T/16208. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények módosításáról

adozona.hu

T/16208. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2021.05.11
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: 2021. évi LXIX. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

T/16208. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények módosításáról

2021. évi LXIX. törvény egyes adótörvények módosításáról

I. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. §

Az Szja tv. 44/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"44/F. § (1) Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az állami adó- és vámhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti.
(2) Abban az esetben, ha a magánszemély halála miatt a 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozattételi jogosultságának nem tudott eleget tenni, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatszolgáltatások alapján az Art. szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban a nyilatkozattételt egyébként megalapozó befizetéseket figyelembe veszi, és a befizetett adó terhére történő visszatérítés összegét határozattal állapítja meg."

2. §

Az Szja tv. 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni."

3. §

Az Szja tv. 48. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a 29/D. § (3) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy - ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg - természetes személyazonosító adatait. Nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére, ha a magánszemély korábban már tett nyilatkozott és a kedvezményre kizárólag a 29/D. § (3) bekezdés a) pontban nem említett gyermekre vagy olyan gyermekre tekintettel jogosult, aki után a családi pótlékra való jogosultsága 12 éven keresztül fennállt; ebben az esetben a munkáltató, rendszeres jövedelmet juttató kifizető a kedvezményt új nyilatkozat hiányában is érvényesíti."

4. §

Az Szja tv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.
"53. § (1) A jövedelmet a bevételből
a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,
b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,
c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,
d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék
költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
i) fényképészet (TESZOR 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
(3) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.
(4) Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse is az átalányadózást választotta, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet - az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával - az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba."

5. §

Az Szja tv. XII. Fejezete a 67/B. §-t követően a következő alcímmel és 67/C. §-sal egészül ki:
"Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
67/C. § (1) Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.
(2) E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (idértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ide értve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét. Ügyleti bevételt nem kell (nem lehet) megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
(3) Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.
(4) Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe - ha azt a magánszemély a tárgyévben
a) vásárolta -, a megszerzésre fordított igazolt kiadás,
b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre ("validálás" és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte -, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,
c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte -, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,
d) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte -, megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke
azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell.
(5) Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (6)-(7) bekezdés rendelkezései szerint.
(6) A (5) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségnek és a 8. § (1) bekezdés szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott összeg.
(7) A (6) bekezdésben említett összeg az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.
(8) A magánszemély a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet és annak adóját az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására nyitva állóhatáridőig fizeti be.
(9) E § alkalmazásában kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható."

6. §

Az Szja tv. a következő 101. §-sal egészül ki:
"101. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 44/F. §-a az adózó örökösének kérelmére a hatálybalépését megelőzően keletkezett rendelkezési jogosultság esetében az elévülési időn belül is alkalmazható.
(2) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 48. § (3b) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévben kell alkalmazni.
(3) Ha a magánszemély a 2022. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi . törvénnyel megállapított 67/C. § alkalmazását, azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veszi figyelembe."

7. §

Az Szja tv.
a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,
b) 3. számú melléklete a 2. melléklet
szerint módosul.

8. §

Az Szja tv.
a) 7. § (1) bekezdés d) pontjában az "összefüggésben, a rendeltetésszerű" szövegrész helyébe az "összefüggésben rendeltetésszerű" szöveg,
b) 49/A. § (7) bekezdésében a "bejelenti az állami" szövegrész helyébe a "bejelentette az egyéni vállalkozói nyilvántartást vezető állami" szöveg,
c) 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában az "a 15 millió forintot" szövegrész helyébe az "az éves minimálbér tízszeresét" szöveg,
d) 50. § (4) bekezdésében az "a 100 millió forintot" szövegrész helyébe az "az éves minimálbér ötvenszeresét" szöveg,
e) az 52. § (1) bekezdés a) pontjában "a 15 millió forintot" szövegrész helyébe "az éves minimálbér tízszeresét" szövegrész, "a 100 millió forintot" szövegrész helyébe "az éves minimálbér ötvenszeresét" szöveg,
f) 67/A. § (4) bekezdésében a "számának feltüntetésével" szövegrész helyébe a "számának, külföldi illetőségének és az illetősége szerinti államnak a feltüntetésével" szöveg
lép.

9. §

Hatályát veszti az Szja tv.
a) 49. § (4) bekezdés a) pontjában az ", amelyet a személyi kedvezmény csökkent" szövegrész,
b) 49. § (2) és (5) bekezdése,
c) 50. § (7) bekezdésében a "Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett." szöveg,
d) 5. számú melléklet I. Alapnyilvántartások fejezet 6. pont 6.2. alpontja,
e) 11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: fejezet 8. pontjában az "illetve az átalányadózás szabályai szerinti adózásra történő áttérést megelőző időszakra tekintettel megfizetett egyszerűsített vállalkozói adó," szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

10. §

(1) A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A társasági adó alanya a (2)-(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott személy, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany."
(2) A Tao. törvény 2. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel belföldi illetőségű adózónak minősül a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik a (2)-(4) és (6) bekezdés hatálya alá, ha e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező szervezet (önmagában vagy e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező kapcsolt vállalkozásával együttesen)
a) a szavazati jogai 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,
b) a jegyzett tőkéjéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy
c) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,
és az a)-c) pont szerinti személy olyan adójogrendszer hatálya alá tartozik, amely a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetet a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekinti.
(8) Nem minősül a (7) bekezdés szerinti belföldi illetőségű adózónak az a befektetési alap és az a más kollektív befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik."

11. §

A Tao. törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A csoportos társasági adóalany tagja (a továbbiakban: csoporttag) a gazdasági társaság a nonprofit gazdasági társaság kivételével, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az iskolaszövetkezet kivételével, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, ha
a) a csoporttagok között a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti kapcsolat áll fenn,
b) a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,
c) a beszámoló, a könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik."

12. §

(1) A Tao. törvény 4. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"2. adózó: a 2. § (2)-(4), (6) és (7) bekezdése szerinti belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany;"
(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 23/f. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"23/f. közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány: közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy;"

13. §

(1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti)
"z) közhasznú szervezetnek, közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, továbbá a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének:
za) 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kivételével közhasznú szervezet,
zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési alap,
zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő,
zd) 20 százaléka - alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka -közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány
támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózási előtti eredmény összege."
(2) A Tao. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a felsőoktatási intézmény vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját."

14. §

A Tao. törvény 16/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A 2. § (7) bekezdésében meghatározott belföldi illetőségű adózó az adóalapját úgy határozza meg, hogy az ne tartalmazza azt az összeget, amelyre e törvény szerint társasági adókötelezettsége merül fel, továbbá azt az összeget, amelyre más adójogrendszer adójogszabályai alapján vagy társasági adó, vagy annak megfelelő adókötelezettsége merül fel, amelyet a külföldi adóbevallásával igazol."

15. §

(1) A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:]
"e) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítésekor, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetésekor közvetlenül a saját tőke adóévi csökkenéseként elszámolt veszteség összege, továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére a saját részvény, saját üzletrész térítés nélküli átadásakor a saját részvény, saját üzletrész könyv szerinti értéke és a saját részvény, saját üzletrész kivezetése következtében elszámolt ráfordítás közötti pozitív különbözet,"
(2) A Tao. törvény 18/B. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:]
"c) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítésekor, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetésekor közvetlenül a saját tőke adóévi növekedéseként elszámolt nyereség összege, továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére a saját részvény, saját üzletrész térítés nélküli átadásakor a saját részvény, saját üzletrész kivezetése következtében elszámolt ráfordítás és a saját részvény, saját üzletrész könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet,"

16. §

A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (17a) bekezdéssel egészül ki:
"(17a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó e törvény 7. § (1) bekezdés z) pont zd) alpontjának, illetve a 3. számú melléklet B) rész 25. pontjának alkalmazása során a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére a saját részvény, üzletrész térítés nélküli átadása esetén a saját részvény, saját üzletrész megszerzésekor elszámolt saját tőke csökkenés összegét veszi figyelembe."

17. §

A Tao. törvény 20. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem kell az adót megfizetnie)
"f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak az adóalapja azon része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele - így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, kezeléséből, hasznainak szedéséből származó bevétele - képvisel az összes bevételén belül,"

18. §

A Tao. törvény 22/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott adó és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor az (5) bekezdés szerint megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg."

19. §

(1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (98) bekezdéssel egészül ki:
"(98) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 2/A. § (2) bekezdése hatálya lépését megelőző napon csoportos társasági adóalanyiságban tagsággal rendelkező nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet e minőségétől függetlenül tagságát e törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 2/A. § (2) bekezdése hatálya lépését megelőző napon folyamatban lévő adóéve végéig tarthatja fenn."
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (99) bekezdéssel egészül ki:
"(99) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pontját, 7. § (7) bekezdését, 18/B. § (1) bekezdés e) pontját, 18/B. § (2) bekezdés c) pontját, 18/C. § (17a) bekezdését, 3. számú melléklet B) rész 25. pontját első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványról szóló törvény kihirdetésének napját követő ügyletekre kell alkalmazni."

20. §

A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a 3. melléklet szerint módosul.

21. §

A Tao. törvény
a) 2. § (2) bekezdés l) pontjában az "alapítvány" szövegrész helyébe az " alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány " szöveg,
b) 4. § 23. pont g) alpont gb) pontjában az "a 16/B. §" szövegrész helyébe az "a 2. § (7) bekezdés és a 16/B. §" szöveg,
c) 4. § 28/b. pontjában az "alapítványt" szövegrész helyébe az "alapítványt, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt" szöveg,
d) 5. § (7a) bekezdésében a "vagyonkezelő alapítvány a bizalmi" szövegrész helyébe a "vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a bizalmi" szöveg,
e) 10. § (2) bekezdésében a "bekezdésének r)" szövegrész helyébe a "bekezdésének ny), r)" szöveg,
f) 22/C. § (10) bekezdésében az "a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény" szövegrész helyébe az "az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény" szöveg,
g) 28. § (6c) bekezdésében az "a 7., 8. és 16/B. §-ban" szövegrész helyébe az "a 7. §-ban, 8. §-ban és 16/B. § (1)-(6) bekezdésében" szöveg,
h) 5. számú melléklet 10. pontjában a "Magyar Távirati Iroda" szövegrész helyébe a "Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő" szöveg
lép.

22. §

Hatályát veszti a Tao. törvény
a) 10. § (3) bekezdésében az "és a 7. § (1) bekezdés ny)pontja" szövegrész,
b) 18/C. § (21) bekezdése,
c) 23. § (11) bekezdésében az "a 22. § (1) bekezdése és" szövegrész,
d) 24/A. § (1) bekezdésében a "továbbá a volt csoporttag számára a megszűnt csoporttagságára tekintettel adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőlegkötelezettséget" szövegrész,
e) 26. § (12) bekezdése.

II. Fejezet

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

23. §

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § Szintén termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése, ha
a) Magyarország Észak-atlanti Szerződésbeli tagságával összefüggésben terméket továbbítanak belföldre, amelyet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában - nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint - szereznek be, feltéve, hogy a termékre -annak importja esetében - nem vonatkozna a 93. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti adómentesség, vagy
b) Magyarországnak a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásával összefüggésben terméket továbbítanak belföldre, amelyet a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában - nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint - szereznek be, feltéve, hogy a termékre - annak importja esetében - nem vonatkozna a 93. § (1) bekezdésének g) pont gc) alpontja szerinti adómentesség."

24. §

Az Áfa tv. 93. § (1) bekezdés g) pontja a következő gc) alponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól: g) a termék importja)
"gc) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamának fegyveres ereje által, ha az a fegyveres erő, illetve az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál, és e fegyveres erő a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesz részt."

25. §

(1) Az Áfa tv. 99. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Abban az esetben, ha a beszerző külföldi utas, és az értékesített termék vagy termékek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: termék) a külföldi utas személyi vagy útipoggyászának részét képezik, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy]
"c) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság - az értékesített termék és a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányának egyidejű bemutatása mellett - igazolja."
(2) Az Áfa tv. 99. § (1) bekezdése a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás
a) az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy más, az állami adóhatóság által engedélyezett, a (10) bekezdésben meghatározott adattartalmú nyomtatvány (a továbbiakban együtt: adó-visszaigénylő lap) záradékolásával és lebélyegzésével, vagy
b) a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítésével (a továbbiakban: elektronikus igazolás)
történik."
(3) Az Áfa tv. 99. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiléptetést a vámhatóság az (1a) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint igazolja, az adó-visszaigénylő lap záradékolt és lebélyegzett második példányát a külföldi utastól bevonja.
(4) Az adómentesség érvényesítésének feltétele, hogy
a) a termék értékesítője birtokolja az adó-visszaigénylő lap (1a) bekezdés a) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát vagy rendelkezésére álljon az elektronikus igazolás, és
b) ha a termékértékesítés teljesítésekor adó felszámítása történt, a felszámított adót a termék értékesítője - az (5)-(8) bekezdések szerint - a külföldi utas részére visszatérítse."
(4) Az Áfa tv. 99. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az adó visszatéríttetése érdekében a külföldi utas, vagy meghatalmazottja a termék értékesítőjének
a) átadja az adó-visszaigénylő lap (1a) bekezdés a) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát, továbbá bemutatja a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányát, vagy
b) rendelkezésére bocsájtja az elektronikus igazolást."

26. §

Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az
"c) az alábbiaknak megfelelően:
ca) az Észak-atlanti Szerződés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje - ide nem értve a Magyar Honvédséget - részére történik, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;
cb) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje részére történik, és az a fegyveres erő vagy az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál, valamint e fegyveres erők a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt;"
(2) Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az
"d) az alábbiaknak megfelelően:
da) belföldön kívül az Észak-atlanti Szerződés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres erő részére történik, ideértve az ott állomásozó összes fegyveres erőt, de ide nem értve e tagállam saját fegyveres erejét, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;
db) a Közösség másik tagállamába irányul, a rendeltetési hely szerinti tagállamtól eltérő tagállam fegyveres ereje részére történik, és az a fegyveres erő vagy az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál, valamint e fegyveres erők a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt."

27. §

Az Áfa tv. XI. fejezete az "Az elektronikus felületek által elősegített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó különös szabályok" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
"A pénzforgalmi szolgáltatók általános kötelezettségei
183/B. §
Ezen alcím alkalmazásában:
1. pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 22. pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltató a Magyar Nemzeti Bank és a kincstár kivételével;
2. pénzforgalmi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 87. pont c)-f) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás;
3. fizetés: a Pft. 2. § 7. pontjában meghatározott fizetési művelet, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdés 54. pontjában meghatározott készpénzátutalás;
4. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontjában meghatározott fizető fél;
5. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontjában meghatározott kedvezményezett;
6. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontjában meghatározott fizetési számla;
7. IBAN: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott IBAN;
8. BIC: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 16. pontjában meghatározott BIC.
183/C. §
(1) A pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartást vezet az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás vonatkozásában a kedvezményezettekről és a fizetésekről. A nyilvántartási kötelezettség a határon átnyúló fizetésekhez kapcsolódóan nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokra terjed ki. Határon átnyúló fizetésnek minősül, ha a fizető fél a Közösség egyik tagállamában, a kedvezményezett pedig a Közösség másik tagállamában, harmadik államban vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területen helyezkedik el.
(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásából a tárgynegyedévet követő hónap végéig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az adott naptári negyedév adatairól, feltéve, hogy az adott naptári negyedév során teljesített pénzforgalmi szolgáltatása keretében huszonötnél több határon átnyúló fizetést nyújtott ugyanazon kedvezményezett számára. A pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatását elektronikus formában egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott határon átnyúló fizetések számát tagállamonként, a 183/D. § (2) bekezdése szerinti azonosítók szerinti bontásban kell kiszámítani. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatónak tudomása van arról, hogy a kedvezményezett több azonosítóval rendelkezik, a számítást a kedvezményezettre vonatkoztatva kell elvégezni.
(4) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség arra a pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki, amely
a) belföldön székhellyel rendelkezik, vagy
b) az a) ponttól eltérő esetben, ha belföldön nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.
(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség a kedvezményezett azon pénzforgalmi szolgáltatóit terheli, amelyek a Közösség területén helyezkednek el a pénzforgalmi szolgáltatót és elhelyezkedését egyértelműen azonosító BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód alapján. Amennyiben a kedvezményezett egyik pénzforgalmi szolgáltatója sem helyezkedik el a Közösség területén az említett kódok alapján, úgy az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóit terheli.
(6) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatói a (2) bekezdésben említett huszonöt határon átnyúló fizetésre vonatkozó számítás során kötelesek figyelembe venni azokat az általuk nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokat is, amelyek után nem ők, hanem a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatói kötelesek az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésére.
(7) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartását köteles a fizetés időpontját magában foglaló naptári év végétől számított három naptári évig elektronikus formában megőrizni.
(8) A pénzforgalmi szolgáltató által szolgáltatott adatokat az állami adó- és vámhatóság a belföldön teljesített ügyletek után keletkező adófizetési kötelezettség ellenőrzéséhez használja fel.
183/D. §
(1) A 183/C. § (1) bekezdése alkalmazásában a teljesítési helyre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a fizető fél a Közösség azon tagállamában helyezkedik el, amelyre
a) a fizető fél fizetési számlájának IBAN-száma vagy bármely egyéb - a fizető felet egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó - azonosító utal, vagy ilyen azonosító hiányában
b) a fizető fél nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód utal.
(2) A 183/C. § (1) bekezdése alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a kedvezményezett a Közösség azon tagállamában, harmadik területen vagy harmadik országban helyezkedik el, amelyre
a) a kedvezményezett fizetési számlájának IBAN-száma vagy bármely egyéb - a kedvezményezettet egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó - azonosító utal, vagy ilyen azonosító hiányában
b) a kedvezményezett nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód utal.
183/E. §
(1) A pénzforgalmi szolgáltató által vezetett 183/C. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód,
b) a kedvezményezett neve vagy a kedvezményezett vállalkozás neve, ahogy az a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartásában szerepel,
c) a kedvezményezett bármely adószáma vagy egyéb nemzeti adóazonosítója, ha az rendelkezésre áll,
d) a kedvezményezett IBAN-száma vagy - ha az IBAN-szám nem áll rendelkezésre -bármely egyéb azonosító, amely egyértelműen azonosítja a kedvezményezettet, és megadja annak elhelyezkedését,
e) a kedvezményezett nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód, amennyiben a kedvezményezett úgy fogad pénzösszeget, hogy nem rendelkezik fizetési számlával,
f) a kedvezményezett címe, ha az rendelkezésre áll, ahogy az a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartásában szerepel,
g) a 183/C. § (1) bekezdése szerinti határon átnyúló fizetés adatai,
h) a g) pont szerinti határon átnyúló fizetésre vonatkozó visszafizetésekként azonosított fizetések adatai.
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti adatoknak a következőket kell tartalmazniuk:
a) a fizetés vagy a visszafizetés dátuma és időpontja,
b) a fizetés vagy a visszafizetés összege és pénzneme,
c) a kedvezményezett által vagy a kedvezményezett nevében fogadott fizetés kezdeményezésének helye szerinti tagállam, adott esetben a visszafizetés rendeltetési helye szerinti tagállam, valamint a fizetés vagy a visszafizetés kezdeményezése vagy rendeltetése helyének meghatározásához felhasznált információ a 183/D. § szerint,
d) bármilyen hivatkozás, amely egyértelműen azonosítja a fizetést,
e) adott esetben információ arról, hogy a fizetést a kereskedő fizikai létesítményében kezdeményezték-e."

28. §

Az Áfa tv. 253/ZA. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"253/ZA. § (1) A címzettől beszedett adót, valamint az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3)-(4) bekezdése szerint terhelő adó összegét az adóbeszedésre kötelezett elektronikus úton, havi gyakorisággal az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon vallja be a (2) bekezdésben meghatározott határidőig. A bevallás tartalmazza a vámjogi szabad forgalomba bocsátott termékek adóalapját és ezen termékek után fizetendő adóból a beszedett adó, valamint az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3)-(4) bekezdése szerint terhelő adó összegét. A termék adóalapját és a beszedett adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amelyikben a vámjogi szabadforgalomba bocsátott termékre jutó adó beszedése megtörtént. Ha az adóbeszedésre kötelezett a vámjogi szabadforgalomba bocsátott termék utáni adót nem tudta beszedni és nem terheli adófizetési kötelezettség a 253/Y. § (3)-(4) bekezdése alapján, úgy a vámjogi szabadforgalomba bocsátott termék adóalapját azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amelyikben az adó beszedését utoljára megkísérelte. Ha az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3)-(4) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség terheli, a termék adóalapját és az adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amikor az adott terméket vámjogi szabadforgalomba bocsátották.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adót havonta, az import vám megfizetésére vonatkozó határidőre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.
(3) Az adóbeszedésre kötelezettnek ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyet az adófizetési kötelezettség keletkezésének évét követő öt naptári évig meg kell őriznie. A nyilvántartás tartalmazza
a) az ezen fejezet szerinti adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló, vám-árunyilatkozaton szereplő adatokat,
b) a címzett nevét, elérhetőségét,
c) a címzett által átvett küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,
d) a címzett által át nem vett, a Közösség területén kívülre igazoltan visszaküldött küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,
e) a címzett által át nem vett, a d) pont alá nem tartozó küldemény azonosítására vonatkozó adatokat, és
f) a címzett részére történő kézbesítést megelőzően megsemmisült, elveszett vagy ellopott küldemény azonosítására vonatkozó adatokat.
(4) A nyilvántartást kérésre elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani."

29. §

Az Áfa tv. 257/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"257/G. § (1) Az adóalany - a 178. § (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a 4/A. számú mellékletben, valamint a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) A 10. számú melléklet és a 178. § (1a) bekezdés szerinti adatokat az állami adó- és vámhatóság az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, a 184. § (2) bekezdésében és jogszabályban meghatározott egyéb feladata ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül."

30. §

(1) Az Áfa tv. 257/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2a) Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőző 6 hónapon belüli, vagy az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, akkor az adóalany a kérelmet az ok bekövetkezésének időpontjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Az adóalany a kérelemben bemutatja a kérelem benyújtását megalapozó okot és az ok bekövetkeztének időpontját. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye."
(2) Az Áfa tv. 257/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2a) Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőző 6 hónapon belüli, vagy az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, akkor az adóalany a kérelmet az ok bekövetkezésének időpontjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Az adóalany a kérelemben bemutatja a kérelem benyújtását megalapozó okot és az ok bekövetkeztének időpontját. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye."

31. §

Az Áfa tv. "Különös adóvisszatérítés" alcíme a következő 257/L. §-sal egészül ki:
"257/L. § (1) A 257/K. §-tól eltérően, ha a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésének időpontjában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után keletkező adó megállapításához való jog elévült, az adóalany kérelmezheti a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével megegyező összegre jutó, a költségvetés felé megfizetett adó visszatérítését a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
a) az adó alapjának csökkentésére a 77. § (7) bekezdés a), c), h) és i) pontjában, valamint (9) és (11) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, azzal, hogy az adóalany a 77. § (9) bekezdésében foglaltakról a kérelemben nyilatkozik,
b) a kérelem benyújtásakor a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésének időpontjától kezdődően legfeljebb egy év telt el.
(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok időpontjától számított egy éven belül. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult.
(3) A kérelemben az adóalany bemutatja az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést.
(4) A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.
(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét megtérítik, az adóalany köteles a megtérítés időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakra benyújtott bevallásában fizetendő adót növelő tételként szerepeltetni a megtérített ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével megegyező összegre jutó adó összegét."

32. §

(1) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gr) alponttal egészül ki:
[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]
"gr) A Tanács (EU) 2020/1756 irányelve (2020. november 20.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az észak-írországi adóalanyok azonosítása tekintetében történő módosításáról."
(2) Az Áfa tv. 268. § a következő l) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
"l) a Tanács (EU) 2019/2235 irányelve (2019. december 16.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról."
(3) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gs) alponttal egészül ki:
[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]
"gs) a Tanács (EU) 2020/284 irányelve (2020. február 18.) a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról."

33. §

Az Áfa tv. 345. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"345. § E törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 12/B. §, 12/C. §, 253/E. § (4)-(5) bekezdését, 253/F-253/G. §-át, 253/J. § (5)-(7) bekezdését, 253/K-253/O. §-át, 253/S. §-át, 253/T. § (9)-(13) bekezdését, 253/U-253/Z. §-át és a 2021. évi .... törvénnyel megállapított 253/ZA. §-át 2021. július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az adóalany a 253/X. § szerinti döntéséről ezen rendelkezés hatálybalépésének időpontjától kezdődően tehet az állami adó- és vámhatóság felé bejelentést.

