adozona.hu
T/13308. számú törvényjavaslat indokolással - a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
T/13308. számú törvényjavaslat indokolással - a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés az emberi élet és egészség mindent megelőző védelmét szem előtt tartva, a járványügyi intézkedések hatékony megtétele, az érintettekkel történő gyors közlése, továbbá az intézkedéseken keresztül a járvánnyal szembeni hatékonyabb fellépés, valamint a jogkövetés elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:
Ez a törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség (a továbbiakba...
T/13308. számú törvényjavaslat indokolással - a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
2020. évi CIV. törvény a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés az emberi élet és egészség mindent megelőző védelmét szem előtt tartva, a járványügyi intézkedések hatékony megtétele, az érintettekkel történő gyors közlése, továbbá az intézkedéseken keresztül a járvánnyal szembeni hatékonyabb fellépés, valamint a jogkövetés elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:1. A törvény hatálya
1. §
Ez a törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség (a továbbiakban: járványügyi készültség) ideje alatti, az Eütv. III. Fejezet 6. Címe szerinti járványügyi intézkedések elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos egyes előírásokat állapítja meg. Az Eütv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.2. A jogszabály által előírt karanténkötelezettség
2. §
(1) Ha a járványügyi készültség alatt kormányrendelet meghatározott országokból történő beutazás esetére hatósági házi karanténkötelezettséget ír elő, - a (2) és (3) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténte esetén - a hatósági házi karantén elrendelésével kapcsolatban egyedi közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának nincs helye.(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a határellenőrzést végző rendőri szerv a karanténkötelezett személyt tájékoztatja, hogy a Magyarország területére történő belépést követően kormányrendeletben meghatározott ideig köteles az általa meghatározott lakásban, ahhoz tartozó bekerített helyen vagy egyéb egészségügyi intézménynek nem minősülő helyen (a továbbiakban együtt: karanténlakás) tartózkodni.
(3) A karanténkötelezett tájékoztatja a határellenőrzést végző rendőri szervet annak a karanténlakásnak a pontos címéről, ahol a hatósági házi karantén idején tartózkodni fog.
(4) Ha a karanténkötelezett a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a további intézkedéseket a 3. alcím szerint lefolytatott eljárásban kell megállapítani.
3. §
(1) A karanténkötelezett a Magyarországra történő belépést követően köteles közvetlenül a karanténlakáshoz közlekedni, a karanténlakáshoz történő közlekedése során az utazást kizárólag egészségügyi, műszaki, vagy - tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén - menetrendi okból szakíthatja meg.(2) A karanténkötelezett köteles a karanténlakást az oda történő megérkezéskor azonnal elfoglalni és a karanténlakás bejárati ajtaján a határellenőrzést végző rendőri szerv által részére átadott jelölést mindenki által jól láthatóan elhelyezni.
(3) Ha az Eütv. 74/B. § szerinti, a hatósági házi karantén betartásának ellenőrzésére szolgáló szoftver (a továbbiakban: karanténszoftver) telepítésének feltételei rendelkezésre állnak és a karanténkötelezett ahhoz megfelelő eszközzel rendelkezik, akkor a karanténkötelezett a karanténlakásba történő megérkezésekor köteles a karanténszoftvert a telekommunikációs eszközre telepíteni, azt a hatósági házi karantén ideje alatt használni. A karanténszoftvert a karanténkötelezett a hatósági házi karantén lejártát követő napon távolíthatja el a telekommunikációs eszközéről.
4. §
(1) A határellenőrzést végző rendőri szerv - a járvány terjedésének megelőzésére, illetve a lakosság egészségének védelmére tekintettel a karanténkötelezettség ellenőrzése céljából - a karanténkötelezett Magyarországra történő belépésekor rögzíti a határátlépés pontos idejét, valamint - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a karanténkötelezetta) nevét és születési nevét,
b) születési helyét és idejét,
c) anyja nevét,
d) lakóhelyét,
e) tartózkodási helyét,
f) által közölt karanténlakás címét,
g) telefonszámát,
h) elektronikus levelezési címét,
i) állampolgárságát és
j) határátlépéskor használt okmánya számát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a karanténkötelezett az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) hivatalos honlapján meghatározott módon a Magyarországra történő belépést megelőző 24 órával korábban is közölheti, valamint a karanténlakás címét is bejelentheti.
(3) Ha a karanténkötelezett az (1) bekezdés szerinti adatokat és a karanténlakás címét a (2) bekezdés szerint közli, illetve bejelenti, a határellenőrzést végző rendőri szerv a karanténkötelezett Magyarországra történő belépése során az általa előzetesen közölt adatokat a határátlépéskor használt okmány adataival összeveti.
(4) A határellenőrzést végző rendőri szerv a karanténkötelezett (1) bekezdés szerinti adatait, valamint a Magyarországra történő belépés pontos idejét és helyét a Magyarországra történő belépést követő 8 órán belül a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére átadja.
(5) A karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a karanténkötelezett (1) bekezdés szerinti adatait, ha a karanténkötelezettség megszegése miatt nem indult eljárás,
a) a hatósági házi karantén lejártát követő napig,
b) az 5. § (3) bekezdése szerinti értesítés napjáig, vagy
c) a 6. § (6) bekezdése szerinti időpontig
kezeli.
(6) A karanténkötelezett (1) bekezdés szerinti adatait a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság az (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti időpontban törli.
5. §
(1) A karanténkötelezett a karanténlakást a hatósági házi karantén lejártát követő napot megelőzően kizárólaga) a 6. § (1) bekezdése szerint a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére tett bejelentés tudomásulvételét követően,
b) orvos utasítására,
c) megbetegedése miatt - a sürgősségi betegellátást végző személy kíséretében -,
d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, vagy
e) kormányrendeletben meghatározott esetben
hagyhatja el.
(2) Ha a karanténkötelezett a hatósági házi karantén ideje alatt annak a fertőző betegségnek a tünetét tapasztalja, amelyre tekintettel a járványügyi készültség bevezetésre került, erről telefonon köteles értesíteni a háziorvosát, ennek hiányában a karanténlakás helye szerint illetékes háziorvost.
(3) Ha a háziorvos, ennek hiányában a karanténlakás helye szerint illetékes háziorvos a karanténkötelezett esetében azzal a fertőző betegséggel való megbetegedésnek gyanúját állapítja meg, amelyre tekintettel a járványügyi készültség bevezetésre került, erről a járványügyi intézkedések kezdeményezését követően a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíti.
