálló elővásárlási ranghelyük alapján, majd ezt követően
    b) az államot
    az érintett földterület vonatkozásában az eredeti vételáron, e törvény alapján vételi jog illeti meg."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 67/A. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha az adásvételi szerződésben több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására került sor, a vételi jog kizárólag azon ingatlanok esetében gyakorolható, amelyek vonatkozásában a 62. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.
    (2b) A mezőgazdasági igazgatási szerv a vételi jog gyakorlásának megnyílásáról szóló határozatot közli a tulajdonossal és egyidejűleg határidő tűzésével és a (2c) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetéssel felhívja, hogy jelölje meg a vételár megfizetéséhez szükséges adatokat. Ha a tulajdonos a határozat ellen közigazgatási pert indít, annak a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti intézkedésére halasztó hatálya van.
    (2c) Ha a tulajdonos a megállapított határidőn belül nem nyilatkozik, vagy nem jelöli meg a fizetéshez szükséges adatokat, a vételárat bírósági letétbe kell helyezni. Ha a letétben lévő összeget a jogosult 15 éven belül nem igényli, abban az esetben azt az állam földvásárlásra felhasználhatja."
    (3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 67/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (2a) bekezdés szerinti határozata véglegessé válását követően felhívja a jogosultak közül az első ranghelyen álló személyt vételi jogának gyakorlására.
    (4) A (3) bekezdés szerinti értesítéstől számított 60 napon belül gyakorolható a vételi jog a mezőgazdasági igazgatási szerv felé közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal, továbbá a teljesítőképesség és - készség megfelelő igazolásával. A határidő elmulasztása jogvesztő."
    (4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 67/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult hiányában, vagy e jogosult vételi jogának határidőben történő gyakorlása hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv a vételi jog gyakorlására az államot képviselő szervet hívja fel. Az államot képviselő szerv az állam vételi jogát a felhívás megérkezésétől számított 90 napon belül gyakorolhatja. Ha az ellenőrzéssel érintett föld korábbi tulajdonosa az állam volt, e § alkalmazásában vételi jog alatt visszavásárlási jogot kell érteni."
    (5) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 67/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) Ha a 35/A. § szerinti hatósági jóváhagyási eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv a földnek az e § alapján vételi jog érvényesítésével történő megszerzésének jóváhagyását megtagadja, akkor úgy kell tekinteni, hogy a jogosult vételi jogát nem gyakorolta.
    (9) A vételárat a tulajdonos által megjelölt módon vagy a (2c) bekezdés szerinti esetben bírósági letét útján a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyó döntését követő 30 napon belül kell megfizetni."
    93. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "c) a föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletet tartalmazó szerződés, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat elektronikus regisztrációjának szabályait;"
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "j) a föld tulajdonjogának és a föld használati jogosultságának megszerzésével kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályait."
    94. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény VII. Fejezete a következő 78. §-sal egészül ki:
    "78. §
    (1) E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módtv.3. hatálybalépése napján, vagy azt követően indult hatósági jóváhagyási eljárásban vagy ennek hiányában ingatlanügyi hatósági eljárásban, illetve az V. fejezet alá tartozó eljárások esetén a Módtv.3. hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.
    (2) A 21. § (5) bekezdésének, 49. § (4) bekezdésének és 58. § (3a) és (3b) bekezdésének a Módtv.3. által megállapított rendelkezéseit a Módtv.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A 8. § (1) bekezdésének, 21. § (1) bekezdésének, 22. § (1) és (3) bekezdésének, 23/A. § (2) bekezdésének, 30. § (1) bekezdésének, 35. § (5) bekezdésének, 50. § (1) és (3) bekezdésének, 55. § (1) bekezdésének, 58. § (4) bekezdésének a Módtv.3. megállapított rendelkezéseit 2023. február 1. napján, vagy azt követően indult hatósági jóváhagyási eljárásban vagy ennek hiányában ingatlanügyi hatósági eljárásban kell alkalmazni."
    95. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény
    a) 3. § (1) bekezdésében az "a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "földnek kell tekinteni az e törvény szerint tanyának minősülő földrészletet is" szöveg,
    b) 5. § 25. pontjában a "céljára létesített" szövegrész helyébe a "célját szolgáló" szöveg,
    c) 6. § (2) bekezdésében a "kisajátítással és" szövegrész helyébe a "kisajátítással - ideértve a kisajátítást pótló adásvétel és csere esetét is - és" szöveg,
    d) 13. § (1) bekezdésében a "10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban" szövegrész helyébe a "11. §-ban, a 17. §-ban, valamint a 36. § (1) bekezdés d) pontjában" szöveg,
    e) 21. § (1) bekezdésében a "céljából." szövegrész helyébe a "céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint." szöveg,
    f) 22. § (2) bekezdésében az "a) pontjában" szövegrész helyébe a "b) pontjában" szöveg,
    g) 23/A. § (2) bekezdésében a "(3) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(5) bekezdésben" szöveg,
    h) 23/A. § (2) bekezdésében az "(5)" szövegrész helyébe a "(3)" szöveg, a "jognyilatkozatának" szövegrész helyébe a "jognyilatkozata" szöveg és a "haladéktalanul megkeresi" szövegrész helyébe a "haladéktalanul elektronikus úton megkeresi" szöveg,
    i) 23/A. § (3) bekezdésében a "(4) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésben" szöveg,
    j) 27. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésében" szöveg,
    k) 27. § (2) bekezdés a) pontjában a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésében" szöveg,
    l) 30. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az adás-vételi szerződést záradékkal látja el" szövegrész helyébe a "kiállítja az adásvételi szerződéshez kapcsolódó záradékot" szöveg,
    m) 30. § (2) bekezdésében a "(4) bekezdésének" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésének" szöveg,
    n) 35. § (5) bekezdésében a "szerint az" szövegrész helyébe a "szerint kiállítja az" szöveg és a "jegyzőkönyvet záradékolja" szövegrész helyébe a "jegyzőkönyvhöz kapcsolódó záradékot" szöveg,
    o) 43. § (1) bekezdésében a "(2)-(5) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2)-(5) és (8) bekezdésében" szöveg,
    p) 51. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "megtagadja" szövegrész helyébe a "döntést hoz" szöveg és a "jóváhagyását" szövegrész helyébe a "jóváhagyásának a megtagadásáról" szöveg,
    q) 53. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésében" szöveg,
    r) 53. § (1) bekezdés a) pontjában a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésében" szöveg,
    s) 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "egyidejűleg a" szövegrész helyébe az "egyidejűleg kiállítja a" szöveg és a "szerződést záradékkal látja el" szövegrész helyébe a "szerződéshez kapcsolódó záradékot" szöveg,
    t) 55. § (2) bekezdésében a "(4) bekezdésének" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésének" szöveg,
    u) 58. § (4) bekezdésében a "szerv az" szövegrész helyébe a "szerv köteles kiállítani az" szöveg és a "bekezdése szerinti záradékkal köteles ellátni" szövegrész helyébe a "szerinti záradékot" szöveg,
    v) 67/B. §-ában az "5 év" szövegrész helyébe a "10 év" szöveg
    lép.
    96. §
    Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény
    a) 23/A. § (2) bekezdésében a "másolatának" szövegrész,
    b) 53. § (2) bekezdés a) pontja,
    c) 58. § (4) bekezdésében az "a módosított szerződést a" szövegrész.
    11. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
    97. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződésnek - a Földforgalmi törvény 13-15. §-ában meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a szerződő felek, illetve a szerző fél (a továbbiakban együtt: szerződő fél) következő adatait:
    a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy szerződő fél
    aa) természetes személyazonosító adatait,
    ab) személyi azonosítóját,
    ac) állampolgárságát,
    ad) lakcímét;
    b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy szerződő fél
    ba) állampolgársága szerinti úti okmányában feltüntetett természetes személyazonosító adatait,
    bb) állampolgárságát,
    bc) lakcímét,
    bd) értesítési címét.
    c) a gazdálkodó szervezet szerződő fél
    ca) megnevezését,
    cb) statisztikai azonosítóját,
    cc) cégjegyzékszámát, ha a gazdálkodó szervezet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,
    cd) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervet és a nyilvántartási számát,
    ce) székhelyét (telephelyét),
    cf) vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utónevét, lakcímét, illetve a törvényes képviselő családi és utónevét, tisztségét,
    cg) részéről eljáró meghatalmazott természetes személy családi és utónevét, lakcímét,
    ch) bélyegzőjének lenyomatát."
    98. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal történő közlése érdekében a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 21. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző), amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papíralapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az adásvételi szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 21. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző). A szerződéshez csatolni kell a Földforgalmi törvény 8. § (1) bekezdése szerinti elektronikus regisztrációt igazoló dokumentumot."
    (3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Az adásvételi szerződéshez csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, kivéve, amelyet közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell."
    99. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 18/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Azon személynek, aki a föld tulajdonjogának megszerzése során elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú földvásárlásra alapította, a föld birtokba vételét követő 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte, továbbá az átállási idő lejárta után igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik."
    100. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 18/C. §-sal egészül ki:
    "18/C. §
    (1) Ha a tulajdonszerzés célja a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása és feldolgozása, az elővásárlási jog gyakorlása során az elővásárlási jog jogosultjának az adásvételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy
    a) az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén, a föld birtokbavételét követően, ültetvény esetén annak termőre fordulásától, de legkésőbb a föld birtokbavételétől számított 7 éven belül megkezdve, legalább 10 éven keresztül a földrajzi árujelzővel ellátott terméket fog előállítani és feldolgozni, valamint
    b) az elővásárlási joggal érintett földterület tulajdonjogának az a) pontban meghatározott 10 éves időtartam alatt történő átruházása esetén a tulajdonjog átruházására azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a tulajdonjogot megszerző személy vállalja az a) pont szerinti kötelezettség teljesítését a 10 éves időtartam hátralévő ideje alatt.
    (2) A Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja alapján tett, az adás-vételi szerződésre vonatkozó elfogadó nyilatkozat akkor vehető figyelembe, ha az elővásárlási joggal érintett földön nem áll fenn a föld használatát harmadik személy számára az adás-vételi szerződés megkötését követő legalább három évre biztosító földhasználati jogviszony.
    (3) A földet az (1) bekezdésben foglalt elővásárlási jog gyakorlásával megszerző személynek az előállítási és feldolgozási tevékenység megkezdését követő egy éven belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ellenőrzését végző hatóság oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára jogosultként nyilvántartásba vette.
    (4) Az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozatok meglétét a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. §-a szerinti eljárásban vizsgálja."
    101. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az általa kezelt (1) bekezdés szerinti adatokat az ingatlanügyi hatóság részére, továbbá az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal történő közlése érdekében a jegyző részére, valamint a 35. §-ban meghatározott módon, az (1) bekezdés szerinti adatok közül az ügyfél nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét és az állampolgárságra vonatkozó adatát, valamint kamarai tagsági azonosító számát a helyi földbizottság részére adhatja át."
    102. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 30. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Az ügyintézés határidejébe nem számít bele a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdése szerinti közbenső döntés meghozatala és a 22. § (1) bekezdés szerinti okiratok mezőgazdasági igazgatási szervhez történő beérkezése közötti időtartam."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az eljárás az adásvételi szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik."
    103. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:
    "34/A. §
    A Földforgalmi tv. 21. § (1a) bekezdése szerinti közbenső döntéssel egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv megküldi a jegyző részére az adásvételi szerződés egy eredeti, nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát."
    104. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a megkereséshez csatolja
    a) a jegyző által a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldött, nem biztonsági okmányon szerkesztett, a Földforgalmi törvény 21. § (2) bekezdésében előírtak szerint a jegyző által anonimizált és a kormányzati portálon közzétételre került adás-vételi szerződés másolatát,
    b) az elfogadó jognyilatkozat olyan másolatát, amelyen a mezőgazdasági igazgatási szerv felismerhetetlenné teszi a jognyilatkozatot tevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a megkereséshez csatolja:
    a) a jegyző által a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldött, a Földforgalmi törvény 21. § (2) bekezdésében előírtak szerint a jegyző által anonimizált és a kormányzati portálon közzétételre került adás-vételi szerződés másolatát,
    b) az elfogadó jognyilatkozat olyan másolatát, amelyen a mezőgazdasági igazgatási szerv felismerhetetlenné teszi a jognyilatkozatot tevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot."
    105. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv kiállítja a jogügyletet tartalmazó szerződéshez, illetve okirathoz tartozó záradékot tartalmazó dokumentumot és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg."
    106. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A haszonbért - ide nem értve a (4) bekezdésben meghatározott eseteket - banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján kell megfizetni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
    (4) A haszonbér megfizetésére a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő módon is sor kerülhet
    a) abban az esetben, ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld vagy földek térmértékének összege nem éri el az 1 hektárt;
    b) hozzátartozók közötti haszonbérlet esetén; vagy
    c) tanya haszonbérletére irányuló jogügylet esetén."
    107. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Ha az ellenérdekű fél a kezdeményezéssel nem ért egyet, de a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazására nincs mód, vagy azzal nem kíván élni, a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását; ellenkező esetben a haszonbérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni. A bíróság a kezdeményezésben megjelölt kezdő időpontra nézve állapítja meg a piaci haszonbérleti díjat."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Ha a haszonbérleti szerződés úgy jött létre, hogy az előhaszonbérlő a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépett, a haszonbérlő az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a haszonbérleti szerződés időtartamától függetlenül és első alkalommal a haszonbérleti szerződés létrejöttétől számított 6 hónapon belül teheti meg. A bíróság a szerződés hatálybalépésétől állapítja meg a piaci haszonbérleti díjat."
    (3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) Ha a haszonbérlő a (7) bekezdésben foglaltak szerint a haszonbérleti szerződés létrejöttétől számított 6 hónapon belül kezdeményezte a haszonbérleti szerződés módosítását, a (3) és (5) bekezdésben meghatározottak alkalmazásának nincs helye."
    108. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal történő közlése érdekében a szerződést három eredeti példányban kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 49. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 53. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) A haszonbérleti szerződéshez csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat, kivéve, amelyet közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
    (2a) Ha a haszonbérbeadó a föld haszonélvezője, akkor a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell annak igazolását is, hogy a tulajdonos részére a haszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét felajánlotta."
    109. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 55/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Azon személynek, aki a föld használatának megszerzése során előhaszonbérleti jogát a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú földhasználatra alapította, a föld birtokba vételét követő 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv felé igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte, továbbá az átállási idő lejárta után igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik."
    110. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 55/C. §-sal egészül ki:
    "55/C. §
    (1) Ha a haszonbérlet célja a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása és feldolgozása, az előhaszonbérleti jog gyakorlása során az előhaszonbérleti jog jogosultjának a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az előhaszonbérleti joggal érintett föld teljes területén a föld birtokbavételét követően, ültetvény esetén annak termőre fordulásától, de legkésőbb a föld birtokbavételétől számított 7 éven belül megkezdve, a haszonbérlet időtartama alatt a földrajzi árujelzővel ellátott terméket fog előállítani és feldolgozni.
    (2) A földet az (1) bekezdésben foglalt előhaszonbérleti jog gyakorlásával megszerző személynek az előállítási és feldolgozási tevékenység megkezdését követő egy éven belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ellenőrzését végző hatóság oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára jogosultként nyilvántartásba vette.
    (3) Az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozatok fennállását a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 51. §-a szerinti eljárásban vizsgálja."
