adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2021/32.
Végső előterjesztői indokolás a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2021/32.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a fogla...
Végső előterjesztői indokolás a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2021/32.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.) korszerű és átlátható módon, a munkaerőpiaci kihívásokhoz igazodóan keretszabályként állapítja meg a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokra és támogatásokra vonatkozó szabályokat azzal, hogy a részletes szabályok megalkotását kormányrendeleti szintű szabályozásra utalja.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet megalkotásával elérni kívánt közpolitikai cél, hogy az Fftv. felhatalmazó rendelkezése alapján a foglakoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások tekintetében korszerű, rugalmas és hatékony szabályozást adjon, mely alapján dinamikusabb és egyszerűbb foglakoztatást elősegítő szolgáltatási és támogatási rendszer jön létre.
A 2021. március 1-jén hatályba lépő Fftv. végrehajthatóságát biztosító Korm. rendelet a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fajtáira, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások nyilvántartásának szabályaira, a szolgáltatások nyújtására vonatkozó feltételekre és a szolgáltatások igénybevételének részletes szabályaira, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatások fajtáira és e támogatások nyújtására vonatkozó feltételekre, azok odaítélésének és megszüntetésének részletes szabályaira, valamint az állami foglalkoztatási szerv által nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályokat rögzíti.
A Korm. rendelet az első két fejezetben szabályozza a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket, majd a következő két fejezetben a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.
I. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások tekintetében a közös szabályokra vonatkozó fejezet tartalmazza az alábbiakat:
- a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás igénybevétele és az egyéni cselekvési terv,
- a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetek nyilvántartása,
- a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetként nyilvántartásba vett, foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által alapított közhasznú szervezetre vonatkozó különös szabályok,
- munkaerőigény bejelentése és nyilvántartása,
- a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások ideje alatt nyújtható pénzbeli juttatás.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás igénybevétele és az egyéni cselekvési terv alcímben szabályozásra kerülnek a szolgáltatást kérőként nyilvántartásba vehető személlyel szembeni elvárások, valamint a szolgáltatást kérő jogai és kötelezettségei is. A miniszter által az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint nyújtja a szolgáltatásokat.
Az egyéni cselekvési terv tekintetében alapvető rendelkezés, hogy a 651/2014/EU rendelet szerinti súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló (a továbbiakban: súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló) szolgáltatást kérővel és a 651/2014/EU rendeletben meghatározott hátrányos helyzetű munkavállaló szolgáltatást kérővel kötelező egyéni cselekvési tervet készíteni. Egyéb szolgáltatást kérő esetén az állami foglalkoztatási szerv felkínálja az egyéni cselekvési terv készítésének lehetőségét, de a szolgáltatást kérő dönt arról, hogy kéri-e.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetek nyilvántartását az a rendelkezés alapozza meg, miszerint az állami foglalkoztatási szerven kívül más szervezet foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást - ezen belül is csak információnyújtás vagy tanácsadás szolgáltatást - abban az esetben nyújthat az állami foglalkoztatási szerv szakmai programja alapján, amennyiben bejelentéssel nyilvántartásba veteti magát, és megfelel a Korm. rendeletben foglaltaknak.
A nyilvántartásba vett, foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet közül a miniszter által alapított közhasznú szervezetet az állami foglalkoztatási szerv Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált pénzügyi kerete terhére bevonhatja információnyújtás vagy tanácsadás szolgáltatás nyújtásába. Ekkor a miniszter által alapított közhasznú szervezet csak az állami foglalkoztatási szervre vonatkozó szabályok szerint - így az állami foglalkoztatási szerv szakmai programja szerint - nyújthat információnyújtás vagy tanácsadás szolgáltatást.
A foglalkoztató köteles az állami foglalkoztatási szerv részére a felmerült munkaerőigényt bejelenteni, amennyiben a foglalkoztatásra foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaviszony keretében kerülhet sor. A nem természetes személy foglalkoztató a bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény-bejelentési kötelezettség teljesítésének elősegítése érdekében kapcsolatot tart a foglalkoztatókkal. Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény bejelentés alapján a foglalkoztató részére munkaközvetítést végez, amelynek kapcsán a foglalkoztatóval egyeztetett szolgáltatást kérők tekintetében közvetítőlapot állít ki. Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigényen bejelentett állásokat nyilvánosságra hozza.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások ideje alatt, a szolgáltatást kérő kérelmére, amennyiben a szolgáltatás vagy szolgáltatások folyamatos igénybevételének időtartama legalább az öt napot eléri, álláskeresést ösztönző juttatásként pénzbeli juttatás állapítható meg, ha a szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv, vagy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetként nyilvántartásba vett, miniszter által alapított közhasznú szervezeten keresztül nyújtja, valamint a szolgáltatást kérő ellátással vagy jövedelemmel nem rendelkezik.
A Korm. rendelet a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fajtái között
- munkaközvetítés,
- információnyújtás,
- tanácsadás
szolgáltatást különböztet meg.
A munkaközvetítés csak az állami foglalkoztatási szerv által nyújtható foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásfajta. Ennek során az állami foglalkoztatási szerv a Korm. rendeletben meghatározottak szerint közvetíti a szolgáltatást kérőt a (munkaerőigényt bejelentett) foglalkoztató felé. Különösen fontos e tekintetben a szolgáltatást kérőnek az állami foglalkoztatási szervvel történő kapcsolattartási kötelezettsége és annak módja.
Az információnyújtás és tanácsadás szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerven kívüli szervezetek is végezhetik e Korm. rendelet szabályai szerint. A Korm. rendelet a szolgáltatások meghatározása mellett megadja a szolgáltatás nyújtásának tipikus módozatát is.