6. §
(1) Ha kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a karanténkötelezett a hatósági házi karantén alóli mentesülést lehetővé tevő egészségügyi vizsgálat érdekében a hatósági házi karantén lejártát megelőzően a karanténlakást elhagyhassa, és a karanténkötelezett az egészségügyi vizsgálatra rendelkezik egészségügyi intézmény által biztosított időponttal, a karanténkötelezett az egészségügyi vizsgálat időpontját legalább az egészségügyi vizsgálatot megelőző 24 órával a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnála) elektronikus ügyintézés keretében cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap,
b) cégkapu vagy ügyfélkapu igénybevételi lehetőségének hiányában a rendőrség hivatalos honlapján elérhető intelligens űrlap
kitöltésével és beküldésével magyar vagy angol nyelven bejelenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a bejelentés beérkezését tanúsító elektronikus visszaigazolás küldésével tudomásul veszi.
(3) A karanténkötelezett a karanténlakást az egészségügyi vizsgálat céljából oly módon hagyhatja el, hogy az egészségügyi vizsgálat helyszínére és az egészségügyi vizsgálatot követően a karanténlakásba történő közlekedését kizárólag egészségügyi, műszaki vagy - tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén - menetrendi okból szakíthatja meg.
(4) Ha az egészségügyi vizsgálat eredménye alapján a karanténkötelezett kormányrendeletben meghatározottak szerint a hatósági házi karantén alól mentesül, a karanténkötelezett az egészségügyi vizsgálat eredményét
a) elektronikus ügyintézés keretében cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap,
b) cégkapu vagy ügyfélkapu igénybevételi lehetőségének hiányában a rendőrség hivatalos honlapján elérhető intelligens űrlap
kitöltésével és beküldésével magyar vagy angol nyelven mutathatja be a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság az egészségügyi vizsgálat eredményének beérkezését tanúsító elektronikus visszaigazolás küldésével tudomásul veszi.
(6) Az egészségügyi vizsgálat eredményét a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság az egészségügyi vizsgálat eredményének beérkezését tanúsító elektronikus visszaigazolás megküldését követő 24 órán belül törli.
7. §
(1) Az ezen alcím szerinti hatósági házi karantén végrehajtását a rendőrség ellenőrzi.(2) A karanténkötelezett a rendőrség ellenőrzését köteles elősegíteni, és ha a helyszíni ellenőrzés másként nem hajtható végre, a rendőrt köteles a karanténlakásba beengedni.
8. §
(1) A karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitánysága) a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti közlekedési, utazási és jelölés-elhelyezési szabályok,
b) a 3. § (3) bekezdése szerinti karanténszoftver alkalmazási szabályok,
c) az 5. § (1) bekezdése szerinti, karanténlakás elhagyására vonatkozó szabályok,
d) a 6. § (3) bekezdése szerinti közlekedési, utazási szabályok, illetve
e) a 7. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést elősegítő, illetve karanténlakásba történő bejutási szabály
megsértése esetén a szabályszegést elkövető személyre 5 000 forinttól 150 000 forintig terjedő bírságot szab ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával megállapított újabb jogsértések esetén is kiszabható. Az azonos napon elkövetett jogsértések miatt kiszabható bírság legfeljebb 600 000 forint lehet.
(3) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.
(4) A bírságot a (3) bekezdés szerint a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
(5) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
3. A hatóság által előírt karanténkötelezettség
9. §
A 3. § (3) bekezdését, az 5. § (1) bekezdését, a 6. § (1)-(3) bekezdését, a 7. §-t, a 8. § (1) bekezdés b)-d) pontját, a 8. § (2)-(5) bekezdését az egészségügyi államigazgatási szerv által elrendelt hatósági házi karantén esetén is alkalmazni kell.10. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.)a) az Eütv. 67/A. § (1) bekezdése szerinti - a 2. alcím alá nem tartozó - hatósági házi karantén,
b) az Eütv. 64. § (3) bekezdése szerinti járványügyi elkülönítés,
c) a járványügyi megfigyelés, és
d) a járványügyi zárlat
(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: karantén) elrendelésére, módosítására vagy megszüntetésére irányuló döntésének meghozatala során a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
11. §
(1) A karanténkötelezettséget megállapító döntésa) az eljáró hatóságra és az ügyfelekre vonatkozó, valamint az ügy azonosításához szükséges adatokat - a zártan kezelt és a védett adatok kivételével -,
b) a karanténkötelezettséggel kapcsolatos rendelkezést, a karantén helyét és - ha ez megállapítható - a karantén időtartamát,
c) a karanténkötelezettség azonnali végrehajthatóságának tényét vagy az azonnali végrehajthatóság mellőzését,
d) a karanténkötelezettség okának megjelölését,
e) a döntést megalapozó jogszabályhelyek megjelölését, továbbá
f) a 14. § (3) és (4) bekezdésével kapcsolatos tájékoztatást
tartalmazza.
(2) A karanténkötelezettség módosításával vagy megszüntetésével kapcsolatos döntés nem tartalmazza az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakat.
(3) A döntés kiadmányozására valamennyi, az eljáró hatóság állományába tartozó, karanténnal kapcsolatos feladatot ellátó személy jogosult.
12. §
(1) A karanténnal összefüggő döntés azonnal végrehajtható.(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az eljáró hatóság dönthet úgy, hogy az ügy körülményei és a kisebb járványügyi kockázat alapján a döntés azonnali végrehajthatóságát mellőzi.
13. §
(1) A karanténnal összefüggő döntést személyesen vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton kell közölni.(2) A döntés írásbeli közlésének kizárólag akkor van helye, ha
a) az (1) bekezdés szerinti közlés előreláthatólag eredménytelennek mutatkozik, vagy
b) az eljáró hatóság úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei alapján az írásbeli közlés célravezetőbb a közlés sikeressége szempontjából.
(3) Az (1) bekezdés szerint közölt döntés utólagos, az Ákr. 81. § (1) bekezdése szerinti tartalommal történő írásba foglalásának és az Ákr. szerinti közlésének kizárólag a 14. § (3) bekezdése szerinti esetben van helye.
14. §
(1) A karanténnal kapcsolatos ügyekben fellebbezésnek nincs helye.(2) A karanténnal kapcsolatos közigazgatási perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(3) Ha az ügyfél a döntést jogszabálysértőnek tartja, a közléstől számított 15 napon belül kérheti a döntésnek az Ákr. 81. § (1) bekezdése szerinti tartalommal történő írásba foglalását és annak az Ákr. szabályai szerinti közlését.
(4) Keresetlevelet csak az írásba foglalt döntéssel szemben lehet benyújtani a közléstől számított 15 napon belül.
