adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi CX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/140.
Végső előterjesztői indokolás a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi CX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/140.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi CX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
Jelen módosítás az uniós pénzügyi szabályozás szélesebb körű felülvizsgálatának része, amely a pénzügyi ágazat kockázatainak csökkentésére, és a gazdasági tevékenység fenntartható finanszírozásának elősegítésére fókuszál. Az új rendelkezések a közelmúltban véglegesített globális sztenderdekre épülnek, célzottan kiigazítva azokat az uniós sajátosságoknak megfelelően. A korábbi jogszabályok finomhangolása, a reformprogram kiteljesítése,...
Végső előterjesztői indokolás a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi CX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/140.
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Jelen módosítás az uniós pénzügyi szabályozás szélesebb körű felülvizsgálatának része, amely a pénzügyi ágazat kockázatainak csökkentésére, és a gazdasági tevékenység fenntartható finanszírozásának elősegítésére fókuszál. Az új rendelkezések a közelmúltban véglegesített globális sztenderdekre épülnek, célzottan kiigazítva azokat az uniós sajátosságoknak megfelelően. A korábbi jogszabályok finomhangolása, a reformprogram kiteljesítése, a fennmaradt hiányosságok kezelése az uniós gazdaságot ért kihívásokra ad választ. Szükség van az intézmények megerősítésére annak érdekében, hogy képesek legyenek hozzájárulni a gazdaság szükségleteinek finanszírozásához. A módosítások erősen szabályozástechnikai jellegűek, azonban számviteli és gazdasági hatásuk a piac számára nem elhanyagolható.A Javaslatcsomag egy részét a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló szabályok alkotják. E rendelkezések alapját a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87ÆK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv képezi. A Javaslat a befektetési vállalkozásokra az eddig alkalmazott, a hitelintézeti szabályokhoz képest enyhébb, a kockázatokhoz jobban igazodó előírásokat tartalmaz. A technikai részleteket a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza.
Szükséges továbbá a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek, valamint a 98/26/EK irányelvnek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/879 irányelv hazai jogba való átültetése is. A módosítás célja, hogy az uniós hitelintézetek és befektetési vállalkozások megfelelő mértékű veszteségviselő képességgel rendelkezzenek. A módosító javaslatok felülvizsgálják a szanálási szabályokat, ezen belül az Mrel (a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény) követelményszintet, valamint kidolgozzák a TLAC-ra (teljes veszteségviselő képesség) vonatkozó keretelveket a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításaAz 1. §-hoz
A szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségről rendelkező V. fejezet alkalmazásában meghatározza a fogadó tagállam fogalmát, valamint összhangba hozza a járulékos vállalkozás fogalmát a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény által tartalmazott definícióval.A 2. §-hoz
A tőkepiaci intézményrendszert szabályozó egyéb törvényi rendelkezésekkel való összehangolás érdekében utaló rendelkezést tartalmaz.A 3. §-hoz
Rendezi azt az esetet, hogy kit terhelnek a meghatározott törvényi kötelezettségek, ha az értékpapírt a kibocsátó hozzájárulása nélkül vezették be a szabályozott piacra.A 4. §-hoz
Kiegészítő szabályozást ad az árlépésköz-rendszer alkalmazásához.Az 5. §-hoz
A központi értéktár díjszabályzatához nem szükséges a Felügyelet engedélye (a tőzsde díjszabályzatához hasonlóan).A 6. §-hoz
A központi szerződő fél díjszabályzatához nem szükséges a Felügyelet engedélye (a tőzsde és a központi értéktár díjszabályzatához hasonlóan).A 7. §-hoz
Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.A 8. §-hoz
A koherens szóhasználat érdekében Tpt.-ben egyébként használt minősített befolyás kifejezésre cseréli a befolyásoló részesedés fogalmát.2. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
A 9. §-hoz
A nevelésbe vett gyermekek esetében a törvényes képviselet és a családi pótlékra való jogosultság elválik egymástól. A családi pótlékra a gyermek nevelését, gondozását ellátó nevelőszülő vagy gyermekotthon jogosult. A családi pótlék felhasználása nem minősül vagyonkezelésnek a családból kiemelt gyermek esetében. Ezzel szemben a gyermek vagyonának kezelésére jogosult gyermekvédelmi gyámnak az éves számadásban nyilatkoznia szükséges a gyámhatóság felé a gyermek vagyonáról, melynek része a Start-számlán lévő összeg is. Felhatalmazás nélkül a gyermekvédelmi gyám nem jogosult a Start-számlát vezetőtől tájékoztatást kérni a számla egyenlegéről. Továbbá a megfelelő információk hiányában a gyermekvédelmi gyám nem tudja figyelemmel kísérni, ellenőrizni, hogy a gyámhatóság kiállította-e az igazolást a gyermeket megillető összeg Start-számlára történő utalása érdekében, holott a törvényes képviselői feladatai ellátásához ez az információ is szükséges.3. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
A 10. §-hoz
Az 575/2013/EU rendeletben meghatározott árutőzsdei kereskedők és kibocsátásiegység-kereskedők, a biztosítók és a befektetési alapkezelők befektetési szolgáltatási tevékenységük végzése esetén nem kerülhetnek a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális szabályok hatálya alá.A 11. §-hoz
A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikk (2) bekezdésével és 25. cikkével összhangban, továbbá a belső irányításra, az átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását szabályozza az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikk (4) bekezdésével összhangban.A 12. §-hoz
A befektetési vállalkozások megújított prudenciális szabályozásához szükséges fogalom-meghatározásokat tartalmazza.A 13. §-hoz
Meghatározza azon feltételeket, amelyek fennállása esetén a befektetési vállalkozásnak a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet kell benyújtania, és ezzel a befektetési vállalkozásra vonatkozó prudenciális szabályok alkalmazása helyett a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális szabályokat kell alkalmaznia. Meghatározza a tevékenységi (működési) engedély visszavonásának feltételét.A 14. §-hoz
Részletes szabályozást ad a befektetési vállalkozás induló tőkéjére. A tőkeszabályok az egyes befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázathoz igazodnak.A 15. §-hoz
Rendelkezik az euróban meghatározott induló tőke átszámítási szabályáról.A 16. §-hoz
Kiegészíti a javadalmazási politikára és gyakorlatra vonatkozó követelményeket azzal, hogy annak a nemek szempontjából semlegesnek kell lennie az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 26. cikke alapján.A 17. §-hoz
Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja a Felügyelet ellenőrzési jogkörével kapcsolatban.A 18. §-hoz
