adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 7/2021. (III. 10.) BM rendelethez - Indokolások Tára 2021/37.
Végső előterjesztői indokolás a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 7/2021. (III. 10.) BM rendelethez - Indokolások Tára 2021/37.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 7/2021. (III. 10.) BM rendelet
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítását elsősorban az elmúlt években, az ingatlanárak vonatkozásá...
Végső előterjesztői indokolás a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 7/2021. (III. 10.) BM rendelethez - Indokolások Tára 2021/37.
Az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítását elsősorban az elmúlt években, az ingatlanárak vonatkozásában lezajlott jelentős mértékű változások, valamint a belügyi szervek állománymegtartó képességének növeléséhez kapcsolódó rendészeti érdekek indokolják.
Az 1. §-hoz és a 2. § (1) bekezdéséhez
A R. 4. § (1) bekezdésének kiegészítése útján bevezetésre kerül a lakástulajdon megszerzéséhez igénybe vett lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás összegének csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez adható hozzájárulás jogintézménye a honvédség állományának biztosított támogatáshoz hasonlóan.A 2. § (2), (4) és (6) bekezdéséhez
A módosítással az önerő minimális mértéke meglétének előírása megszűnik, mivel a fiatal végrehajtói állomány kereseti viszonyai nem teszik lehetővé, hogy a piaci lakásárakhoz viszonyítva 20%-os önerőt (6-10 millió forintot) takarítson meg. A munkáltatói támogatás célja, hogy vidéken a saját tulajdonú lakás megszerzése akár pénzintézeti hitel nélkül is elérhető legyen, a kiemelt városokban pedig a munkáltatói támogatás a piaci hitelhez mintegy önerőként szolgáljon, és csökkentse annak mértékét.Módosítja továbbá a tervezet a rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontját annak érdekében, hogy társasház építtetése esetén is megfelelően alkalmazható legyen az ott meghatározott feltétel, hiszen nyilvánvaló, hogy az 50%-os tulajdonrész nem a teljes társasház vonatkozásában értendő, hanem a külön tulajdonba kerülő lakás vonatkozásában, amely viszont csak a társasház nyilvántartásba vételét követően értelmezhető.
A 2. § (3), (5) és (7) bekezdéséhez
A módosítás célja annak biztosítása, hogy a támogatás valóban a dolgozó lakáshelyzetének rendezésére szolgál, hiszen a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként szerepel és abban életvitelszerűen lakik.A 2. § (8) bekezdéséhez
Szükséges a lakáscélú pénzintézeti kölcsön csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez igényelhető munkáltatói kölcsön feltételeinek szabályozása is, ezek a feltételek kerülnek beépítésre a módosítással.A 3. §-hoz
A munkáltatói kölcsön maximális mértékeként rögzített, legfeljebb 6 000 000 Ft-os összeg a jelenlegi ház- és lakásépítési árszínvonal mellett alacsony ahhoz, hogy hatékonyan biztosíthassa a személyi állomány méltányos lakhatási igényeit (egy átlagos panellakás ára ma Budapesten 30-45 millió forint). Az ingatlanépítés vagy -vásárlás céljából nyújtható munkáltatói kölcsön (5-5,5 millió forint) összege mellett az állomány kénytelen egyidejűleg jelentős összegű pénzintézeti hitelt is felvenni. A munkáltatói kölcsönösszeg mértékének megemelése építés, vásárlás esetén legfeljebb 20 millió forint (itt megjegyzendő, hogy a lakásvásárlás fogalmába jogilag az is beleértendő, ha az érintett tulajdonhányadot szerez), lakásbővítés esetén 20 millió forint, korszerűsítés és akadálymentesítés esetén 5 millió forint összegre fokozná a belügyi szervek állománymegtartó képességét, nagyban hozzájárulva a hivatásos életpályamodellhez kapcsolódó jogalkotói célok érvényesüléséhez.A 4. §-hoz
A dolgozó kérelmére a törlesztőrészlet csökkentésének vagy növelésének lehetővé tétele célszerű különböző élethelyzetekben (előléptetés, gyermekszületés, egyéb családi körülmények). Ez az intézkedés nem engedményt, hanem lényegében átütemezést jelent.A futamidő meghosszabbítása esetén is be kell tartani ugyanakkor a futamidő leghosszabb időtartamára vonatkozó rendelkezéseket. A rendelkezés alkalmazása esetén szükség lehet a pénzintézettel kötött szerződés módosítására is. Ha e körben a helyi lakásügyi szerv és a pénzintézet közötti megállapodás nem rendezi az ezzel járó költség viselését, akkor a szerződésmódosítás díja a dolgozót terheli. Ezt a törlesztőrészlet csökkentése melletti átütemezés esetén a dolgozónak mérlegelnie kell.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés a lakáscélú pénzintézeti hitel kiváltása megvalósulásának igazolását szabályozza a 11. § kiegészítésével.A 6. és 7. §-hoz
Indokolt a szolgálati idő utáni kedvezmény összegének növelése azzal az új feltétellel, hogy a kedvezmény a törlesztőrészlet összegét csökkenti és nem a futamidőt. Ez az állományt arra ösztönözheti, hogy ne akarja a kölcsönszerződést idő előtt megszüntetni.Munkáltatóváltás esetén a kölcsön új munkáltató által történő átvállalása vagy megfizetése esetén az egyösszegű teljesítés előírása célszerű.
A 8. §-hoz
A rendelet 24. §-a határozza meg a kölcsönkérelmek elbírálási sorrendjét, amelybe az új kölcsöncélt (a meglévő lakáscélú pénzintézeti kölcsön kiváltását, csökkentését) is indokolt szerepeltetni.A 9. §-hoz
A módosítás célja az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása.A 10. §-hoz
Az a)-c) pontok a piaci hitelek szokásos lejárati idejéhez igazodva módosítják a munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartamát (a futamidőt).A d) pont pontosítja a 10. § (4) bekezdését, egyértelművé téve, hogy a törlesztés felfüggesztésére a futamidő alatt csak egyszer kerülhet sor.
A g) és h) pont határidőt szab az eljárás egyes mozzanataihoz kapcsolódóan, gyorsítva az eljárást.
A 11. §-hoz
Az a) pont az eljárás egyszerűsítését szolgálja.A b) pont a 7. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével az általános szabályozástól való eltérés lehetőségét zárja ki a szubjektivitás mérséklése érdekében, különös tekintettel arra, hogy a munkáltatói támogatás célja elsősorban a dolgozó lakhatásának támogatása. Ha valaki eladta, elajándékozta a már tulajdonában álló lakását, az előnyösebb helyzetben van, mint akinek nincs vagy nem megfelelő a lakása. Az állami, önkormányzati tulajdonú lakásszerzés pedig jelenleg is jóval kedvezőbb feltételekkel történik, mint egy piaci forgalomban lévő lakás vásárlása, építése.
A 12. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.