4. Záró rendelkezések
15. §
(1) Nem bűncselekménya) a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti közlekedési, utazási és jelölés-elhelyezési szabályok,
b) a 3. § (3) bekezdése szerinti karanténszoftver alkalmazási szabályok,
c) az 5. § (1) bekezdése szerinti, karanténlakás elhagyására vonatkozó szabályok,
d) a 6. § (3) bekezdése szerinti közlekedési, utazási szabályok, illetve
e) a 7. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést elősegítő, illetve karanténlakásba történő bejutási szabály
megsértése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl nem bűncselekmény a 9. § alkalmazásával megállapított karanténlakás elhagyására vonatkozó szabályok, valamint ellenőrzést elősegítő, illetve karanténlakásba történő bejutási szabályok megsértése.
16. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 25. §, a 26. § (1) bekezdése és a 27. § az e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(3) A 8. § és a 15. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) A 26. § (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
17. §
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az állam nevében lefolytatandó koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárás során a pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban előírható, hogy a koncessziós pályázatot, ajánlatot benyújtó jogi személynek a pályázathoz, ajánlathoz teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban csatolnia kell a jogi személy döntéshozó szervének határozatát arról, hogy a koncessziós pályázaton, ajánlattételi eljárásban való részvételhez a tagok, vagy alapítók összességének pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban meghatározott mértékű minősített többsége hozzájárult. Az önkormányzat nevében lefolytatandó koncessziós eljárásokban a minősített többségre vonatkozó követelmény nem írható elő."
18. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:"(4a) Ha a koncesszióba vevő a koncesszió-köteles tevékenységet olyan koncessziós társaság útján kívánja végezni, amely a koncessziós szerződés aláírásának időpontjában koncessziós társaságként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezen koncessziós társaság esetében a végelszámolást a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell lefolytatni."
(2) Az Szjtv.
a) 6. § (1) bekezdésében a "kell alapítania" szövegrész helyébe a "kell alapítania vagy működtetnie" szöveg,
b) 37. § 15. pont a) alpontjában a "tevékenységet folytató koncessziós társaság" szövegrész helyébe a "tevékenység folytatására jogosult gazdasági társaság, illetve annak koncessziós társasága" szöveg
lép.
19. §
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:"(4a) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség esetén a (4) bekezdésben említett ellenőrzés az adott naptári évben nem kötelező."
20. §
Az Eütv. 229. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Egészségügyi válsághelyzetben - a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével - bármely egészségügyi dolgozó - ide nem értve a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. §-ában meghatározott szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulót és képzésben részt vevő személyt - más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető. Az egészségügyi dolgozó kirendeléséről az egészségügyi államigazgatási szerv - több megye érintettsége esetén az országos tisztifőorvos rendelkezései figyelembevételével - dönt."
21. §
(1) Az Eütv. 232/B. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:"(9) Az Operatív Törzs a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos döntések megalapozására, illetve a rendelkezésre álló erők és eszközök célirányos felhasználására tekintettel, a járvány terjedési dinamikájának előrejelzése céljából a rendelkezésére álló - ideértve az e §-ban foglalt rendelkezések szerint megismert - adatok felhasználásával járványügyi tudományos elemzéseket alkalmaz. Az Operatív Törzs a tudományos elemzések elkészítéséhez a kormányzati tudománypolitikáért felelős minisztert adatfeldolgozóként igénybe veszi.
(10) A kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter a (9) bekezdés szerinti közreműködésének támogatása céljából járványügyi tudományos munkacsoportot hozhat létre, melyben az egészségügyért felelős miniszter részt vesz.
(11) A (9) bekezdés szerinti adatfeldolgozás részletszabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."
(2) Az Eütv. 247. § (1b) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy járványügyi készültség keretében szükség esetén rendeletben)
"d) a 232/B. § (9) bekezdése szerinti adatfeldolgozás részletszabályait megállapítsa."
22. §
Az Eütv. a következő 244/I.-244/K. §-sal egészül ki:"244/I. §
(1) Az EESZT működtetője a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 óráig - az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján - a (2) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi
a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti, a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: köznevelési szerv), valamint
b) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerinti szakképzési államigazgatási szerv (a továbbiakban: szakképzési szerv)
számára az adat megismerhetővé tételének napján SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.
(2) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan
a) a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében,
b) a szakképzési szerv az Szkt. 111. §-a szerinti szakképzés információs rendszerében
Társadalombiztosítási Azonosító Jelet kezel.
244/J. §
(1) Az Nkt. 57. § (6) bekezdése szerinti, valamint az Szkt. 128. § (9) bekezdése szerinti rendszernek (a továbbiakban együtt: Rendszer) a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele céljából alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szülő vagy a törvényes képviselő a tanulóval közös háztartásban élő személyek Társadalombiztosítási Azonosítási Jelét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét - az érintett önkéntes, tájékoztatáson alapuló, az elszámoltathatóság alapelvét figyelembe vevő módon megtett hozzájárulása alapján - rögzíthesse.
(2) Az EESZT működtetője a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállítása érdekében napi rendszerességgel, a (4) bekezdés szerinti intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 óráig - az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján - a (3) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi a Rendszer üzemeltetője számára az adat megismerhetővé tételének napján SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.
(3) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a Rendszer üzemeltetője számára, akikre vonatkozóan a szülő vagy törvényes képviselő az (1) bekezdés szerint a tanulóval közös háztartásban élő személyek Társadalombiztosítási Azonosítási Jelét a Rendszerben rögzítette.
(4) A Rendszer üzemeltetője az (1) bekezdés szerint rögzített adatokat - ha a (2) bekezdés szerinti összevetés alapján az érintett tekintetében a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttség tényére vonatkozó adat kimutatható -
a) a járványügyi intézkedések megtétele céljából továbbítja a járványügyi szerv részére,
b) a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele -így különösen a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése céljából megismerhetővé teszi a köznevelési, illetve a szakképzési szerv számára,
azzal, hogy az adatkezelés során olyan titkosítási módszert kell alkalmazni, hogy az adatkezelésre előírt feltételek teljesüljenek.
244/K. §
(1) Járványügyi készültség esetén a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára - az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával - átadja azon, a köznevelési intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel
a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (az e § alkalmazásában a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban álló, vagy
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (az e § alkalmazásában a továbbiakban: Kjt.) szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló
személyek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik a munkakörükbe tartozó - így a köznevelési intézmény esetében különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más -feladatokat a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény területén látják el.
