adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvényhez - Indokolások Tára 2021/83.
Végső előterjesztői indokolás a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvényhez - Indokolások Tára 2021/83.
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2021. évi XCII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a klasszikus polgári jo...
1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a klasszikus polgári jogi jogviszonyok mellett a társasági jogot és a főbb magánjogi jogi személyeket is szabályozza. A korábbi Ptk. néhány mondatos rendelkezései helyett az új kódex kimunkálta a jogi személyek általános szabályait, illetve magába olvasztotta a polgári jogviszonyokban megjelenő, kiemelt jelentőségű jogi személy típusokra vonatkozó különös szabályokat is. Ennek alapján a Ptk. a gazdasági társaságok és a szövetkezetek mellett az egyesületeket és az alapítványokat is szabályozza.
A Ptk. jogi személyre vonatkozó általános rendelkezéseiből logikusan következik az egységes jogi személy nyilvántartás kívánalma. Ezt támasztja alá az is, hogy a legfontosabb garanciális szabályokat meghatározó általános rendelkezések szempontjából (a jogi személy alapítása, megszűnése, nyilvántartása, a jogi személy neve, székhelye, szervezete, képviselője stb.) a Ptk. nem tesz különbséget az egyes jogi személy típusok között. Az egységes magánjogi szemlélet önmagában is azt indokolja, hogy ez a nyilvántartás vonatkozásában is megvalósuljon.
A Ptk.-ban megjelenő egységes magánjogi szemlélet a nyilvántartás vonatkozásában is megvalósítható. Ezt támasztja alá az is, hogy több uniós országban jelenleg is egységesen tartják nyilván a cégeket és a civil szervezeteket (pl. Ausztria, Belgium, Dánia, Lengyelország).
A közös nyilvántartás főbb előnyei a következőkben foglalhatóak össze:
- egységes eljárási szabályok (egységesítés, kiszámíthatóság);
- gyors eljárás (kötött ügyintézési határidők, az automata útján történő bejegyzésnél pedig rövid alatt megtörténhet a bejegyzés);
- eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetése (egységes elbírálási szempontok);
- az állami nyilvántartások összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának a biztosítása, tovább az ügyfelek számára további adminisztratív tehercsökkentés (a más állami nyilvántartásból átvehető adatokat nem kell a szervezetnek külön bejelentenie);
- az állami adatvagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás.
Az egységes jogi személy nyilvántartás azonban a magánjogi jogi személyeken túlmutató jelentőségű. Míg (az ügyvédi irodák kivételével) a magánjogi jogi személyek bejegyzését, törlését, a jegyzék vezetését és jellemzően a törvényességi felügyeletét a törvényszék látja el, addig ezen a körön kívüli továbbá jogi személyek adatát is feltünteti a jogi személyek nyilvántartása. Utóbbi esetben a bejegyzési eljárást nem a bíróság folytatja le, hanem az egyéb jogi személyre irányadó anyagi jogi jogszabályban kijelölt szervezet (kamara, Kincstár stb.), azonban a bejegyzés eredményét, a bejegyzendő adatokat nem külön nyilvántartásba vezeti be, hanem ezen egységes nyilvántartásban kerül feltüntetésre.
2. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálybalépése óta számos alkalommal került módosításra, a normaszöveg mára több kérdésben is nehezen áttekinthetővé vált. Ennek elsődleges oka, hogy a Ctv. megalkotásakor a cégeljárásban az elektronikus ügyintézés volt a kivételes eljárás, és a papír alapú ügyintézés volt az általánosnak tekinthető. Emiatt a törvény szövegezése, megoldásai a papír alapú ügyintézés gondolkodásmódját tükrözik, így az elmúlt évek Ctv.-t érintő törvénymódosításai nehezen voltak koherensen beépíthetőek a normaszövegbe. A Javaslat a bíróság által lefolytatandó nemperes eljárások szabályozása körében olyan nagy jelentőségű szemléletváltást vezet be, mind eljárásjogi, mind informatikai értelemben, amely már a hatályos törvény keretei közé semmiképp sem illeszthető.
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) sok szempontból a cégjogi megoldásokból táplálkozik.
Az elmúlt időszakban felerősödött az a jogalkalmazói kívánalom, hogy a civil nyilvántartásban szereplő szervezetek nyilvántartásba vétele, változásbejegyzése a cégekhez hasonló gördülékeny módon mehessen végbe. Ez jogalkotói oldalon a 2016-s nyilvántartási reform továbbfejlesztésének szükségességét vetette fel. A nyilvántartási eljárás kialakítása megfelelő továbblépést biztosít a Cnytv. szabályai szerint nyilvántartott szervezetek eljárásaiban is.
A Javaslat az elmúlt évek jelentős kódexalkotási technikájához igazodóan § címeket alkalmaz, amely a törvény áttekinthetőségét javítja. A Javaslatban egységesítésre kerültek a magánjogi nyilvántartási (korábbi cégjogi) fogalmak, továbbá ezek a fogalmak valamennyi jogi személy nyilvántartására értelmezhetőekké válnak. A cégekkel valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő, Cnytv.-ben nevesített szervezetekkel kapcsolatos, a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokat a Javaslat egységesen nyilvántartási eljárásnak nevezi, és meghatározza azok közös, általános szabályait.
3. A jelenlegi bejegyzési (nyilvántartásba vételi) és változásbejegyzési, továbbá átalakulás, egyesülés és szétválás bejegyzési iránti eljárásokat egységesen bejegyzési eljárásként nevesíti, ezáltal a normaszövegben való hivatkozások is egyszerűbbé válnak.
A bíróság elsődleges feladata a jogi személy létrejöttének, megszűnésének (törlésének) konstitutív bejegyzése, a jogi személyről és az adatairól közhiteles nyilvántartás vezetése.
Mindenképpen indokolt a bíróság szemléletén változtatni, annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás, illetve a létesítő okirat változásának bejegyzése a közhiteles nyilvántartás vezetése szempontjából érdemi jelentőséggel bíró elemekre terjedjen ki, és a tagok kompetenciájában maradjanak azok a kérdések, amelyeket a Ptk. diszpozitív szabályozása alapján a tagok privátautonómiája körében tartoznak. A bíróság ugyanis a magánjogi jogi személy (a Javaslat szűkebb szóhasználata alapján itt a szervezetek értendők) nyilvántartásba vételekor, illetve a létesítő okirata módosításának bejegyzésekor nem azt "engedélyezi", hogy a tagok a létesítő okirat szerinti tartalommal alapítsanak jogi személyt, hanem azt vizsgálja, hogy a bejegyzéshez szükséges feltételen érvényesülést kívánó jogszabályi feltételek teljesülnek-e. E körben is utalni lehet arra, hogy a Ptk. 3:3. § (2) és (3) bekezdése alapján a Ptk. Harmadik könyvének általános szabályait minden magánjogi alapon létrejött jogalanyisággal felruházott szervezetre alkalmazni kell. A Javaslat e gondolat mentén vezeti be az automatikus döntéshozatalt a bejegyzési ügyek döntő hányadában.
4. Az automatikus bejegyzések terén a bírósági munka egyszerűbbé válására és az ügyteher csökkenésére tekintettel koncepcionális kérdés, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a Javaslat nagyobb hangsúlyt fektessen. Figyelemmel arra, hogy az automatikus döntéshozatal bevezetése jelentős ügytehertől mentesíti a bíróságokat, a bíróságok ellenőrző funkciója a törvényességi felügyeleti eljárásokra irányítható.
A törvényességi felügyeleti eljárás fő célja a nyilvántartási jegyzék közhitelességének és koherenciájának erősítése akként, hogy a nyilvántartás a valóságnak megfelelő, naprakész nyilvántartás legyen. A nyilvántartás, a nyilvántartási jegyzék közhitelességének biztosítása érdekében az informatikai rendszer jelzése alapján is indulhat hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás. Az automata által végzett bejegyzési eljáráshoz hasonlóan, azzal arányosan, cél a törvényességi felügyeleti eljárást illetően is az eljárás gyorsabbá tétele, az eljárási határidők rövidítése, az automata által végezhető ügyintézési cselekmények automatizálása.
Új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt, törvényességi felügyeleti eljárás számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén), illetve egyes meglévő különleges törvényességi felügyeleti eljárások részletesebben kerülnek szabályozásra (pl.: adószám törlésével érintett szervezet, a legfőbb szerv összehívása érdekében kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás).
5. A cégek, valamint a civil szervezetek jogutód nélküli megszüntetési eljárásaira vonatkozó egységes szabályok kialakítására külön törvényben kerül sor. E törvény fogja tartalmazni a végelszámolásra és ezen szervezetek bíróság általi kényszereljárással történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A fizetésképtelenségi szabályok azonban továbbra is külön kezelendőek.
Annak érdekében, hogy a törvény első szakasza áttekintő tájékoztatást nyújtson a törvény által felölelt szabályozási kérdésekről, a Javaslat tárgyi hatályt meghatározó rendelkezést alkalmaz.
A Javaslat hatálya kettős. A Javaslat egyik része, amely meghatározza a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket, tehát azokat a szabályokat, amelyek valamennyi, a nyilvántartásban szereplő jogi személyre, valamint magára a nyilvántartásra vonatkoznak. E szabályok hatóköre, kivéve, ha a Javaslat szóhasználata alapján a szabály szűkebb alanyi körre vonatkozik, a jogi személyek nyilvántartásában szereplő valamennyi jogi személyre kiterjed. Ezeket a szabályokat tartalmazza az I. fejezet.
A nyilvántartási eljárás jelentős részben a cégeknek, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetekre vonatkozó bírósági nemperes eljárás szabályait jelenti. Az egyéb jogi személyek esetében is értelmezhető azonban szűk körben a nyilvántartási eljárás.
A Javaslat megtartja a "cég" gyűjtőfogalmat, azonban a Ctv.-től eltérően nem kíván tartalmi fogalomalkotást végezni. Ennek oka, hogy a cégek körébe eső jogalanyok köre nem tekinthető egységesnek, így a Ctv. azon kitétele, hogy cég az a jogalany, amely üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre, nem igaz a cégformák egy részére.
A Javaslat hiányt pótló módon immár a törvényi rendelkezések körében sorolja fel a cégformákat.
A közös vállalat, a vállalat cégforma kivezetésre kerül cégnyilvántartásból. A hatályos nyilvántartási jegyzék adatai alapján másfél tucat működő (a nyilvántartási jegyzék adatai alapján működőnek tűnő) céget jelent e két cégforma. Az állami vállalatokról szóló 1997. évi VI. törvény 42. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vállalat megszűnik, ha gazdasági társasággá vagy szövetkezetté alakul.
Közös vállalat esetében kiemelhető, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény), továbbá az 1997-es társasági törvény (a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény) is rögzítette, hogy jogi személyiségű gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság, továbbá, hogy a gazdasági társaság átalakulással is megszűnhet. Az 1997-es társasági törvény nem tartalmazott korlátozást a közös vállalat tekintetében, így a közös vállalat más társasági formává alakulhatott. A 2006-os társasági törvény 333. § (7) bekezdése kimondta, hogy a "törvény hatálybalépése után új közös vállalat nem alapítható. Az e törvény hatálybalépése napján a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló közös vállalat a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a 2006. június 30-án hatályos rendelkezései szerint működhet tovább."
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 9. § (5) bekezdése a régi Ptk.-ból kivezetésre került jogi személy formák esetében kimondta az újonnan alapítás tilalmát, a közös vállalat tekintetében pedig a 2006-os társasági törvény hivatkozott rendelkezésére mutat. Mindebből következően a hatályos, illetve már hatályban nem lévő, de alkalmazandó előírások alapján nincs akadálya, hogy eme néhány cég a nyilvántartásban maradó gazdasági társasági cégformává (esetleg a vállalat szövetkezetté) alakuljon át vagy gazdasági társasággal egyesüljön. Annak sincs törvényi akadálya, hogy az érintett cégek jogutód nélküli megszűnésükről rendelkezzenek. Az átmeneti rendelkezések kapcsolódnak e változáshoz.
A Javaslat átemeli a Cnytv. 4. §-ában meghatározott szervezeti formákat is, továbbá megtartja rájuk gyűjtőfogalomként a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet fogalmat is. Kiemelhető, hogy a cégek mellett ezek a szervezetek bejegyzési eljárását, törvényességi felügyeletét látja el a törvényszék egységesített eljárással. E jogalanyokra gyűjtőfogalomként szervezet fogalommal utal a Javaslat.
A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet fogalma alá tartozó szervezetek köre a jövőben bővülhet, figyelemmel a felsorolás utolsó, általános megfogalmazására. Kiemelhető, hogy a jövőben a társasházakat is a törvényszékek tartják nyilván a jogi személyek nyilvántartásában. A jövőben a társasház is jogi személlyé válik.
Egyéb jogi személynek nevezi a Javaslat azokat a jogi személyeket, amelyek adatai a nyilvántartásban szerepelnek, azonban kívül esnek a cégek, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek körén.
A § nem rövid elnevezés bevezetésével, hanem értelmező rendelkezés segítségével rögzíti a Javaslatban használt jogi személy, egyéb jogi személy és szervezet fogalmakat. Szervezet gyűjtőfogalom alá tartoznak a jövőben a cégek és a civil nyilvántartásban szereplő jogalanyok, valamint a társasház. Az egyéb jogi személyek kategóriája azokat a jogalanyokat fedi le, akik bejegyzési eljárását nem a bíróság folytatja le, vagyis nem a bíróság dönt a bejegyzésükről. Ezen egyéb jogi személyek esetében jellemzően van ún. nyilvántartó szerv, amely a bejegyzést megalapozó határozatot meghozza. Ha azonban törvény rendelkezik e jogi személy létrejöttéről, ilyen nyilvántartó szervről nem beszélhetünk, azonban ezen jogi személyek adatait is rögzíteni kell a jogi személyek nyilvántartásában.
Fontos még kiemelni a kiemelt adatigénylő fogalmát. E fogalom a Ctv. szerinti közfeladatot ellátó szervek fogalmára épül, azonban annál szélesebb értelmezési tartományt fed le. A Ctv. szerinti közfeladatot ellátó szervek is nyilvános cégadathoz jutnak hozzá, azonban adatmegismerésük könnyített. A Javaslat kormányrendeleti szintre utalja az adatvagyon hasznosításának részletszabályait. Ennek keretében kerülhet szabályozásra az a feltételrendszer, amelynek esetén egyes szervek, hatóságok, egyéb személyek könnyített módon juthatnak nyilvántartási adathoz, irathoz. E feltételrendszer kiemelt szempontja a közfeladat ellátása, azonban nem az egyetlen szempontja. A Javaslat ezért a kiemelt adatigénylő fogalmát határozza meg. A közfeladatot ellátó szervek Ctv.-beli felsorolását - bővített alanyi körrel - a Javaslat változatlanul fenntartja. E felsorolásnak azért van jelentősége, mert ezen kiemelt adatigénylők a Javaslat rendelkezése alapján jogosultak nyilvános és nem nyilvános adat és irat megismerésére is. A Kormány rendeletében megjelölt további kiemelt adatigénylők nem nyilvános adat, illetve irat megismerésére csak akkor lesznek jogosultak, ha a megismerés lehetőségét számukra törvény biztosítja. A Javaslat végül megjeleníti azon személyi kört is, akik törvény rendelkezése alapján a kiemelt adatigénylőket megillető adat-, illetve iratmegismerésre jogosultak.
Jelezhető, hogy e § mellett a Javaslat I. Fejezete számos értelmező rendelkezésnek (is) minősülő rendelkezést tartalmaz.
A Javaslat differenciálja a nyilvántartási eljárásként értelmezhető nemperes eljárásokat a szervezetek (cégek, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek) esetében és az egyéb jogi személyek esetében. Utóbbi igen szűk körű. A Javaslat kivételes esetben az egyéb jogi személlyel kapcsolatosan a bíróságnak nemperes eljárás lefolytatását vagy intézkedés meghozatalát írja elő. Ennek példája az automatikus bejegyzésekkel összefüggő eljárások. Az automatikus bejegyzésekkel más bíróságtól, hatóságtól származó adatok kerülnek a jogi személyek nyilvántartásában átvezetésre, amely bejegyzés során a nyilvántartó bíróság bejegyző aktusa automatizált.
Kiemelhető, hogy az automatikus bejegyzés során a bejegyzés tartalmát bejegyzés előtt a nyilvántartó bíróság törvényességi ellenőrzésnek nem veti alá, kizárólag az értesítésben és a nyilvántartásban szereplő adatok egyezőségét ellenőrzi le. Mivel ebben az esetben a nyilvántartó bíróság (még ha automata által is) intézkedik a bejegyzésről, az automatikus bejegyzés hibája esetén, az azzal kapcsolatos eljárást a nyilvántartó bíróság folytatja le akkor is, ha a hibás automatikus bejegyzés az egyéb jogi személy adatát érinti.
A nyilvántartási jegyzék a szervezet adatairól vezetett elektronikus nyilvántartás.
A jogi személyek nyilvántartása a nyilvántartási jegyzéket, továbbá a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat igazolására szolgáló mellékletek együttesét jelenti. A Javaslat elhagyja a közérdekből és a forgalom biztonsága és a hitelezői érdekek védelme érdekében törvényi kötelezettségre tekintettel benyújtandó további okiratokra való utalást. Ennek oka az, hogy az elmúlt években ezen további iratok (így a 2006-os társasági törvény szerinti fizetőképességi nyilatkozat, a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezése a bíróságon) kivezetésre kerültek, így e hatályos törvényi rendelkezés mögött sincs valós tartalom már. A Javaslat értelmében a számviteli beszámolót formálisan a nyilvántartási portálon nyújtják be a szervezetek és esetlegesen kötelezett más jogi személyek, azonban azok közzétételére nem bírósági honlapon kerül sor, ezért az nem tekinthető nyilvántartási iratnak. A Javaslat értelmében nyilvántartási iratnak elsődlegesen a szervezet bejegyzéséhez, a szervezet adatai változásához, egyéb változásbejegyzési kérelméhez benyújtott iratok minősülnek. Más nyilvántartási eljárás iratai, valamint a bejegyzési eljárásban keletkezett egyéb iratok - például a bűnügyi nyilvántartó hatóságtól érkező értesítés - nem tartoznak nyilvántartási irat fogalma alá. Nyilvántartási irat fogalma alá kerülnek a jövőben az automatikus bejegyzés iratai is, vagyis maga az értesítés és az esetlegesen csatolt irat (határozat stb.). Ennek oka az, hogy ezekben az esetekben az értesítésben megadott adatokat a bírósági informatikai rendszer - a megadott adatok formai ellenőrzését leszámítva - az értesítés alapján jegyzi be a nyilvántartási jegyzékbe, vagyis tág értelemben véve ezekben az esetekben is kérelemre történik a bejegyzés.
Kiemelhető e körben, hogy a Javaslat jelentős mértékben átalakítja a bejegyzési eljárás körében a bejegyzéshez szükséges iratokkal kapcsolatos szabályozást. Az automatikus döntéshozatal egyik garanciális alappillére, hogy a kérelem törvényességi szempontú vizsgálata megoszlik a bíróság és az eljáró jogi képviselő között. A jogi képviselő vizsgálati körébe esik annak megítélése, hogy az adott kérelem a rendelkezésre álló iratok alapján jogszerűen benyújtható a bírósághoz. A bírósághoz ezért esetlegesen már csak a legfontosabb iratok kerülnek majd benyújtásra - ezek a nyilvántartási iratok -, vagyis a bejegyzési eljárásoknál a jövőben (ismét) lesznek olyan iratok, amelyeket a bíróság közvetlenül nem vizsgál, hanem azokat a jogi képviselő őrzi, és a kérelmen nyilatkozik azok megfelelőségéről. Ezen eseteket és iratokat végrehajtási rendelet fogja meghatározni.