    111. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "64. §
    A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdésének alkalmazásában a föld használata átengedésének tilalma nem vonatkozik a 65. §-ban meghatározott alhaszonbérbe adásra. A 65. §-ban és a Földforgalmi törvény 42. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével az alhaszonbérbe adásra kötött szerződés semmis."
    112. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (A szívességi földhasználati szerződés megszűnik)
    "e) közeli hozzátartozók közti jogügylet esetén a szerződő felek közötti közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésével, e tényhelyzet beálltát követő 30. napon,
    f) családi mezőgazdasági társaság részére történő használatba adás esetén a családi mezőgazdasági társaságban fennálló tagsági viszony bármilyen okból történő megszűnésével, e tényhelyzet beálltát követő 30. napon."
    113. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha a haszonbérlő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag."
    114. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés írásban érvényes, azt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha az integrátor a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag. A 71. § (1a) bekezdésében foglalt esetben a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján - a 72. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával -számított kétharmados döntése szükséges."
    115. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 68/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja. Az erdőkezelőnek nem kell az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak minősülnie, ha az erdőkezelő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag."
    116. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 80. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Az eljárás a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.
    (2) Az ügyintézés határidejébe nem számít bele a Földforgalmi tv. 51. § (1) bekezdése szerinti közbenső döntés meghozatala és az 50. § (1) bekezdés szerinti okiratok mezőgazdasági igazgatási szervhez történő beérkezése közötti időtartam."
    117. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 81/A. §-sal egészül ki:
    "81/A. §
    A Földforgalmi tv. 49. § (1a) bekezdése szerinti közbenső döntéssel egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv megküldi a jegyző részére a haszonbérleti szerződés egy eredeti példányát."
    118. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "83. §
    A mezőgazdasági igazgatási szerv a földhasználati szerződés jóváhagyása esetén kiállítja a szerződéshez tartozó záradékot tartalmazó dokumentumot és azt a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg megküldi a szerző félnek, valamint - az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti eljárás lefolytatása érdekében - az ingatlanügyi hatóságnak."
    119. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 88. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött ügylet esetén, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a Földforgalmi tv. 67/A. §-ában foglaltak alkalmazásának van helye, felhívja az eladót az általa az adásvételi ügylet kapcsán befogadott, érvényesnek ítélt és rangsorolt elővásárlói jognyilatkozatot tevő személyek, illetve az adásvételi szerződés szerinti vevő adatainak megküldésére."
    120. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 91. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A mezőgazdasági igazgatási szerv évente január 31-ig egy alkalommal hirdetményt tesz közzé annak érdekében, hogy kényszerhasznosítóként történő kijelölésre a földművesek vagy mezőgazdasági termelőszervezetek kérelmet nyújthassanak be. A hirdetményt a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján és a székhelyén, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben kell közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell)
    "b) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kérelmet a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani, melyben meg kell jelölni a kényszerhasznosítóként történő kijelölés esetén az általa művelni vállalt földek művelési ágát vagy művelési ágait és a földek fekvése szerinti járást vagy járásokat."
    121. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki:
    [Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó földek - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza
    a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználójának]
    "ce) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervet és a nyilvántartási számát;"
    122. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 95. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) Tanya földhasználati jogosultságának megszerzése esetén, ha a szerződés tárgyát képező földrészlet az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként nem szerepel, az ingatlan-nyilvántartási adatokból pedig nem állapítható meg egyértelműen az ingatlanon lévő épületek rendeltetése, akkor a bejelentési adatlaphoz csatolni kell továbbá az épületek rendeltetésének igazolására alkalmas dokumentumot."
    123. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 99. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (A földhasználati összesítő igénylésére jogosult)
    "f) a szőlőültetvények telepítésének engedélyezésével, valamint a szőlőültetvények telepítésének és kivágásának ellenőrzésével összefüggésben a hegybíró."
    124. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény XVIII. Fejezete a 108/B. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
    "20/F. a mezőgazdasági földeken fennálló haszonélvezeti jogok ex lege megszüntetése miatt indult C-235/17. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet végrehajtásának különös szabályai"
    125. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 108/B-108/Q. §-sal egészül ki:
    "108/B. §
    (1) Az olyan természetes vagy jogi személy, akinek haszonélvezeti jogát a 108. § (1) bekezdésének 2014. április 30-án hatályos rendelkezése alapján törölték az ingatlan-nyilvántartásból (a továbbiakban: törölt haszonélvező), illetve jogutódja ezen alcím szerint igényelheti a törölt haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzését, valamint az ezen alcím szerinti kompenzációt.
    (2) A törölt haszonélvező, illetve jogutódja a haszonélvezeti jog törlésével összefüggésben az állammal, illetve az állami szervekkel szembeni igényeit kizárólag az ezen alcím szerinti eljárások keretében érvényesítheti.
    108/C. §
    (1) A törölt haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló hatósági eljárást (a továbbiakban: visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás), valamint a törölt haszonélvezeti joggal összefüggő kompenzációra irányuló hatósági eljárást (a továbbiakban: kompenzációs eljárás) kérelemre a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) folytatja le.
    (2) A törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésének ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló hatósági eljárást (a továbbiakban: visszajegyzés átvezetésére irányuló eljárás) - az NFK-nak a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárásban hozott döntése alapján - az ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatja le.
    (3) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárásban és a kompenzációs eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, a visszajegyzés átvezetésére irányuló eljárásban - az ezen alcím szerinti eltérésekkel - az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt kell alkalmazni.
    108/D. §
    (1) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelmet
    a) a törölt haszonélvező, vagy
    b) - jogi személy törölt haszonélvező jogutódlása esetén - a törölt haszonélvező jogutódja
    nyújthatja be.
    (2) A kompenzációs eljárás iránti kérelmet
    a) a törölt haszonélvező, vagy
    b) - a törölt haszonélvező természetes személy halála vagy jogi személy jogutódlása esetén - a törölt haszonélvező jogutódja
    nyújthatja be.
    (3) A kérelmeket az NFK honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.
    (4) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelem 2022. július 1-je és 2022. december 31-e között nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
    (5) Ha kérték a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását, a kompenzációs eljárás iránti kérelem a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás és a visszajegyzés átvezetésére irányuló eljárás (a továbbiakban együtt: visszajegyzési eljárás) lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül nyújtható be.
    (6) Ha nem kérték a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását, a kompenzációs eljárás iránti kérelem 2022. július 1-je és 2022. december 31-e között nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
    (7) A törölt haszonélvező jogutódja a kompenzációs eljárás iránti kérelmet 2022. július 1-je és 2022. december 31-e között nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
    (8) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell, hogy törölt haszonélvezőnek vagy a törölt haszonélvező jogutódjának minősül.
    108/E. §
    (1) Az NFK 2022. május 7-ig értesítést küld a törölt haszonélvező, illetve jogutódja részére.
    (2) Az értesítés részletes tájékoztatást tartalmaz
    a) a törölt haszonélvezőt, illetve jogutódját ezen alcím szerinti megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről,
    b) az ezen alcím szerinti eljárásokról, azok lefolytatásának feltételeiről, valamint a feltételek nemteljesítésének jogkövetkezményeiről,
    c) a kérelmek formanyomtatványának internetes elérhetőségéről,
    d) az eljáró hatóságokról és azok elérhetőségeiről.
    (3) Az értesítés mellékletét képezi a kérelmek formanyomtatványa.
    (4) Az értesítést a hatósági döntések közlésére irányadó szabályok szerint elektronikus úton kell megküldeni a címzett ismert elérhetőségére. Ha ennek feltételei hiányoznak, az értesítést a címzett ismert címére postai úton, ajánlott küldeményként kell megküldeni.
    (5) Az értesítést - személyes adatok feltüntetése nélkül - az NFK honlapján is közzé kell tenni 2022. december 31-ig.
    108/F. §
    (1) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárásban ügyfélnek minősül
    a) a törölt haszonélvező, illetve jogutódja,
    b) az ingatlan, illetve annak tulajdoni hányada, amelyet a törölt haszonélvezeti jog korábban terhelt, illetve a törlést követően ezen ingatlanból kialakított azon ingatlan vagy ingatlanok, melyek területére a törölt haszonélvezeti jog korábban kiterjed (a továbbiakban: érintett ingatlan) ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, haszonélvezője,
    c) az érintett ingatlanra bármely jogcímen kötelmi jellegű használati jogosultsággal rendelkező személy (a továbbiakban: használati jogosultsággal rendelkező személy),
    d) mindazon személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az eljárás tárgya közvetlenül érinti.
    (2) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás tárgya az arról való döntés, hogy a kérelem alapján a haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba visszajegyezhető-e.
    (3) Ha a visszajegyzés ezen alcím szerinti feltételei a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület egészére fennállnak, akkor a haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségét - az érintett ingatlan vagy ingatlanok, illetve ezek természetben meghatározott részének megjelölésével - a teljes területre kell megállapítani.
    (4) Ha a visszajegyzés ezen alcím szerinti feltételei a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület csak egy részére állnak fenn, akkor a haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségét - az érintett ingatlan vagy ingatlanok, illetve ezek természetben meghatározott részének megjelölésével - arra a területre kell megállapítani, melyre a visszajegyzés feltételei fennállnak, és a többi terület tekintetében - az érintett ingatlan vagy ingatlanok, illetve ezek természetben meghatározott részének megjelölésével - azt kell megállapítani, hogy a haszonélvezeti jog nem jegyezhető vissza.
    (5) Ha a visszajegyzés ezen alcím szerinti feltételei a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület egyik részére sem állnak fenn, akkor - az érintett ingatlan vagy ingatlanok, illetve ezek természetben meghatározott részének megjelölésével - a teljes terület tekintetében azt kell megállapítani, hogy a haszonélvezeti jog nem jegyezhető vissza.
    (6) A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségéről kell döntést hozni, ha
    a) nem minősül jóhiszeműnek a (7) bekezdés szerinti valamelyik személy, és
    b) a (7) bekezdés szerinti jogi akadály nem áll fenn.
    (7) Az ügyfelek közül nem minősül jóhiszeműnek az érintett ingatlan
    a) tulajdonosa, ha tulajdonjoga a haszonélvezeti jog törlésekor is fennállt,
    b) tulajdonosa, ha tulajdonjoga 2018. március 6. napja után kötött vagy ezt megelőzően kötött, de a földforgalmi törvénynek megfelelő eljárás - ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárást is - érdekében az említett napot követően az illetékes hatósághoz benyújtott szerződés, illetve 2018. március 6. napja után tett végintézkedés alapján keletkezett,
    c) tulajdonosa, ha tulajdonjoga 2018. március 6. napja után keletkezett (a szerződés és az öröklés esetét ide nem értve),
    d) tulajdonosa, ha a b) vagy c) pont alapján jóhiszeműnek minősül ugyan, de az ingatlanra 2018. március 6. napja után haszonélvezeti jogot alapított,
    e) haszonélvezője, ha e jogát 2018. március 6. napja után kötött szerződéssel vagy tett végintézkedéssel alapították, vagy tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg a maga javára fenntartotta,
    f) tulajdonosa, ha tulajdonjogát az a)-d)pont szerinti tulajdonostól örökléssel szerezte.
    (8) A visszajegyzés jogi akadályának minősül, ha az érintett ingatlant kisajátították, vagy tulajdonjogát kisajátítást pótló adásvételi szerződéssel átruházták.
    (9) Nem akadálya az eljárás lefolytatásának és a visszajegyzésnek, ha a határozott időre alapított haszonélvezeti jog - törlés hiányában - a határozott idő lejárta folytán a kérelem benyújtásakor vagy a visszajegyezhetőségről szóló döntés meghozatalakor már megszűnt volna. Ez esetben - ha a visszajegyzés feltételei fennállnak - a haszonélvezeti jogot a törléskor még hátralévő időtartammal egyező időtartamra kell visszajegyezni.
    (10) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás megindulásának tényét az NFK kérésére az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni.
    (11) Az NFK döntése ellen megindított közigazgatási pert a keresetlevél benyújtását követő 60 napon belül kell befejezni.
    (12) A perben perújításnak nincs helye.
    (13) A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lezárultnak minősül, ha
    a) az NFK döntésével kapcsolatos közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő perindítás nélkül letelt, vagy
    b) az NFK döntésével kapcsolatosan indított közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatot hozott, és
    ba) a bíróság határozata folytán nem szükséges az NFK-nak a döntését módosítania, vagy
    bb) a bíróság határozata folytán az NFK meghozta a szükséges döntést és e döntés ellen nem indult közigazgatási per, vagy a megindított közigazgatási perben jogerős határozatot hozott a bíróság, illetve a bíróság határozata alapján az NFK meghozta a szükséges döntést.
    108/G. §
    Ha a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lezárultnak minősül, az NFK a döntését megküldi az ingatlanügyi hatóságnak
    a) az eljárás megindításáról szóló tényfeljegyzés törlése, valamint
    b) haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségéről szóló döntése esetén a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésének ingatlan-nyilvántartási átvezetése
    érdekében.
    108/H. §
    (1) A törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésével egyidejűleg az érintett ingatlanra - a törlést követően - bejegyzett haszonélvezeti jogra vonatkozó bejegyzést hivatalból úgy kell módosítani, hogy a visszajegyzett haszonélvező e jogát teljes körűen gyakorolhassa.
    (2) Ha az érintett ingatlan használati jogosultsággal rendelkező személy használatában áll, a törölt haszonélvező a haszonélvezeti jog visszajegyzésével a használatba adó helyébe lép.
    108/I. §
    (1) A 108/D. § (5) bekezdés alkalmazásában a visszajegyzési eljárás akkor minősül lezárultnak, ha
    a) a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lezárultnak minősül, és az NFK a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt teljes területre nézve azt állapítja meg, hogy a törölt haszonélvezeti jog nem jegyezhető vissza az ingatlan-nyilvántartásba, vagy
    b) az ingatlanügyi hatóság az NFK-nak a haszonélvezeti jog - a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület egészére vagy annak egy részére történő - visszajegyezhetőségét megállapító döntését követően döntött a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzése tárgyában.
    (2) Az eljárásban ügyfélnek minősül:
    a) a törölt haszonélvező, vagy a törölt haszonélvező jogutódja (ezen és a 108/K. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező),
    b) az érintett ingatlannak a haszonélvezeti jog törlésekori tulajdonosa vagy annak jogutódja (ezen és a 108/K. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tulajdonos),
    c) mindaz a személy, akitől a kérelmező a haszonélvezeti jog törlésére tekintettel bármilyen formában juttatást kapott.
    (3) A kompenzációs eljárás tárgya az arról való döntés, hogy a kérelmezőt e törvény alapján megilleti-e kompenzáció, és ha igen, részére mekkora összegű kompenzáció jár.
    (4) A kompenzációt az állam fizeti meg.
    108/J. §
    (1) A 108/F. § (9) bekezdés szerinti esetben a 108/K. § szerinti kompenzáció nem jár, de ha a visszajegyzési eljárás eredményeként a haszonélvezeti jog olyan ingatlanon kerül visszajegyzésre, amelynek értéke, jövedelmezősége a körülmények megváltozása folytán jelentősen csökkent, a kérelmező igényt tarthat a vagyoni hátránnyal arányos kompenzációra.
    (2) Az e § szerinti kompenzáció iránti kérelem a 108/D. § (5) bekezdése szerinti határidőben nyújtható be. A kérelmezőnek megfelelően igazolnia kell az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását.
