adozona.hu
T/16297. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról
T/16297. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2021. évi LXXXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. § (1a) bekezdésében a "közérdekű nyugdíjas szövetkezet," szövegrész helyébe a "közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete" szöveg lép.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontjában az "és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -," szövegrész helyébe az "és a szociális szövetkezet...
T/16297. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról
2021. évi LXXXV. törvény egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról
1. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. § (1a) bekezdésében a "közérdekű nyugdíjas szövetkezet," szövegrész helyébe a "közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete" szöveg lép.2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
2. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontjában az "és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -," szövegrész helyébe az "és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagját - ," szöveg lép.3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
3. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "lakásszövetkezet, európai szövetkezet," szövegrész helyébe a "lakásszövetkezet, valamint európai szövetkezet," szöveg lép.4. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
4. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"j) keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;"
(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek]
"10. a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,"
5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
5. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontjában az "iskolaszövetkezetben és" szövegrész helyébe az "iskolaszövetkezetben, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében és" szöveg lép.6. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
6. §
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdés c) pontjában az "iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet" szövegrész helyébe az "iskolaszövetkezet, valamint közérdekű nyugdíjas szövetkezet" szöveg lép.7. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
7. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.8. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
8. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés h) pontjában a "gazdasági és társadalmi" szövegrész helyébe a "gazdasági, valamint társadalmi" szöveg lép.9. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
9. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 6. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak]
"b) ha a 2. § (2) bekezdés e)-h) pontja alapján adóalany, továbbá ha szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet, iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy"
10. §
A Taotv.a) 10. §-át megelőző alcím címében az "iskolaszövetkezet" szövegrész helyébe az "iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete" szöveg,
b) 10. § (9) bekezdésében a "szövetkezetek" szövegrész helyébe az "szövetkezetek és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete" szöveg,
c) 26. § (11) bekezdésében a "közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek" szövegrész helyébe a "közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének" szöveg
lép.
10. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
11. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;"
11. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
12. §
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) III. Fejezete a következő 6. alcímmel egészül ki:"6. Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
35. §
(1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak.
(2) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének célja továbbá az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.
36. §
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik a 35. §-ban meghatározott célkitűzésekkel.
37. §
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csak természetes személy tagjai lehetnek.
38. §
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjainak legalább 90%-a olyan természetes személy, aki nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.
39. §
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja.
40. §
(1) A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek (a továbbiakban: tagjelölt) nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a szövetkezet tagjává kíván válni,
b) a 38. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel,
c) a szövetkezet alapszabályában foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
d) vállalja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést,
e) vállalja a szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését, és
f) a tagoknak biztosított előnyökkel élni kíván, a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni.
(2) A tagjelölt köteles az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat igazolni.
41. §
(1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében alapításkor, illetve belépéskor a tagsági jogviszony létrehozatalának feltétele az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulás teljesítése, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.
(2) A vagyoni hozzájárulás teljesítése feltételeinek részletszabályait az alapszabály tartalmazza.
(3) A vagyoni hozzájárulás teljesítésére az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
42. §
(1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete célhoz kötött ismeretfejlesztési és edukációs alapot képez.
(2) Az ismeretfejlesztési és edukációs alap célja, hogy fedezetet nyújtson a szövetkezet tagjai számára a kisgyermekek gondozására, nevelésére irányuló ismeret-, tudásanyag, valamint tapasztalat bővítésére és megszerzésére, továbbá a tagok edukációjára.
(3) Az ismeretfejlesztési és edukációs alap a tagok között nem osztható fel.
(4) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - az ismeretfejlesztési és edukációs alapot az alapszabály rendelkezése szerinti más kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének vagy szövetkezeti érdekképviseleti szervezetnek adja át.
(5) Az ismeretfejlesztési és edukációs alap igénybevételére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat a közgyűlés által meghatározott főbb elvek alapján az alapszabályban kell meghatározni.
(6) Az ismeretfejlesztési és edukációs alapból nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
(7) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. közösségi alapra irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
43. §
(1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.
44. §
(1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete közgyűlésén a vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül minden tagnak egy szavazata van.
(2) A döntéshozatalra egyebekben az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó szabályai irányadóak.
45. §
(1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete a tagjával tagsági megállapodást köt a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére vonatkozóan.
(2) A tagsági megállapodásban a szövetkezet tagját megillető ellentételezést akként kell meghatározni, hogy annak arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével, figyelemmel a 43. § (2) bekezdésére.
46. §
(1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.
(2) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvének e törvényben meghatározott szabályait és a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre.
(4) A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.
(5) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
(6) A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint a Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg.
(7) A (3) bekezdés szerinti tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint
c) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a tagja közötti kapcsolattartás módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
(8) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy a kis gyermekkel otthon lévők szövetkezete és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének időtartamában.