A Javaslat változatlanul fenntartja azt a magánjogi szabályozási elvet, hogy a jogi személyt és adatait a nyilvántartási jegyzékben kell nyilvántartani. Ezen szabály azonban a jogi személyek nyilvántartásának létrehozásával nyeri el tényleges érvényesülését. A nyilvántartási jegyzék adattartalma részben a Javaslat mellékletében, részben végrehajtási rendeletben kerül elhelyezésre.
A Javaslat csupán utal arra, hogy a szervezet nyilvántartási jegyzékének adatai és nyilvántartási iratai az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántarthatóak; a részletszabályok azonban a jövőben végrehajtási rendeletbe kerülnek. A másolat, kivonat, bizonyítvány kiadásakor az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén kérhető a nyilvántartási jegyzék adata (rovata) megnevezésének megjelenítése.
A Javaslat törvényi szintre emeli az elektronikus irattár fogalmát. Elektronikus irattár jelenti valamennyi nyilvántartási eljárás iratát. A jövőben tehát az irat megismerésére jogosultak nemcsak a bejegyzési ügyek iratait tudják majd elektronikusan megtekinteni, hanem más nyilvántartási eljárás iratait is. Ez azt jelenti, hogy például a törvényességi felügyeleti eljárás iratai megismeréséhez nem kell az azt lefolytató bíróságra a betekintőnek elmennie, hanem az elektronikus úton is megismerhető lesz.
A nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés elsődlegesen a szervezet kérelmére történik, hiszen a szervezet nyilvántartási jegyzéke a szervezet adatairól vezetett nyilvántartás. A Javaslat rendelkezik a kötelező bejegyzésről, a bejegyzési kérelem, a változásbejegyzési kérelem benyújtásának határidejéről, továbbá arról, hogy ha a bíróság elutasítja az adat változásának bejegyzését, és az adat feltüntetése kötelező, a bejelentési kötelezettség továbbra is terheli a szervezetet.
Az egyéb jogi személy esetében az erre külön jogszabályban kijelölt nyilvántartó szerv jogosult a bejegyzéshez szükséges határozat meghozatalára, és e (egyéb) jogi személy adatainak bejegyzésére. Ha ilyen nyilvántartó szerv nem értelmezhető az egyéb jogi személy vonatkozásában, akkor a bíróság rögzíti az egyéb jogi személy adatait a nyilvántartásban. Az automatikus bejegyzéssel, más állami nyilvántartásból, más bíróságtól átvett adatokat az egyéb jogi személy nyilvántartási jegyzékében a bírósági informatikai rendszer jegyzi be.
A bejegyzések kis részében a bíróság hivatalból jár el. Erre általában akkor van szükség, ha a nyilvántartási jegyzék közhitelessége azt indokolja (törvényességi felügyeleti eljárásban), vagy ha az adat bejegyzését a jogszabály a bíróságra telepíti (végelszámolás esetén a névhez kapcsolódóan a végelszámolásra utaló toldat bejegyzése vagy törlése, EUID-val rendelkező cégekkel összefüggő egyes bejegyzések).
A nyilvántartási jegyzék adatainak egy része hitelezővédelmi, illetve közérdekvédelmi funkciót lát el. Ezen adatok általában kedvezőtlenek a jogi személyre nézve (végrehajtás, büntetőjogi intézkedés stb.), így ezek bejegyzésére nem a jogi személy kérelmére kerül sor, hanem az illetékes bíróság, hatóság, egyéb szerv (szervezet) (együttesen: bejelentő szervek) értesítése alapján. Ezen bejegyzések kezelését (bejegyzését, törlését) már a jelenlegi cégbírósági informatikai rendszerben is automata végzi. A bejelentő szervek elektronikus űrlapon (értesítésben) küldik meg a (cég)bíróság (automatája) számára a bejegyzendő vagy törlendő adatokat, szükség szerint csatolva a bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló iratot is. Automatikus intézkedéssel történik a bejegyzés akkor is, amikor a jogi személy adatában bekövetkezett változást az informatikai rendszer átvezeti olyan más jogi személy adataiban is, amely jogi személy nyilvántartási jegyzéke tartalmazza az adatváltozással érintett jogi személy adatait is; mert abban tag, vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló stb.
Fontos kiemelni azt, hogy a Javaslat az általa bevezetett fogalmakat következetesen használja, tehát az automatikus bejegyzés, az automatikus adatátvezetés nem azonos eljárási fogalmakat jelentenek, bár mindkét esetben emberi közreműködés nélkül történik meg a bejegyzés. Ezektől is elkülönülő eset a hivatalbóli bejegyzés, valamint az automatikus döntéshozatallal történő bejegyzés, és a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés.
A Javaslat szerinti megoldásban a nyilvántartói bírósági munka súlypontja a rutin bejegyzési és változásbejegyzési ügyekről az egyéb ügyekre, elsődlegesen a törvényességi felügyeltre helyeződik át. A rutin ügyeket a jövőben automaták végzik. Azokban a bejegyzési ügyekben, egyéb eljárásokban, ahol az érdemi határozatot nem automata hozza, fontos szabályozási cél, hogy a bírósági joggyakorlat egységessé váljon.
A bíróság feladatainak tételes felsorolását a Javaslat nem tartalmazza, mert az valós normatív tartalommal nem bír, és felesleges a törvényben megjelenő feladatokat tételesen megjeleníteni.
Az egyéb jogi személyek esetében nem a bíróság látja el a bejegyzéshez szükséges határozathozatali (engedélyezési) eljárást, hanem külön jogszabályban, törvényben meghatározott szervezet. Ilyen például a területi kamara az ügyvédi iroda tekintetében. E szerveket a Javaslat nyilvántartó szervnek nevezi. Ezekben az esetekben a bíróság semmilyen módon nem vesz részt az eljárásban, a nyilvántartásba vételt, a kérelemre történő adatváltozást, vagy akár e jogi személy törlését nem engedélyezi, nem bírálja felül. Lesznek ugyanakkor olyan egyéb jogi személyek is, amelyek adatait a jogi személyek nyilvántartása feltünteti, azonban velük kapcsolatban nyilvántartó szerv nem értelmezhető. Ezekben az esetekben a jogi személy megadja az adatait a nyilvántartási portál erre a célra szolgáló felületén (részén), és a bíróság az adatok formális ellenőrzése után azokat bejegyzéssel rögzíti a nyilvántartásban. Kiemelhető, hogy a bíróság ebben az esetben sem folytat le törvényességi szempontú vizsgálatot, kizárólag az adatok más állami nyilvántartással való egyezőségét vizsgálja, és azt, hogy az adat bejegyzését abszolút kizáró ok nem merül fel. Ilyen lehet a büntetőjogi okból fennálló akadály.
Annak érdekében, hogy a bíróságot mint nyilvántartó bíróságot a szövegezésben egyértelműen meg lehessen különböztetni a perben eljáró bíróságtól, a Javaslat bevezeti a perbíróság fogalmat.
Az információs szolgálat (jelenlegi Céginformációs Szolgálat) szerepe a nyilvántartási eljárásban jelentős mértékben felértékelődik a jövőben. E minisztériumi szervezeti egység működteti, biztosítja a nyilvántartási eljáráshoz szükséges elektronikus ügyintézést támogató rendszereket, továbbá a jövőben is ellátja a bejegyzési kérelmek befogadhatóságára vonatkozó informatikai és formai vizsgálatot, adategyeztetési feladatot. A nyilvántartási információ biztosításának új és részletes szabályait kormányrendelet fogja a jövőben rögzíteni.
Új elemként jelenik meg a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely egy komplex feladatot ellátó szakrendszerként kerül kialakításra. A nyilvántartási portál létrehozásának elsődleges célja a Ctv.-ben szabályozott email alapú kapcsolattartás felváltása egy, az E-ügyintézési törvény rendelkezésének megfelelő, önállóan működtethető ügyintézési felülettel. Az internetes felület kialakítása számos további előnnyel is jár. Így különösen segítséget nyújt a kérelmek összeállításában, az eljárásokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó általános tájékoztatás nyújtásában.
Az európai modellek egy részében regisztrációs, bejelentési elv szerint működik a cégnyilvántartás, az európai modellek egy része a cégnyilvántartásba való bejegyzés előtt állami (hatósági, bírósági, kamarai) ellenőrzést ír elő. A magyar hatályos rendszer a bejegyzési kérelmek törvényességi szempontú vizsgálatát helyezte előtérbe. Ezen egy rövid ideig az egyszerűsített cégeljárás vert éket, amikor a bejegyzéshez minimális okirat vizsgálatot írt elő.
A Javaslat szerinti bejegyzési eljárásban a bíróságnak a benyújtott nyilvántartási iratok törvényességi szempontú vizsgálata a nyilvántartás vezetéséhez szorosan kapcsolódó elemek vizsgálatára korlátozódik, továbbá az automatikus döntéshozatali eljárásban a létesítő okirat rendelkezéseinek közvetlen vizsgálata nem is történik meg; a bíróság a kérelem és a jogi képviselőnek a nyilvántartási iratokra vonatkozó nyilatkozata alapján hozza meg a döntést.
Megfelelve az irányelv szövegének is, a Javaslat továbbra is kimondja az immár kibővült nyilvántartás közhitelességét. A közhitelesség szabályait a Ptk. rendelkezésével együtt kell értelmezni, ezért a Javaslatban nem szerepelnek azok a garanciális szabályok, amelyeket a Ptk. tartalmaz. A nyilvántartási jegyzék tekintetében a Javaslat biztosítja azt a jogi szabályozást, hogy az abban foglalt adatok megegyeznek a szervezet kérelmében (a kérelem kitöltött nyomtatványában) meghatározott adatokkal, és hogy az adatokat a bíróság törvényességi (vagyis jogi) és adathelyességi vizsgálat (vagyis más állami nyilvántartásból való adatigénylés) után jegyezte be. A nyilvántartási irat tekintetében pedig a jogi képviselő eljárása, és a döntéshozó személy általi elbíráláskor a részletes bírósági vizsgálat, továbbá az utóellenőrzés jogintézménye biztosítja a nyilvántartási iratok - nyilvántartási adatokkal való -egyezőségét. A Javaslat fenntartja, hogy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat valóságával szemben van helye ellenbizonyításnak. A nyilvántartási jegyzék közhitelességéhez a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adatban bízva, ellenérték fejében jogot szerző fel jóhiszeműségének vélelmét köti a Javaslat.
A Javaslat pontosított tartalommal tartja fenn azokat a rendelkezéseket, amelyek az 2017/1132/EU irányelv, illetve az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. július (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanács irányelv (a továbbiakban: digitális irányelv) átültetését szolgálják. A digitális irányelv tartalmazza a bejegyzett és a Cégközlönyben megjelent, valamint a nyilvántartási iratokban megjelenő adat eltérésére vonatkozó szabályt. A bejegyzett és a Cégközlönyben megjelenő adateltérés jelentősége egyre kisebb, hiszen az elektronikus eljárásokban egyre kisebb az esélye annak, hogy az elektronikus eljárásban bejegyzett, és elektronikus úton megjelenésre (korábbi szabályozásban közzétételre) továbbított adat egymástól eltérjen. A digitális irányelv új elemként mondja ki, hogy eltérés esetén a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat az irányadó; ezt a Javaslat is rögzíti.
Figyelemmel arra, hogy ezen irányelvi eredetű szabályok összeegyeztethetőek valamennyi, a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalany szabályozási elveivel, a közhitelesség szabályai valamennyi nyilvántartott jogalany tekintetében érvényesülnek.
A Javaslat immár a szükséges és indokolt mértékre korlátozza a nyilvánosság körét. A törvény a jövőben bővíti a nem nyilvános iratok és eljárások körét, továbbá a nyilvántartási jegyzék adattartalmát sem teszi bárki számára teljes mértékben megismerhetővé. A bejegyzési eljárás tekintetében kiemelhető, hogy a nyilvántartási jegyzékben nyilvántartott természetes személyek adatai közül csak a személy nevét, születési idejét és anyja nevét ismerheti meg majd bárki. Ha a természetes személy adatait törlik a nyilvántartásból, mert már nem vesz részt a szervezet működésében, vagy a szervezetet egyébként törlik a nyilvántartási jegyzékből, a törölt természetes személy adatai a törlés után tíz évvel már minden adatra kiterjedően nem nyilvános adattá válnak. A törlés után azonban tíz évig még úgy ismerhető meg az adat, mint a hatályossága esetén (tehát nyilvános adat ekkor is a természetes személy neve, születési ideje és az anyja neve). A bejegyzési kérelem formanyomtatványa nem lesz nyilvános irat, továbbá a visszautasított és elutasított kérelmek, valamint a megszüntetett bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem mellékletei (nyilvántartási iratai) sem lesznek nyilvánosak.
A jövőben főszabályként nem lesznek nyilvánosak a törvényességi felügyeleti eljárás iratai sem. Ez alól a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek törvényességi felügyeleti eljárásainak egy része képez majd kivételt. A kivétel oka, hogy ebbe a körbe számos olyan szervezet tartozik, melynek működését közérdeklődés, fokozottabb figyelem kíséri (szakszervezetek, szövetségek, vagyonkezelő alapítványok, a Javaslat hatálya alá tartozó vallási közösségek). A civil szféra transzparens, átlátható működését, a jogkövető magatartást elősegíti, ha az alappal megindult törvényességi felügyeleti eljárás iratai a nyilvánosság számára továbbra is hozzáférhetővé válnak. Az iratbetekintésre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 50. alcímében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szervezet vezető tisztségviselőjét, tagját, felügyelőbizottsági tagját, továbbá az egyes jogi személy típushoz szorosan kapcsolódó, a Javaslatban felsorolt személyeket minden esetben megilleti az irat-betekintési jog. Ezen személyek a Pp. fogalmai szerint nem tekinthetőek feleknek (így betekintési joguk a Pp. alapján automatikusan nem biztosított), azonban a jogi személyek jogában kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy ezen személyek minél egyszerűbben hozzájussanak a szervezettel kapcsolatos információkhoz. Erre tekintettel rendelkezik irat-betekintési jogukról a Javaslat.
A nyilvántartási jegyzékben feltüntetésre kerülő természetes személyeknek tudniuk kell, hogy adataikat a nyilvántartási jegyzék mint állami nyilvántartás nyilvántartja, és azok harmadik személyek számára is megismerhetőek lehetnek. A megismerhetőséghez fűződő érdek azonban a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törlését követően egyre kevésbé áll fenn, a Javaslat értelmében tíz év után elenyészik. A természetes személy nyilvántartási jegyzékből való törlését követő tíz év után a nyilvántartási jegyzékből már sem neve, sem születési ideje, sem az anyja neve nem lesz megismerhető. A természetes személy törlésére egyrészt sor kerül, ha a szervezet működésében már nem vesz részt, vagy ha a szervezetet törlik a nyilvántartási jegyzékből. A nyilvántartási iratok tekintetében ezt a minősítést nem lehet elvégezni, így a tíz évvel korábbi nyilvántartási iratokból a természetes személy valamely adata továbbra is megállapítható marad.
A Javaslat értelmében a szervezet tagja és a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett személy (vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag stb.) a nem nyilvános nyilvántartási adat megismerésére jogosult. Egyéb személyeket sem zár ki a Javaslat a nem nyilvános adat megismeréséből, azonban többletkövetelményt társít hozzá. Az információt kérőnek egyértelműen azonosítania kell magát, és a megismerés célját meg kell jelölnie.
A törvény garanciális szabályként mondja ki, hogy a rendelkezésben felsorolt kiemelt adatigénylők nem nyilvános adat megismerésére is jogosultak, vagyis számukra a nyilvántartási adat megismerésére a Javaslat maga ad felhatalmazást. A külön kormányrendeletben felsorolt, kiemelt adatigénylőnek minősülő személy vagy szerv esetében a Javaslat annyit említ, hogy a nem nyilvános adat megismerésére vonatkozó jogukat törvénynek kell biztosítania.
A nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett belföldi természetes személyek lakcímének megismerését a fentiekben nem említett személyek a nyilvántartási jegyzékből információként nem igényelhetik. A lakcímet a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból lehet igényelni.
A jövőben a bejegyzési kérelem nyomtatványa nem nyilvános nyilvántartási irattá válik, hiszen abban olyan adatok is szerepelnek, amelyek nyilvántartott, de nem nyilvános adatok. Nem válik nyilvánossá a visszautasított vagy elutasított bejegyzési kérelem, a megszüntetett bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem sem. A nyomtatvány egyáltalán nem nyilvános irat, így az utóbbi esetekben a Javaslatnak csak a kérelem mellékleteiről kell rendelkeznie. A rendelkezés indoka, hogy ezeknek a kérelmeknek a megismeréséhez a forgalom biztonsága szempontjából érdek nem fűződik, hiszen bejegyzés a nyilvántartási jegyzékbe nem történik.
Fontos újítása a Javaslatnak, hogy a bíróság a jövőben egyedi ügyekben - akár kérelemre, akár hivatalból -dönthet a nyilvántartási irat nem nyilvános kezeléséről, vagyis arról, hogy az irat csak akkor ismerhető meg, ha arra a nem nyilvános iratra vonatkozó rendelkezés alapján egyébként mód van. A nyilvántartási irat kérelemre történő nem nyilvános kezelésének elrendelésére irányuló eljárási szabályokat a bejegyzési eljárás szabályai között részletezi a Javaslat. A szervezet létesítő okirata és annak módosítása nem kezelhető nem nyilvános iratként, hiszen az a szervezet alapdokumentuma. A közérdekű adatot tartalmazó nyilvántartási iratokkal kapcsolatosan a Javaslat rögzíti, hogy az ilyen irat nem nyilvános kezelése nem érinti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infó tv.) és egyéb törvényekben biztosított, a közérdekű adat megismerését szolgáló rendelkezések alkalmazását. Vagyis ezen iratok a jogi személyek nyilvántartása tekintetében lesznek nem nyilvános iratok, azonban azok külön törvény szerinti megismeréshez fűződő jogot a Javaslat nem érinti. Ezt maga az Infó tv. 27. § (8) bekezdése is rögzíti, mikor kimondja, hogy [e] fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a közhitelű nyilvántartásból történő - külön törvényben szabályozott -adatszolgáltatásra.
A Javaslat fenntartja azt a jelenlegi cégjogi rendelkezést, hogy az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek tájékoztatnia kell a felet, ha olyan személyes adatok is szerepelnek az iratokban, amelyeket a törvény nem ír elő. E rendelkezés az okiratot szerkesztő jogi képviselő feladatain keresztül közelíti meg a problémát. Az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek a feladata ugyanis, hogy az okirat jogszabályoknak való megfelelőségét garantálja, így mérlegelje azt, milyen adatok és nyilatkozatok feltüntetése szükséges. A szükséges mértéket meghaladó adatközlés veszélyeire neki kell a felek figyelmét felhívnia és az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek az ügyfél érdekében e körben is kellő körültekintéssel kell eljárnia, és felesleges személyes adatok szerepeltetését el kell kerülnie. Ha jogi képviselő nem vesz részt az eljárásban, erre a bíróság hívja fel a szervezet figyelmét.
A rendelkezés a civil szervezet fogalmát használja. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) határozza meg a civil szervezet fogalmát, és ettől a Javaslat sem tér el.
A Cégközlöny a köztudatban szorosan összekapcsolódott a közzététellel, így a Javaslat nem szünteti meg a Cégközlöny intézményét.
Jelenleg is már csak pár óra telik el a cégjegyzékbe történő bejegyzés és a közzététel között. A Cégközlönyben 0 órakor jelennek meg az előző napon meghozott bejegyzésekről szóló végzések, így nem indokolt - különös figyelemmel a közhitelesség szabályára -, hogy eltérő szabályozás legyen a 2017/1132/EU irányelv, illetve a digitális irányelv hatálya alá társasági formák és a többi szervezeti forma között a közzététel, a közzétételhez fűződő joghatás között. A Javaslat szerinti megoldás zárt rendszert hoz létre. A bejegyzéssel válnak nyilvánosan hozzáférhetővé az iratok, válik jogerőssé a bejegyzés. A közhitelesség tehát a bejegyzéshez kötődik, és a bejegyzés Cégközlönyben
való megjelenése tájékoztatási célt szolgál a jövőben. Ugyanakkor a Javaslat speciális rendelkezésként a Cégközlönyben történő közzétételhez kapcsol perindítási határidőt.