    108/K. §
    (1) A kompenzáció alapja a törölt haszonélvezeti jog egyévi értéke. Az egyévi érték a haszonélvezeti joggal korábban terhelt ingatlan - haszonélvezeti jog törlésekori - forgalmi értékének 1/20-a.
    (2) Ha a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére nem került sor, határozott időre alapított haszonélvezeti jog esetében a kompenzáció mértéke
    a) természetes személy esetében az egyévi érték szorozva a haszonélvezeti jog időtartamából a törlést követően még hátralévő évek számával, de legfeljebb az egyévi érték
    aa) 15-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 25 évesnél fiatalabb volt,
    ab) 13-szorosa, ha a haszonélvező a törléskor 25-35 éves volt,
    ac) 11-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 35 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb volt,
    ad) 9-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 45-55 éves volt,
    ae) 7-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 55 évesnél idősebb, de 65 évesnél fiatalabb volt,
    af) 5-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 65 éves vagy annál idősebb volt;
    b) jogi személy esetében az egyévi érték szorozva a haszonélvezeti jog időtartamából a törlést követően még hátralévő évek számával, de legfeljebb az egyévi érték 15-szöröse.
    (3) Ha a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére nem került sor, határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog esetében a kompenzáció mértéke
    a) természetes személy esetében az egyévi érték
    aa) 15-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 25 évesnél fiatalabb volt,
    ab) 13-szorosa, ha a haszonélvező a törléskor 25-35 éves volt,
    ac) 11-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 35 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb volt,
    ad) 9-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 45-55 éves volt,
    ae) 7-szerese, ha a haszonélvező a törléskor 55 évesnél idősebb, de 65 évesnél fiatalabb volt,
    af) 5-szöröse, ha a haszonélvező a törléskor 65 éves vagy annál idősebb volt;
    b) jogi személy esetében az egyévi érték 15-szöröse.
    (4) Ha a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére sor került, a kompenzáció mértéke az egyévi érték szorozva a törlés és a visszajegyzés közötti évek számával.
    (5) A kompenzáció mértékének számítása során töredékév esetében az egyévi érték arányos részét kell figyelembe venni.
    (6) Ha a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület csak egy részére vonatkozóan kerül sor a haszonélvezeti jog visszajegyzésére, a kompenzáció számítása során a haszonélvezeti jog egyévi értékének olyan arányú részét kell alapul venni, mint amilyen mértékben a visszajegyzéssel, illetve a vissza nem jegyzéssel érintett terület nagysága aránylik a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület nagyságához.
    108/L. §
    (1) Az NFK a kérelem beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a 108/K. § alapján mekkora összegű kompenzációra jogosult.
    (2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül benyújtott kérelme esetén, amelyben a kérelmező igazolja, hogy a 108/K. § alapján megállapított összegen felül egyéb igénye is van, az NFK a 108/K. § alapján számított összegtől eltérő mértékben is megállapíthatja a kompenzáció összegét az adott ügy egyedi körülményeire és az azok megfelelő igazolására figyelemmel (kiegészítő kompenzáció), különös tekintettel az alábbiakra:
    a) alak, forma, területi méret,
    b) fekvés,
    c) elhelyezkedés,
    d) megközelíthetőség, útviszonyok,
    e) domborzati és lejtésviszonyok,
    f) vízjárás rendezettsége,
    g) művelést gátló tereptárgyak,
    h) kultúrállapot,
    i) szokásost meghaladó fagy-, jég-, vadkár valószínűség,
    j) öntözés, öntözhetőség,
    k) kerítettség,
    l) üzemszerű művelést szolgáló építmények,
    m) tápanyag-gazdálkodás, agrokémiai beavatkozás,
    n) környezeti szennyezettség és tartós környezetkárosodás,
    o) a földterület természeti védettsége,
    p) melioráció.
    (3) Az NFK az e § szerinti kiegészítő kompenzáció, valamint a 108/K. § szerinti kompenzáció meghatározásakor figyelembe veszi azt, ha a törölt haszonélvező a haszonélvezeti jogának törlését követően az érintett ingatlan birtokában maradt, és élvezte annak hasznait.
    108/M. §
    A 108/K. és a 108/L. § szerint megállapított kompenzációt csökkenteni kell annak a juttatásnak az értékével, amelyet a kérelmező a tulajdonostól vagy bárki mástól a haszonélvezeti jog törlésére tekintettel bármilyen formában kapott.
    108/N. §
    A 108/K-108/M. § szerint megállapított összeg után a haszonélvezeti jog törlésének időpontjától a kifizetés napjáig kamat jár. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat két százalékponttal emelt mértékével. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
    108/O. §
    (1) Ha a kompenzáció összege a tulajdonos által történt juttatás hiányában a 108/M. § szerint nem került csökkentésre, a kérelmezőt a tulajdonossal szemben a haszonélvezeti jogának törlésére tekintettel megillető minden igény e törvény erejénél fogva - a kompenzáció kifizetésével egyidejűleg - az államra száll.
    (2) A kompenzációt egy összegben, az NFK döntését követő 15 napon belül kell a kérelmező részére megfizetni.
    108/P. §
    (1) Az NFK döntése ellen megindított közigazgatási pert a keresetlevél benyújtását követő 60 napon belül kell befejezni.
    (2) A bíróság a perben a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.
    (3) A perben perújításnak nincs helye.
    108/Q. §
    (1) A haszonélvezeti jogoknak a 108. § (1) bekezdésének 2014. április 30-án hatályos rendelkezése alapján történő törlése ellen kezdeményezett, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági eljárásban a bíróság a visszajegyezhetőségről, a kompenzációra való jogosultságról és a kompenzáció mértékéről ezen alcím rendelkezései alapján - a visszajegyezhetőség, a kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció mértékének megállapítására irányuló kereseti kérelem hiányában is - dönt.
    (2) A bíróság tájékoztatja a peres feleket az (1) bekezdésben foglaltakról a Módtv.3. hatálybalépésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a bírósági eljárást befejező jogerős érdemi határozat meghozataláig. A bíróság a tájékoztatás során a felperest egyúttal nyilatkozattételre felhívja, hogy 15 napon belül nyilatkozzon, ha nem kéri a bíróság (1) bekezdés szerinti döntését, hanem fenntartja az eredeti kereseti kérelmét.
    (3) Ha a felperes a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem tesz, akkor a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követően
    a) polgári bírósági eljárás esetén a felperesnek - amennyiben az állam a bírósági eljárásban nem alperes - az államot alperesként perbe kell vonnia,
    b) közigazgatási per esetén a bíróság az NFK-t perbe állítja.
    (4) A haszonélvezeti jogoknak a 108. § (1) bekezdésének 2014. április 30-án hatályos rendelkezése alapján történő törlése ellen kezdeményezett olyan bírósági eljárásban, amelyben a bíróság a Módtv.3. hatálybalépéséig meghozta a bírósági eljárást befejező jogerős érdemi határozatot, a bírósági eljárásban részt vevő törölt haszonélvező, illetve jogutódja az ezen alcím szerinti igényeit jogosult ezen alcím szerint érvényesíteni.
    (5) Az ezen alcím szerinti eljárásokban eljáró hatóságokat és bíróságokat a (4) bekezdés szerinti bírósági eljárásban hozott döntés és az azokban megállapított tényállás nem köti."
    126. §
    (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény a következő 110/F. §-sal egészül ki:
    "110/F. §
    (1) E törvénynek a Módtv.3.-mal megállapított rendelkezéseit - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat - azok hatálybalépését követően indult hatósági jóváhagyási eljárásban, vagy ha nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, akkor az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kell alkalmazni.
    (2) A 17. § (2) bekezdésének, 18/A. § (4) bekezdésének, 53. § (2) bekezdésének a Módtv.3. által megállapított rendelkezéseit a Módtv.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell."
    (2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 110/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A 13. § (1) bekezdésének, a 17. § (1) bekezdésének, a 35. § (2) bekezdésének, a 37. § (3) és (5) bekezdésének, a 39/A. § (4) bekezdésének, a 53. § (1) bekezdésének, a 83. §-nak, a 94. § (1) bekezdés c) pontjának, a 34/A. §-nak és a 81/A. §-nak a Módtv.3. által megállapított rendelkezéseit 2023. február 1. napján vagy azt követően indult hatósági jóváhagyási eljárásban, vagy ha nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, akkor azok hatálybalépését követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásban kell alkalmazni."
    127. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
    a) 34. § (1) bekezdésében a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2), (3) és (4) bekezdésében" szöveg,
    b) 34/A. §-ában az "egy eredeti, nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát" szövegrész helyébe a "másolatát" szöveg,
    c) 35. § (1) bekezdésében a "23. § (5) bekezdésének" szövegrész helyébe a "23/A. § (2) bekezdésének" szöveg,
    d) 36. § (2) bekezdésében a "(1)-(2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2), (3) és (4) bekezdésében" szöveg,
    e) 37. § (5) bekezdésében a "szerződés (3) bekezdés szerint záradékolt két példányát" szövegrész helyébe a "szerződést és az ahhoz tartozó záradékot" szöveg,
    f) 39/A. § (4) bekezdésében a "szerv a" szövegrész helyébe a "szerv kiállítja a" szöveg és a "nyilatkozat két eredeti példányát látja el jóváhagyó záradékkal" szövegrész helyébe a "nyilatkozathoz tartozó záradékot" szöveg,
    g) 53. § (1) bekezdésében a "szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal történő közlése érdekében a szerződést három eredeti példányban" szövegrész helyébe a "szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint" szöveg,
    h) 71. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában az ""ismeretlen"" szövegrész helyébe a ""címzett ismeretlen", "kézbesítés akadályozott"" szöveg,
    i) 72. § (1) bekezdésében a "harmadik személy" szövegrész helyébe a "tulajdonostárs vagy harmadik személy" szöveg,
    j) 81. § (1) bekezdésében a "(1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2), (3) és (4) bekezdésében" szöveg,
    k) 81/A. §-ában az "egy eredeti példányát" szövegrész helyébe a "másolatát" szöveg,
    l) 107. §-ában a "18/A-18/B. §" szövegrész helyébe a "18/A-18/C. §" szöveg és az "55/A-55/B. §" szövegrész helyébe az "55/A-55/C. §" szöveg
    lép.
    128. §
    Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
    a) 2/A-2/C. §-a,
    b) 30. § (4) bekezdése,
    c) 31. §-a,
    d) 9/A. alcíme,
    e) 71. § (1a) bekezdésében a "harmadik" szövegrész,
    f) 94. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,
    g) 104. § (1) bekezdés f) pontja,
    h) 108. § (1) bekezdésében a "haszonélvezeti jog továbbá" szövegrész,
    i) 108. § (2)-(5) bekezdése.
    12. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
    129. §
    A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény
    a) 3. § (3) bekezdés 6. pontjában az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a szőlészetről és borászatról szóló törvény (a továbbiakban: Btv.) végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg,
    b) 9. § (4) bekezdés b) pontjában az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg,
    c) 134. § (5) bekezdésében az "a (3) bekezdés második fordulata szerinti terméket" szövegrész helyébe a "saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbort" szöveg,
    d) 135. §-ában az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg,
    e) 136. § (1) bekezdésében az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg,
    f) 137. § (1) bekezdésében az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg,
    g) 137. § (2) bekezdésében az "az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban" szöveg
    lép.
    13. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
    130. §
    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 22. alcíme a következő 36/D. §-sal egészül ki:
    "36/D. §
    Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 6. § (6) és (7) bekezdése a 2021. évi adókötelezettség megállapítása során még alkalmazható."
    14. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása
    131. §
    (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "1. harmadlagos mű: a vízügyi igazgatási szervek által kezelt és üzemeltett vizilétesítmény, valamint a mezőgazdasági öntözési igények tényleges felmerülésének helye között elhelyezkedő üzemi szintű mezőgazdasági vízellátást biztosító, öntözési célú vagy kettős működésű vízilétesítmény és az öntözési körzet többletvizeit elvezető vízilétesítmény;"
    (2) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 1. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "5. öntözési körzet: az öntözési közösség elismeréséről szóló döntésben meghatározott, az öntözési közösség működésére szolgáló és az öntözési közösség tagjai által öntözni kívánt külterületi földrészleteket magába foglaló terület;"
    (3) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 1. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "6. üzemeltetési szerződés: a Nemzeti Földalapba tartozó harmadlagos művek vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltaknak megfelelő működtetése érdekében a mezőgazdasági termelővel, az öntözési közösséggel vagy a mezőgazdasági vízszolgáltatóval kötött szerződés."
    132. §
    Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "5. §
    Az öntözési igazgatási szerv öntözésfejlesztési területet jelöl ki az aktív felszíni víztestekhez kapcsolódó öntözőfürtök, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek, a talajtani és vízföldtani adottságok, a domborzati és a vízrajzi viszonyok és az öntözés gazdaságossága figyelembevételével a felszíni vízből ellátott öntözési célú vízilétesítmény hatásterületének megfelelően. Egy földrészlet csak egy öntözésfejlesztési terület része lehet."
    133. §
    Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az érvényes öntözésfejlesztési terv a benne meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az öntözésfejlesztési terv a kiadásától számított 20 évig hatályos."
    134. §
    (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Öntözési közösségként olyan a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők. Az öntözési körzet területén mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személyek az öntözési közösség tagjává válhatnak."
    (2) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, kizárólag mezőgazdasági termelők tagságával működő gazdasági társaság vagy szövetkezet öntözési közösségként akkor is elismerhető, ha az öntözési körzet területén található földrészletek használati jogával a tagok mellett a gazdasági társaság vagy szövetkezet is rendelkezik. A gazdasági társaság vagy szövetkezet használati joga az öntözési körzet területén található földrészletek területének legfeljebb 25%-ára terjedhet ki."
    135. §
    Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az öntözési körzet az öntözési igazgatási szervnek az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő javaslata alapján csak az öntözési közösség tagjai által öntözni kívánt egymástól elkülönülő, vagy a közösség tagjai használatában nem álló közbeékelődött területeket is magába foglaló körbehatárolt külterületi földterületeken jelölhető ki. Az öntözési körzet a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb 10 000 ha, a b) pontja szerinti esetben legfeljebb 1 000 ha területen jelölhető ki."
    136. §
    (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Az öntözési közösség vagy a 7. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelők által öntözni kívánt területre, továbbá olyan mezőgazdasági termelők számára, akik a 7. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott nagyságot el nem érő területen öntözési beruházást kezdeményeznek, az öntözési igazgatási szerv a mezőgazdasági termelők kérelmére környezeti körzeti tervet készít abban az esetben, ha
    a) az érintett földrészletek vonatkozásában nincs hatályos öntözésfejlesztési terv;
    b) az érintett földrészletek vonatkozásában a hatályos öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételektől el kívánnak térni.
    (2) Az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hatóság környezeti körzeti tervet jóváhagyó határozata tartalmazza, a környezeti körzeti terv a jóváhagyással lép hatályba. Az érvényes környezeti körzeti terv a benne meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az érvényes környezeti körzeti tervnek megfelelő öntözéses beruházás és a környezeti körzeti tervben meghatározott feltételek szerint történő öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. A környezeti körzeti terv a kiadásától számított 20 évig hatályos."
    (2) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az öntözésfejlesztési tervek hatálybalépése nem érinti a környezeti körzeti terv hatályát."
    137. §
    Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az öntözési igazgatási szerv a vízjogi engedélyezési eljárásban megbízás alapján képviseli
    a) az öntözési közösséget,
    b) a 7. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelőt,
    c) az olyan mezőgazdasági termelőt, aki a 7. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott nagyságot el nem érő területen öntözési beruházást kezdeményez,
    ha a beruházás megfelel az öntözésfejlesztési tervnek."