Módosítja a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság felállításának feltételét és a bizottság tagjainak körét az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikke (4) bekezdésével összhangban.A 19. §-hoz
Technikai jellegű módosítás. Elhagyja az ügyvezető büntetlen előéletére vonatkozó második mondatot e bekezdésből, mert a 22. § (1a) bekezdés a vezető állású személyre előírja a büntetlen előélet igazolását, és az ügyvezető a vezető állású személy kategóriájába beleértendő, így az érintett mondat szükségtelen.A 20. §-hoz
Jogharmonizáció miatti pontosítás, az (EU) 2019/2034 irányelv 64. cikk (2) bekezdésének átültetését szolgálja. Pontosítja az engedély iránti kérelemhez csatolandó mellékletek körét.A 21. §-hoz
Jogharmonizáció miatt pontosítás, az (EU) 2019/2034 irányelv 64. cikk (1) bekezdésének átültetését szolgálja. Pontosítja azt az esetkört, amikor a Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja.A 22. §-hoz
Szabályozza, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe évente beszámolási kötelezettséggel tartozik a Felügyeletnek. A beszámolás részletei az egyes tevékenységektől, és azok mértékétől a kockázatkezelés módjain át a felelős személyekig számos részletre kiterjednek. A beszámoló kiterjed minden olyan információra, amely a fióktelep tevékenységének átfogó felügyelete szempontjából a Felügyelet fontosnak és szükségesnek tart.A 23. §-hoz
Módosítja a kockázatkezelés szabályait az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikke alapján.A 24. §-hoz
Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja a Felügyelet ellenőrzési jogkörével kapcsolatban.A 25. §-hoz
Lehetőséget biztosít, hogy a Felügyelet bizonyos feltételek fennállása esetén a befektetési vállalkozást arra kötelezze, hogy a befektetési vállalkozásra vonatkozó prudenciális szabályok alkalmazása helyett a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális szabályokat alkalmazza. Ezen feltételek, hogy az összevont alapon számított eszköz értéke 12 hónap átlagában az 5 milliárd eurót meghaladja és fennálljon a Javaslatban megfogalmazott további egy feltétel. Természetesen amennyiben a feltételek immár nem állnak fenn, a Felügyelet köteles határozatát visszavonni.A 26. §-hoz
Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében a Javaslat rögzíti, hogy a Felügyelet összefoglaló vagy összesített formában történő adatátadása - feltéve, hogy egy adott személy vagy szervezet azonosítását nem teszi lehetővé - nem sért üzleti titkot, illetve azt, hogy a Felügyelet mely szervezetekkel és milyen feltételek mellett köthet nemzetközi együttműködési megállapodást.A 27. §-hoz
Az egyes meghatározott eljárásokra vonatkozóan kiterjeszti az értékpapír-titoktartási kötelezettség alóli mentességet a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára és az ügyvédi kamarára.A 28. §-hoz
A befektetési vállalkozás számára előírt kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatás feltételeit határozza meg az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (3) bekezdésének megfelelően.A 29. §-hoz
Módosítja a nyilvánosságra hozatali szabályokat az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkével összhangban, továbbá nyilvánosságra hozatali kötelezettséget határoz meg az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 44. cikke alapján.A 30. §-hoz
Módosítja a rendeleti hivatkozást.A 31. §-hoz
Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik e törvény hatálya alá, az anyavállalatnak biztosítania kell, hogy a leányvállalatok egyedi alapon megfeleljenek az ágazat-specifikus követelményeknek. További technikai jellegű módosításokat tartalmaz, a rendeleti hivatkozásokat módosítja.A 32. §-hoz
Akként módosítja az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 46. cikkével összhangban, illetve a szerint forgatja át az összevont alapú felügyelet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletének esetköreit, hogy mely esetekben látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét.A 33. §-hoz
A Felügyelet válsághelyzetben való tájékoztatási kötelezettségét kiterjeszti az Európai Rendszerkockázati Testületre is az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkével összhangban, továbbá a Javaslat módosítja az összevont alapú felügyelet ellátásával kapcsolatos együttműködési kötelezettség részletszabályait az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 49. cikkével összhangban. A módosítások közül kiemelendő az Európai Bankhatósághoz fordulás joga és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok közötti egyeztetés tartalma.A 34. §-hoz
A befektetési holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság bevonását szolgálja a csoporttőke-tesztnek való megfelelés ellenőrzése alá az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 51. cikke alapján.A 35. §-hoz
Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 36. cikke alapján módosítja, hogy a Felügyeletnek mit kell értékelnie a felülvizsgálati és értékelési eljárás során, illetve ez az eljárás mire terjed ki. Ezen kívül a rendeleti hivatkozás is módosításra kerül.A 36. §-hoz
Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 40-41. és 43. cikkében előírt, a többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezések átültetését szolgálja, többek között az alábbiak meghatározásával: a többlettőkekövetelmény előírásának feltételei, a követelménynek való megfelelés módja, az indokolási kötelezettség, a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatása.A 37. §-hoz
A "belső módszerre" vonatkozó hivatkozásokat módosítja "belső modellre" az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 37. cikkével összhangban.Az egyedi likviditási követelmények szabályait egészíti ki az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 42. cikkében előírt rendelkezések átültetésével, többek között az alábbiak meghatározásával: az egyedi likviditási követelmények előírásának feltételei, a követelmények szintje és az elégtétel módja, valamint az indokolási kötelezettség.
A 38. §-hoz
Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 38-39. cikkében foglalt felügyeleti hatáskörök átültetését szolgálja. Továbbá az (EU) 2019/2034 irányelv 54. cikke alapján kiterjeszti a Felügyelet intézkedéseinek és szankcióinak alkalmazhatóságát a befektetési holding társaságra, a vegyes pénzügyi holding társaságra, a vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint ezek vezető állású személyére.A 39. §-hoz
Együttműködési kötelezettséget ír elő a Felügyeletre a befektetési vállalkozások prudenciális követelményeknek való megfelelése szempontjából minden olyan esetben, amikor az érintett befektetési vállalkozás tevékenysége több EGT-államot érint.Ez az együttműködési kötelezettség komoly információ-megosztást jelent általánosságban és konkrét esetekben is. Ez utóbbi eset áll fenn, ha a fogadó EGT-államban az ügyfelek védelmére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására hatással lévő potenciális problémákra és kockázatokra vonatkozik az együttműködése.
Továbbá jelenti bizonyos esetben az információk alapján felmerülő intézkedési kötelezettséget a potenciális problémák és kockázatok elhárítása vagy megszüntetése érdekében.