A Javaslat nem változtat azon, mely bírósági, más bírósági közlemények jelennek meg a Cégközlönyben, azonban általános megfogalmazással jeleníti meg azokat. A bírósági végzések tekintetében nem utal az automatikus bejegyzésekre, hiszen az felesleges. Más bíróságok közleményeit pedig nem sorolja fel, hiszen úgyis a külön jogszabály határozza meg, mit és hogyan kell a Cégközlönyben közzétennie a bíróságnak. A Javaslat továbbá elhagyja a közzététel módjára vonatkozó részletes szabályokat is. A jövőben végrehajtási rendelet fogja meghatározni, hogy a szervezetre vonatkozó bírósági közlemények milyen eljárással, milyen időponttal kerülnek megjelenítésre, és hogy a szervezetek a közvetlen közleményeiket hogyan kell megküldeni, és mikor jelenhetnek meg a Cégközlöny felületén.
Fontos rendelkezés, hogy a jövőben a nyilvántartásban szereplő valamennyi jogi személy esetében e közzétételi, nyilvánosságra hozatali szabályok érvényesülnek.
A Javaslat egyik fontos újdonsága, hogy a jövőben minden járási hivatalban (kormányablakban) nyilvántartási kivonat, nyilvántartási másolat, nyilvántartási bizonyítvány, nyilvántartási névjegy vagy akár nyilvántartási iratról másolat kérhető, vagyis jelentősen bővül azon helyek köre, ahol információhoz lehet jutni. Az elektronikusan biztosított információ szolgáltatásának jelentős javulását eredményezi az, hogy a nyilvántartási portálon keresztül azonnali fizetés mellett online információhoz lehet jutni. Emellett megmarad a bíróságnál igényelhető információ lehetősége is. A törvény a jövőben normatív módon rögzíti, hogy közhiteles nyilvántartási információt csak közvetlenül az "állami szolgáltatótól" lehet igényelni, vagyis más piaci szolgáltató által biztosított, a nyilvántartási jegyzék adatára vonatkozó adatszolgáltatás nem közhiteles. A Javaslat továbbá egyes elnevezések esetében kimondja, hogy azokat a nem "állami szolgáltatótól" igényelt információ során nem lehet használni.
A nyilvántartási információs szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat (automatizált információ, állandó hozzáférését biztosító információ, csoportosított információ stb.) kormányrendelet fogja tartalmazni.
A Javaslat ezeket a különféle megoldásokat hozza egy nevezőre, és a számviteli beszámoló letétbe helyezésével, közzétételével és a benyújtás esetleges elmulasztásával összefüggő felhívási és értesítési feladatokat kizárólagosan az információs szolgálathoz telepíti. Ezzel a megoldással a mulasztással összefüggő intézkedések alkalmazására (felhívás, stb.) is sokkal gyorsabban kerül majd sor.
A Javaslat a jogi személyek számviteli törvény szerinti beszámolójának közzététele körében csak a legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza, a többi kérdés végrehajtási rendeleti szinten kerül meghatározásra. A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet tekintetében jelentős változást jelent a javaslatbeli megoldás. A Javaslat alapján a számviteli beszámoló közzétételére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a nyilvántartásban szereplő jogalanyra, amelyet a rá vonatkozó törvény e § szerinti közzétételi eljárásra kötelez.
A Javaslat a név körében csak az alapvető rendelkezéseket tartalmazza. A Javaslat nem ismétli meg azokat a szabályokat, amelyeket a Ptk. 3:6. §-a már kimond. (Fontos jelezni, hogy a Ptk. 3:6. § is módosításra kerül.)
A részletszabályok végrehajtási rendeletben kerülnek elhelyezésre. Így végrehajtási rendeletbe kerül az állami, nemzeti szó használatához kapcsolódó, a szervezet tagjának, a gazdasági társaság tulajdonosának nevének feltüntetéséhez, a történelem kiemelkedő személyiségének nevének feltüntetéséhez kapcsolódó és egyéb, a Ctv.-ben lévő részletező jellegű rendelkezés. Mivel ezek a névre vonatkozó jogszabályi előírások, nem pedig bíróságnak a név elfogadhatóságára vonatkozó döntési jogát korlátozzák, elhelyezhetőek a törvényi szintnél alacsonyabb szintű jogszabályban is. Fontos jelezni, hogy ehelyütt a Javaslat normatív módon is utal arra, hogy a névre vonatkozó rendelkezések egy része végrehajtási jogszabályban kerül rendezésre.
A jogi személy nevének vonatkozásában kiemelhető, hogy a Javaslat a garanciális szabályok között fenntartja a névvalódiság, a névszabatosság és a névkizárólagosság szabályát.
A szervezet tagjának nevének szabályozásánál a Javaslat a szervezet tagjának neve mellett megjeleníti a szervezet alapítójának a nevét is, mert egyes szervezeti formák esetében az anyagi jogi rendelkezések is alapítóról rendelkeznek.
A Javaslat továbbra is megtartja a név elemeinek a meghatározását. A szervezet tevékenységére utaló jelzők használatáról a Javaslat ismét rendelkezik, azonban kötelezővé nem teszi, hogy a szervezet a nevében utaljon főtevékenységére. A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a rövidített névben a választott cégforma kizárólag rövidített formában tüntethető fel. A bírói gyakorlat már kimunkálta, hogy a név (cégnév) írásmódjának is jelentősége van, így ha a szervezet a neve bejegyzését követően a neve írásmódját megváltoztatja, akár a rövidített név tekintetében, az változásbejegyzési eljárást von maga után. A szervezeti forma megnevezése, a névben való feltüntetése a névnek nem a szervezet által meghatározható része. Ezért a jövőben - a végrehajtási rendelet - egyértelműen meghatározza, hogy a szervezeti formákat hogyan és milyen írásmóddal kell feltüntetni. Ez alól csupán a civil szervezetek képeznek kivételt, figyelemmel arra, hogy az Ectv. 4. § (1) bekezdése szerint "[a]z egyesület (különös formájú egyesület) nevében nem kell feltüntetni az egyesület típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést; egyesület (különös formájú egyesület) létrehozható és működtethető olyan elnevezéssel is, melyben a szövetség vagy az egyesülési jog gyakorlására utaló egyéb kifejezés szerepel."
A Javaslat továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a központi ügyintézés, vagyis az ügyvezetés tényleges helye eltérjen a székhelytől. Ez azonban nem változtat azon, hogy a székhely további funkcióit a székhelyen kell biztosítania a szervezetnek, így különösen a postai küldemények átvételét. Fontos rámutatni arra, hogy a központi ügyintézés helye nem befolyásolja a szervezet döntéshozó szervének ülésezési helyét, tehát az a jövőben is bárhol lehet, feltéve, hogy a szervezet a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint eljárva a döntéshozó szerv ülésezésének helyét - ha az nem a székhelyen történik - rögzíti a létesítő okiratban.
Fontos változtatás, hogy a Javaslat elhagyja a telephely-fióktelep megkülönböztetését a székhelyen kívüli üzemi letelepedés körében. A mai viszonyokban ugyanis már nincs jelentősége, hogy valamely telephely eltérő vagy azonos településen van-e, mint a székhely. Minden belföldi tevékenység végzési hely, amely tartós, önállósult, az telephely.
A Javaslat 39. alcímében az EUID-val rendelkező cégekre vonatkozó egyes bejegyzésekről szóló §-ban a digitális irányelv előírásának megfelelve rögzíti, hogy az EUID-val rendelkező cégek Európai Unión belül alapított fióktelepét a jövőben a bíróság hivatalból, külön kérelem nélkül is maga jegyzi be, mert a digitális irányelv rendelkezése alapján a fióktelep szerinti tagállam nyilvántartása ezt az információt átadja a magyar bíróságnak. E bejegyzés azonban nem tartozik az automatikus bejegyzések alá, mert ebben az esetben - nyilvánvalóan - nem a hazai szabályozás szerinti formalizált értesítést küld a tagállami nyilvántartás, hanem uniós végrehajtási rendelet határozza meg az informatikai és formai elemeket. Amennyiben az értesítés alkalmas lesz arra, hogy azt automata értelmezze, a magyar bejegyzésre humán erőforrás nélkül kerülhet sor.
A Javaslat a § (2) és (3) bekezdése tekintetében nem változtat érdemben a Ctv. rendelkezésén, csupán elhagyja az arra való utalást, hogy a cég a (cég)nyilvántartásba bejegyzett, hiszen e kitétel szükségtelen. A cég csak az a jogalany lehet, amely a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett.
Az ügyvezetés, a vezető tisztségviselők tekintetében fontos rámutatni a következőkre. A Ptk. általános rendelkezése [3:21. § (1) bekezdése] szerint a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A Ptk. 3:29. § (1) bekezdése szerint a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A törvényes képviselet körében kiemelhető, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti jogának létrejöttéhez elegendő a vezető tisztségviselői megbízás létrejötte, vagyis a képviseleti jog a vezető tisztségviselés evidens velejárója. A képviseleti jog ugyanakkor nem tapad elválaszthatatlanul a vezető tisztségviselői megbízáshoz, vagyis a polgári jog szabályai szerint nem kizárt - testületi jellegű vezetés esetében elsődlegesen -, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti joggal ne rendelkezzen. A cégjogi szabályozás 2018-ig a cégjegyzék tartalmaként a cég képviselőit tartalmazta, és e megoldás zavart nem keltett, mert a szövetkezeti cégforma esetében merült csak fel a fenti kérdés. Nemzetközi tapasztalatok, elvárások miatt azonban változtatni kellett a cégjegyzék tartalmán, és 2018-tól a következő szabályozó elv érvényesül. A cég minden vezető tisztségviselőjének a cégjegyzékből megismerhetőnek kell lennie, és ha további személyek is képviseleti joggal rendelkeznek, akkor indokolt, hogy ők is megismerhetőek legyenek a cégjegyzékből.
Ezen cégjogi megközelítés sajnálatos módon nem várt zavart keltett, és egyes ügyekben olybá tűnt, hogy bejegyezhető olyan vezető tisztségviselő is, aki képviseleti joggal nem rendelkezik, tekintet nélkül arra, hogy a cégnek más képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője nincs. Ez azonban nem megengedhető. Ehelyütt ismét utalni lehet a Ptk. 3:1. § (5) bekezdésére, amely szerint a jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. E normatív előírás feltétel nélküli érvényesülést kívánó norma, vagyis bármely elem hiánya esetén jogi személyről nem beszélhetünk. E normából egyértelműen megállapítható, hogy az ügyvezetést és képviseletet ellátó szerv a jogi személy létrejöttének és törvényes működésének egyik feltétele, vagyis a jogi személynek olyan szervvel kell rendelkeznie, amely e két funkciót együttesen ellátja. Ha a szervezetnek nincs képviseleti joggal rendelkező ügyvezetést ellátó szerve vagy ilyen személye, akkor a jogi személy alapvető kritériuma nem teljesül. A Javaslat egyértelmű rendelkezéssel mondja ki, hogy a szervezet vonatkozásában a nyilvántartási jegyzékben legalább egy képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőnek lennie kell. Fontos kiemelni tehát, hogy a cégjog azon változása, amely bevezetésre került az elmúlt évben, és amelyet a Javaslat is fenntart, nem változtatta meg a korábbi elvárásokat, hanem további személyek feltüntetését eredményezi a nyilvántartásban. A Javaslat fenntartja a cégjegyzés fogalmát és immár valamennyi szervezet esetében használatossá válik. A cégjegyzés a szervezet írásbeli képviseletére való jogosultság.
A § első mondata kimondja, hogy a szervezet kérelmére a nyilvántartási jegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát. A címpéldány bejegyzési eljárásban való benyújtása - mind papír alapú formában, mind elektronikus tanúsítvány formájában - a szervezet számára azzal az előnnyel jár, hogy működése során az eljáró képviselőnek nem kell külön igazolnia ilyetén minőségét és aláírásképének (elektronikus aláírása jellemzőinek) valódiságát, mert az a nyilvántartási jegyzékből megismerhető. Kiemelhető, hogy a rendelkezés nem azt mondja ki, hogy csak az minősül szabályszerű elektronikus aláírásnak, amelyet olyan elektronikus aláírással láttak el, amelyet a szervezet korábban benyújtott a bírósághoz, hanem azt, hogy ha benyújtották a szervezet képviseletére jogosult elektronikus címpéldányának tanúsítványát, az annak megfelelő elektronikus aláírás szabályszerű (cégszerű) aláírásnak minősül - vagyis az aláírás tekintetében egyéb igazolásra nincs szükség.
A Pp. 325. § (1) bekezdés d) pontja szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja. Ebből az következik, hogy a Pp. által írt "rá vonatkozó szabály" a cégek tekintetében a Javaslat értelmezésével azt jelenti, hogy a cégjegyzés során egyértelműen ki kell derülnie a nyilatkozatból, hogy a képviselő a szervezet nevében ír alá. Ez egyrészt jelenti azt, hogy az aláírói minőségnek megállapíthatónak kell lennie (tehát hogy képviselőként ír alá a természetes személy), másrészt azt, hogy ténylegesen alá is kell írnia a dokumentumot. Ezt a bírósági gyakorlati is visszaigazolja. A BDT2017. 3667. számon közzétett eseti döntés kimondja, hogy "[25] A cégjegyzés fogalmát a Ctv. 8. § (1) bekezdése határozza meg: a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Az aláírás az aláíró nevének saját kezű leírását jelenti. Az aláírás bélyegzőlenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert nem köthető egyértelműen az aláíró személyéhez. A cégjegyzési jogot tehát csak aláírással lehet gyakorolni, a névbélyegző használata cégjegyzésre nem alkalmas."
A fentiek alapján elektronikus úton tett cégjegyzésnek minősül bármilyen megoldás, amelynél teljesül az a feltétel, hogy a képviselőtől származó, hozzá köthető elektronikus aláírás jön létre, és az aláírt dokumentumból kiderül, hogy az aláíró azt a szervezet nevében írta alá.
A § általános szabályként rögzíti immár, hogy a nyilvántartási eljárás elektronikus polgári nemperes eljárás. A rendelkezés nem utal az első, másodfokra külön, vagyis minden szakaszban, és a felülvizsgálati eljárásban érvényesül, hogy a kapcsolattartás elektronikus. Kimondja ezt a Javaslat még annak mérlegelése után is, hogy a szerveztek egy szűk rétege tekintetében nem érvényesül a teljes elektronikus kommunikáció, hiszen a bíróság a szervezetnek a bírósági iratokat papír alapon, postai úton kénytelen kézbesíteni.
Az (1) bekezdés kapcsán indokolt kiemelni azt, hogy a nyilvántartási eljárás nemperes eljárási jellegéből az következik, hogy az eljárási kérdések feltárása több lépcsőben történik. A Javaslat elsődleges háttérjogszabálya a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Pnp.) a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései. Ezen hivatkozott 11 bekezdésben foglalt szabályozás az első lépcső. E törvényből következik, hogy a nyilvántartási eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, és hogy az elsőfokú eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, holott a nyilvántartási eljárás törvényszék előtt folyik. E rendelkezésre figyelemmel kell a bejegyzési eljárásban kifejezetten rendelkezni a kötelező jogi képviseletről.
Az eljárási kérdések feltárásának következő lépcsője a Pp. Mindazokban a kérdésekben, amelyekről a Pnp. nem rendelkezik, ott a Pp. rendelkezéseit kell figyelembe venni, feltéve, hogy a Javaslat nem tér el ezen két törvény rendelkezéseitől.
A Javaslat általános szabályként tartja fenn immár a nyilvántartási eljárásban érvényesülő szabályként, hogy szünetelésnek, és cégek esetében költségkedvezmény engedélyezésének nincs helye; a törvényen alapuló költségkedvezményt természetesen ez nem érinti. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések és a gyakorlat alapján is megállapítható, hogy a bíróság az általa lefolytatott eljárásokban okirati bizonyítás mellett jár el. A személyes meghallgatás kivételesnek tekinthető. Figyelemmel arra, hogy a személyes meghallgatásnak más, a Javaslat hatálya alá tartozó nemperes eljárás esetén a jövőben is szerepe lehet (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás), a § (3) bekezdése utal arra, hogy az okirati bizonyítás mellett a törvény más megoldást is kínálhat.
Fontos változás, hogy a civil nyilvántartási eljárás szabályaihoz közeledő szemlélettel a Javaslat azt rögzíti, hogy főszabály szerint a bírósági titkár is önálló aláírási joggal, érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat a nyilvántartási eljárásban. A jövőben a bírósági rendszernek a dömpingügyekben a gyors és kiszámítható bejegyzésekre, ugyanakkor a valós és állami kényszer erejű törvényesség felügyeleti eljárásokra kell épülnie. E feladatok ellátásban a bírósági titkárok hathatós és magas szakmai színvonalú segítséget tudnak biztosítani. Ahol annak garanciális jelentősége van, ott a Javaslat kifejezetten rendelkezik a kizárólagos bírói jogkörről.
A Javaslat megjeleníti a bírósági fogalmazót megillető eljárási jogkört is. A bírósági fogalmazó továbbra is részt vehet a nyilvántartási eljárás intézésében, azonban érdemi végzéseket, vagy fellebbezéssel támadható végzéseket nem hozhat.
A bírósági ügyintéző által ellátható feladatok a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendeletben kerülnek a jövőben meghatározásra.
A Javaslat a nyilvántartási eljárás általános szabályai között rögzíti azt is, hogy az automaták által elvégezhető eljárási cselekmények humán erőforrás nélkül, automatizált módon végezhetőek. A Javaslat számos olyan eljárási cselekményt szabályoz (például adatigénylés más szervezettől, nyilvántartási jegyzékbe történő egyes bejegyzések, bírósági végzések közzététele), amelyek tényleges elvégzésére automatizáltan (automatikus végzéssel, automatikus intézkedéssel) kerül sor. Ezekben az esetekben a bírósági ügyintézést támogató automata vagy az információs szolgálat automatája hozza meg a szükséges intézkedést, azonban fontos kiemelni, hogy ezen intézkedések is bírósági, illetve információs szolgálat általi intézkedésnek minősülnek. Nincs tehát jogi különbség abban, hogy a konkrét intézkedés ember által vagy automata által történik; jelentősége annak van, hogy mely szervezet nevében és milyen intézkedés történik. A Javaslat azonban nem jeleníti meg, hogy az adott intézkedés automatizált módon történik, mert azon intézkedéseket, eljárási szakaszokat, amelyek automatizáltan végezhetőek, továbbá a részletszabályokat végrehajtási rendelet állapítja meg. Ezzel a szabályozási technikával kellően magas absztrakciós, törvényi szinten lehet szabályozni az eljárást, és az informatikai rendszer fejlesztéseit nem kell törvényi szinten lekövetni, hiszen erre szükség sincsen.
A Javaslat az általános eljárási szabályok között határozza meg a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határidejét. Mindazokban az esetekben, amikor a Javaslat konkrét határidőt nem állapít meg, akkor a beadványnak a bíróság informatikai rendszerébe történő érkezését követő munkanaptól, a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől számított legkésőbb öt munkanapon belül a bíróságnak intézkednie kell.
