T/14263. számú törvényjavaslat indokolással - A félmilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőket érintő szolidaritási járványadóról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése, az igazságos teherviselés és a közös társadalmi felelősségvállalás megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
A szolidaritási járványadó alanya mindazon, Magyarországon életvitelszerűen élő magánszemély, akinek a vagyona meghaladja az ötszázmillió forintot.
(1) A szolidaritási járványadó alapján adókötelesek az (1)-(3) bekezdésben felsorolt alábbi vagyonelemek:
1. Hazai és külföldi ingóság,...

T/14263. számú törvényjavaslat indokolással - A félmilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőket érintő szolidaritási járványadóról
2020. évi ... törvény A félmilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőket érintő szolidaritási járványadóról
Az Országgyűlés a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése, az igazságos teherviselés és a közös társadalmi felelősségvállalás megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §
A szolidaritási járványadó alanya mindazon, Magyarországon életvitelszerűen élő magánszemély, akinek a vagyona meghaladja az ötszázmillió forintot.
2. §
(1) A szolidaritási járványadó alapján adókötelesek az (1)-(3) bekezdésben felsorolt alábbi vagyonelemek:
1. Hazai és külföldi ingóság, ingatlan, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű jog, bankbetét, készpénz. Az ingóság, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű jog értékére a törvény hatálybalépésekor fennálló forgalmi érték irányadó. Az ingatlan értékére az annak fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltak az irányadóak azzal, hogy az adó- és értékbizonyítványt úgy kell kiállítani, hogy az a törvény hatályba lépésekor fennálló állapotot tükrözze.
2. A Magyarországon vagy külföldön bejegyzett gazdasági társaság, vállalkozás, kapcsolt vállalkozások tulajdonrésze, ha a mérlegfőösszegének a tulajdoni részesedéssel arányosított értéke meghaladja az ötszázmillió forintot a legutolsó lezárt pénzügyi, számviteli beszámoló alapján. Az adóalany kapcsolt vállalkozásokban meglévő tulajdoni hányadait össze kell számítani.
3. Azon, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok, vállalkozások és kapcsolt vállalkozások, melyek az alábbi tevékenységet folytatták, illetve forrásból részesültek, és az ebből eredő mérleg szerinti eredmény, támogatási összeg, pénzforrás ötven százalékot meghaladó mértékben növelte az ötszázmillió forintot meghaladó mérlegfőösszeget:
a) a magyar államon keresztül európai uniós támogatásban részesültek,
b) a magyar állam, valamint önkormányzatok által kiírt közbeszerzés szerződő feleként vállalkozási tevékenységet folytattak és árbevételük keletkezett,
c) a magyar államtól elnyert koncesszió, egyéb kizárólagos jog alapján vállalkozási tevékenységet folytattak és árbevételük keletkezett,
d) a nemzeti vagyon hasznosítása során vállalkozási tevékenységet folytattak és árbevételük keletkezett,
e) a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjából, Növekedési Kötvényprogramjából pénzforrásban részesültek.
(2) Mentes a szolidaritási járványadó alól
a) az a lakóingatlan, amelyben az adó alanya életvitelszerűen lakik,
b) a gazdasági társaság, vállalkozás tulajdonrésze, ha a mérlegfőösszeg ötszázmillió forintnál kisebb, és a tulajdonos részt vesz a társaság tevékenységében
3. §
Az adó mértéke:
a) a 2. § (1) bekezdés 1. és 2. pont esetében az adóalap ötszázmillió forint feletti részének három százaléka tízmilliárd forintig, az ezt meghaladó rész hét százaléka húszmilliárd forintig, végül az ezt meghaladó rész tíz százaléka,
b) a 2. § (1) bekezdés 3. pont esetében az adóalap ötszázmillió forint feletti részének öt százaléka tízmilliárd forintig, az ezt meghaladó rész tíz százaléka húszmilliárd forintig, végül az ezt meghaladó rész húsz százaléka.
4. §
E törvény alapján az adófizetési kötelezettség az adóalanyt első alkalommal a törvény kihirdetésének évében terheli. A fizetendő adót az adóalany először a kihirdetést követő 30. napig, azt követően tárgyév május 31.-ig, előző évi számviteli beszámoló benyújtásának határidejéig köteles bevallani és megfizetni. Az adófizetési kötelezettség az adóalanyt abban az évben terheli utoljára, amelyben a veszélyhelyzet megszűnik.
5. §
Az adóbevételt a járvány elleni védekezésre, és az azt kísérő társadalmi, gazdasági károk csillapítására, különösen a válságkezelő alapjövedelem bevezetésére szükséges fordítani.
6. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szolidaritási járványadóra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
7. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarországon az utóbbi években egyre nagyobbra nőttek mind a jövedelmi, mind a vagyoni egyenlőtlenségek, amit most különösen kiélez a koronavírus okozta járványhelyzet és annak gazdasági következményei. Miközben sokszázezren veszítik el munkájukat és kerülnek létbizonytalanságba a koronavírus okozta gazdasági, társadalmi válság miatt, addig az elmúlt évtized nyertesei nem veszik ki részüket az igazságos teherviselésből. A száz leggazdagabb magyar vagyona 2010 és 2019 között szinte megnégyszereződött. Az emberek elsöprő többsége ezzel szemben nemhogy nem tapasztalt ilyen mértékű növekedést, de sokaknak még csökkent is a vagyonuk, illetve a reáljövedelmük az elmúlt években. Az egyenlőtlenségek növekedése rombolja a társadalmi kohéziót, rontja a gazdasági fejlődés kilátásait, és a koronavírus-járvány további súlyos társadalmi, gazdasági károkat okoz. A társadalom elvárja, hogy mindenki igazságos mértékben, a lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a járvány elleni védekezéshez, a társadalmi, gazdasági károk csillapításához.