(9) A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.
(10) A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.
47. §
A szolgáltatás fogadója együttműködik a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetével, így különösen biztosítja a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.
48. §
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete közhasznú jogállású lehet.
49. §
(1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezeteinek érdekképviselete e törvény érdekképviseletre irányadó szabályai szerint több szinten szerveződhet.
(2) Az érdekképviselet legfőbb feladata a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai érdekeinek védelme, képviselete, érvényre juttatása, különös tekintettel a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tevékenységét elősegítő jogalkotásban való közreműködésre.
(3) Az érdekképviseletnek kiemelt feladata az is, hogy a szövetkezetek közötti együttműködés nemzetközi szövetkezeti alapelvére is figyelemmel működjön közre más szövetkezeti érdekképviseletekkel a tagjai javára.
(4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben e törvény érdekképviseletre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
50. §
A szövetkezetnek a nevében viselnie kell a "kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete" megnevezést.
51. §
(1) Az állam a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.
(2) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete működése során a céljai érvényre juttatásával közérdeket szolgál.
52. §
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetére a 35-51. §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései és e törvény I. fejezetének rendelkezései az irányadóak."
12. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
13. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)
"c) a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz - ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz - munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében;"
13. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
14. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
15. §
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:(Nem keletkezik adófizetési kötelezettsége)
"j) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel."
15. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
16. §
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 105. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli)
"d) a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét,"
16. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
17. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:[E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve]
"bd) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagját."
17. Záró rendelkezések
18. §
Ez a törvény 2021. július 1-jén lép hatályba.1. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének módosítása
Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)"4.24. a) a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a szociális szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát;
b) a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek vagy közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának vagy közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel,
mindkét esetben azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;"
2. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. mellékletének módosítása
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklete 14-16. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:"14. Az iskolaszövetkezetnek, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében - a 3. pontban foglaltaktól eltérően - az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
14.1. az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adószámát,
14.2. az iskolaszövetkezeti, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, iskolaszövetkezeti tag esetén diákigazolványa számát, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag esetén nyugdíjfolyósítási törzsszámát is.
15. Az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő nyolc napon belül az iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjának jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a 3.3. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
16. Az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete bejelentési kötelezettségét az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével azonos módon
16.1. elektronikus úton - a tárhelyen keresztül - vagy
16.2. telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesíti."
Általános indokolás
Magyarországon a családok védelme, úgyszintén a családok és az anyák támogatása, a kisgyermeküket gondozó és nevelő szülőknek történő segítségnyújtás meghatározó és kiemelt feladat. Erre figyelemmel a jelen szabályozás célja lehetőséget biztosítani a kisgyermekkel otthon lévő szülők számára, hogy a gyermek nevelésével és gondozásával összehangoltan, szabad döntésük szerint a foglalkoztatásban részt vegyenek rugalmas keretek között, személyes közreműködéssel, ezáltal gazdasági előnyhöz is jussanak, továbbá szociális és kulturális jellegű előnyökben is részesüljenek.A szövetkezeti forma egy olyan jellegű társas vállalkozás, amely hagyományait, sajátosságait és igazolt aktuális eredményeit tekintve tagjai számára sokoldalú előnyök biztosítására képes. A szövetkezetben minden tagnak egy szavazata van ("egy tag- egy szavazat" elve), a tagsági jogviszony rugalmas, nincsen munkavállalási kényszer, a tagok a személyes közreműködésükről autonóm döntenek megállapodva a szövetkezettel. A tagok a közreműködésük arányában részesülnek jövedelemben és vehetik igénybe a szövetkezet szolgáltatásait, részesülhetnek a szövetkezeti forma előnyeiből. Fontos továbbá az is, hogy a szövetkezetnek nincsen foglalkoztatási kötelezettsége. A szövetkezet a piaci szereplők számára folyamatos, rugalmas, szakszerű, az igényeiknek megfelelő szolgáltatást képes nyújtani, mégpedig akként, hogy a foglalkoztatással járó adminisztrációs feladatokat is ellátja. A szabályozás mindezekre figyelemmel állítja a szövetkezeti formát a fókuszba.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amely az érintettek számára a gyermekneveléssel és gondozással összeegyeztethetően rugalmas foglalkoztatást, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít védett keretek között, közösséget teremt, lehetőséget nyújt a tagoknak a már meglévő ismeretük és tapasztalatuk naprakész megtartására és kamatoztatására, valamint azok fejlesztésére is. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete továbbá felületet ad a tagok számára az információ-, tudás-, tapasztalatszerzésre, cserére, átadásra a kisgyermekek neveléséhez és gondozásához kapcsolódóan. A szabályozás mindezekkel hozzájárul a gyermekvállalás ösztönzéséhez, a demográfiai folyamatok pozitív alakulásához, a társadalmi kohézió erősödéséhez. A szabályozás a célkitűzéseit tekintve közérdeket juttat érvényre.