Az általános intézkedési határidő meghatározása biztosítja, hogy a Javaslatban ne kelljen minden egyes intézkedés vonatkozásában külön nevesíteni az adott intézkedéssel kapcsolatos intézkedési határidőt, csak azokban az esetekben, amikor a határidő eltér az általános intézkedési határidőtől. Amennyiben a Javaslat valamely beadvánnyal kapcsolatban intézkedési kötelezettséget ír elő, de nem határozza meg annak határidejét, azt a bíróságnak legkésőbb öt munkanapon belül kell teljesítenie. Ha a szervezet, vagy az eljárásban részt vevő más személy a bíróság felhívásának határidőben nem tesz eleget, ennek következményeit a bíróságnak legkésőbb a határidő lejártától számított öt munkanapon belül le kell vonnia. Ha a perbíróságnak határozata megérkezik a bírósághoz, amely olyan az intézkedésre okot adó esemény, amely nem beadványhoz, vagy a bíróság által meghatározott határidőhöz köthető, ugyanakkor intézkedési kötelezettséget feltételez, amelyre konkrét rendelkezés hiányában az általános intézkedési határidő az irányadó.
A szervezetek jelentős része az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a Pp. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az E-ügyintézési törvény 9. §-ának (1) bekezdése határozza meg az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körét (különösen: gazdálkodó szervezetek, köztestület). Az E-ügyintézési törvény 1. § 23. pontja a gazdálkodó szervezet fogalmát a Pp.-re utalással határozza meg azzal, hogy nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Javaslatban meghatározott valamennyi szervezeti formában működő szervezet, illetve a szervezet ügyében kérelembenyújtási joggal rendelkező személy főszabályként elektronikus kapcsolattartásra köteles.
A szervezet vezető tisztségviselői tekintetében a Javaslat mondja ki, hogy a hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezetek vezető tisztségviselői a nyilvántartási eljárásokban elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. Az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus ügyintézésre kötelezettek egyéb szervezetek (bíróságok, hatóságok, ügyész), amelyek a törvényességi felügyeleti eljárásban a Pp. szerinti kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazásával járhatnak el. Mivel azonban ezek a szervezetek a nyilvántartási portált nem tudják az általános módon használni, mert az azonosításuk nem a benyújtó személyhez kötődik, a Javaslat biztosítja, hogy beadványaikat - az eljárást megindító kérelmeiket - a szervezet hivatali kapujáról adhassák be. Természetesen, ha az nyilvántartási portál, illetve az elektronikus ügyintézés szabályai biztosítani tudják, hogy a portált használó természetes személynek a szervezettel összefüggő kapcsolata is azonosítható legyen, a nyilvántartási portál használata a hatóságok, ügyészség, bíróságok esetében sem lesz probléma. Fontos kiemelni azt, hogy a bár a hatóság, ügyészség, bíróság a hivatali kapuján keresztül tarthatja a kapcsolatot, a beadvány és a kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezéseket be kell tartania, tehát elektronikus formában és az előírt nyomtatványon kell a beadványt, kérelmet benyújtani. A rendelkezés csak a benyújtás módjában tér el a főszabálytól. Az eljáró jogi képviselők esetében az a tény, hogy őket az ügyvédi, közjegyzői kamara aktív tagként tartja nyilván, ellenőrzésre fog kerülni. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett személyekre a Pp. 605-606. §-ait kell alkalmazni.
A szervezeteknek van egy szűk rétege, az adószámmal nem rendelkező egyesületek, alapítványok, amelyek az E-ügyintézési tv. alapján hivatalos elérhetőséggel nem kell, hogy rendelkezzenek. A nyilvántartási eljárás, elsődlegesen a bejegyzési eljárás új informatikai megoldásai, az automatizált formai és tartami ellenőrzések elvégzése azonban indokolttá teszik, hogy ezen szervezetek kérelme, beadványa már a bírósághoz érkezéskor elektronikusan feldolgozható, automaták által értelmezhető legyen. Erre tekintettel a Javaslat azt írja elő, hogy ezen szervezetek is elektronikus úton, a nyilvántartási portálon keresztül adják be a kérelmeiket és beadványaikat, azonban segítséget kapnak állami szolgáltatás útján. Ezek a szervezetek a bejegyzési eljárásban kötelesek a kérelmeiket és beadványaikat az ügyintézési portálon biztosított szolgáltatás segítségével a nyilvántartási portálról benyújtani, más nyilvántartási eljárás esetén pedig választhatják a benyújtás ezen módját. Annak részletszabályait, hogy e szolgáltatás mire terjed ki, és mely szerv biztosítja, a Javaslat kormányrendeleti szintre utalja. Ha a kérelem vagy beadvány benyújtása állami szolgáltatás segítségével a nyilvántartási portálon történik, a bíróság papír alapon, postai úton kézbesít.
Sajátos eljárási előírásként rögzíti a Javaslat, hogy a szervezet, a vezető tisztségviselő, az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy, továbbá a jogi képviselővel eljáró személy a beadványait, kérelmeit a nyilvántartási portálon köteles benyújtani. A nyilvántartási portál létrehozásának elsődleges célja, hogy a bíróság és a szervezet, egyéb résztvevők, ideértve az eljáró jogi képviselőket is, gördülékenyen, a platform adta lehetőségeket kihasználva tartsák a kapcsolatot.
A nyilvántartási eljárásban nyomtatványok segítségével lehet beadványokat készíteni. Ezen űrlapok, nyomtatványok a nyilvántartási portálon elérhetőek lesznek. A kérelmező, a beadványt benyújtó személy a nyilvántartási portálon tölti ki a kérelmet, és azonosítását követően tudja az E-ügyintézési törvénynek megfelelően a beadványt benyújtani.
A Javaslat - a Pp. hasonló rendelkezésének szellemében - sajátos eljárási szabályt rögzít azokra az esetekre, amikor az eljárásban részt vevő személy nem a Javaslat szerinti módon terjeszti elő beadványát. Ezekre az esetekre - a Pp. azonos szabályozási célú rendelkezésére figyelemmel - a Javaslat kimondja, hogy az eljárást megindító kérelmet a bíróság visszautasítja, az egyéb beadvány tekintetében pedig a fél nyilatkozatai hatálytalanok, vagyis az abban foglaltakhoz joghatás nem fűződik. Garanciális okokból a hatálytalan beadvány esetén az azt benyújtó fél a hatálytalanság tényéről értesítést fog kapni. E rendelkezésnek különösen a Javaslat alkalmazásának kezdeti időszakában lesz jelentősége. A Javaslat az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó általános szabálytól történő eltérést a nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályok között, az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy tekintetében enged.
Fenntartja a Javaslat - a Pp. 616. §-át nem érintve, vagyis az azzal együtt érvényesülő eljárási rendelkezésként -azt a garanciális szabályt, hogy a bíróság által kiadott elektronikus aláírással vagy szervezeti bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokiratnak minősül. A Pp. 608. §-ával összefüggésben rögzíti, hogy - míg a felek jelentős része a fentiekben ismertetett módon az E-ügyintézési tv. és a végrehajtási rendeletétől eltérő módon, a nyilvántartási portál útján nyújtja be a bíróságnak a beadványát, addig - a bíróság mindig az E-ügyintézési tv. és a végrehajtási rendeletei szerint kézbesít, vagyis cégkapura vagy más E-ügyintézési tv. szerinti elérhetőségre küldi meg a bírósági iratokat.
Az állami nyilvántartások közötti adatátadások egyre jelentősebb szerepet kapnak a nyilvántartás vezetésében, az ellenőrzések lefolytatásában.
A Javaslat elsődlegesen a Pp. szerinti elektronikus okiratok benyújtását teszi lehetővé, amelyet a Pp. elismer. Jelezhető, hogy a Javaslat speciális rendelkezéseket tartalmaz a bejegyzési eljárás körében. Fontos érdek, hogy ha a bejegyzési eljárásban papír alapú okiratokról készített digitalizált iratok kerülnek benyújtásra, akkor ezen papír alapú okiratok átalakítását főszabályként a jogi képviselő végezze el (szkennelje).
A Javaslat nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályok között rendelkezik arról az informatikai és formai vizsgálatról, amelyhez hasonló eljárási cselekményt a Ctv. a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás keretében szabályoz. A szabályozás oka az, hogy az elektronikus nyilvántartási eljárásban az általános szabályok között az elektronikusan érkező beadványokat kell szabályozni, hiszen kivételessé válik a papír alapú beadvány előterjesztése.
A beadvány nyomtatványa a nyilvántartási portálon lesz elérhető, és a nyomtatvány kitöltésére, a beadvány összeállítására is lehetőség lesz az oldalon. A beadvány "elküldése" előtt az információs szolgálat elvégzi azokat a feladatokat, amit már jelenleg is ellát a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmek vonatkozásában. Az informatikai ellenőrzést, a kérelem formai és koherencia ellenőrzését.
Az informatikai rendszer a benyújtónak visszaigazolást küld arról, hogy továbbította a kérelmet a bíróságnak.
A rendelkezés a Pp. szabályaira is figyelemmel speciális kivételt állapít meg a hatálytalan nyilatkozat szabálya alól. A Javaslat az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezésekhez képest eltérést enged az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy papír alapon előterjesztett beadványának hatálytalansága tekintetében akkor, ha papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére is sor kerül.
A Javaslat a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje tekintetében az általános szabálytól eltérően kimondja, hogy az általános intézkedési kötelezettség határideje papír alapú beadvány esetén a beadványnak a bíróság általi érkeztetését követő munkanapon kezdődik.
Egyes, nem kérelemre történő bejegyzések ellen továbbra sincs helye fellebbezésnek. Ennek oka, hogy ezen bejegyzések javítására a Pp. szerinti kijavítással vagy a hatályos előírások fenntartásával megmaradó, kijavítást célzó nemperes eljárással kerülhet sor.
A jogi személy nyilvántartás létrehozásának egyik fontos célkitűzése, hogy a nyilvántartásból, nyilvántartási jegyzékből megismerhető adatok ellenőrzöttsége, más állami nyilvántartásokkal való egyezősége biztosított legyen. Így ezekben az esetekben is kiemelt jelentősége van annak, hogy a bejegyzendő adatok helyesek, más állami nyilvántartásokkal egyezőek legyenek, valamint az, hogy a bejegyzett természetes személy vonatkozásában - ha törvény alapján az lehetséges - létrejöjjön a kapcsolati kód, amelynek segítségével később frissülni tudnak az adatok. Mindezek érdekében a Javaslat kimondja, hogy a szükséges adatigényléseket és adatellenőrzéseket a nyilvántartó szerv végzi el.
A Javaslat az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések közé beilleszti azt az esetet, amikor a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás alatt a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt per indul. Ezen eset száma az automatikus döntéshozatal mellett igen kevés lehet, azonban mégsem zárható ki. Ha a szervezet nyilvántartásba vétele előtt a létesítő okirat teljes érvénytelenségét állapítja meg a bíróság, az azzal a következménnyel jár, hogy a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe nem jegyezhető be. A bejegyzési eljárás során felmerülő esetekre általánosan utal a rendelkezés, hiszen felesleges felsorolás szintjén megjeleníteni azokat az eseteket, amelyek a következő §-okból egyébként is kiderülnek.
A Javaslat fenntartja a bejegyzési kérelem visszavonására vonatkozó rendelkezést, továbbá azt a garanciális szabályt, ami a "próbaperek" megakadályozását célozza. Fontos rámutatni ugyanakkor arra, hogy a Javaslat alapján jelentősen felgyorsulnak majd a másodfokú eljárások, vagyis a jogértelmezési, joggyakorlatbeli "vitákat" a szervezetek fellebbezése folytán a jövőben ésszerű idő alatt lesz lehetséges lefolytatni.
A Javaslat a bejegyzési eljárásokban bevezeti, kimondja a sorrendiség szabályát. Ennek értelmében, főszabály szerint mindaddig, amíg a folyamatban lévő változásbejegyzési kérelem jogerős elbírálására nem került sor, a később beadott változásbejegyzési kérelem elbírálására nem kerül sor. Az automatikus döntéshozatal bevezetése oly mértékben gyorsítja fel a gazdasági társaságok kérelmeinek elbírálását, hogy a sorrendiség szabálya gazdasági társaságok esetében a gyakorlatban nem is lesz érzékelhető, kivéve, ha a törvényben meghatározott ok miatt a változásbejegyzési eljárás felfüggesztésre kerül. A többi szervezetforma esetében a sorban álló kérelmek problémája elenyészőnek tekinthető. A sorrendiség szabálya megoldja azt a helyzetet, amely jelenleg csak az eljárás felfüggesztésével rendezhető, ugyanakkor a normál működést mutató szervezetek esetében tényleges joggyakorlatbeli változást nem okoz.
A Javaslat megjelöli azokat a határozatokat, amelyek konstitutív hatályúak. A szervezet nyilvántartásba vételére (létesítésére) és törlésére vonatkozó konstitutív bírósági döntés a Ptk. rendelkezéséből is következik. A jegyzett tőke leszállítására vonatkozó jogi tényt keletkeztető aktus is levezethető a Javaslat rendelkezéséből, azonban az eltérő jogértelmezések egy mederbe terelése érdekében normatívan is kimondásra kerül. Azoknál a változásoknál, ahol a szervezet az adatváltozás időpontját megadhatja, a bíróság a bejegyzéshez szükséges körülményeket vizsgálja, de nem a bíróság döntése keletkezteti a változást, hanem annak bírósági általi jóváhagyását biztosítja (abban a vizsgálati körben, amelyre a nyilvántartó bíróság jogköre kiterjed). A Javaslat kimondja ehelyütt is, hogy a közhasznú jogállás bejegyzése és törlése is konstitutív, amely a Civil törvény rendelkezéséből is következik.
A Ctv. számos rendelkezése - okirati bizonyítás, költségkedvezmények kizárása - a bejegyzési eljárás általános szabályai közé kerül át. Ez a rendszertani változás azonban a bejegyzési eljárásokat tekintve változást nem jelent, hiszen a bejegyzési eljárás is nyilvántartási eljárás.
A Javaslat megtartja a Cnytv. speciális előírásait az alapítvány képviselete körében, továbbá speciális szabályt mond ki az MRP-szervezet esetében.
Az ügyvédi tevékenységet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) szabályozza. Az Üttv. általános elvek szintjén rögzíti, hogy "az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre" [Üttv. 1. § (5) bekezdése]. Az ügyvédek és kamarai jogtanácsosok (a továbbiakban együtt: ügyvéd) az igazságszolgáltatás közreműködőiként, a rendszer működésébe vetett közbizalom egyik letéteményesei, munkájuknak és a cégügyekkel kapcsolatos kötelező közreműködésüknek a jogbiztonság és a bírósági eljárások időszerű lefolytatása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A bejegyzési eljárásokban az ügyvédi közreműködés a jogi munka mellett garanciális jellegű. Az ügyvéd ugyanis az Üttv. alapján elvégzi a felek személyazonosítását, valamint a székhely (telephely) megfelelőségének igazolását, továbbá elvégzi a pénzmosási előírásokhoz kapcsolódó vizsgálati és adminisztratív teendőket is. Cégügyekben jelenleg az ügyvédekkel való kapcsolatfelvétel gyors és közvetlen, ezért ezen szolgáltatások könnyen elérhetőek bárki számára. Tekintettel arra, hogy az ügyvédi irodák túlnyomó része eljár cég- és ingatlanjogi ügyekben, ez szintén megkönnyíti a szolgáltatás elérhetőségét.
Általában elmondható, hogy jogügyletek biztonságának elősegítése érdekében az ügyvédek az Üttv. 32. §-a alapján ügyfél-azonosítást végeznek. Az ügyfelek azonosítása tipikusan a megbízás létrejöttekor megtörténik. Ellenjegyzésköteles esetekben legkésőbb az okirat ellenjegyzése előtt sor kerül a személyazonosító igazolványok hatósági adatbázisokban való ellenőrzésére, illetve jogi személy esetében szintén az okiratok ellenjegyzését megelőzően ellenőrzésre kerül a nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat. Amennyiben az ügyvéd a jogszabály által meghatározott körülményt tapasztal az ügyfél azonosítása során, megtagadja közreműködését, illetve az okirat ellenjegyzését. Megjegyzendő továbbá, hogy az eljáró jogi képviselők a teljesen elektronikusan zajló cégeljárás alapjául szolgáló eredeti, tipikusan papír alapú dokumentumok őrzését is végzik a jogbiztonság elősegítése érdekében is.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ezen felül előírja, hogy az ügyvédek és a közjegyzők mely esetekben kötelesek eleget tenni ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek. Az ügyfél átvilágítási kötelezettség körében az ügyvéd az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítására, és személyazonosságának igazoló ellenőrzésére, az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan adatrögzítésre, továbbá az üzleti kapcsolat monitoringjára köteles. Jelenleg a bíróság a benyújtott kérelem jogi tartalmi vizsgálatát tudja elvégezni, azonban arra a kérelemben megjelölt természetes személyek adatait, annak megfelelőségét ellenőrizni nincs módja, továbbá az ügyvéd által jelenleg elvégzett pénzmosási feladatokat ellátni nem tudja.
A Pmt. 2017. június 26-ai hatálybalépésével a pénzmosási és terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos hazai szabályozás szigorodott. A pénzmosási és terrorizmus-finanszírozás megelőzési rezsim (ügyfél-átvilágítási, bejelentési kötelezettség, illetve e rendelkezések megsértése esetén szankciók) az ügyvédet akkor terheli, ha többek között gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapításában, illetve megszűntetésében közreműködik [Pmt. 73. § (1) bekezdés c) pont]. Magyarországon a magánjogi szervezetek alapításához és más cégügyekhez kapcsolódó Pmt. által meghatározott kötelezettségeknek mint tipikusan közreműködők, a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, az ügyek többségében ügyvédek tesznek eleget.
A névfoglalási eljárás során a bíróság vizsgálja, hogy a kérelemben megjelölt név az adott időpontban a nyilvántartásban bejegyzett, bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más szervezet nevétől a szükséges mértékben különbözik-e. A névkizárólagosság mellett a bíróság vizsgálja továbbá a névvalódiság, a névszabatosság elvének, vagy egyéb, a névvel összefüggő jogszabályi rendelkezésnek a betartását is. A bíróság a kérelemben megjelölt nevek közül azt foglalja le, mely a kérelmező által felállított sorrendben elsőként felel meg a szervezet elnevezésére vonatkozó követelményeknek.
A Javaslat elhagyja a névfoglalás idejének meghosszabbodására vonatkozó rendelkezést, figyelemmel arra, hogy a felgyorsuló kommunikációs megoldások mellett életszerűtlen, hogy a szervezet ne lenne képes a névfoglaláshoz kapcsolódó bejegyzési kérelmét a névfoglalási időszakon belül benyújtani, vagy a szükséges egyéb intézkedéseket megtenni. Ugyanakkor a névfoglalás időtartamát 60 napban határozza meg a Javaslat.
Fontos rendelkezés, hogy névfoglalásban lefoglalt név megfelelőségét a bejegyzési eljárásban már nem lehet felülvizsgálni.
A Javaslat nem zárja ki, hogy utólag, a bejegyzési eljárás lezárását követően kerüljön előterjesztésre a kérelem.
Bár a Javaslat törekszik arra, hogy túlzóan részletező rendelkezéseket ne tartalmazzon, az adótitok, személyes adatok törvényi védelme miatt továbbra is törvényi szinten kell rögzíteni, hogy az adóazonosító szám feltüntetése a nyomtatványon mely esetekben szükséges.
A Javaslat fenntartja azt a garanciális szabályt, hogy az eljáró jogi képviselőnek kell a benyújtandó papír alapú okiratokat elektronikus formátumúvá alakítania.
A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az elektronikus közokiratok és az elektronikus magánokiratok közvetlenül csatolhatóak a kérelemhez. Ezen okiratok tekintetében nincs szükség a jogi képviselő részéről sem külön elektronikus aláírásra, sem ezen elektronikus okiratok bármilyen átalakítására.