Rögzítésre kerül, hogy felhatalmazást kap a Felügyelet a szükséges intézkedések megtételére akkor, ha az egyébként eljárásra hatáskörrel rendelkező, fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a szükséges intézkedéseket nem tette meg. Ez esetben sajátos tájékoztatási, illetőleg egyeztetési kötelezettségek kerülnek meghatározásra.
A 40. §-hoz
Felhatalmazza a Felügyeletet, hogy a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenységét a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében ellenőrizze. Ennek során a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával szorosan köteles együttműködni.A 41. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.A 42. §-hoz
Nevesíti a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést, valamint kiegészíti a jogharmonizációs záradékot a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, valamint a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelettel.A 43. §-hoz
Módosítja a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásai alapján. Az alábbi főbb módosítások emelendőek ki: a javadalmazási politikának a nemek szempontjából semleges volta; a rendkívüli állami pénzügyi támogatás hatása a teljesítményjavadalmazásra; a teljesítményjavadalmazás egyes feltételeinek meghatározása; a visszatartási politika célja; alternatív megoldások alkalmazása a teljesítményjavadalmazás elemeiként; a javadalmazási bizottság felállításának feltételeit, a bizottság összetételét, feladatait érintő módosítások; valamint az 575/2013/EU rendeleti hivatkozás módosítása.A 44. §-hoz
Az (EU) 2019/2034 irányelv átültetése miatt szükséges módosításokat, a Bszt. 22. § (1) bekezdése szerinti módosítással összefüggő, valamint a módosításokhoz technikai hivatkozások hozzáigazítását tartalmazza.A 45. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.4. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
A 46. §-hoz
Meghatározza az e-kárbejelentő fogalmát.A 47. §-hoz
Kiegészíti a kártörténeti nyilvántartás célját az ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés fennállása ellenőrzésének elősegítésével, továbbá az e-kárbejelentő kapcsán az e-kárbejelentőt üzemeltető Magyar Biztosítók Szövetsége tekintetében adatátadási kötelezettséget ír elő a kárnyilvántartó részére.A 48. §-hoz
Kiegészíti a Magyar Biztosítók Szövetségének feladatait az e-kárbejelentő működtetésével.A 49. §-hoz
Szabályozza, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége az e-kárbejelentő kapcsán megismert személyes adatokat mely időpontig kezelheti.Az 50. §-hoz
Szövegcserés módosítás.5. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
Az 51. §-hoz
A Polgári Törvénykönyv írásbeliségre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kerül meghatározásra a fizetési számla fölött rendelkezésre jogosult bejelentésére vonatkozó pénzforgalmi rendelkezés.Az 52. §-hoz
Rendelkezést tartalmaz arra az esetre, amikor a pénzforgalmi szolgáltató amiatt mentesül a felelőssége alól, mert a fizető fél a kárt kötelezettségeinek súlyosan gondatlan megszegésével okozta. A kiegészítés a leggyakrabban előforduló kötelezettségszegést nevesíti, azaz a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához szükséges személyi hitelesítési adatok arra nem jogosult harmadik fél részére történő átadását vagy megismerhetővé tételét.6. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
Az 53. §-hoz
A technológia fejlődésével megteremtődtek azok a feltételek, amelyek biztosítják, hogy a nem kizárólag papír alapon történő nyilatkozattétel ugyanazon, vagy szélesebb körű garanciális biztosítékokat tud nyújtani, mint a papír alapú nyilatkozat. A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfél írásbelinek minősülő úton tudjon pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést kötni.A jelzáloghitel-szerződés, továbbá az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés esetén továbbra is indokolt a szigorúbb fogyasztóvédelmi szempontoknak való megfelelés, így ezen szerződések megkötésére továbbra is a felek fizikai jelenléte vagy a szerződésnek megfelelő alakiság mellett történő elfogadása mellett kerülhet sor.
Az 54. §-hoz
A fogyasztók jogi és gazdasági érdekeinek védelme érdekében szükséges annak az időtartamnak a korlátozása, amely alatt a hitelezőnek a fogyasztó előtörlesztési szándékára válaszolnia kell, illetve az előtörlesztés teljesítését el kell számolnia az előtörlesztési folyamat lezárása érdekében.Az 55. §-hoz
Átmeneti rendelkezést állapít meg.7. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
Az 56. §-hoz
Ha a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény egy bankcsoport része, akkor a hitelintézetek összevont alapú felügyelésére vonatkozó prudenciális szabályozás alapján pénzügyi vállalkozásnak tekintendő.8. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
Az 57. §-hoz
Mivel a tőkepiaci szabályozásban a nyilvános, illetve zártkörű forgalomba hozatal fogalma módosult, ezért a Javaslat - alkalmazkodva a tőkepiaci szabályozás változásához - továbbra is biztosítja, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei a korábbiaknak megfelelő feltételek mellett legyenek forgalomba hozhatóak.Az 58. §-hoz
Mivel a tőkepiaci szabályozásban a nyilvános, illetve zártkörű forgalomba hozatal fogalma módosult, ezért a Javaslat a tőkepiaci szabályozás változásához alkalmazkodó pontosító rendelkezést tartalmaz.9. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
Az 59-61. §-hoz
A tőkepufferekre vonatkozó szabályrendszer korszerűsítését, jogharmonizációs célból történő módosítását tartalmazza.A 62. §-hoz
Rögzíti azt az irányelvi forrású garanciális szabályt, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) biztosítani köteles a feladatai ellátásához szükséges szakértelmet és működési kapacitást biztosítani.A 63. §-hoz
Rögzíti az MNB hatáskörét a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikkének végrehajtása tekintetében.A 64. §-hoz
Az MNB közzétételére vonatkozó kötelezettségek körét bővíti a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése következtében hozott határozatokkal.A 65. §-hoz
Bővíti az MNB azon feladatainak körét, amelyek ellátása során mérlegelnie kell döntéseinek a többi érintett tagállam és az Európai Unió egésze pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását is.Továbbá előírja, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során az MNB szem előtt tartja az Európai Bankhatóság által kibocsátott iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület által kiadott figyelmeztetéseket és ajánlásokat.
