adozona.hu
Végső előterjesztői indoklás a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egészségügyi és pszichológiai ellátással összefüggő kérdéseiről szóló 2/2021. (I. 14.) BM rendelethez - Indokolások Tára 2021/17.
Végső előterjesztői indoklás a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egészségügyi és pszichológiai ellátással összefüggő kérdéseiről szóló 2/2021. (I. 14.) BM rendelethez - Indokolások Tára 2021/17.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2/2021. (I. 14.) BM rendelet
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Jelen indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdése alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A rendelet hatálya a belügyminiszter irányítása alatt álló következő rendvédelmi szervekre terjed ki: általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Terrorelhárítási Kö...
Végső előterjesztői indoklás a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egészségügyi és pszichológiai ellátással összefüggő kérdéseiről szóló 2/2021. (I. 14.) BM rendelethez - Indokolások Tára 2021/17.
Jelen indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdése alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.Az 1-2. §-hoz
A rendelet hatálya a belügyminiszter irányítása alatt álló következő rendvédelmi szervekre terjed ki: általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Terrorelhárítási Központ, Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, büntetés-végrehajtási szervezet, a belügyminiszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.A rendelet legtöbb rendelkezése a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozik, azonban az egészségügyi alapellátás és a pszichológiai alapellátás szabályai a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazotti állományra is kiterjednek.
A rendelet egészségügyi és pszichológiai ellátásra vonatkozó rendelkezései a Hszt. 284. § (2) bekezdésére tekintettel a rendvédelmi szerv tisztjelöltjére, továbbá a Hszt. 259. § (1) bekezdés b) pontja alapján az egészségkárosodási ellátásban részesülőkre, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományából nyugállományba helyezettre is kiterjed.
A 3. §-hoz
A felülvizsgáló egység vezető orvosának feladatai rögzítésre kerülnek. A felülvizsgáló egység a rendvédelmi szervek egészségügyi alapellátásától, valamint az egészségi alkalmasságvizsgálatokat végző szervezeti egységeitől elkülönülő, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél működő szervezeti egység, melynek élén a vezető főorvos áll.A felülvizsgáló egység vezető főorvosának feladatai:
a) Az ideiglenes szolgálatképtelenség orvosi elbírálásának szakmai és gyakorlati kérdéseinek megvitatása érdekében konzultációs és ellenőrzési jogkör gyakorlása. Ez a jogkör az ún. 30 napos orvosi ellenőrző vizsgálathoz kapcsolódik. A 30 naponkénti ellenőrzés a szolgálatképtelenség megállapítására vonatkozik, az alapellátó orvos 30 napra jogosult az ideiglenes szolgálatképtelenséget megállapítani. Az alapellátó orvos ez irányú gyakorlatával kapcsolatosan konzultációs és ellenőrző szerepkör biztosítása indokolt a felülvizsgáló egység számára.
b) A hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagjának alkalmasságának felülvizsgálata. Ez a legfőbb feladat, maga a felülvizsgálati eljárás tartozik ide.
c) A baleset vagy betegség szolgálattal összefüggését megállapító eljárásban az orvosi szakvélemény elkészítése. A szakvélemény elkészítésére a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet szerint kerül sor.
d) A rendvédelmi egészségkárosodási ellátással összefüggésben két feladat szerepel a rendeletben:
- A Hszt. 225/A. § (2) bekezdése alapján a Becsületbíróság munkájában a hivatásos szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására alkalmatlanságot megállapító bizottság munkájában részt vevő orvos közreműködik. A feladat nem új, a Hszt. tartalmazza, itt csak utalás történik a szabályozásra.
- A Hszt. 82/C. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó, megváltozott egészségi állapotú alkalmasságának felülvizsgálata esetében a munkára alkalmasság kérdésében orvos-szakmai vélemény elkészítése.