Az új típusú szövetkezet aktualitása hatványozottan fennáll napjainkban, tekintettel arra, hogy a Magyarország Kormánya által biztosított családtámogatási intézkedések, illetve Családvédelmi akcióterv hatására a születendő gyermekek száma növekszik és várhatóan a jövőben is növekedni fog. A több gyermekes családoknál, különösen három vagy több gyermek esetében az anyák részvételét a foglalkoztatásban ez az új típusú szövetkezet segíteni képes azáltal, hogy a munkajogi korlátoknál rugalmasabb feltételeket biztosít számukra, a munkájuk tartalmát, módját és mértékét az érintettek maguk dönthetik el. A rugalmas foglalkoztatás mellett pedig lehetőségük van önfejlesztésre és speciális ismeretek megszerzésére is a gyermekük nevelését és gondozását elősegítve ezáltal.
Az érintett alanyi kör a szövetkezetbe való belépésről önként dönthet. A belépést követően a szövetkezeti forma fő jellemvonásából következően a személyes közreműködés kötelező, a vagyoni hozzájárulás szintén, amelynek részleteiről a tagok döntenek. A szövetkezeti forma rugalmasságához az is hozzátartozik, hogy a személyes közreműködés részletei a tag és a szövetkezet közötti megállapodásban kerülnek rögzítésre. A szövetkezeti tag a személyes közreműködése alapján arányos jövedelemhez jut, az érintetteket a foglalkoztatásuk során járulékkedvezmény illeti meg. Az új típusú szövetkezet alkalmazkodni képes a mindenkori munkaerő piaci viszonyok alakulásához, előmozdítva a gazdaság élénkítését is.
A fenti célokra figyelemmel módosítást tartalmaz a törvényjavaslat különböző jogszabályokban, a kis gyermekkel otthon lévők szövetkezete létrejöttéhez és működéséhez szükséges tartalommal, illetve a kis gyermekkel otthon lévők szövetkezete és tagjai számára célszerű és arányos támogatást biztosítva.
Részletes indokolás
1. §
A szociális szövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet mellett kiterjesztésre kerül a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének bejegyzésére irányuló eljárására is az illetékmentesség.2. §
Figyelemmel a törvényjavaslat által bevezetett új szövetkezeti formára, valamint annak komplex célkitűzésére a kis gyermekkel otthon lévők tekintetében az ágazati törvényekben is szükséges a módosítások átvezetése. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti munkaviszony fogalom alól a törvényjavaslat értelmében kikerül a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonya - a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban és bányászjáradékban részesülő tagja, a szociális szövetkezeti tag és az iskolaszövetkezeti tag jogviszonyához hasonlóan.3. §
Jogtechnikai módosítás.4. §
A módosítás értelmében nem minősül ellenértéknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel (így pl. az élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában szerzett bevétel, támogatás, segély).5. §
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés munkavédelmi szempontból szervezett munkavégzésnek minősül annak érdekében, hogy az érintettek tekintetében tevékenységük kifejtése körülményeinek egészséget nem veszélyeztető és biztonságos volta kontrollálható legyen.6. §
Jogtechnikai módosítás.7. §
A törvényjavaslat mentességet biztosít a személyi jövedelemadó megfizetése alól a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által végzett személyes közreműködés ellenértékeként például élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában megszerzett bevétel esetében.8. §
Jogtechnikai módosítás.9-10. §
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adóalapjának megállapítási szabályai.11. §
A módosítás a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét a számviteli törvény hatálya alá vonja.12. §
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetére vonatkozó szabályok bevezetésére vonatkozó rendelkezések. E speciális szövetkezeti formára vonatkozó, az általános szövetkezeti szabályoktól eltérő normákat, a tagfelvételi kérelemre, a szavazati arányokra, a személyes közreműködésre, valamint a vagyoni hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.13. §
Az általános forgalmi adóról szóló törvényben az iskolaszövetkezethez és a közérdekű nyugdíjas szövetkezethez hasonlóan szabályozza a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete szolgáltatásnyújtásának áfa-kötelezettségét. A módosítás értelmében a szolgáltatás igénybevevője fizeti az általános forgalmi adót, ezáltal biztosítva kedvező feltételeket a kis gyermekkel otthon lévők szövetkezetének.14. §
Jogtechnikai módosítás.15. §
A módosítás mentesíti a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja között fennálló jogviszonya alapján.16. §
A törvényjavaslat kiveszi a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köréből a kis gyermekkel otthon lévők szövetkezetét.17. §
A módosítás értelmében a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjának személyes közreműködése nem keletkeztet a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti biztosítotti státuszt.18. §
A törvény hatálybalépéséről rendelkezik.