A 66. §-hoz
Módosul azon esetek köre, amikor az MNB hatóságként jár el.A 67. §-hoz
Egyértelművé teszi, hogy az MNB hatósági eljárása és ellenőrzése kapcsán nem csak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) felsorolt rendelkezéseit alkalmazza, hanem az Ákr. felsorolt rendelkezéseihez kapcsolódó, az Ákr. felhatalmazása alapján kiadott rendeleteket is.A 68. §-hoz
Az az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében egyértelművé teszi, hogy az MNB a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott iratokról kivonatot, illetve másolatot is jogosult készíteni.A 69. §-hoz
A rendelkezés az MNB-re vonatkozó kézbesítési szabályokat teszi naprakésszé és biztosítja a kézbesítésre vonatkozó szabályoknak modern kor követelményeinek való megfelelését.A 70. §-hoz
Az az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében kiegészíti az MNB anonim módon nyilvánosságra hozandó, szankció kiszabásáról szóló határozatainak eseteit a pénzügyi piacok stabilitása veszélyeztetésének esetével.A 71. §-hoz
Az azonnali átutalások kapcsán hozott felügyeleti döntések tekintetében eltérő határidőt állapít meg a kézbesítési fikció beálltára.A 72. §-hoz
Lehetővé teszi az MNB számára, hogy ne folytasson le átfogó vizsgálatot abban a körben, ha a közvetlenül megelőző átfogó vizsgálat óta az adott szervezetnél vagy személynél már folytatott le cél-, rendkívüli cél-, téma-, csoport-, illetve utóvizsgálatot vagy intézkedések alkalmazását eredményező folyamatos felügyeleti tevékenységet.A 73. §-hoz
Meghatározza az MNB számára az utóvizsgálatra nyitva álló határidőt is.A 74. §-hoz
Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében rögzíti az irányelvben felsorolt jogsértések esetén alkalmazandó szankciókat.A 75. §-hoz
Egyértelművé teszi, hogy az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban előírt rendelkezéseket is ellenőrzi.A 76. §-hoz
Meghatározza az MNB számára a fogyasztóvédelmi utóvizsgálatra nyitva álló határidőt is.A 77. §-hoz
Lehetővé teszi, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat elektronikus úton is kézbesíthesse.A 78. §-hoz
A jelenleg hatályos EU-szabályok alapján a pénzügyi szektor egyes ágazataihoz kapcsolódó pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni EU-szintű felügyeleti feladatokat külön-külön látja el az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság. E feladatokat azonban az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2177 irányelve alapján 2021. június 30-tól kezdve egységesen az Európai Bankhatóság fogja ellátni az EU teljes pénzügyi szektora vonatkozásában.E változás következtében az MNB tájékoztatásra csak az Európai Bankhatóság felé köteles, így indokolt a másik két hatóság irányába teljesítendő tájékoztatási előírások hatályon kívül helyezése.
A 79. §-hoz
Módosítja a javadalmazási szabályok MNB általi felügyelete ellátásához szükséges, az MNB által gyűjtendő információk körét az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 34. cikkével összhangban.A 80. §-hoz
Módosítja a rendszerkockázati tőkepufferráta kapcsán értesítendő szervetek körét.A 81. §-hoz
Módosítja az MNB, mint összevont alapú felügyeleti feladatot ellátó hatóság által létrehozott felügyeleti kollégiumra vonatkozó részletszabályokat az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 48. cikkével összhangban. Kiemelendő a felügyeleti kollégium feladatköreinek módosítása.A 82. §-hoz
Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.A 83. §-hoz
Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikkének tekintetében.A 84. §-hoz
Szövegcserés módosítások.A 85. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.A hatályon kívül helyező rendelkezések érintik a törvény sarkalatossági záradékát, tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 44. §-a tartalmánál fogva az Alaptörvény 41. cikke alapján nem minősül sarkalatosnak.
10. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
A 86. §-hoz
A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (4) bekezdése alapján a tagállamok döntésétől függ, hogy másik EGT-államban található, de pénzforgalmi közvetítő révén a tagállamban is szolgáltató pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kapcsolattartó pontot legyen köteles kijelölni azzal, hogy a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy az arányosságra is figyelemmel meghatározza azon kritériumokat, amikor a tagállamoknak ezen kötelezésre lehetőségük van. A vonatkozó bizottsági rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2020. október 9-én jelent meg.A 87. §-hoz
A fizetési titok kiadására vonatkozó szabályokat a titkot megismerő személyek, továbbá a titok megismerését lehetővé tevő eljárások tekintetében részletező rendelkezést tartalmaz, mely az egyéb titok körökhöz igazodóan rendezi a fizetési titok kiadására irányadó szabályokat.A 88. §-hoz
A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és utalványkibocsátó felé felmerülő ügyfél panaszokra vonatkozó szabályozást kiegészítő rendelkezés.11. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
A 89. §-hoz
A hitelintézeti törvény fogalmainak jogharmonizációs célú kiegészítését tartalmazza.A 90. §-hoz
Lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézmények az általuk végezhető pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokon kívül önálló digitális csatorna rendelkezésre bocsátására irányuló keretszerződést is köthessenek ügyfeleikkel.A 91. §-hoz
Az alapítási engedélyezéstől elkülönülve főszabályként külön felügyeleti jóváhagyási eljárást ír elő a tagállami pénzügyi holding társaságok, tagállami vegyes pénzügyi holding társaságok, EU-szintű pénzügyi holding társaságok és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok működéséhez.Ezen külön jóváhagyási eljárás alól a holding társaságok kizárólag akkor mentesülhetnek, ha érdemben nincsenek hatással az összevont alapú felügyelésre.