Kialakításra kerül továbbá a felülvizsgáló egység vezetőjének helyettesítési rendje. A felülvizsgáló egység személyi állományában jelenleg egy fő állandó orvos van, a vezető főorvos. A gyakorlati tapasztalatok, valamint a tervezett módosítási irányok alapján jól látható, hogy számos esetben szükséges a helyettesítés rendjének kijelölése. A helyettesítésre jogosultat a miniszter jelöli ki.
A 4-11. §-hoz
Az egészségügyi alapellátásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az egészségügyi alapellátás gyógyítómegelőző egészségügyi ellátást, gondozást jelent, a rendvédelmi alapellátó orvos feladata. Tartalmazza a hivatásos állomány tagja esetében a szolgálatképtelenség, a rendvédelmi alkalmazott esetében a keresőképtelenség megállapításának szabályait.Szolgálatképtelenség megállapítására jogosult a rendvédelmi alapellátó orvoson kívül a háziorvos is, 14 napra. Az ezt meghaladó szolgálatképtelenséget azonban csak a rendvédelmi alapellátó orvos állapíthatja meg. Amennyiben a háziorvos állapítja meg a szolgálatképtelenséget, a hivatásos állomány tagja köteles az ezt alátámasztó dokumentációt a rendvédelmi alapellátó orvoshoz eljuttatni. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján a hivatásos állomány tagja önrendelkezési nyilatkozattal hozzájárul az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatai e törvény szerinti kezeléséhez, és ezáltal az egészségi alapellátást végző rendvédelmi alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (a továbbiakban: EESZT) keresztül az egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez hozzáfér. Az alapellátó orvos az EESZT-ből az érintett szolgálatképessé válását követően a szolgálatképtelenség ideje alatt keletkezett egészségügyi dokumentációját az érintett egészségügyi törzskönyvében elhelyezi.
A rendvédelmi alapellátó orvos a hivatásos állomány tagja részére egybefüggően legfeljebb 30 napos időtartamra igazolhat szolgálatképtelenséget, melybe beleszámít a háziorvos által megállapított keresőképtelenség időtartama is (legfeljebb 14 nap).
Amennyiben a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbítása szükséges, az alapellátó orvos ún. ellenőrző orvosi vizsgálatot kezdeményez. A korábbi szabályozáshoz képest a 30 napos ellenőrző orvosi vizsgálat egyszerűsítésére kerül sor. A rendelet szerint az ellenőrző vizsgálatot a felülvizsgáló egység vezető orvosa végzi, dokumentáció alapján. A felülvizsgáló egység fogalmát az értelmező rendelkezések tartalmazzák. A felülvizsgáló egység vezető orvosa a rendvédelmi szervek egészségügyi alapellátását, valamint az egészségi alkalmasságvizsgálatokat végző szervezeti egységeitől elkülönülő, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél működő szervezeti elem.
Az ellenőrző vizsgálatra a dokumentáció - szükség esetén az érintett személyes megjelenése - alapján kerül sor. Ennek megfelelően főszabályként nem lesz szükség arra, hogy az érintett utazzon, továbbá nem lesz szükség külsős orvos alkalmazására. A dokumentáció az Állami Futárszolgálaton kerül a felülvizsgálati egység vezető főorvosához. Az Állami Futárszolgálaton keresztül az átvétel visszaigazolása megoldott, a dokumentációk zártan kezelve maradnak.
Az ellenőrző vizsgálat eredménye alapján a felülvizsgálati egység vezető főorvosa javaslatot tesz a rendvédelmi alapellátó orvosnak a szolgálatképtelenség megállapítására, az időtartam meghosszabbítására vagy a soron kívüli alkalmasságvizsgálat lefolytatására. 90 nap egybefüggő egészségügyi szabadság esetén kötelező a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló BM rendelet szerinti soron kívüli alkalmasságvizsgálat, ez alól kivétel a várandós nő valamely okból elrendelt egészségügyi szabadsága, valamint a gyermekápolás céljából igénybe vett egészségügyi szabadság időtartama. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket az alkalmasságvizsgálatra vonatkozó szabályozás tartalmazza.
