adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2020/146.
Végső előterjesztői indokolás az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2020/146.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi CXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A magyarországi kutatási rendszer kapacitásának, hatékonyságának és gazdasá...
Végső előterjesztői indokolás az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2020/146.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A magyarországi kutatási rendszer kapacitásának, hatékonyságának és gazdasági fejlődéssel való kapcsolatának megerősítése érdekében kiemelt kormányzati cél a kutatás-fejlesztési állami finanszírozás GDP-hez viszonyított arányának fokozatos növelése. A kitűzött cél eléréséhez nélkülözhetetlenné vált a kutatás-fejlesztés és innováció új irányítási és finanszírozási modelljének kialakítása. Ennek alappillére az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (a továbbiakban: ELKH), amely hozzájárul a kutatási-hálózat hazai alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához.
Az ELKH egyik legfontosabb feladata a kutatók tudományos előmeneteli feltételeinek javítása. Kiemelt cél vonzóvá tenni a PhD hallgatók és a tudományos életútjuk elején állók számára a kutatói pályát, hosszú távon csökkenteni a pályaelhagyás és az elvándorlás mértékét, illetve meggyőzni a külföldön dolgozó magyar kutatókat arról, hogy érdemes kutatási tevékenységüket itthon folytatni. E munkának az egyik eleme a kutatók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás felülvizsgálata. A tudománypolitika egyértelmű célja a kiválóság támogatása, ezért ezt szem előtt tartó, nemzetközi kiválóság felé törekvő, kiszámítható támogatási rendszerre van szükség.
A kutatói utánpótlás megfelelő biztosítása, a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzése érdekében a módosítás javaslatot tesz a kutatóhelyeknél foglalkoztatottak jogviszonya tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényről (a továbbiakban: Kjt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényre (a továbbiakban: Mt.) való áttérésére. A munkaviszony nagyobb szabadságot ad a munkáltató számára a bérek meghatározásában, amely a teljesítményhez kötött feladatok ellátása esetében tovább növelhető.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A módosítás a Kjt. az ELKH-nál foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonyának változása miatt indokolt a jogrendszer koherenciája érdekében.2. §
E rendelkezés megállapítja a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagjainak kinevezésére és felmentésére vonatkozó szabályokat, valamint létszámát egy fővel, 12 főre emeli. A gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanis feltétlenül szükséges, hogy a tudományos szféra meghatározó személyiségei tagként összesen négy fővel képviseltessék magukat a testületben.3. §
Az ELKH a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs szektor egyik legfontosabb szereplője, és mint a legnagyobb kutatóhálózatot irányító szervezet Magyarországon, missziójának tekinti, hogy a kormányzati szakpolitikákat támogató tevékenységében betöltse a tudomány- és innovációpolitikai tanácsadói szerepet. A kutatóhálózat minőségi megújítására, a kormányzati stratégiák és szakpolitikák végrehajtását szolgáló hatékony KFI intézményi keretek megteremtésére, vagyis az ELKH és a Kormány között létrejövő hosszú távú partnerség és szoros együttműködés kialakítására van szükség, ennek eszköze az ELKH részvételi szerepének megerősítése.4. §
A módosítás lehetővé teszi a tudományos ösztöndíj, díj, cím alapításának lehetőségét a költségvetési szerv forrásainak terhére.5. §
A kedvezményt biztosító rendelkezés az ELKH-t alkotó kutatóhelyek központi költségvetési befizetési kötelezettség alóli mentesítését szolgálja, amennyiben a tevékenység eredményét közfeladataik ellátására vagy azokat segítő beruházásokra a tárgyévet követő két éven belül felhasználják. A módosítás kivételt teremt az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 46. § (3) bekezdésében rögzített szabály alól, miszerint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe befizetni. 2019. szeptember 1-ig a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény biztosította a kutatóhelyek számára a befizetési kedvezményt. Gazdálkodási és tudománypolitikai szempontból semmi sem indokolja a szigorúbb szabályozást, a módosítás a korábbi szabály visszaállítását javasolja. A módosítás további indoka az alapkutatási tevékenységhez szervesen kötődő vállalkozási tevékenységből eredő bevétel tehermentesítése annak érdekében, hogy ez is közvetlenül szolgálja a tudományos kutatás céljait. A kedvezménnyel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (2) bekezdésének is meg tudnak felelni a kutatóhelyek, így az illetékmentességük is biztosított lesz. A javasolt szabályozás indoka és célja megegyezik a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény jelenleg hatályos 100. § (5) bekezdésében foglalt szabállyal is, amelynek értelmében az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységéből származó maradványát szintén nem terheli befizetési kötelezettség. A korábbi szabályozáshoz hasonlóan jelenleg is indokolt, hogy az állami felsőoktatási intézmények, illetve a szintén alapkutatást végző központi költségvetési kutatóhelyek gazdálkodása e tekintetben egységes legyen.6. §
Az ELKH kutatóhelyeinél foglalkoztatott közalkalmazottak jogállásváltása folytán a kutatóhelyek alkalmazottai a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerülnek 2021. január 1-jei hatállyal.7. §
A kutatóintézetek zavartalan működtetését biztosító szabályok továbbra is fenntartásra kerülnek a módosítással.8. §
Átmeneti garanciális szabályok, amelyek a kutatóhelyeknél foglalkoztatottak illetmény alapján megállapított munkabérének összegére, végkielégítésére, próbaidejére, szabadság-megváltására, a felmentésükre és a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseket érintik. A szabályozásnak az is célja, hogy az érintett kutatók részére is biztosítsa a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben az ELKH Titkárságának munkavállalói részére is biztosított jogosultságokat. A Kjt. munkáltatói felmentésre és jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseinek a jogállásváltozást követően határozott ideig történő tovább alkalmazási kötelezettsége ezt a célt szolgálja. Szintén garanciális jelentőséggel bír a magasabb vezetők és vezetők létrejött munkaszerződése tartalmának rögzítése. A létrejött munkaszerződés lejártát megelőzően az Mt. biztosítja a munkaszerződés - a felek közös megegyezéssel történő - módosításának lehetőségét.9. §
A módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz.10. §
A jogállásváltásra tekintettel hatályát veszti a törvény közalkalmazotti keresetkiegészítésről rendelkező 42/I. § (5) bekezdése. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács működésének részletes szabályait indokolatlan kormányrendeletben szabályozni, azokról a törvény, továbbá a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács 2020. február 7-én hatályba lépett ügyrendje rendelkezik. Az idő múlásával az alkalmazási szabályok szükségtelenné váltak.A 2. mellékletben foglalt költségvetési szervek 2019-ben bekövetkezett fenntartóváltását szolgáló szabályok az idő múlására és az átalakulás megtörténtére tekintettel már nem szükségesek.
11. §
A törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezést állapítja meg.