A 92. §-hoz
Kiegészítő szabályokat állapít meg a holding társaságok külön jóváhagyására.A 93. §-hoz
Kiegészíti a hitelintézetek tevékenységi engedélyéhez benyújtandó információk körét a vállalatirányítási rendszer és a kockázatkezelési eljárások bemutatásával. E mellett részletesebb elvárásokat ír elő abban az esetben, ha az alakuló hitelintézet egy csoport része.A 94. §-hoz
A tevékenységi engedély elutasításának esetkörét kiegészíti azzal, hogyha a kérelmező vállalatirányítási rendszere, kockázatkezelési eljárása és mechanizmusa nem megfelelő.A 95. §-hoz
Egyes holding társaságok működésének kiegészítő jóváhagyására állapít meg feltételeket.A 96. §-hoz
Pontosítja a pénzügyi intézmények alapítási vagy tevékenységi engedélyének visszavonására vonatkozó szabályozást.A 97. §-hoz
A módosítás a Felügyelet által a hitelintézetek tevékenységi engedélyének visszavonására irányuló jogkörét bővíti egy újabb esetkörrel. Hitelintézetek esetében a Felügyelet akkor is visszavonhatja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha megállapítja, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik és a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a körülményekre tekintettel nem valószínűsíthető, hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés megakadályozná az intézmény fizetésképtelenné válását.A 98. §-hoz
A szanálási hatóság és a felügyeleti hatóság feladatköreinek jobb elhatárolása, továbbá a két hatóság intézménnyel kapcsolatos cselekvési lehetőségeinek behatárolása érdekében a pénzügyi intézmények felszámolása esetén irányadó meglévő szabályokat módosító rendelkezést tartalmaz.A 99. §-hoz
Új prudenciális eszközként a Felügyelet a jövőben tőke ajánlás formájában állapítja meg a hitelintézetek számára a rendelkezésre tartandó tőkeösszegeket, amely ajánlást hitelintézet-specifikusan szükséges elkészíteni. A rendelkezésre tartandó tőkeösszeg a releváns minimum szavatoló tőke követelményt, a többlettőkekövetelményt és adott esetben a kombinált pufferkövetelményt vagy a tőkeáttételi mutató puffer követelménye kiigazítását tartalmazza, annak érdekében, hogy a hitelintézet kezelni tudja az esetleges stressz-helyzetet is.A 100. §-hoz
Az egységes Szanálási Mechanizmusra figyelemmel kiegészítő szabályozást állapít meg a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározására.A 101. és 102. §-hoz
Módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó pufferkövetelményt.A 103. §-hoz
Kiegészítő szabályokat állapít meg a rendszerkockázati tőkepuffer előírására és kiszámítására. E mellett rögzíti, hogy vagy a hitelintézet összes kitettségére vagy a kitettségek alcsoportjaira szükséges meghatározni.A 104. és 105. §-hoz
Módosítja a kombinált pufferkövetelményre vonatkozó szabályozást.A 106. §-hoz
Kifizetési korlátozásokat állapít meg a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt nem teljesítő hitelintézetek számára.A 107. §-hoz
A tőke ajánlással összefüggésben kisegítő szabályokat rögzít a tőkemegfelelés belső értékelési eljárására.A 108. §-hoz
Rögzíti, hogy ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett több intézménynek közbenső EU-szintű anyavállalattal szükséges rendelkeznie.A 109. §-hoz
Kisegítő szabályokat állapít meg a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére.A 110. §-hoz
Általános elvárásként rögzíti, hogy a hitelintézetek vezető testületének összetétele biztosítsa a tapasztalatok megfelelően széles skáláját, valamint azt, hogy a testület minden egyes tagja befolyástól mentesen és függetlenül járjon el.A 111-113. §-hoz
A kis méretű hitelintézetekre tekintettel egyszerűsíti a változó javadalmazásra vonatkozó szabályozást.A 114. §-hoz
Kisegítő szabályokat állapít meg a belső hitelek felügyeleti kontrolljára.A 115. §-hoz
Szigorú feltételek betartása mellett lehetővé teszi, hogy egyes nemzetközi szervezetek is feladatkörükhöz kapcsolódva üzleti titokhoz juthassanak.A 116. §-hoz
A banktitok kiadására vonatkozó szabályokat a titkot megismerő személyek, továbbá a titok megismerését lehetővé tevő eljárások tekintetében részletező rendelkezést tartalmaz, mely az egyéb titok körökhöz igazodóan rendezi a banktitok kiadására irányadó szabályokat.A 117. §-hoz
A banktitokhoz való hozzájutás negyedik esetkörét érintő módosítás során a jogalkotó tulajdonosi érdekeket szem előtt tartva meghatározza azon esetköröket, melyek nem minősülnek a banktitok sérelmének, így kiadásuk sem sérti a banktitkot.A 118. §-hoz
Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében előírásra kerül, hogy a rendkívüli adatszolgáltatásnak az információkérés célja szempontjából arányosnak kell lennie és nem eredményezhet kétszeres adatszolgáltatás.A 119. §-hoz
Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik a hitelintézeti törvény hatály alá, az anyavállalatnak biztosítania kell, hogy a leányvállalatok egyedi alapon megfeleljenek az ágazat-specifikus követelményeknek.A 120. §-hoz
Módosítja az illetékes felügyeleti hatóságok többoldalú eljárás keretében hozandó döntéseire vonatkozó szabályozást.A 121. §-hoz
Szabályokat állapít meg a holding társaságok jóváhagyásához kapcsolódó illetékes felügyeleti hatóságok együttműködésére.A 122. és 123. §-hoz
Kisegítő szabályokat rögzít az összevont alapú felügyeleti faladatok ellátása érdekében.A 124. §-hoz
A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés szempontrendszerét egészíti ki és egyértelműen elhatárolja a prudenciális és makroprudenciális feladatkört. E mellett rögzítésre kerül, hogy az Európai Bankhatóságnak történő bejelentés mellett a felügyeleti felülvizsgálatra és értékelésre vonatkozó módszertan egységesíthető, annak érdekében, hogy figyelembe vegye a hasonló kockázati profillal rendelkező hitelintézeteket.A 125. §-hoz
A felügyeleti vizsgálati programra vonatozó szabályoknak a makroprudenciális feladatkörtől történő elhatárolás érdekében megfogalmazott rendelkezés.A 126. §-hoz
Pontosítja a hitelintézet-specifikus likviditási követelmények meghatározása során figyelembe veendő felügyeleti szempontrendszert, tekintettel arra, hogy a rendszerszintű likviditási kockázatok figyelembevétele makroprudenciális kérdés.A 127. §-hoz
A holding társaságok viszonylatában ír elő közbelépési lehetőségeket.A 128. §-hoz
Újraszabályozza a Felügyelet által előírható többlettőke-követelményre vonatkozó szabályrendszert.Amint az (EU) 2019/878 irányelv preambuluma is rögzíti, a Felügyelet által előírt többlettőke-követelmény jelentősen befolyásolja a hitelintézet teljes szavatoló tőkéjének szintjét és lényeges a piaci résztvevők számára, mivel kihatással van az osztalékfizetésre, a jutalmak kifizetésére és a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokra vonatkozó kifizetéseket érintő korlátozásokat életbe léptető küszöbértékekre. Ezért egyértelműen meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett többlettőke-követelményt kell előírni a szabályok valamennyi tagállamban való következetes alkalmazásának és a belső piac megfelelő működésének a biztosítása érdekében.