    138. §
    Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény a következő 12/A. és 12/B. §-sal egészül ki:
    "12/A. §
    (1) A harmadlagos mű üzemeltetéséről, fenntartásáról a magántulajdonú harmadlagos mű üzemeltetésére vízjogi engedéllyel rendelkező személy, ennek hiányában a tulajdonos gondoskodik.
    (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének az üzemeltetési engedélyes vagy a tulajdonos úgy is eleget tehet, ha a harmadlagos mű fenntartását, üzemeltetését sorrendben átengedi:
    a) az öntözési közösségnek,
    b) a mezőgazdasági termelőnek, vagy
    c) a mezőgazdasági vízszolgáltatónak.
    (3) A fenntartási, üzemeltetési feladatok átengedésére ingyenesen is sor kerülhet a felek megállapodása alapján.
    (4) Az öntözési igazgatási szerv a feladataihoz szükséges földrészlet tulajdonjogát az állam javára történő felajánlás esetén ingyenesen vagy ellenérték fejében adásvétellel vagy cserével megszerezheti. Az így az állam tulajdonába kerülő ingatlan a Nemzeti Földalapba tartozik.
    12/B. §
    A Nemzeti Földalapba tartozó harmadlagos művet a Nemzeti Földügyi Központ maga üzemelteti, vagy szerződés alapján hasznosításra átengedheti."
    139. §
    Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az öntözési igazgatási szerv számára - a saját térinformatikai rendszerben történő kezelés céljából - az öntözési igazgatási szerv feladatellátásához szükséges, más adatkezelők által előállított, illetve kezelt állami térinformatikai adatbázisokból származó adatállományokat a térinformatikai adatbázisok kezelésére jogosultak (a továbbiakban: adatszolgáltatók) a külön megállapodásokban rögzített formában, tartalommal és ütemezés szerint ingyenesen továbbítják."
    140. §
    Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény
    a) 1. § 4. pontjában az "öntözési kerület" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési terület" szöveg,
    b) 6. § (1) bekezdésében az "öntözési kerület területére" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési területre" szöveg,
    c) 6. § (2) bekezdésében az "öntözési kerületben" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési területen" szöveg és az "öntözési igazgatási szerv meghatározza" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési tervet jóváhagyó határozatban meghatározásra kerül" szöveg,
    d) 6. § (3) bekezdésében az "Az öntözésfejlesztési" szövegrész helyébe az "Az érvényes öntözésfejlesztési" szöveg és a "tervben" szövegrész helyébe a "tervet jóváhagyó határozatban" szöveg,
    e) 6. § (5) bekezdésében az "öntözési kerületek" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési terület" szöveg,
    f) 6. § (6) bekezdésében az "öntözési kerületeket" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési területeket" szöveg és a "rendszeresen" szövegrész helyébe az "5 évente" szöveg,
    g) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a "zöldség-gyümölcstermesztés" szövegrész helyébe a "növénykultúra és szántóföldi ipari növény termesztése" szöveg,
    h) 9. § (1) bekezdésében a "közösség elismerésében" szövegrész helyébe a "közösséget elismerő határozatban" szöveg és az "öntözési kerület" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési terület" szöveg,
    i) 15. § (2) bekezdés a) pontjában az "öntözési kerületre" szövegrész helyébe az "öntözésfejlesztési területre" szöveg,
    j) 23. §-ában a "12. §-a" szövegrész helyébe a "12-12/B. §-a" szöveg
    lép.
    141. §
    Hatályát veszti az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény
    a) 6. § (2) bekezdésében a " , halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati" szövegrész,
    b) 6. § (3) bekezdésében a " , halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati" szövegrész,
    c) 6. § (6) bekezdésében a " , halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati" szövegrész.
    15. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény módosítása
    142. §
    A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Védett természeti területnek minősülő földrészlet esetében a vételi jog gyakorlásának feltétele a földügyért felelős miniszter hozzájárulása a földrészletnek az állami tulajdonból történő kikerüléséhez."
    16. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása
    143. §
    A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kérelmet vissza kell utasítani, ha)
    "f) a folyamatban lévő megosztás tényének bármely okból bekövetkezett törlésétől számított 30 napon belül az adott ingatlant érintően ismételten kérelmet tesznek, ide nem értve azt az esetet, ha a törlésre a tulajdonjog öröklés jogcímen történő bejegyzése, illetve a kisajátítás folytán bekövetkező tulajdonváltozás átvezetése okán kerül sor."
    144. §
    A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan - ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat - nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó."
    145. §
    A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az ellenérték megfizetését - annak összegétől függetlenül - az egyezségi döntésben részt nem vevő, az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs részére bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni."
    146. §
    A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az ellenérték megfizetését - annak összegétől függetlenül - bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni az 5. § (2) bekezdése szerinti bizonytalan személyű tulajdonostárs, a tulajdonostárs ismeretlen örököse, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs, továbbá azon tulajdonostárs részére, aki a teljesítéshez szükséges adatokat nem bocsátja a bekebelező tulajdonostárs rendelkezésére."
    147. §
    A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 4. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
    "17/A. §
    (1) Ha az ellenérték megfizetését bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, annak összegét a letevő akkor követelheti vissza, ha a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemről az ingatlanügyi hatóság olyan tartalmú végleges döntést hozott, mely alapján a tulajdonjog bejegyzésére nem kerülhetett sor.
    (2) Ha az ingatlanügyi hatóság eljárása az (1) bekezdés szerinti döntéssel zárult, azonban a jogorvoslati kérelem következtében a hatóságot a bíróság új eljárásra utasítja, vagy a kérelmező ismételten kéri a tulajdonjogának bejegyzését ugyanazon ingatlanra vagy ingatlanokra, a kérelmező igazolni köteles, hogy az ellenérték továbbra is bírósági letétben van.
    (3) A bírósági letétbe helyezéssel kapcsolatban felmerült költségeket és illetéket a letevő viseli, az a letétbe helyezett összegből nem vonható le.
    (4) Ha a letétbe helyezett összegnek a letevő részére való visszafizetésének nincs helye, a bírósági kezelés (őrzés) megszüntetésére akkor kerül sor, ha a tulajdonjogot bejegyző határozat véglegessé válásától számított tizenöt éven belül a pénzt a jogosult nem veszi át. A letétként kezelt pénzt ezen határidő elteltét követően a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv részére kell átutalni, mely összeget az állam földvásárlásra használhat fel."
    148. §
    (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében önálló földrészletként kialakított közút a települési önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerül. A földrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához szükséges terület aranykorona értékével a kialakítandó földrészleteket kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell."
    (2) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 46. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést megelőzően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről és azok helyszíni bemutatásáról."
    149. §
    A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 5. § (4) bekezdés a) pontjában az ""ismeretlen"" szövegrész helyébe az ""ismeretlen", "kézbesítés akadályozott"" szöveg lép.
    17. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása
    150. §
    (1) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "c) kiegészítő őstermelői tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, továbbá mező- és erdőgazdasági szolgáltatás;"
    (2) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "e) mező-, erdőgazdasági tevékenység: a Földforgalmi törvény 5. § 18. pontjában meghatározott mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget;"
    (3) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "h) saját gazdaság: a természetes személy saját vagy az őstermelők családi gazdasága tagjainak közös használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, valamint mezőgazdasági termelőeszközök azon köre, amelyre nézve az érintett személyt vagy személyeket megilleti a termelés szervezésének, valamint - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével - a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága."
    151. §
    (1) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az őstermelők családi gazdasága alapításának céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek, amely tartalmazza:)
    "b) a folytatandó őstermelői tevékenységeket,"
    (2) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 7. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés módosításáról vagy az (1) bekezdésben meghatározott szerződés bármely tag által történő felmondásáról, valamint a tagok hozzátartozói minőségében a hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyében bekövetkezett változásról az őstermelők családi gazdaságának képviselője 15 napon belül értesíti az Agrárkamarát.
    (6) Az Agrárkamara törli a nyilvántartásból az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó adatokat a mezőgazdasági őstermelő vonatkozásában
    a) a 10. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, vagy
    b) ha az (1) bekezdésben meghatározott szerződést a tag felmondja."
    152. §
    A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az őstermelők családi gazdaságának képviselője a többi tag képviseletében az őstermelők családi gazdasága tevékenysége körében az ügyek vitelére jogosult, a többi tag nevében csak azok meghatalmazása esetén szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket."
    153. §
    (1) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 13. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza)
    "7. a mezőgazdasági termelő FELIR azonosítóját és tevékenységazonosítóját,
    8. a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból törlésének dátumát a 19. §-nak megfelelően, valamint az őstermelői igazolvány érvényesítésének dátumát,"
    (2) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 13. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza)
    "10. a mezőgazdasági őstermelő által termesztett növénykultúrák, -fajok megnevezését,"
    (3) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő 22. és 23. ponttal egészül ki:
    (Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza)
    "22. az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból törlésének dátumát a 19. §-nak megfelelően,
    23. az őstermelők családi gazdasága tagjait és FELIR azonosítójukat a 19. §-nak megfelelően, valamint a családi gazdálkodót."
    154. §
    (1) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságokról, azok azonosítása, más családi mezőgazdasági társaságoktól való megkülönböztetése, továbbá a jogszabályoknak megfelelő működésük ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a) pontjában, és b) pontjának ba), bd), bf) alpontjában meghatározott adatkörben nyilvános és a családi mezőgazdasági társaság minősítés vonatkozásában közhiteles. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat az Agrárkamara a honlapján teszi közzé."
    (2) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja a
    következő ac)-ae) alponttal egészül ki:
    (A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartása tartalmazza
    a családi mezőgazdasági társaság)
    "ac) adószámát;
    ad) székhelyét;
    ae) nyilvántartási számát;"
    (3) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vétel iránti kérelméhez mellékelni kell a létesítő okiratot és a tagok hozzátartozói láncolatának igazolását."
    (4) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A családi mezőgazdasági társaság tagjai a nyilvántartási adatukban bekövetkezett változásról kötelesek az Agrárkamarát 15 napon belül értesíteni."
    (5) A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő adatokról és azok változásáról adatot szolgáltat
    a) statisztikai célból egyedi azonosításra nem alkalmas módon az agrárpolitikáért felelős miniszternek, továbbá
    b) egyedi azonosításra alkalmas módon az állami adó- és vámhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a kormányhivatalnak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervnek a tevékenységükre vonatkozó jogszabályban foglalt ellenőrzési feladataik ellátása érdekében."
    155. §
    A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 19. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) A mezőgazdasági őstermelők, az őstermelők családi gazdaságának, valamint a családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vételére, adatainak módosítására, nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás 2022. december 31. napjáig nem kezdeményezhető elektronikusan."
    156. §
    A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény
    a) 2. § b) pontjában a "hozzátartozói által" szövegrész helyébe a "hozzátartozói és egyenesági rokonai által" szöveg,
    b) 2. § g) pontjában a "tevékenység, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget" szövegrész helyébe az "őstermelői tevékenység" szöveg,
    c) 3. § (4) bekezdésében a "kiegészítő tevékenységéből" szövegrész helyébe a "kiegészítő őstermelői tevékenységéből" szöveg, a "kiegészítő tevékenységből" szövegrész helyébe a "kiegészítő őstermelői tevékenységből" szöveg, a "kiegészítő tevékenység" szövegrész helyébe a "kiegészítő őstermelői tevékenység" szöveg és a "kiegészítő tevékenységet" szövegrész helyébe a "kiegészítő őstermelői tevékenységet" szöveg,
    d) 5. § (1) bekezdésében a "jogszerűségét." szövegrész helyébe a "jogszerűségét, illetve az őstermelői termékként történő értékesítés jogszerűségét." szöveg,
    e) 5. § (2) bekezdésében a "termék forgalomból" szövegrész helyébe a "termék, illetve mezőgazdasági őstermelői termékként értékesített áru forgalomból" szöveg,
    f) 7. § (7) bekezdés b) pontjában a "60" szövegrész helyébe a "15" szöveg,
    g) 12. § (3) bekezdésében a "nyilvántartási számmal" szövegrész helyébe a "FELIR azonosítóval" szöveg,
    h) 13. § (1) bekezdés 14. pontjában a "tevékenység-azonosítóját," szövegrész helyébe a "tevékenység-azonosítóját és a tevékenységek kezdetének és befejezésének dátumát," szöveg,
    i) 13. § (2) bekezdésében a "10-17., 20. és 21. pontja" szövegrész helyébe a "10-17., 20., 21., 22. és 23. pontja" szöveg,
    j) 13. § (4) bekezdésében az "a kormányhivatalnak" szövegrész helyébe az "a társadalombiztosítási és családtámogatási szervnek, a kormányhivatalnak" szöveg,
    k) 14. § (2) bekezdésében az "illetve kiegészítő" szövegrész helyébe az "illetve Földforgalmi törvényben meghatározott kiegészítő" szöveg,
    l) 15. § (6) bekezdés e) pontjában a "kiegészítő" szövegrész helyébe az "a Földforgalmi törvényben meghatározott kiegészítő" szöveg,
    m) 19. § (5) bekezdésében a "június 30." szövegrész helyébe a "december 31." szöveg
    lép.
    157. §
    Hatályát veszti a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 15. § (4) bekezdése.
    18. Záró rendelkezések
    158. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
    (2) A 2. alcím, a 35-40. §, a 41. § (1) bekezdése, a 42. § (1) és (3) bekezdése, a 45. §, a 46. §, a 4. alcím, a 6-9. alcím, a 76-79. §, a 80. § (1) bekezdése, a 81. § (1) bekezdése, a 82-84. §, a 85. § (1) bekezdése, a 86-92. §, a 94. § (1) bekezdése, a 95. § a)-d), f), g), i)-k), m), o), q), r), t) és v) pontja, a 96. § b) pontja, a 98. § (1) és (3) bekezdése, a 99-103. §, a 104. § (1) bekezdése, a 106-117. §, a 119. §, a 120. §, a 122-125. §, a 126. § (1) bekezdése, a 127. § a), c), d), h)-j) és l) pontja, a 128. § b), c), e), h) és i) pontja, a 12. alcím, a 14. alcím, a 16. alcím és a 17. alcím és az 1. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.
    (3) A 41. § (2) bekezdése, a 42. § (2) bekezdése, a 43. § és a 44. § 2022. március 1-jén lép hatályba.
    (4) A 75. §, a 80. § (2) és (3) bekezdése, a 81. § (2) bekezdése, a 85. § (2) és (3) bekezdése, a 93. §, a 94. § (2) bekezdése, a 95. § e), h), l), n), p), s) és u) pontja, a 96. § a) és c) pontja, a 97. §, a 98. § (2) bekezdése, a 104. § (2) bekezdése, a 105. §, a 118. §, a 121. §, a 126. § (2) bekezdése, a 127. § b), e)-g) és k) pontja és a 128. § a), d), f) és g) pontja 2023. február 1-jén lép hatályba.
    159. §
    E törvény
    a) 55-57. §-a, 58. § a) pontja, 59. § a)-b) pontja, 60. §-a, 138. §-a, továbbá 9. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
    b) 59. § d) pontja, 99. §-a, 100. §-a, 109-111. §-a, 150-154. §-a, 156. § a)-l) pontja, 157. §-a, továbbá 10., 15. alcíme az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján
    sarkalatosnak minősül.