A soron kívüli alkalmasságvizsgálat lefolytatható a szolgálatképtelenség időtartama alatt is, amennyiben a hivatásos állomány tagja vizsgálható állapotban van.
Új elem a szabályozásban, hogy a rendvédelmi alapellátó orvos keresőképtelenség, szolgálatképtelenség megállapítására irányuló gyakorlatával kapcsolatosan konzultációs és ellenőrző szerepkört kap a felülvizsgáló egység, közösen a rendvédelmi szerv szakirányítói feladatait ellátó vezető főorvosával. A gyakorlatban ez legfeljebb havonként néhány napos elfoglaltságot jelent, gépkocsival történő utazással, de jelentős szakmai segítséget tud nyújtani az egyes területeken dolgozó alapellátó orvosok számára, miközben lehetőséget biztosít a szakmai együttműködés elmélyítésére, a gyakorlati problémák megvitatására is.
A 12-13. §-hoz
A pszichológiai alapellátás szabályait tartalmazza, melynek célja a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott személyek, a tisztjelöltek, az egészségkárosodási ellátásra jogosultak és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szolgálati nyugdíjasa pszichés egyensúlyának megőrzése, egyensúlyvesztés esetén annak helyreállítása. A rendvédelmi alapellátó pszichológus feladata, tevékenysége során egyéni vagy csoportos formában folytat pszichológiai gondozást.A pszichológiai támogatást kérheti a jogosult személyi kör, a szolgálati elöljáró, a rendvédelmi alapellátó orvos, sor kerülhet rá akkor, ha lőfegyver használatára került sor, továbbá ha erősen traumatizáló eseményt élt át az érintett, vagy a pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a minősítés "Korlátozással alkalmas", és a korlátozás fajtájaként a gondozás került megjelölésre.
A gondozás célja, hogy amennyiben kiküszöbölhetők az alkalmasság akadályát képező tényezők, akkor ebben az időszakban szakmai segítséget kapjon a hivatásos állomány tagja. Ha a támogatás sikeres, akkor az alkalmasság biztosított, tehát "Alkalmas" lesz a minősítés.
A rendvédelmi alapellátó orvos és pszichológus a személyi állomány tagjának egészségi és pszichológiai alkalmasságának megőrzését, helyreállítását célzó tevékenységét egymással szorosan együttműködve végzi.
A 14-25. §-hoz
A felülvizsgálati eljárás szabályai tekintetében jelentős változtatásokat tartalmaz a rendelet. Felülvizsgálati eljárás keretében kell az egészségi alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagja betegsége vagy balesete miatt a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló BM rendelet alapján a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálaton vagy a másodfokon ismételt alkalmasságvizsgálaton "Alkalmatlan" minősítést kapott.Az alkalmasságvizsgálatok egyik típusa a soron kívüli alkalmasságvizsgálat, valamint a hozzá kapcsolódó ismételt alkalmasságvizsgálat. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat központjában a gondozás, a támogatás áll, annak érdekében, hogy amennyiben kiküszöbölhetők az alkalmasság akadályát képező tényezők, akkor ebben az időszakban szakmai segítséget kapjon a hivatásos állomány tagja. Az ismételt alkalmasságvizsgálat ennek a felmérését szolgálja, azaz azt méri fel, hogy a támogatási időszak elérte-e a célját, a hivatásos állományú visszanyerte-e az alkalmasságát. Amennyiben a támogatás sikeres, akkor az alkalmasság biztosított, tehát az ismételt alkalmasságvizsgálat minősítése "Alkalmas" lesz. Amennyiben nem, azaz a hivatásos állományú semmilyen beosztás betöltésére nem vált alkalmassá, úgy az ismételt alkalmasságvizsgálat eredménye "Alkalmatlan"
Soron kívüli alkalmasságvizsgálaton "Alkalmatlan" minősítés akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagja alkalmassága a támogatott időszakot követően visszaáll, azaz az aktuális állapot alapján az látszik, hogy nincs értelme a támogatott időszaknak sem. Amennyiben a soron kívüli alkalmasságvizsgálat első fokon "Alkalmatlan" minősítéssel zárul, akkor automatikusan másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálatra kerül sor.