II. A foglalkoztatást elősegítő támogatások
A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályaiban meghatározásra kerül a támogatások nyújtásának módja, mely alapján az állami foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását elősegítő támogatást folyamatosan - mérlegelés nélkül, a költségvetési források rendelkezésre állása esetén -nyújtja. Az állami foglalkoztatási szerv a csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatást folyamatosan - az objektív feltételek fennállása esetén - nyújthatja.
Részletesen szabályozza a Korm. rendelet a munkaerőpiaci programokra vonatkozó előírásokat is, mivel a támogatás, amennyiben nem a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását segíti elő, vagy nem a csoportos létszámleépítés elkerülése vagy annak hátrányos következményei enyhítését célozza, csak munkaerőpiaci program keretében állapítható meg. Megyei és fővárosi munkaerőpiaci program esetében a miniszter egyetértése szükséges a kiíráshoz, mely az állami foglalkoztatási szerv honlapján történik. Több megyére kiterjedő vagy országos munkaerőpiaci programot a miniszter hirdet meg az állami foglalkoztatási szerv honlapján.
A Korm. rendelet rögzíti a munkaerőpiaci program tartalmát is, melyben csak objektív feltételek szerepelhetnek, így a támogatás megítélésekor mérlegelésre nincs lehetőség.
A szabályozás értelmében az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését célzó munkaerőpiaci programok kialakítását, végrehajtását, nyomon követését és felülvizsgálatát az állami foglalkoztatási szerv az érdekelt felekkel együttműködésben végzi. A munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervezeteivel mint érdekelt felekkel tartott egyeztetések az állami foglalkoztatási szerv által, álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését célzó megvalósított munkaerőpiaci programokra is kiterjednek, melynek keretében országos szinten egyeztetnek a tervezett álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését célzó munkaerőpiaci programokról, valamint azok megvalósítása során azok előrehaladásáról, nyomon követéséről és szükség szerint felülvizsgálatáról.
A támogatások igénybevételének feltételei alcímben meghatározásra kerülnek azok az alapvető kritériumok, amelyek figyelembevételével megállapítható a támogatás a foglalkoztató részére.
A támogatások nyújtására vonatkozó eljárási szabályok rögzítik, hogy a támogatás közigazgatási hatósági eljárás keretében nyújtható. Meghatározásra kerülnek a támogatások igénylésére vonatkozó illetékességi szabályok.
A támogatásokra vonatkozó pénzügyi szabályok alapján eltérő munkaerőpiaci program hiányában az utófinanszírozott támogatások a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből vagy európai uniós forrásból megvalósuló program keretében nyújthatók. A támogatás maximális összege álláskeresőnként, illetve foglalkoztatottanként - a tőketámogatást kivéve - a kötelező legkisebb munkabér 150%-a.
A támogatások állami támogatásként vagy de minimis támogatásként nyújthatóak.
Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum, és a munkaerőpiaci program eltérően nem rendelkezik, akkor a foglalkoztató kérelmére az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet. A Korm. rendelet ezen túl meghatározza a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás díjának fedezetét is.
A támogatások ellenőrzésének szabályai közt meghatározásra kerültek a támogatást ellenőrző szervek.
A foglalkoztatást elősegítő támogatások fajtái közt két, munkaerőpiaci programon kívül is nyújtható támogatás került meghatározásra:
- A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása esetében a foglalkoztató a munkabér 50%-ának megfelelő összegben kap támogatást. A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló a munkavállalásának ösztönzésére bérkiegészítést kap.
- A csoportos létszámleépítés enyhítését célzó támogatásban meghatározásra kerül a foglalkoztatónak adható csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás feltételei, mértéke, visszakövetelésének esetei. A csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatott szolgáltatás kérőként az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott szolgáltatást vehet igénybe, ha a felmondási idő alatt bejelentkezik az állami foglalkoztatási szervhez. A foglalkoztató részére a munkaközvetítésben nem kiközvetíthető, csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatott tekintetében foglalkoztatottanként bértámogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a foglalkoztatott számára, hátrányos következményei elkerülése érdekében.
Munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint adható támogatások:
- Bértámogatás, mely a munkahelymegőrzéshez vagy munkahelyteremtéshez nyújtható támogatás. A támogatásban részesülő foglalkoztatónak alapvetően továbbfoglalkoztatási kötelezettsége van. Az új munkahelyek teremtésénél nem kell alkalmazni a továbbfoglalkoztatási kötelezettséget, ha a támogatás mértéke a foglalkoztatott bérének 50%-át nem haladja meg, valamint az elsődleges munkaerőpiacra történő szocializáció érdekében meghirdetett munkaerőpiaci program esetén a tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25 év alatti foglalkoztatottak vonatkozásában.
- Mobilitási támogatás, amely a munkaerő mobilizálása érdekében adható lakhatási és utazási támogatás formájában.
- Munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása, amennyiben az álláskereső alkalmazásához vagy foglalkoztatott megtartásához képzés szükséges, a foglalkoztatónak a képzésre tekintettel támogatás nyújtható. Álláskereső képzéséhez is adható támogatás.
- Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás, melynél a legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartásba vett személy kérelmezheti az előfeltételek teljesülése esetén a vállalkozás elindításához tőkejuttatást és megélhetési támogatást.
A kormányrendelet célja a foglalkoztatók, a foglalkoztatottak, valamint az álláskeresők intenzívebb támogatása, a munkaerőpiac igényeire való gyorsabb reagálás az új szabályozási környezet megteremtésével. A kormányrendelet támogatja új munkahelyek teremtését, valamint elősegíti az álláskeresők munkaviszony létesítését és a munkaviszony megtartását, a változó munkaerőpiaci helyzethez történő alkalmazkodást.