34. §

(1) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 349. §-sal egészül ki:
"349. § E törvénynek a 2021. évi ... törvénnyel módosított 77. § (7) bekezdése azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja a 2021. évi . törvény hatályba lépésének napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik."
(2) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 350. §-sal egészül ki:
"350. § (1) E törvénynek a 2021. évi ... törvénnyel megállapított 257/J. § (2a) bekezdése és 257/K. § (2a) bekezdése olyan kérelmek esetében alkalmazható, amelyek vonatkozásában a kérelem benyújtását megalapozó ok a 257/J. § (2a) bekezdése és 257/K. § (2a) bekezdése hatályba lépésének napján vagy azt követően következett be.
(2) Az adóalany a 2021. évi . törvénnyel megállapított 257/J. § (2a) bekezdés és 257/K. § (2a) bekezdés hatályba lépésének időpontjában folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult a kérelem benyújtására az (1) bekezdéssel összhangban."
(3) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 351. §-sal egészül ki:
"351. § (1) E törvénynek a 2021. évi ... törvénnyel megállapított 257/L. §-a olyan kérelmek esetében alkalmazható, amelyek vonatkozásában a 257/L. § szerinti, behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok
a) a 257/L. § hatályba lépésének napján vagy azt követően következett be, vagy
b) a 257/L. § hatályba lépését megelőzően következett be, de a hatályba lépés időpontjában a 257/L. § (1) bekezdésben hivatkozott jogvesztő határidő még nem telt el, feltéve, hogy ebben az esetben a kérelmet a hatályba lépéstől számított 180 napos jogvesztő határidőn belül benyújtja az adóalany.
(2) Az adóalany a 2021. évi . törvénnyel megállapított 257/L. § hatályba lépésének időpontjában folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult a kérelem benyújtására az (1) bekezdéssel összhangban."
(4) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 352. §-sal egészül ki:
"352. § A 8/A. számú melléklet 6. pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok tekintetében a XVIII. Fejezet szerinti adó-visszatérítést azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik."
(5) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 353. §-sal egészül ki:
"353. § Az Áfa tv. 8/A. számú mellékletének a 2021. évi .. törvénnyel megállapított 6. pontja alapján adó-visszatéríttetési jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek teljesítési időpontja nem későbbi, mint az e pontban megjelölt állam vonatkozásában a viszonosság megszüntetéséről szóló, az adópolitikáért felelős miniszter egyedi határozatának közzétételét követő 30. nap."

35. §

Az Áfa tv.
1. 85. § (1) bekezdés i) pontjában a "felnőttképző vagy" szövegrész helyébe a "felnőttképző, a szakképzésről szóló törvény szerinti akkreditált vizsgaközpont, ennek hiányában a szakmai vizsgát, illetve a képesítő vizsgát a szakképzésről szóló törvény szerint megszervező személy vagy",
2. 99. § (2) bekezdésében az "Az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesítőjének a számlakibocsátás mellett" szövegrész helyébe az "Adó-visszaigénylő lap alkalmazása esetén az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesítőjének a számlakibocsátás mellett",
3. 99. § (8) bekezdésében az "A termék értékesítője köteles egyúttal gondoskodni arról is" szövegrész helyébe az "Adó-visszaigénylő lap alkalmazása esetén a termék értékesítője köteles egyúttal gondoskodni arról is",
4. 178. § (1a) bekezdésében az "A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül." szövegrész helyébe az "A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany -jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére."
szöveg lép.

36. §

Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

37. §

Hatályát veszti az Áfa tv.
a) 77. § (7) bekezdés d)-g) pontja,
b) 8/A. számú melléklet 6. pontja.

4. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény módosítása

38. §

Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Utasforgalmi tv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja a következő ah)-ai) alponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja, ha a mennyiség személyenként nem haladja meg
dohánytermékek körében:)
"ah) a füst nélküli dohányterméknél légi utas esetében 125 grammot, egyéb utas esetében 25 grammot,
ai) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméknél légi utas esetében 125 grammot, egyéb utas esetében 25 grammot;"

5. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

39. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 952/2013/EU rendelet) 5. cikkének 24. pontjában meghatározott nem uniós áruk vámjogi státuszával rendelkező jövedéki termékre e törvény adózatlan jövedéki termékek engedéllyel történő előállítására és tárolására, a jövedéki termékek adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítására és a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek szállítására és adóztatására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

40. §

(1) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában)
"2. adófelfüggesztési eljárás: a jövedéki termék előállítására, birtoklására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, az adófizetési kötelezettséget felfüggesztő adóeljárás;"
(2) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"4. adóraktár: az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, birtoklására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére, továbbá másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki termék átvételére és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő feladására szolgáló,
a) fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező, belföldön található üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek,
b) egy másik tagállam jogszabálya vagy illetékes hatósága által az adóraktár engedélyezésére meghatározott feltételeknek megfelelő hely;"
(3) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"6. AHK-szám: az e-TKO és az e-EKO egyedi adminisztratív hivatkozási kódja;"
(4) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 8.-9. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"8. bejegyzett feladó: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában harmadik országból behozott jövedéki terméket adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket másik tagállamba feladni jogosult személy;
9. bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék, valamint másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvételére jogosult személy;"
(5) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 13.-16. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában)
"13. e-EKO: szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék feladója által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány;
14. elektronikus átvételi elismervény: az e-TKO-val vagy e-EKO-val feladott jövedéki termék címzettje által a jövedéki termék átvételéről az uniós számítógépes rendszerben kiállított elektronikus okmány;
15. elektronikus kiviteli elismervény: az e-TKO-val harmadik országba történő kiszállítás céljára feladott jövedéki termék harmadik országba történt kiléptetéséről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön az állami adó- és vámhatóság) által az uniós számítógépes rendszerben kiállított elektronikus okmány;
16. eseti bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély, másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket, valamint másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket egy alkalommal átvenni jogosult személy;"
(6) A Jöt. 3. § (1) bekezdése a következő 16a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"16a. eseti igazolt feladó: az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély vagy egy másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamba kereskedelmi céllal egy alkalommal feladni jogosult személy;"
(7) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"17. e-TKO: adófelfüggesztési eljárás alatt álló jövedéki termék feladója által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány;"
(8) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"18. Európai Unió: az Európai Unióról szóló szerződésben meghatározott tagállamok területe, Észak-Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia), azzal az eltéréssel, hogy
a) nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak
aa) a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen területe, az Olasz Köztársaság esetében Livigno, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint
ab) a Francia Köztársaság esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikk (1) bekezdésében említett francia területek, a Spanyol Királyság esetében a Kanári-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Áland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében az Athosz-hegy,
b) a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal) tartományok a Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a San Marino Köztársaság az Olasz Köztársaság területéhez, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia) a Ciprusi Köztársaság területéhez tartozónak tekintendő;"
(9) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"23. importálás: a jövedéki termékek vámjogi szabadforgalomba bocsátása a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban;"
(10) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 43. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
szabadforgalomba bocsátás:)
"d) jövedéki termék importálása, kivéve ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül, és a jövedéki termék szabálytalan behozatala, kivéve ha a vámtartozás a 952/2013/EU rendelet 124. cikke (1) bekezdésének e), f), g), vagy k) pontja alapján kiegyenlítésre került;"
(11) A Jöt. 3. § (1) bekezdése a következő 43a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"43a. szabálytalan behozatal: olyan jövedéki terméknek az Európai Unió területére való behozatala, amelyeket nem bocsátottak a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban szabad forgalomba, és amelyekre vonatkozóan az említett rendelet 79. cikkének (1) bekezdésével összhangban vámtartozás keletkezett, illetve keletkezett volna, ha az áruk vámkötelesek lennének;"
(12) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"46. uniós számítógépes rendszer: a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló 2020. január 15-i 2020/263/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszer;"
(13) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
"17. kisüzemi sörfőzde: évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár, továbbá sörgyártó üzemek együttműködése esetén az az évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító sörgyártó üzem, amelynek a vele jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik sörgyártó üzemével összesített éves termelése nem haladja meg a 200 ezer hektoliter sört;"

41. §

A Jöt. 6. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adókötelezettség keletkezik, ha)
"b) a jövedéki terméket importálják vagy szabálytalanul behozzák,"

42. §

A Jöt. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja)
"a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő átveszi,"

43. §

(1) A Jöt. 9. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)
"n) az adóraktár engedélyese és a jövedéki terméket átvevő adómentességre jogosult az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya és étterme, kantinja részére, valamint a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya részére átadott jövedéki termékre."
(2) A Jöt. 9. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)
"o) az adóraktár engedélyese és a jövedéki terméket átvevő adómentességre jogosult a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya és étterme, kantinja részére átadott jövedéki termékre."
(3) A Jöt. 9. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Az állami adó- és vámhatóság
a) a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy milyen mennyiség minősül a 3. § (1) bekezdés 45. pont a) alpontja szerint teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak,
b) legfeljebb az uniós jogszabályban vagy ennek eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási rendeletben, csendes és habzóbor esetében az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja szerinti hiányként.
(4a) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja a (4) bekezdés b) pontjában a végrehajtási rendeletben vagy az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szükség esetén szakértői vélemény alátámasztja."

44. §

(1) A Jöt. 12. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult)
"d) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén a terméket feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó, a szállítás 62. § (14) bekezdése szerinti befejezését követően,"
(2) A Jöt. 12. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult)
"f) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén a terméket feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó és a csomagküldő kereskedő, ha a szállítás során nem belföldön elkövetett szabálytalanságot követően a 11. § szerint megfizették a jövedéki adót és erről bemutatja a másik tagállam illetékes hatóságának igazolását,"

45. §

A Jöt. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az állami adó- és vámhatóság az engedély iránti kérelmet 30 napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő, az eseti igazolt feladó és a bejegyzett feladó esetében 15 napon belül bírálja el, amelyet az állami adó- és vámhatóság kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat."

46. §

A Jöt. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha az engedély felfüggesztésére okot adó körülményt az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer észleli, az elektronikus rendszer automatikus intézkedése útján megtagadja az elektronikus átvételi elismervény továbbítását, az e-TKO és az e-EKO tervezet jóváhagyását, továbbítását, valamint erről értesíti az engedélyest."

47. §

(1) A Jöt. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a termékek feladását megelőzően a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségnek megfelelő összegben jövedéki biztosítékot nyújt. E fejezet alkalmazásában szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállításának minősül a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kereskedelmi célú belföldre szállítása is."
(2) A Jöt. 18. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) Kérelemre engedélyezhető, hogy a jövedéki biztosítékot
a) adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetén az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó helyett a címzett,
b) szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő helyett a feladó,
a fuvarozó, a jövedéki termék tulajdonosa vagy azok közül több személy együttesen, továbbá készfizető kezesség esetén a (16) bekezdés szerinti kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy nyújtsa."
(3) A Jöt. 18. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
"(13a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén a jövedéki biztosíték
a) az adófizetési kötelezettség teljesítését követően, vagy
b) ha az adófizetésre kötelezett személy az adófizetési kötelezettség alól a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt mentesül, a mentesüléskor, vagy
c) a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság esetén a jövedéki adó másik tagállamban történt igazoltan megfizetésekor
szabadul fel vagy használható fel ismételten."
(4) A Jöt. 18. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(16) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti adókockázatért vagy annak meghatározott részéért az vállalhat készfizető kezességet, aki rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által a (17) bekezdésben meghatározott feltételekkel kiadott, hatályos kezességvállalási engedéllyel, amely tartalmazza a kezességgel összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint az engedély időbeli hatályát."

48. §

(1) A Jöt. 21. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[Az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték összegének a 81. § szerinti adóelőleg összegével csökkentve - a 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel - el kell érnie]
"b) azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyeket az 53. § (2) bekezdése szerint elkezdődött, de az 53. § (3) bekezdése szerint még be nem fejeződött adófelfüggesztési eljárás keretében - az energiatermékek csővezetékes szállításának kivételével - szállítanak,
c) a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal az adóraktár engedélyese részére feladott, de még át nem vett jövedéki termékek adótartalmának összegét és
d) az adóraktár engedélyesét terhelő, meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összegét."
(2) A Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege)
"a) ha egy hónapra vetítve átlagosan az adófelfüggesztési eljárás keretében általa feladott, a szabadforgalomba bocsátott és az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra kiszolgált jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás keretében átvett és a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal feladott és általa átvett jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra használta fel, az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal,"
(csökken.)
(3) A Jöt. 21. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) E § alkalmazásában jövedéki termék előállítását végzi az adóraktár engedélyese minden olyan esetben, amikor az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított és a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal feladott jövedéki termék átvételét követő, változatlan összetételben történő tárolásán, adófizetési kötelezettséget keletkeztető felhasználásán, valamint másik tagállamba történő feladásán vagy szabadforgalomba bocsátásán kívüli tevékenységet végez a jövedéki termékkel vagy terméken."

49. §

(1) A Jöt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adatszolgáltatásának nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra, ideértve a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat is, ha az adóraktár engedélyese a jövedéki termék belföldi címzett részére történő szabadforgalomba bocsátásáról a szállítólevél adattartalmával megegyező, és a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokkal kiegészített adatokat, a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg megküldi az állami adó- és vámhatóságnak."
(2) A Jöt. 24. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóraktár engedélyese)
"b) a 21. § (7) bekezdése szerinti összegű biztosíték nyújtása esetén a jövedéki termék belföldi címzett részére történő szabadforgalomba bocsátásáról a szállítólevél adattartalmával megegyező adatokat a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg küldi meg az állami adó- és vámhatóságnak."
(3) A Jöt. 24. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Az adóraktár engedélyese az elektronikus átvételi elismervény kiállítását követően a jövedéki terméket haladéktalanul felveszi az elektronikus nyilvántartásába, az adófelfüggesztés alatt álló készletébe."

50. §

A Jöt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A bejegyzett kereskedő által nyújtott jövedéki biztosíték összegének el kell érnie az adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított, átvett azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyek után a bejegyzett kereskedő az adót nem fizette meg."

51. §

A Jöt. 26. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Eseti bejegyzett kereskedői engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályaitól eltérően - olyan személy jogosult)
"c) aki az adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított, átvett jövedéki termékek adótartalmával megegyező összegű jövedéki biztosítékot nyújt."

52. §

A Jöt. a következő 20/A. alcímmel egészül ki:
"20/A. Eseti igazolt feladó
27/A. § Eseti igazolt feladói engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályaitól eltérően - olyan személy jogosult
a) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és
b) akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosításijárulék-tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek."

53. §

A Jöt. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, a jövedéki engedélyes kereskedő részére feladott jövedéki termékek adótartamára nyújtandó jövedéki biztosíték összege meghaladja az (1)-(3) bekezdés alapján nyújtandó biztosíték összegét, a jövedéki biztosítékot a szállítás megkezdése előtt ki kell egészíteni a jövedéki termék adótartamára nyújtandó biztosítéki összeg erejéig."

54. §

A Jöt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről - telephelyenként - folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet, amelyből a tárgyhóra vonatkozóan a végrehajtási rendelet szerinti adattartalmú adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére a tárgyhót követő hónap 12. napjáig, melynek nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra."

55. §

A Jöt. 24. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. Csomagküldő kereskedelem
35. § (1) Belföldről másik tagállamba irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges a csomagküldő kereskedő számára.
(2) Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba vétele vagy belföldi székhelyű, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett adóügyi képviselő megbízása szükséges.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a csomagküldő kereskedőt vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjét az állami adó- és vámhatóság abban az esetben veszi nyilvántartásba, ha a csomagküldő kereskedő vagy az adóügyi képviselő a Jöt. 14. § (1) bekezdés c), d), és g) pontja szerinti feltételeket teljesíti."

56. §

A Jöt. 53. § (1) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:
(Jövedéki terméket az Európai Unió területén adófelfüggesztési eljárás keretében szállíthat - ideértve azt az esetet is, ha a terméket harmadik országon keresztül szállítják - az adóraktár engedélyese adóraktárból vagy bejegyzett feladó az importálás helyéről
másik tagállambeli)
"dd) a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya és étterme, kantinja"
(számára.)

57. §

(1) A Jöt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba kereskedelmi céllal e-EKO-val szállítható.
(1a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal belföldről másik tagállamba adóraktár engedélyese, bejegyzett feladó, eseti igazolt feladó, jövedéki engedélyes kereskedő és kisüzemi bortermelő adhat fel.
(1b) Másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal adóraktár engedélyese, bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő és jövedéki engedélyes kereskedő vehet át belföldön.
(1c) A kereskedelmi célú szállítás akkor kezdődik, amikor a jövedéki termék belföldön elhagyja az adóraktár területét, a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyét, az eseti igazolt feladó, illetve a bejegyzett feladó feladási helyét vagy másik tagállamban az illetékes hatóság által bejegyzett személy telephelyét.
(1d) A kereskedelmi célú szállítás akkor fejeződik be, amikor a jövedéki terméket belföldön az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő, vagy másik tagállamban az illetékes hatóság által bejegyzett személy átveszi."
(2) A Jöt. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Kereskedelmi célúnak minősül az (1) bekezdés szerinti szállítás, ha a jövedéki terméket a másik tagállamban nem magánszemély veszi át vagy magánszemély a címzett, de a szállítás nem a (3) bekezdés vagy a 63. § rendelkezéseinek megfelelően történt."
(3) A Jöt. 62. § (3) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Nem kereskedelmi célú a szállítás, ha az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, megvásárolt jövedéki terméket a magánszemély saját felhasználására, saját maga szállítja másik tagállamba. Annak megállapítása érdekében, hogy a jövedéki termék magánszemély saját felhasználását szolgálja, az állami adó- és vámhatóság a következő szempontokat vizsgálja:"
(4) A Jöt. 62. § (4) bekezdése a következő l)-m) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdés f) pontja szerinti mennyiség]
"l) füst nélküli dohánytermék esetében 500 gramm,
m) dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék esetében 500 gramm."
(5) A Jöt. 62. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a beszerzést megelőzően a beszerzésről - a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével - értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Ezekre a szállítmányokra a (7)-(14) bekezdésekben szereplő rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(7) A másik tagállamba szabadforgalomban, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék feladása esetén az 54. § (2)-(3) bekezdésének, (4) bekezdés a) pontjának, (6) bekezdésének és (7) bekezdés b) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni, továbbá a rendeltetési hely csak ugyanazon tagállamon belüli, ugyanazon címzett által üzemeltetett szállítási helyre vagy a feladás helyére módosítható."
(6) A Jöt. 62. §-a a következő (8)-(14) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A (7) bekezdéstől eltérően a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék szabadforgalomba bocsátása esetén az e-EKO nem kerül továbbításra a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának. Ezen termékek esetén a szállítást az állami adó- és vámhatóság zárja le az uniós számítógépes rendszerben a termék címzett által történt átvételéről kiállított vagy a 61. § (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolás alapján.
(9) Az állami adó- és vámhatóság a másik tagállam illetékes hatóságától kapott e-EKO-t megküldi a címzettnek.
(10) A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvétele esetében az 55. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(11) Az üzemszünet kezdetének és végének időpontjára az 58. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(12) A másik tagállamba szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék üzemszünet során történő feladása esetében az 58. § (2)-(6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(13) A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék belföldi, üzemszünet során történő átvétele esetében az 59. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(14) A szabadforgalomban végzett szállítás befejeződését - figyelemmel a (13) bekezdésre is - az elektronikus átvételi elismervény igazolja, amelyre a 61. § (2) bekezdésének, (3) bekezdés a) pontjának és (4)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adófelfüggesztési eljárás alatt szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni."

58. §

A Jöt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"63. § (1) A jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítása esetén az adókötelezettséget és az adófizetési kötelezettséget a csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő 35. § szerinti adóügyi képviselője teljesíti.
(2) A csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője minden belföldre küldött szállítmányt a belföldre történő feladás napján bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
(3) A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak a címzett nevére kiállított számlával igazolható.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az adó megfizetéséről - kérésre - igazolást ad a csomagküldő kereskedőnek.
(5) A csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője által nyújtott jövedéki biztosíték felszabadul
a) az adófizetési kötelezettség teljesítését követően,
b) ha az adófizetésre kötelezett személy az adófizetési kötelezettség alól a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt mentesül, vagy
c) ha a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság esetén a jövedéki adót másik tagállamban igazoltan megfizették."

59. §

A Jöt. 79. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedőnek a tárgyhóban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, akkor nem kell adóbevallást benyújtania."

60. §

A Jöt. 150. §-a a következő (33)-(35) bekezdéssel egészül ki:
"(33) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 17. pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell.
(34) Az állami adó- és vámhatóság a 2023. február 13-át megelőzően kiadott adóraktári engedélyt, jövedéki engedélyt, bejegyzett kereskedői engedélyt és bejegyzett feladói engedélyt 2023. február 13-i hatállyal kiegészíti a szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal másik tagállamba feladott, illetve másik tagállamból átvett jövedéki termékek szállításának lehetőségével, továbbá a 2023. február 13-át megelőzően nyilvántartásba vett kisüzemi bortermelő nyilvántartásba vételében szereplő adatokat 2023. február 13-i hatállyal kiegészíti a szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal másik tagállamba feladott jövedéki termékek szállításának lehetőségével.
(35) 2023. február 13-át megelőzően másik tagállamból adózottan feladott jövedéki termék átvételére a feladáskor hatályos szabályokat kell alkalmazni a jövedéki termék átvételéig, de legkésőbb 2023. december 31-ig."

61. §

(1) A Jöt. 152. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"a) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelv,"
(2) A Jöt. 152. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"c) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvvel módosított, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv,"
(3) A Jöt. 152. §-a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"i) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. december 16-i (EU)
2019/2235 tanácsi irányelv."

62. §

A Jöt.
a) 3. § (1) bekezdés 38. pontjában a "da)-dc)" szövegrész helyébe a "da)-dd)" szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés 44. pont g) alpontjában az "a vámjogszabályok megsértésével" szövegrész helyébe a "szabálytalan behozatal során" szöveg,
c) 8. § (1) bekezdés a) pontjában, 62. § (5) bekezdésében, valamint 144. § (3) bekezdésében az "EKO" szövegrész helyébe az "e-EKO" szöveg,
d) 8. § (1) bekezdés o) pont oe) alpontjában a "szabálytalan importálásban" szövegrész helyébe a "szabálytalan behozatalban" szöveg,
e) 13. § (6) bekezdésében a "kantinját," szövegrész helyébe a "kantinját, a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása
céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erejét, polgári állományát és éttermét, kantinját," szöveg,
f) 19. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "állítható elő" szövegrész helyébe az "állítható elő, birtokolható" szöveg,
g) 24. § (2) bekezdésében b) pontjában az "a szabadforgalomba" szövegrész helyébe az "a belföldön szállítólevéllel szabadforgalomba" szöveg,
h) 42. §-ában az "adófelfüggesztési eljárás keretében szállító" szövegrész helyébe a "feladó" szöveg,
i) 51. § (1) bekezdés felvezető szövegében a "2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv 40. cikke" szövegrész helyébe a "jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelv 48. cikke" szöveg,
j) 67. § (7) bekezdésében a "jövedéki termék értékesítéséről" szövegrész helyébe a "jövedéki termék belföldi értékesítéséről" szöveg,
k) 112. § (2) bekezdés felvezető szövegében az "a) pontja" szövegrész helyébe az "a) pontja, valamint a 9. § (1) bekezdés n) pontja" szöveg,
l) 112. § (2) bekezdés felvezető szövegében az "n) pontja" szövegrész helyébe az "n) és o) pontja" szöveg
lép.

63. §

Hatályát veszti a Jöt.
a) 3. § (1) bekezdés 52. pontja,
b) 25. alcíme,
c) 90. § (1) bekezdés " az EKO," szövegrésze,
d) 112. § (1) bekezdés d) pontja,
e) 152. § i) pontja.

III. FEJEZET

HELYI ADÓK

6. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

64. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 53. pontja a következő m) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
közszolgálati kötelezettség:)
"m) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony"
(keretében végzett kötelezettség;)

IV. Fejezet

EGYES ÁGAZATI ADÓK

7. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

65. §

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) a következő 16. §-sal egészül ki:
"16. § A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó kockázati tőkealap-kezelő, árutőzsdei szolgáltató a 2021-ben kezdődő adóévére vonatkozó pénzügyi szervezetek adókötelezettségét e törvénynek a 2021. december 31-én hatályos rendelkezései figyelembe vételével határozza meg."

66. §

A Különadó törvény 7. § 13. pontjában az "a kockázati tőkealap-kezelőt" szövegrész helyébe az "aKbftv. szerinti kockázati tőkealap-kezelőt" szöveg lép.

67. §

Hatályát veszti a Különadó törvény
a) 4/A. § (4) bekezdés 2. pont b) és c) alpontja,
b) 4/A. § (6) bekezdés c) pont cc) és cd) alpontja,
c) 4/A. § (10) bekezdés c) pontja,
d) 7. § 7. pontjában a " , tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealapkezelő" szövegrész,
e) 7. § 10-12. pontja és 19. pontja.

8. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

68. §

(1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Növelő tételek:)
"b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ide nem értve az állam vagy a helyi önkormányzat részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetést az erre kötelezett elosztónál, valamint az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő lakossági földgázfogyasztók részére biztosított téli rezsicsökkentésről szóló kormányrendelet alapján véglegesen átadott pénzeszköz összegét, továbbá ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 3. számú melléklet B) rész 25. pontja szerint elismert összeget,"
(2) A Távhő törvény 6. § (3) bekezdése a következő ly) ponttal egészül ki:
(Csökkentő tételek:)
"ly) a korábbi adóévek negatív adóalapjából - a (18)-(19) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg."
(3) A Távhő törvény 6. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:
"(18) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az (1) bekezdés szerinti pozitív adóalapot, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A korábbi adóévek negatív adóalapja legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
(19) A (3) bekezdés ly) pontja és a (18) bekezdés alkalmazása során az adózó a Tao. tv. 17. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazza."

69. §

A Távhő törvény 18. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
"(12) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés ly) pontja és (18)-(19) bekezdése első alkalommal a 2020. adóév negatív adóalapjára alkalmazható.
(13) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 25. pontjával összefüggésben első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványról szóló törvény kihirdetésének napját követő ügyletekre kell alkalmazni."

70. §

A Távhő törvény 6. § (3) bekezdés j) pontjában az "a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.)" szövegrész helyébe az "a Tao. tv." szöveg lép.

71. §

Hatályát veszti a Távhő törvény 6. § (1) bekezdésében a ", pozitív" szövegrész.

V. FEJEZET

ILLETÉKEK

9. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

72. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
"f) az alapítvány (ide értve a közalapítványt is), továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány,"

73. §

Az Itv. 26. § (2g)-(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2g) Ha a vagyonszerző az (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességre jogosító családi otthonteremtési kedvezmény teljes összegét bármely okból visszafizette, vagy a hatóság annak visszafizetését rendelte el, az állami adóhatóság az erről való tudomásszerzést követően - az (1a) bekezdés f) pontjában foglaltak alkalmazását mellőzve - a lakás illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi értéke és az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos rendelkezések alapulvételével kiszabja a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
(2h) Nem kell a (2g) bekezdést alkalmazni, ha az (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességre jogosító családi otthonteremtési kedvezmény teljes összegének visszafizetése kizárólag a családi otthonteremtési kedvezményben részesülő egészségi állapotára tekintettel meghiúsult gyermekvállalás miatt vált szükségessé."

74. §

Az Itv. Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 99/X. §-sal egészül ki:
"99/X. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi .... törvénnyel megállapított 26. § (2g)-(2h) bekezdést és módosított 86. § (4) bekezdést azokban az illetékügyben kell alkalmazni, melyekben az illetékkötelezettség e rendelkezések hatálybalépését követően keletkezik."

75. §

(1) Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja a következő of) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy)
"of) az eszközök, ingatlan(ok) mérleg szerinti értékének számítása során az oa) pont szerinti mérlegben kimutatott eszközök, ingatlan(ok) mérleg szerinti értékét növelni kell a mérleg fordulónapja és az illetékkötelezettség keletkezése közötti időszakban megszerzett, az oa) pont szerinti mérlegben nem szereplő eszközöknek (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket), ingatlan(ok)nak a megszerzett társaság könyveiben az illetékkötelezettség keletkezésekor szereplő könyv szerinti értékével és csökkenteni kell az ugyanezen időszakban elidegenített, megsemmisült eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket), ingatlan(ok) könyv szerinti értékével, feltéve, hogy e korrekciók együttes hatása az e pont szerinti minősítést befolyásolja;"
(2) Az Itv. 102. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"u) vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény által előírt, a vagyonkezelő alapítványok alapítására és működésére vonatkozó feltételeket;"

76. §

Az Itv. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

77. §

Az Itv.
1. 32. § (1) bekezdésében a "közigazgatási hatóság vagy a közigazgatási perben" szövegrész helyébe a "közigazgatási hatóság által vagy a közigazgatási perben",
2. 78. § (1) bekezdésében a "26. § (1a) bekezdés a)-d) pontjai" szövegrész helyébe a "26. § (la) bekezdés a)-d) és f) pontjai"
szöveg lép.

78. §

Hatályát veszti az Itv.
1. 26. § (1a) bekezdés f) pontjában az "(a továbbiakban: Korm. rendeleti.)" és az "(a továbbiakban: Korm. rendelet2.) ",
2. 86. § (4) bekezdésében a "- saját elhatározásából - " szövegrész.

VI. Fejezet

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető egyes befizetéseket érintő módosítások

10. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

79. §

(1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -
a kifizetőnek/
"ea) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, illetve az Szkt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tanulószerződés"
(alapján létrejött jogviszonyra tekintettel;)
(2) A Szocho. tv. 5. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
/Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében - /
"j) a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével."

80. §

A Szocho tv. 17. alcíme címe helyébe a következő alcím cím lép:
"17. A 10-16. § szerinti adókedvezmények közös szabályai"

81. §

A Szocho tv. II. fejezete a 17. alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
"18. A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye
17/A. § (1) Az adófizetési kötelezettséget - a 10-17. § szerinti adókedvezményt követő sorrendben - csökkenti
a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott
aa) szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve
ab) szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás
arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és - a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult - a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege,
b) - ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett - az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hathónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az a) pont alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg,
c) hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy az Szkt. szerinti szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, az adófizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti összeg ötven százalékával csökkenthető.
(3) Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) Az e § szerinti adókedvezményt az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A 10-17. § figyelembevételével megállapított fizetendő adót meghaladó adókedvezményt, továbbá a szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettségre törvény alapján nem köteles személy az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető."

82. §

A Szocho tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 7. § (1)-(2) bekezdés szerinti adófizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján - figyelemmel a 7. § (5)-(6) bekezdés rendelkezésére - negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg. A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó - támogatások nélküli -bevétele a 7. § (1)-(2) bekezdése által meghatározott, adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri."
(2) A Szocho tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Mentesül az őstermelő a bevallási kötelezettség alól, ha a 7. § (1)-(3) bekezdése alapján adó fizetésére nem kötelezett."

83. §

A Szocho tv. a következő 36/C. §-sal egészül ki:
"36/C. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvény hatálybalépésének napjától juttatott jövedelem tekintetében alkalmazható."

84. §

A Szocho tv. a következő 36/D. §-sal egészül ki:
"36/D. § A 17/A. § (1) bekezdés b) pont alkalmazásában a tárgyhónapra és tárgyhónapot megelőző időszakokra jogszerűen igénybe vett adókedvezménynek minősül a Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján megkötött és legalább hathónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az Szkt. 2022. június 30-án hatályos 107. § (2) bekezdése alapján jogszerűen igénybe vett kedvezmény is."

85. §

A Szocho tv.
a) 2. § (1) bekezdésében a "15,5 százaléka" szövegrészek helyébe a "15 százaléka" szöveg,
b) 5. § (2) bekezdés f) pontjában a "gyermekgondozási díj" szövegrész helyébe a "gyermekgondozási díj, a juttatás időpontjától függetlenül a Tbj. szerinti álláskeresési támogatás" szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében az "az átalányban megállapított jövedelem" szövegrész helyébe "az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem " szöveg,
d) 7. § (1), (2) és (3) bekezdésében az "az adóévben el nem érő" szövegrész helyébe az "az adóévben meg nem haladó" szöveg,
e) 7. § (1) bekezdésében az "a Tbj. 41. §-a (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "a Tbj. 41. §-a" szöveg,
f) 13. § (4) bekezdésében az "adóalap" szövegrész helyébe az "adóalap (ide nem értve az 1. § (4)-(5) bekezdés szerinti jövedelmeket) " szöveg,
g) 34. § 11. pontjában az "ennek hiányában az év első" szövegrész helyébe az "ennek hiányában a tárgyhónap első" szöveg
lép.

86. §

Hatályát veszti a Szocho tv. 6. § (6) és (7) bekezdése.

11. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

87. §

A Tbj. 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető."

88. §

A Tbj. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot
a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)
után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér."

89. §

A Tbj. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), ha
a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat."

90. §

A Tbj. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy az átalányban megállapított havi jövedelemre (ideértve a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett biztosított egyéni vállalkozó átalányban megállapított havi jövedelmének adómentes részét is) jutó járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető."

91. §

Hatályát veszti a Tbj. 14. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése.

VII. Fejezet

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

12. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

92. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
"43. székhelyszolgáltató: az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről, és a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában szerepel vagy ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát bejelentette,"

93. §

Az Art. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § [Az adóköteles tevékenység szünetelésének következménye]
(1) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő a tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző a közjegyzői szolgálata, az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek - kivéve az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek - teljesítése alól mentesül, ideértve a pénzforgalmiszámlafenntartási kötelezettséget is.
(2) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szüneteltetésének, valamint a közjegyző közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró időpontja közötti időszakot kell érteni."

94. §

Az Art. a következő18/A §-al egészül ki:
"18/A § [Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése]
Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése esetén az adóhatóság megvizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, vagy az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát bejelentette-e. Ha a székhelyszolgáltatóként megjelölt személy nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát sem jelentette be, az adóhatóság tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését vonja vissza, vagy gondoskodjon másik megfelelő székhely, székhelyszolgáltató bejelentéséről. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság a 246. § (1) bekezdés h) pontja szerint jár el."

95. §

Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 22a. és 22b. ponttal egészül ki:
(Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:)
"22a. a természetes személynek kifizetett (juttatott) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak, osztalékelőlegnek minősülő hozamát,
22b. a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjában nevesített külön adózó jövedelmek címén a természetes személynek kifizetett (juttatott) bevétel esetén az arra vonatkozó adatot, hogy e személy a Tbj. szerint külföldinek minősül-e,"

96. §

Az Art. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"98. § [Adatszolgáltatás tevékenység szüneteléséről]
(1) A területi ügyvédi kamara, a Magyar Állatorvosi Kamara, illetve a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, szolgáltató állatorvosi tevékenység szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő és az állatorvos természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével a bejegyzést követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
(2) A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara, a közjegyző szolgálata szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról a közjegyző természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a szolgálat szünetelésének kezdőnapját, illetve szünetelés megszűnésének napját követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
(3) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az önálló bírósági végrehajtó szolgálata szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról, a végrehajtó természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a bejegyzést követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak."

97. §

Az Art. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"104. § [Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény adatszolgáltatása]
(1) Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozó hatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok iránti megkeresést vagy adatkérést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, a befektetési vállalkozás, és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részére, a megkeresést vagy az adatkérést a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban köteles teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében nyolc nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében tizenöt nap.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ezen elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
(4) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás során az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumú küldemények továbbíthatóak. Az állami adó- és vámhatóság az általa üzemeltetett honlapon köteles közzétenni az üzenetformátumokat és az azokhoz tartozó üzenetsémákat a bevezetési idejük feltüntetésével. A küldeményt a feladónak el kell látnia minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítania kell."

98. §

Az Art. a következő 123/A. §-al egészül ki:
"123/A. § [Az ellenőrzési eljárás keretében végrehajtott adatmentés során lemásolt adatok kezelése]
Ha az adóhatóságnak az ellenőrzési eljárás keretében végrehajtott adatmentés során tudomására jut a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adat, azt haladéktalanul törli vagy - ha annak haladéktalan törlése nem lehetséges vagy az az ellenőrzési eljárás eredményes lefolytatására tekintettel aránytalan erőfeszítéssel járna - a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint az ilyen adat kezelését korlátozza. Az e rendelkezés szerint korlátozott adatot csak az érintett ismerheti meg, azon - az adat tárolásán túl - további adatkezelési művelet nem végezhető. Az e rendelkezés szerint korlátozott adatot legkésőbb a törlés akadályául szolgáló körülmény elhárulását követően haladéktalanul törölni kell."

99. §

Az Art. 124. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az állami adó- és vámhatóság a 113. § (4)-(5) bekezdése szerinti bejelentés adatait, valamint az az alapján képzett EKAER számot a bejelentés időpontjától számított tíz évig kezelheti."

100. §

Az Art. 181. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három, legfeljebb öt teljes adóévre állapítható meg. A határozat hatályának kezdő napját a kérelem alapján kell megállapítani, amely azonban nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtása adóévének első napja, és nem lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válását követő adóév első napja."

101. §

Az Art. 192. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Áfa tv-ben meghatározott, a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban letelepedett adóalany (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) adó-visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) kapcsolatos eljárásban, és a jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

102. §

Az Art. 206. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet."

103. §

Az Art. 207. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel."

104. §

Az Art. 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"209. § [A késedelmi pótlék mértéke]
(1) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.
(2) A késedelmi pótlék napi mértékét három tizedes jegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani."

105. §

Az Art. 212. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) Az önellenőrzési pótlék napi mértékének meghatározása során a 209. § (2) bekezdés szerint kell eljárni."

106. §

(1) Az Art. 246. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)
"h) az adózó által bejelentett székhelyszolgáltató nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen irányú tevékenység végzésére vonatkozó szándékát sem jelentette be, és az adózó az adóhatóság (2) bekezdés felhívása ellenére bejelentését nem vonta vissza, és nem gondoskodott másik megfelelő székhely vagy székhelyszolgáltató bejelentéséről sem."
(2) Az Art. 246. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a), b) és h) pontja szerinti esetben az adózót az adószám törléséről szóló figyelmeztetéssel felhívja - a felhívás kézbesítésétől számított harmincnapos határidő tűzésével - a törvényes állapot helyreállítására. A határidő eredménytelen eltelte esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát törli. Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállította."

107. §

Az Art. a következő 274/L. §-sal egészül ki:
"274/L. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi .. törvényhez]
(1) Az állami adó- és vámhatóság az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi .. törvény (a továbbiakban: Módtv7.) hatálybalépésétől számított három hónapon belül ellenőrzi az adózó által a Módtv7. hatálybalépését megelőzően bejelentett székhelyszolgáltató tekintetében a Módtv7. által megállapított 7. § 43. pontjában meghatározott feltételek teljesülését. Ha a bejelentett székhelyszolgáltató nem felel meg a 7. § 43. pontja szerinti feltételeknek, az állami adó- és vámhatóság a Módtv7.-tel megállapított 246. § (1) bekezdés h) pontja és 246. § (2) bekezdése szerint jár el.
(2) A Módtv7.-tel megállapított 124. § (1a) bekezdését a Módtv7. hatálybalépését megelőzően tett bejelentések adatai és az e bejelentések alapján képzett EKAER számok tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy az adatkezelési határidő kezdő időpontjának a bejelentés időpontja minősül."

108. §

Az Art. 274/L. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Módtv7-tel megállapított 3. melléklet I. 4. pontját a hatályba lépést megelőzően az állami adó- és vámhatóság által megállapított, de a hatályba lépést követően esedékessé váló kötelezettségek megfizetésére, valamint a 2022. január 1-ét követően indult eljárásokban és az ugyanezen időpontot követően megkezdett megismételt eljárásokban kell alkalmazni."

109. §

Az Art.
a) 24. § (1) bekezdésében a "megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály" szövegrész helyébe a "megvizsgálja, hogy a változásbejegyzés napján a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b), vagy c) pontjában meghatározott valamely akadály, vagy a változásbejegyzés napját megelőző öt éven belül a 19. § (2) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározott valamely akadály" szöveg
b) 131. § (4) bekezdésében az "a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-ában" szövegrész helyébe az "a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-ában " szöveg,
c) 174. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 177. § (2) bekezdés utolsó mondatában, 178. § (1) bekezdésében, 178. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, a 178. § (3) bekezdésében, valamint 183. § (1) bekezdésében az "állami adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "adópolitikáért felelős miniszter" szöveg,
d) 174. § (4) bekezdésében, valamint 178. § (2) bekezdés c) pontjában az "adóhatóság" szövegrész helyébe az "adópolitikáért felelős miniszter" szöveg,
e) 176. § (1) bekezdésében és 178. § (2) bekezdés e) pontjában az "állami adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "adópolitikáért felelős miniszter megkeresésére az állami adó- és vámhatóság" szöveg,
f) 240. §-ban az "elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése" szövegrész helyébe az "elmulasztása, nem a jogszabálynak megfelelő adattartalommal történő teljesítése " szöveg
lép.

110. §

Hatályát veszti az Art. 131. § (19) bekezdésében az "és az egészségbiztosítási szervet", valamint az "és az egészségbiztosítási szervnek" szövegrész.

111. §

Az Art. 3. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

13. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

112. §

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) a következő 42/A §-sal egészül ki:
"42/A. § [Az ellenőrzési és végrehajtási eljárás keretében végrehajtott adatmentésre vonatkozó különleges szabályok]
Az adóhatóság - az Art. 123/A. §-ban foglalt kötelezettsége mellett - az érintett kérelmére, az ellenőrzési vagy végrehajtási eljárás keretében végrehajtott adatmentést az érintett közreműködésével megvizsgálja, hogy a lemásolt adatok között van-e az érintettnek olyan személyes adata, amely a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges."

113. §

Az Air. 43. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Nem lehet betekinteni)
"h) a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti szignalizáció keretében az adóhatóság részére megküldött megkeresés irataiba."

14. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

114. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 15. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5a) A felfüggesztés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya."

115. §

Az Avt. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az adó megfizetésére kötelezett személy kötelezéséhez, továbbá az ideiglenes biztosítási intézkedés és a biztosítási intézkedés foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt az adóhatóság a végrehajtható okirat, illetőleg az ideiglenes biztosítási intézkedést és a biztosítási intézkedést elrendelő döntés kézbesítése előtt intézkedhet."

116. §

Az Avt. 23. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"23. Tartozás külföldön történő érvényesítése során követendő eljárás
37. § (1) Az adóhatóság a tartozás külföldön történő érvényesítése érdekében - az Európai Unió tagállamai közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével - az e szakaszban foglaltak szerint jár el.
(2) Az adóhatóság a tartozás megfizetésére a nem belföldi illetőségű vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, az adós vagyonára a végrehajtást megindítja.
(3) Az adós külföldi vagyonából történő megtérülés érdekében az adóhatóság megkeresheti az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesét, a követelés külföldi érvényesítése iránt. A közbeszerzési eljárás nyertese a tartozás érvényesítése érdekében jogosult az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig a közbeszerzési eljárás nyertese rendelkezésére bocsátja.
(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedések foganatosításáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás öt százaléka illeti meg.
(5) Az adóhatóság, a követelés összegének változásáról a közbeszerzési eljárás nyertesét haladéktalanul értesíti."

117. §

Az Avt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"102. § (1) Ha az adóhatóság az adóst megillető jövedelmet, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetve követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a követelés fennállásáról nem nyilatkozik, illetve a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a követelés, illetve a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság a végrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása iránt.
(2) Ha az adóhatóság az adóst megillető, hitelintézetnél kezelt összeg zárolását rendeli el, és a hitelintézet a zárolást elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság a hitelintézettel szemben a zárolni elmulasztott vagy nem jogszabályban előírtaknak megfelelően zárolt összeg ötven százalékáig, de legfeljebb tíz millió forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki."

118. §

Az Avt. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság jogszabályban kijelölt központi beszerző szerv bevonásával jár el, vagy a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai alapján választja ki az eljárásban közreműködő szervezetet."

119. §

Az Avt. a 124. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a meghatározott cselekmény kizárólag személyesen az adós által végezhető el, és a 122. § (2)-(5) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul, az állami adó- és vámhatóság az eljárás eredménytelenségéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére, egyúttal tájékoztatja azt az eljárás megszüntetéséről.
(5) Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása során közreműködő szervezet igénybevétele a 123. § alapján nem indokolt, vagy nem lehetséges, és a 122. § (2)-(6) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul, az állami adó- és vámhatóság az eljárás eredménytelenségéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére, egyúttal tájékoztatja azt az eljárás megszüntetéséről."

VIII. Fejezet

VÁMIGAZGATÁS

15. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

120. §

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 13. § -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015. július 28-i (EU) 2015/2446. felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 143a. cikke szerinti, a kis értékű szállítmányok szabad forgalomba bocsátására benyújtható vám-árunyilatkozaton az árumegnevezés megadható angol nyelven is."

121. §

(1) A Vtv. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A kizárás tárgyában a szerv kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a vámhatóság 30 napon belül végzésben dönt, és arról az ügyfelet is tájékoztatja.
(2) A Vtv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Ha a kizárási ok a szerv kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben merül fel, akkor az ügyben a felettes szerv vezetője által 30 napon belül kijelölt másik azonos hatáskörű szerv jár el. A kijelölésről a felettes szerv végzésben tájékoztatja az ügyfelet."

122. §

A Vtv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az igazolási kérelemről a vámhatóságnak az a szerve dönt 30 napon belül végzéssel, amelynek eljárása során a mulasztás történt."

123. §

A Vtv. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A kézbesítési kifogást a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó vámszerv bírálja el végzéssel 30 napon belül."

124. §

(1) A Vtv. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Gyorsított eljárás esetén a határozat eredeti példányát és a kiszabott bírság megfizetéséről szóló igazolást az érintett részére igazoltan át kell adni. Az átadott igazolás az alábbiakat tartalmazza:
a) a határozatot hozó szerv megnevezése, címe, adószáma,
b) a vámigazgatási bírság kiszabásáról rendelkező határozat száma,
c) az érintett neve, EORI száma, adóazonosító száma, annak hiányában a személyazonosító okmány száma,
d) a kiszabott és átvett vámigazgatási bírság összege.
(2) A Vtv. 89. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A kiszabott bírságnak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerinti azonnali átutalással történő megfizetéséről a (4) bekezdésben meghatározott igazolást az eljáró vámszerv kizárólag az érintett kérésére állítja ki."

125. §

A Vtv. 95. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Önálló fellebbezésnek van helye)
"j) a kézbesítési kifogást elutasító"
(elsőfokú végzés ellen.)

126. §

A Vtv.
a) 25. § (2) bekezdésében az "(EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA)" szövegrész helyébe az "FJA" szöveg,
b) 89. § (1) bekezdésében az "az 50 000 forintot" szövegrész helyébe az "a 100 000 forintot" szöveg,
c) 99. § (1) és (2) bekezdésében az "a fellebbezést elutasítja." szövegrész helyébe az "a fellebbezést végzésével elutasítja." szöveg,
d) 104. § (1) bekezdésében a "határozatát" szövegrész helyébe a "döntését" szöveg
lép.

IX. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

127. §

(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szjtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"1. alacsonyabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél alacsonyabb besorolási osztályba vagy azonos besorolási osztály esetén alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik, azonos besorolási kategória esetén központi szervnél betöltött munkakörhöz képest a területi szervnél betöltött munkakör, továbbá a vezetői munkakört betöltők esetében a nem vezetői munkakör vagy az alacsonyabb vezetői munkakör is;"
(2) A NAV Szjtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"4. azonos besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörrel azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik, továbbá azonos szervezeti szinten helyezkedik el;"
(3) A NAV Szjtv. 3. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"16. magasabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik vagy magasabb vezetői munkakörnek minősül, azonos besorolási kategória esetén a területi szervnél betöltött munkakörhöz képest a központi szervnél betöltött munkakör, továbbá a nem vezetői munkakört betöltők esetében a vezetői munkakör is;"

128. §

A NAV Szjtv. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a pénzügyőr a (4) bekezdés alapján felajánlott pénzügyőri munkakört elfogadja, intézkedni kell a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzéséről. A pénzügyőr az elfogadott munkakörbe abban az esetben helyezhető, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzése során a 34. § (5) bekezdése szerinti körülményt a munkáltatói jogkör gyakorlója nem állapított meg. A kifogástalan életvitel ellenőrzése idejére a pénzügyőrt a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés alól mentesíti. A mentesítés időtartamára a pénzügyőr a távolléti díjának 50%-ára jogosult."

129. §

A NAV Szjtv. 47. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A (2) bekezdés c)-f) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés módosításról szóló okirat közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően - az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés módosítását megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, távolléti díjnak, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor."

130. §

A NAV Szjtv. 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A harminc napot meghaladó átrendelés esetén az átrendelés idejére a foglalkoztatott az átrendelés ideje alatt ellátott munkaköri feladatoknak megfelelő alapilletményre és munkaköri pótlékra jogosult. Ha az így megállapított alapilletmény kevesebb, mint az átrendelés elrendelése előtt érvényes alapilletmény, akkor a foglalkoztatott az átrendelés elrendelése előtt érvényes alapilletményére jogosult."

131. §

A NAV Szjtv. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a foglalkoztatott részére a munkaidőn túl -a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. Ha a munkaidő eléri a tizenkét órát, negyvenöt perc munkaközi szünetet, ha a munkaidő eléri a huszonnégy órát, hatvan perc munkaközi szünetet kell biztosítani."

132. §

A NAV Szjtv. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az érintettet a kinevezés módosításról szóló okirat közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően -fel kell menteni. Az érintett felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, távolléti díj, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb járandóságok összegének meghatározásakor."

133. §

A NAV Szjtv. 158. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A NAV a foglalkoztatott szolgálati jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti."