Ismételt alkalmasságvizsgálatot a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot követően kell elrendelni, ha a hivatásos állomány tagjának minősítése "Ideiglenesen alkalmatlan" vagy "Korlátozással alkalmas". A cél itt is annak megállapítása, hogy az alkalmasság visszaállítását támogató gondozás elérte-e a célját.
Abban az esetben, ha az alkalmatlanság soron kívüli vagy ismételt alkalmasságvizsgálat keretében másodfokon is kimondásra kerül, akkor elválik az egészségi szakterület útja a másik két szakterülettől:
a) pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság esetén egy új jogintézményt tartalmaz a rendelet, ez a háromfős bizottsági vizsgálat,
b) egészségi alkalmatlanság esetén automatikusan a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint kell eljárni, az egészségi okból alkalmatlanság esetén a felülvizsgálati eljárás szabályrendszerét kell alkalmazni.
"Alkalmatlan" minősítés esetén tehát első és másodfok, valamint az ezt követő háromfős bizottsági vizsgálatnak vagy felülvizsgálati eljárásnak az automatikus volta garantálja az alapos vizsgálatot és a jogorvoslatot: három egymást követő alkalommal, különböző, egyre nagyobb tapasztalattal és szaktudással rendelkező szakemberek bevonásával kerül sor az alkalmasság vizsgálatára.
A fentiek alapján az alkalmasságvizsgálati rendszerben született másodfokú alkalmatlanságtól indul a felülvizsgálati eljárás, automatizmusként, tehát a kezdeményezési lehetőségek megszűnnek.
A felülvizsgálat szabályai:
A felülvizsgálatot az alkalmasságvizsgálati szabályokat tartalmazó, a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló BM rendeletben meghatározott ún. egészségi minimumfeltételek figyelembevételével kell lefolytatni.
A minimumfeltétel azt a követelményszintet jelenti, melynek a hivatásos állomány minden tagjának meg kell felelnie, függetlenül attól, hogy mely rendvédelmi szervnél, milyen szolgálati beosztásban látja el feladatát. Valamennyi alkalmasságvizsgálati kategória tekintetében egészségi minimumfeltételnek az tekintendő, ha a vizsgált személy mentes a hivatásos szolgálat szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségektől. A hivatásos szolgálat szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségek felsorolását a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer (BNO) alapján az alkalmasságvizsgálati szabályokat tartalmazó BM rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra nem terjed ki a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló BM rendelet hatálya, figyelemmel arra, hogy e szervi kör tekintetében a Hszt. az alkalmasságvizsgálatok tekintetében közjogi szervezetszabályozó eszközben történő szabályozásra utalja a tárgykört. Ennek megfelelően az egészségi minimumfeltételeket miniszteri utasítás tartalmazza.
A felülvizsgálati eljárás menete:
Elrendelés
1. A hivatásos állomány tagja egészségi okból a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálaton vagy a másodfokú ismételt alkalmasságvizsgálaton "Alkalmatlan" minősítést kap.
2. A minősítő dokumentumot az orvos megküldi a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv személyügyi szervének.
3. A személyügyi szerv készíti elő a felülvizsgálati eljárás elrendelését, ennek keretében gondoskodik a szükséges dokumentáció (alapellátó orvos véleménye, szolgálati elöljáró véleménye, FÜV bizottságnak megküldendő iratok) beszerzéséről.
4. Az állományilletékes parancsnok elrendeli a felülvizsgálati eljárást, a felülvizsgálati eljárás kezdete az ezt elrendelő lap aláírásának időpontja. A befejezésre rendelkezésre álló időtartam az iratok FÜV bizottsághoz történő beérkezését követő 30 nap.
5. A hivatásos állomány tagját a közvetlen szolgálati elöljáró tájékoztatja a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről.
