adozona.hu
T/15395. számú törvényjavaslat indokolással - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról
T/15395. számú törvényjavaslat indokolással - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2021. évi XXXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) VI. Fejezete a következő alcímmel és 29/F. §-sal egészül ki:
"A 25 év alatti fiatalok kedvezménye
29/F. §
(1) A 25. életévét be nem töltött magánszemély (a továbbiakban: fiatal) az összevont adóalapját [29. §] a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első ...
T/15395. számú törvényjavaslat indokolással - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról
2021. évi XXXIV. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) VI. Fejezete a következő alcímmel és 29/F. §-sal egészül ki:"A 25 év alatti fiatalok kedvezménye
29/F. §
(1) A 25. életévét be nem töltött magánszemély (a továbbiakban: fiatal) az összevont adóalapját [29. §] a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
(2) A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó
a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],
b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme,
de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
(3) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára a 25. életéve betöltésének hónapja.
(4) Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni."
2. §
Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt."
3. §
(1) Az Szja tv. 48. §-a a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:"(3d) A 29/F. § (2) bekezdése szerinti jövedelmet juttató, adóelőleget megállapító munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját - a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezménye részben vagy egészben történő érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozata hiányában - jogosultsági hónaponként csökkenti a 29/F. § (2) bekezdése szerinti összeggel.
(3e) A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A fiatal a (3d) bekezdés szerinti nyilatkozatot - megjelölve abban azt az összeget, amelyre nem kéri a 25 év alatti fiatalok kedvezménye érvényesítését - akkor tesz, ha a nyilatkozat hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a fiatal a (3d) bekezdés szerint nem tesz nyilatkozatot, és a nyilatkozata hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a fiatal az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti-bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg."
4. §
(1) Az Szja tv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az adó mértékével [8. §] számított összeg, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is."
(2) Az Szja tv. 49. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Amennyiben a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi jogosultsági hónapban (hónapokban) megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőlegalapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a negyedév jogosultsági hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni."
5. §
Az Szja tv. a következő 101. §-sal egészül ki:"101. §
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló 2021. évi .... törvénnyel megállapított 29/F. §, 46. § (5) bekezdése, 48. § (3d), (3e) és (4a) bekezdése, valamint 49. § (1) és (8) bekezdése - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2021. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható első alkalommal.
(2) Munkaviszonyból származó jövedelem esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezések
a) a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
b) a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett bevétel adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal."
2. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
6. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (2) bekezdése a következő 7b. ponttal egészül ki:[Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
"7b. a természetes személy tekintetében az Szja tv. 29/F. §-a szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a) a születési idejét,
b) az Szja tv. 29/F. § (2) bekezdése szerint a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként,"
7. §
Az Art. 50. § (2) bekezdés 8. pontjában a "6. és 7. pont" szövegrész helyébe a "6-7b. pont" szöveg lép.3. Hatályba léptető rendelkezés
8. §
Ez a törvény 2022. január 1-jén lép hatályba.INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat a 25 év alatti fiatalok munkaerőpiaci részvételének, önálló életkezdésének és családalapításának elősegítése érdekében az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi 2022. január 1-jétől. A kedvezmény jogosultsági hónaponként a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset (2020. július hónapjára vonatkozóan ez 401 847 forintot jelent).Ezen indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzé kell tenni.
Részletes indokolás
1. §
A rendelkezés új alcímmel egészíti ki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szja tv.), amely rögzíti a 25 év alatti fiatalok kedvezményének alapját és mértékét, valamint meghatározza a jogosultság időszakát. Az új kedvezmény az összevont adóalapba tartozó, a (2) bekezdésben tételesen felsorolt jövedelmek tekintetben érvényesíthető, de legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára a KSH által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig, utoljára arra a hónapra, amikor a fiatal betölti a 25. életévét. Az új kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.2. §
A rendelkezés az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető által kiállítandó igazolás tartalmát bővíti ki a kifizető által érvényesített, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével.3. §
A rendelkezés az adóelőleget megállapító munkáltató, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető feladataként rögzíti, hogy a 25 év alatti fiatal adóelőleg alapját jogosultsági hónaponként automatikusan csökkentenie kell a fiatalt megillető kedvezmény összegével. Amennyiben a fiatal részben vagy egészben az éves adóbevallásában kívánja a kedvezményt érvényesíteni, erről külön nyilatkoznia szükséges.A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha ezen kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökkenne. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege családi járulékkedvezményként vehető igénybe, a társadalombiztosítási jogszabályok szerint.
Ha a fiatal jövedelme meghaladja a 29/F. §-ban meghatározott mértéket, de nem tesz a munkáltató, illetve a kifizető felé a kedvezmény mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőlegre vonatkozóan, a nyilatkozat hiányában keletkező különbözet 10 ezer forintot meghaladó része után 12 százalék különbözeti-bírság befizetési kötelezettség terheli.
4. §
A rendelkezés a fizetendő adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályt egészíti ki azzal, hogy az adóelőleg alapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével is csökkenteni kell, egyben megállapítja a kedvezmények érvényesítésének sorrendjét.A rendelkezés rögzíti továbbá az adóelőleg-alap megállapításának különös módját abban az esetben, ha az adóelőleg alap olyan önálló tevékenységből származó bevétel alapján képződik, amely után a fiatal maga kötelezett az előleg megállapítására, de a jogosultsága nem áll fenn a negyedév egészében és a kedvezmény alapja más módon nem állapítható meg.
5. §
A rendelkezés új átmeneti rendelkezéssel egészíti ki az Szja tv-t arra vonatkozóan, hogy a kedvezményt mely időponttól megszerzett, illetve - munkaviszony esetén - mely időszakra elszámolt vagy mely időponttól megszerzett jövedelmekre lehet először alkalmazni.6. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása meghatározza a kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódóan közlendő adatok körét.7. §
Szövegcserés módosítások.8. §
Hatályba léptető rendelkezés.