adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvényhez - Indokolások Tára 2021/69.
Végső előterjesztői indokolás a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvényhez - Indokolások Tára 2021/69.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2021. évi XLIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel a törvényjavaslathoz (a továbbiakban: Javaslat) kapcsolódó indokolást az Indokolások Tárában közzé kell tenni.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) a C-78/18. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2020. június 18-án kihir...
Végső előterjesztői indokolás a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvényhez - Indokolások Tára 2021/69.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel a törvényjavaslathoz (a továbbiakban: Javaslat) kapcsolódó indokolást az Indokolások Tárában közzé kell tenni.Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) a C-78/18. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2020. június 18-án kihirdetett ítéletében (a továbbiakban: ítélet) foglalt állást a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényről (a továbbiakban: Átláthatósági tv.) és megállapította, hogy az ellentétes a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezésekkel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8. és 12. cikkével (magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, a személyes adatok védelméhez való jog és az egyesülés szabadságához fűződő jog). A Bíróság ítéletében foglalt megállapításokra figyelemmel az ítélet végrehajtásának előfeltétele az Átláthatósági tv. hatályon kívül helyezése.
A Javaslat kiindulópontjául a Bíróság ítélete szolgált. Ebben a Bíróság megerősítette, hogy a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni képes szervezetek részére nyújtott támogatások átláthatóságának biztosítása közérdeken alapuló nyomós indokul szolgálhat.
Emiatt a hatályon kívül helyezéssel egyidőben új, az európai uniós joggal konform szabályozás megalkotását célozza a Javaslat, amelynek értelmében mindazon egyesületről és alapítványról, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot, az Állami Számvevőszék külön törvényben meghatározott módon évente összefoglaló jelentést tesz közzé. A kivételi kör megegyezik az Átláthatósági tv. szerinti kivételi körrel.
Az Állami Számvevőszéknek biztosított hatáskör a szakmaiság és a függetlenség garanciája.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2. §
A Javaslat értelmében mindazon egyesületről és alapítványról, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot, az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott módon évente összefoglaló jelentést tesz közzé. A Javaslat tehát a mérlegfőösszegben megjelenő meghatározott mértékű összeghatárt - a korábbi kivételi kör meghagyásával - jelöli meg olyan objektív kritériumonként, amely alapot szolgáltat arra, hogy valamely szervezet közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezet körébe tartozzon.A jogi szabályozással érintett személyi kört érintően a csoportképző elem az éves mérlegfőösszegből fakadó, a gazdasági, társadalmi és politikai életben lehetséges szerepvállalás: az a vélelem, hogy az a civil szervezet, amely meghatározott összeg feletti mérlegfőösszeggel rendelkezik, a közéletre, a demokratikus államban jelentős befolyást képes gyakorolni.
Az Átláthatósági törvény szerinti kivételi kört ugyanakkor indokolt a Javaslatban is megtartani, így nem terjed ki a jelentéstételi kötelezettség a Javaslat 1. § (2) bekezdésében felsorolt szervezetekre.
A nyilvánosságra hozatal az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 32. §-a alapján történik, hasonlóan a többi, Állami Számvevőszék által ellenőrzött szervezethez, tartalmazva a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket. Az Állami Számvevőszék jelentése nyilvános, de a nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat minősített adatot vagy a törvény által védett egyéb titkot.
3. §
Hatályba léptető rendelkezés.4. §
Sarkalatossági záradék az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján, az ÁSZ tv.-t érintő módosítások miatt.5. §
A Javaslat e szakasza tartalmazza az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörének módosítását. Az ÁSZ tv. módosításával az Állami Számvevőszék jelenlegi ellenőrzési jogköre (ÁSZ tv. 5. §) bővül: törvényességi szempontok szerint ellenőrzi a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezeteket.Az Állami Számvevőszéket az Alaptörvény 43. cikke az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerveként nevesíti, amelynek elsődleges szerepe, hogy ellenőrizze a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Alaptörvény 43. cikk (1) bekezdés második mondata értelmében az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Az Alaptörvény e rendelkezései alapján megalkotott ÁSZ tv. 5. §-a az Állami Számvevőszék által elvégzett ellenőrzési jogköröket differenciáltan szabályozza. Így az ÁSZ tv. 5. § (11) bekezdésében felsorolt szervezetek felett az Állami Számvevőszék csupán törvényességi szempontok szerint végezhet ellenőrzést. A Javaslat e körbe illeszti a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezeteket, összhangban az Állami Számvevőszék demokratikus állam működését szolgáló szerepével.