Fontos, hogy nem minden szupergazdag korrupt - viszont minden nagyban játszó, az Orbánkormány támogatását élvező korrupt oligarcha szupergazdag! Utóbbiakból egyre több van.
Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a NER-lovagok intenzívebben vegyék ki a részüket a közös teherviselésből, élükön az Orbán Viktor gázszerelőjéből dollármilliárdossá lett Mészáros Lőrinccel, a Szíjjártó Pétert luxusjachtján üdültető, közbeszerzés-király Szíjj Lászlóval, az Orbán Viktor kötélbarátjaként érvényesülő Garancsi Istvánnal, és Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal.
A felső tízezer eddig nem járult hozzá a társadalmi, gazdasági károk mérsékléséhez, miközben az elmúlt évtized legnagyobb haszonélvezői voltak. A 2010-ben szinte a semmiből indult Tiborcz István vagyonát 35 milliárdra forintra becsülik. Ezt a vagyont egy átlagos magyar ember (aki nem veje Orbán Viktornak) 11091 év alatt tudná összegyűjteni a jelenlegi nettó átlagkeresettel számolva, amennyiben nem költ szó szerint semmire (ételre, italra, lakhatásra sem). Ez több mint hétszer annyi idő, mint amennyi eltelt mostanáig az ókor vége óta.
De aki a tehetségével és szorgalmával gazdagodott meg, az sem kizárólag magának köszönhet mindent. Minden értékteremtő vállalkozás épít ugyanis az előző generációk által felhamozott tudásra, a technológiai vívmányokra, a természeti erőforrásokra, a társadalmi és gazdasági infrastruktúrára. Ezért úgy méltányos, ha az anyagilag sikeres emberek a vagyonadóval visszaadhatnak valamit a közösségnek.
2020-ban a magyarok 15 százaléka elveszítette a munkáját a járványhelyzet következményeként, több mint 20 százaléknak csökkent a munkaideje, a fizetése pedig a megkérdezettek 28 százalékának lett kevesebb. A 60 év feletti, nyugdíj közelében álló, kiszolgáltatott munkavállalók több mint 60 százalékának csökkentették a bérét a munkaadók az elmúlt hónapokban, kisebb-nagyobb mértékben csökkent a bevétele a válság hatására a megkérdezettek 42 százalékának, sokkal kevesebb pénzből kell megélnie a megkérdezettek 17 százalékának.
Milliónyi honfitársunk szorul tehát segítségre ezekben a nehéz időkben, ahogy nagy szükség van plusz forrásokra az egészégügyben vagy az önkormányzati szférában is.
A javaslat magasan húzná meg a szolidaritási járványadó alá eső vagyonok alsó határát. Az adó az 500 millió forint feletti vagyonokat érintené.
Nem számít vagyonelemnek a javaslat szerint azon ingatlan, amelyben az adózó lakik, hiszen Magyarországon jellemzően saját tulajdonú ingatlanban laknak az emberek, és a saját lakását, házát senki nem tekinti vagyonelemnek. Előfordul nem egyszer az is, hogy viszonylag értékes ingatlanban alacsony vagy közepes jövedelmű ember lakik, mert öröklés útján tett rá szert. Az adó akkor méltányos, ha nem pusztán házakra és járművekre terjed ki, hanem minden vagyonelemre - máskülönben éppen Magyarország leggazdagabb emberei nem fizetnének egy forint adót sem. A javaslat szerint ezért a saját ingatlanon kívül minden vagyonelem beleszámítana a vagyonba: minden hazai és külföldi ingó (gépkocsi, jacht, ékszer stb.) és ingatlan (lakás, föld, ház, külföldi nyaraló) vagyontárgy, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű cégrész (cégformától függetlenül - kft. is, külföldi cég is, többsoros tulajdonlás esetén arányosan a kapcsolódó cégek is), illetve természetesen a banki betét és készpénz is. A vagyoni típusú adó akkor méltányos, ha nem vet föl jogbizonytalanságot, ezért teljesen átláthatónak kell lennie, milyen módszertan alapján értékel ellenőrzéskor az adóhatóság. Szükséges, hogy nagy tűréshatár legyen azon vagyonelemeknél, ahol nem megállapítható pontosan a piaci érték. Kérhető díjmentes állami vagyonbecslés a szolgáltatott adatok alapján, amelyet később az állam nem vitathatna.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az adó alanyának meghatározása.
2. §
Az adó tárgyának meghatározása, a vagyonelemek ismertetése. Az ingóságok, ingatlanok, a gazdasági társaságokban meglévő tulajdoni részesedésekre vonatkozó feltételek, illetve az állammal üzleti tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó feltételek meghatározása. A 2) bekezdésben a mentességi szabályok lettek meghatározva.
3. §
Az adó mértékét meghatározó rendelkezés. Javaslatunk értelmében eltérő adómérték szerint adóznának az állammal üzletelő tulajdonosi körbe eső adóalanyok.
4. §
Az adó időtartamára, bevallására, megfizetésére vonatkozó szabályok meghatározása.
5. §
Az adóbevétel felhasználási céljának meghatározása.
6. §
A részletszabályok megalkotására vonatkozó rendelkezés.
7. §
Hatályba léptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.