(2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 óráig - az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján - a (3) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára az adat megismerhetővé tételének napján SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.
(3) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan Társadalombiztosítási Azonosító Jelet a köznevelési intézmény, valamint a szakképzési intézmény a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.
(4) A köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a járványügyi készültség megszűnéséig kezeli.
(5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény a köznevelési szervet, illetve a szakképzési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény területén látja el."
23. §
(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 99. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) A helyszíni bírság összege
a) a védelmi intézkedés megszegése szabálysértés (239/A. §) esetén megegyezik a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzbírság összegével,
b) közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés (177/A. §) esetén - ha azt az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség ideje alatt követik el - ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedhet."
(2) A Szabstv. 99. § (2) bekezdésében az "összege ötezer" szövegrész helyébe az "összege - a (2a) bekezdés kivételével - ötezer" szöveg lép.
24. §
A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 10. §-a a következő l) ponttal egészül ki:"l) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség esetén az i) pontban említett ellenőrzés az adott naptári évben nem kötelező."
25. §
(1) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"7. §
Az e törvény hatálybalépéséig létrejött, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama az eredeti felhasználási határidőtől számított 180 nappal, de legalább e törvény hatálybalépését követő 180. napig meghosszabbodik."
(2) A Vmtv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"31. §
(1) A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében
a) az állam,
b) a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,
c) a helyi önkormányzat,
d) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság
tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2021. június 30-ig felmondással nem szüntetheti meg.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése napján vagy azt megelőzően kötött, (1) bekezdés szerinti helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződésre is alkalmazni kell."
(3) A Vmtv. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt képzési és vizsgakötelezettséget a veszélyhelyzet utolsó napjától számított 180 napon belül kell teljesíteni."
(4) A Vmtv. 39. alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:
"87/A. §
(1) Ha a Kormány rendelete 2020. augusztus 31. napját követően a 472/2017. Korm. rendelet 21. § (3) és (4) bekezdése szerinti felmondás esetében a 472/2017. Korm. rendelet 21. § (5) bekezdésének eltérő alkalmazásával utalvány kibocsátását írja elő arra az esetre, ha a szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor, az utazásszervező az általa kibocsátott utalványokról - az utalványok jogszerű felhasználásának, illetve az utalványtulajdonosok igényérvényesítésének elősegítése céljából - nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) az utalvány értékét és érvényessége idejét,
b) az utalvány tulajdonosának
ba) - természetes személy tulajdonos esetében - azonosításához feltétlenül szükséges mértéket meg nem haladó természetes személyazonosító adatait, vagy
bb) - jogi személy tulajdonos esetében - megnevezését és cégjegyzékszámát.
(3) Ha a Kormány rendelete az utalvány átruházását lehetővé teszi, az utazásszervező a tulajdonos kérelmére az utalvány tulajdonosa személyében bekövetkezett változást - a tulajdonosváltozásnak a Kormány rendeletében meghatározott rendben való igazolását követően - köteles az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban átvezetni azzal, hogy a korábbi tulajdonosra vonatkozó adatokat a nyilvántartásból egyúttal haladéktalanul törölni kell.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat kizárólag az érintett ismerheti meg, abból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - adat nem továbbítható.
(5) Az utazásszervező az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat az utalvány felhasználásáig, legfeljebb azonban a kibocsátott utalvány érvényességi idejének lejártáig kezeli."
(5) A Vmtv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A köztestület testületi szervének ülése különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján is megtartható. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. E bekezdés alkalmazható akkor is, ha a köztestület testületi szervének ülésén egyes tagok személyesen megjelennek."
(6) A Vmtv. 187. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyszíni bírságot az elkövető távollétében is ki lehet szabni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti helyszíni bírság kiszabása esetén a karanténszabályok megtartását ellenőrző rendőr a hatósági házi karantén helyeként megjelölt lakáshoz, ahhoz tartozó bekerített helyhez, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyhez tartozó levélszekrényben a helyszíni bírság kiszabásáról tájékoztatást helyez el, majd a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány másodlati példányát a csekkszelvénnyel együtt a nyilvántartásban szereplő lakcímre megküldi.
(7) Ha a helyszíni bírságolt személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vagy a megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot 30 napon belül nem fizeti meg, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni.
(8) Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a helyszíni bírság tudomásul vételének, illetve a bírság befizetésének hiányában szabálysértési feljelentést tesz, az ezt követően befizetett helyszíni bírságot vissza kell téríteni. A visszatérítésről a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy gondoskodik."
(7) A Vmtv. 277. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Stratégiai társaság esetén - ha a szerződés megkötése, az egyoldalú jognyilatkozat megtétele vagy a társaság határozata (a továbbiakban együtt: jogügylet) a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat eredményezi - a belgazdaságért felelős miniszterhez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) tett bejelentés szükséges a 2021. június 30-ig létrejött jogügyletekkel összefüggésben:
a) stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben, vagy egészben, bármilyen tulajdonjog átruházási jogcímen - ideértve az apportálást is -, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházása,
b) stratégiai társaságban történő tőkeemelés,
c) stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,
d) stratégiai társaság által átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,
e) stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása."
(8) A Vmtv. 277. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ezen alcím rendelkezései nem alkalmazhatóak, ha a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet tekintetében létrejött (1) bekezdés szerinti jogügylet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti kapcsolt vállalkozások tekintetében jön létre."
26. §
(1) A Vmtv.a) 20. §-ában a "2020. december 31-éig" szövegrész helyébe a "2021. június 30-ig" szöveg,
b) 157. § (2)-(4) és (6) bekezdésében a "2020. október 31-ig" szövegrész helyébe a "2021. június 30-ig" szöveg,
c) 188. §-ában, 225. § (1) bekezdésében, 235. § (1) bekezdésében, 236. § (1) bekezdésében, 246. § (1) bekezdésében, valamint 257. § (1) bekezdésében a "2020. december 31. napjáig" szövegrész helyébe a "2021. június 30. napjáig" szöveg,
d) 220. § (1) bekezdésében a "2020. december 31-éig" szövegrész helyébe a "2021. június 30. napjáig" szöveg,
e) 249. § (1) bekezdésében a "bűnügyi felügyelet, illetve" szövegrész helyébe a "bűnügyi felügyelet, a kiadatási bűnügyi felügyelet, illetve" szöveg
lép.
(2) A Vmtv.
a) 40. § (1) és (2) bekezdésében a "bekezdésétől eltérően" szövegrész helyébe "bekezdésében foglaltaktól eltérően" szöveg,
b) 40. § (3) bekezdésében a "pontjától eltérően" szövegrész helyébe a "pontjában foglaltaktól eltérően" szöveg,
lép.