Új rendelkezés, hogy a kérelem összes papírból digitalizált mellékletét és a kérelem nyomtatványát is külön elektronikus aláírással kell ellátni vagy a mellékletek összességét kell elektronikus aláírással ellátni. A jövőben tehát nem elegendő a kérelem egészét (a kitöltött nyomtatványt és a melléketeket együtt) elektronikusan aláírnia a jogi képviselőnek. Ennek oka az, hogy ha a kérelem egésze van elektronikus aláírással ellátva, akkor az egyes mellékletek nem kezelhetőek irattári szempontból külön, mert ezáltal sérülne az elektronikus aláíráshoz fűződő garancia. További oka az új rendelkezésnek az, hogy a bejegyzési eljárásban ezáltal a benyújtott okiratok bizonyító ereje is biztosított. A Javaslat szerint a jogi képviselő köteles őrizni a papír alapú nyilvántartási iratokat is. A Pp. 327. §-a alapján az őrzött iratról készített másolat akkor rendelkezik bizonyító erővel - és igazolja, hogy annak tartalma megegyezik az eredeti dokumentuméval -, ha a jogi személy (jelen esetben értelemszerűen a jogi képviselő) azt minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és a Javaslat előírása miatt időbélyegzővel látja el. Ezt a Javaslat sajátos bejegyzési eljárási szabályként is rögzíti.
A rendelkezés szabályozza azt az esetet is, ha a szervezet elektronikus úton köteles eljárni, azonban jogi képviselő igénybevételére nem köteles. Ebben az esetben a fenti feladatokat a szervezet képviselőjének kell ellátnia azzal, hogy ha magas biztonságú elektronikus aláírással nem rendelkezik, az iratokat elegendő ÁVDH szolgáltatással hitelesíteni.
Korábban az egyszerűsített cégeljárás körében volt hatályban olyan szabályozás, amely ismerte a bírósághoz be nem nyújtott, a jogi képviselő által őrzött nyilvántartási iratot. E megoldást alkalmazza a Javaslat is akkor, amikor rögzíti, hogy a jövőben kétféle irat képezi a szervezet kérelme szerinti bejegyzés törvényességének alapját. Az iratok egy részét a szervezetnek továbbra is be kell nyújtania a bírósághoz, ezek a szervezet működésének legfontosabb iratai. Az iratok egy része azonban benyújtásra nem kerül, hanem a jogi képviselő vizsgálja meg azokat, hogy azok megfelelőek-e. Hogy egyes bejegyzési eljáráshoz, egyes szervezeti formák esetében milyen iratok benyújtására lesz szükség, illetve mi marad a jogi képviselő őrizetében, a Javaslathoz kapcsolódó végrehajtási rendelet fogja meghatározni.
Ezek mellett szükséges a kérelem nyomtatványában feltüntetett természetes személyek azonosítása. Ezért a § speciális kiegészítő rendelkezésként rögzíti a természetes személyek nyilvántartásából történő adatigénylést, amely a formai ellenőrzés része.
A nyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben gyakorlatilag a teljes piaci foglalkoztatást, a nemzetgazdasági termelőképességet biztosító jogalanyok köre feltüntetésre kerül. Ebből következően elemi érdek, hogy e nyilvántartás a lehető legpontosabb adatokat tartalmazza a szervezetekről.
A nyilvántartásban fellelhető adatok egy részét a jogi személyek nyilvántartása elődleges adatnyilvántartóként jegyzi (pl. nyilvántartási szám), azonban számos olyan adat is szerepel a nyilvántartásban, amelyet elsődlegesen más állami nyilvántartás tartalmaz (pl. természetes személy adatok, lakcím, adószám stb.) Az adatok egy részét a nyilvántartás már az állami nyilvántartások együttműködésének eredményeként online kapcsolatban jegyzi be vagy frissíti. A Javaslat továbbra is biztosítja, hogy a nyilvántartásban szereplő természetes személyek adatai is - az állami nyilvántartások együttműködése által - pontosan és naprakészen kerüljenek a nyilvántartásba.
A közreműködő jogi képviselő több célból is ellenőrzi a természetes személy ügyfél azonosságát. A jogi képviselőnek személyazonosság ellenőrzést kell végeznie, továbbá a bejegyzési eljárás olyan eljárás, amelynél a jogi képviselőnek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről szóló törvény alapján is ellenőrzést kell végeznie. A bíróság az adatigénylés útján tud meggyőződni a kérelemben feltüntetett természetes személy adatainak pontosságáról, valóságtartalmáról. Az adatigénylés célja tehát, hogy már a bírósági informatikai rendszer felé való továbbítás előtt tisztázásra kerüljön, hogy a kérelemben és a természetes személyek nyilvántartásában szereplő személy beazonosítható, és a kérelemben megadott adatai ellenőrzésére is sor kerüljön.
Az adatigénylés a kérelem bírósághoz való továbbítását megelőző eljárási cselekmény, és az adatigénylést az információs szolgálat folytatja le. Ha a kérelemben megjelölt természetes személy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül, a természetes személyazonosító adatait, továbbá a képzett kapcsolati kódot a bírósági informatikai rendszer tárolja a természetes személy nyilvántartási jegyzékből való törléséig. Az automata által nem kezelhető formai hiba esetén, amelyet a Javaslat a hatályos szabályozással egyezően érdem hibának nevez, a kérelem hibájáról a benyújtó értesítést kap. Ebben az esetben a kérelem a bírósági informatikai rendszer felé nem kerül továbbításra, és úgy tekintendő, mintha a kérelmet nem nyújtották volna be. A kérelmet tehát a hiba javítása után ismét be kell küldeni a nyilvántartási portálról.
Új szabályként a Javaslat rögzíti, hogy a szervezet egyes bejegyzési kérelmei főszabályként sorrendben állnak, vagyis a jövőben nem történhet meg az, hogy míg az első kérelmet a bíróság érdemben vizsgálja, és esetlegesen hiánypótlás miatt a tényleges ügyintézési határidő meghosszabbodik, addig a később beadott kérelem adatai a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel a nyilvántartási jegyzékbe kerülnek. E rendelkezés elmozdulást jelent a jelenlegi gyakorlathoz képest, hiszen most szabály híján a bíróság egyedileg mérlegeli, hogy a sorban álló kérelmek közül mely kérelmek bírálhatóak el önállóan és melyek függnek az elbírálás alatt álló kérelemtől. Ez a megoldás azonban az eljárás átláthatósága ellen hat, továbbá a többes, sorban álló kérelmek a bejegyzési eljárásban nem is jellemzőek. Kiemelhető ugyanakkor, hogy a sorrendiség szabályától a bíróság eltérhet a bejegyzési eljárás általános eljárási szabályaiban meghatározott okból.
Az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó speciális szabályt rögzít a (2) bekezdés.
A székhelyszolgáltatással biztosított székhely lehetősége a jövőben is fennmarad. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján kockázatos adózó, amelynek székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben. A székhelyszolgáltatás igénybevétele ugyanis a gyakorlati tapasztalatok alapján sok esetben nem jogszerű célra történik. Kiemelhető, hogy a székhelyszolgáltatók a pénzmosási szabályok tekintetében is külön kezelendők. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 19/A. alcíme a székhelyszolgáltatók nyilvántartásba vételét és ellenőrzését írja elő. Mindezekre figyelemmel a Javaslat előírja, hogy ha székhelyszolgáltatót vesz igénybe a szervezet a székhelye biztosítására, a bejegyzés előtt a bíróság ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató valóban szerepel-e a hatósági nyilvántartásban.
A Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok körében egyedi elbírálásra épülő eljárást lehet csak kialakítani.
Hasonló elvek érvényesülnek a székhelyszolgáltatóval összefüggő visszautasítási ok esetében is. Ha a bíróság és a Pmt. szerinti hatóság közötti adatszolgáltatás azt tartalmazza, hogy a bejegyzési kérelemben megjelölt székhelyszolgáltató a tevékenységének megkezdését megelőzően bejelentést nem tett, vagy bár bejelentést tett, de nem szerepel a nyilvántartásban; mert nem vették nyilvántartásba, vagy időközben törölték, ezen adatszolgáltatásban foglaltakkal szemben sem bejegyzési eljárásban kell fellépni, hanem a Pmt. szerinti felügyeleti hatóságnál kell eljárni.
A bejegyzési eljárásban már bevált módon a visszautasítás esetén az újbóli benyújtás lehetősége - a helyes tartalommal - biztosított a szervezet számára. A Javaslat külön nem rögzíti, hogy a korábbi iratok felhasználhatóak, mert az következik abból, hogy ebben az esetben a kérelem benyújtásához fűződő joghatások fennmaradnak. Tehát azok az iratok, amelyekre a visszautasítás oka nem terjed ki, ismételten felhasználhatóak.
Ha a bejegyzési kérelemben (annak nyomtatványában) olyan személy kerül feltüntetésre, aki az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban szerepel, akkor a bíróságnak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LII. törvény) előírásai szerint kell eljárnia. A 2017. évi LII. törvény rendelkezik arról, hogy az ún. vagyoni nyilvántartást vezető szervek (a bejegyzési eljárás tekintetében a bíróság) haladéktalanul bejelentenek a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (a továbbiakban: vagyon) rendelkezik. A hatóság a szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv bejelentését annak megtételét követő négy munkanapon belül megvizsgálja. (2017. évi LII. törvény 4. §)
A 2017. évi LII. törvény 5. § (6) bekezdése szerint a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárást felfüggeszti és a bejegyzést a 4. § szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső személlyel illetve vagyonnal lehet kapcsolatos, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv arról kap értesítési, hogy az adott személy nem áll korlátozó intézkedés hatálya alatt. A 2017. évi LII. törvény 5. § (7) bekezdése értelmében a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásának felfüggesztését megszünteti és a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt a bejelentés megtételét követő ötödik munkanaptól kezdődően intézkedhet, kivéve, ha a nyilvántartó arról kap értesítést, hogy az érintett személy korlátozó intézkedés hatálya alatt áll. A Javaslat a 2017. évi LII. törvény szabályainak nyilvántartási eljárási folyományaként egyértelműen rendelkezik arról, hogy a bíróság visszautasítja a kérelmet, ha abban olyan személy került feltüntetésre, aki a szankciós listán szerepel.
A Javaslat e §-a az egyik kiemelt eleme annak a szemléletváltásnak, ami megfelel a Ptk. igényeinek is. A Ptk. Parlamenthez benyújtott javaslatának indokolása kiemeli az alábbiakat:
"[v]alamennyi jogi személy vonatkozásában alapelvként rögzíti a Javaslat, hogy a jogi személyek létrehozása a polgári jogi jogalanyok magánautonómiája körébe tartozó döntés, amelyet szabadon, az állam egyedi beavatkozása nélkül hozhatnak meg. Az állam a jogi személyek alapításába az alapítás szabályainak normatív meghatározásával és a jogi személyek nyilvántartásba vételével vesz részt; ezt az utóbbi - közérdekvédelmi szempontból nélkülözhetetlen - mozzanatot sem használhatja fel egyedi beavatkozásra, mert a jogi személyek nyilvántartásba vételét csak jogszabályban normatív módon meghatározott okok alapján tagadhatja meg. Mindez annyit jelent, hogy az állam nem mérlegelheti célszerűségi szempontok alapján, hogy megítélése szerint szükség van-e egy adott jogi személyre, hanem a normatív feltételek teljesítése esetén a nyilvántartásba vétellel biztosítania kell a jogi létezés lehetőségét. A jogi személy létrejötte ugyanis két mozzanatból áll: az alapítóknak vagy tagoknak az alapításra irányuló szándéka egy létesítő okiratban kell, hogy kifejezést nyerjen; ehhez járul (második feltételként) az állami nyilvántartásba vétel. A Javaslat a létesítés szabadságára vonatkozó szabályok között rendelkezik arról, hogy a jogi személyek alapítói vagy tagjai nem csupán a jogi személy létesítésének tényéről dönthetnek szabadon, hanem a jogi személyre vonatkozó szabályokat is szabadon állapíthatják meg, és ennek keretében a jogszabályi rendelkezésektől is eltérhetnek. Az eltérést engedő szabályozás nemcsak azt fejezi ki, hogy a jogi személyek létesítése és működtetése is a magánjogi jogalanyok magánautonómiája körébe tartozó kérdés, de azt is lehetővé teszi, hogy a jogi személyeket létrehozó személyek a lehető leginkább az igényeiknek megfelelően alakíthassák ki a jogi személy működési szabályait."
A bíróság elsődleges feladata a jogi személy létrejöttének, megszűnésének (törlésének) konstitutív bejegyzése, a jogi személyről és az adatairól közhiteles nyilvántartás vezetése. Mindenképpen indokolt a bíróság általi bejegyzés során felmerülő törvényességi szempontú vizsgálat körén változtatni, annak érdekében, hogy a bejegyzési eljárás a közhiteles nyilvántartás vezetése szempontjából érdemi jelentőséggel bíró elemekre terjedjen ki, és a tagok kompetenciájában maradjanak azok a kérdések, amelyeket a Ptk. diszpozitív szabályozása alapján a tagok privátautonómiája körébe tartoznak.
A szabályozási cél, hogy a bejegyzési eljárás során a bíróság a szervezetek létrejöttéhez, a nyilvántartásba vételéhez, illetve létesítő okirat változásuk bejegyzéséhez szükséges törvényi feltételeket és a bejegyzendő adatok helyességét vizsgálja. A létesítő okiratnak a szerződéses szabadság körébe eső elemeibe azonban ne szóljon bele (pl. taggyűlési meghívó, jogi személy szerveinek hatásköre stb.), és ezen kérdések tekintetében ne is végezzen érvényességi vizsgálati kontrollt. A bíróság ugyanis a szervezet nyilvántartásba vételekor, illetve a létesítő okirat módosításakor nem azt "engedélyezi", hogy a tagok a létesítő okirat szerinti tartalommal alapítsanak vagy működtessenek jogi személyt (a Javaslat vonatkozásában szervezetet), hanem azt vizsgálja, hogy
a) a létesítő okirat teljesíti-e a jogi személlyel szemben támasztott alapvető követelményeket [Ptk. 3:1. § (4) és (5) bekezdés]
b) a létrehozni kívánt jogi személy megfelel-e a törvényben nevesített valamely - nyilvántartásba veendő -jogi személy típusnak,
c) a nyilvántartásba vételhez előírt követelmények is teljesülnek-e (alakiság, igazolások, befizetések, a tagokkal illetve a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények),
d) bejegyezni kért adatok megfelelnek a követelményeknek.
E körben is utalni lehet arra, hogy a Ptk. 3:3. § (2) és (3) bekezdése alapján a Ptk. Harmadik könyvének általános szabályait minden magánjogi alapon létrejött jogalanyisággal felruházott szervezetre alkalmazni kell, tehát a nem jogi személy szervezeti formák (cégformák) esetében is megfelelően érvényesül a fenti okfejtés.
A Javaslat a nyilvánvaló érvénytelen kikötések elkerülése érdekében a bíróság törvényességi szempontú vizsgálata körében előírja, hogy az egyébként a szerződéses szabadság körébe eső kérdések tekintetében [Ptk. 3:4. § (2) bekezdés] a létesítő okiratot vizsgálja atekintetben, hogy az a Ptk. valamely kógens rendelkezésébe, vagy ágazati törvény eltérést nem engedő, imperatív előírásába ütközik-e. Így a normaszöveg utal azokra az esetekre is, amikor egy egyébként diszpozitív rendelkezés azáltal válik eltérést nem engedővé, hogy annak alkalmazását külön jogszabály kötelezővé teszi. Ennek példája lehet a felügyelőbizottság, amelynek kötelező felállítását - a Ptk. kötelező esetein túl - külön jogszabályok előírják.
A bejegyzési eljárásban benyújtandó létesítő okirat, egyéb irat vizsgálatának korlátaira a Javaslat annyiban utal, hogy egyértelműen rendezi, hogy a szerződéses szabadság körébe eső kérdések tekintetében a bejegyzési kérelemmel egyidejűleg kérelmezett törvényességi felügyeleti eljárás esetének kivételével az iratok (létesítő okirat, egyéb irat) tartalmát csak a kógens rendelkezéseknek való megfelelés tekintetében vizsgálja. A bírói gyakorlat kimunkálta már azt, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem vizsgálata során hivatalból nem folytat le törvényességi felügyeleti eljárást (kivéve természetesen a törvényben előírt eseteket), vagyis a cégbíróság nem vizsgálja, nem is vizsgálhatja, hogy a változásbejegyzés alapjául szolgáló döntéshozó szervi ülés összehívása szabályos volt-e, határozatképes volt-e stb. (Ide nem értendőek azok az esetek jelenleg, ahol a Ctv. egyes cégformánál ilyen igazoló okiratok benyújtását írja elő.) Ezek a kérdések ugyanis peres eljárásra tartozó, a felek közötti vita területei. A bírói gyakorlat lefektette már azt a szabályt is, hogy a cégbíróság kizárólag az előírt mellékletek becsatolását kérheti, további bizonyítást, más okiratok becsatolását nem kérheti.
Összességében tehát elmondható, hogy a bíróság a nyilvántartásba vétel során (változásbejegyzés során) a benyújtott kérelem és mellékletei jogszerűségét a nyilvántartásba venni kért adatok jogszerűsége tekintetében vizsgálja, azonban nem gyakorol egyidejűleg törvényességi felügyeleti jogkört.
A bejegyzési eljárásban a kérelem kitöltött formanyomtatványának és a kérelem mellékleteinek összhangban kell állnia. Az automatikus döntéshozatali eljárás során ezen feltétel a jogi képviselő, illetve a kérelmező nyilatkozatának vizsgálatával, elsődlegesen a jogi képviselő eljárásába vetett jogalkotói bizalommal valósul meg. A bíróság az utóellenőrzés során ellenőrzi, hogy a jogi képviselőnek a mellékletekre tett nyilatkozata megfelelő volt-e. Ha eltérést tapasztal, akár törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye van. Döntéshozó személy általi elbírálás során a kérelem nyomtatványa és a mellékletek tartalmának eltérése esetén hiánypótlási felhívásának van helye.
A § (1) bekezdése szerint a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével a gazdasági társaság, az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az egyesülés, az automatikus döntéshozatali eljárást választó egyesület, - a közalapítvány és a vagyonkezelői alapítvány kivételével - az alapítvány és a sportegyesület bejegyzési kérelmei automatikus döntéshozatal alá tartoznak, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában. E rendelkezésből két fontos dolog következik. Az egyik, hogy az egyéb szervezeti formák esetében továbbra is humán erőforrás igénybevétele mellett zajlik majd a szervezet nyilvántartásba vétele iránti és a változásbejegyzési eljárása. A másik, hogy még az automatikus döntéshozatal alá tartozó szervezeti kör esetében is lesznek olyan ügyek, ahol humán erőforrás bevonásával születik meg a döntés. Ezen ügyek részletezése azonban nem a törvényben történik meg, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyeit, amelyet a Javaslat döntéshozó személy általi elbírálásra utal, hanem a törvény végrehajtási rendelete fogja ezeket az ügyeket felsorolni. Ilyen eljárás lesz várhatóan az átalakulás, az egyesülés, a szétválás elbírálása, hiszen ezen ügyekben a sematizálás, automata általi teljes ügyelbírálás nem alkalmazható, illetve garanciális, hitelezővédelmi okból nem is lenne célszerű. A nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a Javaslat egyrészt kizárólagosan eljáró bíróságot is kijelöl, másrészt bíró általi elbírálást alkalmaz.
Az automatikus döntéshozatali eljárás tekintetében fontos kiemelni, hogy ez is kérelemre induló eljárás. Vagyis, bár automata jár el, ezen bejegyzési eljárást nem tévesztendő össze az automatikus bejegyzéssel, amely utóbbi fogalom az adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése, törlése elnevezésű rendelkezésben meghatározott, a kérelemre induló eljárástól eltérő típusú bejegyzés.
Az automatikus döntéshozatali eljárás meghatározása összhangban áll az E-ügyintézési törvény rendelkezésével.
Ha a bejegyzési kérelem elutasításra kerül, az ismételt beadás lehetőségét a Javaslat biztosítja. Az újbóli benyújtásra egy alkalommal kerülhet sor. A kérelem újbóli, hiánytalan benyújtására a jelenlegi 8 nap helyett 15 napot biztosít a javaslat.