    1. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    "1. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez
    Az agrárkamara tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) alapján:
    "
    INDOKOLÁS
    Általános indokolás
    Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    A törvényjavaslat 17 törvény módosítását tartalmazza. Az érintett törvények a következőek:
    1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
    2. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény,
    3. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény,
    4. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény,
    5. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény,
    6. a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény,
    7. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény,
    8. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény,
    9. a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény,
    10. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény,
    11. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény,
    12. a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény,
    13. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény,
    14. az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény,
    15. a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény,
    16. a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása
    17. a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény.
    Az egyes törvények módosításának indokait a részletes indokolás tartalmazza.
    Részletes indokolás
    1-3. §
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény kedvező szabályokat állapít meg az őstermelők adókötelezettségére vonatkozóan, ezért egyre több mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó jelezte, hogy a jövőben őstermelőként folytatná tevékenységét. Az egyéni vállalkozói jogállás megszüntetésének esetére az Szja tv. a megszűnés szabályait rendeli alkalmazni, amely olyan esetekben is adókötelezettség keletkezéséhez vezet, amikor a mezőgazdasági vállalkozó tevékenységét nem fejezi be, csak a tevékenység végzésének kereteit módosítja. A mezőgazdasági tevékenység továbbfolytatására tekintettel indokolt, hogy speciális adózási szabályok segítsék azokat, akik a tevékenységüket nem megszüntetni szeretnék, hanem őstermelői keretek között folytatni. A szabályok lehetővé teszik a korábban igénybe vett kedvezmények további érvényesítését, az értékcsökkenés folytatását és az elhatárolt veszteség további figyelembevételét.
    4. §
    A Vtv. a korábbiakban is biztosította annak lehetőségét, hogy meghatározott kivétellel a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, ugyanakkor annak feltételei eddig nem kerültek szabályozásra. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja, egyértelműsíti.
    A vadászterület tulajdonosi közössége jogi minősítését tekintve speciális kényszer jogközösség, mivel a vadászterület határának megállapításával a törvény erejénél fogva (ipso jure) jön létre és a vadászterület megszűnésekor ugyancsak a törvény erejénél fogva szűnik meg, tehát a vadászterület tulajdonosi közössége mint jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetnek nem minősülő egyéb szervezet a vadászterület létrejöttéhez és megszűnéséhez kötődik és osztja annak jogi sorsát. A vadászterületen belüli földtulajdonosok vonatkozásában az önkéntesség sem érvényesül, hiszen a személyes szándéktól függetlenül mindenki tagja a közösségnek, akinek vadászatra alkalmas földtulajdona van a vadászterület határán belül. Ehhez igazodóan, mivel a szervezet megszűnését nem a tagok határozzák el, szükséges, hogy a törvény a lényegi kérdések vonatkozásában rendelkezzen a tulajdonosi közösség megszűnésekor szükséges intézkedésekről.
    5. §
    A módosítással elérni kívánt cél a korábbi méltánytalan szabályozás megszüntetésével annak kimondása, hogy a földtulajdonosi közösség gyűlésén meghozott határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított három hónapon belül lehet megtámadni a bíróságnál, amely határidő jogvesztő. Ez egyaránt, megkülönböztetés nélkül biztosítja a megtámadás lehetőségét a gyűlésen részt vevő, és az onnan esetlegesen önhibájukon kívül távolmaradó személyeknek, azzal, hogy a határozat meghozatalától számított három hónapon túl nincs lehetőség a sérelmezett döntés megtámadására, elkerülve ezzel is az esetleges indokolatlan pereskedést.
    6. §
    A mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályokat már nem csupán a Polgári törvénykönyv, hanem a földforgalmi szabályozás is tartalmazza, amire figyelemmel a rendelkezést általánosan indokolt megfogalmazni.
    7-8. §
    A haszonbérleti díj mértékének meghatározása tekintetében nincs jelenleg olyan általános elfogadott, objektív mérce, útmutató, határérték, osztályozás, szabályozás, amely minden esetben irányadó lenne, és amelyet a haszonbérleti szerződés megkötése során a feleknek figyelembe kellene venniük. A haszonbérleti díj mértékét számos tényező befolyásolhatja, melyre tekintettel indokolt a jelenlegi zárt felsorolás feloldása a módosítás átvezetésével. A módosítás eredményeként az új rendelkezés bevezetését az indokolja, hogy a vad elől tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterületen okszerű vadgazdálkodási tevékenység nem folytatható, amely terület vonatkozásában haszonbérleti díj nem jár.
    A Vtv. nem kellő pontossággal szabályozza a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés megszűnésének esetén követendő eljárást. A szerződés bármilyen okból előálló megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője köteles a megszűnést követő hatvan napon belüli időpontra összehívni a tulajdonosi gyűlést és a tulajdonosi gyűlés dönt az új haszonbérleti szerződés feltételeiről és a haszonbérlő személyéről.
    9. §
    A szétválasztáson belül történhet kiválás, amikor az érintett vadászterület változatlanul fennmarad azzal, hogy a területe csökken a kivált vadászterület területével, a létrejött új területen a tulajdonosi közösség dönt a képviselő és a jogosult személyéről, a haszonbérlet feltételeiről, a működési szabályzatról.
    Különválás esetén a szétválasztással érintett vadászterület megszűnik, és két vagy több új vadászterület jön létre, és minden új vadászterület esetében dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról.
    Az egyesítésen belül beolvadás során a beolvadó vadászterület megszűnik, a befogadó vadászterület a beolvadó területtel növekszik, egyebekben, így különösen a képviselő és a vadászatra jogosult személyében a befogadó vadászterület esetében változás nem történik.
    Összeolvadás esetén a korábbi vadászterületek megszűnnek, és új vadászterület jön létre, ahol dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról.
    10. §
    A Vtv. alapján a sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat a kímélete érdekében gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni. A nem lőfegyverrel folytatott hagyományos vadászati módok (agarászat, solymászat) során kegyelemlövésre nincs minden esetben lehetőség, ezért indokolt a módosítás.
    11. §
    A módosítás pontosítást, egyértelműsítést tartalmaz, azzal, hogy a vadászati hatóság már nem csak a vadászterület egésze, hanem annak meghatározott része vonatkozásában is rendelkezhet akként a határozatában, hogy korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát.
    12. §
    A Vtv. alapján a vadgazdálkodásért felelős miniszter a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatokat tájegységenként tájegységi fővadászok útján látja el. Erre tekintettel indokolt annak rögzítése, hogy a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról az érintett tájegységi fővadásszal egyeztetve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel dönt. Továbbá alapvető elvárás, hogy a jóváhagyott éves terv legyen összhangban a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakkal. A módosítással beépíteni kívánt új rendelkezések egyrészt kialakítják a már régóta fennálló gyakorlat jogszabályi hátterét, másrészt megteremti a vadászati hatóság részéről az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak történő adatszolgáltatás jogalapját.
    13. §
    A Vtv. 48. § (2) bekezdésének e) pontja szerint az Országos Vadgazdálkodási Adattár tartalmazza az éves vadgazdálkodási tervek adatait, ezért logikailag indokolt az a kiegészítés, hogy az Adattárnak a vadgazdálkodási jelentések adatait is tartalmaznia szükséges.
    14. §
    A hivatásos vadászokról az Országos Magyar Vadászkamara is nyilvántartást vezet, így indokolt a törvényben annak rögzítése, hogy a vadászati hatóság a hivatásos vadászok tekintetében mind a nyilvántartásba vételről, mind a nyilvántartásból való törlésről rendelkező döntését megküldje a Vadászkamara részére is.
    15. §
    Az egyes vadászható nagyvadfajokat a törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg, ezért a módosítással érintett törvényi rendelkezésben nem indokolt az egyes nagyvadfajok tételes felsorolása.
    A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben indokolt a törvényben rögzíteni, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár, amely kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni. A módosítással a lődíj tekintetében az eddig is meglévő, jogszabály által előírt természetbeni juttatás (lőszer) átkerül az ágazati törekvésekkel összhangban munkabér jellegű kategóriába, mely a törvény végrehajtására kiadott rendelet módosításával válik majd teljessé. A módosítás indoka, hogy a lőszerben való lődíj kifizetés már idejét múlt, a kifizetése kevéssé ellenőrizhető, továbbá a fegyver és lőszer tárolás tekintetében adott esetben akár szabálytalanságot eredményező mennyiséget is jelenthet. A lődíj munkabér jellegű kifizetése esetén a vadászatra jogosult költségei valamelyest emelkednek, ugyanakkor a hivatásos vadász munkabér jellegű bevételhez jut, amely a központi költségvetés terén adó és járulék bevételt generál.
    16. §
    A Vtv. 57. § (5) bekezdésében rögzített felelős személy fogalma korábban nem került egyértelműen meghatározásra, a módosítás ezt a hiányosságot szünteti meg.
    17. §
    A Vtv. 57. § (5) bekezdésében rögzített felelős személy fogalma korábban nem került egyértelműen meghatározásra, a módosítás ezt a hiányosságot szünteti meg.
    18. §
    A vadászjegy és a vadászati engedély feltételeinek pontosítása.
    19. §
    A módosítás megszünteti a törvény eltérő helyein található, de azonos szabályozást tartalmazó rendelkezéseit, és egyértelműsíti, hogy a vadászjegyet a Vadászkamara állítja ki, azzal, hogy pontosítja, miszerint a vadászjegyet nem naptári évenként, hanem vadászati évenként kell érvényesíteni.
    20. §
    A módosítás pontosítja a vadászati felelősségbiztosításra, illetve annak megléte igazolására irányadó szabályokat.
    21. §
    A 64. § (1) bekezdésének újraszabályozásával pontosításra kerül, hogy a vadásznak a vadászat alkalmával milyen dokumentumokat kell minden esetben magánál tartania, és azokat a meghatározott ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatnia.
    22. §
    A módosítással pontosításra kerül a vadászjegynek, illetve a vadászati engedélynek a vadászati hatóság általi visszavonására vonatkozó rendelkezések, azzal, hogy a vadászati hatóság a visszavonásról rendelkező, véglegessé vált döntésről értesíti a Vadászkamarát, amely intézkedik a vadászjegy érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről.
    23-24. §
    Jogtechnikai módosítás, amely az egyes vadgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 412/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit emeli törvényi szintre. Ennek keretében a Vtv.-ben kerül meghatározásra a vadászvizsga ellenőrzése, valamint a vadászvizsga eredményének esetleges érvénytelenítésével kapcsolatos rendelkezések.
    Általános jogalkotási alapelv, hogy egy szabályozás ne legyen indokolatlanul többszintű. Tekintettel erre, valamint az ahhoz fűződő kiemelt közérdekre, hogy a vadásztársadalom, mint fő jogalkalmazó fokozott biztonsággal igazodhasson el a vadászat, mint veszélyes üzemi felelősséggel járó tevékenység gyakorlásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések között, ezért a vadászvizsgával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket is egységesen a Vtv.-nek szükséges meghatároznia.
    Tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel, képesítéssel rendelkező személyek a szakirányú képzés során a vadgazdálkodás területének ismeretanyagát magasabb szinten sajátítják el, mint a vadászvizsgát megelőző tanfolyamon résztvevők, indokolt annak kimondása, hogy e személyek a megszerzett szaktudásra figyelemmel mentesülnek a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól.
    25. §
    Az egyes vadászható nagyvadfajokat a törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg, ezért a módosítással érintett törvényi rendelkezésben nem indokolt az egyes nagyvadfajok tételes felsorolása.
    26. §
    A Vtv. 71. § (1) bekezdés 3. és 15. pontjának módosítását a nagyvad társasvadászatára vonatkozó szabályozás újragondolása, és annak mentén a korábbitól eltérő rendelkezések megalkotása teszi indokolttá.
    A Vtv. általános jelleggel tiltja a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használatát, ugyanakkor egyes vadfajok állományának hatékony szabályozása érdekében indokolt ezen tilalom alól jogszabályban meghatározott kivétel lehetőségének megteremtése. A törvény korábban is biztosította a fényszóró használatát, ugyanakkor egyes vadfajok (pl. aranysakál, róka) esetében az állomány szabályozására, a túlszaporodás problémájának kezelésére önmagában ez már nem elegendő, így további megoldásra, elektronikus akusztikai eszköz használatára van szükség.
    A módosítás az európai uniós szabályozásnak megfelelően egyértelműsíti, pontosítja, hogy a vadászati hatóság milyen esetekben, mely kiemelkedően fontos célok elérése, valamint értékek védelme érdekében engedélyezheti a mesterséges fényforrás, illetve az elektronikus akusztikai eszköz használatát az egyes meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából.
    27. §
    A vadászható nagyvadfajok trófeabemutatási kötelezettségének egységesítése érdekében kerül rögzítésre, hogy a vadászatra jogosultnak az elejtett vad trófeáját az elejtéstől - elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől - számított harminc napon belül kell trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutatnia.
    A módosítás egyben biztosítja annak lehetőségét is, hogy a vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja.
    28. §
    A módosítással az Országos Trófeabíráló Testület tevékenységére, működésére, a testület összetételére vonatkozó szabályok kiegészítése, pontosítása és racionalizálása valósul meg.
    29. §
    A vadvédelmi bírság kiszabása, mint szankció alkalmazása esetköreit indokolt kibővíteni azzal, hogy vadvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget.
    A vadvédelmi bírság kiszabása, mint szankció alkalmazása esetkörének kibővítését indokolja továbbá az is, ha valaki vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki. Ezen jogsértés miatt korábban a Vtv. alapján csak a vadászatra jogosult volt szankcionálható, mégpedig vadgazdálkodási bírság kiszabásával. A gyakorlatban azonban több esetben a jogsértést nem vadászatra jogosult követte el, hanem magánszemély, ugyanakkor vele szemben nem vadgazdálkodási bírság, hanem csak vadvédelmi bírság kiszabására van lehetőség. A módosítással tehát e tekintetben a bírságolás lehetősége csak részben kerül kiterjesztésre, mellyel ugyanakkor az elérni kívánt cél az, hogy kellő visszatartó erőt jelentsen a tárgyi jogsértés tekintetében.
    30. §
    A tulajdonosi képviselő és a vadászatra jogosult személyének nyilvántartásba vétele iránti ügyekben is szükséges - az esetlegesen a vadászterület határának megállapításával, a tulajdonosi gyűlések határozatainak megtámadásával, a haszonbérleti szerződés felmondásával kapcsolatos nem ritkán több évig húzódó peres eljárások jogerős befejezését követően - a hatósági döntés módosítása vagy visszavonása.
    31. §
    A tájegységi fővadász szakirányítási feladatköre bővítésre kerül azzal, hogy a tájegységi fővadász közreműködhet a trófeabírálati tevékenységben. A módosítás indoka, hogy ezáltal a tájegységi fővadász segítséget nyújthat a vadászati hatóság részére a trófeabírálattal kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában.
    32. §
    A felhatalmazó rendelkezések között a vadászjegy és a vadászati engedély érvényesítése mellett az érvénytelenítésükre irányadó szabályozás megalkotásának lehetőségére vonatkozó módosítás, továbbá a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályainak rendeletben történő megállapítására vonatkozó felhatalmazás.
    33. §
    Rendelkezni szükséges arról, hogy a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összege a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére fordíthatóvá váljon.
    34. §
    Hatályon kívül helyezésre kerülő rendelkezések, amelyek szükségességét a módosítással eszközölt pontosítások, egyértelműsítések indokolnak.