27. §
Hatályát veszti a Vmtv.a) 214. § (1) bekezdésében a " , kivéve, ha a Be. 723. §-ában meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le" szövegrész,
b) 214. § (2) bekezdése,
c) 214. § (3) bekezdésében a "vagy a (2) bekezdésben" szövegrész,
d) 214. § (4) bekezdése,
e) 217. § (1) bekezdésében a "vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától" szövegrész.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.A törvényjavaslat célja és fő szabályozási elemei
A törvényjavaslat az egészségügyről szóló törvényben meghatározott három karanténfajta (járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, hatósági házi karantén) elrendelésével, végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív könnyítéseket, továbbá a hatósági házi karantén megsértése miatt alkalmazható szankciókat tartalmazza.
1. A karanténkötelezettséggel kapcsolatban gyakorlati nehézséget okoz, hogy azt valamennyi esetben önálló eljárásban, formalizált határozattal kell elrendelni, ugyanakkor az ügyek tömegessé válása szükségessé teszi
- a lakosság bizonyos köreire vonatkozó "ex lege" karantén esetében (ld. beutazás esetén a hatósági házi karantén) a hatósági döntéshozatal kivezetését, továbbá
- azokban az ügyekben, ahol mindenképpen egyedi döntéshozatal szükséges (ld. fertőzés gyanújának megállapítása, kontaktok), ott egyszerűsíteni kell a hatósági döntésre vonatkozó szabályokat.
A törvényjavaslat ennek megfelelően különbontja
a) a döntéshozatallal nem járó és
b) az "egyszerűsített" döntéshozatallal járó karantén-tényállásokat.
2. A törvényjavaslat meghatározza a beutazást követően automatikusan alkalmazandó hatósági házi karantén végrehajtásának részletes szabályait, ide értve a szabályszegések esetén alkalmazandó közigazgatási bírságot is.
I. A jogszabály által előírt karanténkötelezettség: a hatósági házi karantén foganatosítására vonatkozó új szabályok megállapítása, szankciók
A karantén elrendelésre vonatkozó szabályok alapján megállapítható, hogy a külföldről történő belépés során elrendelésre kerülő hatósági házi karantén esetében érdemi adminisztrációs tehercsökkentést lehet elérni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben mérlegelésre nem kerül sor, teljesen automatikus döntés születik. Ezekben az esetekben további cél a gyorsaság és a szakszerűség a határellenőrzés során. Indokolt a határátlépés során alkalmazott hatósági házi karantén esetében a döntéshozatalt teljesen kiemelni a közigazgatási eljárásból és a törvény erejénél fogva rendezni ezt az esetkört.
II. A hatóság által előírt karanténkötelezettség
Azokban az esetekben, amikor jogszabály nem állapít meg magatartási szabályként generálisan alkalmazandó, bizonyos tényállás mellett mindenkire kötelező karantént, nem kerülhető meg az egyedi döntéshozatal, különös figyelemmel arra, hogy ezekben az esetekben a fertőzésnek legalább a gyanúját, eshetőlegességét meg kell állapítani.
A törvény által lefektetett eljárásrend az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait figyelembe véve olyan kivételes döntéshozatali rezsimet alakít ki, amellyel tömegesen, egyszerűen és azonnal intézhetők a karanténügyek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A törvényjavaslat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség (a továbbiakban: járványügyi készültség) alatti, az Eütv. III. Fejezet 6. Címe szerinti járványügyi intézkedések elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos egyes előírásokat állapítja meg.2. §
Ha az érintett személy kormányrendeletben meghatározott olyan országból kíván belépni, amely esetében hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre, ezt a karantén kötelezettséget nem hatósági határozat, hanem maga a törvény mondja ki, ezáltal nem kell közigazgatási határozatot hozni a hatósági házi karantén elrendeléséről. A hatósági házi karantént az a tény keletkezteti, hogy az érintett karanténkötelezett személyt Magyarország területére beléptetik, és a belépés tényét a határellenőrzést végző rendőri szerv rögzíti.Az érintett a határátlépés során közli annak a lakásnak a címét, amelyben a kormányrendeletben meghatározott idejű hatósági házi karantént eltölti. Ha az érintett nem tud, vagy nem kíván hatósági házi karantén helyeként címet közölni, akkor a "rendes" hatósági eljárás indul meg, a jelenlegi szabályok szerint. A törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a karanténkötelezett a karanténlakás címét és a személyes adatait 24 órával Magyarországra történő belépését megelőzően elektronikus ügyintézés keretei között közölje.
3. §
A karanténkötelezett közlekedésével kapcsolatos szabályokat állapítja meg, illetve a karanténszoftver telepítésének a kötelezettségét teremti meg.4. §
Az adatkezelési szabályokat határozza meg.A határellenőrzést végző rendőri szerv rögzíti és a karanténlakás címe szerint illetékes rendőrkapitányság kezeli - a járvány terjedésének megelőzésére, illetve a lakosság egészségének védelmére tekintettel a karanténkötelezettség ellenőrzése céljából - a karanténkötelezett Magyarországra történő belépésekor a határátlépés pontos idejét, valamint a karanténkötelezett egyes személyes adatait.
Jelentős adminisztrációs könnyítés, hogy a személyes adatokat a karanténkötelezett az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) hivatalos honlapján meghatározott módon Magyarországra történő belépését megelőző 24 órával korábban közölheti, valamint a karanténlakás címét bejelentheti.
A határellenőrzést végző rendőri szerv a karanténkötelezett személyes adatait, valamint a Magyarországra belépés pontos idejét és helyét a Magyarországra történő belépést követő 8 órán belül a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére átadja.
A karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a karanténkötelezett személyes adatait, ha a karanténkötelezettség megszegése miatt nem indult eljárás,
a) a hatósági házi karantén lejártának napját követő napig,
b) a karanténkötelezett esetében a járványügyi készültség alapját képező betegség diagnosztizálásának napjáig, vagy
c) a karanténkötelezett kormányrendeletben meghatározottak szerint történő hatósági házi karantén elhagyásának napjáig
kezeli.
5. §
A karanténkötelezett a karanténlakást a hatósági házi karantén lejártát követő napot megelőzően kizárólaga karantén lakás helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére tett bejelentés tudomásul vételét követően,
a) az orvos utasítására,
b) megbetegedése esetén a sürgősségi betegellátást végző személy kíséretében,
c) kormányrendeletben meghatározott esetben,
d) életveszéllyel, vagy
e) súlyos kárral fenyegető helyzetben
hagyhatja el.