A 129. §-hoz
További felügyeleti intézkedési lehetőségeket rögzít arra az esetre, ha a holding társaságok nem teljesítik a működésük jóváhagyására vonatkozó követelményeket.A 130. §-hoz
Sok kártalanításra jogosult betétes nem veszi fel a kártalanítás összegét, mert annak felvétele számára nagyobb ráfordítással, költségekkel járna. Annak érdekében, hogy ezek az ügyek lezárhatóak legyenek, indokolt egy elegendően hosszú jogvesztő határidőt meghatározni a kártalanítási követelés érvényesítésére.A 131. §-hoz
Panaszkezelésre vonatkozó szabályozást kiegészítő rendelkezés.A 132. §-hoz
Átmeneti rendelkezést állapít meg.A 133. §-hoz
Átmeneti rendelkezést állapít meg a közbenső EU-szintű anyavállalatok létrehozására.A 134. §-hoz
A rendszerkockázati tőkepuffer számításának módosítása, valamint a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménye okán szükséges a 4. mellékletet módosítani. Ezen felül kiegészítésre kerül a jogharmonizációs záradék is.A 135. §-hoz
Szövegcserés módosítások.A 136. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.12. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
A 137. és 138. §-hoz
Az új prudenciális szabályozáshoz szükséges fogalom-meghatározásokat, illetve jogharmonizációs célú kiegészítéseket tartalmazza.A 139. §-hoz
Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.13. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
A 140. §-hoz
A rendelkezés a vonatkozó irányelvben bevezetett, a törvényben is használt fogalmak meghatározását tartalmazza.A 141. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB egyedi és csoportszintű szanálási tervet készít, mely tartalmazza azokat a lehetséges szanálási intézkedéseket és eljárásokat, amelyeket az MNB az egyedi intézmény vagy csoport válsághelyzete esetén alkalmazhat a szanálási célok érvényre juttatása érdekében. A szanálási terveket, melyek a szanálási hatóság szanálásra való felkészülését szolgálják - az egyedi válsághelyzethez képest és a piaci körülmények változása fényében - a rendszeres felülvizsgálaton túl a szanálási intézkedés végrehajtását követően is köteles felülvizsgálni a szanálási feladatkörében eljáró MNB.A 142. és 143. §-hoz
A csoportszintű szanálási terv készítésére vonatkozó rendelkezéseket módosítja akként, hogy arra az esetre is meghatározzanak szabályokat, ha a pénzügyi csoport több csoportot is tartalmaz. A törvény ennek megfelelően további kiegészítő szabályokat állapít meg a csoportszintű szanálási terv elkészítéséhez kapcsolódó hatáskörökre, többoldalú eljárásra.A 144. §-hoz
A szanálási hatóságnak vizsgálni kell, hogy a szervezet vagy csoport szanálható-e oly módon, hogy a kritikus (alapvető) funkciók nyújtása folyamatos maradjon és a szanálás a pénzügyi stabilitást ne veszélyeztesse. A módosítással a szanálhatósági akadályok azonosítására és megszüntetésére irányadó meglévő rendelkezések kiegészítésére kerül sor, lehetőséget teremtve a hatóság általi hatékony szanálási tervezésnek és az adott esetben az eredményes szanálásnak.A 145. §-hoz
A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB beavatkozási jogosultságait bővítő és meglévő beavatkozási lehetőséget kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.A 146-148. §-hoz
A szanálhatóság értékelését és a szanálhatóság esetleges akadályainak megszüntetését érintő rendelkezések csoportszinten történő elvégzését rendezi.A 149. §-hoz
A Felügyeletnek és a szanálási hatóságnak megfelelő módon kezelniük és orvosolniuk kell a teljes veszteségviselő képesség minimumkövetelményének és a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményszint bármilyen megsértését. Mivel ezen követelmények nemteljesítése akadályozhatja az intézmény vagy csoport szanálhatóságát, azt is lehetővé kell tenni a szanálási hatóságok számára, hogy megtilthassanak bizonyos nyereségkifizetéseket, ha úgy ítélik meg, hogy egy intézmény nem felel meg a számára e törvény szerinti elvárt kombinált pufferkövetelményeknek.A 150. §-hoz
A törvény a központi szerv és annak valamennyi tartósan kapcsolt, ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó hitelintézete vonatkozásában kiegészíti a szanálási eljárás megindítására vonatkozó feltételrendszert.A 151. §-hoz
A rendelkezés a magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság szanálás alá vonására vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.A 152. §-hoz
Módosítja a szanálási kollégium feladatkörét.A 153. §-hoz
Bővíti az európai szanálási kollégium feladatkörét, valamint meghatározza azokat az esetköröket, amikor az európai szanálási kollégium elnöki tisztjét a szanálási feladatkörében eljáró MNB látja el.A 154. és 155. §-hoz
Szanálási intézkedésként tartalmazza a hitelezői feltőkésítést, melynek célja, hogy a csőd közeli helyzetben lévő intézmény tőkehelyzetét, hosszú távú életképességét elsősorban a tulajdonosoknak és az intézmény hitelezőinek teherviselésével állítsák helyre. Ezen eszköz nem alkalmazható az olyan követelésekre, amelyek biztosítékkal vannak ellátva vagy más módon garantáltak. A törvény az említett elvek keretén belül kiegészíti és részletesen meghatározza a hitelezői feltőkésítés alól kivett kötelezettségeket.A 156. §-hoz
Ügyfélvédelmi okokból szabályokat állapít meg az alárendelt leírható, illetve átalakítható kötelezettségek lakossági ügyfelek részére történő értékesítésére, azok lehetséges kockázatai okán.A 157-159. §-hoz
Új módszertant és szabályrendszert ír elő a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményre. Az új szabályozás a korábbihoz képest részletesebb annak érdekében, hogy az intézmények és szerveztek számára előírt követelmények egy átláthatóbb és egységesebb módszerrel kerüljenek meghatározásra.A szabályozás további célja, hogy megteremtse az egy pontból kiinduló (SPE), valamint a több pontból kiinduló (MPE) szanálási stratégia hatékonyabb alkalmazásának feltételeit. Ezek jelentősége a szanálási csoportoknál, szanálási kollégiumok alá tartozó intézménycsoportoknál jelentős. Az új szabályozás alapján a teljes kockázati kitettségérték és a teljes kitettség mérték százalékában egyaránt ki kell fejezni, és az intézménynek egyidejűleg kell teljesítenie a követelményeket, a gyakorlatban a szigorúbb értéket.
A jogszabály - a meghatározott feltételek fennállása esetén - mentesíti a minimumkövetelménynek történő megfelelés alól a biztosítékkal fedezett kötvényekből finanszírozott jelzáloghitel-intézeteket, amelyek ebben az esetben nem vesznek részt a szanálás alá vonható csoport szintű konszolidációban sem.