134. §

A NAV Szjtv. 167. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Kttv. szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a NAV foglalkoztatottja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.
(8) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Kit. szerinti célhoz köthető feladat végrehajtásában a kormányzati igazgatásról szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a NAV foglalkoztatottja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult."

135. §

A NAV Szjtv. 215. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A (3) bekezdés b)-c), e)-g) és j) pontjában meghatározott esetekben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, ide nem értve
a) ha a 195. § (3) bekezdése alapján a fegyelmi határozat azonnal végrehajthatóvá válik, és a 195. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetet,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetet akkor,
ba) ha az érintett munkavégzési helye megszűnése miatt kerül sor a 47. § (2) bekezdés f) pontja alkalmazására,
bb) ha a kinevezés egyoldalú módosítása a 47. § (2) bekezdés e) pontján, a 47. § (4) bekezdésén vagy a 142. § (1) bekezdésén alapul, illetve
bc) ha a kinevezési okirat szerinti szervezeti egységet érintő átszervezés miatt kerül sor a 47. § (2) bekezdés f) pont alkalmazására.
(6) Ha a teljesítményértékelésen alapuló munkáltatói intézkedés elleni perben hozott jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy a teljesítményértékelésen alapuló intézkedésre nem kerülhetett volna sor, az eredeti állapotot - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - harminc napon belül helyre kell állítani."

136. §

A NAV Szjtv. 239. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A munkavállaló
a) munkaviszonyára a 11. §-t, a 12. §-t, a 18. § (6)-(8) bekezdését, a 19. §-t, a 163.-164. §-t, a 168. §-t és a 216. §-t,
b) szabadságára a 110. § (1) és (4)-(5) bekezdését,
c) munkabérére és egyéb járandóságára a 154.-160. §-t
alkalmazni kell."

137. §

A NAV Szjtv. 251. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A korrekciós díj része a 3. § (6) bekezdésében meghatározott illetménynek, valamint a 161. § (2) bekezdése szerinti távolléti díjnak."

138. §

A NAV Szjtv.
a) 94. § (2) bekezdésében az "átlagos" szövegrész helyébe a "megfelelő" szöveg,
b) 133. § (4) bekezdés c) pontjában, a 133. § (7) bekezdésében, 136. § (1) bekezdés c) pontjában a "legalább jó" szövegrész helyébe a "legalább megfelelő" szöveg,
c) 165. § (5) bekezdésében az "átlagos vagy azt el nem érő" szövegrész helyébe az "átlag alatti" szöveg
lép.

139. §

Hatályát veszti a NAV Szjtv. 57. § (2) bekezdés c) pontjában a "teljesítményértékelésére," szövegrész.

X. Fejezet

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

17. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

140. §

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Amennyiben a 3. § (4) bekezdés 11. pontja szerinti szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (8) bekezdés előírását. Ez esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza."

141. §

Az Szt. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni - a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja, valamint a rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó 77. § (4) bekezdés b) pontja szerinti - jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja, a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni."

142. §

Az Szt. 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Amennyiben a 3. § (4) bekezdés 11. pontja szerinti szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (7) bekezdés előírását. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza."

143. §

Az Szt. 156. § (5) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:]
"o) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy azon vállalkozó pénzügyi kimutatásai, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, megfelelnek az Európai Bizottság 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletében foglalt előírásoknak."

144. §

Az Szt. 158. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelezheti a könyvvizsgálói jelentés kibocsátóját, ha az a független könyvvizsgálói jelentés kibocsátására nem volt jogosult, illetve ha a független könyvvizsgálói jelentést nem jogszerűen bocsátotta ki."

145. §

Az Szt. 175. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) E törvény az Európai Bizottság 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

146. §

Az Szt. 177. §-a a következő (83) és (84) bekezdéssel egészül ki:
"(83) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi (...) törvénnyel megállapított 25. § (7) bekezdés a) és c) pontját, 32. § (9) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 44. § (8) bekezdését, 47. § (2) bekezdés e) pontját, (3) bekezdését, (9) bekezdését, 50. § (6) bekezdését, 73. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)-e) pontjait, (3) bekezdését, valamint 156. § (5) bekezdés o) pontját először a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(84) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi (.) törvénnyel megállapított 25. § (7) bekezdés a) és c) pontját, 32. § (9) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 44. § (8) bekezdését, 47. § (2) bekezdés e) pontját, (3) bekezdését, (9) bekezdését, 50. § (6) bekezdését, 73. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)-e) pontjait, (3) bekezdését, valamint 156. § (5) bekezdés o) pontját a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet."

147. §

Az Szt.
1. 25. § (7) bekezdés c) pontjában a "javak" szövegrész helyébe a "javak (különösen: know-how)" szöveg,
2. 47. § (2) bekezdés e) pontjában az "a 61. §" szövegrész helyébe az "a 47. § (12) bekezdésében, valamint a 61. §" szöveg,
3. 47. § (9) bekezdésében az "az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig" szövegrész helyébe az "a felmerülésig, a gazdasági esemény megtörténtéig (üzembe helyezésig, készletre vételig)" szöveg,
4. 50. § (6) bekezdésében a "számlában" szövegrész helyébe a "számviteli bizonylatban" szöveg,
5. 73. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint (3) bekezdésében a "számlában, nyugtában" szövegrész helyébe a "számviteli bizonylatban" szöveg,
6. 73. § (2) bekezdés d)-e) pontjaiban a " , illetve stornó számlában, nyugtában" szövegrész helyébe a "számviteli bizonylatban" szöveg
lép.

148. §

Hatályát veszti az Szt.
1. 25. § (7) bekezdés a) pontjában a "know-how," szövegrész,
2. 47. § (3) bekezdésében az "ellenérték arányában" szövegrész,
3. 151. § (1) bekezdés a) pontjában az " , illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés)" szövegrész.

18. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

149. §

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kamarai hatósági eljárásokban az ügyfelek elektronikus ügyintézésre kötelezettek."

150. §

A Kkt. "A kamarai tag jogai" alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
"21/A. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentést elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.
(2) A kamara az elektronikus okiratban történő kiállításra és elektronikus aláírásra vonatkozó részletes előírásokat a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításáról és az ahhoz szükséges elektronikus aláírás alkalmazásáról szóló szabályzatában határozza meg."

151. §

A Kkt. 91. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kérelem alapján fel kell venni az okleveles könyvvizsgálói képzési programba azt, aki megfelel az alábbi feltételeknek:]
"b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) végzettséggel rendelkezik és szakképesítését, végzettségét oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja,"

152. §

A Kkt. 109. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A kamara az alapszabályában lehetővé teheti, hogy az e törvény szerinti választások lebonyolítása elektronikus úton, elektronikus választási rendszer használatával történjen, melynek részletes szabályait a választási szabályzatban kell megállapítani."

153. §

A Kkt. 114. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A kamara alapszabálya lehetővé teheti, hogy a küldöttgyűlésen a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az alapszabályban kell megállapítani."

154. §

A Kkt. 98. § (1) bekezdés c) pontjában a "céggel" szövegrész helyébe a "céggel vagy a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó intézménnyel" szöveg lép.

XI. Fejezet

NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK

19. Az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

155. §

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvényben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy adózónak minősül az a személy is, akire nézve az Aktv. kötelezettséget állapít meg."

156. §

Az Aktv. 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3/A. § Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben szabályozott közigazgatási együttműködés teljesítése, valamint a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/B. §-ban, a 43/H. §-ban és az 1. melléklet II-VII. fejezetében meghatározott átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából jogosult a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényelni, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokhoz és dokumentumokhoz hozzáférni."

157. §

Az Aktv. 4. § (6) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:
(Az V/B. Fejezet alkalmazásában)
"1a. aktuális lakcím: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által legutóbb nyilvántartásba vett lakcím;"

158. §

Az Aktv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha
a) a megkeresés beérkezésének időpontjában az adós vitatja a követelést, vagy
b) a végrehajtást engedélyező eredeti okiratot vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső hatóság még nem állította ki,
és alappal valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.
(2) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a megkereső tagállamában végrehajtandó biztosítási intézkedés engedélyezése céljából kiállított, a megkeresés tárgyát képező követelésre vonatkozó okiratot. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, a biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzésben rendeli el.
(3) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.
(4) A 27. § (1)-(2), (4) bekezdésében, a 28. § (1) bekezdésében, a 29. §-ban és a 30. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során megfelelően alkalmazni kell.
(5) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) biztosítási intézkedést foganatosíthat akkor is, ha az eljárás felfüggesztésére a 29. § (3) bekezdése alapján kerül sor, és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van."

159. §

Az Aktv. 41/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban: magyar illetékes hatóság)."

160. §

Az Aktv. 41/K. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, ha]
"b) a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága vagy bírósága előtti jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő még nem telt le vagy
c) az a) pont szerinti jogorvoslati eljárás során bíróság helybenhagyta a visszautasító határozatot. "

161. §

Az Aktv. 41/P. § (2) bekezdés b) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A tanácsadó bizottság működési szabályzatának ki kell terjednie különösen]
"b) az érintett tagállamok illetékes hatóságai által megoldandó jogi és ténybeli kérdések tekintetében közösen megállapított követendő szempontokra,"

162. §

Az Aktv. 41/R. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A tanácsadó bizottság az (1)-(2) bekezdésben hozott döntéséről értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait és az érintett személyeket."

163. §

Az Aktv. 42/B. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kölcsönös egyeztető eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban: magyar illetékes hatóság)."

164. §

Az Aktv. 43/I. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő valamennyi dokumentációt annak nyilvántartási módjától függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség 43/H. §-ban meghatározott határidejétől számított 5 évig megőrzi."

165. §

Az Aktv.
1. 4. § (6) bekezdésének felvezető szövegében az "V/B. Fejezet" szövegrész helyébe az "V/B. Fejezet és az 1. melléklet" szöveg,
2. 33. § (2) bekezdésében, az "elutasítja" szövegrész helyébe az "elutasíthatja" szöveg,
3. 42. § (1) bekezdésében az "állami adó-és vámhatóság" szövegrész helyébe az "adópolitikáért felelős miniszter" szöveg
lép.

166. §

Az Aktv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

XII. Fejezet

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

20. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

167. §

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 1. § (7) bekezdésében és az 5/A. § (6) bekezdésében a "4/A. § (1) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe a "4/A. § (1) bekezdése" szöveg lép.

168. §

Az Szftv. a következő 13. §-al egészül ki:
"13. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 1. § (7) bekezdését és 5/A. § (6) bekezdését első alkalommal a 2021. rendelkező évi nyilatkozatok esetében kell alkalmazni."

21. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

169. §

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki.
"(2a) A foglalkoztató a (2) bekezdés b) pontja alapján a társadalombiztosítási azonosító jel közlésére akkor köteles, ha azzal a háztartási alkalmazott rendelkezik, vagy jogszabály alapján rendelkeznie kellene."

22. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

170. §

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 76/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a székhelyszolgáltató megfelel a feltételeknek, és a bejelentés tartalmazza a 76/C. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat és igazolásokat, a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót nyilvántartásba veszi. A felügyeleti szerv a tevékenység végzésére irányuló kérelem előterjesztéséről, a székhelyszolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról 15 napon belül értesíti az állami adó-és vámhatóságot. A felügyeleti szerv a nyilvántartásba vett szolgáltatókat honlapján közzéteszi."

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Hatályba léptető rendelkezések

171. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(12) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 121. §-126. § a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 11. §, 17. §, 18. §, 19. § (1) bekezdése, 21. § a), c) és d) pontja, 73. §, 74. §, 75. § (1) bekezdése, 76. §-78. § és az 5. melléklet a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(4) A 35. § 1. pontja, 114. §, 119. § és a 120. § 2021. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 93. § és 96. § 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.
(6) A 109. § c)-e) pontja, 159. §, 163. § és 165. § 3. pontja 2021. október 1-jén lép hatályba.
(7) A 2. §-5. §, 8. § c)-f) pontja, 9. § c) pontja, 10. §, 12. § (1) bekezdés, 14. §, 21. § b) és g) pontja, 65. §-67. §, 85. § c) pontja, 86. §, 87. §-90. §, 95. §, 108. §, 111. §, 140. §-143. §, 145. §-147. §, 148. § 1-2. pontja, 150. §, 157. §, 164. §, 165. § 1. pontja, 166. §-168. §, 1. melléklet 3., 5. és 6. pontja, 3. melléklet 1. pontja, 6. és 7. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.
(8) A 23. §, 24. §, 26. §, 32. § (2) bekezdése, 43. § (2) bekezdése, 56. §, 62. § a), e), l) pontja, 80. §, 81. §, 84. § és 85. § a) pontja 2022. július 1-jén lép hatályba.
(9) A 39. §, 40. § (1)-(7) és (9)-(12) bekezdése, 41. §, 42. §, 43. § (3) bekezdése, 44. §-55. §, 57. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése, 58. §, 59. §, 61. § (1) bekezdése, 62. § b)-d) és f)-j) pontja, 63. § a)-c) és e) pontja 2023. február 13-án lép hatályba.
(10) A 27. § és 32. § (3) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 34. § (5) bekezdése, a 37. § b) pontja hatálybalépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett azon egyedi határozat kihirdetését követő 31. nap, amely megállapítja Magyarország és az Egyesült Királyság közötti viszonosság megszűnésének időpontját.
(12) E törvény 3. melléklet 1. pontja a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdésében említett közleménynek az Európai Bizottság által történő kézhezvételétől számított három hónapos időtartamot követő napon lép hatályba. A három hónapos időtartam utolsó napját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

24. Az Európai Unió jogának való megfelelés

172. §

(1) E törvény 10. §-a, 14. § -a és 21. § b) pontja az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló 2017. május 29-i 2017/952 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 32. § (1) bekezdése a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az észak-írországi adóalanyok azonosítása tekintetében történő módosításáról szóló 2020. november 20-i 2020/1756 (EU) tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 39. §, 40. § (1)-(12) bekezdései, 41. §-42. §, 43. § (1), (3) bekezdései, 44. §, 47. § (1)-(3) bekezdései, 48. § (1) bekezdése, 50. §-53. §, 55. §, 57. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdései, 58. §, 61. § (1) bekezdése 62. § b)-d), f) és h)-i) pontjai, 63. § a)-b) pontjai a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.
(4) E törvény 40. § (13) bekezdése és 61. § (2) bekezdése az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvvel módosított, az
alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 27. §-a és 32. § (3) bekezdése a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló 2020. február 18-i Tanács 2020/284 (EU) tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.
(6) E törvény 23. §-a, 24. §-a, 26. §-a, 32. § (2) bekezdése, 43. § (2) bekezdése, 56. §, 61. § (3) bekezdése és 62. § a) és e) pontjai a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. december 16-i (EU) 2019/2235 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(7) E törvény 145. §-a az Európai Bizottság 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapítja meg.
(8) E törvény 156. §-a az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(9) E törvény 160. §-162. §-ai az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017/1852/EU tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdés b) pontjának, 6. cikk (2) bekezdésének, 11. cikk (2) bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja.
(10) E törvény 3. melléklet 1. pontjának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2021. évi ... törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pontja a következő 3.8. alponttal egészül ki:
(A közcélú juttatások körében adómentes:)
"3.8. a köztársasági elnök által alapított
a) klímavédelmi célú alapítványtól származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében nyilvánosan meghirdetett ösztöndíj és támogatási program keretében, a pályázati feltételeknek megfelelő juttatás;
b) a COVID-19 vírus járványban elhunytak hozzátartozóit segítő alapítványtól származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében adott juttatás."
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.47. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.47. a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalókat a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján megillető munkavállalást ösztönző juttatás a kifizetés időpontjától függetlenül."
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.48-4.49. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.48. az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész;
4.49. a magánszemély által nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében a villamos energiáról szóló törvény szerinti
a) aktív felhasználóként,
b) energiaközösség tagjaként
megszerzett, villamos energia értékesítésből származó bevétele - figyelemmel a 9. pont 9.9 alpont rendelkezésére - legfeljebb évi 12000 kWh értékesített villamos energia mennyiségig."
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.24. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.24. a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti lakhatási támogatás, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet szerint az álláskereső részére nyújtható mobilitási támogatás a kifizetés időpontjától függetlenül;"
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.44. alponttal egészül ki:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
"8.44. kifizető által biztosított - kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített - kerékpár magáncélú használata."
6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.9. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések:)
"9.9. A 4.49. pont szerinti, villamos energiát értékesítő magánszemély adómentességével és az e személynek bevételt juttató kifizető (a 9.9. pont alkalmazásában: kifizető) adókötelezettségével összefüggő rendelkezések.
9.9.1 A 4.49. pont szerinti magánszemélynek bevételt juttató kifizető a bevétel alapján adóelőleget nem állapít meg és nem von le.
9.9.2. A kifizető az általa az adóévben juttatott bevételekről az adóévet követő január 31-ig összesítő igazolást állít ki a magánszemély részére, külön feltüntetve a 4.49. pont szerinti értékhatárig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt, és a kiállított igazolásról elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó-és vámhatóságnak.
9.9.3. A 4.49. pont szerinti, villamos energiát értékesítő magánszemély az ott említett mértéket meghaladó bevétele esetében választhatja, hogy a meghaladó bevételrész egészét tekinti jövedelemnek vagy az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet.
9.9.4. A 9.9.3. alkalmazása esetében a magánszemély a jövedelmet az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg."

2. melléklet a 2021. évi ... törvényhez

1. Az Szja tv. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)
"8. a mezőgazdasági őstermelő által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja;
9. a mezőgazdasági őstermelő által a tevékenységével kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat;"
2. Az Szja tv. 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: fejezet 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. a Tbj. rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj;
9. a Tbj., a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett járulék, tagdíj;"

3. melléklet a 2021. évi ... törvényhez

1. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 9. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
"9. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított - kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített - kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);"
2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 25. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
"25. a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak alapításkor vagy csatlakozáskor rendelt vagyon átadása kapcsán az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeg, továbbá visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ideértve ha a közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány részére a vagyont, juttatást, átadást, szolgáltatást nem az alapító, csatlakozó hanem harmadik személy juttatja és harmadik személy juttatását az alapító, csatlakozó sajátjának ismeri el;"

4. melléklet a 2021. évi ... törvényhez

Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 6. ponttal egészül ki:
"6. Egyesült Királyság, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló Megállapodás Írországról/Észak-Írországról szóló Jegyzőkönyvben foglaltak figyelembevételével.

5. melléklet a 2021. évi ... törvényhez

Az Itv.
1. 1. melléklet I. alcím II. pont 3. alpontjában az "I/1-2. pontban" szövegrész helyébe az "I. pontban és az 1-2. alpontban",
2. 1. melléklet I. alcím II. pont 9. alpontjában a "II/4-8. pontban" szövegrész helyébe a "4-8. pontban"
szöveg lép.

6. melléklet a 2021. évi ... törvényhez

Az Art. 3. melléklet I. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget -a természetes személy által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, szociális hozzájárulási adót járulékot, egészségügyi szolgáltatási járulékot, az illetéket, a cégautóadót, a belföldi gépjárművek adóját, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve -, és a költségvetési támogatást ezer forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautóadót és a belföldi gépjárművek adóját kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. A Tbj. és az Efo tv. alapján fizetendő közterhek kivételével az adózónak az ezer forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az ezer forintot el nem érő adóvisszatérítést, - visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván."

7. melléklet a 2021. évi ... törvényhez

1. Az Aktv. 1. melléklet III.B.6. pont a) alpontja felvezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) A számlatulajdonos adatai között szerepel az adott tagállamban vagy más államban található aktuális levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám egy tagállamban vagy más államban (de nem található telefonszám Magyarországon) vagy (Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy tagállamban vagy más államban vezetett számlára, és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:"
2. Az Aktv. 1. melléklet V.D.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e:
Meglévő Jogalanyi Számlák tulajdonosai esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyokat is) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Ha az Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany az ellenőrzése alatt áll, Jelentendő Személynek minősül, a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a D/2. a)-c) pontokban foglaltak alapján jár el.
a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.
b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása
A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat is figyelembe veheti.
c) Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e
Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény figyelembe veszi:
ca) a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat azon, egy vagy több Nem Pénzügyi Jogalany Meglévő Számlái esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget; vagy
cb) a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát arról, hogy mely tagállamban, más államban vagy egyéb joghatóság területén rendelkezik adóügyi illetőséggel. A Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy érvényes nyilatkozatának hiányában a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg."
3. Az Aktv. 1. melléklet V.E.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. Ha a Meglévő Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy - ha az későbbi időpont - a körülmények változásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül újra elvégzi a számla minősítését a D. pontban meghatározott szabályoknak megfelelően, az alábbi eltérésekkel:
a) ha a körülmények változása folytán az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos a korábbitól eltérő tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek be kell szereznie a Számlatulajdonos
aa) nyilatkozatát vagy
ab) (szükség szerint) olyan ésszerű magyarázatát és dokumentációt, amely alátámasztja az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságát.
Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságának megerősítését, a Számlatulajdonost Jelentendő Személyként kell kezelnie mindkét tagállam vagy más állam tekintetében.
b) ha a körülmények változása folytán kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a Számlatulajdonos Pénzügyi Intézménynek, Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak vagy Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősül-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek kiegészítő dokumentációt vagy adott esetben a Számlatulajdonos nyilatkozatát kell beszereznie annak Pénzügyi Intézménynek vagy Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak történő minősítéséhez. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a dokumentumokat, a Számlatulajdonost Passzív Nem Pénzügyi Jogalanyként kell kezelnie.
c) ha a körülmények változása folytán az adatok arra utalnak, hogy az Ellenőrzést gyakorló személy a korábbitól eltérő tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek be kell szereznie a Számlatulajdonos vagy Ellenőrzést gyakorló személy
ca) nyilatkozatát vagy
cb) (szükség szerint) olyan ésszerű magyarázatát és dokumentációt, amely alátámasztja az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságát.
Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy az eredeti nyilatkozat vagy dokumentáció helytállóságának megerősítését, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.
4. Az Aktv. 1. mellékletének VI.2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot."
5. Az Aktv. 1. mellékletének VI. pontja a következő 3. ponttal egészül ki:
"3. Ha az Új Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy - ha az későbbi időpont - a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül az V/E/3. a)-c) pontban említett eltérésekkel újra elvégzi a számla minősítését."
6. Az Aktv. 1. mellékletének III.B. pontja 1. alpontjában és 2. alpont felvezető szövegében az "állandó" szövegrészek helyébe az "aktuális" szöveg lép.

ELŐTERJESZTŐI INDOKOLÁS

az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvényhez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

JÖVEDELEMADÓK

Személyi jövedelemadó

A javaslat egyszerűsíti az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait. Az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához a rendszeres valorizálást biztosító, az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre, egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere és mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem. A javaslat új adózási szabályokat állapít meg a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére. Más jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében a javaslat pontosításokat vezet be, továbbá egyszerűsíti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettséget.

Társasági adó

A társasági adóban átültetésre kerül az adóelkerülés elleni intézkedéseket tartalmazó EU Direktívának az úgynevezett fordított hibrid vállalkozásokra vonatkozó része. Ezzel teljessé válik az irányelv implementációja. Emellett a törvény jogtechnikai módosításokkal kívánja az egységes jogalkalmazást megkönnyíteni. Bevezetésre kerülnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rendelkezések.

EGYES ÁGAZATI ADÓK

Energiaellátók jövedelemadója

A gazdaság újraindítását segítendő a javaslat bevezeti a veszteségelhatárolás intézményét az energiaellátók jövedelemadójába is. Bevezetésre kerülnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak történő juttatásokra vonatkozó rendelkezések.

Pénzügyi szervezetek különadója

Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők és a tőzsdék adókötelezettsége a pénzügyi szervezetek különadójában.

FORGALMI ADÓK

Általános forgalmi adó

A Javaslat jogharmonizációs céllal megteremti a pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét. A határon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus növekedése és a 2021. július 1-jétől hatályba lépő, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfa szabályok ugyanis szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését. Az elektronikus kereskedelem során a nem adóalany részére történő, határon átnyúló értékesítés esetében az értékesítő a letelepedésétől eltérő tagállamban az adófizetési kötelezettségének egy olyan rendszer segítségével tehet eleget, mely nem igényel regisztrációt ezen tagállamban. Hasonlóan egyszerűsödik a 150 EUR alatti import küldemények utáni áfa megfizetése is. Ezek a szabályok egyszerűsítést jelentenek a vállalkozások számára, ugyanakkor ellenőrzési szempontból nehezebb helyzetet eredményeznek az adóhatóságoknak. A Javaslat célja, hogy a határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbításával eszközt biztosítson az adóhatóságok számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfa fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.
A Javaslat jogharmonizációs céllal azonos feltételeket teremt áfa és jövedéki adó tekintetében az uniós közös biztonság- és védelempolitika keretében történő tagállami fegyveres erők általi termék beszerzés, termékimport és szolgáltatás igénybevétel kapcsán a fegyveres erőknek a NATO közös védelmi erőfeszítése keretében történő beszerzéseivel.