Ha a karanténkötelezett a hatósági házi karantén ideje alatt a járványügyi készültség bevezetésének alapját képező betegség tüneteit észleli, úgy ezt köteles bejelenteni a háziorvosnak. Ha a háziorvos a járványügyi készültség bevezetésének alapját képező betegséget állapítja meg, erről értesíti a rendőrkapitányságot, ahol a karanténkötelezett adatai törlésre kerülnek, ezzel az eljárás az általános szabályok szerint folytatódik, tehát közigazgatási eljárás indul.
6. §
További esete lenne a karanténlakás elhagyásának, ha kormányrendelet lehetővé tesz olyan egészségügyi vizsgálatot, amely meghatározott eredménye mentesítené az érintettett a karanténkötelezettség alól. Ebben az esetben, ha a karanténkötelezett rendelkezik az egészségügyi vizsgálatra időponttal, erről a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányságot elektronikus ügyintézés keretei között tájékoztatja, amelyről elektronikus visszaigazolást kap. A rendőri szerv tehát ebben az esetben sem hozna határozatot, pusztán tudomásul venné a bejelentést.Ha az egészségügyi vizsgálatot elvégezték és az a kormányrendelet szerinti eredményt hozta, az érintett a törvény alapján mentesülne a karanténkötelezettség alól, oly módon, hogy erről sem születne határozat, pusztán a rendőrkapitányságnál kellene ezt a tényt elektronikus ügyintézés keretében bejelenteni, amelyről szintén elektronikus visszaigazolást kapna.
7. §
A hatósági házi karantén végrehajtását a rendőrség ellenőrzi. A karanténkötelezett a rendőrség ellenőrzését köteles elősegíteni, és ha a helyszíni ellenőrzés másként nem hajtható végre, a rendőrt köteles a karanténlakásba beengedni.8. §
A törvényjavaslat a következő karantén szabályok megszegése esetére 5000 forinttól 150 000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé:- a karanténlakáshoz történő közlekedési szabályok,
- a karanténlakás jelölésére szolgáló jelzés elhelyezés,
- a hatósági házi karantén betartásának ellenőrzésére szolgáló szoftver telepítése és használata,
- a karanténlakás elhagyására vonatkozó szabályok,
- a rendőri ellenőrzés megnehezítése, illetve az ellenőrzést végző rendőr karanténlakásba történő belépésének a megtagadása.
A bírság azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával megállapított újabb jogsértések esetén is kiszabható. Az azonos napon ugyanazon személy által elkövetett jogsértések miatt kiszabható bírságok összege legfeljebb 600 000 forint lehet.
A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik. A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
Az Ákr. 116. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően a törvényjavaslat kimondja, hogy a bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
9. §
A hatósági házi karantén törvény erejénél fogva beálló szabályai közül meghatározza, hogy melyek azok, amelyeket a járványügyi hatóság által elrendelt hatósági házi karantén esetén is alkalmazni kell.10-14. §
1. A karanténkötelezettséget megállapító döntés tartalmi elemei- az eljáró hatóságra és az ügyfelekre vonatkozó, valamint az ügy azonosításához szükséges adatok - a zártan kezelt és a védett adatok kivételével -,
- a karanténkötelezettséggel kapcsolatos rendelkezés, a karantén helye és - ha ez megállapítható
- a karantén időtartama,
- a karanténkötelezettség azonnal végrehajthatóvá nyilvánítása vagy annak feloldása,
- a karanténkötelezettség okának megjelölése,
- a döntést megalapozó jogszabályhelyek megjelölése, továbbá
- az írásba foglalással és a jogorvoslattal (közigazgatási per) kapcsolatos tájékoztatás.
A döntés kiadmányozására valamennyi, a hatóság állományába tartozó, karanténnal kapcsolatos feladatot ellátó személy jogosult lenne a törvény erejénél fogva, így nem kellene a járványügyi hatóságon belül nagyszámú személyügyi döntést hozni.
2. Az azonnali végrehajthatóság
A javaslat alapján a karanténnal összefüggő döntés azonnal végrehajtható. A hatóság dönthet akként, hogy az ügy körülményei és a kisebb járványügyi kockázat alapján a döntés azonnali végrehajthatóságát feloldja.
3. A döntés közlése
A karantén elrendeléséről szóló döntést szóban kell közölni. A döntés írásbeli közlésének kizárólag akkor van helye, ha
- a szóbeli közlés előreláthatólag eredménytelen, vagy
- a hatóság úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei alapján az írásbeli közlés célravezetőbb.
4. Jogorvoslat
Tekintettel arra, hogy járványügyi hatóságként bizonyos esetekben a helyi rendőri szerv jár el ezért a javaslat kimondja, hogy a karanténnal kapcsolatos ügyekben fellebbezésnek nincs helye.
15. §
Speciális büntethetőséget kizáró okot állapít meg a törvényjavaslat alapján közigazgatási bírsággal szankcionálható esetekre.16. §
Hatályba léptető rendelkezések.17. §
Az állami bevételek biztosítása kiemelt jelentőséggel bír a - járványügyi helyzet miatt szükséges - gazdaság újraindításában. A Javaslat lehetőséget biztosít az államnak arra, hogy előírja a koncessziós pályázaton, ajánlattételi eljárásban való részvételhez a tulajdonosok, alapítók minősített többségének a hozzájárulását, amit egyrészt az tesz indokolttá, hogy a koncesszióköteles tevékenység folytatása egy hosszú távú, az állammal szemben fennálló szerződéses elköteleződést jelent a koncesszióba vevő részéről.18. §
A javaslat célja Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő törvénymódosításokkal összhangban az Szjtv. egységes fogalomhasználatának biztosítása, egyértelműsítése, valamint technikai pontosítása.19. §
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása kimondja, hogy járványügyi készültség esetén a rendeltetésszerű használat, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének bérbeadó általi ellenőrzése az adott naptári évben nem kötelező.20. §
Az Eütv. módosítását tartalmazza. A rendelkezés célja a járvány elleni védekezés gyorsítása és hatékonyabbá tétele azáltal, hogy az egészségügyi dolgozó kirendeléséről szóló döntési jogosultság a Kormányhivatal vezetőjéhez kerül telepítésre a feladat hatékonyabb végrehajtása érdekében.21. §
Az Eütv. módosítását tartalmazza.A járvány elleni védekezéssel kapcsolatos döntések megalapozására, illetve a rendelkezésre álló erők és eszközök célirányos felhasználására tekintettel, a járvány terjedési dinamikájának előrejelzése kiemelt fontossággal bír. Az Operatív Törzs tevékenységét a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter által létrehozott járványügyi tudományos munkacsoportot támogatja.