Az ellenőrzés alapvetően a hatályos szabályok szerinti törvényességi vizsgálatot jelent, annak elemei nem is módosulnak: a Javaslat elfogadása esetén az Állami Számvevőszék a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek gazdálkodásának jogszerűségét vizsgálhatja. Az Állami Számvevőszék tevékenységét jelenleg is ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést [ÁSZ tv. 3. § (2) bekezdés]. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg [ÁSZ tv. 5. § (9) bekezdés], így a Javaslat 2. §-a értelmében évente végzi majd. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzést éves terv alapján végzi [ld. ÁSZ tv. 3. § (2) bekezdését és 13. § (2) bekezdés b) pontját], majd az Országgyűlés számára készít beszámolót az előző évi ellenőrzési tevékenységéről (ld. ÁSZ tv. 4. §-át).
Az Állami Számvevőszék eljárásának végén - az ÁSZ tv. 29. §-a értelmében - az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításaira az ellenőrzött, azaz a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezet észrevételeket tehet, de adott esetben az Állami Számvevőszék részére a 30. § (1) bekezdése, vagy a 30. § (2) bekezdés szerinti eljárási cselekmény is alkalmazható. Az ellenőrzésről évente készülő összefoglaló jelentés az ÁSZ tv. 32. § (1) bekezdése szerint tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket. Az összefoglaló jelentés az ÁSZ tv. 32. § (3) bekezdése alapján nyilvános. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat minősített adatot vagy a törvény által védett egyéb titkot.
Azonban e személyi kör esetében - figyelemmel arra, hogy elsődlegesen nem közpénzfelhasználás ellenőrzésére kerül sor - az ellenőrzéshez kapcsolódó, az Állami Számvevőszék rendelkezésére álló törvényi szankciók (ÁSZ tv. 31. §-a és 33. §-a) nem lesznek alkalmazandóak; a jogalkotói szándék (azaz az átláthatóság) ugyanis pusztán a nyilvánosságra hozatallal megvalósul.
6. §
A Javaslattal érintett, így a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezeteket az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. § (4) bekezdése értelmében közzétételi kötelezettség terheli: honlapjukon is kötelesek közétenni a számviteli beszámolót, illetve annak közhasznúsági mellékletét, ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik. A számviteli beszámolók pontosan részletezik a szervezeteknek juttatott támogatások összegét, forrását és azok felhasználásának módját.A Javaslat 6. §-ában szereplő, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) módosítása révén a Javaslat kibővíti a beszámoló benyújtására elektronikus úton kötelezettek körét azokkal az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pont b) és c) alpontja szerinti egyesületekkel és alapítványokkal, melyek mérlegfőösszege eléri az öt millió forintot.
A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába bejegyzett szervezetnek már jelenleg is formanyomtatványt kell használnia beszámolója elektronikus úton történő benyújtása esetén. A beszámoló elektronikus úton történő benyújtásának kiterjesztése az adminisztratív terhek csökkentését is szolgálja azáltal, hogy - a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel lévő - hiánytalan nyomtatványok benyújtását könnyíti meg.
7. §
A Javaslat speciális átmeneti rendelkezést is biztosít. A Cnytv.-nek a számviteli beszámoló benyújtásával és kezelésével összefüggő rendelkezéseinek alkalmazására ugyanis nem egyszerűen a Javaslat hatálybalépésétől kell, hogy sor kerüljön, hanem figyelemmel kell lenni arra is, hogy melyik az az üzleti év, amelyre vonatkozó beszámolóra először kell alkalmazni a rendelkezést. Erre figyelemmel a Javaslat előírja, hogy a Cnytv.-nek a beszámolókra vonatkozó új rendelkezéseit a 2022. január 1-vel induló üzleti évtől kezdődő üzleti évek beszámolóira kell alkalmazni, vagyis gyakorlati értelemben első ízben 2023 májusában kerülnek e rendelkezések majd alkalmazásra. A Javaslat biztosítja, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény (Ktsztv.) hatályvesztésére tekintettel a nyilvántartásból törlésre kerüljön annak ténye, hogy az egyesület vagy az alapítvány a Ktsztv. szerinti külföldről támogatott szervezetnek minősül, valamint azt, hogy a Ktsztv. 3. §-a alapján indult és 2021. június 30-án folyamatban lévő eljárásokban a Ktsztv. 3. §-a szerinti jogkövetkezményt a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bekezdése alapján a Ktsztv. hatályvesztését követően ne lehessen alkalmazni.8. §
Hatályvesztő rendelkezés.9. §
A Javaslat e szakaszával a törvényalkotó hatályon kívül helyezi az Átláthatósági tv.-t.