Jövedéki adó

A jövedéki módosítások elsősorban az új horizontális jövedéki - 2020/262 (EU) - irányelv hazai belső jogba történő átültetésével kapcsolatos feladatok végrehajtását célozzák. A változások elsősorban a tagállamközi adózott termékszállítások elektronikus okmányolási rendszer alá történő bevonását és a jövedéki termékek exportjára és importjára vonatkozó vám- és jövedéki szabályok összehangolását érintik. A jogharmonizációs kötelezettségből eredő végrehajtási feladatok elvégzésének határideje 2021. december 31., a hatálybalépés 2023. február 13.
A NATO haderők, a Békepartnerségi tagállamok fegyveres ereje, valamint a KBVP keretében a nem NATO tag uniós tagállamok fegyveres erejének is biztosított jövedéki adómentesség jövedéki szabályai egységessé válnak Magyarország nemzetközi és európai uniós kötelezettségeinek hatékonyabb teljesítése érdekében. Ennek keretében a közvetlen jövedéki adómentesség mindhárom adómentes katonai felhasználási célra, bármely adóraktárból történő, bármely jövedéki termék kiszolgálása esetén biztosított lesz.
A jövedéki szabályok területi hatályát megállapító rendelkezések a Brexit szerződésben foglaltakkal összhangban módosulnak.

ILLETÉKEK

Az illetéktörvény módosítását az esetleges nem rendeltetésszerű magatartások megakadályozásának szándéka vezérli. Ezért a törvényjavaslat szerinti illetéktörvénymódosítás érinti a CSOK-kal való lakásszerzés illetékmentességét, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát.

ADÓIGAZGATÁS

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alapján székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét bejelentette. E módosítást az adóigazgatási szabályok nem követték le. A kormányzat gazdaságfehérítő intézkedései részeként indokolt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseit az adóigazgatási eljárásban is érvényesíteni oly módon, hogy az állami adó- és vámhatóság csak olyan székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el, amely a fenti feltételeknek megfelel. Amennyiben az adózó e feltételnek az állami adó- és vámhatóság felhívása ellenére sem tesz eleget, az adószáma törlésre kerül.
Az állami adó-és vámhatóság ellenőrzési, végrehajtási, bűnüldözési tevékenységének hatékonyabbá tétele céljából az előterjesztés előírja a pénzügyi, pénzforgalmi intézmények és befektetési vállalkozások mellett az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények adatszolgáltatási kötelezettségét.
A jogalkalmazás terén mutatkozó bizonytalanságokra tekintettel a tervezet pontosítja a késedelmi pótlék számítására vonatkozó szabályokat, meghatározva a kerekítés módszertanát. A módosítással kapcsolatban figyelemmel kell lenni, hogy e kerekítési szabályok lesznek irányadók a késedelmi kamat tekintetében is, ugyanolyan módon kerül sor a kerekítésre az adóhatóság és az adózó késedelme esetén is. A szabályozás pontosítása segíti a jogalkalmazást mind az adóhatóság, mind az adózók tekintetében.
Ezen felül, a javaslat a jogalkalmazást segítő módosításokat tartalmaz a részletes indokolás szerint.

SZÁMVITEL

A javaslat az összemérés elvének érvényesülése érdekében a fejlesztési támogatások elszámolásánál is lehetővé teszi a támogatási bevételek időbeli elhatárolását, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.
A szerződés elszámolási egységére vonatkozó új szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed(het)nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok alkalmazása. Ennek elkerülése érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy sorozatgyártás esetén ne kelljen kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.
A javaslat a független könyvvizsgálói jelentés tartalmát kiegészíti az Európai Bizottság 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletében előírt követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan, illetve rendelkezik a beszámolóhoz jogszerűtlenül kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentések visszavonásáról.
E mellett a javaslat tartalmaz több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezést. Ilyen többek között
- a bekerülési (beszerzési) érték tartalmára,
- a know-how szellemi terméken belüli átsorolására,
- a helyesbítő számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások pontosítására, valamint
- az opciós díj aktiválási szabályának pontosítására
vonatkozó javaslat.

KÖNYVVIZSGÁLAT

A digitális eljárások minél szélesebb körű alkalmazását célzó törekvésekre tekintettel a javaslat törvényi szinten rendelkezik a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásának a lehetőségéről.
A hatályos rendelkezések indokolatlan megkötéssel szabályozzák (mintegy korlátozzák) a Kamara által lefolytatott hatósági eljárásokra vonatkozó elektronikus kapcsolattartás lehetőségeit. A javaslat az elektronikus ügyintézés alkalmazásának a bővítését célozza, azonosan a közfelügyeleti hatóság eljárásaira már korábban előírt elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokkal. Emellett rendelkezik a kamarai küldöttgyűlés és a kamarai választások elektronikus lebonyolítási lehetőségéről is.
A javaslat gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket is tartalmaz. Ilyen javaslat többek között a könyvvizsgáló jelölt felvételi követelményeinek a pontosítása, valamint az ACCA nemzetközi számviteli végzettség elismerése az okleveles könyvvizsgálói képzés bemeneti feltételeként.

VÁMIGAZGATÁS

A vámjogszabályok módosítása érinti az Európai Unió külső határian elkövetett jogsértésekkel összefüggésben lefolytatott gyorsított eljárás hatékonyabbá tételét, melynek keretében a jogsértést eredményező vámhiány mértéke 50 000 forintról 100 000 forintra emelkedik, megnövelve így a gyorsított eljárás által lefedett esetek számát. A gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, így gyorsabb és eredményesebb a jogsértések kezelése. Az adminisztratív terheket csökkenti, hogy a vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, amely kiváltja a manuális úton kitöltendő nyugta szerepét.
A gazdaság fehéredését érdekében a törvényjavaslat módosítja az engedélyezett gazdálkodók vám- és adóügyi megfelelésére vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy maradéktalanul érvényesüljön az engedélyezett gazdálkodói rendszer szellemisége, hiszen az arra a feltevésre épül, hogy az engedélyezett gazdálkodók szakmailag képzettek, ebből adódóan szakszerűen és jogszerűen látják fel tevékenységüket. Erre tekintettel a törvényjavaslat csökkenti a engedélyezett gazdálkodói engedélyek visszavonását eredményező bírságok küszöbértékét.

NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényben az európai uniós vitarendezési eljárás szabályozására az erről szóló irányelv alapján került sor. Az irányelv szabályai megfelelően átültetésre kerültek, ugyanakkor a maradéktalan megfeleléshez kisebb technikai pontosítások szükségesek.
Egyéb módosítások az OECD pénzügyi számlainformációk cseréjére vonatkozó nemzetközi sztenderdjeinek további átvételét, valamint szövegpontosításokat tartalmaznak.

NAV SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁNAK JOGÁLLÁSA

A NAV Szjtv. 2021. január 1-jén lépett hatályba, a kezdeti időszakban az egyes módosult, vagy új jogintézmények alkalmazása rámutatott olyan napi gyakorlati nehézségekre, valamint koncepcionálisabb jellegű anomáliákra, amelyeket indokolt korrigálni. A módosítások ezen problémákat hivatottak feloldani.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. §-hoz

Az adóról való rendelkezésre annak a magánszemélynek van lehetősége, aki önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára, vagy nyugdíjbiztosításra az adóévben befizetést teljesített. Azokat a befizetéseket, amelyekről az adóhatóság információval rendelkezik a bevallási tervezetben is figyelembe veszi. A befizetéseket eddig az adóhatóság jogszabályi felhatalmazás hiányában nem vette figyelembe az elhunyt adózók soron kívüli adómegállapítási eljárásban, így erre az összegre az örökösök nem formálhattak igényt. A módosítás nyomán a rendelkezés összege az adóhatóság eljárását követően az örököst illeti meg.

2. §-hoz

Az átalányadózás szabályainak egyszerűsítésével és az átalányban meghatározott jövedelem meghatározott részének adómentessé tételével összefüggésben a javaslat egyértelművé teszi, hogy adóelőleget csak az adómentes részt meghaladó jövedelem után kell fizetnie az egyéni vállalkozónak.

3. §-hoz

A javaslat azzal egészíti ki a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesíteni kívánó magánszemélyek nyilatkozattételi kötelezettségét szabályozó rendelkezést, hogy nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére olyan adat tekintetében, ami már bizonyosan nem változhat. Ilyen eset, ha a gyermekek már felnőttek, vagy az édesanya már legalább 12 éve jogosult a gyermekek után családi pótlékra. A módosításhoz átmeneti rendelkezés kapcsolódik, amely szerint, ha a kedvezményre jogosult édesanya 2021-ben tett nyilatkozatot és megfelel a feltételeknek, 2022-ben nem kell újra nyilatkoznia.

4. §-hoz

A javaslat az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat állapítja meg. Eszerint az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.

5. §-hoz

A kriptovalutákkal való kereskedelem növekvő volumene szükségessé teszi, hogy az ilyen típusú ügyletekből származó jövedelem, mint a tőkejövedelmek egy új formája beépítésre kerüljön a személyi jövedelemadó rendszerébe. A jelenlegi szabályok alapján - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - a kriptovaluta átruházásakor keletkező jövedelem egyéb jövedelemként viseli a közterheket, így az után 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Amennyiben a jövedelmet a magánszemély nem magyar illetőségű társaságtól, vállalkozástól szerzi (ami a kriptovalutával való kereskedés esetében elég gyakori), a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megfizetnie, emiatt a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja az egyébként megállapított jövedelem 87 százaléka.
Az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és azután szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.
Az Szja törvény alkalmazásában kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek pedig azt az ügyletet kell minősíteni, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (idértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Vagyis adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át az ügylet adómentes.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül. Jövedelem akkor keletkezik, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét. Ez utóbbiba beleértendőek a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is. Ügyleti nyereség akkor keletkezik, ha a megszerzett bevétel meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére és az ügylethez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat. Viszont nem kell (nem lehet) ügyleti bevételt megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát. Ez utóbbi rendelkezés akkor alkalmazható, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése (a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Kiadásként pedig a kriptoeszköz megszerzése során a törvényben nevesített jogcímeken a tárgyévben felmerült költségek vehetők figyelembe (pl.: kriptoeszköz vásárlása esetén a megszerzésre fordított kiadás, míg bányászata esetén az ezen tevékenység végzése során felmerült költségek).
Ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét, akkor a veszteséget elszenvedett magánszemély élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének "adótartalmát" az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek adóévenként kell megállapítania, melyet megtehet az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallásában.
Átmeneti rendelkezés alapján azon magánszemélyek, akik 2022 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, az új szabályok szerint megállapíthatják a jövedelmet és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe.

6. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az elhunyt adózó örököse - kérelmére - az elévülési időn belül hozzájuthasson az örökhagyó önkéntes pénztári számlájára, a NYESZ számlájára vagy a nyugdíjbiztosítási számlájára teljesített befizetéseivel összefüggésben keletkezett rendelkezési jogosultság alapján az elhunytat megillető visszatérítendő összeghez.
A (2) bekezdéshez: a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettség módosításával kapcsolatos átmeneti rendelkezés, amely szerint ha a kedvezményre jogosult édesanya 2021-ben tett nyilatkozatot és megfelel a feltételeknek, 2022-ben nem kell újra nyilatkoznia.
A (3) bekezdéshez: A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó új szabályokkal összefüggő átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében amennyiben a magánszemély a 2022. évet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az új szabályok alkalmazását, azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként kell figyelembe vennie.

7. §-hoz

Az Szja tv. egyes mellékleteit módosító mellékletek beiktatása.

8. §-hoz

Az a) ponthoz: Nyelvhelyességi pontosítás.
A b) ponthoz: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 17. § (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását a törvényben meghatározottak szerint - az ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül - a Közreműködő Szervnél személyesen, postai úton vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kell bejelentenie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról szóló 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos bejelentésben közreműködő szervként, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervként a Kormány 2020. július 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki. Az elhunyt egyéni vállalkozó özvegyének, örökösének így egyrészt az Evect., másrészt az Szja tv. rendelkezései alapján is meg kell tennie 90 napon belül az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására irányuló bejelentést ugyanahhoz a szervhez. A javaslat az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ezt a duplikációt szűnteti meg.
A c) ponthoz: A javaslat a mezőgazdasági őstermelőkkel azonos elbírálás és rendszeres valorizálás biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók esetében is az éves minimálbér tízszeresében állapítja meg az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatárt.
A d) ponthoz: A javaslat a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók számára az éves minimálbér ötvenszeresében állapítja meg az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatárt.
Az e) ponthoz: A b) és c) pont szerinti módosítással összefüggő módosítás.
Az f) ponthoz: A kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmények rendelkezései alapján általában a tőkenyereség a magánszemély adóügyi illetősége szerinti államban adóztatható. A jelenlegi szabályok szerint azonban a befektetési szolgáltatók ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatása alapján a NAV a külföldi adóügyi illetékességű magánszemélyeknek is készít - feleslegesen - adóbevallási tervezetet. A javaslat úgy egészíti ki az Szja tv. vonatkozó rendelkezését, hogy az adatszolgáltatás tartalmazza a magánszemély külföldi illetőségének és az illetőség államának megjelölését is.

9. §-hoz

Az a) ponthoz: A rendelkezés törli az egyéni vállalkozó által negyedévente fizetendő adóelőleget megállapító szabályból a személyi kedvezmény érvényesítésének átalakításával összefüggésben feleslegessé vált szövegrészt.
A b) ponthoz: A személyi kedvezmény érvényesítésének átalakításával összefüggésben feleslegessé vált rendelkezések törlése.
A c) ponthoz: A családi gazdaságokról szóló CXXIII. törvény hatálybalépésével összefüggésben megszűnt az őstermelői igazolvány, így az arra vonatkozó szabályokat korábban meghatározó kormányrendelet is 2021. január 1-jén hatályát vesztette. Továbbá, figyelemmel arra, hogy az értékesítési betétlapra való bejegyzés szabályát az Szja tv. 10. § (10) bekezdése tartalmazza, feleslegessé vált az Szja tv. 5. számú melléklet 6.2. pontjának ugyanazon tartalmú rendelkezése.
A d) ponthoz: Tekintettel arra, hogy az új szabályok szerint az átalányadózás választására jogosító értékhatár a minimálbér változásával összefüggésben évről évre változik, az adott szövegrész törlése indokolt annak érdekében, hogy az értékhatár túllépéséhez kapcsolt szankció ne üresedjen ki.
Az e) ponthoz: Felesleges szövegrész törlése.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

10. §-hoz

A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggésben bevezetésre kerül a fordított hibrid struktúrákból adódó adóelkerülés kezelésére irányuló szabályozás. A módosítás szerint belföldi illetőségű adóalanynak minősül az a magyar bejegyzésű vagy székhelyű hibrid gazdálkodó szervezet is, amely olyan külföldi adózók többségi tulajdonában van, amelyek állama adóalanynak tekinti a hibrid gazdálkodó szervezetet. Az így meghatározott belföldi adóalanyok körébe nem tartozik bele az a befektetési alap, illetve forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik.

11. §-hoz

A javaslat szerint nem lehet csoportos társasági adóalany tagja nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet.

12. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: A jogszabály belső koherenciáját szolgáló módosítás.
A (2) bekezdéshez: A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fogalmi meghatározása a rá vonatkozó külön törvény alapulvételével, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személyként.

13. §-hoz

A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka - alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka -csökkenti az adóalapot legfeljebb az adózási előtti eredmény összegéig.
Az adóalap akkor csökkenthető, ha az adózó rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.

14. §-hoz

Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.

15. §-hoz

A magyar számviteli kezeléstől eltérően a saját részvényekkel való tranzakciók - ideértve azok ingyenes átadását is - következményét közvetlenül a saját tőkében kell bemutatni a beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adózóknak. Erre tekintettel a saját részvény átadásával járó, ellenérték nélküli juttatás adókezelésének tisztázását biztosítja a javaslat.

16. §-hoz

A javaslat meghatározza, hogy a könyveit IFRS-ek szerint vezető adózó hogyan alkalmazza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal kapcsolatos adóalap-csökkentő tételt.

17. §-hoz

A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány mentes a társasági adó alól az adóalapja olyan része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele - így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, kezeléséből, hasznainak szedéséből származó bevétele - képvisel az összes bevételén belül.

18. §-hoz

Új rendelkezés, amely szerint amennyiben a figyelési időszaka alatt a vállalat csoportos adóalanyiság tagja (vagy az lesz) és a figyelési időszakban nem teljesülnek az irányadó feltételek, akkor a szankciót a csoportképviselő útján kell megállapítani és megfizetni.

19. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés alapján az aktuális adóéve végéig fenntarthatja csoportos társasági adóalanyi tagságát a nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet.
A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés alapján a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatás, juttatás költségének, ráfordításának adóalapbeli elismertsége és adóalap-csökkentő tétele első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványról szóló törvény kihirdetésének napját követő ügyletekre áll fenn. Ezáltal a státusztörvény kihirdetését követő, de a társasági adózási rendelkezés bevezetése előtti vagyonjuttatás, juttatás is levonhatónak minősül.

20. §-hoz

A Tao. törvény 3. számú mellékletét módosító melléklet beiktatása.

21. §-hoz

Az a) ponthoz:
A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, mint új jogi forma belföldi illetőségű társasági adóalanynak minősül.
A b) ponthoz:
Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezetre vonatkozó kapcsolt vállalkozás fogalmat érintő módosítás.
A c) ponthoz:
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány társasági adóalanyiságával összefüggő módosítás az osztalék fogalmában. Osztaléknak minősül többek között a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg, feltéve, hogy annak összegét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.
A d) ponthoz:
A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségét (függetlenül attól, hogy a közhasznú minősítése fennáll-e vagy sem) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnal analóg módon állapítja meg. A módosítás szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségének kezdete az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének a napja.
Az e) ponthoz:
A módosítás a kamatlevonás korlátozáshoz tartozó adóalap-csökkentő tételre vonatkozó jogtechnikai áthelyezést foglal magában, tartalmi változást nem jelent.
Az f) ponthoz:
A jogszabály belső koherenciáját szolgáló módosítás. A g) ponthoz:
A Tao. törvény 16/B. § új (7) bekezdésének bevezetésére tekintettel a Tao. törvény 28. § (6c) bekezdésében foglalt szabályozás változatlanságának fenntartását szolgálja, hogy a Tao. törvény 28. § (6c) bekezdésében a teljes 16/B. §-ra történő hivatkozás a javaslat szerint a 16/B. § (1)-(6) bekezdéseire módosul.
A h) ponthoz:
Jogtechnikai módosítás.

22. §-hoz

Az a) ponthoz:
A módosítás a kamatlevonás korlátozáshoz tartozó adóalap-csökkentő tételre vonatkozó jogtechnikai áthelyezést foglal magában, tartalmi változást nem jelent.
A b) ponthoz:
A hitelintézeti különadó megszűnéséből eredően a Tao. törvény 18/C. § (21) bekezdése feleslegessé vált, ezért a javaslat szerint a törlésére kerül sor.
A c) ponthoz:
Jogtechnikai módosítás, tartalmi változást nem jelent.
A d) ponthoz:
Az adóhatósági határozatra történő szükségtelen utalás törlése. A csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagság megszűnésekor önadózással megállapított előleg felajánlásában változást nem jelent.
Az e) ponthoz:
Az egyszerűsített vállalkozói adó megszűnéséből eredően a Tao. törvény 26. § (12) bekezdése feleslegessé vált, ezért a javaslat szerint a törlésére kerül sor.

II. Fejezet

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

23. §-hoz

A Javaslat Közösségen belüli termékbeszerzésnek tekinti azt, ha a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásával összefüggésben a Magyar Honvédség vagy annak polgári állománya részére adómentesen értékesítenek terméket egy másik tagállamban, és ezt a terméket a Honvédség vagy a polgári állomány belföldre behozza, kivéve azt az esetet, ha ezen termék importjára egyébként adómentesség vonatkozna.

24. §-hoz

A Javaslat mentesíti az adó alól a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje általi termékimportot, ha az ezen fegyveres erő vagy az azt kísérő polgári állomány használatára vagy ellátására szolgál, amennyiben a fegyveres erő a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladatot lát el.

25. §-hoz

A Javaslat a külföldi utas áfa-visszatérítésére vonatkozó szabályok vonatkozásában a papír alapú eljárás mellett megteremti az elektronikus igazolás lehetőségét is.

26. §-hoz

A Javaslat mentesíti az adó alól azt a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelyet a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje részére teljesítenek, ezen fegyveres erő vagy az azt kísérő polgári állomány használatára, amennyiben a fegyveres erő a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladatot lát el.
A Javaslat mentesíti továbbá azt a termékértékesítést, amelyet egy másik tagállamban állomásozó olyan tagállami fegyveres erő részére teljesítenek, amely eltér a rendeltetési hely szerinti tagállam fegyveres erejétől, feltéve, hogy az a fegyveres erő és az azt kísérő polgári állomány használatára szolgál, amennyiben a fegyveres erő a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladatot lát el.

27. §-hoz

A Javaslat nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget telepít a pénzforgalmi szolgáltatókra az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekkel kapcsolatban. A Javaslat meghatározza, hogy mely esetekben kell a fizetést határon átnyúlónak tekinteni, illetve hogyan állapítható meg a fizető fél és a kedvezményezett elhelyezkedése. A Javaslat értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokról a pénzforgalmi szolgáltatónak naptári negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatni, amennyiben az adott naptári negyedévben határon átnyúlóan eszközölt fizetések száma eléri a meghatározott küszöbértéket. Adatszolgáltatásra főszabály szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett. Amennyiben a kedvezményezett egyik pénzforgalmi szolgáltatója sem minősül a Közösség területén elhelyezkedőnek, úgy adatszolgáltatásra a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett. A Javaslat meghatározza azt is, hogy milyen részletezettséggel szükséges vezetni a nyilvántartást.

28. §-hoz

A Javaslat pontosítja a 150 EUR-t meg nem haladó import küldemények utáni áfa fizetésére vonatkozó egyszerűsített eljárást. A Javaslat rendezi, hogy a vámkezelt termékek adóalapját és a beszedett adót ugyanarról a hónapról benyújtott adóbevallásban kell feltüntetni, ugyanis a vámkezelés történhet az adó beszedését megelőző hónapban is.

29. §-hoz

Az állami adó- és vámhatóság 2021. második félévétől kezdve a számlaadat-szolgáltatásból, valamint az online pénztárgépek általi adatszolgáltatásból beérkező adatok alapján elkészíti az adóalanyok számára az áfa bevallás tervezetét. A Javaslat kiegészíti az ezen adatszolgáltatási kötelezettségből származó adatok adóhatóság általi felhasználásának célját az adóhatóság kibővülő feladatkörével.

30. §-hoz

A Javaslat alapján a különös adóvisszatérítés azokban az esetekben is lehetővé válik, amikor a hatályos előírások szerint a kérelem benyújtása azért nem lehetséges, mert a kérelmet megalapozó ok olyan időpontban következett be (az elévülés időből már kevesebb, mint 6 hónap van hátra vagy az elévülési idő már eltelt), amely a kérelem befogadhatóságát kizárja.

31. §-hoz

Az általános forgalmi adóalany külön, írásbeli kérelem útján igényelheti az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. E kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be, és benyújtásának előfeltétele, hogy a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó jogszabályi feltételek egyébként teljesüljenek. A módosítás rendezi az esetben követendő eljárást is, amikor a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik.
Az adóhatóság 6 hónapon belül dönt a kérelemről.

32. §-hoz

A Javaslat a jogharmonizációs klauzulát tartalmazza.

33. §-hoz

A Javaslat az Áfa tv. 253/ZA. §-ának módosításához kapcsolódó jogtechnikai módosítást tartalmaz.

34. §-hoz

A Javaslat a behajthatatlan követelésre vonatkozó szabályozásnak az adóalapot csökkentő adóalany partnerére vonatkozó feltételek hatályon kívül helyező módosításához kapcsolódóan határoz meg átmeneti rendelkezést, amelynek értelmében a módosított előírás azon ügyletek esetében is alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja a módosulás hatályba lépése előttre, de 2015. december 31. utánra esik.
A Javaslat ezen túlmenően a különös adóvisszatérítés előírásainak módosításához kapcsolódóan is átmeneti szabályt tartalmaz, amelynek értelmében a módosított szabályok az esetben vehetőek figyelembe, ha a kérelem benyújtását megalapozó ok a módosítás hatályba lépése után következett be.
Továbbá, a Javaslat külön átmeneti szabályt tartalmaz arra az esetre, amikor a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. Ez esetben a megfizetett adó visszatérítése iránti kérelem az esetben nyújtható be, ha a behajthatatlan követelésként való elszámolásra alapot adó ok a visszatérítést lehetővé tevő szabály hatályba lépését követően keletkezett be. Amennyiben ezt megelőzően került rá sor, de az ok bekövetkezte óta még nem telt el 1 év, úgy az adóalanynak az új rendelkezés hatályba lépésétől számítva 180 napja van a kérelme benyújtására.
A Javaslat értelmében az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében illeti meg viszonossági alapon a belföldön felszámított áfa visszatérítése. Ezen időpontot megelőzően ezen adóalanyok tekintetében az uniós jog alapján volt biztosított az áfa-visszatérítése. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll fenn, amíg a két állam viszonossági alapon biztosítja ezt a lehetőséget.