A rendelkezés megteremti a törvényi alapját annak, hogy az Operatív Törzs az elemzések elkészítéséhez szükséges adatokat a járványügyi tudományos munkacsoportnak mint adatfeldolgozónak átadja.
22. §
Az Eütv. módosítását tartalmazza.A SARS-CoV-2 koronavírus terjedésének megállapítása céljából az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) és a Köznevelés Információs Rendszere (a továbbiakban: KIR) és a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (a továbbiakban: KRÉTA) összekapcsolására kerül sor az élet és egészség megóvásához szükséges járványügyi szempontú köznevelési intézkedések céljából, az Eütv. módosítása útján.
A rendszerek összekapcsolásának céljai az alábbiak:
1. Koronavírus-fertőzéssel érintett oktatási intézmények beazonosítása: az EESZT működtetője a szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény vezetőjének tájékoztatása, a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése, valamint a rendkívüli szünet elrendelése szükségességének vizsgálata - céljából naponta átadja a koronavírus-fertőzöttek Társadalombiztosítási Azonosító Jeleit (a továbbiakban: TAJ szám) a KIR-t működtető Oktatási Hivatalnak.
2. A koronavírus-fertőzöttel egy háztartásban élők megismerése: a KRÉTA rendszerbe - a szülő önkéntes adatszolgáltatása útján - kerülnek feltöltésre a tanulóval egy háztartásban élők TAJ számai és egyéb adatai (e-mail cím, telefonszám), amelyek alapján - az EESZT-ből kapott, fertőzöttekre vonatkozó TAJ-szám adatok összevetése után - a KRÉTA rendszer egyrészt a köznevelési intézmény/szakképzési intézmény részére küld tájékoztatást az érintett oktatási intézményről és osztály- vagy egyéb iskolai közösségről, másrészt a járványügyi hatóság részére az érintettel egy háztartásban élőkről.
3. A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára átadja a köznevelési intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti viszonyban álló egyéb (így különösen gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő) alkalmazottak TAJ számait és azok összevetésre kerülhessenek SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó, EESZT-ből származó adataival.
23. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítását tartalmazza.A helyszíni bírság legmagasabb összege 50 000 forintról 150 000 forintra nő
- a védelmi intézkedés megszegése szabálysértés és
- a járványügyi készültség során elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés
esetében.
24. §
A 19. § szerinti módosítással összhangban e módosítás a Nemzeti Eszközkezelő Program keretében megkötött bérleti szerződések kapcsán is kimondja, hogy az ellenőrzés lefolytatása a járványügyi készültséggel összefüggésben nem kötelező adott évben.25. §
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) módosítását tartalmazza.1. A Vmtv. 7. §-ának a módosítása
A központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a Vmtv. hatálybalépése helyett, az eredeti felhasználási határidőtől számított 180 nappal meghosszabbodik. Annak érdekében, hogy az eddigi fix december 15-i határidő csökkentése ne érintsen hátrányosan egy kedvezményezettet sem (azon támogatási jogviszonyok esetében, ahol a támogatott tevékenység eredeti időtartamának vége június 18-a előtti), a szabályozás fenntartja a legrövidebb határidőt a Vmtv. hatálybalépésétől számított 180 napig.
2. A Vmtv. 31. §-ának a módosítása
A turisztikai vállalkozások túlnyomó többsége a veszélyhelyzet kihirdetése óta alig vagy egyáltalán nem termelt bevételt. Felhalmozott bevétel nélkül a munkaerő finanszírozása és a forgalommal párhuzamosan növekvő mozgó költségek mellett a bérleti díjak jelentenek kiemelkedő költséget a vállalkozások számára.
A Vmtv. 31. §-a alapján, a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2020. június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg.
A törvényjavaslat a bérleti szerződések felmondásának a tilalmát az állam, illetve a települési és a területi önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok esetében 2021. június 30. napjáig meghosszabbítja.
3. A Vmtv. 60. §-ának a módosítása
A Vmtv. szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére előírt határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. A munkakör ellátásának vagy az álláshely betöltésének feltételeként a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt egyéb vizsga, képzési, továbbképzési, illetve a képesítési feltétel megszerzésére meghatározott határidőbe - ideértve a tanulmányi szerződésben vállalt ilyen kötelezettségeket is -, a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
A törvényjavaslat alapján a fentiekben foglalt képzési és vizsgakötelezettséget a veszélyhelyzet utolsó napjától számított 180 napon belül kell teljesíteni.
4. A Vmtv. 39. alcímének a módosítása
A Vmtv. 87. § (1) bekezdése 2020. augusztus 31. napjáig lehetővé tette, hogy az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 21. § (3) és (4) bekezdése szerinti felmondás esetében az utazásszervező utalványt bocsásson ki, amennyiben abba az utazó beleegyezik.
Ha kormányrendelet a jövőben hasonló utalvány kibocsátást tenne lehetővé a törvényjavaslat megteremti az utazásszervező adatkezelési felhatalmazását az utalvány tulajdonos természetes személyazonosító adatainak kezelésére.
5. A Vmtv. 120. §-ának a módosítása
A köztestületre vonatkozó szabály módosításával akkor is, ha nincs kifejezett járványügyi korlátozás a köztestületek számára lehetővé válik az, hogy döntsenek abban, hogy online módon vagy személyes jelenlét mellett folytatják le a testületi döntéshozatalt.
6. A Vmtv. 187. §-ának a módosítása
A hatósági házi karantén megtartására vonatkozó szabály megszegése estén indokolt, hogy a járványügyi készültség időszakában a szokásostól eltérően, a helyszíni bírság kiszabására az elkövető távollétében is sor kerülhessen.
Az elkövető távollétében kiszabott helyszíni bírságról a karanténszabályok megtartását ellenőrző rendőr a hatósági házi karantén helyeként megjelölt lakás, ahhoz tartozó bekerített hely, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyhez tartozó levélszekrényben tájékoztatást helyez el, majd a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány másodlati példányát a csekkszelvénnyel együtt a nyilvántartásban szereplő lakcímre megküldi.
Ha a helyszíni bírságolt személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vagy a megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot 30 napon belül nem fizeti meg, a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy szabálysértési feljelentést tesz. Az eljárást az elkövetővel szemben ebben az esetben a szabálysértési hatóság folytatja le.