    35. §
    A Vadászkamaráról szóló törvényben, annak megalkotásakor rögzítésre került a Vadászkamara székhelyének meghatározása. Az eltelt több mint 20 évben a Vadászkamara tevékenységi köre, hatósági és köztestületi feladatai megváltoztak mellyel összefüggésben a székhely meghatározására alapvetően a Vadászkamara alapszabálya alkalmas, annak törvényben való rögzítésére nincs szükség.
    36. §
    A rendelkezés egyrészről az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénnyel kapcsolatos koherenciát, másrészről a kötelező vadászkamarai tagsággal összefüggő eljárások pontosítását biztosítja.
    37-38. §
    A rendelkezések a vadászkamarai tagok (sport- és hivatásos vadászok) nyilvántartásával kapcsolatos feladat pontosítását szolgálják, valamint a Vadászkamara kezdeményezésére kialakítandó új típusú vadászjegy kiadásával kapcsolatos hatósági eljárás jogszabályi alapjait teremtik meg.
    Régi szakmai igény, hogy a hivatásos vadászokat ne lakóhelyük, hanem szolgálati helyük (munkahelyük) alapján tartsa nyilván az érdekképviselet, hiszen a hivatásos vadászok továbbképzésének alapja a nyilvántartás helye. Az intézkedés ügyfélbarát, mert a hivatásos vadász az éves továbbképzést a jövőben nem a bejelentett lakóhelye szerint köteles teljesíteni, hanem szolgálati helye szerint, mely a szakmai feladatellátáshoz is jobban tud alkalmazkodni. Fentiek kiegészülnek azzal, hogy a kötelező vadászkamarai tagsággal összefüggő eljárások pontosítására is sor kerül.
    39. §, 41-44. §, 46. §
    A rendelkezések a vadászkamarai tagok (sport- és hivatásos vadászok) nyilvántartásával kapcsolatos feladat pontosítását szolgálják, valamint a Vadászkamara kezdeményezésére kialakítandó új típusú vadászjegy kiadásával kapcsolatos jogszabályi alapokat teremtik meg.
    40. §
    A rendelkezés a vadászjegy éves, vadászati évekhez kötött érvényesítésének kezdőnapját határozza meg, mely a vadászjegy érvényesítés ügymenetének pontosítása.
    45. §
    A Vadászkamara a Kamarai törvény 27. § (4) bekezdése alapján közvetlenül gazdasági tevékenységet nem végezhet. Azonban különösen a koronavírus járvánnyal és a pandémiás helyzettel is összefüggésben a tagokkal való kapcsolattartás során elkerülhetetlen, hogy bizonyos költségek (így különösen a postázással együtt járó költségek) a tagok részére átháríthatók legyenek.
    47-50. §
    A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása mint jogilag jelentős tény ingatlan-nyilvántartási feljegyzésének lehetőségét tájékoztatási célból biztosítani szükséges.
    51-52. §
    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) a 2017. szeptember 1-én hatályba lépett 2017. évi LVI. törvénnyel történt módosítása óta ismert, hogy a formátlan, kötetlen tartalmú, a földtulajdonosokkal való elszámolás garanciáit általában nem tartalmazó régi erdőgazdálkodási megbízási szerződések törvény erejénél fogva kivezetésre kerülnek. Helyettük új, a hatályos földforgalmi szabályozással összhangban álló földhasználati szerződéseket kell kötni. A kivezetés eredeti, 2018. december 31-i határideje többször módosult. Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CXI. törvény 66. § (2) bekezdése 2020. május 7-ig, a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a veszélyhelyzet idejére nyújtott haladékot, majd a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 41. § j) pontja 2021. december 31-re módosította a végső határidőt. A szakmai civil szervezetek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által végzett ismeretterjesztés, az Agrárminisztérium kommunikációja eredményeként az erdőgazdálkodás szereplői számára a változtatási kötelezettség széles körben ismertté vált. Az eredeti határidő kihirdetése óta azonban az erdővel kapcsolatos földhasználat átengedésére, erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésre a földhasználó személyét illető új rendelkezések léptek hatályba 2020. július 1-től. A jogszabály hatásainak vizsgálata során megállapítható volt, hogy egyes esetekben a támogatási jogviszonyok megszűnéséhez, adott esetben szerződésszegéshez és a támogatás visszafizetési kötelezettségéhez vezethet, ha a megbízási szerződések minden átmeneti rendelkezés nélkül, egy időpontban megszűnnek. A Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) ugyanis 2005-től kezdődően ad lehetőséget új erdők telepítése, illetve meglévő erdők környezeti állapotának javítása érdekében több éves kötelezettségvállalásokat, illetve fenntartási kötelezettséget is tartalmazó támogatások odaítélésére. Ezen támogatásokat az azok meghirdetésekor jogosult földhasználó vagy a bejegyzett erdőgazdálkodó igényelhette. A földhasználó vagy erdőgazdálkodó az esetek jelentős hányadában nem azonos a tulajdonossal, hanem az erdőgazdálkodást különböző jogcímen, jellemzően hosszú távú vagy határozatlan idejű szerződés alapján végzi. Az Evt. 113. § hatályos (25a) bekezdése értelmében a megbízási szerződés alapján bejegyzett erdőgazdálkodói jogosultságok 2021. december 31-ét követően a törvény erejénél fogva megszűnnek, az erdészeti hatóság által törlésre kerülnek. Ez a változás számos erdőtulajdonos esetében eredményezhet olyan helyzetet, hogy 2022. január 1-től nem talál olyan új erdőgazdálkodót, aki a megbízási szerződéssel megbízott erdőgazdálkodóra vonatkozó támogatási jogviszonyból fakadó, fennálló többéves kötelezettséget átvállalja. Ugyanakkor nem cél, hogy a támogatott kedvezményezett erdőgazdálkodói jogosultságai megszűnése miatt a fenti támogatások visszafizetésének elrendelésére kerüljön sor. Ilyen védendő eredmények a már elvégzett vagy folyamatban lévő erdőtelepítések, erdőszerkezet-átalakítások, erdőkörnyezetvédelmi gazdálkodási vállalások, illetve erdőérték-növelő beavatkozások.
    53. §
    Azon művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészletek tartoznak a Nemzeti Földalapba a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nftav.) 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerint, amelyek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenysége szolgálatában állnak, vagy ahhoz szükségesek. Egyéb kivett területek felett az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Ávt.) hatálya alá tartozóként az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gyakorolja a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat.
    A Magyar Állam javára öntözésfejlesztési céllal megszerzett (illetve a jövőben megszerezni kívánt), az Nfatv. hatályát meghatározó rendelkezéseknek meg nem felelő kivett területek Nemzeti Földalapba történő kerülését, tehát a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek agrárpolitikáért felelős miniszter az öntözési igazgatási szerv, azaz a Nemzeti Földügyi Központ útján történő gyakorlását szükséges biztosítani.
    54. §
    Az elismert vállalatcsoportként működő mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a földművesek mintagazdaságként történő kijelölésének különös szabályait indokolt megállapítani.
    55-56. §
    A Tokaji Életpálya Program megvalósítása érdekében a vagyonkezelés szabályainak kiegészítése szükséges.
    A Tokaji Életpálya Programcélja megállítani a Tokaji borvidékről a fiatal, képzett, diplomás munkaerő elvándorlását, valamint kedvező feltételek megteremtésével elősegíteni az ország más területéről, a szőlőtermesztésre és borászatra fogékony fiatal szakemberek Tokaji borvidéken történő letelepedését.
    E cél elérése érdekében azok a Tokaji borvidéken szőlőültetvényt birtokló magánszemélyek, akik a továbbiakban nem kívánják a jó termőhelyeken található, de jellemzően rossz állapotban lévő ültetvényeiket hasznosítani, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának felhívására lehetőséget kapnak, hogy felajánlják egyes területeiket megvételre az állam számára. Ezt követően a Nemzeti Földügyi Központ az érintett területek vagyonkezelési jogát a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának tulajdonában álló Tokaji Szőlő -és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. részére adja át. A Nonprofit Kft. gondoskodik arról, hogy az ültetvényeket 4-6 év alatt egységes szakmai szempontok szerint, az ültetvények kezelési igényeinek megfelelő állapotba hozza annak érdekében, hogy azokat a művelési szándékkal rendelkező képzett fiatal gazdák használatába, vagy tulajdonába adja. Ezzel olyan új perspektívát nyújt a valódi termelőknek, amely jelenleg nem létezik, valamint a minőségi területeken, korszerű ültetvények által biztosítja a minőségi előrelépést anélkül, hogy nehezen értékesíthető feleslegeket generálna.
    57. §
    A rendelkezés biztosítja, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó föld önkormányzat részére ingyenesen tulajdonba adható legyen törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt, a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása érdekében.
    58. §, 60. §
    Szövegcserés pontosítások jogtechnikai célból.
    59. §
    Figyelemmel arra, hogy 2020. július 1-jével a Fétv. az erdők használatára vonatkozóan új szerződéses jogcímekkel (erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés és az erdőgazdálkodási integrációs szerződés) került kibővítésre, így az olyan osztatlan közös tulajdonban álló erdő, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földrészletek hasznosítására vonatkozó jogcímeket is indokolt ezen szerződéstípusokkal kiegészíteni.
    61. §
    Szövegezés pontosítása.
    62. §
    Az agrárkamarai tagdíj megállapításhoz szükséges adatok átadása a tagság adminisztrációs terheit csökkentik, mivel az adatok hatóság általi szolgáltatásával az érintettek részéről való adatszolgáltatás az agrárkamara részére elkerülhető.
    A tagság megszűnés megállapításához a tag elhalálozása időpontjának ismerete elengedhetetlen. Több esetben szükséges a NAK számára kiegészítő adatkérés, többek között a kamarai tagdíjmegállapítás, valamint a tagsági jogviszony keletkezés és megszűnés megállapítása vonatkozásában.
    63. §
    Szövegpontosítás a rendelkezésnek a törvény 21. § (3) bekezdés b) pontjában rögzítettekkel és egyéb az agrárkamara megyei küldöttjeinek megválasztásával kapcsolatos rendelkezéseivel való összhangjának megteremtése érdekében.
    64. §
    A kamarai meghatalmazás mint technikai közreműködés szabályai.
    65. §
    Szövegpontosítás a rendelkezésnek a törvény 21. § (3) bekezdés b) pontjában rögzítettekkel való összhangjának megteremtése érdekében.
    A törvény rendelkezése alapján az országos, valamint a megyei küldöttgyűlési küldöttek választása rendjének megállapítás továbbra is az országos küldöttgyűlés hatásköre marad, azonban országos küldöttgyűlés az országos, valamint megyei küldöttgyűlési küldöttek választása rendjének megállapítás kapcsán egyes döntéseket más kamarai testületi szerv hatáskörébe utalhat.
    66. §
    Technikai szövegpontosítás.
    67. §
    Szövegpontosítás a rendelkezésnek a törvény 21. § (3) bekezdés b) pontjában rögzítettekkel való összhangjának megteremtése érdekében.
    68. §
    Szövegpontosítás a rendelkezésnek a törvény 21. § (3) bekezdés b) pontjában rögzítettekkel való összhangjának megteremtése érdekében
    69. §
    A törvény 9. § (2) bekezdés és 30. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezéseivel való összhang megteremtése.
    70. §, 1. melléklet
    Az agráriumhoz kapcsolódó szaktanácsadási tevékenységek eddig nem szerepeltek nevesítve az ÖVTJ jegyzékben, korábban jellemzően a 749005 kód tevékenységi kódon folytatták. Az ÖVTJ '21 elkülönítette ezeket, így ezekkel bővült a felsorolás.
    71. §
    a) és b) pont: A tagok gyors tájékoztatása érdekében szükséges a telefonszám kezelése.
    c) és d) pont: Technikai szövegpontosítás.
    e) pont: Törvény rögzíti, hogy az Alapszabályban szükséges meghatározni a törvényben rögzítetteken felüli térítésmentes szolgáltatások körét is.
    f) és g) pont: Technikai szövegpontosítás.
    h) pont: Technikai szövegpontosítás, figyelemmel arra, hogy a 25. § (1) és (2) bekezdése az elnökséget nevesíti, nem az elnököt.
    i)-k) pont: Technikai szövegpontosítás.
    72. §
    a) és b) pont: A küldöttválasztó közgyűlés fogalom kivezetésre kerül, figyelemmel arra is, hogy a korábbi kamarai választás során ezen fogalom értelmezési nehézséget okozott.
    c) pont: Az országos küldöttgyűlés országos, valamint a megyei küldöttgyűlési küldöttek választása rendjének megállapításával kapcsolatos hatásköre ugyanezen szakaszban, de a (4) bekezdésben kerül rendezésre.
    d) pont: Technikai szövegpontosítás.
    e) pont: Deregulációs rendelkezés, mivel jelen rendelkezés tényleges alkalmazásának idejétől számítva már 7 év eltelt.
    f) pont: Figyelemmel arra, hogy a küldöttválasztó közgyűlés fogalma kivezetésre kerül a törvényből, így erre tekintettel ezen rendelkezés is szükségtelen.
    g) pont: Gyógyszerkészítmény gyártásából a gyógynövény feldolgozása már nem minősül agrárkamarai tagsági jogviszonyt létrehozó tevékenységnek.
    73-74. §
    A hatályos megfogalmazás nem biztosítja maradéktalanul a jogalkotói szándék érvényesítését arra vonatkozóan, hogy a halgazdálkodási jog átadása során olyan jogosult legyen választható, amely esetében a jó és jogszerű halgazdálkodási gyakorlat alkalmazása reálisan elvárható.
    75. §, 93. §, 96-97. §, 108. §, 118. §, 121. §, 128. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatályba lépésével összefüggő módosítás.
    Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele a földforgalmi hatósági jóváhagyási eljárások esetében is szükségessé tesz bizonyos módosításokat.
    A biztonsági okmányon történő szerkesztést a szerződések elektronikus regisztrációja váltja majd fel. A hatósági eljárás elektronikus úton történő lefolytatása érdekében - a papíralapú benyújtás lehetőségének fenntartása mellett - meg kell teremteni a kérelmek elektronikus benyújtásának, valamint a szerződésekhez kapcsolódó jóváhagyó záradék elektronikus kiállításának lehetőségét.
    76. §
    A visszaélések megakadályozása érdekében pontosításra kerül a személyes művelési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezés.
    Tekintettel arra, hogy a közeli hozzátartozótól történő földtulajdon-szerzés esetén a tulajdonjogot megszerző félnek saját jogon nem szükséges megtennie a Földforgalmi tv. 13. §-a szerinti nyilatkozatot, így a törvényi előírások megkerülését jelentheti az, ha valaki a Földforgalmi tv. 13. § szerinti vállalások megtételével megszerzett földet közeli hozzátartozójára ruházza át. Ezért pontosítani szükséges, hogy ebben az esetben a közeli hozzátartozóra átszállnak a jogelőd által tett vállalások.
    Pontosítani szükséges továbbá, hogy a Földforgalmi törvény szerinti más célú hasznosítás - ellentétben a földvédelmi fogalommal - kiterjed az erdőkre is.
    77. §
    A jogalkalmazói visszajelzések, valamint az irányadó kúriai joggyakorlat áttekintése alapján indokolt a több föld dologösszességként történő átruházása egyes eseteinek pontosítása. Több föld egybefoglalt vételáron történő eladásának továbbra is az egyik alapesete, ha azok egymással szomszédosak. A használó személyéhez kötődő kritérium azonban módosul. Eszerint egybefoglalt vételáron történő eladásra sor kerülhet akkor is, ha a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek, de a földek bejegyzett földhasználója csak az eladó vagy legalább három éve a vevő lehet.