35. §-hoz

A Javaslat célja, hogy a szakképzési törvény módosítását követően is biztosítsa a szakmai vizsga és a képesítő vizsga adómentességét.
A Javaslat jogtechnikai módosítást tartalmaz (a terminológiát igazítja a külföldi utas áfavisszatérítésére vonatkozó szabályok kiegészítéshez).
A Javaslat jogtechnikai módosítást tartalmaz (rendezi, hogy a számlaadat-szolgáltatásból, valamint az online pénztárgépek általi adatszolgáltatásból beérkező adatok felhasználási célja - kiegészített formában - az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdéséből a 257/G. §-ba kerül át).

36. §-hoz

A Javaslat viszonossági alapon biztosítja a belföldön felszámított áfa-visszatérítését az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok számára.

37. §-hoz

A Javaslat hatályon kívül helyezi a behajthatatlan követelés okán az adóalap-csökkentés feltételeként az adósra vonatkozóan meghatározott, az adóalap csökkentés végrehajtását kizáró alábbi feltételeket: vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt; adószámra törölve volt ekkor; az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában; az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó kapott rá vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól. A módosítás hatályba lépését követően e körülmények automatikusan nem zárják ki az adóalap csökkentés végrehajthatóságát, mindazonáltal az adóhatóság az adóalapot és fizetendő adót csökkentő adóalany ellenőrzésekor - a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvvel összhangban - e körülményeket is mérlegelni és értékelni fogja.
A Javaslat hatályon kívül helyezi az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokra vonatkozó rendelkezést. A hatályon kívül helyezés azon határozat Magyar Közlönyben történő kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, amelyben az adópolitikáért felelős miniszter megállapítja Magyarország és az Egyesült Királyság közötti viszonosság megszűnését.

4. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény módosítása

38. §-hoz

A törvény módosításával rögzítésre kerül a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában adómentesen behozható füst nélküli dohánytermékek és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek mennyisége.

5. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

39. §-hoz

A 2020/262 (EU) irányelv egyes rendelkezései összhangba kerülnek az Uniós Vámkódex szabályaival, ezt képezi le a módosítás a vámfelfüggesztési eljárás fogalmának módosulása kapcsán.

40. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: a 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében az adófelfüggesztési eljárás fogalmának kiegészítése, pontosítása, amely alapján a tárolás mellett a birtoklás tevékenysége is ide értendő. Az irányelv szabadforgalomba bocsátott termékszállításokra vonatkozó rendelkezései 2023. február 13-tól alkalmazandóak.
A (2) bekezdéshez: a 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében az adóraktár fogalmának, pontosítása, amely alapján a tárolás mellett a birtoklás tevékenysége is ide értendő, valamint kiegészítése a szabadforgalomba bocsátott, azaz adózott termékek tagállamok közötti kereskedelmének lehetőségével.
A (3) bekezdéshez: Az AHK-szám a továbbiakban az adófelfüggesztéses, azaz adózatlan termékszállítások során alkalmazandó elektronikus okmány, azaz az e-TKO mellett a szabadforgalomba bocsátott, azaz adózott termékek tagállamok közötti kereskedelme során alkalmazandó e-EKO okmány azonosítását is szolgálja.
A (4) bekezdéshez: a 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében a bejegyzett feladó és a bejegyzett kereskedő fogalmak kiegészítése, tekintve, hogy ezen engedélyesek is jogosultak lesznek szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket másik tagállamba történő feladására (bejegyzett feladó), illetve másik tagállamból történő átvételére (bejegyzett kereskedő).
Az (5) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében a papír alapú EKO-t fel fogja váltani az e-EKO, amely az e-TKO-hoz hasonlóan az uniós számítógépes rendszerben kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány lesz. Az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott termék másik tagállamba történő kereskedelmi célú szállítása esetén a címzett a termék átvételekor elektronikus átvételi elismervényt állít ki uniós számítógépes rendszerben. Továbbá az eseti bejegyzett kereskedő is jogosulttá válik másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvételére.
A (6) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében bevezetésre kerül az eseti igazolt feladó fogalma, aki az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély vagy egy másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamba kereskedelmi céllal egy alkalommal feladni jogosult.
A (7) bekezdéshez: pontosításra kerül, hogy az e-TKO az adófelfüggesztési eljárás alatt álló termékek szállítása esetén állítandó ki az uniós számítógépes rendszerben.
A (8) bekezdéshez: Az Európai Unió fogalma módosul a Brexit szerződés következtében, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területéből 2021. január 1-jétől csak Észak-Írország és a ciprusi brit katonai bázisok területén alkalmazandóak az uniós jövedéki szabályok.
A (9) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek történő megfelelés érdekében az importálás fogalma nagyobb összhangba kerül az Uniós Vámkódex szabályaival.
A (10) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében a szabadfogalomba bocsátás fogalmában a szabálytalan behozatal esetköre nagyobb összhangba kerül az Uniós Vámkódex szabályaival.
A (11) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében - összhangban a vámjogszabályokkal - definiálásra kerül a szabálytalan behozatal.
A (12) bekezdéshez: Az uniós számítógépes rendszer fogalmának pontosítása tekintettel arra, hogy a 1152/2003/EK határozat hatályát vesztette és helyébe a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló 2020. január 15-i 2020/263/EU európai parlamenti és tanácsi határozat lépett.
A (13) bekezdéshez: A módosítás európai uniós derogációval élve megteremti a kisüzemi sörfőzdék közötti, kedvezményes adómérték alkalmazása melletti együttműködés lehetőségét.
Az együttműködő sörfőzdék együttes éves termelése nem haladhatja meg a 200 ezer hektoliter sört. A módosítás a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.

41. §-hoz

A 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban - az importálás mellett - a jövedéki termék szabálytalan behozatala esetén is adókötelezettség keletkezik.

42. §-hoz

A 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre szállított jövedéki termék adóraktár engedélyese, bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő vagy jövedéki engedélyes kereskedő általi átvétele esetén adófizetési kötelezettség keletkezik.

43. §-hoz

Magyarország NATO kötelezettségeinek hatékonyabb teljesítése érdekében új adómentességi rendelkezés a NATO és a Békepartnerségi nemzetközi szerződésekből következő katonai adómentes beszerzési szabályokat a Magyar Honvédség adóraktárából üzemanyag közvetlen adómentességgel történő beszerzési lehetőségéről kiterjeszti bármely adóraktárból bármely jövedéki termék közvetlen adómentességgel történő beszerzésére.
Ugyanezt a mentességet biztosítja Magyarország a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében folytatott tevékenységekben részt vevő uniós tagállami fegyveres erőknek is 2022. július 1-jétől.
A 2020/262 (EU) irányelv közös veszteségnormákat kíván meghatározni egyes jövedéki termékekre (a konkrét javaslat még kidolgozás alatt áll). Ennek megfelelően a hazai jogszabályokban meghatározott veszteségnormákat majd csak a közös uniós veszteségnormák által nem szabályozott termékek esetében lehet alkalmazni.

44. §-hoz

A megfizetett jövedéki adó visszaigénylésére jogosultak körének módosítása a 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban, a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása, illetve másik tagállamból megvalósuló átvétele tekintetében nevesített jogosulti körre tekintettel.

45. §-hoz

A 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban bevezetett eseti igazolt feladó esetében, összhangban a bejegyzett feladóra vonatkozó rendelkezéssel, indokolt az általánosnál (30 nap) rövidebb engedélyezési határidő (15 nap) biztosítása.

46. §-hoz

A szabadforgalomban végzett tagállami szállítások elektronizálásával azonos szabályok vonatkoznak a szabadforgalomban végzett szállításokra és az adófelfüggesztéses szállításokra, így ha az elektronikus rendszer az engedély felfüggesztésére okot adó körülményt észlel, automatikus intézkedése útján megtagadja az elektronikus átvételi elismervény továbbítását és az e-EKO tervezet jóváhagyását, továbbítását.

47. §-hoz

A szabadforgalomban végzett tagállami szállítások esetén, a 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban, jövedéki biztosítékot kell nyújtani a termékek feladását megelőzően, az adófizetési kötelezettséggel megegyező összegben a terméket átvevő adóraktár engedélyesnek, bejegyzett kereskedőnek, eseti bejegyzett kereskedőnek vagy jövedéki engedélyes kereskedőnek. Bár uniós szinten nem minősül jövedéki terméknek, a biztosítéknyújtás szempontjából figyelembe kell venni a töltőfolyadékot, az új dohánytermékkategóriákat, a füst nélküli dohányterméket és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket is.
Kérelemre engedélyezhető, hogy a szabadforgalomban végzett tagállami szállítások esetén a jövedéki biztosítékot az említett személyek helyett a termékek feladója, a fuvarozó, a termék tulajdonosa vagy ezek közül több személy együttesen nyújtsa.
A szabadforgalomban végzett tagállami szállításokra nyújtott jövedéki biztosíték az adófizetési kötelezettség teljesítését vagy az alóli mentesülést követően szabadul fel, illetve használható fel újra.
A készfizető kezesség lehetősége a szabadforgalomban végzett tagállami szállításokra is kiterjed.

48. §-hoz

Összhangban a 2020/262 (EU) irányelvvel az adóraktár jövedéki biztosítékának ki kell terjednie a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal az adóraktár engedélyese részére feladott, még át nem vett jövedéki termékek adótartalmára is, azonban a termék-előállítást végző adóraktárak ennek vonatkozásában is kedvezményben részesülhetnek, hasonlóan az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításokhoz.

49. §-hoz

A belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedék termékek kereskedelméhez kapcsolódó pontosítás. A tagállamba szállított adózott jövedéki termékről az adatokat az uniós számítógépes rendszer tartalmazza, ezért csak a belföldi szabadforgalomba bocsátásról kell a továbbiakban külön adatot szolgáltatni, mely nem lesz része az uniós számítógépes rendszernek. A belföldi szállításokról minden esetben szállítólevél kerül kiállításra.
A másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldi adóraktárba szállított jövedéki terméket az adóraktár engedélyes az adófelfüggesztés alatt álló termékkészletébe veszi fel.

50. §-hoz

A bejegyzett kereskedő a továbbiakban az adófefüggesztési eljárás keretében történő termék fogadás mellett - azonos feltételekkel - adózott, kereskedelmi céllal szállított terméket is fogadhat másik tagállamból, amelynek adótartamára szintén ki kell terjednie a biztosítékának.

51. §-hoz

Az eseti bejegyzett kereskedő a továbbiakban az adófelfüggesztési eljárás keretében történő termék fogadás mellett - azonos feltételekkel - adózott, kereskedelmi céllal szállított terméket is fogadhat másik tagállamból, amelynek adótartamára szintén ki kell terjednie a biztosítékának.

52. §-hoz

Az eseti igazolt feladói engedély kiváltásának feltételeit meghatározó rendelkezés. Az kaphat eseti igazolt feladói engedélyt, aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt és nincs meg nem fizetett köztartozása, TB-tartozása.

53. §-hoz

A másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, a jövedéki engedélyes kereskedő részére feladott jövedéki termékek adótartamára nyújtandó jövedéki biztosítékszabály. A jövedéki engedélyes kereskedő fix összegű biztosítékát ki kell egészíteni, ha a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, a jövedéki engedélyes kereskedő részére feladott jövedéki termékek adótartamára nyújtandó jövedéki biztosíték összege meghaladja azt.

54. §-hoz

A jövedéki engedélyes kereskedő elektronikus nyilvántartásának nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra.

55. §-hoz

Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzése esetén megszűnik az adóügyi képviselő megbízására vonatkozó kötelezettség, a csomagküldő kereskedelem a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba vétele esetén is végezhetővé válik.

56. §-hoz

A KBVP keretében folytatott tevékenységekben részt vevő uniós tagállami fegyveres erőknek történő szállítások is a NATO szállításokhoz hasonlóan adófelfüggesztéssel folyhatnak 2022. július 1-jétől.

57. §-hoz

A szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba történő, kereskedelmi célú szállítására vonatkozó rendelkezések, összhangban a 2020/262 (EU) irányelvvel.
A szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba kereskedelmi céllal e-EKO-val szállítható. Belföldről adóraktár engedélyese, bejegyzett feladó, eseti bejegyzett feladó és jövedéki engedélyes kereskedő adhat fel szabadforgalomban jövedéki terméket és tagállamból feladott jövedéki terméket belföldön adóraktár engedélyese, bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő és jövedéki engedélyes kereskedő vehet át.
A szállítás akkor kezdődik, amikor a termék elhagyja az engedélyesek telephelyét vagy a vámjogi szabadforgalomba bocsátás helyét és akkor fejeződik be, amikor a terméket az engedélyes átveszi.
Pontosításra kerül, hogy kereskedelmi célú szállításnak a nem magánszemély részére vagy nem csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítás minősül.
Kiegészítésre kerül továbbá a magánszemély által nem kereskedelmi céllal másik tagállamból behozható termékek mennyisége a füst nélküli dohánytermékre és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre meghatározott mennyiségi korláttal.
Tekintettel arra, hogy a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék uniós szinten nem minősül jövedéki terméknek, ezek azok nem részei az uniós számítógépes rendszernek. Éppen ezért belföldre szállításuk előtt az adófizetésre kötelezettnek a beszerzésről értesítenie kell a NAV-ot. Tagállamba történő szállításuk esetén pedig az e-EKO-t a NAV nem továbbítja a címzett részére, hanem a szállítást manuálisan zárja le az uniós számítógépes rendszerben.
Egyebekben a szabadforgalomba bocsátott termékszállítás során az uniós számítógépes rendszerben elvégzendő feladatok az adófelfüggesztési eljárás keretében elvégzendő feladatokhoz hasonlóan történnek (e-EKO kiállítása, továbbítása, átvételi elismervény kiállítása, továbbítása, üzemszünet, stb.).

58. §-hoz

59. §-hoz

Ha a jövedéki engedélyes kereskedő az adott hónapban másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal belföldre történő szállítását nem végezte, azaz nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, nem kell adóbevallást benyújtania.

60. §-hoz

A folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell a kisüzemi sörfőzdék közötti, kedvezményes adómérték alkalmazása melletti együttműködés lehetőségét.
A 2020/262 (EU) irányelv átültetésével összefüggésben a NAV automatikusan módosítja, kiegészíti az érintett engedélyeket a szabadforgalomba bocsátott, másik tagállamba irányuló kereskedelmi célú szállítások lehetőségével.
Átmeneti rendelkezés a 2020/262 (EU) irányelv átültetendő szabályainak 2023. február 13-i hatályba lépésekor úton lévő szállítmányok sorsának rendezése érdekében.

61. §-hoz

A jövedéki törvény jogharmonizációs záradékának kiegészítése.

62. §-hoz

a) A mentesített szervezetek köre kiegészül a KBVP mentességre jogosultak körével.
b) A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében a fogalomhasználat pontosítása.
c) A papír alapú EKO-t felváltó e-EKO miatt szükséges módosítások.
d) A 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban a szabálytalan importálás fogalmát felváltja a szabálytalan behozatal fogalma.
e) A Magyar Honvédségre vonatkozó speciális adó-visszaigénylési szabály kiegészül a KBVP mentességi esetkörrel.
f) A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében szükséges pontosítás. Jövedéki termék adóraktárban az adófizetési kötelezettség keletkezéséig az előállítás és tárolás mellett birtokolható is.
g) A továbbiakban az adóraktár kizárólag a belföldre történő szabadforgalomba bocsátáskor alkalmazott szállítólevélről küld a 24. § szerinti adatszolgáltatásában adatot a NAV részére, mivel a tagállami kereskedelemben kötelezően e-EKO-t alkalmaz, melyről a NAV-nak rendelkezésére áll az ellenőrzéshez szükséges információ.
h) A szabadforgalomba bocsátott, tagállamok közötti kereskedelmi célú szállítások uniós számítógépes rendszer alá vonásával a kisüzemi bortermelőnek az adózott termék feladása előtt is nyilvántartásba kell vetetnie magát a NAV-val.
i) A 2020/262 (EU) irányelvre történő hivatkozás átvezetése.
j) A jövedéki termék KN-kódját és az engedély számát csak belföldi termékértékesítés esetén kell a jövedéki engedélyesnek a számlán feltüntetni.
k) A NATO haderők szárazföldi járműveinek kiszolgált repülőgép-üzemanyag esetében is alkalmazandóak a speciális kiszolgálási szabályok.
l) A KBVP mentességnél a szárazföldi katonai járműveknek kiszolgált repülőgépüzemanyag esetében szintén alkalmazandóak a speciális kiszolgálási szabályok.

63. §-hoz

a) A 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban a vámfelfüggesztés fogalma kivezetésre kerül.
b) Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzése esetén megszűnik az adóügyi képviselő megbízására vonatkozó kötelezettség.
c) Az EKO a továbbiakban kizárólag elektronikus formában állítható ki.
d) A Jöt. 9. § (1) n) pontja miatt szükségtelenné vált szabály hatályon kívül helyezése.
e) A harmonizált irányelv vonatkozó szabályainak az új horizontális jövedéki irányelvbe beépülése miatt szükségtelenné vált jogharmonizációs záradék hatályon kívül helyezése.

III. Fejezet

HELYI ADÓK

6. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

64. §-hoz

A hatályos szabályok szerint idegenforgalmi adómentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt tölt el legalább egy vendégéjszakát. A közszolgálati kötelezettség fogalmát a helyi adótörvény tartalmazza, s ide tartozik többek között a közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, ugyanakkor a felsorolás nem tartalmazza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. Ezért a helyi adótörvényben rögzített közszolgálati kötelezettség fogalma a Javaslat szerint kiegészül az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal.

IV. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADOK

7. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

65. §-hoz

Átmeneti rendelkezés, amely szerint a naptári évtől eltérő üzleti éves kockázati tőkealapkezelők, árutőzsdei szolgáltatók a pénzügyi szervezetek különadó kötelezettségének megszűntetését első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóévükre alkalmazzák.

66. §-hoz

Jogtechnikai módosítás a kockázati tőkealap-kezelők, tőzsde, árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettségének megszűntetésével összefüggésben.

67. §-hoz

Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége.

8. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

68. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó alapját. A juttatás a társasági adó mellett az energiaellátók jövedelemadójában is semleges módon valósítható meg.
A (2) bekezdéshez: A módosítási javaslat szerint a negatív jövedelemadó-alap elhatárolható és az adózó döntése szerint a keletkezését követő öt adóévben a pozitív adóalap csökkentésére felhasználható. A felhasználás legfeljebb a negatív adóalapra vonatkozó csökkentő tétel nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig terjedhet. Az elhatárolhatóság feltétele, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A negatív adóalapra vonatkozóan megfelelően alkalmazni kell a Tao. törvény 17. §-ában foglaltakat.

69. §-hoz

A (12) bekezdés: Átmeneti rendelkezés, amely szerint első alkalommal a 2020. adóévi negatív adóalap elhatárolására van lehetőség.
A (13) bekezdés: Átmeneti rendelkezés, amely szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatás, juttatás költségének, ráfordításának adóalapbeli elismertsége első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványról szóló törvény kihirdetésének napját követő ügyletekre áll fenn. Ezáltal a státusztörvény kihirdetését követő, de a Távhő törvény erre vonatkozó adózási rendelkezésének bevezetése előtti vagyonjuttatás, juttatás is levonhatónak minősül, azzal az energiaellátók jövedelemadója adóalapját nem kell megnövelni.

70. §-hoz

A Tao. törvény rövidítése a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz kapcsolódóan megjelenik a törvény jelenleginél korábbi rendelkezésében, ezért jogtechnikai módosításként a jelenlegi hivatkozás törlésére kerül sor

71. §-hoz

A negatív adóalap elhatárolásának lehetővé tételéből eredő jogtechnikai módosítás.

V. Fejezet

ILLETÉKEK

9. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

72. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a személyes illetékmentességben részesülők körét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, figyelemmel ezen alapítványok társadalmi hasznosságára, értékteremtő szerepére. A személyes illetékmentesség hozzájárul a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szervezeti, vagyoni és működési függetlenségének megőrzéséhez.
A személyes illetékmentesség feltétele - más szervezetekhez hasonlóan - az előző adóévi társasági adófizetési kötelezettség hiánya.

73. §-hoz

2021. január 1-jétől visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség illeti meg a vagyonszerzőt a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával történő lakásvásárlása esetén. Abban az esetben viszont, ha az illetékmentességre a vagyonszerző kizárólag megelőlegezett CSOK alapján vált jogosulttá, és a gyermekvállalás az arra vonatkozó határidő lejártáig nem teljesült, vagy a CSOK-ot a vagyonszerző gyermekvállalás teljesítése nélkül a határidő lejártát megelőzően bármely okból visszafizette, az állami adóhatóság utólagosan kiszabja a mentesség miatt ki nem szabott visszterhes vagyonátruházási illetéket.
Nem kell a hatályos szabályok szerint az illetéket pótlólag megfizetni, ha a vagyonszerző nem kizárólag megelőlegezett CSOK-ot vesz fel és annak visszafizetését rendelte el a hatóság vagy fizette azt vissza a vagyonszerző.
A hatályos szabály tehát egyfelől nem következetes, másfelől pedig visszaélésre ad lehetőséget.
A Javaslat ezért az illetékkijátszás megelőzése és a CSOK jogpolitikai céljainak maradéktalan érvényesülése érdekében kibővíti a visszterhes vagyonátruházási illeték utólagos kiszabásának eseteit. A jövőben a kapott támogatás visszafizetése (vagy visszafizetésének elrendelése) nemcsak a megelőlegezett, hanem valamennyi CSOK esetén feléleszti a vagyonszerző illetékkötelezettségét. A módosítás révén az állami adóhatóságnak az eddigi eseteken túl akkor is ki kell szabnia utólag az illetéket, ha a vagyonszerző a CSOK teljes összegét bármely okból visszafizeti vagy vissza kell azt fizetnie (pl. ha a vagyonszerző az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatta a lakást elidegeníti, a lakáscéltól eltérően hasznosítja vagy azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapít és emiatt a támogatást vissza kell fizetnie).
Fontos összefüggés azonban, hogy az utólagos illetékfizetési kötelezettség csakis akkor éled fel, ha a támogatott vagyonszerző a CSOK teljes összegét visszafizeti, azaz, ha a vagyonszerző a támogatást "csak" részben (pl. a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével csökkentett összegben) fizeti vissza, az állami adóhatóság nem szabhatja ki utólag az illetéket.
Nem változik ellenben az a 2021. január 1-jétől hatályos előírás, hogy amennyiben a vagyonszerző kizárólag megelőlegezett CSOK felhasználása miatt vált jogosulttá az illetékmentességre, és az előlegezett CSOK-ot a vagyonszerzőnek azért kell visszafizetnie, mert a gyermekvállalás teljesítése a CSOK-ban részesülő egészségi állapotára tekintettel hiúsult meg, az utólagos illetékkiszabásnak nincs helye.

74. §-hoz

A Javaslat értelmében a CSOK visszafizetése esetén megfizetendő illetékre vonatkozó rendelkezések - alkotmányossági és adóméltányossági megfontolások miatt - azokban az ügyletekben alkalmazandóak, amikor az illeték-kötelezettség (jellemzően a CSOK-kal való lakásvásárlásra vonatkozó szerződés aláírása) a módosító rendelkezés hatálybalépését (azaz a törvény kihirdetését követő 31. napot) követi.