A § (6) bekezdése szerinti helyzet nagyon ritka lehet, azonban kizárni nem lehet, hogy az informatikai rendszerben hiba lép fel vagy a kérelem mégsem értelmezhető az automata által és emiatt a kérelem elbírálására nem kerül sor. Ennek orvoslását biztosítja a Javaslat.
Ha a bíróság a kérelem vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy a kérelemben megjelölt ok alapján nincsen helye az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatának, a kérelmet elutasítja. Ebben az esetben az elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, de a kérelmező bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti, vagy más polgári pert indíthat.
A Javaslat garanciális okokból egyes szervezeti formák esetében kizárólagos bírói jogkört állapít meg.
Fontos kiemelni továbbra is azt, hogy az adat változásának feltüntetése a szervezet részéről nem kötelező eleme a kérelemnek. Ha a szervezet nem adja meg a változás időpontját, vagy azok ellentmondóak, a változás időpontja a változásról döntő bírósági határozat meghozatalának a napja.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az eljáró jogi képviselőnek az egységes szerkezetű létesítő okiratot főszabályként nem kell ellenjegyeznie, csak aláírnia kell. A Javaslat szabályozza azt is, hogy az egységes szerkezetű okirat aláírása milyen módon történik, ha a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet a Javaslat rendelkezéseire figyelemmel jogi képviselő nélkül jogosult eljárni a bejegyzési eljárásban.
A Javaslat a korábban hatályos rendelkezésekhez hasonlóan a létesítő okirat minta alkalmazására való áttérésre, létesítő okirat mintáról egyedi létesítő okiratra való áttérésre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést.
A Javaslat rendelkezést tartalmaz arra is, hogy milyen kötelezettsége van a nyilvánosan működő részvénytársaságnak akkor, amikor a tőzsdei társaságként való működésének feltételeit már nem tudja biztosítani.
Lényeges szabály az, hogy a bíróságnak a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül meg kell megvizsgálnia. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz.
A helyesbítés lehetőségét a Javaslat biztosítja a döntéshozó személy általi elbírálásra utalt eljárásokban is a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén. Ennek oka, hogy ha a bíróság a törvényben előírt eljárást lefolytatta volna, a hiánypótlási eljárás keretében fel tudta volna hívni a szervezet figyelmét arra, hogy a kérelem nyomtatványa és a mellékelt okiratok nem állnak összhangban. Ebben az esetben ezért a helyesbítési kérelmet is a döntéshozó személy általi elbírálás szabályai szerint bírálja el a bíróság. Fontos jelezni azonban, hogy az eljárás ebben az esetben is csak a helyesbíteni kért adatra vonatkozik. A teljes kérelem elbírálására ekkor már nincs módja a bíróságnak.
A teljes nyomtatvány és mellékleteinek ismételt benyújtására a nyilvántartás egysége miatt van szükség. Annak biztosítása a cél, hogy a bejegyzés adatai és iratai egységesen kerülhessenek kezelésre.
Ha a helyesbítési kérelem alapján a helyesbített adat bejegyzésre, a helytelen adat törlése kerül, azonban a nyilvántartási jegyzék jelzi, hogy helyesbített adatról van szó.
Fontos garanciális előírás, hogy az utóellenőrzés nem automatizálható, vagyis itt humán erőforrás igénybevétele mellett kell elvégezni az ellenőrzést.
Az utóellenőrzés elsődleges célja, hogy a nyilvántartási jegyzék és a nyilvántartási iratok összhangban legyenek, vagyis ha formálisan rossz az irat, a formailag megfelelő irat beszerzését kell biztosítani. Erre a jogi képviselőt kell felhívni.
A társasház bejegyzési eljárásában hozott bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nem lesz helye, a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per indítható a társasház ellen.
Az ügyésznek, ha a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a bejegyző végzést meg kell küldeni.
Fontos újítása a Javaslatnak, hogy a bejegyzési ügyekben fellebbezhető végzésekkel szembeni fellebbezés elbírálására törvényi határidőt ír elő. A másodfokú bíróságnak ugyanazon okiratok alapján ugyanazon jogkérdésben kell döntenie, mint az elsőfokú bíróságnak, így indokolt, hogy e döntési határidő is keretek közé legyen szorítva. A másodfokon eljáró ítélőtábla harminc munkanapon belül dönt, és ugyanezen idő alatt intézkedik határozatának a bíróság részére való megküldéséről is. Fontos változás, hogy a szükséges bejegyzésről a másodfokú bíróság gondoskodik, így e bejegyző végzéssel szemben, ha egyébként perben támadható, csak felülvizsgálatnak van helye.
Továbbra is garanciális szabály, hogy a perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amit a bíróságnak észlelnie kellett volna. Etekintetben utalni lehet a bíróság vizsgálati jogkörének korlátai vonatkozásában már kifejtettekre is. A bírói gyakorlat etekintetben is kimunkálta már, hogy olyan jogsértés, ami kívül esik a bejegyzési eljárás keretein (például a taggyűlés szabályosságának kérdése), az e perben sem vizsgálható. Ez ugyanis a társasági határozat (jogi személy határozatának) megtámadása iránti perben vizsgálható. E perben további iratok vizsgálatára nincs mód, hiszen a perbíróság valójában a bírósági eljárást vizsgálja felül, vagyis azt, hogy az adott eljárásban az irányadó jogszabályok és a kérelem, valamint a csatolt iratok alapján helye volt-e bejegyzésnek. Erre figyelemmel a perbíróságnak sem lehet tágabb vizsgálati jogköre.
Az ügyész vonatkozásában a Javaslat - alkalmazva a civil eljárásjogban már bevezetett szabályt - akkor biztosítja a perindítás lehetőségét, ha a bejegyzéssel egyben a közérdek is sérült. Ennek oka az, hogy a Javaslat egésze azt célozza, hogy a magánautonómia Ptk. által kereteit a bejegyzési eljárás ne korlátozza. Ebből következően nem indokolt az ügyészt minden esetben "érintett félként" kezelni, csak akkor, ha a bejegyzés hatályban maradása sérti a közérdeket (például figyelmen kívül hagyva a bűnügyi nyilvántartás adatait, kizárt személyt jegyez be a bíróság vezető tisztségviselővé).
A Javaslat fenntartja a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanács irányelv 11. cikkében meghatározott érvénytelenségi okokat, bár az automatikus ügyelőkészítés, automatikus döntéshozatal gyakorlatilag kizárja, hogy egyes érvénytelenségi okok mellett történjen meg a bejegyzés (pl. jegyzett tőke esetében, előírt taglétszám esetében szinte kizárt, hogy hibás bejegyzés történjen). Hangsúlyozni kell, hogy a Javaslat ezen típusú, a bejegyző végzés felülvizsgálata iránti per megindítását is a végzés meghozatalának, vagyis a bejegyzésnek a napjától számított harminc napon belül teszi lehetővé, hiszen eltérő szabályt nem alkalmaz, így az irányelv 12. cikk (1) bekezdésében foglalt határidő betartása is biztosított.
Az automatikus bejegyzések folytán a bírósági munka egyszerűbbé válására és az ügyteher csökkenésére tekintettel a törvényességi felügyeleti eljárásra a Javaslat nagyobb hangsúlyt fektet. Figyelemmel arra, hogy az automatikus szervezetbejegyzés bevezetése jelentős ügytehertől mentesíti a bíróságokat, a bíróságok ellenőrző funkciója a törvényességi felügyeleti eljárásokra irányítható.
A Javaslat szerint a jogi személyek nyilvántartása hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok fennállását, illetve azok változásait. A törvényességi felügyeleti eljárás egyik fő célja a nyilvántartás közhitelességének és koherenciájának erősítése akként, hogy a nyilvántartási jegyzék a valóságnak megfeleljen (például a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett személy legyen a szervezet törvényes képviselője, a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén működjön), naprakész, és törvényes adatokat tartalmazzon (például jegyzett tőke mértéke feleljen meg a jogszabályi előírásoknak).
A törvényességi felügyeleti eljárás másik fő célja, hogy a szervezetek törvényes működését biztosítsa. A törvénysértő működés megállapítható nyilvántartási jegyzéki adatokból (például határozott időre választott vezető tisztségviselő megbízási idejének lejárta után a szervezet nem választ új vezető tisztségviselőt), vagy nyilvántartási jegyzéki adatokon kívül eső körülmények alapján (például a szervezet a szervezetre vonatkozó anyagi jogszabályokban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget).
A törvényességi felügyeleti intézkedés csak eszköz annak érdekében, hogy a bíróság a szervezetet a törvényes működésre kényszerítse. Törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásával csak akkor zárul le a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak eredményeképpen a törvényes állapot bekövetkezik. A már megindult törvényességi felügyeleti eljárást ezért addig kell folytatni, amíg a szervezet törvényes működése helyre nem áll, vagy végső esetben a szervezet külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetésére kerül sor.
A Ptk. 3:34. § (1) bekezdése szerint a jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el.
Közérdek, hogy a közhiteles nyilvántartási jegyzékben csak a jogszabályoknak megfelelő adatok szerepeljenek, illetve, hogy a szervezetek a jogszabályoknak megfelelően működjenek. Ezért a Javaslat kimondja, hogy a Javaslatnak a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes szervezeti formák esetében abban az esetben is irányadók, ha az adott szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok a törvényességi felügyelet jogintézményéről nem rendelkeznek. Az adott szervezeti formára vonatkozó anyagi jogi jogszabályok többsége tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az adott szervezeti forma törvényességi felügyeletét a bíróság látja el, vagy hogy a bíróságnak az adott szervezeti formával kapcsolatos eljárására (nyilvántartási eljárására) a szervezetre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni [például: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 24. § (2) bekezdése, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 26. § (2) bekezdése, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 39. § (1) bekezdése, a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 40. § (1) bekezdése, az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 35. §-a, az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 1. § (2) bekezdése, az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 2. §-a, az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 2. §-a].
Az adott szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok más szervezet részére is biztosíthatnak - a Javaslatban foglaltaktól eltérő - törvényességi felügyeleti jogokat. (Például a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/D. § (1) bekezdése szerint a miniszter [az 1994. évi LIII. törvény 34/A. § (1) bekezdése alapján az igazságügyért felelős miniszter] törvényességi felügyeletet gyakorol a Kar működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.)
Az (1) bekezdésben foglalt korlátozások célja a párhuzamos eljárásokkal konkuráló eljárások kiküszöbölése.
Negatív hatásköri szabályt jelent az a rendelkezés is, mely szerint a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának, döntéseinek gazdasági-célszerűségi vizsgálatára. Gazdasági-célszerűségi szempontok nem érintik a nyilvántartási jegyzék közhitelességét, ilyen jellegű szempontok vizsgálata meghaladná a bíróság általános törvényességi felügyeleti jogkörét.
A törvényességi felügyeleti eljárás és a felszámolási eljárás egymáshoz való viszonyára tekintettel - figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárás is bírósági felügyelet mellett folyik - felesleges és indokolatlan a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárást is lefolytatni akár kérelemre, akár hivatalból. Ennek oka ugyanis az, hogy ezekben az esetekben a törvényességi felügyeleti eljárásban a szervezetnek nincs valós érdeke a törvényes működés helyreállítására. A törvényességi felügyeleti eljárás (5) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésekor azonban lehetőség van arra, hogy a bíróság pénzbírság kiszabásáról még rendelkezhessen, ha az eljárásban már megállapítható volt, hogy a bírság kiszabásának feltételei fennállnak, így ezen intézkedést a bíróság alkalmazná (alkalmazhatná), ha az eljárás tovább folyna.
A nyilvántartási eljárás elektronikus polgári nemperes eljárás, amelyre - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -a Pnp.-nek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
A Pnp. 1. § (6) bekezdéséből következően - a Javaslat eltérő rendelkezése hiányában - a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, azonban az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező.
Mivel az eljárás gyors befejezése közérdek - a törvényességi felügyeleti eljárásban nincsen helye szünetelésnek, valamint cégek esetében nincsen helye költségkedvezmény engedélyezésének. A Pnp. 1. § (9) bekezdése alapján, ha szünetelésnek lenne helye, de törvény azt kizárja, az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye.
Speciális többletrendelkezést tartalmaz a Javaslat, amikor a Pp. kizárásra vonatkozó szabályait azzal egészíti ki, hogy annak a törvényességi felügyeleti ügynek az elbírálásában, mely azért indult, mert a létesítő okirat vagy annak módosítása, egyéb nyilvántartási irat, illetve a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő, vagy mert a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartási jegyzék nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, nem vehet részt az a döntéshozó személy, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzést hozta. Ellenkező esetekben a döntéshozó személy a saját korábbi döntése helytállósága kérdésében foglalna állást, ami nem megengedhető. E rendelkezés az automatikus döntéshozatali eljárás esetén nem értelmezhető, hiszen ebben az eljárásban természetes személy döntéshozó nem vesz részt.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelje. A Pp.-ben szabályozott bizonyítási eszközök a törvényességi felügyeleti eljárás során csak szűk körben vehetők igénybe. A Javaslat alapján csak okirati bizonyításnak van helye. A Javaslat nem korlátozza azon okiratok körét, melyek az eljárás során figyelembe vehetők: a bíróság azon, jogi képviselő által őrzött iratok bemutatását is kérheti, amelyeknek nyilvántartási iratként való benyújtását a bejegyzési eljárás során e törvény végrehajtási rendelete nem írja elő.
Ezen túlmenően azonban egyéb bizonyítás lefolytatásának (például tanúmeghallgatásnak, szakértő kirendelésének) nincs helye. A Javaslat a személyes meghallgatást, írásbeli nyilatkozat beszerzését is lehetővé teszi.
A Javaslat alapján a hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás során hozott, eljárást befejező határozattal szemben a szervezetet, kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás esetén - az eljárás kontradiktórius jellegére tekintettel - a szervezetet és a kérelmezőt illeti meg a jogorvoslati jog.
A Javaslat szerint hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sincs mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások ugyanazon szervezet ellen indultak.
A Javaslat újdonsága a költségviselés terén, hogy amennyiben a szervezet a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállította és ezért bírósági intézkedés alkalmazására nem került sor, a törvényességi felügyeleti eljárásban felmerült költségeket az állam viseli. Kivételt képez ez alól a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása, mert ebben az esetben a bíróság a felhívással egyidejűleg pénzbírság intézkedést alkalmaz, így a költségeket a szervezet viseli akkor is, ha a szervezet a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének a bíróság felhívása alapján eleget tesz. A költségviselést megállapító, a díjmegállapításról rendelkező végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A Pp. 365. § (5) bekezdése folytán az is fellebbezhet, akinek a fizetendő költséget a bíróság végzésében megállapítja (pl. a felügyelőbiztos).
Az a) pont szerint akkor van helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha bejegyzést megelőzően fennálló ok miatt törvénysértő:
- a létesítő okirat, vagy
- a létesítő okirat módosítása, vagy
- egyéb nyilvántartási irat, vagy
- nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat (akár a létesítő okirattal vagy létesítő okirat módosításával, vagy egyéb nyilvántartási irattal összefüggésben vagy azoktól függetlenül).
Mindegyik esetben a törvénysértésnek már a bejegyzés előtt, így a bejegyzéskor is fenn kell állnia.
A b) pont szerint akkor áll fenn a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre, ha a bejegyzéskor a nyilvántartási jegyzéki adat nem volt törvénysértő, az adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése megfelelt a jogszabályoknak és a valóságnak, azonban a bejegyzést követően az adat törvénysértővé vált.
Például a bejegyzett vezető tisztségviselő elláthatta a feladatát, csak később következett be olyan körülmény, mely kizárta a tisztség törvényes ellátását.
A c) pont alapján akkor áll fenn a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre, ha
- a létesítő okiratból vagy a létesítő okirat módosításából hiányzik olyan tartalmi elem, mely jogszabály folytán kötelező; vagy
- a nyilvántartási jegyzékből hiányzik olyan adat, melyet jogszabály folytán a nyilvántartási jegyzéknek tartalmaznia kell (függetlenül attól, hogy a nyilvántartási jegyzéki adat hiánya összefügg-e a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának hiányos tartalmával).
A d) pont alapján járhat el a bíróság, ha a szervezet nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (például a vezető tisztségviselők megbízatásának ideje lejárt és nem választottak új vezető tisztségviselőt, vagy a szervezet engedélyköteles tevékenységet hatósági engedély hiányában végez) vagy a saját létesítő okirata rendelkezéseit (például, ha a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése kizárja a taggyűlés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő megtartásának lehetőségét, azonban ezt a szabályt mégsem tartják be és ezzel a tagok egy részének számára lehetetlenné válik a taggyűlésen való részvétel).
Az e) pont alapján jár el a bíróság, ha törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását akár e törvény, akár más törvény kötelezővé teszi.
Hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során, illetve a bírósági informatikai rendszer jelzése alapján maga szerez tudomást.
Az (1) bekezdés a) pontja alapján indulhat hivatalból az eljárás, ha például a kérelmező kérelmét visszavonta, vagy ha a kérelem visszautasítására került sor (például a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére, vagy a kérelem elkésett), de a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.
A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indulhat más, olyan személytől történő tudomásszerzés alapján, aki az eljárásban nem jogosult (például jogi érdek valószínűsítésének hiánya okán) kérelmezőként részt venni a törvényességi felügyeleti eljárásban. Amennyiben a bejelentő a beadványából a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény jut a bíróság tudomására, nem zárható ki a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlásának lehetősége, amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának hivatalból is helye van. A Javaslat szerint ezt az esetet úgy kell tekinteni, mintha a bíróság saját eljárása során szerzett volna tudomást a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának szükségességéről.
A bíróság saját hivatalos eljárásai során észlelhet olyan tényeket, melyek törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását teszik szükségessé.
Hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha azt más bíróság, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó kezdeményezi. A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező bíróság lehet az adott törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására illetékes bíróságtól eltérő bíróság, valamint ugyanazon törvényszék más szervezeti egységéhez tartozó bíró, bírói tanács is. Az eljárást kezdeményező más bíróság, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó nem minősül kérelmezőnek, nem illetik meg a kérelmező jogai, azonban a bíróság kötelezettsége, hogy az eljárás megindításáról és befejezéséről értesítse a kezdeményező bíróságot, közjegyzőt, önálló bírósági végrehajtót.
Hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha törvény előírja. Ilyen eset például az állami adóhatóság által kezdeményezett, adószám törléssel érintett szervezettel szembeni különleges törvényességi felügyeleti eljárás.
A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás nem kontradiktórius eljárás.
Hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás esetén az eljárás során felmerült költségeket az állam előlegezi (pl. a felügyelőbiztos költségei, vagy meghallgatás költségei). A Javaslat alapján a költségeket a szervezet viseli, ha a bíróság intézkedést alkalmaz. A költségeket az állam viseli, ha az eljárást a bíróság jogsértés hiányában szünteti meg, vagy ha a szervezet a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállítja, kivéve a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása miatti törvényességi felügyeleti eljárást. A Javaslat a korábban hatályos szabályokhoz képest eltérően szabályozza a költségviselést abban az esetben, ha a szervezet a törvényes működését helyreállítja. Míg a korábban hatályos rendelkezések alapján, ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban a szervezet a törvényes működését helyreállította, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kellett kötelezni, a Javaslat szerint a költségeket az állam viseli, ha intézkedés alkalmazása nélkül a szervezet a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállítja. Ennek az az oka, hogy ha a szervezet ez a bíróság felhívására eleget tesz a kötelezettségének és megszünteti a jogszabályellenes helyzetet, azt a Javaslat azzal is méltányolja, hogy költségviselésre nem kötelezi a szervezetet.
A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a Javaslat alapján a bíróság két esetben szüntetheti meg.
Az egyik eset a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai közt került elhelyezésre, így a hivatalból indult eljárásra is vonatkozik. Ennek értelmében a bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.