A módosítás részletezi, hogy mit kell, illetve mit lehet egy szanálás alá vonható szervezet leírható, illetve átalakítható kötelezettségének tekinteni; továbbá részletesen meghatározásra kerültek a kötelező, valamint a szanálási hatóság által mérlegelés során megállapítható alárendelés szabályai.
Az említett szanálási stratégiák rendszerébe jobban illeszkedő új számítási metodika alapján immár a szanálás alá vonható szervezetként azonosított intézmények és szervezetek esetében a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény csak a konszolidált szanálás alá vonható csoport szintjén alkalmazandó. Egyedi szintű minimumkövetelménynek csak a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő intézményeknek vagy szervezeteknek kell megfelelniük.
Speciális követelményrendszer került meghatározásra a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények, valamint azon intézmények tekintetében, amelyek nem tartoznak a legjelentősebb bankok közé, azonban esetleges fizetésképtelenségük rendszerszintű kockázatot jelentene.
A módosítás rögzíti, hogy a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő szervezet a minimumkövetelményt szavatoló tőkeelemekkel és a részletesen rögzített feltételnek megfelelő kötelezettségekkel teljesítheti.
Külön előírásra került a minimumkövetelményekkel kapcsolatos mentesítési szabály, amely a központi szervekre és azokhoz tartósan kapcsolt hitelintézetekre vonatkozik.
Részletszabályok jelennek meg a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározásával kapcsolatban abban az esetben, ha határon átnyúló csoport esetén kell azt meghatározni. Ennek formája a korábbiakhoz hasonló többoldalú eljárás, a határozati forma pedig az együttes határozat.
Részletszabályokat határoz a szanálási hatóság és a Felügyelet közötti információáramlás folyamatával kapcsolatban; valamint szabályozza a minimumkövetelmény nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos részletszabályokat.
Bevezeti a bizonyos nyereségkifizetések korlátozásában megnyilvánuló minimumkövetelmény-sértés esetére alkalmazható szankciót, amely mértéke a követelménysértés mértékéhez igazodik.
A 160. §-hoz
A hitelezői feltőkésítés olyan szanálási eszköz, melynek célja, hogy a csőd közeli helyzetben lévő intézmény tőkehelyzetét, hosszú távú életképességét elsősorban a tulajdonosoknak és az intézmény hitelezőinek teherviselésével állítsák helyre. A törvény vonatkozó rendelkezésének kiegészítése a hitelezői feltőkésítés eredményességét és az eszköz lehető legoptimálisabb felhasználását hivatott biztosítani, továbbá a megfelelő joghatás kiváltása érdekében a szanálási hatóság számára biztosít további intézkedési jogosultságot.A 161. és 162. §-hoz
A módosítás célja, hogy az uniós hitelintézetek és befektetési vállalkozások megfelelő mértékű veszteségviselő képességgel rendelkezzenek. A módosító javaslatok felülvizsgálják a szanálási szabályokat, ezen belül az MREL (a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény) követelményszintet, valamint kidolgozzák a TLAC-ra (teljes veszteségviselő képesség) vonatkozó keretelveket a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően.A 163. §-hoz
Az intézmény tőkehelyzetének javítására szolgál a tőkeelemek leírására, valamint az intézmény részvényeivé történő átalakítása, melyre sor kerülhet önállóan és szanálási eszközzel együtt is. A törvény egyértelműsíti a szanálási hatóság feladatát, továbbá az intézmény tőkeelemeinek leírására, valamint az intézmény részvényeivé történő átalakítására vonatkozó jogosultság szanálási eszköztől független gyakorlását követően az érintett tulajdonosok és hitelezők érdekében szükséges megteendő intézkedéseket.A 164. és 165. §-hoz
A módosítás célja, hogy az uniós hitelintézetek és befektetési vállalkozások megfelelő mértékű veszteségviselő képességgel rendelkezzenek. A módosító javaslatok felülvizsgálják a szanálási szabályokat, ezen belül az MREL (a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény) követelményszintet, valamint kidolgozzák a TLAC-ra (teljes veszteségviselő képesség) vonatkozó keretelveket a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően.A 166. §-hoz
A tőkeelemek leírása és átalakítása során gondoskodni kell arról, hogy a folyamat eredménye tartós legyen és az a jogszabályban meghatározott veszteségviselési sorrendet eredményezze. A releváns tőkeelemek átalakítása céljából előírható az intézmény számára, hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a releváns tőkeelemek, illetve a leírható és átalakítható kötelezettségek tulajdonosai, birtokosai számára.A 167. §-hoz
A tőkeelemek leírására, átalakítására vonatkozó szabályrendszer módosítása miatt az összevont alapon való alkalmazásra vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek.A 168. §-hoz
Szükséges a szanálási hatóság intézmények és szervezetek bizonyos szerződéses kötelezettségeinek meghatározott időre történő felfüggesztését lehetővé tevő jogkörét kiigazítani és lehetővé kell tenni, hogy a szanálási hatóság ezt a hatáskörét már az intézmény vagy szervezet szanálás alá vonását megelőzően gyakorolhassa.A 169. §-hoz
Másik EGT állam szanálási hatósága által alkalmazott intézkedésekre vonatkozó rendelkezést tartalmaz.A 170. §-hoz
A módosítás kiigazítja a szanálási hatóságoknak az intézmények és a szervezetek bizonyos szerződéses kötelezettségeinek meghatározott időre történő felfüggesztésére irányadó hatáskörét. Lehetővé teszi a jogszabály, hogy a szanálási hatóság ezt a hatáskört már egy intézmény vagy szervezet szanálás alá vonását megelőzően gyakorolhassa, attól a pillanattól kezdve, amikor megállapítást nyer, hogy az intézmény vagy a szervezet csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut, amennyiben nem áll azonnal rendelkezésre olyan magánszektorbeli intézkedés, amely a szanálási hatóság szerint észszerű időn belül megakadályozná az intézmény vagy a szervezet csődjét, és ha az említett hatáskör gyakorlását szükségesnek ítélik annak elkerüléséhez, hogy az intézmény vagy a szervezet pénzügyi helyzete tovább romoljon. E tekintetben lehetővé teszi a módosítás a szanálási hatóság számára, hogy akkor is gyakorolja a szerződéses kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó hatáskört, ha nincsen megelégedve az azonnal rendelkezésre álló, javasolt magánszektorbeli intézkedéssel. Lehetőséget biztosít a hatóság számára, hogy megállapítsa, hogy egy szanálási intézkedés a közérdeket szolgálja-e, hogy megválassza a legmegfelelőbb szanálási eszközt, valamint hogy biztosítsa egy vagy több szanálási eszköz hatékony alkalmazását. A felfüggesztés időtartamát legfeljebb két munkanapra kell korlátozni, de a szerződéses kötelezettségek felfüggesztését lehetővé tevő hatáskör alkalmazásának arányossága érdekében a szanálási hatóság számára a jogszabály biztosítja, hogy a felfüggesztés hatályát az egyes esetek körülményeit figyelembe véve határozza meg.A 171. §-hoz
A szanálás alatt álló intézmény biztosított hitelezőinek birtokában levő hitelbiztosítékoknak a szanálás alatt álló intézmény eszközeivel összefüggésben történő érvényesítésére vonatkozó korlátozó rendelkezéseket nem indokolt alkalmazni a 98/26 EK irányelvvel összhangban kijelölt rendszerekkel vagy rendszerüzemeltetőkkel szembeni kötelezettségekre, vagy a központi bankokra, az engedélyezett központi szerződő felekre, vagy az európai felügyeleti hatóság által elismert harmadik országbeli központi szerződő felekre, mivel ezek csökkentik a fizetési és értékpapír elszámolási rendszerekben való részvétellel járó kockázatokat. pontosítása. A szanálási és felügyeleti hatóságok megfelelő információhoz való jogosultságát a meglévő rendelkezések kiigazításával szükséges biztosítani.A 172. §-hoz
A szanálás alatt álló intézménnyel szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogaira vonatkozó rendelkezések.A 173. §-hoz
A törvény kiegészítésének célja a határokon átnyúló szanálási esetek kezelése, ameddig az uniós jog vonatkozó szerződéses elismerési keretrendszere nem épül ki. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor nem kivitelezhető az intézmények számára a szerződéses elismerésre vonatkozó záradéknak a kötelezettségekre vonatkozó szerződésekbe való belefoglalása. A hatékony határokon átnyúló szanálási folyamat lehetővé tétele érdekében a szanálási hatóság meghatározhatja a kötelezettségek azon kategóriáit, amelyek esetében indokolt lehet kivitelezhetetlenségre hivatkozni, e kereten belül pedig - a hatóság folyamatos tájékoztatása és kontrolja alatt - az intézmények állapítják meg, hogy a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó záradéknak a szerződésekbe vagy szerződésosztályokba való beillesztése nem valósítható meg. Továbbá, annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények és a szervezetek szanálhatósága ne sérüljön, azok a kötelezettségek, amelyek esetében a vonatkozó szerződéses rendelkezéseket nem illesztették be, nem ismerhetők el az MREL teljesítésére.A 174. §-hoz
A bevezetett bizonyos nyereség kifizetések megtiltására vonatkozó jogkört nevesíti új szankcióként.A 175. §-hoz
Rendezi a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásainak a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényhez való viszonyát.A 176. és 177. §-hoz
Kiegészíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB értesítési és közzétételi kötelezettségeit.A 178. §-hoz
Meghatározza a harmadik országbeli intézmények magyarországi fióktelepeinek Szanálási Alapba történő díjfizetését.A 179. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.A 180. §-hoz
Jogharmonizációs záradék kiegészítése.A 181. §-hoz
Módosítja a mellékletben szereplő, az egyedi és a csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezéseket, valamint technikai szabályokat állapít meg a nyereségkifizetések megtiltására.A 182. §-hoz
Szövegcserés rendelkezések.A 183. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.14. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
A 184. §-hoz
Lehetővé teszi a kölcsönös biztosító egyesületek számára, hogy megfelelő szavatolótőke-szint mellett a tárgyévi nyereség alapszabályban meghatározott részét visszajuttassák tagjaik részére.A 185. §-hoz
Az ügyfelek számára átlátható és gyors kárrendezési folyamat érdekében előírja, hogy a biztosítók készítsenek a kárrendezés lényegi elemeit tartalmazó kárrendezési tájékoztatót, és azt honlapjaikon tegyék nyilvánosan elérhetővé.A 186. §-hoz
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben szabályozásra kerülő e-kárbejelentő alkalmazhatósága miatt oldja fel a biztosítási titok megtartásának kötelezettségét az e-kárbejelentőt üzemeltető Magyar Biztosítók Szövetségével szemben.A 187. §-hoz
Lehetővé teszi, hogy a szerződő fél elhalálozása esetén a hagyatéki eljárás lezárása előtt a vagyonbiztosítási szerződés fenntartásához elengedhetetlenül szükséges adatokat a biztosító kiadhassa az elhunyt közeli hozzátartozójának, illetve az érintett vagyontárgy birtokosának kérésére.A 188. §-hoz
Az az (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében további részletszabályokkal egészíti ki a határon átnyúló tevékenységet végző biztosítók és viszontbiztosítók engedélyezésére, illetve felügyeletére vonatkozó szabályokat.A 189. §-hoz
Az az (EU) 2019/1935 bizottsági rendeletnek megfelelően módosítja a többes ügynök számára előírt felelősségbiztosítás, illetve vagyoni biztosíték legalacsonyabb összegét.A 190. §-hoz
Az (EU) 2019/1935 bizottsági rendeletnek megfelelően módosítja az alkusz számára előírt felelősségbiztosítás, illetve vagyoni biztosíték legalacsonyabb összegét.A 191. §-hoz
Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot az (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.A 192. §-hoz
Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot az (EU) 2019/1935 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel.15. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
A 193. §-hoz
A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 5. irányelv) és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 72/A. § rendelkezései közötti teljes összhang megteremtése érdekében szükségessé vált a Pmt. ezen szakaszának (kis terjedelmű) módosítása, kiegészítése. Az 5. irányelv 1. cikk 37. pontjának megfelelően a Javaslat kiegészíti a Pmt. 72/A. §-t egy új (8) bekezdéssel, amely rendelkezik arról, hogy a felügyeletet ellátó szerv a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében tudomására jutott információkat kizárólag az információkat átadó szerv hozzájárulásával és az általa meghatározott célból fedheti fel.16. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi CXIX. törvény módosítása
A 194. §-hoz
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás keretében létrehozandó központi adatbázisok felállítására a tervek szerint 2021 júniusára kerül sor. Ennek megfelelően szükséges az adatbázisok működéséhez kapcsolódó törvényi rendelkezések hatálybalépési határidejét 2021. június 1-re módosítani.17. Záró rendelkezések
A 195. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.A 196. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelésről szóló rendelkezések.