75. §-hoz

Az (1) bekezdéshez:
A hatályos illetéktörvény szerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzését visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség terheli. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezőnek számít egy társaság, ha a rendelkezésre álló utolsó mérlege (vagy nyitómérlege) szerinti eszközei között legalább 75%-os arányban ingatlan található.
Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló utolsó mérleg (vagy kezdő vállalkozás esetén a nyitómérleg) eszközoldalán ingatlan nem vagy nem jelentős arányban található, ugyanakkor két mérlegkészítés között a társaság szerez ingatlant, akkor annak értékét a hatályos szabályok szerint nem kell figyelembe venni az arányszámításnál. Ezért - a következő mérlegkészítésig való vagyoni betét-eladás esetén - illetékkötelezettség akkor sem állapítható meg, ha az ingatlan-szerzéssel az eszközök értékén belül az ingatlanok aránya meghaladná a 75%-ot.
Ez a szabályozási környezet ugyanakkor azzal jár, hogy azt ki lehet játszani, visszaélésszerűen is lehet alkalmazni. Bár a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az adóhatóság ellenőrzés során érvényesítheti jelenleg is a nyilvánvaló jogsértő gyakorlat esetén és feltárhatja azt, az illetéket megállapíthatja, mégis indokolt törvénymódosítással elejét venni a hatósági és az esetleges bírósági eljárásnak.
Mindezen jogszerűtlen gyakorlat kizárása érdekében a Javaslat olyan tartalmú változtatást fogalmaz meg, miszerint két mérleg-készítés között (az illeték-kötelezettség, azaz a 75%-os részesedést elérő cégvásárlás napjáig) megszerzett ingatlan könyv szerinti értékével a korábbi (elfogadott) mérleg ingatlanai és összes eszköze értékét növelni kell, ha a társaság vagyoni betétjét eladják. Az eszközök között természetesen - mint azt a definíció felvezető szövege rögzíti - nem lehet figyelembe venni a pénzeszközöket, pénzkövetelést, az aktív időbeli elhatárolást, a kölcsönöket.
Az adóméltányosság ugyanakkor megköveteli, hogy amennyiben az illeték-kötelezettségig terjedő időszakban az ingatlanok állománya csökken (az ingatlant elidegenítik vagy megsemmisül) az ingatlanok és az említett eszközök állományát csökkenteni lehet.
Az is lehetséges, hogy a két mérlegkészítés közti időszakban, az illeték-kötelezettség napjáig más (nem pénzügyi) eszközök (például gépek, berendezések) állománya is változik, ami kihathat arra, hogy az eszközök mérleg szerinti értékében mekkora részt tesz ki az ingatlanok értéke. A Javaslat szerint e változást is figyelembe kell, lehet venni annak vizsgálata során, hogy a megszerzett vagyoni betét olyan társaságé, amelyik belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak számít az illeték-kötelezettség keletkezésekor.
A Javaslat szerint a korrekciót (a fentiek szerinti növelések és csökkentések együttes hatását), csak akkor kell, lehet alkalmazni, ha a társaság azok figyelembe vételével az illetékkötelezettség keletkezésekor belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság lenne, vagy éppenséggel megszűnne belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság lenni.
A Javaslat nem írja elő, hogy a korrekciót (a számításokat) - ha azoknak helye van, azaz azokat el kell végezni - miként, milyen dokumentummal kell alátámasztani. Ezért elfogadható az, ha közbenső mérleget készítenek vagy akár az is, ha a számítások során releváns főkönyvi számlákat az illeték-kötelezettség keletkezésének napjára zárják és az alapján állapítják meg az eszközök, ingatlanok könyv szerinti értékét.
A (2) bekezdéshez:
Az egyértelmű jogértelmezés érdekében a Javaslat világossá teszi, hogy az illetéktörvény alkalmazásában vagyonkezelő alapítványnak minősül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány is.

76. §-hoz

Lásd az 5. melléklethez fűzött indokolást.

77. §-hoz

Az 1. ponthoz: A Javaslat a szövegrész-cserével nyelvhelyességi pontosítást fogalmaz meg abban a mondatban, amelyben a szövegcsere szerepel.
A 2. ponthoz: A Javaslat - annak érdekében, hogy a vagyonszerző pontosan tisztában legyen azzal, hogy a CSOK-kal való lakásszerzés illetékmentessége a CSOK visszafizetése, illetve feltételeinek nem teljesítése esetén nem jár - rögzíti, hogy ezen illetékmentességről az állami adóhatóságnak fizetési meghagyást kell kiadnia. A fizetési meghagyás tartalmazza azt, hogy mekkora az az összeg, amelyet nem kell megfizetni a mentesség miatt, s egyben azt, hogy ennek az illeték-előnynek megfelelő összeg megfizetését az adóhatóság kiszabja, ha a vagyonszerző a CSOK-ot visszafizeti vagy annak feltételeit nem teljesíti.

78. §-hoz

Az 1. ponthoz: A Javaslat szerint megszűnik az Itv. hatályos 26. § (2g) bekezdésében a Korm. rendelet1-re és a Korm. rendelet2-re való hivatkozás. Ezért a Javaslat a rövidítést megfogalmazó szövegrészeket hatályon kívül helyezi.
A 2. ponthoz: A hatályos szabályok szerint az illeték-megállapításhoz való jog 5 éves elévülését a CSOK-kal vásárolt lakás illetékmentesség feltételeinek sérelme esetén annak a naptári évnek az utolsó napjától kell számítani, amely évben a vagyonszerző - saját elhatározásából - a CSOK-ot visszafizette vagy a hatóság a visszafizetést elrendelte. A Javaslat e rendelkezés módosítását az illetékfizetés feléledésére vonatkozó javaslat szerint változó szabályok miatt változtatja (hagyja el a "saját elhatározásából" szövegrészt).

VI. Fejezet

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

10. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

79. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: A módosítás - a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabállyal azonosan - a szakképzés kifutó rendszerében biztosítja a tanulószerződések figyelembevételét oly módon, hogy ne keletkezzen szociális hozzájárulásadó-fizetési kötelezettsége a munkáltatónak (kifizetőnek) abban az esetben, ha a tanuló gyakorlati képzésére az általa megkötött tanulószerződés keretében történő módon kerül sor.
A (2) bekezdéshez: A Javaslat biztosítja, hogy maradéktalanul megvalósuljon a kormány azon célkitűzése, hogy a nyugdíjas személyek kereső tevékenysége mentesüljön a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség és a szociális hozzájárulási adó alól.

80. §-hoz

81. §-hoz

A módosítás a szakképzési hozzájárulás kivezetésével a szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést munkáltatóként megkötő adóalany számára a továbbiakban a szociális hozzájárulási adóból biztosítja a korábban a szakképzési hozzájárulás kapcsán a bruttó kötelezettség tekintetében érvényesíthető kedvezmények igénybevételét. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulás adófizetésre törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik. A rendelkezés 2022. július 1-jétől lép hatályba.

82. §-hoz

A Szocho tv. 7. § (1)-(3) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett mezőgazdasági őstermelők részére adminisztrációs többletterhet jelenthet a 22. § (3) bekezdésében foglalt hatályos törvényi rendelkezés, mert az a személyijövedelemadóbevallás benyújtására kötelezi azokat az őstermelőket, akiknek egyébként a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint nem kellene az e tevékenységből származó bevétel nagysága miatt bevallást benyújtani. A módosítás az érintett őstermelők adminisztrációs terheinek csökkentését célozza és megteremti a két jogszabály közötti összhangot.

83. §-hoz

Átmeneti rendelkezések, amely rögzíti, hogy az 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja a törvény hatálybalépésének napjától juttatott jövedelem tekintetében alkalmazható.

84. §-hoz

Átmeneti rendelkezés, amely alapján a szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezményének bevezetésével összefüggésben rögzíti, hogy a tárgyhónapra és tárgyhónapot megelőző időszakokra jogszerűen igénybe vett adókedvezménynek minősül a korábban hatályos szabályok alapján megkötött és legalább hathónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az Szkt. 2022. június 30-án hatályos szabályai alapján jogszerűen igénybe vett kedvezmény is.

85. §-hoz

Az a) ponthoz: A VKF megállapodás ötödik lépésekén 2022. július 1-jétől fél százalékponttal 15 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.
A b) ponthoz: A 2018. december 31-ig hatályos Szocho tv. olyan jövedelemként nevesítette az álláskeresési támogatást, amely mentesült a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. A gyakorlatban a kifizetők jelenleg is így járnak el annak ellenére, hogy a hatályos Szocho tv. ezt a jövedelemtípust nem mentesíti a kötelezettség alól. Annak érdekében, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a 2019 január 1-jét követően kifizetett álláskeresési támogatás után sem visszamenőlegesen, sem a jövőre nézve ne merüljön fel sem a kifizető állami szervnek sem a támogatásban részesülő magánszemélynek szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége, a javaslat kiegészíti a kötelezettség alól mentesülő jövedelmek körét.
A c) ponthoz: Az egyéni vállalkozók átalányadózására vonatkozó adószabályok módosításával összefüggésben szükséges pontosítás
A d) és e) ponthoz: Pontosító szövegcserés módosítások.
A f) ponthoz: A módosítás alapján egységessé válik, hogy az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása során a tárgyhónap első napján érvényes összeget kell figyelembe venni.
A g) ponthoz: Egységesítési céllal, a többi kedvezmény alapjához hasonlóan került meghatározásra a megváltozott munkaképességű személyek után igénybe vehető kedvezmény alapja is.

86. §-hoz

A 2021. január 1-jén hatályba lépett családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján az őstermelők családi gazdaságának a tagjai csak mezőgazdasági őstermelők lehetnek, míg 2021 előtt a családi gazdaságban nemcsak őstermelőként, hanem egyéni vállalkozóként is részt lehetett venni. A jogszabályváltozás miatt okafogyottá vált az a rendelkezés, amely a családi gazdaságban egyéni vállalkozóként részt vevő tagok biztosítási jogviszonyát rendezte.

11. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

87. §-hoz

88. §-hoz

89. §-hoz

90. §-hoz

A Javaslat módosítja a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályait azzal összefüggésben, hogy átalakulnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. Az új szabályok értelmében az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó alól, így az átalányadózó egyéni vállalkozónak csak akkortól kezdve kell adóelőleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét. A Tbj. szabályai szerint viszont a járulékfizetés alapja a főszabály szerint az átalányban megállapított jövedelem, de a főállású vállalkozó esetében legalább a minimálbér. A családi járulékkedvezményt a jelenlegi szabályok alapján azonban csak az átalányban megállapított jövedelem terhére lehet igénybe venni, a minimálbér után nem Az átalányadózó főállású egyéni vállalkozónak az új adómentességi szabály miatt tehát egy ideig nem képződik olyan jövedelme, amely után a járulékkedvezményt érvényesíthetné. A Tbj. módosítása ezért lehetővé teszi, hogy az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig.

91. §-hoz

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján pedig az őstermelők családi gazdaságának a tagjai csak mezőgazdasági őstermelők lehetnek. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének tartama a Tbj.-ben szabályozott, amit nem befolyásol az, hogy a mezőgazdasági őstermelő egyedül vagy az őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi az őstermelői tevékenységet. A jogszabályváltozás miatt okafogyottá vált az a rendelkezés, amely az őstermelők családi gazdaságába belépő, illetve kilépő tagok biztosítási jogviszonyát rendezi.

VII. Fejezet

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

12. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

92. §-hoz

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatályos rendelkezései alapján, székhelyszolgáltatási tevékenységet kizárólag a kijelölt felügyeleti szervhez bejelentkezett személyek folytathatnak. E változást követik az Art. módosuló székhelyszolgáltatásra vonatkozó rendelkezései.

93. §-hoz

A módosítás az adóköteles tevékenység szünetelésének következményeit kiterjeszti az önálló bírósági végrehajtó végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamára.

94. §-hoz

Amennyiben adózó a felügyeleti szerv nyilvántartásában nem szereplő székhelyszolgáltatót jelent be, a NAV felhívja az adózót, hogy jelentsen be másik, megfelelő székhelyet, vagy vonja vissza a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését. Erre a módosítás azért ad lehetőséget, mert az esetek jelentős részében az adózók nem a székhelyszolgáltatással kapcsolatos szabályozásnak megfelelő székhelyszolgáltatási szerződést jelentenek be, hanem akár egyszerű, ingatlan bérletre vonatkozó szerződést. Ez esetben pedig nem indokolt másik, megfelelő székhely bejelentésére kötelezni az adózót, egyszerűen csak a téves székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentés visszavonása szükséges. Amennyiben az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, úgy adószámának törlésére kerül sor.

95. §-hoz

Indokolt a havi járulékbevallások adatkörének kibővítése, a kifizetett, az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak illetve, osztalékelőlegnek minősülő hozamáról szóló adatszolgáltatással. A NAV ezt követően rendelkezni fog azzal az információval, hogy a kifizető által bevallott osztalék összege az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztaléknak minősül-e, így az ilyen jövedelemmel érintett adózóknak az adóbevallási tervezetben kiajánlott szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelemadatot nem kell módosítaniuk.

96. §-hoz

A NAV a szakmai kamara adatszolgáltatásával szerez tudomást a szolgáltató állatorvosi tevékenység szüneteléséről és folytatásáról. Ugyanígy a módosítás előírja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatszolgáltatási kötelezettségét a végrehajtói szolgálat szüneteltetése esetére. Indokolt továbbá az önálló bírósági végrehajtói szolgálat és a szolgáltató állatorvosi tevékenység szünetelésének felsorolása a következménnyel járó tevékenység-szünetelések között.

97. §-hoz

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények az ügyfelektől átvett pénzeszköz ellenében elektronikus pénzt bocsátanak ki, melyet az ügyfél elektronikuspénz-számláján tartanak nyilván. A hatóságok eredményes működésének biztosítása érdekében az adatszolgáltatásra kötelezettek körének a kibővítése indokolt az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekkel.

98. §-hoz

Az adóigazgatási eljárásokban végzett adatmentések során, az érintett személyeknek, a tényállás tisztázásához nem szükséges személyes adata is az adóhatóság tudomására juthat. A módosítás ezen adatok kezelésére irányadó szabályokat nevesíti.

99. §-hoz

A módosítás az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrzési Rendszerbe bejelentett adatok adatkezelési határidejét rögzíti.

100. §-hoz

A szokásos piaci ár megállapítását az adózók jellemzően folyamatos teljesítésű ügyletekre kérik, amelyeknél az árat az üzleti év teljes eredménye alapján határozzák meg, és igazolják. A határozat teljes adóév vonatkozásában adható ki. Lehetővé válik a kérelem benyújtásakor még le nem zárt adóév esetén is, ezen adóév első napjára visszamenőleges hatállyal döntést hozni.

101. §-hoz

Az Art. XXIII. fejezetében szabályozott, a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatéríttetési jogának, Magyarországon történő érvényesítése során, az elektronikus levélcímen történő kapcsolattartás, az első fokú határozat utáni jogorvoslati eljárásban is lehetővé válik.

102. §-hoz

103. §-hoz

104. §-hoz

105. §-hoz

A módosítások a hatályos szabályokat a tartalmilag megfelelőbb szerkezeti egységekben állapítja meg ismét. változatlan tartalommal.
A módosítás emellett az adóhatóság pótlék számítás szabályait pontosítja, miszerint a késedelmi pótlék napi mértékét három tizedes jegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítania az adóhatóságnak.

106. §-hoz

A módosítás a felügyeleti szerv nyilvántartásában nem szereplő székhelyszolgáltató bejelentéséhez kapcsolódó jogkövetkezményként rögzíti, hogy amennyiben az adózó a NAV felhívására ellenére sem jelent be másik, megfelelő székhelyet, vagy vonja vissza a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését, adószámának törlésére kerül sor.

107. §-hoz

Szükséges átmeneti rendelkezés törvénybe iktatása annak érdekében, hogy az adóhatóság a székhelyszolgáltató bejelentését érintő módosítások hatálybalépése előtt bejelentett jogviszonyokat is felülvizsgálhassa. Az átmeneti rendelkezésben szereplő 3 hónapos határidő mind az adóhatóság mind az ügyfelek számára kellő időt biztosít a felkészülésre, és a fennálló jogviszonyok felülvizsgálatára.
Átmeneti rendelkezéssel szükséges egyértelművé tenni, hogy az EKAER bejelentések adatkezelésére vonatkozó szabályok a törvényjavaslat hatályba lépését megelőzően tett bejelentések adatai tekintetében is alkalmazandók, azzal, hogy az adatkezelés határideje a bejelentés eredeti időpontjakor kezdődik.

108. §-hoz

Az átmeneti rendelkezés alapján a gépjárműadó tekintetében a kerekítést megszüntető rendelkezést a 2022. január 1-jén induló eljárásokban is alkalmazni kell.

109. §-hoz

A módosítás a változás-bejegyzéssel érintett cégek esetében pontosítja azt az időpontot, valamint időszakot, amelyre nézve az állami adó-és vámhatóság az akadályhordozó személy tekintetében az akadály fennállását vizsgálja az adóregisztrációs eljárás során.
Technikai pontosítás, amely azt szolgálja, hogy mivel 2019. január 1-jétől az adóhatóság a bejelentést hivatalból teljesíti, így az egészségbiztosítási szerv napi frissítéssel, automatizáltan, közvetlenül hasznosítható formátumban kapja meg az adatokat. A biztosítási jogviszony megállapítására/törlésére irányuló határozatok átadására az előzőek alapján már nincs szükség, ezért indokolt a módosítás. A módosítás megszünteti továbbá az egészségbiztosítási szerv irányába a duplikációt.
A módosítás indoka, hogy a nyugdíjak szüneteltetését előíró, a kereseti korlátot korábban meghatározó szabály, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-a 2020. július 1-jétől hatályát vesztette, a NAV adatközlését befolyásoló keresetkorlátra vonatkozó szabályokat a fenti időponttól már kizárólag a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése tartalmazza.
A javaslat az előzetes ármegállapítási eljárásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatásköréből az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe helyezi, mely lehetőség teremt arra, hogy az adópolitikáért felelős miniszter a transzferárazás területén átfogó szakmai kontrollt tudjon gyakorolni a jogalkotási és hatósági funkciók ellátásán keresztül és hozzájárul ahhoz, hogy a szokásos piaci ár területén jobban érvényt lehessen szerezni a nemzetgazdasági érdek érvényesítésének, valamint fejleszteni a két-és többoldalú eljárásokat.

110. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések.
Mivel 2019. január 1-jétől az adóhatóság a bejelentést hivatalból teljesíti, így az egészségbiztosítási szerv napi frissítéssel, automatizáltan, közvetlenül hasznosítható formátumban kapja meg az adatokat. A biztosítási jogviszony megállapítására/törlésére irányuló határozatok átadására az előzőek alapján már nincs szükség.

111. §-hoz

Az Art. 3. mellékletének módosításáról szóló rendelkezés. A módosítás, a kerekítési szabályok alóli kivételeket bővíti, a gépjárműadóval, megteremtve ezzel a jogszabályok - Gjt. és Art. - közötti összhangot.

13. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

112. §-hoz

Az adóigazgatási eljárásokban végzett adatmentések során, az érintett személyeknek, a tényállás tisztázásához nem szükséges személyes adata is az adóhatóság tudomására juthat. A módosítással lehetővé válik az eljárás során, a személyes adatok törtöltetése céljából, az adatmentésekbe való betekintés.

113. §-hoz

A módosítás, az iratmegismerés korlátozását kiterjeszti a nyomozó hatóság által, az adóhatóság részére átadott iratokra is. Elkerülendő, hogy például egy nyomozóhatósági szignalizáció tartalmát, amely részletesen ismertetheti a bűnügyi adatokon alapuló adóelkerülés részleteit, az Air. által biztosított iratmegismerési jog alapján a bűncselekményt elkövető személy gyanúsítottként történő kihallgatását megelőzően megismerhesse.

14. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

114. §-hoz

Az adóhatóság akár hivatalból, akár kérelemre rendeli el a végrehajtási eljárás felfüggesztését, a végzés ellen az adózók nem élnek jogorvoslattal, ezenfelül a felfüggesztés tartama alatt az adóhatóság további végrehajtási cselekményt nem foganatosít a felfüggesztéssel érintett összegre. Erre tekintettel a normavilágosság követelménye megkívánja, hogy a szakasz ne csupán a felfüggesztést elrendelő, hanem a felfüggesztés tárgyában hozott bármely végzés esetében is alkalmazható legyen.

115. §-hoz

Az ideiglenes biztosítási intézkedés, valamint a biztosítási intézkedés elrendelése idején az adóhatóság még nem rendelkezik az Avt. 29. §-a szerinti végrehajtható okirattal, ezért indokolt ezen eljárásokban az adatok beszerzését lehetővé tenni a végrehajtható okirat rendelkezésre állása előtt.

116. §-hoz

A külföldi követelés kezelésről szóló alcím és az Avt. 37. szakaszának újrafogalmazása abból a célból, hogy az megfeleljen hazánk EU tagságából fakadó kötelezettségeinek és lehetőségeinek, egyéb nemzetközi egyezményekben való tagságának, az Avt. 7. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti adók tekintetében.

117. §-hoz

A módosítás alapján a zárolni elmulasztott összeg 50 %-ig,de legfeljebb 10 millió forintig lesz szankcionálható a zárolást elmulasztó (késve teljesítő) hitelintézet.

118. §-hoz

A meghatározott cselekmények végrehajtása körében, a módosítás lehetővé teszi, a jogszabályban kijelölt központi beszerző szerv bevonását is, az eljárások hatékonyabbá tétele érdekében.

119. §-hoz

Az Ákr.-en alapuló meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló eljárások túlnyomó többsége különböző hatósági okiratok (jellemzően: lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vezetői engedély, forgalmi engedély, forgalmi rendszám) leadására irányul. Ezen és az ehhez hasonló eljárásokban (ahol közreműködő szervezet igénybevétele nem indokolt) a NAV az adóst az önkéntes teljesítésre felszólítja, vele szemben két alkalommal bírságot szab ki, valamint megkísérli a helyszínen foganatosítani (okiratok esetében felkutatni és átvenni) azokat. Ha mindezen eljárási cselekmények eredménytelenek maradnak, egyéb hatósági eszköz hiányában az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében indokolt a végrehajtás megszűntetése. Ugyanígy, indokolt megszüntetni azon a meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló eljárásokat is, amelyeket a kötelezett csak személyesen végezhet el, és az eljárás eredménytelen az adóhatósági felszólítás és bírságolás ellenére is.

VIII. Fejezet

VÁMIGAZGATÁS

15. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

120. §-hoz

2021. július 1-jétől a 22 EUR összeghatárt el nem érő import küldemények áfamentessége megszűnik, ezekre az árukra is vám-árunyilatkozatot kell majd benyújtani. Ez a vámhatóság (NAV) ügyfelei (különösen a Magyar Posta Zrt. és a gyorspostai szolgáltatók) által benyújtandó vám-árunyilatkozatok számának jelentős növekedését fogja eredményezni. Az ügyfelek úgy próbálnak megbirkózni ezzel a kihívással, hogy nemzetközi informatikai rendszereikből automatizáltan, változtatás nélkül vennék át a benyújtandó vámárunyilatkozatokhoz szükséges adatokat. Az említett nemzetközi informatikai rendszerekben az árumegnevezés általában nem magyarul, hanem - jellemzően - angol nyelven áll rendelkezésre. A magyar nyelv kötelező használata olyan terhet róna az említett ügyfelekre, ami jelentős mértékben megnehezítené az új rendszerre történő átállást, illetve versenyhátrányba hozná őket az Európai Unió más tagállamában működő gazdálkodókkal szemben. A javasolt könnyítést kizárólag egy körülhatárolt forgalomban, a 150 EUR belső értéket meg nem haladó, ún. kis értékű küldeményekre benyújtható, csökkentett adattartalmú árunyilatkozatok esetében indokolt biztosítani. Nem indokolt ugyanakkor bármely idegen nyelv használatára biztosítani a lehetőséget, hiszen egy ilyen szintű rugalmasság nem indokolt a nemzetközi trendekre figyelemmel, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a nemzetközi kereskedelemben és az azokat támogató informatikai rendszerekben az angol nyelv használata az uralkodó. Az angol nyelvtől eltérő, esetlegesen nem is latin betűket használó idegen nyelv használatának biztosítása - az Európai Unió pénzügyi érdekeinek, az Unió és lakosainak védelmét biztosítani hivatott - kockázatkezelési szempontból is aggályos lenne.

121. §-hoz

122. §-hoz

123. §-hoz

A kizárási indítvány elbíráláshoz 8 napos határidőt rendel a vámjogszabály. A gyakorlatban azonban e 8 napos határidőn belül nem lehet a végzést meghozni (pl. igazolási kérelem, kizárási indítvány elbírálása), mert a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges a tényállás tisztázása, többek között más hatóság vagy más szerv (posta) megkeresése, vagy akár az ügyfél hiánypótlásra felhívása. A módosítás által a 8 napos határidő 30 napra növekszik, amely elégséges ügyintézési időtartamot biztosít az eljáró szerv részére. A módosított időtartam analóg módon kerül alkalmazásra az igazolási kérelem és kézbesítési kifogás elbírálása esetén is.

124. §-hoz

A módosító javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a készpénzkezeléssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok végrehajtása a jelenlegi gyakorlattól eltérően ne manuális módon -kézzel kiállított nyugta-ellennyugtával - hanem a vámhatóság informatikai rendszere által támogatva történjen. A "bírság megfizetésének tényét igazoló nyugta" jelenleg a készpénz átvételére a vámhatóság által használt ún. "nyugta-ellennyugta" nyomtatványt jelöli. A módosítás által a vámhatóságnak a vámigazgatási bírság készpénzben történő bevételezése esetén nem kell kézírással nyugtát kitöltenie, hanem egy igazolás kerülne elektronikusan előállításra és kinyomtatásra a vámhatósági informatikai rendszerből, gyorsítva ezzel az Európai Unió külső határain lefolytatott bírságkiszabási eljárásokat.
A javaslat második része azt a célt szolgálja, hogy amennyiben az ügyfél rendelkezik Magyarországon bankszámlával (honosságtól függetlenül), akkor az azonnali fizetés szabályai alkalmazhatóak legyenek a gyorsított eljárásban kiszabott vámigazgatási bírság megfizetésére is. A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14) MNB rendelet szerinti azonnali átutalások - a MÁK által előzetesen megküldött pénzforgalmi adatok alapján - néhány percen belül beérkeznek a kedvezményezett államháztartási számlára (adónemre). Ebben az esetben a készpénzes teljesítéssel ellentétben nyugta kiállítására nem lesz szükség, mivel mind az állami adó- és vámhatóság, mind az ügyfelek által lekérdezhetőek lesznek az adószámlára könyvelt, illetve könyvelésre váró, azonnali átutalással teljesített befizetések. A NAV adminisztrációs terheit csökkenti, illetve a papírmentes ügyintézést szolgálja, ha fentiek okán kizárólag az ügyfél kérésére történik meg az igazolás kinyomtatása és átadása.