A javaslat rendelkezik továbbá arról is, hogy ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a helyszíni bírság tudomásul vételének, illetve a bírság befizetésének hiányában szabálysértési feljelentést tesz, az ezt követően befizetett helyszíni bírságot vissza kell téríteni. A visszatérítésről a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy gondoskodik.
7. A Vmtv. 277. §-ának a módosítása
A Vmtv. 85. alcímben definiált intézkedések határidejének meghosszabbítása a veszélyhelyzettel kapcsolatos pénzügyi hitelmoratórium meghosszabbított határidejének megfelelően 2021. június 30-ig indokolt. A határidő ilyen módon megfelelően definiált, belátható és illeszkedik a Kormány hasonló jellegű, gazdasági célú intézkedéseinek sorába. Cél a magyar székhelyű stratégiai tevékenységet folytató gazdasági társaságok védelme, tekintettel a járványhelyzet okozta esetleges gazdasági nehézségekre. A stratégiai tevékenységek listáját definiáló, a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról szóló 289/2020. (VI.17.) Korm. rendelet kapcsolódik a Vmtv. 85. alcíméhez, amely továbbra is hatályban marad.
26. §
1. A Vmtv. 2020. december 31-ig ad arra lehetőséget, hogy a koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében a Magyar Állam elővigyázatossági tőkeemelést hajtson végre magyarországi székhelyű hitelintézetekben. A járványügyi helyzetre tekintettel indokolt a lehetőséget 2021. június 30-ig meghosszabbítani. A járványügyi helyzet a gazdasági társaságokra hat elsődlegesen, amelyek teljesítőképessége, termelési és értékelési változásai hatásukban később jelennek meg a pénzügyi szektorban. Így még jelenleg is áttételes és előzetes hatások láthatóak, amelyek azonban arra mutatnak, hogy nem indokolja a kivezetését az elővigyázatossági tőkeemelésnek semmi, a stabilitás, fenntarthatóság és bizalom fenntartása érdekében szükségszerű a lehetőség időpontjának meghosszabbítása. Ugyanakkor rá kell világítani arra is, hogy egy esetlegesen októberben beérkező igény sem teljesíthető már december 31-ig, mivel egyedi jóváhagyások szükségesek az Európai Bizottság részéről.2. Szükségessé vált a kényszertörlési eljárások szabályainak teljes körű felülvizsgálata. Az új szabályozás bevezetéséig indokolt a jelenlegi átmeneti időszak meghosszabbítása 2021. június 30-ig.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 249/2020. (V. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 249/2020. Korm. rendelet) alapján a kényszertörlési eljárások 2020. október 31-ig felfüggesztésre kerültek, és új kényszertörlési eljárások sem indulnak. A 249/2020. Korm. rendelet október 31-éig lehetőséget biztosított a kényszertörlés eljárás alatt álló cégeknek arra, hogy törvényes működésüket helyreállítsák, és ezzel kikerüljenek a kényszertörlés hatálya alól és tovább működhessenek. Ez alól egy kivételt fogalmazott meg a 249/2020. Korm. rendelet. Azokat a kényszertörlési eljárásokat, amelyek azért indultak, mert a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. Ezek az eljárások tehát tovább folynak.
A 249/2020. Korm. rendelet szabályai a Vmtv. rendelkezései közé is beépültek.
A kényszertörlési eljárás szabályainak megreformálása időszerűvé vált és felmerült a jelenlegi eljárás felváltása egy új hatékonyabb eljárással. Az új szabályok bevezetésére 2021-ben kerülhet sor, így szükséges az átmeneti időszak meghosszabbítása.
A Javaslat a kényszertörlés alatt álló cégek számára ezzel meghosszabbított határidőt biztosít arra, hogy törvényes működésüket helyreállítsák, és kikerüljenek a kényszertörlési eljárás alól. A pandémiás helyzetben fontos célkitűzés, hogy a törvényes működésüket helyreállító cégek tovább tudjanak működni. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy a kényszertörlés alatt álló cég kikerüljön a kényszertörlés hatálya alól. A kényszertörlés hatálya alatt álló cégeket a cégbíróságnak az eljárása lefolytatását követően törölnie kell a cégnyilvántartásból. E szankciós jellegen enyhít átmeneti ideig a Vmtv., lehetővé téve a cégek számára, hogy visszakerülhessenek a piaci forgalomba.
3. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvénnyel kapcsolatos eltérő rendelkezéséket 2020. december 31. napja helyett 2021. június 30. napjáig kell alkalmazni.
4. A koronavírussal kapcsolatos megbetegedések aktuális alakulása, a fertőzöttségi mutatók ismételt emelkedése miatt, valamint a járványhelyzet elhúzódásának lehetőségére figyelemmel a büntetőeljárások, büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás, a megelőző pártfogó felügyelet, a távoltartás, a nemzetközi bűnügyi együttműködés, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés tekintetében a járványhelyzetben bevezetett rendkívüli intézkedéseket indokolt 2020. december 31. helyett 2021. június 30-ig fenntartani. E határidőhosszabbítás biztosítja a büntetőeljárások és az említett további eljárások során a koronavírusfertőzés hatékony megelőzését.
A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény 10. §-a 2021. január 1. napjával módosítja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.). Ennek értelmében 2021. január 1. napjától az Nbjt.-ben meghatározott esetekben a Fővárosi Törvényszék a kiadni kért személy kiadatási bűnügyi felügyeletét is elrendelheti. Erre tekintettel szükségessé vált előírni a kiadatási bűnügyi felügyelet felülvizsgálatát is azokban az esetekben, amikor a kiadott személy kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, azonban átadása a Vmtv. rendelkezései szerint nem hajtható végre. Fontos kiemelni, hogy a módosítás nem változtat azon a szabályozási elven, hogy a Vmtv. szerinti felülvizsgálat szükségessége kizárólag azokban az esetekben merül fel, ha a terhelt átadása a Vmtv. 248. § (1) bekezdése miatt - a koronavírus helyzettel összefüggő okból - nem lehetséges, a rendelkezés az Nbjt.-ben meghatározott egyéb eseteket azonban nem érinti.
27. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések. A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény megszünteti a tetten érésen és a bűncselekmény elkövetésének beismerésén alapuló bíróság elé állítás előfeltételeinek elkülönítését, és a bíróság elé állítás alkalmazását egységesen a bűncselekmény elkövetésének időpontjához köti. A 2021. január 1-jével hatályba lépő módosulásra tekintettel ezért a veszélyhelyzettel összefüggésben is indokolatlan fenntartani a bűncselekmény beismerésén alapuló esetkörre alapított kiegészítő szabályokat.