A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésének másik esetét a Javaslat a kizárólag a bíróság hivatalból történő eljárására vonatkozó rendelkezések között szabályozza. Ez szerint a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt.
A Javaslat taxatív felsorolásban határozza meg azokat a jogosultakat, akik törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérhetik. Az itt felsorolt jogosultaknak sem korlátlan azonban az eljárás megindítása iránti jogosultságuk, figyelemmel például a törvényességi felügyeleti eljárást kizáró körülményekre.
Az (1) bekezdés a) pontja szerint változatlanul megilleti az ügyészt az eljárás kezdeményezésének joga, azonban a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint nem korlátlanul illeti meg az ügyészt ez a jog. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 1. § (2) bekezdése értelmében az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A Javaslat alapján az ügyész közérdekvédelmi feladata szervezetek esetében a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésében realizálódik akként, hogy az ügyész számára - ha az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést nem gyakorol - a Javaslat abban az esetben biztosítja a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának jogát, ha indítványát az eljárásra okot adó körülmény megjelölése mellett a közérdek sérelmére alapítja, és e közérdek fennállását valószínűsíti. Ha az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelmének megjelölése és fennállásának valószínűsítése. Az ügyész a Pp. alapján a költségek előlegezésére és viselésére nem köteles.
Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultak tekintetében feltételezhető, hogy működésük során olyan tényekről, körülményekről szereznek tudomást, melyek indokolttá teszik a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A hatóság vagy közigazgatási szerv, illetve a területileg illetékes gazdasági vagy szakmai kamara kizárólag jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése körében jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni és nem minden olyan esetben, amikor azt indokoltnak tartaná. Például a könyvvizsgálói kamara kérheti a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, ha a nyilvántartási jegyzékbe könyvvizsgálóként bejegyzett személy nem szerepel a könyvvizsgálókról vezetett nyilvántartásban, de nem jogosult az eljárás lefolytatását kérni arra történő hivatkozással, hogy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ügyvezetőnek nincsen kézbesítési megbízottja.
A legtágabb kérelmezői kört az (1) bekezdés c) pontja határozza meg: kérelmező lehet, akinek jogi érdeke fűződik az eljárás lefolytatásához, és e jogi érdeket valószínűsíti is. A Javaslat a (3) bekezdésben törvényi szintre emeli azt a bírói gyakorlatot, mely szerint a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke különösen akkor állapítható meg, ha az eljárás eredménye a kérelmező jogviszonyára, jogainak gyakorlására, kötelezettségei teljesítésére közvetlen hatással van. Például a kérelemben foglaltak érdemi elbírálásának eredményeképpen jogokat szerez, vagy kötelezettségektől szabadul, vagy a döntés más módon kihat rá.
A Javaslat (1) bekezdés d) pontja szerint kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez, de csak abban az esetben, ha jogszabály rendelkezése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás nem hivatalból indul.
A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is. Alapítvány esetében fél lehet az alapítvány mellett annak alapítója, ha a törvényes működés helyreállításához, illetve az adatok törvényességének helyreállításához az alapító döntése szükséges. Több alapító esetén mindegyik alapító eljárási részvétele kötelező. Alapítványok esetében a kérelmezett szervezet nem mindig jogosult a törvényes működés helyreállításához szükséges döntések meghozatalára. Legtöbbször ezeket a döntéseket az alapítványtól elkülönült alapító(k) jogosult(ak) meghozni, ezért célszerű a félként történő bevonása is az eljárásba.
A Javaslat a (5) és (7) bekezdésben meghatározza a törvényességi felügyeleti eljárást megindító kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó többletkövetelményeket. A kérelemben nem szükséges meghatározni, hogy a bíróság milyen intézkedést alkalmazzon, hiszen főszabály szerint a bíróság a kérelmező által kért intézkedéshez nincs kötve, egyes különleges törvényességi felügyeleti eljárásoknál pedig maga a Javaslat határozza meg, hogy milyen intézkedést kell alkalmaznia a bíróságnak.
A Javaslat - a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályától eltérően - tíz munkanapos határidőt határoz meg a kérelem bíróság általi megvizsgálására. Civil szervezetek esetén előfordulnak bonyolultabb, hosszabb kérelmek, melyek vizsgálata időigényesebb, erre tekintettel írja elő a Javaslat a húsz munkanapos határidőt.
A Javaslat meghatározza a költségek előlegezésére, viselésére vonatkozó rendelkezéseket és a kérelem elutasításának esetét.
A kérelem visszautasítása, vagy az eljárásnak a kérelem visszavonása okán történt megszüntetése nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kérelemben megjelölt jogsértéssel összefüggésben a bíróság hivatalból indítson törvényességi felügyeleti eljárást, ha törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van. Ez esetben az eljárásra a hivatalból indított eljárás szabályai az irányadóak.
Kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban továbbra is főszabály, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napos határidőn belül (szubjektív határidő), illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezéstől számított egy éves jogvesztő határidőn belül (objektív határidő) lehet kérni. Mind a szubjektív, mind az objektív határidő anyagi jogi jellegű, vagyis a kérelem benyújtásának időpontja az irányadó. A szubjektív határidő anyagi jogi, elévülési jellegű határidő, a késedelem kimenthető. Az objektív határidő anyagi jogi, de jogvesztő jellegű.
Speciális szabály vonatkozik arra az esetre, amikor a jogszabálysértő állapot vagy helyzet változatlanul fennáll, még nem fejeződött be. Ebben az esetben az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet fennáll. Az objektív határidő elteltének ekkor nincs jelentősége.
Ha a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt a kérelmet a bíróság jogerősen visszautasítja, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.
Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő megindítására a kérelemre induló eljárás határidejére vonatkozó rendelkezések irányadóak az alábbi két eltéréssel. A Javaslat kivételesen indokolt esetben arra is lehetőséget biztosít, hogy a bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból, a törvénysértő nyilvántartási jegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egy éves határidőt követően is megindíthassa. Ellenkező esetben egy év elteltével a nyilvántartási jegyzék közhitelességét csorbító adat véglegesen a nyilvántartási jegyzék részét képezné. Az eljárás megindítására speciális határidőt ír elő a Javaslat abban az esetben, ha az eljárás megindítására okot adó körülményt a bírósági informatikai rendszer jelzi. Ebben az esetben az eljárás a jelzést követő egy munkanapon belül megindul.
A Javaslat (4) és (5) bekezdése határidőket határoz meg annak érdekében, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás ne húzódhasson el és a törvényes állapot kikényszeríthető legyen. A törvényességi felügyeleti intézkedés csak eszköz annak érdekében, hogy a bíróság a szervezetet a törvényes működésre kényszerítse. Törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásával csak akkor zárul le a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak eredményeképpen a törvényes állapot bekövetkezik. A már megindult törvényességi felügyeleti eljárást ezért addig kell folytatni, amíg a szervezet törvényes működés helyre nem áll, vagy végső esetben a szervezet külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetésére kerül sor.
A végzésben meg kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértést. Ennek azért van jelentősége, mert felhívásában nem szereplő, a törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát nem képező jogszabálysértés miatt törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának nincs helye.
A végzésben foglaltak teljesítésére a bíróság legfeljebb harminc napot biztosíthat, ezen a kereten belül tehát a bíróság mérlegelésétől függ, milyen mértékű határidőt ír elő, de a harminc napnál hosszabb határidőt indokolt esetben sem határozhat meg. Ugyanakkor a bíróság az általa biztosított határidőt a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erre különösen akkor kerülhet sor, amikor a szervezet jelzi, hogy a törvénysértő állapot fennállását nem vitatja, azonban hosszabb időre van szüksége a jogszabálysértés kiküszöbölésére, például össze kell hívnia a legfőbb szerv ülését.
Ha a törvénysértés többféle módon is megszüntethető, a szervezet jogosultsága meghatározni, hogy melyik módon szünteti meg a törvénysértést. A bíróság tehát - ha a törvénysértés többféle módon is megszüntethető -nem írhatja elő, hogy a szervezet melyik módot válassza.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy alapítványok esetén a bíróság a felhívást az alapító részére is címezhesse, attól függően, hogy ő jogosult-e a törvényes állapot helyreállítására.
A Javaslat meghatározza a bíróság által alkalmazható törvényességi felügyeleti intézkedéseket, melyek által a bíróság a szervezetet a törvénysértő állapot megszüntetésére késztetheti. Az intézkedés csak eszközt jelent a bíróság számára, ezért az alkalmazása önmagában nem eredményezheti a törvényességi felügyeleti eljárás befejezését.
A bíróság az intézkedések közül az intézkedésre okot adó körülménytől, annak súlyától függően mérlegelési jogkörben választhat. A bíróság kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban nincsen kötve a kérelmező által kért intézkedéshez. Nincsen akadálya annak sem, hogy a bíróság a szervezettel szemben az a)-e) pontokban meghatározottak közül egyszerre több intézkedést alkalmazzon, illetve a pénzbírságot ismételten is kiszabja.
Gyakran alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés a pénzbírság kiszabása. A Javaslat a pénzbírság mértékét a Cnytv. szerint határozza meg. amely összhangban áll a Pp. rendelkezése szerinti legmagasabb összegű pénzbírsággal is. A bíróság a pénzbírságot ismételten is kiszabhatja. A Javaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy a bíróság kifejezetten a vezető tisztségviselőt vagy alapítvány esetében az alapítót és ne a szervezetet sújtsa pénzbírsággal, ha megállapítható, hogy az ő tevékenységére vagy mulasztására vezethető vissza a törvénysértő állapot. Ilyen eset például, ha a szervezet döntéshozó szervének határozata nyomán a szükséges változásbejegyzési kérelmet a vezető tisztségviselő mint a szervezet képviselője nem nyújtja be a bírósághoz.
A bíróság a szervezet illetve az alapítvány alapítója által hozott határozatot megsemmisíti, ha az jogszabályba, vagy a szervezet létesítő okiratában foglaltakba ütközik. A határozat megsemmisítése mellett ugyanakkor nem kell, hogy minden esetben új határozat hozatalára is kötelezze a szervezetet a bíróság. Amennyiben azonban a törvényes állapot helyreállításához a jogszabályba, illetve a létesítő okiratba ütköző határozat megsemmisítése mellett az is szükséges, hogy a szervezet új határozatot hozzon, a bíróságnak nemcsak a határozat megsemmisítéséről, hanem új határozat hozataláról is kell rendelkeznie.
Ha a szervezet törvényes működése a döntéshozó szervének határozatával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy a döntéshozó szerv ülésének összehívására, illetve ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés csak a szervezet döntéshozó szervének vagy döntéshozó szerve ülésének összehívására irányulhat, a szervezet egyéb szervének összehívására ezen pont alapján nincsen lehetőség.
A törvényes állapot helyreállítása érdekében a bíróság felügyelőbiztost rendelhet ki, aki megteheti azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a törvényes működés helyreállításához elengedhetetlenek.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság nyilvántartási jegyzékadatot hivatalból jegyezzen be a nyilvántartási jegyzékbe, ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése az intézkedés által helyreállítható.
A Javaslat törvényességi felügyeleti intézkedésként lehetővé teszi külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetés kezdeményezésének lehetőségét, melyre akár a törvényességi felügyeleti felhívás kiadását követően, első intézkedésként is sor kerülhet. A bíróságnak ezen intézkedést elrendelő végzését részletesen indokolnia kell.
Annak érdekében, hogy a szervezetjogi személyek nyilvántartása megfeleljen a törvényes előírásoknak, a valóságos, tényleges helyzetet mutassa, a bíróság - amennyiben a szervezet nem nyújt be változásbejegyzési kérelmet a törvényes állapot helyreállítása érdekében - a törvényességi felügyeleti eljárás keretén belül az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot a nyilvántartási jegyzékből törölheti.
A hivatalos elérhetőség hiánya miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás elsőbbséget élvez a szervezettel szemben más, a törvényességi felügyelet megindítására okot adó körülményre alapozott törvényességi felügyeleti eljárással szemben.
Ha hivatalos elérhetőség hiánya miatt törvényességi felügyeleti eljárás indult a szervezet ellen, akkor más ok miatt indult törvényességi felügyeleti eljárást fel kell függeszteni, amíg a hivatalos elérhetőség hiánya miatt már folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásban a törvényes állapot helyre nem áll. Mivel a szervezetnek nincsen hivatalos elérhetősége, melyre a felfüggesztő végzés kézbesíthető lenne, a felfüggesztő végzést a bíróság a szervezettel a Cégközlöny útján közli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A Javaslat a felügyeleti intézkedésként lehetőséget biztosít a bíróság számára arra, hogy - amennyiben a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható - a szervezethez felügyelőbiztost rendeljen ki.
Különösen akkor lehet indokolt felügyelőbiztos kirendelése, ha a szervezet törvénysértő működése bonyolultabb, összetettebb okokra vezethető vissza, illetve az olyan mulasztásban nyilvánul meg, amelynek kiküszöbölése hosszabb időt vesz igénybe és adott esetben meg kell, hogy előzze annak feltárása, hogy mi vezetett a törvényellenes működéshez.
A felügyelőbiztos kirendelésére mint intézkedésre hivatalból és kérelemre egyaránt sor kerülhet. A bíróságnak a felügyelőbiztost kirendelő végzésében - az eset összes körülményét, a törvénysértő működés jellegét figyelembe véve - pontosan meg kell határoznia a felügyelőbiztos feladatkörét.
Alapvetően kétféle jogkört láthat el a felügyelőbiztos és ehhez igazodik a feladatkörének a meghatározása is.
Az első esetben önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik, a szervezet vezető tisztségviselőinek a hatáskörét nem vonhatja el, ugyanakkor a vezető tisztségviselőknek is tekintettel kell lenniük a felügyelőbiztost kirendelő végzésben foglaltakra. Ha a felügyelőbiztos kirendelése a szervezet tagja (részvényese) kérelmére történik, a bíróság feljogosíthatja arra, hogy betekintsen a szervezet könyvvezetésébe, szerződéseit, számláit megvizsgálhassa, és a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, ha ezáltal a szervezetet nyilvánvaló károsodásról óvja meg.
A második esetben, ha a kirendelésére azért került sor, mert a szervezetnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője (a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása lejárt vagy az egyedüli vezető tisztségviselő meghalt és az utódját bármilyen okból nem választották meg), a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja, a bíróság által meghatározottak szerint. Erre tekintettel őt a bíróság e minőségében bejegyzi a nyilvántartási jegyzékbe is, mellyel egyidejűleg a bíróság a jogosult hivatalból is törölni a nyilvántartási jegyzékből a korábbi vezető tisztségviselőt, ha erre szükség van. Ha a felügyelőbiztos vezető tisztségviselői tevékenységet lát el, az alapvető feladata ebben az esetben is az, hogy a működésére csak átmenetileg legyen szükség. Meg kell ezért tennie mindent annak érdekében, hogy a szervezet a jogszabályoknak megfelelően megválassza a vezető tisztségviselőjét és ezáltal a felügyelőbiztos működésére már ne legyen szükség.
Ha felügyelőbiztos munkáját a kirendelő végzésben meghatározott határidő lejárta előtt eredményesen befejezi, a felügyelőbiztos felmentésére már korábban is sor kerülhet. A kilencven napos határidő legfeljebb egy alkalommal, kérelemre vagy hivatalból további legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.
Aki a felügyelőbiztos tevékenységét akadályozza, a Javaslat szerinti pénzbírsággal sújtható.
A felügyelőbiztos jogszabálysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatt (függetlenül attól, hogy ellát-e vezető tisztségviselői feladatot vagy sem) a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a bíróságnál kifogással élhet.
A bejegyzési kérelem elbírálásának folyamatban léte alatt akkor terjeszthető elő törvényességi felügyeleti kérelem, ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik és a bejegyzési kérelem nyomtatványa vagy melléklete jogszabályba ütközésére hivatkozik. Ennek megfelelően a törvényességi felügyeleti kérelem a bejegyzési kérelem elutasítására irányulhat. A törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztőnek és a kérelemnek meg kell felelnie a kérelmezőre és a kérelemre vonatkozó rendelkezéseknek.
Az e § alapján indult eljárás során a kizárásra vonatkozó rendelkezés nem érvényesül, mert még nem született határozat abban az ügyben, melyet a törvényességi felügyeleti kérelem érint.
A bíróság a bejegyzési kérelemről és a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemről együttesen dönt. Az érdemi döntés kétféle lehet, ehhez igazodóan a jogorvoslati lehetőség is eltérő:
- A bíróság törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja, ezáltal a bejegyzési kérelemnek megfelelően rendelkezik a bejegyzésről. Ebben az esetben fellebbezésnek nincs helye, de a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő a végzés felülvizsgálata iránt pert indíthat, függetlenül attól, hogy a bejegyző végzés tartalmaz-e reá nézve rendelkezést, mert a keresetindítási jog az e § (4) bekezdése alapján illeti meg.
- A bíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ezáltal a kérelemnek megfelelő bejegyzés nem történik. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálására meghatározott határidő elmulasztásának az a jogkövetkezménye, hogy a bejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva megtörténik. A törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására viszont hosszabb ügyintézési határidő áll rendelkezésre. A Javaslat (5) bekezdése ezért lehetővé teszi a bejegyzési eljárás hatvan napra történő felfüggesztését.
A kisebbségvédelmi és hitelezői jogosultságot az anyagi jogszabályok nemcsak gazdasági társaságok, hanem más szervezeti formák esetén is biztosíthatják. [Például a Ptk. 3:57. §-a, a Ptk. 3:103. §-ának (1) bekezdése, a Ptk. 3:104. § (1) bekezdése, a Ptk. 196. § (4) bekezdése, a Ptk. 3:261. §-ának (4) bekezdése, a Ptk. 3:362. §-ának (1) bekezdése, a Ptk. 363. § (1) bekezdése, az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 3. §-a és a Tanácsnak az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelete 55. cikk (1) és (3) bekezdése.]
A bíróságnak a kérelmet - mint nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet - a beérkezéstől számított öt munkanapon belül meg kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy a kérelem előterjesztésének e törvényben vagy az anyagi jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Azt, hogy a kérelem előterjesztői jogosultak-e a kérelem előterjesztésére, az adott jogosultságot szabályozó anyagi jogszabály alapján kell vizsgálni [például a Ptk. 3:57. §-a alapján indult eljárásban a kérelmezők az ellenőrzött tag tagjai-e, rendelkeznek-e a szavazatok legalább 5%-ával). Azt, hogy a kérelem tartalma megfelel-e a jogszabályoknak, az adott jogosultságot szabályozó anyagi jogszabály alapján (például a Ptk. 3:103. §-ának (1) bekezdése vagy a Ptk. 3:362. §-ának (1) bekezdése alapján indult eljárásban a kérelemben megjelölésre került-e az ok és a cél] valamint a Javaslat törvényességi felügyeleti kérelemre és nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelemre vonatkozó rendelkezései alapján kell vizsgálni.
Ha a kérelem visszautasításának nincsen helye, a bíróságnak a kérelmet érdemben kell elbírálnia. A szervezet öt munkanapos jogvesztő határidő alatt nyilatkozhat a kérelemben foglaltakra. Nyilatkozatának hiányát úgy kell tekinteni, hogy a kérelemben foglaltakat nem vitatja.
A szervezet azonban a szervezetbejegyzés iránti kérelmének benyújtásakor még nem rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséggel, mert azt az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 90. § (1) bekezdése alapján csak azután igényelheti, hogy a szervezetbejegyzésre irányuló kérelmének beküldését követően nyilvántartási számot kapott.
A Javaslat sorrendiségi szabálya folytán az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárás elsőbbséget élvez a szervezettel szemben más, a törvényességi felügyelet megindítására okot adó körülményre alapozott törvényességi felügyeleti eljárással szemben.
A hivatalos elérhetőség hiánya miatt hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás a szervezet ellen vagy azért, mert a szervezet bejegyzéséig a szervezet hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékben nem kerül feltüntetésre, és a szervezet nyilvántartásba történő bejegyzését követő harminc napon belül a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján nem kerül sor annak a nyilvántartási jegyzékben való feltüntetésére, vagy azért, mert a szervezet nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett hivatalos elérhetőségének törlését követő harminc napon belül az új hivatalos elérhetőség a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján nem kerül a szervezet nyilvántartási jegyzékében feltüntetésre.
Az eljárás során a bíróság papír alapú végzést küld a szervezet székhelyére, melyben felhívja a szervezetet, hogy harminc napos, jogvesztő határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetősége a szervezetjogi személyek nyilvántartásába bejegyzésre kerüljön.
Ha a határidő eredménytelenül telik el, a bíróság megállapítja a jogsértés tényét és további intézkedés alkalmazása nélkül kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetését.
A nyilvántartási jegyzék közhitelessége elvének biztosítása érdekében a Javaslat biztosítja olyan törvényességi felügyeleti eljárás lehetőségét, amelyben a nyilvántartási jegyzékben szereplő személy kérelmére a bíróság a kérelmezőt törli a nyilvántartási jegyzékből a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnése miatt. Például, ha gazdasági társaság tagjaiban, vezető tisztségviselőinek személyében változás történik, a változást be kell jelenteni a bíróságnak annak érdekében, hogy a nyilvántartási jegyzéki adat módosítása minél előbb megtörténhessen, mert harmadik személlyel szemben a nyilvántartási jegyzékadatra a szervezet csak ezt követően hivatkozhat. A Javaslat meghatározza a változásbejegyzési kérelem benyújtásának határidejét. Gyakran előfordul, hogy a szervezet törvényes képviselője elmulasztja a nyilvántartási jegyzékadat változására vonatkozó bejelentést és így a nyilvántartási jegyzék nem a valóságnak megfelelő állapotot mutatja.
Az e § szerinti különleges törvényességi felügyeleti eljárást - amennyiben annak feltételei fennállnak - a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett bármely személy kérelmére le kell folytatni, tehát például a szervezet nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett tagja (részvényese), valamint vezető tisztségviselője kérelme esetén is.
A kérelemhez mellékelni kell azt az okiratot, amely igazolja, hogy a kérelmező felhívta a szervezet vezető tisztségviselőjét (vagy ha a kérelmező a szervezet egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője, a szervezet tagjait, vagy alapítvány esetében az alapítót, alapítói jogok gyakorlóját) írásban arra, hogy a jogviszonyának megszűnését a bírósághoz jelentse be. Ezen túlmenően például azokat az okiratokat is, amelyekből megállapítható, hogy a jogviszonya jogszerűen megszűnt: felmondó nyilatkozat, taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt határozat stb.). Ha a szervezet vezető tisztségviselője azért fordul a bírósághoz, mert a Ptk. 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével lemondása hatályossá vált, a kérelemhez csatolni kell a lemondó nyilatkozat másolatát és a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot.
Ha a törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság az eljárás lefolytatásának eredményeként azt állapítja meg, hogy a kérelem alapos, törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazhat (pl. a mulasztó vezető tisztségviselőt pénzbírsággal sújtja) annak érdekében, hogy a szervezet a törvényes működését állítsa helyre, pl. válasszon új felügyelőbizottsági tagot. A jogszabálysértő adatot a bíróság hivatalból is törölheti a nyilvántartási jegyzékből.
Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett külföldi személy kézbesítési megbízottja kéri e minőségének a nyilvántartási jegyzékből való törlését törvényességi felügyeleti eljárás keretében. A Javaslat a szervezet külföldi tagjaival, képviselőivel való zavartalan kapcsolattartás, a hivatalos iratok kézbesítésének megkönnyítése érdekében írja elő, hogy amennyiben a külföldi személy nem rendelkezik belföldi lakóhellyel, kézbesítési megbízottat kell megbíznia a neki szóló küldemények átvételére.
A Javaslat kimondja, hogy a kézbesítési megbízottnak a felmondási szándékáról a külföldi személyt tájékoztatnia kell, és egyben fel kell hívnia arra, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról. A kézbesítési megbízott személyére vonatkozó változásbejegyzési eljárást az érintett külföldön élő személynek kell kezdeményeznie a szervezet vezető tisztségviselőjénél, figyelemmel arra, hogy a kézbesítési megbízott közvetlenül nem a szervezettel, hanem az általa képviselt személlyel áll jogviszonyban.
A kézbesítési megbízottnak a törvényességi felügyeleti kérelme benyújtásáig el kell látnia a feladatát, kivéve, ha az azért lehetetlen, mivel igazoltan nem tud kapcsolatba lépni a képviselt személlyel, mivel már a felmondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt számára.
A bíróság a kézbesítési megbízott törlésével egyidejűleg megteszi a szükséges, illetve lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a külföldi személynek a jövőre nézve legyen újabb kézbesítési megbízottja (például a szervezetet, illetve a vezető tisztségviselőt pénzbírsággal sújtja).
Különleges esetet szabályoz a (7) bekezdés arra az esetre, amikor a szervezet képviseletére kizárólag magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külföldi személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a bíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törölte a nyilvántartási jegyzékből. Ebben az esetben a törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróságnak értelemszerűen nem kell a szervezet vezető tisztségviselőjét felhívnia arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket újabb kézbesítési megbízott bejelentése érdekében. Ilyenkor ugyanis a vezető tisztségviselőnek saját magával szemben kellene eljárnia. Amikor a kézbesítési megbízott nyilvántartási jegyzékből történő törlésére sor kerül, és új kézbesítési megbízott nem kerül bejegyzésre, arra minden esetben megbízójának, a külföldi személynek a hibájából kerül sor (ismeretlen helyre távozott, anélkül, hogy az új lakcímét közölte volna vagy a kézbesítési megbízott felhívásának ellenére nem gondoskodott az utódlásról). Ezért - figyelemmel arra, hogy a szervezet vezető tisztségviselője Magyarországon nem érhető el, - ebben az esetben a bíróság az (6) bekezdés szerinti törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása helyett a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít a szervezet képviseletére jogosult személy kézbesítési megbízottjának nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése iránt.
Ha a szervezet ismeretlen székhelyű, és a szervezet törvény alapján köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, akkor a bíróság a törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívását megküldi a szervezet hivatalos elérhetőségére.
Ha az ismeretlen székhelyű szervezetnek törvény alapján nem kell hivatalos elérhetőséggel rendelkeznie, a bíróság postai úton küldi meg a szervezetnek a törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívást. Ebben az esetben a felhívás postai úton történő megküldésének előírása a gyakorlati tapasztalatok alapján azért szükséges, mert a bíróság ezen a módon tud biztos tudomást szerezni arról, hogy a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén nem található.
Ha a bíróság felhívása a szervezetnek azért nem küldhető meg, mert a szervezet törvényben foglalt kötelezettsége ellenére nem rendelkezik hivatalos elérhetőséggel, a bíróság az ismeretlen székhelyű szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárást nem fellebbezhető végzéssel felfüggeszti, és hivatalos elérhetőség hiánya miatti törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból megindítja. Ha hivatalos elérhetőség miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a szervezet hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül, a bíróság a szervezettel a továbbiakban kommunikálni tud a szervezet hivatalos elérhetőségén keresztül, ezért az ismeretlen székhelyű szervezet elleni felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás folytatható.
Ha a szervezet hivatalos elérhetőségére vagy székhelyére megküldött, a törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívás eredménytelen, a bíróság a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy akinek a szervezet székhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a bíróságnak jelentse be. Ha a Cégközlönyben közzétett felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül megállapítja a jogsértés tényét és kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
A gazdasági élet tisztaságának, valamint a költségvetés érdekeinek védelmében különösen indokolt, hogy az adószám törlése és a szervezet nyilvántartási jegyzékből történő törlése között a lehető legrövidebb idő teljen el. Ennek érdekében a Javaslat az ügyintézési határidőket lényegesen lerövidíti. Ha az állami adó- és vámhatóság értesíti a bíróságot arról, hogy a szervezet adószámát jogerősen törölte, a bíróság hivatalból jár el. A Javaslat új eljárási szabályként vezeti be, hogy a bíróságnak az adóhatóság kezdeményezésétől számított öt munkanapon belül fel kell hívnia a szervezetet, hogy tizenöt napos jogvesztő határidőn nyilatkozhat arról, ha a rendelkezik érvényes adószámmal vagy a végleges adószám törlési határozatot bíróság előtt támadta meg. Ha a szervezet nyilatkozata alapján vagy más módon a bíróság tudomására jut, hogy a szervezet rendelkezik érvényes adószámmal, vagy az állami adó- és vámhatóság határozatát a perbíróság hatályon kívül helyezte, a törvényességi felügyeleti eljárást a bíróság megszünteti.
Ha az eljárás megszüntetésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság megállapítja, hogy a szervezet adószáma az állami adó- és vámhatóság által törlésre került, és további intézkedés alkalmazása nélkül kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti, jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
A bíróság az információs szolgálat értesítését követő öt munkanapon belül törvényességi felügyeleti intézkedésként a kötelezett személyt pénzbírsággal sújtja és tizenöt napos jogvesztő határidő tűzésével felhívja a beszámoló közzétételére. A bíróság értesíti az információs szolgálatot arról az időpontról, amikor a végzés kézbesítettnek minősül. A kötelezettség teljesítését az információs szolgálat ellenőrzi, és értesíti a bíróságot, arról, hogy a kötelezett személy a beszámolót közzétette-e. Ha az információs szolgálat arról értesíti a bíróságot, hogy a kötelezett személy nem teljesítette a beszámoló közzétételi kötelezettségét, a bíróság megállapítja a jogsértés tényét és további intézkedés alkalmazása nélkül kezdeményezi a kötelezett személy külön törvény szerinti, jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
A Javaslat a közhasznú szervezetek tekintetében arról rendelkezik, hogy a beszámoló közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság nemcsak a jogsértés tényét állapítja meg és kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti, jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását, hanem a közhasznú jogállást is törli. Ezáltal kizárt lesz, hogy a jogutód nélküli megszüntetéshez vezető eljárás időtartama alatt közhasznú minősítéssel rendelkezzen olyan szervezet, amely beszámolóját nem helyezte letétbe.
Sokszor előfordul ugyanis a gyakorlatban, hogy a bíróság észleli, hogy más hatósági intézkedésre is szükség lenne a szervezet jogellenes működésére tekintettel, erre azonban maga nem jogosult.
Amikor a bíróság más hatóság eljárását kezdeményezi, erre általában a szervezet tagjai (részvényesei), illetve a hitelezők védelme céljából kerül sor. A megkeresett hatóság harminc napon belül köteles tájékoztatni a bíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e és ez a tájékoztatási kötelezettség fennáll az eljárás befejezésekor is, ideértve a megtett intézkedésekről történő információk megadását is.
Természetesen az érintett hatóság diszkrecionális joga, hogy indít-e eljárást vagy sem. Amennyiben az érintett hatóság az eljárást nem indítja meg, a bíróságot nem illeti meg jogorvoslati jog, a hatóság által megindított eljárásban pedig a bíróság nem az eljárás alanya, így eljárási jogai, kötelezettségei a hatóság által indított eljárásban nincsenek.
Ha a bíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a szervezet vagy annak valamelyik tagja a vonatkozó nemzetközi határozatban előírt korlátozás vagy az Európai Unió Működéséről Szóló szerződés 75. cikke, vagy 215. cikke alapján elfogadott, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a bíróság törvényességi felügyeleti jogkörében a szervezet működésének felfüggesztéséről kell, hogy döntsön.
Az alapítvány működésével kapcsolatos egyéb nemperes eljárások
A Javaslat nem tartalmazza, hogy a kérelemhez pontosan milyen mellékleteket kell csatolni, mert azt végrehajtási rendelet fogja meghatározni. Fontos azonban kiemelni, hogy e körben a Cnytv. 52/A. §-ban meghatározott iratok változatlanul a kérelem kötelező mellékletei lesznek.
Fontos változás, hogy a Javaslat megszünteti a szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete jegyzett tőkéje esetében a kötelező éves bejelentési kötelezettséget. Ehelyett arról rendelkezik, hogy az adat az elektronikus beszámoló rendszerből az e célra megtett nyilatkozat segítségével kerül átadásra és bejegyzésre. A civil és egyéb, cégnek nem minősüli szervezetek esetében ezek az automatikus bejegyzések a jelenleg hatályos nyilvántartás vezetéshez képest jelentős előrelépést fognak jelenteni.
A Javaslat fenntartja - illetve a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek és egyéb jogi személyek esetében bevezeti - a jogi személy nyilvántartási jegyzék adatainak automatikus átvezetésére vonatkozó rendelkezést. Az automatikus átvezetések gyakorlata alapján szükségessé válik annak a helyzetnek a kezelése is, amikor az automatikus adatátvezetéssel más szervezet adatai közé átemelt adat feleslegessé válik. Ilyen eset lehet például, ha az informatikai rendszer átvezeti a szervezet székhelyének változását a kért változási időponttal abban a szervezetben, ahol az adatváltozással érintett jogi személy tag, azonban a székhelyváltozás előtt a jogi személy már eladta a részesedését, így a későbbi tagváltozás bejegyzésével felesleges adatként marad a nyilvántartási jegyzékben a már egyébként korábbi hatállyal törölt tag székhelyváltozási adata.
A Javaslat továbbra sem teszi lehetővé, hogy a jogi személy vagy a tag a rá vonatkozó - helyesen bejegyzett -negatív tartalmú bejegyzés (végrehajtás, büntetőjogi intézkedés stb.) törölt adatként való megismerést is kizáró törlését kérje azon arra hivatkozással, hogy a bejegyzést utóbb törölték az adott eljárás megszűnése, megszüntetése miatt. Ezek az adatok a jogi személy nyilvántartási adatairól kiadott nyilvántartási másolatban továbbra is megjelennek, ezek törölt adatként való megismerést is kizáró törlésére nincs mód, hiszen azok hitelezővédelmi célból kerültek a nyilvántartási jegyzékbe, amely cél az adatok törlése után is fennáll, mivel a jogi személy előéletéről adnak közhiteles tájékoztatást.
Ezen eljárás a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek és egyéb jogi személyek esetében új eljárásként kerül bevezetésre.
Ezen eljárás a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek és egyéb jogi személyek esetében új eljárásként kerül bevezetésre.
Egyes nyilvántartási jegyzék adatra vonatkozó rendelkezések
A bíróság egyéb jogi személy esetén értesíti a nyilvántartó szervet.
A Javaslat ugyanakkor garanciális okokból megjelenít két kiemelt adatszolgáltatást. Az egyik az, amikor a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó egyablakos ügyintézés során - jellemzően - az állami adó- és vámhatóságnak a nyilvántartásba vételi kérelem egyes további adataira, esetlegesen nyilvántartási iratban foglalt információkra is szüksége van az adóregisztrációs eljárás lefolytatásához. Az adóregisztrációs eljárás hatékony lefolytatására érdekében a Javaslat rögzíti, hogy kérésre ezeket a kiegészítő adatokat és iratokat a bíróság megküldi. A másik az a hagyományosnak tekinthető adatszolgáltatás, amely szerint - elsődlegesen - az állami adó- és vámhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal a bejegyzett szervezetek adatairól és azok változásáról automatikusan értesítést kap. Azt, hogy mely más kiemelt adatigénylők lesznek jogosultak a jövőben ilyen automatikus adatszolgáltatásra, kormányrendelet fogja megállapítani.
A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás végső soron hozzájárulhat a nyilvántartási jegyzék adatai helyességének biztosításához is annak révén, hogy az esetlegesen szabályellenesen a nyilvántartási jegyzékbe kerülő adatok gyorsan az érintett tudomására jutnak. A nyilvántartás-figyelés továbbá erősíti a hitelezői érdekek védelmét is.
A jövőben a szervezet az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségén értesítést fog kapni, ha a nyilvántartási jegyzékből megállapíthatóan valamely bejelentési kötelezettség fennáll, vagy rövid időn belül törvénysértő helyzet alakulhat ki. Ilyen helyzet lehet, ha a szervezet vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának határozott időre bejegyzett megbízása rövid időn belül le fog járni, ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás értesítése azt tartalmazza, hogy a szervezet tagja, vezető tisztségviselője elhalálozott, továbbá akár, ha valamely kötelezettség megtételére törvény határidőt állapít meg és a szervezet nem tett eleget a kötelezettségének.
Az Európai Unió által elrendelt és közvetlenül alkalmazandó pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hazai végrehajtására 2007-ben kidolgozásra kerültek a szükséges eljárási szabályok. A vagyoni nyilvántartást vezető szervek (így például a jogi személyek nyilvántartását vezető bíróságok) kötelesek
- folyamatosan figyelemmel kísérni a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és változásait, kiemelten a szankciós listák - az azon szereplő személyek és szervezetek - vonatkozásában bekövetkezett változásokat, és
- bejelentést tenni minden olyan adatról, tényről vagy körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, azaz a szankciós listán szereplő személy vagy szervezet Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.
A pénzmosási, terrorizmus elleni fellépésben a bíróságnak törvényben meghatározott eljárás szerinti bejelentési, intézkedési kötelezettsége van.
A szankciós listák elérhetőek az ENSZ honlapján (Consolidated United Nations Security Council Sanctions List) és az Európai Unió honlapján. Az informatikai rendszer e hivatalos forrásokból veszi át az adatokat.
Gazdasági társaság és a szövetkezeti tag tagsági jogviszonya megszűnésének egyik esete, ha a tagot a perbíróság a gazdasági társaság, illetve a szövetkezet által indított perben a társaságból, illetve a szövetkezetből kizárja [Ptk. 3:107. § (3) bek., 3:358. § d) pont]. A gazdasági társaság tagja és a szövetkezet tagja ellen kizárás iránti per akkor kezdeményezhető, ha a legfőbb szerv ilyen tartalmú határozatot hozott [Ptk. 3:108. § (1) bek., 3:360. § (2) bek.]. A tag kizárása iránti per megindításának határideje a gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél azonos, a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidő [Ptk. 3:108. § (2) bek., 3:360. § (3) bek.]. A keresetnek 15 napon belül a perbírósághoz meg kell érkeznie, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Felperesi pozícióban a gazdasági társaság, illetve a szövetkezet áll, alperesi pozícióban pedig az a tag, akinek/amelynek tagsági jogviszonya megszüntetését kéri a felperes.
A gyors ügyintézést szolgálja az a szabály, hogy a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkeresetnek nincs helye.
A perbíróság a per alatt - kérelemre - a kizárással érintett tag tagsági jogainak gyakorlását felfüggesztheti, amely határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, és azt a perbíróság maga is megváltoztathatja.
A kizárással érintett alperes tag tagsági jogainak felfüggesztése iránti kérelmet elutasító bírósági határozat - mivel azt jogszabály nem zárja ki - fellebbezéssel támadható.
A jogerős ítélet ellen sem felülvizsgálatnak, sem perújításnak nincs helye.
A gazdasági társaság és a szövetkezet legfőbb szervének a tag ellen kizárás iránti per megindításáról döntő határozatának bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, azonban a tag kizárására irányuló perben lehet hivatkozni olyan okokra, amelyek a legfőbb szerv határozatának felülvizsgálata iránti pert megalapozhatnák. A keresetlevélben csak olyan kizárási okra lehet hivatkozni, amelyet a tag kizárásának megindításáról rendelkező határozat kifejezetten megjelölt, és figyelemmel arra, hogy a törvény a keresetindításra jogvesztő határidőt állapít meg, keresetváltoztatás keretében újabb kizárási okra hivatkozni nem lehet, és a bíróság az érdemi határozatában is csak a döntéshozó szerv által a perindítás alapjául szolgáló határozatban meghatározott magatartásokat értékelheti.