adozona.hu
T/15574. számú törvényjavaslat indokolással - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvénynek a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetése érdekében történő módosításáról
T/15574. számú törvényjavaslat indokolással - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvénynek a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetése érdekében történő módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik -
a) ha az adóalap nem haladja meg az 2,0088 millió forintot, az adóalap 0 százaléka,
b) ha az adóalap meghaladja az 2,0088 millió forintot, de nem haladja meg a 6 millió forintot, az 2,0088 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka,
c) h...
T/15574. számú törvényjavaslat indokolással - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvénynek a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetése érdekében történő módosításáról
2021. évi ... törvény A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvénynek a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetése érdekében történő módosításáról
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik -
a) ha az adóalap nem haladja meg az 2,0088 millió forintot, az adóalap 0 százaléka,
b) ha az adóalap meghaladja az 2,0088 millió forintot, de nem haladja meg a 6 millió forintot, az 2,0088 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka,
c) ha az adóalap meghaladja a 6 millió forintot, 478 944 forint és a 6 millió forintot meghaladó rész 25 százaléka."
2. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A társadalombiztosítási járulék mértéke 17 százalék."
3. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A befizetett társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 58,8 százalékot nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 32,4 százalékot egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,8 százalékot munkaerőpiaci járulék címén a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak naponta utal át."
4. §
Ez a törvény 2021. július 1-jén lép hatályba.INDOKOLÁS
Általános indokolás
A bérre rakódó terhek csökkentése fontos gazdaságpolitikai cél, ezt az LMP alapítása óta képviseli. A bér terheit csökkenteni, a tőke és a környezethasználat hozzájárulását növelni: ez az ökopolitikai irány az adórendszer átalakításában. Ez növeli azok jövedelmét, akik munkából élnek, és nem tőkéjük hasznaiból, egyúttal csökkenti a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, mert takarékosságra ösztönöz.A bérterhek csökkentésének sávosnak kell lennie, a kevesebbet keresőknek arányaiban is kevesebbet kell adózniuk, hogy egy méltányos újraelosztás is megvalósulhasson. A méltányos újraelosztás azokra terheli a közszolgáltatások fenntartásának nagyobb részét, akiknek a teherviselő képessége nagyobb; és csökkenti a jövedelmi különbségeket, ami egy egyenlőbb és összetartóbb társadalmat és közösséget hoz létre.
Ennek megfelelően az LMP egy többsávos, progresszív SZJA-t vezetne be, azaz igazságosan csökkentené a terheket: a kevesebbet keresőknél jobban, a többet keresőknél kevésbé.
A munkavállalói járulék csökkentése az LMP többkulcsos SZJA javaslatához kapcsolódik. A kormány korábbi járulékcsökkentéseivel szemben a munkavállalói, és nem a munkaadói járulékot csökkentené, mert az egyből és közvetlenül a munkavállaló nettó jövedelmét növeli. Ez alapvető elvi különbség: a Fidesz-kormány mindig a munkaadóknak, a multiknak és a nagyvállalatoknak akar kedvezni, rájuk bízza, hogy gyakorolnak-e kegyet, s a kedvezményből juttatnak-e a dolgozóknak is. Ezzel szemben az LMP a bérből élőknek kedvez, a munkavállalók oldalán áll ezen a téren is.
Az egészségügyi járulék csökkentésen nem befolyásolja az egészségügyi alap fenntarthatóságát, amit már eddig is jelentős részben adóból finanszíroztunk. Az LMP az alap forrásait összességében jelentősen emelné, erre minden évben a költségvetés tárgyalásakor módosító javaslatokat is teszünk.
Eddig a Fidesz szembe ment az igazságosság elvével: az egykulcsos SZJA bevezetése a magas keresetűeknek kedvezett, az adójóváírás kivezetése pedig az éhbérét dolgozókat büntette. Bizonyított, hogy az egykulcsos adó bevezetésének lényegében a két legfelső decilis volt a nyertese, azon belül is a nyereség túlnyomó része a felső 10%-nak (legfelső decilisnek) jutott.
A 25 év alattiak személyi jövedelemadójáról szóló törvényjavaslattal a Fidesz végre enged az igazságnak: elismeri, hogy az a helyes, ha kevesebbet keresők kevesebbet adóznak, a többet keresők többet: a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadója a tervek szerint kétsávos, azaz két kulcsos lesz: 0% az átlagbérig, és 15% az átlagbér felett.
Az LMP ennél jobbat és rendszerszerűbbet javasol: 3 kulcsos progresszív személyi jövedelemadó rendszert és járulékcsökkentést. Mindenkinek csökkenjen nullára az adója a minimálbér alatt. Azoknak is, akik ennél többet keresnek, a minimálbér összegéig ne kelljen adózniuk! Az e feletti jövedelemrész adózzon 12%-kal, ami még mindig alacsonyabb, mint a Fidesz jelenlegi 15%-a. A havi 500 ezer forint feletti jövedelmeket terhelje 25% SZJA. Mindez azt jelenti, hogy a havi 1 millió forint felett keresők fognak több adót befizetni, mint jelenleg. És ez így igazságos: a havi 1,7 millió forintot kereső államtitkárok igenis járuljanak hozzá havi 60 ezer forint plusszal a közkiadásokhoz. És az 5 milliót kereső jegybankelnök is adózzon 340 ezerrel többet.
Így a minimálbért keresők 26 700 forinttal többet vihetnek haza havonta. Az átlagos, medián bért - bruttó 300 ezer forint - keresők nettója 33 700 forinttal nőne. Még az bruttó 500 ezret keresők is jelentősen nyernének, 42 600 forintot.
Mindez a gyermekek után járó SZJA kedvezmény nélkül, amit az LMP megtartana, tehát akinek most jár, annak az adója még annyival csökken.
Részletes indokolás
1. §
A javaslat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt módosítja a többkulcsos személyi jövedelemadó sávos kialakítása érdekében.2. §
A javaslat - az egészségbiztosítási járadék 1,5%-os csökkentése érdekében - 17 %-ban határozza meg a társadalombiztosítási járadék mértékét.3. §
A javaslat úgy rendezi át az adóhatóság által a társadalombiztosítási és a munkaerőpiaci alapoknak továbbutalt járulékrészek arányát, hogy az az egészségbiztosítási járadék 1,5%-os csökkentését biztosítsa.4. §
Hatálybeléptető rendelkezés.