125. §-hoz

A módosítás rögzíti, hogy a kézbesítési kifogást elutasító elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

126. §-hoz

A szövegcserés módosítások által módosításra kerül a vámjogszabályok szerinti gyorsított eljárás 50 000 forintos értékhatára, amely 100 000 forintra emelkedik. Ennek lényege, hogy gyorsított eljárás akkor indítható, ha a gyorsított eljárással érintett jogsértés eredményeként keletkező vámhiány a 100 000 forintot nem haladja meg. E felett normál vámigazgatási eljárás keretei között jár el a vámhatóság. Az értékhatár emelés által a jogsértéssel érintett ügyek gyors és hatékony elintézése várható.
A fellebbezés első fokú hatóság általi elutasításának formájáról jelenleg a vámjogszabályok nem rendelkeznek. Mivel az elsőfokú hatóság nem érdemben dönt a fellebbezés tárgyában, indokoltnak tartjuk a rendelkezések kiegészítését, egyértelművé téve, hogy a vámhatóságnak végzés formában kell erről döntenie, nem pedig határozattal.
További módosítás, hogy a vámhatóság a saját döntés felülvizsgálata során ne csak a jogsértő határozatait, hanem a végzéseit is felülvizsgálhassa. A hatályos jogszabályi környezet jelenleg csak a jogsértő határozatok felülvizsgálatát teszi lehetővé.

IX. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

127. §-hoz

Az alacsonyabb, illetve magasabb munkakör meghatározása során indokolt a szervezeti hierarchiában betöltött szintet is figyelembe venni, figyelemmel arra, hogy az alapilletmény szintje eltérő a területi, illetve a központi szervek esetében.

128. §-hoz

A nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakör esetén, amennyiben az ellenőrzés kockázatot állapít meg, a pénzügyőrt a munkaköréből fel kell menteni, de számára felajánlható olyan egyéb munkakör, amely nem kötött nemzetbiztonsági ellenőrzéshez. Ez esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzését meg kell kezdeni, azonban ennek időtartamára a pénzügyőrt a munkavégzés alól mentesíteni kell. Erre az időszakra a pénzügyőr a távolléti díjának felére jogosult, tekintettel arra, hogy önhibáján kívül ugyan, de munkát nem végez.

129. §-hoz

Indokolt a felmentési időre járó illetmény és a felmentési idő munkavégzési kötelezettség alóli mentesítési idejére járó távolléti díj intézményének összehangolása két jogszabályhely harmonizálásával. A 47. § (9) bekezdése a felmentési időre járó illetményről szól, de nem tesz említést a felmentési idő munkavégzési kötelezettség alóli mentesítési idejére járó távolléti díjról. A 142. § (2) bekezdése a távolléti díjról szól, de nem tesz említést a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel járó idejére fizetendő illetményről.

130. §-hoz

Méltánytalan a foglalkoztatottra nézve, ha egy egyoldalúan kiadott munkáltatói intézkedéssel csökkenthető az alapilletménye indokolás nélkül. A NAV szervek közötti átrendelés különösen központi szerv állományából területi szerv állományába jelentős alapilletmény csökkenést eredményezhet, a módosítás ezt kívánja elkerülni.

131. §-hoz

A módosítás alapján a 12 és 24 órás szolgálatban foglalkoztatottak esetén a munkaközi szünetet a munkaidő részeként kell biztosítani.

132. §-hoz

133. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy a NAV-nál a gazdálkodási feladatok központosítottan kerülnek végrehajtásra, így minden írásbeli felszólítást a Gazdasági Ellátó Igazgatóság készít elő és küld ki, és nem a munkáltatói jogkör gyakorlója.

134. §-hoz

A céljuttatás tekintetében nem kizárt, hogy más jogállási norma alapján is kaphat NAV foglalkoztatott célfeladatot vagy célhoz köthető feladatot. A módosítás ennek teremti meg az alapját a NAV jogállási törvényében.

135. §-hoz

Főszabály szerint a szolgálati jogviszony megszüntetésével összefüggő munkáltatói intézkedéssel szemben benyújtott keresetnek nincs halasztó hatálya. Kivételt jelent ez alól a teljesítményértékelés alapján hozott, jogviszony megszüntetése iránti döntés, amely kivételt indokolatlan fenntartani.
A gyakorlatban rendkívül nehezen kezelhető helyzetet eredményezhet ugyanis, ha a jogviszony-megszüntetés megkezdett folyamatát meg kell akasztani, fel kell függeszteni a bíróság jogerős döntéséig, amelyre sok esetben évekig kell várni.

136. §-hoz

Hivatkozások pontosítása.

137. §-hoz

A NAV Szjtv. 3. § (6) bekezdése az illetmény, illetve 161. § (2) bekezdése a távolléti díj tekintetében nem tartalmaz arra való utalást, hogy az átmeneti rendelkezések alapján, időleges jelleggel megállapított korrekciós díj az illetmény, illetve távolléti díj része lenne. Ez azt eredményezi, hogy pl. szabadság idejére járó távolléti díjnak - a jogszabály szó szerinti értelmezése szerint - nem része a korrekciós díj.

138. §-hoz

A teljesítményértékelés rendszerének átalakításához kapcsolódó szövegcserés módosítások.

139. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

X. Fejezet

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

17. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

140. §-hoz

A szerződés elszámolási egységére vonatkozó új szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed(het)nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok alkalmazása. Emiatt javasolt a jelenlegi előírás pontosítása annak érdekében, hogy sorozatgyártás esetén (pl.: gépipari, építőipari beszállítók esetében) ne kelljen kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.

141. §-hoz

Az uniós és hazai forrású fejlesztési támogatási pályázatoknál is egyre jellemzőbb az előleg alapú finanszírozás és az utólagos, akár több év elteltét követő elszámolás. Így ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy egyes megvalósított eszközök a támogatással történő elszámolás előtt üzembe helyezésre kerülnek és utánuk terv szerinti értékcsökkenés kerül elszámolásra, míg a hozzájuk kapcsolódó támogatási bevételek - az utólagos elszámolás miatt - csak az üzembe helyezést követően, akár több év múlva jelennek meg. Emiatt a támogatottnál egyik üzleti év veszteséges, míg a másik nyereséges lesz. Az összemérés elvének érvényesülése érdekében az ilyen esetekben is indokolt a dokumentáltan várhatóan a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztéseknél a támogatási bevétel időbeli elhatárolásának a lehetőségét biztosítani, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.

142. §-hoz

Lásd a 140. §-hoz kapcsolódó indoklást.

143. §-hoz

A javaslat az Európai Bizottság a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete egyértelmű végrehajtásának az elősegítését szolgálja. A javaslat a könyvvizsgáló véleményét követeli meg a független könyvvizsgálói jelentésben arra vonatkozóan, hogy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóinak az éves pénzügyi kimutatásai megfelelnek-e az Európai Bizottság 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletében (ESEF rendeletben) foglalt követelményeknek.

144. §-hoz

Gyakorlati tapasztalatok alapján egyre gyakrabban merülnek fel olyan esetek, amikor a beszámolóhoz úgy kerül könyvvizsgálói jelentés kibocsátásra, illetve ezt követően közzétételre, hogy arra a kibocsátó személynek, illetve cégnek nem volt jogosultsága. Tekintettel arra, hogy a beszámolóhoz jogszerűtlenül kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentések visszavonásáról a hatályos előírások nem rendelkeznek, indokolt a számviteli törvény előírásait ezzel kiegészíteni.

145. §-hoz

Jogharmonizációs klauzula.

146. §-hoz

A Javaslat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, amelyek szerint egyes rendelkezéseket már a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

147. §-hoz

A Javaslat tartalmaz több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezést. Ilyen javaslat többek között
- a know-how szellemi terméken belüli átsorolása, amely egyértelműsíti, hogy a know-how a titkosság révén jelent jogvédelmet;
- a helyesbítő számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások pontosítják, hogy számviteli bizonylatnak nem csak a számla minősül;
- az opciós díj aktiválási szabályának pontosítása, azzal, hogy az opciós díj nem minden esetben kerülhet teljes egészében aktiválásra.

148. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint nem csak az ellenérték arányában lehet megosztani az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, illetve le nem vonható hányadát. Mivel a bekerülési (beszerzési) érték tekintetében a közvetlen hozzárendelhetőség elsődleges követelmény, indokolt, hogy az egyéb módszerekkel történő megosztás esetén se legyen a bekerülési érték része az általános forgalmi adó megosztott le nem vonható hányada. Ezért a jelenlegi törvényi előírásból törölni szükséges az ellenérték arányában való megosztásra vonatkozó korlátozó utalást.
2018. január 1-jével megszűnt a nyilvántartásba történő felvétel során a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel való egyenértékűség vizsgálata. A törvényi rendelkezések között ugyanakkor az egyenértékűségre való utalás megmaradt, mivel a nyilvántartásban továbbra is szerepelnek azok a személyek, akik a korábban hatályos rendelkezések szerint egyenértékűnek minősített diploma alapján kerültek be a nyilvántartásba. Az, hogy az egyenértékűség vizsgálata megszűnt, de az arra való utalás megmaradt, számos esetben félreértésre ad okot a nyilvántartásba felvételüket kérelmezőknél. Ezért indokolt a törvényből minden - még meglévő - helyen törölni az egyenértékűségre való utalást. Természetesen akik korábban az egyenértékűség alapján kerültek a nyilvántartásba, azoknak ezen joguk - szerzett jogként - változatlanul megmarad.

18. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

149. §-hoz

A Kkt. hatályos rendelkezései indokolatlan megkötéssel szabályozzák (mintegy korlátozzák) a Kamara által lefolytatott hatósági eljárásokra vonatkozó elektronikus kapcsolattartás lehetőségeit. A Javaslat az elektronikus ügyintézés alkalmazásának a bővítését célozza, azonosan a közfelügyeleti hatóság eljárásaira már korábban előírt elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokkal.

150. §-hoz

A veszélyhelyzetre, valamint a digitális eljárások minél szélesebb körű alkalmazását célzó törekvésekre tekintettel a Kamara 2020 áprilisában lehetővé tette a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírását. Az azóta eltelt időszak azonban számos kérdést vetett fel az alkalmazás kapcsán. A Kkt. jelenleg nem tartalmaz - sem tiltó, sem megengedő - előírást az elektronikus aláírásra alkalmas eszközök használatával kapcsolatban. Az egyértelmű szabályozás és gyakorlat kialakítása érdekében indokolt a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásának lehetőségét törvényi szinten megerősíteni.

151. §-hoz

A nemzetközi gyakorlathoz igazodva, az oktatás konvergenciája és a kölcsönös elismerés okán javasolt az okleveles könyvvizsgálói képzés bemeneti feltételeként a nemzetközi számviteli ismereteket igazoló ACCA végzettséget is elfogadni.

152. §-hoz

A digitális eljárások minél szélesebb körű alkalmazását célzó törekvésekre tekintettel indokolt a Kkt.-ban az online küldöttgyűlés, valamint az elektronikus választások megtartását hosszú távon is lehetővé tenni, függetlenül a veszélyhelyzeti átmeneti jogszabályi rendelkezésektől.

153. §-hoz

Lásd a 152. §-hoz kapcsolódó indoklást.

154. §-hoz

A Javaslat a könyvvizsgáló jelölt névjegyzékbe történő felvételi követelményeinek a kiegészítését tartalmazza.

XI. Fejezet

NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

19. Az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

155. §-hoz

A módosítás egyértelműsíti, hogy az Art. és az Air. rendelkezéseit az Aktv.-el összefüggésben hogyan kell alkalmazni.

156. §-hoz

A Javaslat a DAC5 irányelvvel összefüggésben pontosítja, hogy az adóhatóság milyen körülmények között jogosult a tényleges tulajdonosi információkhoz hozzáférni, adatot igényelni.

157. §-hoz

Az Aktv. pénzügyi számlainformációcsere szabályaival összefüggésben, az ún. lakcím teszt alkalmazásában pontosítja a lakcím meghatározását.

158. §-hoz

A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a magyar megkeresett hatóság olyan követelés biztosítását is foganatosíthassa a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt, mellyel kapcsolatban az érdekelt féltől érkezett tájékoztatás szerint jogorvoslati beadványt terjesztettek elő a megkereső hatóság előtt, de ezen információt a megkereső hatóság még nem erősítette meg. Ugyanakkor a módosítás figyelemmel lenne arra a körülményre is, hogy ezen esetekben a fizetési kötelezettséget megállapító hatósági döntésben meghatározott teljesítési határidő már letelt, a végrehajtható okiratot már kiállították. A végrehajtási eljárás felfüggesztése miatt szükséges lenne megteremteni a lehetőségét a követelés biztosításának, ha annak későbbi kielégítése veszélyben van. A követelés kielégítésének veszélyeztetése számos végrehajtási ügyben indokolttá tenné az intézkedés megtételét a megkereső hatóság jogorvoslati beadvány beérkezéséről szóló visszaigazolásáig.

159. §-hoz

A nemzetközi vitarendezési eljárások egységes kezelése, az eljárások, valamint a magyar érdekérvényesítés hatékonyságának növelése érdekében a javaslat szerint a szokásos piaci ármegállapításhoz kapcsolódó vitarendezési eljárások a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átkerülnek a valamennyi egyéb adózással összefüggő vitarendezési eljárásban illetékes hatóságként eljáró adópolitikáért felelős miniszterhez. Ezzel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az előzetes ármegállapítási határozatok kiadása iránti eljárás is az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe kerül, azonban a szokásos piaci árhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat továbbra is az állami adó- és vámhatóság végzi.

160. §-hoz

A módosítás azt egyértelműsíti, hogy a Tanácsadó Bizottság elé nem terjeszthető kérelem a jogorvoslat benyújtásra nyitva álló időszakban sem.

161. §-hoz

A Tanácsadó Bizottság működési szabályzatában rendezendő kérdés hogy a hatóságok megállapodnak a ténybeli kérdésekről, ezt pontosítja a módosítás.

162. §-hoz

A módosítással a jogszabály tartalmazza azt a fordulatot, hogy a külföldi illetékes hatóságokat értesíti a Tanácsadó Bizottság arról, ha döntést hozott megalakulását követő 6 hónapon belül.

163. §-hoz

164. §-hoz

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények iratmegőrzési kötelezettségét szabályozza.

165. §-hoz

A módosítás célja, hogy a végrehajtási küszöbérték alatti követelésekre is befogadható legyen behajtásra irányuló megkeresés. E megkeresések többnyire célzottan a HÉA visszaigénylések visszatartására irányulnának, ahol végrehajtási költségvonzat nem merülne fel, illetve megnyitja a lehetőségét a jelenlegi MOSS rendszerben, a jövő évtől pedig az OSS rendszerben regisztrált külföldi adóalanyok 1500 EUR alatti hátralékának a behajtására.
A módosítással a nemzetközi vitarendezési eljárások egységes kezelése, az eljárások, valamint a magyar érdekérvényesítés hatékonyságának növelése érdekében a javaslat szerint a szokásos piaci ármegállapításhoz kapcsolódó vitarendezési eljárások a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átkerülnek a valamennyi egyéb adózással összefüggő vitarendezési eljárásban illetékes hatóságként eljáró adópolitikáért felelős miniszterhez. Ezzel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az előzetes ármegállapítási határozatok kiadása iránti eljárás is az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe kerül, azonban a szokásos piaci árhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat továbbra is az állami adó- és vámhatóság végzi

166. §-hoz

Lásd a 7. melléklet indokolását.

XII. Fejezet

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

20. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

167. §-hoz

168. §-hoz

A módosítás következtében a Nemzeti Tehetség Program mint az Szftv. szerinti kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozatok visszavonásig lesznek érvényesek. Továbbá így az Szftv. 4/A. § (1) bekezdésben meghatározott technikai számos kedvezményezetti kategória javára felajánlható 1%-os rendelkező nyilatkozatok kezelése egységessé, a felajánlás menete és a NAV tájékoztatói is egyszerűbbé, átláthatóbbá válnak. Első alkalommal a Programra 2021-ben benyújtott nyilatkozatokat veheti figyelembe a NAV mint visszavonásig/módosításig érvényes nyilatkozatokat.

21. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

169. §-hoz

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása, a háztartási alkalmazottakkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség pontosítását tartalmazza.

22. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

170. §-hoz

Az állami adó-és vámhatóság számára szükségesek a székhelyszolgáltatók nyilvántartásával kapcsolatos adatok, az adózók által bejelentett székhelyek ellenőrzése céljából.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Hatályba léptető rendelkezések

171. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

24. Az Európai Unió jogának való megfelelés

172. §-hoz

A Javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti.

1. melléklethez

1. Az Szja tv. új rendelkezése alapján a köztársasági elnök által létrehozott klímavédelmi alapítvány által meghirdetett ösztöndíj és támogatási programok keretében biztosított juttatások mentesülnek az adókötelezettség alól. Szintén a köztársasági elnök által alapított alapítvány segíti a COVID-19 vírus által okozott járványhelyzetben elhunyt szülők árván maradt gyerekeit is, amely kiemelten fontos társadalmi kötelezettség. A nehéz helyzetbe került családok részére adandó támogatás szintén mentessé válik a személyi jövedelemadó kötelezettség alól.
2. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet alapján a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók részére az elhelyezkedésének első hat hónapjára a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékának megfelelő összegű munkavállalást ösztönző támogatás adható. A hasonló célt szolgáló, a közfoglalkoztatottak részére nyújtható elhelyezkedési juttatás az Szja tv. 1. számú melléklet 4.30. pontja alapján adómentes, ezért indokolt az új típusú támogatás adómentes jogcímként való nevesítése.
3. Az új 4.48. pont alapján az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó szabályozás egyszerűsítésével összefüggésben mentesül a személyi jövedelemadó alól az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.
Az új 4.49. pont alapján évi 12 000 kWh értékesített villamos energia mennyiségig mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosai/üzemeltetői), ha a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény alapján aktív felhasználóként vagy energiaközösség tagjaként szereznek villamos energia értékesítéséből származó bevételt. Az évi 12000 kWh mennyiség lefedi egy átlagos felhasználó éves villamos energia mennyiségét még az esetben is, ha villamos energia alapú fűtési rendszer kerül kiépítésre. Az adómentességgel kapcsolatos kiegészítő szabályokat az Szja tv. 1. számú melléklet 9.9. alpontja tartalmazza.
4. 2021. március 1-jétől meghatározott feltételek fennállása esetén az álláskereső részére mobilitási támogatás címén lakhatási támogatás és utazási támogatás állapítható meg a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet alapján az eddigi lakhatási támogatás helyett. A rendelkezés az új támogatási forma adómentességéről rendelkezik.
5. A javaslat a kifizető által a magánszemélynek biztosított kerékpár magáncélú használatának adómentességéről rendelkezik. Kerékpárnak a hagyományos, emberi erővel hajtott és a legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár minősül.
6. Az 1. számú melléklet 4.49. pontjában meghatározott adómentességhez kapcsolódó kiegészítő rendelkezések, amelyek a kifizető és a magánszemély kötelezettségeit rögzítik.

2. melléklethez

1-2. Koherencia zavart megszüntető rendelkezések.

3. melléklethez

Az 1. ponthoz: A Javaslat a kifizető által a munkavállalóknak és más a vállalathoz kapcsolódó magánszemélyeknek biztosított kerékpár átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költséget, ráfordítást a társasági adóalapban minden esetben levonhatóvá teszi. Ide tartozik a cég tulajdonában álló, vagy által bérelt, lízingelt, illetve bármilyen konstrukcióban a cég rendelkezésére álló kerékpár, továbbá a vállalati kiadások terhére a magánszemélynek bármilyen jogi megoldással ingyenesen tulajdonba juttatott kerékpár, amelyet az érintett magánszemély kizárólag magáncélra, vagy az üzleti cél mellett magáncélra is használhat, annak megtérítése nélkül. A javaslat szerinti rendelkezés a hagyományos, emberi erővel hajtott és a legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített, pedállal hajtott, kétkerekű kerékpárra vonatkozik. Nem tartozik ide például a teljesen elektromos kerékpár, a roller, a segway. A munkavállalók által használt kerékpárok vásárlása, és a céges kerékpárflották használattal, üzemeltetéssel kapcsolatos költségei elszámolhatóak a társasági adóalapnál.
A 2. ponthoz: A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatás, ingyenes átadás kapcsán az eredmény terhére elszámolt összeg a társasági adóalapban elismert költségnek minősül. A levonhatóság akkor is fennáll, ha a juttatás közvetlenül az adózó és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány között történik és akkor is, ha a juttatást harmadik személy adja és harmadik személy vagyonjuttatását az alapító sajátjának ismeri el. Közvetett esetben az összes érintettre vonatkozik a levonhatóság. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatásra, ingyenes átadásra nem vonatkozik a Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontjának rendelkezése, így a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatással, ingyenes átadással összefüggésben sem a korlátozást, sem az adminisztratív szabályokat nem kell alkalmazni.

4. melléklethez

Az Egyesült Királyság az áfa alkalmazása tekintetében 2020. december 31-ét követően harmadik országokkal esik egy tekintet alá. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a belföldön felszámított áfa tekintetében csak viszonosság esetében illeti meg az áfa-visszatéríttetés joga. A Javaslat rögzíti a viszonosság tényét. Ugyanakkor a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló Megállapodáshoz csatolt Írország/Észak-Írország Jegyzőkönyv értelmében Észak-Írországban és ÉszakÍrországra a termékértékesítések tekintetében továbbra is az európai uniós jogot kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az Észak-Írországban letelepedett adóalanyok a termékbeszerzéseik kapcsán belföldön felszámított áfát továbbra is az uniós szabályok szerint igényelhetik vissza. Így a harmadik országban letelepedett adóalanyokra vonatkozó áfavisszatérítési szabályokat az észak-ír adóalanyok tekintetében csak a szolgáltatásnyújtások kapcsán kell alkalmazni.

5. melléklethez

Az 1. ponthoz:
A hatályos jogszabályok szerint a magánútlevél és második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali kiállításáért járó fizetési kötelezettségek jogalapját az Itv. 1. mellékletében rögzített illetéktételek, illetve a magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről szóló 69/2011. (XII. 30.) BM rendelet (BM rendelet) 1. melléklete szerinti pótdíjmértékek adják. Az Itv. 1. § (2) bekezdéséből következően a BM rendelet szerinti pótdíjat az illetéken felül kell fizetni.
Ugyanakkor az Itv. mellékletében lévő belső hivatkozás nem teljeskörű, illetve nincs összhangban az Itv. 1. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéssel, így annak kiegészítése szükséges az Itv. belső koherenciája érdekében.
Fontos összefüggés, hogy a fentiek okán a Javaslat szerinti módosítás csupán technikai pontosításnak minősül, célja, hogy kizárható legyen az esetlegesen felmerülő jogértelmezési nehézség és vita.
A 2. ponthoz:
A Javaslat pontosítja a belső hivatkozást (elhagyja az Itv. 2. melléklete II/9. pontjában a II. pontra utalást).

6. melléklethez

A módosítás megszünteti a kerekítés alkalmazását gépjárműadó tekintetében is.

7. melléklethez

Az 1. ponthoz
A módosítás az OECD-nek a pénzügyi számlainformációkra vonatkozó szabályozást érintő ajánlásait követi, melyek szerint a Jelentő Pénzügyi Intézményeknek kizárólag az "aktuális", vagyis naprakész lakóhely címet kell használniuk a lakcím szerinti teszt alkalmazása során.
A 2. ponthoz
A módosítás a jogalkalmazást segítő szövegpontosítást tartalmaz.
A 3. ponthoz
A módosítás az OECD azon ajánlását követi, mely szerint a Jelentő Pénzügyi Intézményeknek alkalmazniuk kell a Meglévő Jogalanyi Számláknál a körülmények megváltozására vonatkozó átvilágítási sztenderdet.
A 4. ponthoz
A módosítás a jogalkalmazást segítő szövegpontosítást tartalmaz.
Az 5. ponthoz
A módosítás az OECD azon ajánlását követi, mely szerint a Jelentő Pénzügyi Intézményeknek alkalmazniuk kell az Új Jogalanyi Számláknál a körülmények megváltozására vonatkozó átvilágítási sztenderdet.
A 6. ponthoz
A módosítás az OECD-nek a pénzügyi számlainformációkra vonatkozó szabályozást érintő ajánlásait követi, melyek szerint a Jelentő Pénzügyi Intézményeknek kizárólag az "aktuális", vagyis naprakész lakóhely címet kell használniuk a lakcím szerinti teszt alkalmazása során.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu