adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CLII. törvényhez - Indokolások Tára 2021/4.
Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CLII. törvényhez - Indokolások Tára 2021/4.
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi CLII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény célja, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) foglalkoztatottjainak jogállását új alapokra helyezze, befejezve ezáltal a 2011-ben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) által megkezdett szervezeti integrációt. A NAV tv. az adóhivatalt és a vámhatóságot szervezetileg egyesítette, egy sajátos, rendvédelmi és klasszikus hatósági feladatokat ellátó szerv...
Az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben csaknem 70 egyéb törvény módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy az újonnan szabályozásra kerülő adó- vámhatósági szolgálati jogviszonyt a jogrendszerbe illessze. Az egyes jogállási törvényeken és egyes adótörvényeken kívül számos olyan törvény módosítása szükségessé vált, melyek az állami adó- és vámhatósági személyi állományára, illetve az állomány szolgálati jogviszonyára vonatkozóan megfelelési, összeférhetetlenségi vagy egyéb rendelkezést tartalmaz.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Emellett a NAV tv. módosítása a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottság létrehozásáról rendelkezik. A Kormány az elmúlt években jelentős sikereket ért el a szürkegazdaság visszaszorításában. Az eddig meghozott, a gazdaság fehérítését célzó intézkedések eredményeként az Európai Bizottság megbízásából becsült áfa-rés - azaz a be nem szedett áfa aránya az elméleti áfa-kötelezettség arányában - 2019-re 7 százalék alá csökkent a korábbi 21 százalékról. Az adóelkerüléssel járó piactorzító, a versenyképességet és a hatékonyságot rontó hatások csökkentése, a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek tompítása valamint további adókulcs-csökkentések fedezetének megteremtése és ezzel egyidejűleg a költségvetési hiánycélok teljesítése érdekében ugyanakkor további lépések szükségesek a szürkegazdaság visszaszorítására. A létrehozandó Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot a gazdaság fenntartható fehéredését célzó intézkedések kezdeményezésére és a bevezetett intézkedések hatásosságának mérésére a pénzügyminiszter az állami adó-és vámhatóság útján működteti, mely működési forma lehetővé teszi valamennyi érintett szervezet azon eltérő kompetenciáinak egy helyre gyűjtését, amelyek a megalapozott gazdaságfehérítő javaslatok kidolgozásához szükségesek.
- A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
- A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
- A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
- A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
- A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
- A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
- A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
- A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
- Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
A rendelkezés a sarkalatossági záradékot tartalmazza.