A FÜV bizottság döntésének előkészítése
1. A felülvizsgáló egység vezető főorvosa áttanulmányozza az iratokat, ennek keretében jogosult személyes vizsgálatot végezni, ha szükséges, akkor a rendvédelmi alapellátó orvos bevonásával további vizsgálatokat végeztetni, továbbá intézkedik a rehabilitációs hatóság véleményének beszerzéséről.
2. Létrejön a FÜV bizottság a felülvizsgáló egység szervezetében. Tagjai:
a) a felülvizsgáló egység vezető főorvosa,
b) a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv szakvizsgával rendelkező olyan orvosai, akik nem vettek részt az alkalmasságvizsgálaton,
c) a b) pontban foglalt rendvédelmi szervtől eltérő másik rendvédelmi szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal és rend- és honvédelmi alapellátás végzésére jogosító szakvizsgával rendelkező orvosa, illetve
d) konzultációs joggal - amennyiben a vizsgált személy esetében releváns - pszichológus bevonható, véleménye a FÜV bizottságot nem köti.
3. A FÜV bizottsági ülés időpontjáról minimum 8 nappal korábban kell az állományilletékes parancsnokot írásban értesíteni, aki intézkedik az érintett felülvizsgálatra történő berendelésére.
A FÜV bizottság ülésezése
1. A hivatásos állomány tagjának személyes megjelenése kötelező (a kivételes eseteket a rendelet tartalmazza).
2. A döntést a FÜV bizottság az ülésen közli, a döntést az egészségügyi törzskönyvben fel kell tüntetni.
A FÜV bizottság döntése
1. A FÜV bizottság dönt a minősítésről, és orvos-szakmai véleményt készít (FÜV határozat).
2. A döntést a kihirdetését követő 8 napon belül határozatba kell foglalni.
3. A FÜV határozatot meg kell küldeni az állományilletékes parancsnoknak is.
4. A FÜV bizottság döntését szótöbbséggel hozza. A minősítés lehet:
a) "Hivatásos szolgálatra alkalmas", ha a hivatásos állomány tagja a minimumfeltételeknek megfelel; ekkor az állományilletékes parancsnok intézkedik a megfelelő szolgálati beosztás biztosítása érdekében;
b) "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan", ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota miatt mind a jelenlegi, mind bármely hivatásos szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan.
A 26-33. §-hoz
A hatálybaléptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, valamint a szükséges koherenciás módosításokat.A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozásegészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet módosításának célja, hogy szolgálati kötelmekkel való összefüggés tárgyában a szakvéleményeket kizárólag az elnök bírálhassa el, aki saját aláírásával hitelesíti a döntést. A bekövetkezett baleset vagy betegség szolgálattal összefüggését az állományilletékes parancsnok a rendelet 23. § (4) bekezdése, valamint 28/A. § (7) bekezdése alapján meghozott határozatban minősíti szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek, továbbá dönt arról, hogy a baleset, betegség a szolgálatellátás során vagy azzal összefüggésben keletkezett-e, ez az egészségkárosodási ellátás szempontjából döntő. Ezen döntésekhez orvosi véleményt/FÜV bizottsági véleményt vesz figyelembe. Az állományilletékes parancsnok nincs kötve a véleményhez - elegendő az elnöki döntés és aláírás, emiatt az egészségügyből kivonni gyógyító orvosokat felesleges, így indokolt, hogy a FÜV bizottság helyett annak elnöke, azaz a felülvizsgáló egység vezetője legyen jogosult az orvosi vélemény kiadására.
2021. január 1-jével bevezetésre kerül a Kétlépcsős Integrált Alkalmasság-vizsgálati Rendszer, amely a hivatásos szolgálati beosztásokat - a szerepkörükhöz meghatározott egészségi, pszichológiai és fizikai követelmények szerint - alkalmasságvizsgálati kategóriákba (I-XII.) sorolja.
A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló 54/2016. (XII. 22.) BM rendelet módosítása technikai, egyrészt az együttes rendeletre van benne hivatkozás, továbbá beépítésre kerül az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.