    A visszaélések megakadályozása érdekében több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a földműves tulajdonostársat megillető elővásárlási jog csak akkor gyakorolható, ha ezen elővásárlási jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll.
    78. §
    Figyelemmel arra, hogy a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye temető létesítése céljából megszerezheti a föld tulajdonjogát, indokolt biztosítani, hogy elővásárlási jog gyakorlására ne kerülhessen sor, amely ellehetetlenítheti az ügyletet.
    79-81. §, 84-86. §, 98. §, 101-105. §, 116-117. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításával a mező-és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváhagyási eljárás kapcsolatának újraszabályozására kerül sor a jogalkalmazói visszajelzések alapján körvonalazódó problémák kiküszöbölése érdekében.
    Azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának, a jelenleg hatályos eljárásrend alapján - amely szerint a hatósági eljárás megindítására csak a közzétételi procedúra lefolytatását követően kerül sor - azokra az alapvető hibákra, amelyek a jóváhagyás azonnali megtagadását vonják maguk után, csak a közzétételi időszak lejártát követően derül fény. Ebben az esetben a probléma kizárólag új szerződés megkötésével orvosolható, melyet értelemszerűen újabb közzétételi eljárás követ. Ez időben elhúzódó folyamat, valamint felesleges terhet ró a közzétételben operatív módon részt vevő jegyzőkre, és hátrányos az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságukkal élni kívánó személyek számára is. Szükséges ezért az eljárás olyan irányú módosítása, mely lehetővé teszi az azonnali megtagadásra okot adó hibában szenvedő szerződések közzétételének kiküszöbölését.
    Az új szabályozás értelmében azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának, a feleknek nem a jegyző, hanem a mezőgazdasági igazgatási szerv felé kell benyújtaniuk a megkötött szerződést. A hatóság az előzetes vizsgálata során kiszűri az alapvető hibában szenvedő szerződéseket és megtagadja a jóváhagyásukat. Amennyiben megtagadásra nem kerül sor, úgy a hatóság hivatalból intézkedik a jegyző felé a szerződések közzététele érdekében.
    A hatóság ügyintézési határidejébe a szerződés közzétételre való alkalmasságát megállapító közbenső döntés meghozatala és a közzététel eredményeként a jegyző által a hatóság részére megküldött okiratok beérkezése közötti időtartam nem számít bele.
    A hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződések esetében továbbra is marad az eredeti eljárásrend, vagyis a felek közvetlenül a jegyzőt keresik meg a szerződés közzététele érdekében.
    A kialakult kúriai joggyakorlatra tekintettel szükségessé vált továbbá egyértelművé tenni a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdésének, illetve a 49. § (4) bekezdésének és az Ákr. 36. § (2) bekezdésének összhangját.
    82. §, 90-92. §, 119-120. §
    A szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése, a kényszerhasznosítás, valamint a Földforgalmi tv. 67/A. § szerinti vételi jog megnyílásának és gyakorlásának részletszabályai kerülnek pontosításra.
    83. §
    A jogalkalmazói visszajelzések, valamint az irányadó kúriai joggyakorlat áttekintése alapján indokolt a több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adása egyes eseteinek pontosítása. Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adásának továbbra is az egyik alapesete, ha azok egymással szomszédosak. A használó személyéhez kötődő kritérium azonban módosul. Eszerint egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adásra sor kerülhet akkor is, ha a földek bejegyzett földhasználója legalább három éve ugyanaz a személy és a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek.
    A visszaélések megakadályozása érdekében több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adása esetén, a földműves tulajdonostársat megillető előhaszonbérleti jog csak akkor gyakorolható, ha ezen előhaszonbérleti jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll.
    87. §
    A haszonbér aránytalansága a szerződés jóváhagyása megtagadásának oka. Akkor kell a haszonbér értékét aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan objektív előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos haszonbér mértékétől való eltérést indokolják. A törvény meghatározza a figyelembe vehet előnyös tulajdonságokat: a föld fekvése, a föld minősége (AK értéke), öntözhetősége, művelhetősége, közútról való megközelíthetősége. Nem lehet azonban figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket, és szubjektív, azaz a haszonbérlő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos haszonbértől való eltérés esetén a bizonyítási teher a haszonbérbe adóra esik arra vonatkozóan, hogy a haszonbér értéke arányos.
    A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara jelzéssel élhet a mezőgazdasági igazgatási szerv felé a haszonbér aránytalansága tekintetében. Ebben az esetben a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát az eljárásában az ügyfél jogállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv haszonbérleti szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozata elleni közigazgatási per vonatkozásában pedig keresetindítási jog illeti meg.
    88. §
    A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyáshoz kötött módosítása egyes eseteire vonatkozó speciális rendelkezések, melyek alkalmazása attól függ, hogy a módosítás a haszonbérleti díj csökkentésére, vagy a haszonbérlet időtartamának meghosszabbítására irányul.
    89. §
    Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. Abban az esetben, ha a szóban forgó ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban sem kivett tanyaként, sem tanya jogi jelleggel nem szerepel, annak vizsgálatához, hogy valóban fennáll-e ez a mentesség, - a Földforgalmi tv. tanya definíciójából kiindulva - szükségessé válhat az ingatlanon található épületek rendeltetésének igazolása.
    94. §
    Átmeneti rendelkezés.
    95. §
    Szövegcserés formájú jogtechnikai pontosítások.
    99. §, 109. §
    Az ökológiai gazdálkodás az elővásárlási, valamint az előhaszonbérleti jogosultság sorrendjében olyan privilegizált helyet jelent, amely mellé kellő garanciális szabályok szükségesek a visszaélések megelőzésére. A jogalkalmazói gyakorlat alapján a visszaélések megelőzéséhez szükséges a már meglévő kötelezettség kiegészítése, így a jogosultnak azt is igazolnia kell a mezőgazdasági szerv felé, hogy megkezdte az ökológiai gazdálkodásra való átállást.
    100. §, 110. §
    Az eredetvédett termék előállítása az elővásárlási, valamint az előhaszonbérleti jogosultság sorrendjében olyan privilegizált helyet jelent, amely mellé kellő garanciális szabályok szükségesek a visszaélés megelőzésére. Ilyen rendelkezés az a kötelezettségvállalás, amely szerint legalább 10 éves időtartamban az ilyen elővásárlási joggal megszerzett földön eredetvédett termék előállítására fog sor kerülni, amely kötelezettség a tulajdonjog időközben történő átruházása esetén a vevőt is köti.
    106. §
    A transzparencia érdekében a haszonbér fizetése átutalással vagy postai utalvánnyal történhet, amely alól kivételnek az 1 ha területnagyságot el nem érő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés, a hozzátartozók közötti ügyletek, valamint a tanya haszonbérletére irányuló ügylet minősül.
    107. §
    A haszonbérleti díj módosítására vonatkozó eljárásrend pontosítása.
    111. §
    A Földforgalmi tv. 42. § (1)-(2) bekezdése és a Fétv. alhaszonbérletre vonatkozó szabályai összehangolása.
    112. §
    Jogtechnikai jellegű pontosítás.
    113-115. §
    Az erdőgazdálkodásban használatos szerződések (erdőgazdálkodási haszonbérlet, erdőgazdálkodási integráció, erdőkezelés) a használó személye vonatkozásában előírják az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásként történő nyilvántartásba vételt. Nem indokolt ugyanakkor ennek megkövetelése, ha a haszonáló a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a tulajdonos legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.
    122. §
    Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. Abban az esetben, ha a szóban forgó ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban sem kivett tanyaként, sem tanya jogi jelleggel nem szerepel, a földhasználat bejegyzése során annak vizsgálatához, hogy valóban fennáll-e ez a mentesség, - a Földforgalmi tv. tanya definíciójából kiindulva - szükséges az ingatlanon található épületek rendeltetésének igazolása.
    123. §
    A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a hegybíró is jogosulttá váljon a földhasználati összesítő igénylésére a szőlőültetvények telepítésének engedélyezésével, valamint a szőlőültetvények telepítésének és kivágásának ellenőrzésével összefüggésben.
    124-125. §
    A C-235/17. számú ügyben hozott ítélet végrehajtására az Európai Bizottsággal egyeztetve a következő folyamat törvényi szabályozása szükséges.
    A folyamat két szakaszból és három hatósági eljárásból áll:
    a) visszajegyzés megállapítására irányuló hatósági eljárás, amelynek része egyrészt a visszajegyzés lehetőségének vizsgálata, másrészt - a visszajegyezhetőségről való döntés esetén - a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzése;
    b) kompenzáció megállapítására irányuló hatósági eljárás, amelynek keretében megállapításra kerülne a haszonélvezőt megillető, az állam által fizetendő kompenzáció.
    Az állam az érintetteket értesíti arról, hogy a C-235/17. számú ítélet következtében kérhetik a törölt haszonélvezeti joguk visszaállítását, vagy jogosultak kompenzációra.
    Ezen tájékoztatásban szükséges jelezni, hogy amennyiben az adott földterületen 2018. március 6-át (Segro-ítélet) megelőzően tulajdonosváltozás állt be vagy a földterületre konkuráló jog (új haszonélvezet) alapítására került sor, akkor a hatóság határozatában az új jogosult jóhiszeműségét fogja vélelmezni, ezért visszajegyzésre nincs lehetőség, azonban a jóhiszeműség vélelme polgári peres eljárásban megdönthető.
    Szintén ezen tájékoztatás tartalmaz egy formanyomtatványt is a kérelmek benyújtására.
    A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló hatósági eljárás - az eljárás első szakasza annak megállapítására, hogy van-e bármilyen jogi vagy ténybeli akadálya a földrészlethez kapcsolódó korábban törölt, haszonélvezeti jog visszajegyzésének. Az eljárás megindítására (ahogy az erre épülő kompenzációs eljárás megindítására is) minden esetben külön, erre irányuló ügyféli kérelem esetében kerülhet sor, a kérelem előterjesztésére jogvesztő határidőt tartalmaz a törvény. A kérelem benyújtásának tényét az ingatlan-nyilvántartásban tényfeljegyzésként rögzíteni szükséges a jogbiztonság érdekében.
    A hatósági eljárásban ügyféli jogosultságot az kaphat, akinek az érintett földrészlet kapcsán a haszonélvezeti joga 2014. május 1. napján a 2013. évi CCXII. törvény 108. § (1) bekezdésére tekintettel szűnt meg, vagy tulajdonjogának fennállása alatt került a fenti haszonélvezeti jog megszűntetésre vagy jelenleg az ingatlan tulajdonosa, vagy jelenleg fennálló dologi vagy kötelmi jogát az esetleges visszajegyzés érintené.
    Jóhiszeműen jogszerző harmadik személy terhére nincs helye a haszonélvezeti jog visszajegyzésének azzal, hogy a hatóság a jóhiszeműség vélelmét 2018. március 6-ig megállapítja (ez polgári úton ugyanakkor megdönthető), 2018. március 6-át követően azonban a hatóságnak vélelmeznie kell az ezt követően szerzők esetében a rosszhiszeműséget, ezt a felek szintén polgári peres eljárás keretében vitathatják.
    Jogi akadály a jóhiszemű tulajdonszerzés tényén túlmenően a határozott időre alapított haszonélvezeti jog időközben történt lejárata, és közérdekű célból végbement kisajátítás. Ténybeli akadály, ha a földterületen valamilyen telekalakítási eljárás is történt (megosztás, összevonás, telekhatár módosítás, stb.) és ezáltal megváltozott az ingatlan (az adott terület már nem beazonosítható, ezért a visszajegyzés lehetetlenné válik).
    Nincs ugyanakkor akadálya a visszajegyzésnek, ha a földterület termőföld jellege megmaradt, de a művelési ág megváltozott (pl. a korábbi szántó helyén gyümölcsös vagy szőlő lett), továbbá ha időközben a földterületet ugyan belterületbe vonták (és adott esetben ráépítettek), de az ingatlan egyéb tulajdonságai tekintetében nem történt változás.
    Ha a hatóság minden kétséget kizáróan megállapítja, hogy a visszajegyzésnek a fent felsorolt okokból nincs akadálya, az eljárást lezáró döntésében - a jóhiszeműség kérdésben is állást foglalva - dönt a korábbi haszonélvezeti jogosultság visszajegyezhetőségéről. Ha a hatóság döntésével összefüggő minden jogorvoslati eljárás lezárult (ideértve a jóhiszeműséggel kapcsolatos polgári pert, valamint a döntéssel szemben indítható közigazgatási pert, illetve a bírósági határozatok alapján esetlegesen szükséges újabb hatósági döntést), akkor a hatóság a határozatát továbbítja az ingatlanügyi hatóságnak, amely a visszajegyzés átvezetését elvégzi.
    Ha a hatóság az eljárása során azt állapítja meg, hogy jóhiszemű szerzés történt, vagy a visszajegyzésnek jogi vagy ténybeli akadálya van, döntésében megállapítja, hogy a haszonélvezeti jogosultság visszajegyezésének nincs helye.
    A hatóság döntésévek összefüggésben polgári úton, a jóhiszeműség kérdésének vitatása miatt polgári per, illetve közigazgatási úton, a hatóság döntése jogszerűségének vitatása miatt közigazgatási per kezdeményezhető.
    Mind a hatóság visszajegyzést elrendelő, mind az azt megtagadó határozata ellen helye van közigazgatási pernek, amelyet bárki indíthat, aki az eljárásban ügyfél.
    A közigazgatási vagy polgári per(ek) ideje alatt a visszajegyezhetőségről rendelkező határozatok nem kerülnek megküldésre a konkrét visszajegyzés érdekében az ingatlanügyi hatóság számára. A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás teljes lezárultáig a kompenzációs eljárást megkezdeni nem lehet; a hatósági eljárás lezárulta előfeltételét képezi a kompenzációs eljárásnak. Ha a haszonélvező nem kérte a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását, akkor a kompenzációs eljárás iránti kérelmét közvetlenül benyújthatja.
    A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás teljes lezárultát követően, ha a visszajegyezhetőségről születik döntés, az ingatlanügyi hatóság a visszajegyzést elvégzi, azaz a tulajdoni lapon feltüntetésre kerül a haszonélvezeti jog.
    Az ügyintézési határidőre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezései az irányadóak.
    Ezt követően, illetve akkor is, ha a visszajegyzésre jogosult nem kéri haszonélvezeti jogának visszajegyzését, kerülhet sor a kompenzációs igények rendezésére az e célból létrehozandó kompenzációs eljárás keretében.
    A kárigények felmérésére és megtérítésére irányuló kompenzációs eljárásban mind az ügyfelek egymás közötti, mind pedig az ügyfelek és az állam közötti kárigények felmérhetőek és rendezhetőek.
    Az eljárás célja, hogy megállapítható legyen a korábban a törölt haszonélvezeti jogosult számára a tulajdonos által már kifizetett összeg és így kalkulálható legyen az állam által fizetendő kompenzáció. Az állam figyelembe veszi a már korábban kifizetett összegeket és ennek érdekében tájékozódni kíván.
    Az eljárás a visszajegyzésre irányuló hatósági eljárást követően indul, amennyiben a volt haszonélvező a kompenzációs igényéről a megelőző hatósági eljárás megindítására vonatkozó kérelmében nyilatkozik.
    Amennyiben a volt haszonélvező nem kéri a visszajegyzést, szintén kérelmezheti a kompenzációs eljárás lefolytatását. Az eljárásba bevont felek a törléskori tulajdonos és törölt haszonélvezeti jog jogosultja.
    Az eljárás során minden felmerülő igényt meg kell ismerni és fel kell mérni. A tulajdonos által a haszonélvező részére már korábban kifizetett összegek beszámításra kerülnek. Az eljárásban csak a törléskori tulajdonos és a törölt haszonélvező közötti igények számolhatóak el, az egyéb esetleges, a felek egymással szemben fennálló követelései nem képezik ezen eljárás tárgyát (azok a polgári jog szabályai szerint kezelendők).
    Ha a volt haszonélvező a haszonélvezeti jog törlését követően nem érvényesített a tulajdonossal szemben igényeket, az állam teljes mértékű kompenzációt fizet, de ugyanakkor a törvény erejénél fogva a haszonélvező tulajdonossal szemben fennálló követelése átszáll az államra, aki ezt követően adott esetben érvényesítheti azt.
    Az eljárás végeredményeként az NFK megállapítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 72. §-a alapján és adott esetben a beszámítás figyelembevételével kifizetendő kompenzáció összegét, amelyről határozatot hoz.
    Akárcsak a megelőző eljárásban, a kompenzációs eljárásban hozott határozatot ellen is van helye jogorvoslatnak.
    A kompenzáció kifizetését a Magyar Államkincstár végzi el a jogosultak számlájára történő átutalással.
    Kompenzációt a törölt haszonélvezeti jog jogosultja két esetben kérhet:
    1. a törlés időpontjától a haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó szerződésben meghatározott idő lejártáig, amennyiben visszajegyzés nem lehetséges vagy a jogosult nem kéri: az ex lege törlés napjától a szerződés alapján fennálló időtartamra az illetéktörvény alapulvételével történjen a kompenzáció megállapítása azzal, hogy jogi személyek esetén is - hasonlóan a természetes személyekhez - maximalizálva legyen a terhelt föld értéke 50%-ában a kompenzáció mértéke;
    2. visszajegyzés esetén a kieső időre, azaz az ex lege törlés napjától a visszajegyzés napjáig.
    Vagyoni értékű jog (azaz a haszonélvezeti jog) egyévi értéke = a terhelt föld forgalmi értékének 1/20-a.
    Forgalmi értéknek a törléskori piaci értéket kell alapul venni. Kompenzáció számítása:
    Visszajegyzés nem lehetséges, vagy nem kérik
    Visszajegyzés esetén
    126. §
    Átmeneti rendelkezés.
    127. §
    Szövegcserés formájú jogtechnikai pontosítások.
    129. §
    A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény számos esetben hivatkozik a borászati termékekkel kapcsolatos szabályok megállapítása során az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletére. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény megalkotásával azonban a korábban miniszteri szinten szabályozott követelmények egy része kormányrendeleti szinten került megállapításra, így szükséges a hivatkozásokat erre figyelemmel pontosítani.
    130. §
    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 6. §-ának 2021. június 10-én hatályon kívül helyezett (6), illetve (7) bekezdése a fenti szabályhoz képest adott kedvezményt, miszerint a családi gazdálkodó (2021. január 1-je előtt), illetve az őstermelők családi gazdaságának tagja (2021-től) az őstermelőként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjából levonhatta az egyéni vállalkozóként megfizetett szociális hozzájárulási adó alapját. Erre a levonásra 2021. június 10-e után nincsen lehetőség. Tekintettel arra, hogy a járványügyi intézkedések miatt az őstermelőnek a veszélyhelyzet végéig lehetősége van azt a döntést meghoznia, hogy az őstermelők családi gazdasága tagjaként mint őstermelő folytatja a tevékenységét (és ezzel párhuzamosan az őstermelői tevékenységeit törölteti az egyéni vállalkozói nyilvántartásból) vagy pedig egyéni vállalkozóként, indokolt a Szocho törvény 6. §-ának (7) bekezdése szerinti levonás lehetőségének visszaállítása 2021. december 31-éig.
    131. §
    Szakmailag indokolt, az öntözővíz-ellátó vízilétesítményeket az öntözésre berendezett terület vízelvezetésével együtt kezelni, ezért a harmadlagos művek köre kiegészítésre kerül az öntözési körzet többletvizeit elvezető vízilétesítményekkel, amelyek az öntözésre berendezett szántóföldi táblákon a káros többletvizek elvezetését szolgálják.
    Az öntözési körzet fogalma a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosításra kerül, így az a területi lehatárolás szempontjából jobban fogja tükrözni a ténylegesen igénybe vett területeket. A cél, hogy elkerüljük a túlzottan nagy és szétdarabolt körzetek kijelölését.
    Az öntözési kerület átnevezésre kerül öntözésfejlesztési területre ezzel megkönnyítve a mindennapi szóhasználatban öntözési körzettől való elhatárolást.
    Az állami tulajdonba került harmadlagos művek üzemeltetése érdekében bevezetésre kerül az üzemeltetési szerződés fogalma.
    132-133. §, 141. §
    Az öntözésfejlesztési területen előre nem ismert, hogy pontosan mely földrészleteken és mekkora területen fog végül öntözéses beruházás megvalósulni, ezért az erdőgazdálkodási és bányászati feltételek meghatározása az öntözésfejlesztési terv szintjén nem lehetséges. Az erdőgazdálkodási és bányászati feltételek meghatározása, azonban az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint egyedi kérelem alapján lehetséges. Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 50. § (2) bekezdése a halászati hatóságot törölte a vízügyi és vízvédelmi ügyekbe bevonandó szakhatóságok köréből. Tekintettel arra, hogy vízjogi engedélyezési eljárásokban a halászati kérdéseket már nem kell vizsgálni, így vizsgálatnak az öntözésfejlesztési tervekben sincs relevanciája.
    134. §
    A folyamatos és biztonságos vízszolgáltatás biztosítása érdekében szükséges az öntözési közösségi taggá válás lehetőségének megteremtése az öntözési körzet területén mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személyek számára is.
    135-137. §
    A gazdálkodói érdekképviseleti szervezetek jelzése alapján a környezeti körzeti tervek elkészítésének, valamint a vízjogi engedélyezési eljárás során az öntözési igazgatási szerv általi képviselet igénybevételének biztosítása - egyedi elbírálás alapján - a szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén 100 hektár alatt, továbbá kertészeti növénykultúra és szántóföldi ipari növény termesztése esetén 10 hektár alatt egyedi elbírálás alapján is szükséges. A környezeti körzeti terveket az öntözési igazgatási szerv csak a mezőgazdasági termelők kérelmére fogja elkészíteni, mivel gyakori eset, hogy az öntözési körzet területén működő öntözési közösség tagjai, már rendelkeznek érvényes vízjogi engedélyekkel az öntözni tervezett terület vonatkozásában, ezért számukra a környezeti körzeti terv már nem nyújtana segítséget. Az állami forrásokból, így azok számára készülnek el a környezeti körzeti tervek, akiknek az tényleg segítséget nyújt.
    138. §
    A harmadlagos művek gyakran nagyon elhanyagolt, leromlott állapotban vannak és az üzemeltetésre jogosult az üzemeltetésről, fenntartásról nem hajlandó gondoskodni, ezzel megakadályozva az érintett termőföldek öntözését. A magántulajdonú harmadlagos mű üzemeltetésére vízjogi engedéllyel rendelkező személy ennek hiányában a tulajdonos köteles gondoskodni a harmadlagos mű üzemeltetéséről, fenntartásáról. Ennek a kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy az üzemeltetést, fenntartást megfelelő sorrend betartásával átengedi az üzemeltetésben, fenntartásban érdekelteknek, akár ingyenesen is.
    139. §
    A törvény biztosítja az agrárpolitikáért felelős miniszter, az öntözési igazgatási szerv és az Agrárközgazdasági Intézet számára az állami távérzékelési adatbázisokhoz való hozzáférést, ami részben az ortofotókat jelenti.
    140. §
    Technikai pontosítások.
    142. §
    Az állam tulajdonába került, korábban TSZ földhasználati joggal érintett földrészletekre vonatkozó vételi jog kapcsán indokolt a miniszter számára döntési lehetőséget adni, hogy védett terület ne kerüljön ki automatikusan az állami tulajdoni körből.
    143. §
    A 30 napos várakozási időt nem indokolt fenntartani abban az esetben, ha a tényfeljegyzés törlésére a tulajdonjog öröklés jogcímen történő bejegyzése, illetve a kisajátítás folytán bekövetkező tulajdonváltozás átvezetése okán került sor.
    144. §
    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek az erdő megosztására vonatkozó szabályait nem indokolt alkalmazni az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során.
    145-147. §
    Az egyértelmű jogalkalmazás feltételeinek megteremtése érdekében szükséges a bírósági letétbe helyezéssel történő teljesítés különös szabályait a törvényben megállapítani.
    148. §
    A Foktftv. 46. § (5) és (9) bekezdése nem állapít meg tartalmilag új szabályokat. Figyelemmel arra, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény bevezetésével a részarány-földkiadási eljárás megszűnt, így a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) zömében kiüresedett. Mivel időközben hatályba lépett a Foktftv., így indokolttá vált a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon felszámolására vonatkozó eljárást (a továbbiakban: OKTM eljárás) érintő törvényi rendelkezések átemelése a Foktftv.-be és ezzel egyidejűleg az Fkbt. teljes deregulálása. Jelenleg tehát a Foktftv. 15. címe, valamint a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza az OKTM eljárás különös szabályait. A Foktftv. ezen szabályozása tartalmilag nem új, oda az Fkbt. korábbi rendelkezései kerültek átültetésre. Az Fkbt., illetve a 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet bizonyos esetekben utaló rendelkezéseket alkalmaz, illetve alkalmazott, és az OKTM eljárásban a részarány-földkiadásra vonatkozó egyes törvényi szakaszokat rendelte alkalmazni. Így pl. a 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése behivatkozta az Fkbt. 12. § (4) bekezdését, mely a kialakítandó utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről rendelkezett. Szükséges volt ezért ezen rendelkezések átemelése is a Foktftv.-be az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény által. A szóban forgó rendelkezések átemelése során nem minden esetben történt meg maradéktalanul a jogszabály szövegének hozzáigazítása az OKTM eljárás többi rendelkezéséhez, ezért a jelenlegi módosítás célja az, hogy technikailag pontosítsuk a szöveget.
    149. §
    A postai szabályok terminológiájának megfelelő pontosítás.
    150. §
    A Csgtv. értelmében a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységből származó bevétele után a kedvező őstermelői adózást csak akkor tudja alkalmazni, ha a kiegészítő tevékenységből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó bevételének az egynegyedét (bevételi arány). Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fölforgalmi tv.) alapján kiegészítő tevékenységnek minősül, így a termelési tényezők hasznosítása, értékesítése gyakran azt eredményezi, hogy az őstermelő a kiegészítő tevékenységének bevétele meghaladja a bevételi arányt. A bevételi arány átlépése miatt a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem folytathat kiegészítő tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként, így a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. § 85. pontja alapján a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Érdemes megkülönböztetni a termelési tényezők hasznosítását és az értékesítését. A hasznosítás esetében jellemzően kisebb, de folyamatos (pl. kölcsönzésből, bérletből származó) bevétel beszámítható a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó 25 %-os korlátba. Az értékesítés során felmerülő egyszeri nagy bevétel viszont semmilyen módon nem illeszthető be az őstermelői bevételekbe. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági őstermelők a kiegészítő tevékenység vonatkozásában se essenek el az őstermelői adózás adta kedvezményektől a termelési tényezők értékesítése miatt, így speciális szabályozás szükséges különös tekintettel arra, hogy termelési tényezők értékesítése nem gyakran fordul elő, így egyfajta rendkívüli gazdasági eseménynek is tekinthető.
    A saját gazdaság fogalmának módosítása szükséges annak érdekében, hogy az őstermelők családi gazdaságában a közös használatú gazdaság minősül saját gazdaságnak.
    151. §
    Az őstermelők családi gazdaságában tag őstermelő köteles értesíteni az Agrárkamarát, ha az alapító szerződést bármelyik tag felmondja, hogy az Agrárkamara a tag tagsági jogviszonyát törölhesse.
    152. §
    Tekintettel arra, hogy az őstermelők családi gazdasága nem jogi személy, hanem a tag őstermelők termelési közössége, amely a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkezik, egyértelművé szükséges tenni, hogy a képviselő pénzügyi jellegű kötelezettségvállalásokat nem tehet a tagok kifejezett meghatalmazása vagy rendelkezése nélkül.
    153. §
    Az őstermelői nyilvántartás pontosítása annak érdekében, hogy az a mezőgazdasági őstermelők működésére vonatkozóan ne csak a Csgtv. hatályba lépéstől kezdődően tartalmazzon adatot, hanem a Csgtv.-ben meghatározott jogutódlások is megjelenjenek. A nyilvántartást vezető Agrárkamara és a nyilvántartást vezető mezőgazdasági igazgatási szerv javaslata alapján szükségesek a nyilvántartásra vonatkozó szabályok pontosítása.
    154. §
    A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásának egyértelműsége miatt szükséges bevezetni a nyilvántartási számot, mivel a cégjegyzékszám változhat.
    155. §
    Az átmeneti rendelkezés pontosítása azon ügykörökre nézve, amelyek esetében az elektronikus eljárás 2023. január 1-jétől vehető igénybe.
    156. §
    a) pont: A Csgtv. alapján az őstermelők családi gazdaságában a közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, valamint e személyek hozzátartozói által alkotott csoport tagjai lehetnek tagok - azaz az após, anyós, sógor, sógornő, meny, vő, de nem lehet tag egy unokaöcs vagy unokahúg, ugyanis bár a testvér házastársa hozzátartozónak számít, de a testvér gyermeke már nem. Mivel nagyon gyakori eset családokon belül a testvérek gyermekeivel történő közös gazdálkodás, ezért a Csgtv.-ben szereplő "hozzátartozói láncolat" fogalmának pontosításával ez a kérdés rendezhető.
    b) és c) pont: Technikai pontosítás.
    d) és e) pont: Szükséges azon eseteket is ellenőrizhetővé tenni, amikor az ellenőrzött személy nem is szerepel a nyilvántartásban, vagyis az álőstermelőket is lehessen büntetni, tehát azokat, akik nincsenek a nyilvántartásban, illetve nincsen tevékenység azonosítójuk és megtévesztően úgy "viselkednek", mintha őstermelői tevékenységet folytatnának. Az igazi őstermelőknek főként ezek a személyek jelentik a legnagyobb konkurenciát.
    f)-j) pont: Technikai pontosítás.
    k) és l) pont: A mezőgazdasági őstermelők tekintetében bevezetésre került a kiegészítő őstermelői tevékenység fogalma, azonban a családi mezőgazdasági társaságok tekintetében a Földforgalmi törvényben meghatározott kiegészítő tevékenységet kell használni a továbbiakban is.
    m) pont: A Csgtv. 19. § (5) bekezdése alapján a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőknek 2021. június 30. napjáig be kell nyújtaniuk a családi gazdaság alapítására vonatkozó szerződést, a benyújtás elmulasztása esetén az Agrárkamarának törölnie kell az őstermelői nyilvántartásból az adott családi gazdaságot. Méltányos lenne ugyanakkor a családi gazdaságok törlésére vonatkozó előírásának azonnali alkalmazása helyett, június 30. napját követően is lehetőséget biztosítani a szerződések benyújtására.
    157. §
    A családi mezőgazdasági társaság létesítő okirata tekintetében nem indokolt eltérő szabályok megállapítása, ezért a rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.
    158. §
    Hatálybaléptető rendelkezés.
    159. §
    Sarkalatossági záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében