T/13262. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 76. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
"76. az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, val...

T/13262. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról
2020. évi CXXI. törvény egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 76. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
"76. az útdíj köteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartásába történő bejegyzéssel, módosítással, törléssel kapcsolatos eljárás."
(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 77. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
"77. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 28/C. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével kapcsolatos eljárás."
2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
2. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 8/A. §-a a következő h)-k) ponttal egészül ki:
(A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)
"h) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,
i) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról,
j) a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről,
k) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat."
3. §
Az Nytv. 15. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) A nyilvántartással összefüggő eljárásban informatikai rendszer igénybevételével előállított lakcímbejelentés iránti kérelem - jogszabályban meghatározott adatokon kívül - tartalmazza az eljáró polgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának adatait és cselekvőképessége tényét az eljárás lefolytatása céljából."
4. §
Az Nytv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett személyek 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatait az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatkezelője, illetve az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy a bejegyzést követően átvezeti a nyilvántartáson."
5. §
Az Nytv. 17. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
"h) a 24/I. § szerinti adatok."
6. §
(1) Az Nytv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Egyedi adatszolgáltatás bármely járási hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál kérelmezhető. A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal az egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet átteszi a nyilvántartást kezelő szervnek, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére."
(2) Az Nytv. 18. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező bármely járási hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatalnál az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és
a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy
b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.
(5) A nyilvántartást kezelő szerv, a kijelölt kormányhivatal és bármely járási hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatás elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is igényelhető."
7. §
Az Nytv. a következő 19/G. §-sal egészül ki:
"19/G. §
Az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás és megemlékezés szervezése céljából a nyilvántartást kezelő szervtől kérheti az általa nyilvántartott országgyűlési képviselő, volt országgyűlési képviselő személyes adatai felhasználásával az országgyűlési képviselő, volt országgyűlési képviselő 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatát, valamint elhalálozása idejének adatát."
8. §
Az Nytv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
"21/A. §
E törvény felhatalmazása alapján - a 21. §-ban meghatározottakon túl - a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosult igényelni az értesítési cím, az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való - az elhalálozáson kívüli - kikerülés oka, helye és ideje adatok kivételével a vasúti közlekedési hatóság az elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartás vezetése céljából."
9. §
Az Nytv. 22. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
"o) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez."
10. §
Az Nytv. a következő 23/C. §-sal egészül ki:
"23/C. §
A 15. § (1b) bekezdésében meghatározott adatokat a nyilvántartás szervei megismerhetik, valamint azokat a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhetik a 24. §-ban meghatározott szervek."
11. §
Az Nytv. IV. fejezete a következő 24/I. §-sal egészül ki:
"24/I. §
A nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 42/B. §-a szerinti ügyfél-átvilágítás során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti szolgáltató automatikus információátadásra vonatkozó jelzésére a polgár 11. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatait, állampolgárságát, a személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, aláírását, valamint arcképmását átadja."
12. §
Az Nytv. 28/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervek adatainak nyilvántartására a jogosultsági nyilvántartás szabályait kell alkalmazni."
13. §
(1) Az Nytv. 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A tároló elem nem tartalmazza az ujjnyomat adatot, ha
a) a polgár a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 6. életévét még nem töltötte be,
b) annak adására ideiglenesen fizikailag képtelen, vagy
c) annak adására fizikailag képtelen."
(2) Az Nytv. 29. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
"(22) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is kezdeményezheti lakcímének rögzítését az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén, ha a tároló elem azt nem, vagy nem helyesen tartalmazza."
14. §
(1) Az Nytv. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 6. életévét betöltötte."
(2) Az Nytv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bv. szerv vagy a járási hivatal átveszi a fogvatartott polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét. A fogvatartott polgár a bv. szerv vagy a járási hivatal rendelkezésére bocsátja a 29. § (2) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt személyes adatait és saját kezű aláírását, valamint az (1) bekezdés szerint az ujjnyomatát. A bv. szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adatokat a kijelölt kormányhivatal részére történő megküldésig kezeli."
(3) Az Nytv. 29/A. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A 29. § (9) bekezdésben foglalt esetek kivételével a honosítási és visszahonosítási kérelmet átvevő szerv a honosítási és visszahonosítási kérelem (a továbbiakban együtt: honosítási kérelem) benyújtásakor 6. életévét betöltött, valamint a honosítási kérelem benyújtásának évében 6. életévét betöltő polgár ujjnyomatát rögzíti az ujjnyomat adatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából. A honosítási kérelmet átvevő szerv az ujjnyomatot a honosítási kérelem továbbításával egyidejűleg küldi meg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az ujjnyomat adatot a 14. § m) pont mj) alpontjában meghatározott feladata teljesítése céljából, az értesítés megküldéséig kezeli, az értesítés megküldését, valamint a honosítási kérelem elutasítását követően az ujjnyomat adatot haladéktalanul törli.
(4) A nyilvántartást kezelő szerv - a 11. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - és a kijelölt kormányhivatal az ujjnyomatot az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáig, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig kezeli, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiállításakor, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően haladéktalanul törölni kell.
(5) A honosítási kérelmet előterjesztő polgár ujjnyomat adatát a kijelölt kormányhivatal az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételéig, legfeljebb azonban a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (6) bekezdésében meghatározott időpontig kezeli. A honosítási kérelmet előterjesztő polgár ujjnyomat adatát a kijelölt kormányhivatal a tároló elemen csak akkor helyezheti el, ha a polgár a 6. életévét legkésőbb az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének napján betölti."
15. §
Az Nytv. 29/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A 29. § (7) bekezdés b) pontja szerinti ujjnyomatot - ha azt az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza - a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor, valamint az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetén az állandó személyazonosító igazolvány személyes átadásakor az eljáró hatóság a személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezelheti az ujjnyomatot."
16. §
(1) Az Nytv. 29/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A 29. § (9) bekezdés b) pontjában meghatározott polgár részére a kiállítás napjától számított 1 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolványt kell kiállítani."
(2) Az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 70. életévet betöltött jogosult - az (1a), (4) és (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - kérheti, hogy részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra."
17. §
Az Nytv. 31. § (2) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
(Az adatszolgáltatási nyilvántartás adatkezelési műveletenkénti bontásban az alábbi adatokat tartalmazza:)
"e) az adatszolgáltatás alanyának természetes személyazonosító adatait."
18. §
Az Nytv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
"31/A. §
(1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a nyilvántartást kezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: napló rendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.
(2) A napló rendszerben történik a nyilvántartásban, illetőleg a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.
(3) A naplóbejegyzés tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.
(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.
(5) A naplóban rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(6) A naplóból a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít. A naplóból történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást kezelő szerv.
(7) A naplót megfelelő intézkedésekkel a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.
(8) A nyilvántartási rendszer, illetőleg a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetőleg a hálózati- és rendszerüzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a napló rendszerben történik.
(9) A naplóban a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás végleges lezárultát követően kell a törlést végrehajtani."
19. §
Az Nytv. 33/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az elhalálozásról szóló értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervek esetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a)-dd), valamint dg) és di) pontjában foglalt adatokat tartalmazza. Jelen bekezdés alkalmazásában a nyilvántartás tartalmazza a csatlakozott szerv elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét is."
20. §
Az Nytv. a következő 52/J. és 52/K. §-sal egészül ki:
"52/J. §
(1) A 2016. január 1. napját követően kiállított, érvényes tároló elemet nem tartalmazó állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár a 29/E. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti állandó személyazonosító igazolvány kiadását igényelheti.
(2) A 2021. augusztus 2. napját megelőzően kiállított állandó személyazonosító igazolványok esetén kizárólag a tároló elemmel ellátott és ujjnyomat adatot tartalmazó állandó személyazonosító igazolvány pótolható.
52/K. §
(1) 2026. augusztus 3. napján érvényét veszti a 2000. január 1. napja előtt kiállított személyazonosító igazolvány.
(2) 2031. augusztus 3. napján érvényét veszti az a 2016. január 1. napját követően kiállított határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány, mely esetén a polgár 2021. augusztus 2. napjáig nem töltötte be 70. életévét."
21. §
Az Nytv. a következő 54. §-sal egészül ki:
"54. §
Ez a törvény az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
22. §
Az Nytv.
a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában és 4. § (2) bekezdésében a "4. § (3) és (3a) bekezdése" szövegrész helyébe a "4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése" szöveg,
b) 18/A. § (1) és (3) bekezdésében, 24/B. § (2) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal" szöveg,
c) 24. § (1) bekezdésében a "feladatainak ellátásához" szövegrész helyébe a "feladatainak ellátásához, valamint az igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához" szöveg,
d) 29/E. § (1) bekezdésében az "a (2), (4) és a (4a) bekezdésben" szövegrész helyébe az "az (1a) (2), (4) és a (4a) bekezdésben" szöveg,
e) 29/E. § (4) bekezdésében az "az (1) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel" szövegrész helyébe az "az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel" szöveg,
f) 29/E. § (4a) bekezdésében az "a menekültkénti vagy oltalmazottkénti státuszról rendelkező döntés" szövegrész helyébe az "- az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a menekültkénti vagy oltalmazottkénti státuszról rendelkező döntés" szöveg
lép.
23. §
Hatályát veszti az Nytv.
a) 5. § (21) bekezdésében az "- a 29/E. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel -" szövegrész,
b) 7. § (2) bekezdése,
c) 21. § f) pontja,
d) 29. § (6) bekezdés b) pontjában és 29. § (7) bekezdésében az "- a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével -" szövegrész,
e) 34. § (6) bekezdésében az "Az elektronikus ügyintézési pontot a nyilvántartást kezelő szerv működteti." szövegrész.
3. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása
24. §
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki.
"(3) A Magyar Nemzeti Levéltár a levéltári anyaggal kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott elektronikus adatokról - ha jogszabály szigorúbb követelményt nem állapít meg -legalább a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti gyakorisággal és rendben biztonsági mentéseket hoz létre, valamint a biztonsági mentéseket a Kormány által kijelölt, az adatok őrzéséért felelős szervnek megküldi. A biztonsági mentés adataiba az adatok őrzéséért felelős szerv nem tekinthet bele."
25. §
Az Ltv. a következő 35/C.§-sal egészül ki:
"35/C. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Magyar Nemzeti Levéltárnak a levéltári anyaggal kapcsolatos adatai biztonsági mentésének rendjét és gyakoriságát, valamint az adatok őrzéséért felelős szervet."
26. §
Az Ltv.
a) 8. § b) pontjában a "szabályozza" szövegrész helyébe a "szabályozza és ellenőrzi - az elektronikus iratok biztonságos másolatának átadására és tárolására vonatkozó kormányrendeletben meghatározott eltéréssel -" szöveg,
b) 17. § (2) bekezdés b) pontjában az "elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv" szövegrész helyébe az "elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett szerv" szöveg
lép.
4. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
27. §
(1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 28/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó]
"c) telefonszámára, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt,"
(2) A Bv. Sztv. 28/A. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó]
"g) elektronikus levelezési címére, a telekommunikációs kapcsolattartás időpontjáról való értesítés érdekében, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt, és
h) telekommunikációs alkalmazásban regisztrált azonosító nevére, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt."
(3) A Bv. Sztv. 28/A. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(A bv. szervezet nyilvántartja a hivatalos minőségben kapcsolattartó személy)
"g) elektronikus levelezési címét a telekommunikációs kapcsolattartás időpontjáról való értesítés érdekében, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt, és
h) telekommunikációs alkalmazásban regisztrált azonosító nevét, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt."
(4) A Bv. Sztv. 28/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A bv. szervezet az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti adatokat kizárólag a bv. szerv által nyújtott elektronikus kapcsolattartási forma igénybevétele esetén tartja nyilván.
(4) A telekommunikációs eszköz útján biztosított elektronikus kapcsolattartás során a kapcsolattartó személy és a hivatalos minőségben kapcsolattartó személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának felmutatásával azonosítja magát. A hivatalos minőségben kapcsolattartó személynek a hivatása gyakorlására való jogosultságot igazoló igazolványát, továbbá - ha annak ellenőrzésére még nem került sor - az első alkalommal történő kapcsolatfelvétel esetén a hivatalos kapcsolattartást megalapozó okiratot is fel kell mutatnia.
(5) A (4) bekezdés szerinti azonosítás során, ha a személyazonosság igazolására alkalmas okmányon szereplő adatok a kapcsolattartói nyilvántartásban szereplő adatokkal nem egyeznek, illetve az arcképmás vizuális összevetése alapján az azonosság tekintetében kétség merül fel, vagy a kapcsolattartásra jelentkező személy a bv. szerv felhívása ellenére nem mutatja fel a (4) bekezdésben meghatározott igazolványt vagy okiratot, a kapcsolattartásra nem kerülhet sor."
28. §
A Bv. Sztv.
a) 8. §-ában az "igazgató (a továbbiakban:" szövegrész helyébe a "főigazgató, igazgató (a továbbiakban együtt:" szöveg,
b) 28/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "(székhelyére)" szövegrész helyébe a "vagy értesítési címére" szöveg,
c) 28/B. § (2) bekezdés b) pontjában a "lakcímet" szövegrész helyébe a "lakcímet vagy értesítési címet" szöveg
lép.
29. §
Hatályát veszti a Bv. Sztv.
a) 28/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészben az "- a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával -" szövegrész,
b) 28/A. § (1) bekezdés d) pontjában és 28/A. § (2) bekezdés e) pontjában az "és" szövegrész.
5. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
30. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.tv.) "Összerendelési nyilvántartás" alcíme a következő 10/F. §-sal egészül ki:
"10/F. §
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti központi azonosítási ügynök használata esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatást igénybevevő szerv a polgárnak az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó más azonosítója igazolásával is kérhet adatszolgáltatást a 10/C. § megfelelő alkalmazásával
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, vagy
c) az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásából,
ha az adatszolgáltatás igénylésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult. E művelet idejére az adatkezelő jogosult az adott azonosító vonatkozásában az összerendelési bejegyzés felvételét kezdeményező szerv által képzett, a 10/A. § (4) bekezdése szerinti titkosított összerendelési kapcsolati kód kezelésére."
31. §
(1) A Szaz.tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szerinti belföldi gyermek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, valamint nyilvántartási jogcímét közli az állami adóhatósággal. A gyermek részére az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv adatszolgáltatása alapján az adóigazolványt hivatalból adja ki."
(2) A Szaz.tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. §
(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szerinti belföldi gyermek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, nyilvántartási jogcímét, továbbá ha a Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött - a titkolt terhesség, valamint a szülőnek az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulás esete kivételével - intézetben született, ezt a tényt közli az állami adóhatósággal. Az állami adóhatóság a belföldi gyermek részére az adóigazolvány kiállításáról hivatalból gondoskodik.
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján - a titkolt terhesség, valamint a szülőnek az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulás esete kivételével - az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén az adóazonosító jel elhelyezése, továbbá az adóigazolvány megszemélyesítése céljából az állami adóhatóság az adatok átadását követően 8 órán belül gondoskodik a gyermek adóazonosító jelének képzéséről és az adóigazolvány kiállításához szükséges adatoknak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő megküldéséről."
32. §
A Szaz.tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. §
(1) Az adó- és vámhatóság az adóazonosító jelet a hatáskörébe tartozó feladatai ellátása során azon személyek azonosítása céljából használja, akinek jogát, kötelezettségét vagy jogos érdekét az eljárás érinti, továbbá e személyek képviselőjének, valamint az eljárás egyéb résztvevőjének azonosítása céljából, az adótitokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével használja.
(2) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről megkeresésre tájékoztatja az adózással kapcsolatos nyilvántartás vezetéséhez az Air. szerinti más adóhatóságot."
33. §
(1) A Szaz.tv. 37. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
"a) az állami adóhatóságnak az adóalanyok nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának változásáról, nyilvántartási jogcímének, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról és annak időpontjáról, nyilvántartásból kikerülése okáról és időpontjáról;"
(2) A Szaz.tv. 37. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
"l) a Központi Statisztikai Hivatalnak a hivatalos statisztikáról szóló törvény alapján kezelt adatbázisában szereplő adatszolgáltató természetes személy családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, nemének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakóhelyének, tartózkodási helyének, családi állapotának változásáról, azok időpontjáról, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, a nyilvántartásba bekerülés és a nyilvántartásból való kikerülés okáról, idejéről;"
(3) A Szaz.tv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek -
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti TAJ nyilvántartást vezető kincstár,
d) az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv,
e) az (1) bekezdés j) pontja szerinti az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv,
f) az (1) bekezdés l) pontja szerinti Központi Statisztikai Hivatal,
g) a (2) bekezdés a) pontja szerinti Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,
h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv
kivételével - az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell."
(4) A Szaz.tv. 37. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek -]
"i) az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyugdíj-biztosítási nyilvántartást vezető társadalombiztosítási szerv,
j) az (1) bekezdés k) pontja szerinti kincstár,"
[kivételével - az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.]
6. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
34. §
(1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüaktv.) 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Élveszületés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére a hivatalos statisztikáról szóló törvény szerint, hivatalos statisztikai célból a népmozgalmi események adatait át kell adni. A Központi Statisztikai Hivatal a személyazonosító adatokat a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint törli, ezt követően a népmozgalommal összefüggő egészségügyi adatokat csak személyazonosításra alkalmatlan módon kezelheti."
(2) Az Eüaktv. 20. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) A születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során az egészségügyi szolgáltató, a halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény megismerheti és törvényben meghatározott szerv részére továbbíthatja élveszületés esetén a gyermek szülei, halálozás esetén az életben lévő házastárs, bejegyzett élettárs személyazonosító adatait."
35. §
Az Eüaktv. III/A. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
"Az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére történő adattovábbítás
35/P. §
(1) A (2) bekezdés j) pontja szerinti célból, törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt, egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére az EESZT-n keresztül továbbítja
a) a közúti járművezetők és járművezető-jelöltek egészségi alkalmassági vizsgálatát végző egészségügyi szolgáltató a vizsgálat eredményét,
b) a halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény az egészségügyi törvény szerinti halottvizsgálati bizonyítványt elektronikus dokumentumként,
c) az egészségügyi szolgáltató az anyakönyvi eljárásról szóló törvény, a hivatalos statisztikáról szóló törvény, valamint a családok támogatásáról szóló törvény alapján kiadott kormányendelet szerinti adatokat az ott meghatározottak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az egészségügyi szolgáltató, az orvos, valamint az intézmény, azok átadásának az adatot fogadó szerv általi visszaigazolását követően haladéktalanul köteles törölni, kivéve ha az adat kezelésére e törvény feljogosítja."
7. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
36. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 21/B. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Az elektronikus ügyintézési pont útján felvett kérelem esetében az elkészült okmány átvétele kizárólag a kérelmező által személyesen törtéhet. Ennek során a személyazonosítást jogszabályban meghatározott automatizált ujjnyomat összevetéssel is el kell végezni. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezelheti a második biometrikus adatot."
37. §
Az Utv. 26. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)
"d) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a vezetői engedély tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából térítésmentesen a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokra vonatkozóan."
38. §
Az Utv. 27. §-a a következő (1f)-(1h) bekezdéssel egészül ki:
"(1f) Az adatkezelő szerv a közölt okmányazonosító adat alapján, az érintett családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét átadja a természetes személy személyazonosságának ellenőrzése céljából a videotechnológián keresztül történő személyazonosítást végző szervezet részére.
(1g) Az adatkezelő szerv a közölt természetes személyazonosító adatok alapján, az érintett úti okmánya érvényességének tényére és kiállítás szerinti érvényességi idejére vonatkozó adatokat átadja a házasságkötés miatt hivatalból történő okmánykiállításra való jogosultság megállapítása céljából az anyakönyvvezető részére.
(1h) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat, továbbá az érintett saját kezű aláírását a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ részére, az általa végzett igazságügyi szakértői tevékenység ellátása céljából átadhatja."
39. §
Az Utv. 28. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) Az adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatok közül a természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolattartási adatot a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében történő kapcsolatfelvétel céljából térítésmentesen átadja. A KSH az átvett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban addig kezeli, amíg az annak végrehajtásához indokolt. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli."
40. §
Az Utv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
"29/A. §
(1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az adatkezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: napló rendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.
(2) A napló rendszerben történik a nyilvántartásban, illetőleg a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.
(3) A naplóbejegyzés tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.
(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.
(5) A naplóban rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(6) A naplóból a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít. A naplóból történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást kezelő szerv.
(7) A naplót megfelelő intézkedésekkel a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.
(8) A nyilvántartási rendszer, illetőleg a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetőleg a hálózati- és rendszerüzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a napló rendszerben történik.
(9) A naplóban a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás végleges lezárultát követően kell a törlést végrehajtani."
41. §
Az Utv. 28. § (1) bekezdés d) pontjában az "érintett arcképmásáról" szövegrész helyébe az "érintett állampolgárságáról, számára kiadott úti okmány típusáról, számáról, arcképmásáról" szöveg lép.
8. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
42. §
(1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
"2. Járműnyilvántartás: olyan elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a Magyarországon forgalomba helyezett, állandó hatósági jelzéssel és forgalmi engedéllyel ellátott járművek adatait, a járműtulajdonos (üzembentartó), az állami vagyonkezelő és a lízingbevevő adatait, továbbá a járműokmány adatait, valamint a történeti állományt."
(2) A Kknyt. 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
"8. Csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése, továbbá azon adatszolgáltatás, amely a kapcsolatfelvételi eljárást kezdeményező kérelem kapcsán, azzal összefüggésben, egyedi járműadatra vonatkozik."
(3) A Kknyt. 2. §-a a következő 11. és 12. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
"11. Származás-ellenőrzési nyilvántartás: olyan elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott használt jármű azonosító adatait, a jármű származását igazoló külföldi okmány adatait, a jármű tulajdonjoga megszerzőjének és a kérelmezőnek az adatait, valamint a származás-ellenőrzés eredményét.
12. Előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás: az előzetes eredetiségvizsgálat során a vizsgált jármű megállapított műszaki és azonosító adatait, rögzített képi adatait, a kérelmező adatait, a vizsgálat eredményét, valamint a vizsgáló jogosultságazonosítóját tartalmazó elektronikus nyilvántartás."
(4) A Kknyt. 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
"13. Történeti állomány: a 7. § a)-h) pontjaiban meghatározott résznyilvántartások történeti állománya tartalmazza az ezen résznyilvántartások hatálya alá tartozó járműtulajdonos (üzemben tartó), állami vagyonkezelő, lízingbevevő, a jármű és az ideiglenes rendszámtábla, valamint annak jogosultjának minden eddigi, e törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását, az e törvényben meghatározott adatkezelési időtartamon belül."
(5) A Kknyt. 2. §-a a következő 22-23. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
"22. Állami vagyonkezelő: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben vagyonkezelőként meghatározott azon személy, amellyel az állami vagyon vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint annak jogelődje, vagy az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlója vagyonkezelési szerződést kötött, továbbá akit törvény vagyonkezelőnek kijelöl.
23. Lízingbevevő: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti lízingbevevő."
43. §
A Kknyt. 4. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó feladat- és hatásköre:)
"e) kezeli az elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek nyilvántartását (adatkezelési napló);"
44. §
A Kknyt. "Speciális közlekedési igazgatási eljárási szabályok" alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:
"6/B. §
(1) A közlekedési igazgatási eljárásban az ügyfél, illetve az eljáró személy személyazonosságának ellenőrzése során a kérelemben, vagy a hivatalból induló eljárásban rendelkezésre álló személyi adatokat egyeztetni kell a személyazonosságot igazoló érvényes okmány adattartalmával vagy a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. A közlekedési igazgatási hatóság, valamint a Nyilvántartó az egyeztetést a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal is elvégzi. Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a személyazonosítást a személyiadat-és lakcímnyilvántartás szerve végzi.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság, valamint a Nyilvántartó a személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetében az azt igazoló és az ügyfél által bemutatott okmány, vagy automatikus eljárásban a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenőrzi."
45. §
(1) A Kknyt. 7. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás áll:)
"c) a származás-ellenőrzési nyilvántartásból;"
(2) A Kknyt. 7. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás áll:)
"f) az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból;"
46. §
(1) A Kknyt. 9. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó):]
"e) tulajdonjoga és üzembentartói joga, az állami vagyonkezelő vagyonkezelői joga, valamint lízing esetén a jogviszony kezdetének, valamint megszűnésének időpontját."
(2) A Kknyt. 9. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
"(1e) A járműnyilvántartás a járműtulajdonos (üzemben tartó) (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt adatai tekintetében a járműokmány kiállításkori és aktuális adatait tartalmazza."
(3) A Kknyt. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A járműnyilvántartás tartalmazza a járműre vonatkozó kötvénynyilvántartásban rögzített
a) ajánlati azonosítót,
b) a biztosító nevét,
c) a kötvényszámot,
d) a szerződés és a kockázatviselés kezdetét és végét, és
e) a szerződő fél megnevezését."
47. §
(1) A Kknyt. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
"9/A. §
(1) A származás-ellenőrzési nyilvántartás tartalmazza:
a) a külföldről behozott használt jármű tulajdonjoga megszerzőjének természetes személyazonosító adatát, lakcímét, nem természetes személy esetén a megnevezését, és a székhelyét (telephelyét),
b) a származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételt kérelmező személy nevét és lakcímét, születési helyét és idejét, továbbá a személyazonosításra használt okmány fajtáját és számát,
c) a külföldi okmányban szereplő járműazonosító adatokat,
d) a jármű származását igazoló külföldi okmány adatait,
e) a származás-ellenőrzés eredményét, valamint az azt tartalmazó hatósági bizonyítvány sorszámát.
(2) A származás-ellenőrzési nyilvántartás az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során informatikai adatkapcsolat útján közvetlen bekérdezéssel jogosult megismerni az alvázszámmal azonosított járműre vonatkozó, az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adatokat."
(2) A Kknyt. 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9/B. §
(1) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza
a) az eredetiségvizsgálatot kérelmező nevét és lakcímét, születési helyét és idejét, továbbá a személyazonosításra használt okmány fajtáját és számát,
b) a jármű vizsgálat során bemutatott okmányazonosítóját és az okmány fajtájának megjelölését,
c) a közreműködő megnevezését, azonosítóját, adószámát, fizetési számlájának számát, cégjegyzékszámát, székhelyét, továbbá vizsgálóállomásainak címét és azonosítóját, valamint a cégvezető adatait,
d) a vizsgáló természetes személyazonosító adatát, lakcímét, valamint a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját,
e) az előírások szerint mért és azonosított egyedi azonosító, valamint rögzített képi adatokat,
f) az okmányok adattartalmának, valamint a jármű egyedi azonosítójának egyezőségére vagy eltérésére vonatkozó megállapításokat,
g) az egyedi azonosítók eredetiségére és valódiságára vonatkozó megállapításokat,
h) az előzetes eredetiségvizsgálat során megállapított minősítést, annak indokolását, valamint az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,
i) a jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját,
j) a jármű vizsgálat során megállapított azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját.
(2) Az (1) bekezdés a)-h) és j) pontjában szereplő adatokat az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás során rögzítik.
(3) Az (1) bekezdés j) pontjában és a 9. § (1) bekezdés a)-d) pontjában szereplő adatok a járműnyilvántartásból elektronikus adatkapcsolat útján térítésmentesen ellenőrzésre kerülnek, amennyiben azok a járműnyilvántartásban szerepelnek.
(4) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás az (1) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során informatikai adatkapcsolat útján közvetlen bekérdezéssel jogosult megismerni az alvázszámmal azonosított jármű eredetiségvizsgálata során megállapított minősítést és annak időpontját."
48. §
A Kknyt. 9/D. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza az ideiglenes rendszámtáblához kapcsolt kötvénynyilvántartásban rögzített
a) ajánlati azonosítót,
b) a biztosító nevét,
c) a kötvényszámot,
d) a szerződés és a kockázatviselés kezdetét és végét, valamint
e) a szerződő fél megnevezését."
49. §
(1) A Kknyt. 14. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartót értesíti:)
"n) a kötvénynyilvántartó szerv elektronikusan a 9. § (2a) bekezdésében, illetve a 9/D. § (4a) bekezdésében meghatározott adatokról."
(2) A Kknyt. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója a nyilvántartó természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a nyilvántartó részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely azonosítóját. Az adatszolgáltatás adatait a nyilvántartó a járművezetővel vagy járművezető jelölttel, a jármű tulajdonosával (üzemben tartójával), valamint a parkolási igazolvány jogosultjával való elektronikus úton történő kapcsolatfelvételre használhatja fel."
50. §
A Kknyt. 14/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A közlekedési igazgatási hatóságot értesíti)
"d) a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változásról a közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzése, vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzése egy példányának megküldésével."
51. §
A Kknyt. "A nyilvántartás adatforrásai" alcíme a következő 14/B. §-sal egészül ki:
"14/B. §
A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a személyazonosításhoz, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez és a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatinak ellátásához adatokat vehet át közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
b) az útiokmány-nyilvántartásból,
c) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
d) a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, továbbá a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat,
e) a cégnyilvántartásból a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez szükséges, valamint a 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 9/D. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a cégnyilvántartásban elérhető adatokat."
52. §
(1) A Kknyt. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyilvántartó az okmánytár iratait
a) a 8. és 9. §-ban foglalt adatok tekintetében az okmánytárba történő beérkezést követő 10 évig,
b) a 8/A. §-ban, a 9/A. és a 9/B. §-ban foglalt adatok tekintetében az okmánytárba történő beérkezést követő 5 évig,
c) a 9/C. és 9/D. §-ban foglalt adatok tekintetében az okmánytárba történő beérkezést követő 2 évig
őrzi."
(2) A Kknyt. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A nyilvántartó a 14. § (3) bekezdés alapján kapott adatokat az érintett személy közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő adatainak törléséig kezeli."
53. §
A Kknyt. 19. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
"o) a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges statisztikai adatokat és a 9. § (4) bekezdésben meghatározott adatokat. A KSH az átvett adatokat az statisztikai adatelőállítási folyamatban addig kezeli, amíg az annak végrehajtásához indokolt. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli."
54. §
A Kknyt. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdés szerinti összekapcsolás során a nyilvántartó a 9. § (1) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 9/D. § (1) bekezdésében és a 9/D. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról, és az azokban bekövetkezett változásról - a 19. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltak automatizált teljesítéséhez - elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet. A kötvénynyilvántartó szerv az értesítés alapján a Gfbt.-ben meghatározott módon tájékoztatja a biztosítót."
55. §
A Kknyt. 27/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A nyilvántartó a közlekedési igazgatási hatóság részére vezetői engedély kiadására, pótlására, honosítására vagy cseréjére irányuló eljárásban a Vezetői Engedélyek Európai Uniós Hálózata (RESPER) szoftveralkalmazásának igénybevételével, a nyilvántartó által fenntartott és e célra kialakított biztonságos informatikai kapcsolat útján automatizált keresést biztosít az Európai Unió más tagállama nemzeti vezetői engedély nyilvántartási adatállományaiban."
56. §
A Kknyt. 32. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:)
"d) az adatszolgáltatás alanyának természetes személyazonosító adatait."
57. §
A Kknyt. IV. fejezete a következő 32/C. §-sal egészül ki:
"32/C. §
(1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az adatkezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: napló rendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.
(2) A napló rendszerben történik a nyilvántartásban, illetőleg a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.
(3) A naplóbejegyzés tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.
(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.
(5) A naplóban rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(6) A naplóból a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít. A naplóból történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást kezelő szerv.
(7) A naplót megfelelő intézkedésekkel a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.
(8) A nyilvántartási rendszer, illetőleg a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetőleg a hálózati- és rendszerüzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a napló rendszerben történik.
(9) A naplóban a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás végleges lezárultát követően kell a törlést végrehajtani."
58. §
A Kknyt. 35. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) E törvénynek az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi ... törvénnyel megállapított 15. § (2) bekezdését a módosítás hatálybalépését megelőzően az okmánytárba beérkezett, még nem selejtezett iratokra is alkalmazni kell."
59. §
A Kknyt.
1. 2. § 7. pontjában a "(jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre)" szövegrész helyébe az "(ide értve a nem természetes személyt is)" szöveg,
2. 2. § 17. pontjában az "egységes felületen történő" szövegrész helyébe az "egységes, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti személyre szabott ügyintézési felületen történő, forgalmi rendszám alapú" szöveg,
3. 7. §-ában az "A nyilvántartás áll:" szövegrész helyébe az "A közúti közlekedési nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) olyan egységes nyilvántartás, amely az alábbi résznyilvántartásokból áll:" szöveg,
4. 8/A. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában a "jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező" szövegrész helyébe a "nem természetes személy" szöveg,
5. 9. § (1) bekezdésében a "járműtulajdonos (üzemben tartó)" szövegrész helyébe a "járműtulajdonos (üzembentartó), az állami vagyonkezelő és a lízingbevevő" szöveg,
6. 9. § (1) bekezdés d) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdés d) pontjában, a 21. §-ban a "jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet" szövegrész helyébe a "nem természetes személy" szöveg,
7. 9. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában, és a 9/D. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában a "megnevezését" szövegrész helyébe a "megnevezését és rövidített elnevezését" szöveg,
8. 9. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában, és a 9/D. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a "székhelyének (telephelyének) címét" szövegrész helyébe a "székhelyének, telephelyének, fióktelepének címét, és az elektronikus kézbesítési címét" szöveg,
9. 9/C. § (1) bekezdés a) pontjában a "forgalmi rendszámát" szövegrész helyébe a "felségjelzéssel ellátott forgalmi rendszámát" szöveg,
10. 9/D. § (5) bekezdésében az "az (1)-(4)" szövegrész helyébe az "az (1)-(4a)" szöveg,
11. 14. § (2) bekezdés b) pontjában az "illetve elhalálozásának idejéről" szövegrész helyébe az "elhalálozásának vagy a nyilvántartás hatálya alól történő kikerülésének időpontjáról" szöveg,
12. 14. § (2) bekezdés h) pontjában az "elektronikusan" szövegrész helyébe az "elektronikusan, haladéktalanul" szöveg,
13. 15. § (1) bekezdés b) pontjában a "9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában" szövegrész helyébe a "9. § (1) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában, valamint a 9. § (3)-(5) és (6a) bekezdésében" szöveg,
14. 15. § (1) bekezdés c) pontjában a "9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (1c) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában" szövegrész helyébe a "9/A. § (1) bekezdésében" szöveg,
15. 15. § (1) bekezdés e) pontjában a "9. § (1d) bekezdésében, (2) bekezdés a) és d) pontjában" szövegrész helyébe a "9/B. § (1) bekezdésében" szöveg,
16. 19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában a "9. § (1)-(1c) és (2)-(6a) bekezdésében" szövegrész helyébe a "9. § (1)-(1b) és (2)-(6a) bekezdésében, a 9/A. § (1) bekezdésében" szöveg,
17. 19. § (1) bekezdés l) pontjában a "gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító a kárrendezési eljáráshoz" szövegrész helyébe a "térítésmentesen a gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez, nyilvántartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a kárrendezési eljáráshoz, valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége a Gfbt. 56. § (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásához" szöveg,
18. 19. § (1) bekezdés o) pontjában a "statisztikai adatokat" szövegrész helyébe a "statisztikai adatokat és a 9. § (4) bekezdésben meghatározott adatokat" szöveg,
19. 19. § (1) bekezdés q) pontjában a "9. § (1)-(1a) és (3)-(4) bekezdése" szövegrész helyébe a "9. § (1)-(1a) és (4) bekezdése" szöveg,
20. 19. § (1) bekezdés r) pontjában a "9. § (1)-(1a) bekezdésben, a (2) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában, a (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "9. § (1)-(1a) bekezdésben, a (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjában" szöveg,
21. 19. § (1) bekezdés s) pontjában a "9. § (1)-(1a) és (3) bekezdésben" szövegrész helyébe a "9. § (1) és (1a) bekezdésében" szöveg,
22. 19. § (1) bekezdés z) pontjában a "9. § (1), (1a) és (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "9. § (1) és (1a) bekezdésében" szöveg,
23. 19. § (1) bekezdés u) pontjában az "adatokat" szövegrész helyébe az "adatokat térítésmentesen" szöveg,
24. 19. § (2) bekezdés c) pontjában a "9. § (1c) és (1d) bekezdésében" szövegrész helyébe a "9/A. és 9/B. §-ban" szöveg, a "9. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában" szövegrész helyébe a "9. § (2) bekezdés d) és e) pontjában" szöveg,
25. 19. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában az "utánképzési" szövegrész helyébe az "utánképzési, pályaalkalmassági" szöveg, 19. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában "a 9. §-ban meghatározott adatokat" szövegrész helyébe az "a 9. §-ban meghatározott adatokat térítésmentesen" szöveg,
26. 19. § (2) bekezdés d) pontjában az "adatokra vonatkozóan" szövegrész helyébe az "adatokra vagy iratokra vonatkozóan" szöveg,
27. 21. § nyitó szövegrészében a "magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet" szövegrész helyébe a "természetes és nem természetes személy" szöveg,
28. 22/A. §-ában az "a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti lakcím adatokat" szövegrész helyébe az "és a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásból, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásából és az engedélynyilvántartásból történő adatszolgáltatás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti aktuális lakcím, a cégnyilvántartásba bejegyzett aktuális székhely, telephely, fióktelep címét" szöveg,
29. 24. § (2) bekezdésében a "tulajdonos (üzembentartó)" szövegrész helyébe a "tulajdonos (üzembentartó) állami vagyonkezelő, lízingbevevő, továbbá az ideiglenes rendszámtábla, valamint annak jogosultja" szöveg,
30. 24. § (3a) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "valamint az aktuális forgalomból való kivonás oka, jellege, és a kivonás kezdő időpontja" szövegrész helyébe a "valamint a jármű aktuális és korábbi forgalomból való kivonásainak oka, jellege, kezdő és záró időpontja" szöveg,
31. 27/D. § (2) bekezdésében az "a közlekedési igazgatási hatóság által egyedi ügyben igényelt" szövegrész helyébe az "a közlekedési igazgatási hatóság megkeresése alapján egyedi ügyben igényelt" szöveg,
32. 33. § (1) bekezdés a) és d) pontjában a "jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet" szövegrész helyébe a "nem természetes személy" szöveg
lép.
60. §
Hatályát veszti a Kknyt.
a) 6. § (1a) bekezdése,
b) 9. § (1a) bekezdésében a "- a tulajdonszerző bejelentéséig -" szövegrész,
c) 9. § (1c) bekezdése,
d) 9. § (1d) bekezdése,
e) 9. § (3) bekezdése,
f) 9/C. § (1) bekezdés b) pontja,
g) 15. § (1) bekezdés a) pontjában a "visszavonásától" szövegrész,
h) 15. § (4) bekezdése,
i) 18. § (1) bekezdésében a ", korlátozhatja" szövegrész,
j) 18. § (2) bekezdésében a "korlátozó vagy" szövegrész,
k) 18. § (4) bekezdésében a "korlátozó," szövegrész,
l) 24. § (3) bekezdés c) pontjában az "elektronikus úton előterjesztett kérelem" szövegrész,
m) 25. § (2) bekezdése,
n) 33. § (1) bekezdés a) pontjában a "székhelye, telephelye címének" szövegrész.
9. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása
61. §
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. §
A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója, a Nyilvántartó természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a Nyilvántartó részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely azonosítóját. Az adatszolgáltatás adatait a Nyilvántartó a járművezetővel való elektronikus úton történő kapcsolatfelvételre használhatja fel."
62. §
A Kpt. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) 18 pont elérése vagy meghaladása esetén a pontösszesítés időpontja a 18 pont elérését vagy meghaladását eredményező pontérték nyilvántartásba vételének dátuma. Az így megállapított összpontszámba tartozó pontértékek tekintetében, a pontösszesítést követően a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elvülés már nem vehető figyelembe."
63. §
A Kpt. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. §
A járművezető a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásában szereplő saját közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatairól díjmentesen kérhet tájékoztatást a Nyilvántartótól."
64. §
A Kpt. a következő 16. §-sal egészül ki:
"16. §
(1) E törvénynek a .... szóló 2020. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 7. § (1a) bekezdését a Módtv. hatályba lépését követően szerzett pontok számítása kapcsán lehet alkalmazni.
(2) Ha ezeket a Módtv.-nek a 3. § (5) bekezdését hatályon kívül helyező rendelkezése hatálybalépését megelőzően szerezte, a járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor."
65. §
A Kpt. 6. § (1) bekezdésében a "legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni" szövegrész helyébe a "legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni (elévülés)" szöveg lép.
66. §
Hatályát veszti a Kpt. 3. § (5) bekezdése.
10. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
67. §
Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 8. § (2b) bekezdése.
11. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
68. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott feladata ellátása céljából és adatkörben
a) a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, a menekültügyi hatóság, a munkaügyi hatóság,
b) a 75. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez a szabálysértési hatóság, a szabálysértési előkészítő eljárást folytató hatóság,
c) a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálatnak,
d) a 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból
da) a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzése céljából a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv,
db) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv, a kijelölt kormányhivatal, a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
részére az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának megjelölése mellett szolgáltathat adatot."
12. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
69. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)
"t) a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személy személyazonosságának ellenőrzéséhez a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv"
(részére továbbíthat adatot.)
13. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
70. §
Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 72. § (1b) bekezdése.
14. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
71. §
(1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 44. §-ban meghatározott közlekedési igazgatási eljárásokban és a gépjármű időszakos vizsgálata során, továbbá a közúti forgalomban résztvevő jármű ellenőrzésekor a biztosítási fedezet fennállását, a gépjármű első forgalomba helyezésére, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzés tételére, ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló közlekedési hatósági eljárások megindításakor a 49. § (1a) bekezdés szerinti ajánlat (a továbbiakban: hatályosult ajánlat) meglétét az ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi. E hatósági eljárások során az ügyfél, illetve az ellenőrzés alá vont jogosult a felelősségbiztosítási szerződés fennállását az (1a) bekezdésben meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani."
(2) A Gfbt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás, továbbá az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre vagy az ideiglenes rendszámra nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó, vagy az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának lakóhelye (székhelye) szerint illetékes járási hivatal a külön jogszabályban meghatározott módon - az 57/A. § (1) bekezdésének megfelelően mentesített gépjárművek kivételével - az ideiglenes rendszámtáblát visszavonja és a gépjárművet kivonja a forgalomból."
72. §
(1) A Gfbt. 46. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A kötvénynyilvántartó szerv nyilvántartást vezet továbbá a hatályosult ajánlatban szereplő (2) bekezdés a)-e) pontok szerinti adatokról azzal, hogy
a) a (2) bekezdés b) pontjában egy adott gépjárműhöz nem köthető ideiglenes rendszámra vonatkozó hatályosult ajánlatot;
b) a (2) bekezdés d) pontjában a hatályosult ajánlat 49. § (1a) bekezdés szerinti azonosítóját (a továbbiakban: ajánlati azonosító) kell érteni."
(2) A Gfbt. 46. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatok és a (2a) bekezdésnek a (2) bekezdés a)-c) pontjának megfelelő adatai változását a kötvénynyilvántartás a járműnyilvántartást és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján tartalmazza."
73. §
A Gfbt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés a)-e), l), m) és o) pontjában szereplő adatigénylők részére az adatszolgáltatást elektronikus úton - a kötvénynyilvántartó szerv és az adatigénylő közötti, a külön jogszabályban előírt elektronikus kommunikációs kapcsolaton, illetve az erre a célra szolgáló internetes felületen keresztül - teljesíti."
74. §
(1) A Gfbt. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kötvénynyilvántartó szerv legalább havonta köteles a járműnyilvántartás, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a biztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók vagy ideiglenes rendszámtábla jogosultjainak adatait tartalmazó listát, és azt a 45. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az üzemben tartó vagy ideiglenes rendszámtábla jogosultjának lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti illetékes járási hivatal részére informatikai rendszerén keresztül elérhetővé tenni."
(2) A Gfbt. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A járási hivatal a 45. § (2) bekezdésében foglalt eljárás során az ügyfél által bemutatott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat érvényességét a járműnyilvántartás, továbbá az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása kötvénynyilvántartással meglévő adatkapcsolata útján a kötvénynyilvántartásban ellenőrzi."
75. §
A Gfbt. 49. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A biztosító az adott járművet vagy ideiglenes rendszámot illetően tett, a 46. § (2a) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó, ajánlati kötöttséget eredményező biztosítási ajánlatot hatályosult ajánlatként kezeli. A biztosító a hatályosult ajánlat azonosítása céljából egyedi azonosító karaktersort, ajánlati azonosítót képez. A biztosító a hatályosult ajánlatról az ajánlati azonosító megadásával a hatályosulást követő napon köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni. A biztosító a hatályosult ajánlat esetleges elutasításáról legkésőbb az elutasítást követő napon köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni.
(1b) A közlekedési igazgatási hatóság kérésére a kiadott rendszám járműnyilvántartásba, vagy ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásába történő bejegyzéséhez a kötvénynyilvántartó szerv a biztosítást igazoló okirat számáról vagy az ajánlati azonosítóról, vagy ezek hiányáról, továbbá az alvázszámról, valamint az üzemben tartó nevéről elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a járműnyilvántartást és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartását vezető szervet. A biztosítást igazoló okirathoz vagy ajánlati azonosítóhoz rögzített rendszámról a járműnyilvántartást és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartását vezető szerv elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet.
(1c) A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítást igazoló okirat számához vagy az ajánlati azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi a rendszámot, mellyel egyidejűleg informatikai rendszerén keresztül értesíti a biztosítót a rendszámról."
76. §
A Gfbt. "Kötvénynyilvántartás" alcíme a következő 50/B. és 50/C. §-sal egészül ki:
"50/B. §
A kötvénynyilvántartó szerv kezeli az elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek nyilvántartását (adatkezelési napló).
50/C. §
(1) A kötvénynyilvántartó szerv a kötvénynyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, a kezelt adatok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése, vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus információs rendszer igénybevételével a kötvénynyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a kötvénynyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve abból közvetlen adatátvételre, vagy adatigénylésre jogosult szervekről, és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról, valamint az ezen felhasználók jogosultságkezelését végző adminisztrátorokról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági nyilvántartás tartalmazza az adatközlő szerv, az adatközlésre kötelezettek, továbbá a közvetlen hozzáférési jogosultsággal adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek
a) megnevezését,
b) székhelyét, levelezési címét,
c) e-mail címét, telefonszámát,
d) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy
da) családi és utónevét,
db) születési családi nevét és utónevét,
dc) anyja nevét,
dd) születési helyét, idejét,
de) szervezeti egységét,
df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,
dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,
dh) felhasználónevét,
di) hivatali kapcsolattartásra használható email címét.
(3) Az adatközlésre kötelezett, a kötvénynyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre, vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság - a meghatározott időtartam lejártával - a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.
(4) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezők jogosultsági nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.
(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint d) pont da)-df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.
(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.
(7) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a kötvénynyilvántartó szerv az adatkezelési műveleteket naplózza és ehhez kapcsolódóan kezeli az adatkezelésre jogosultak a (2) bekezdés d) pont da)-dd) alpontjában foglalt adatokat."
77. §
A Gfbt.
a) 46. § (2) bekezdés a) pontjában az "a szerződő üzemben tartó" szövegrész helyébe az "az üzemben tartó vagy ideiglenes rendszámtábla jogosultjának" szöveg,
b) 46. § (3) bekezdésében az "a (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (2) és (2a) bekezdésben" szöveg
lép.
15. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
78. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. §
(1) A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig megváltoztatható.
(2) Ha a magyar állampolgár házasuló a házasságkötést követően nem a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viselni, az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg - ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz a házasuló - felvételezi a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot.
(3) Ha a házasuló a házasság megkötéséig megváltoztatja a házassági név viselésére vonatkozóan tett nyilatkozatát, az anyakönyvvezető intézkedik az új nyilatkozatnak megfelelő aláírás, valamint szükség esetén a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi adat felvételezéséről.
(4) A házasságkötési szándék bejelentését követően a házasuló hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig tehet.
(5) Közeli halállal fenyegető egészségi állapot esetén a (2) bekezdésben meghatározott adatok felvételezésére nem kerül sor, hivatalból nem kerülnek kiállításra személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok."
79. §
Az Atv. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Intézetben történt születés esetén az egészségügyi szolgáltató - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren és az EAK rendszeren keresztül haladéktalanul - az illetékes anyakönyvvezető
felé
a) bejelenti - az 1. mellékletben meghatározott adatok megküldésével - a születést,
b) továbbítja a hivatalos statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, intézetben rögzített születési statisztikai adatokat,
c) továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött - kivéve titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén - hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványához szükséges adatokat, valamint
d) továbbítja a másik szülő hozzájárulását a gyermek állandó személyazonosító igazolványának kiadásához."
80. §
Az Atv. 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az anyakönyvvezető azok átadásának a KSH által történt visszaigazolását követően haladéktalanul köteles törölni, kivéve, ha az adat kezelésére e törvény feljogosítja."
81. §
Az Atv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
16. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
82. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 120. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A bíróság a tárgyaláson hozott végzését - a jogorvoslati jogról történő lemondás esetét kivéve -a kihirdetést követő 3 munkanapon belül írásba foglalja. A kihirdetéskor a fellebbezésre jogosultat tájékoztatni kell
a) az írásba foglalás határidejéről,
b) a fellebbezés bejelentésének határidejéről,
c) arról, hogy az írásba foglalást követően a végzés a bíróságon megismerhető, illetve azt a bíróság az eljárás alá vont személy indítványára, az általa megjelölt elektronikus levelezési címre is továbbítja,
d) arról, hogy a bíróság az írásba foglalt végzést a fellebbezésre jogosult részére kézbesíti, azonban a kézbesítés a fellebbezés határidejét nem érinti, valamint
e) arról, hogy a fellebbezés bejelentésének határideje alatt a fellebbezés okát, célját és indokait módosíthatja vagy kiegészítheti."
83. §
A Szabs. tv. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kérelmet a határozat, illetve végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni."
84. §
A Szabs. tv.
a) 45. §-ában az "A 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén" szövegrész helyébe az "A 23. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja esetén" szöveg,
b) 121. § (4) bekezdésében a "beérkezését" szövegrész helyébe a "benyújtására előírt határidő leteltét" szöveg
lép.
17. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
85. §
(1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 124/U. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az Országgyűlés Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott célokból, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy)
"b) születési családi és utónevét,
c) születési idejét és helyét,"
(2) Az Ogytv. 124/U. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés szerinti személyes adatok közül - a 123. § (1) bekezdése szerinti, az Országgyűlés szervezeti, működtetési, döntéselőkészítési és ügyviteli feladatainak ellátása érdekében -)
"d) az (1) bekezdés a)-f) és l) pontja szerinti személyes adatot a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személlyel való kapcsolattartás"
(céljából, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli.)
(3) Az Ogytv. 124/U. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az Országgyűlés Hivatala az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy közéleti tevékenységéről történő megemlékezés céljából kezeli az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy elhalálozása időpontjára vonatkozó adatot."
(4) Az Ogytv. 124/U. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével törli, amelyben az érintett személy országgyűlési képviselői megbízatással rendelkezett."
(5) Az Ogytv. 124/U. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés a)-f) és l), valamint (2a) bekezdés szerinti személyes adatot - a (2) bekezdés d) pontja és a (2a) bekezdés szerinti célból - az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy közéleti tevékenységéről történő megemlékezést követően egy évig kezeli."
18. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása
86. §
A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a nyilvántartással összefüggő hatósági feladatával összefüggésben a cselekvőképesség ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel kezeli a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-af) alpontjában és a 3. § (1) bekezdés b)-e) pontjában szereplő adatokat."
19. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
87. §
(1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"23. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában
a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány,
b) valamennyi ügy tekintetében gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező alapítvány, egyesület."
(2) Az E-ügyintézési tv. 1. §-a a következő 39a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"39a. piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás: olyan, az állam által nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet a Kormány rendeletében informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatásra kijelölt szolgáltató nem közfeladat céljából, piaci alapon, az eredeti közszolgáltatással - a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel technikai tartalomban - azonos módon nyújt;"
88. §
Az E-ügyintézési tv. II. fejezete a következő 6/A. alcímmel egészül ki:
"6/A. Elektronikus ügyintézés elektronikus ügyintézési pont útján
12/A. §
(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 34. § (6) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézési pont (a továbbiakban: elektronikus ügyintézési pont) használata során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elektronikus ügyintézési pont kiegészítő szolgáltatás, az igénybevételével intézhető vagy indítható ügyek köréről az elektronikus ügyintézési pont működtetője a Felügyeletet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 30 nappal korábban tájékoztatja. A Felügyelet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 8 nappal korábban a honlapján közzéteszi
a) az elektronikus ügyintézési pontok földrajzi elérhetőségét,
b) az elektronikus ügyintézési ponton intézhető szolgáltatásokat, ügyeket.
(3) Az elektronikus ügyintézési ponton, elektronikus azonosítást követően benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél e törvény rendelkezései szerint, elektronikus úton nyújtotta volna be.
(4) A technológiai feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.
(5) Az elektronikus ügyintézési pont igénybevétele a hatáskör gyakorlójának személyét nem érinti.
(6) Az elektronikus ügyintézési pont a kérelem benyújtásáról
a) az ügyfél erre irányuló kérelmére helyben előállított papír alapú, vagy
b) az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikusan hitelesített okirat formátumú
visszaigazolást ad.
(7) Az elektronikus ügyintézési pont - ha az intézett ügytípus esetében automatikus döntéshozatali eljárás kerül lefolytatásra - az eljárásban született döntésről
a) az ügyfél erre irányuló kérelmére helyben előállított papír alapú kiadmányt készít, vagy
b) az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikusan hitelesített okirat formátumú kiadmányt küld.
(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti, döntésről szóló papír alapú kiadmányt az elkészítésével kézbesítettnek kell tekinteni. A (7) bekezdés b) pontja szerinti, döntésről szóló okirat kizárólag az ügyfél 14. vagy 15. § szerinti elérhetőségére küldhető.
(9) Az elektronikus ügyintési pont
a) által kiállított, a (6) bekezdés szerint visszaigazolás vagy megküldött okirat, és
b) közreműködésével kézbesített, a (7) bekezdés szerinti döntés
közokirat.
(10) Az elektronikus ügyintézési pont használata esetén az ügyfél személyazonosságának ellenőrzésére az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható. Ebben az esetben a személyazonosításhoz kötött jognyilatkozatot kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személy tehet. Az e szolgáltatás útján biztosított azonosítást egyenértékűnek kell tekinteni az e törvény szerinti elektronikus azonosítással.
(11) Az elektronikus ügyintézési pont segítségével rögzített biometrikus azonosítót (arcképmás, ujjnyomat, aláírás) egyenértékűnek kell tekinteni az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre jogosult hatóság által rögzített biometrikus azonosítóval."
89. §
Az E-ügyintézési tv. 15. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A Kormány által kijelölt szerv a természetes személy (7) bekezdés szerinti ügyintézési rendelkezése során megadott elérhetőségét a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni. A Kormány által kijelölt szerv az adatszolgáltatást közvetlen bekérdezés útján is biztosíthatja. A KSH az átvett, valamint lekérdezett adatokat az statisztikai adatelőállítási folyamatban addig kezeli, amíg az annak végrehajtásához indokolt. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli."
90. §
Az E-ügyintézési tv. 22. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyfél az elektronikus ügyintézési rendelkezésében)
"d) nyilatkozhat úgy, hogy a Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató elektronikus úton az ügyfél rendelkezése szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek nevében tájékoztassa az ügyfelet érintő ügyintézési cselekményekről,"
91. §
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a a következő (15a)-(15e) bekezdéssel egészül ki:
"(15a) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére a Kormány rendeletében megjelölt szerv által biztosított, kép- és hangfelvétel rögzítésén alapuló rendszer használatával is - a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint - regisztrálhat.
(15b) A (15a) bekezdés szerinti regisztráció esetén a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv az ügyféllel létrejött teljes kommunikációt, az ügyfélnek szóló részletes tájékoztatást és az ügyfélnek az adatok kezelésére vonatkozó kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen rögzíti és azt a felvételtől számított tíz évig megőrzi.
(15c) A (15b) bekezdésben foglalt esetben a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv jogosult az ügyfélnek a személyazonosságát igazoló okmányról készült képfelvételnek a (15b) bekezdés szerinti időtartamban történő tárolására.
(15d) A (15a) bekezdés szerinti regisztráció során a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv a videojel segítségével az okmányból kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságra vonatkozó adatot és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. A nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeresen megtörténik.
(15e) A regisztráció során a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv a 31. és 35. §-nak megfelelően jár el azzal, hogy a személyes megjelenésnek a (15a) bekezdés szerinti rendszer használatát kell tekinteni."
92. §
(1) Az E-ügyintézési tv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a Kormány által biztosított
a) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő, ellátó szerv által közérdek teljesítése céljából igényelhető,
b) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, valamint egyéb, informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatás elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szerv által a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és az eredeti közszolgáltatáshoz képest a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel és korlátozásaival piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatásként igényelhető."
(2) Az E-ügyintézési tv. 42/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatással - a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel - azonos technikai tartalmú piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás esetében a személyes adatok kezelése tekintetében a központi állami szolgáltatásra a 22. alcím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) A Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás vagy - a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel - azzal azonos tartalmú piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás igénybevétele során, az azonosítás folyamata és eredményessége biztosítása érdekében kezeli azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlenül szükségesek.
(5) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, valamint a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Szolgáltatás) e fejezet szerinti igénybevétele feltételeinek, a Szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek teljesítését a Felügyelet a IX. Fejezet szerint ellenőrzi azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat tekintetében a Szolgáltatást szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, a Szolgáltatás igénybevevőjét elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, a Szolgáltatás igénybevevőjével elektronikusan kapcsolatot tartó személyt vagy szervet ügyfélnek kell tekintetni."
93. §
Az E-ügyintézési tv. VII/A. Fejezete a következő 42/B. §-sal egészül ki:
"42/B. §
(1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) és (1a) bekezdése szerinti szolgáltató (a továbbiakban e § alkalmazásában: szolgáltató) részére, a szolgáltató kérelme esetén a Kormány által biztosított elektronikus ügyintézési szolgáltatások közül a központi azonosítási ügynök szolgáltatást, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat, az összerendelési nyilvántartást és a központi kormányzati szolgáltatási buszt a Kormány által kijelölt szolgáltató a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás (a továbbiakban: ügyfél-átvilágítás) céljára, közérdekből díjmentesen biztosítja.
(2) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során, az elektronikus azonosítás keretében az ügyfél nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét az Eüsztv. szerinti központi azonosítási ügynök szolgáltatáson és az összerendelési nyilvántartáson keresztül, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 10/E. §-a szerint gépi kapcsolat útján veszi át.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az állam az ügyfél-átvilágítás esetében díjmentesen biztosítja a szolgáltató számára.
(4) A sikeres azonosítást követően a szolgáltató az ügyfél a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ac), af), ag) alpont szerinti adatát, aláírását, valamint arcképmását a közhiteles hatósági nyilvántartásokból automatikus információátadással, díjmentesen veszi át.
(5) A szolgáltató a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti adatot elsősorban a 32. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból, ha az ügyfél ezen nyilvántartásban nem rögzített személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezik, az útiokmány-nyilvántartásból, ha az ügyfél útlevéllel sem rendelkezik, akkor a közúti közlekedési engedély-nyilvántartásából veszi át. A pénz- és hitelintézet az ügyfél személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványához tartozó aláírás- és arcképmás-adatot veszi át."
94. §
Az E-ügyintézési tv. 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A külföldi személyek nyilvántartásából az összerendelési nyilvántartáson keresztül a Szaz. tv. 10/E. és 10/F. §-aiban meghatározott célból adat szolgáltatható, ha az adatok kezelésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult."
95. §
Az E-ügyintézési tv. 27. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:
"45/A. §
(1) A 45. § (3)-(4) bekezdés szerinti szervek a külföldi személyek nyilvántartásából díjmentesen igényelhetnek adatot.
(2) Az ügyfél hozzájárulása esetén, valamint a 42/B. § (4) bekezdésben foglalt esetben az (1) bekezdésben meg nem jelölt szerv számára igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében szolgáltatható adat."
96. §
Az E-ügyintézési tv. 51. alcíme a következő 82/A. §-sal egészül ki:
"82/A. §
(1) A Kormány rendeletben határozza meg a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyéb azonosítási módszer kép- és hangfelvétel rögzítésén alapul, a bizalmi szolgáltató a videotechnológiás azonosítás során a bizalmi szolgáltató és a természetes személy között létrejött teljes kommunikációt, a természetes személy videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és a természetes személy ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen - a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon - rögzíti és azt a felvételtől számított tíz évig megőrzi.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a bizalmi szolgáltató jogosult a természetes személy személyazonosságát igazoló okmányról készült képfelvételnek a (2) bekezdés szerinti időtartamban történő tárolására."
97. §
(1) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"b) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint piaci szereplők részére nyújtható a központi állami szolgáltatásnak az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által történő felhasználása feltételeit, az ilyen felhasználás során a Felügyelet feladatát és eljárását, az ebben az esetben a szolgáltatás használatáért számítható díj megállapításának módját, a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások technikai tartalmú eltéréseit, továbbá a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások nyújtása korlátozásának feltételeit."
(2) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"t) a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket."
(3) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"u) a 108. § (8) bekezdése szerinti időpontot."
(4) Az E-ügyintézési tv. 105. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
"g) a 35. § (15a) bekezdés szerinti szervet,
h) az elektronikus ügyintézési pont működtetőjét."
98. §
Az E-ügyintézési tv. 108. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A 42/B. §-ban foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott időpontig a Pmt. 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szolgáltatókra lehet csak alkalmazni.
(9) A 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a 42/B. § (4) bekezdése szerinti adatokat automatikus információátadással 2023. január 1-jétől szolgáltatja."
99. §
Az E-ügyintézési tv.
a) 1. § 19. pontjában a "kitöltésének és benyújtásának" szövegrész helyébe a "kitöltésének, hitelesítésének és benyújtásának" szöveg,
b) 82. § (3) bekezdésében az "a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)" szövegrész helyébe az "az Nytv." szöveg,
c) 104/A. §-ában és 106. § d) pontjában a "költségvetési" szövegrészek helyébe a "közfeladatot ellátó" szöveg,
d) 108. § (6d) bekezdésében a "2020" szövegrész helyébe a "2022" szöveg, az "adóügyekben" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben" szöveg
lép.
100. §
Hatályát veszti az E-ügyintézési tv. 35. § (15a)-(15e) bekezdése.
20. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása
101. §
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 12. alcíme a következő 27/B. §-sal egészül ki:
"27/B. §
(1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv a KSH részére napi gyakorisággal elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá - ha a természetes személy a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik - a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.
(2) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója a KSH természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a KSH részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely azonosítóját.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait a KSH a természetes személy adatszolgáltatóval való, hivatalos statisztikai célú kapcsolattartásra használhatja fel.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait a KSH az adatszolgáltató adatszolgáltatói körből való törléséig kezeli."
102. §
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. §
(1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése, terhesség megszakítása (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény).
(2) A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyar állampolgárok külföldön bekövetkezett azon népmozgalmi eseményeit, amelyek anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.
(3) A népmozgalmi események felmérése a következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, a halálozással, illetve a terhesség megszakításával mint népmozgalmi eseményekkel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi eseményazonosító, a népmozgalmi esemény helye és ideje.
(4) A népmozgalmi eseménnyel kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és az anyakönyvi eseményazonosítót a népmozgalmi adatok statisztikai célú feldolgozását és a külön törvény szerinti adatátadási kötelezettség teljesítését követően 8 napon belül törölni kell.
(5) A (3) bekezdés szerinti adatcsoportokba tartozó, rendelkezésre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szolgáltató, a bíróságok és a közjegyzők, valamint a védőnők - a külföldön történt események esetén - a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szervek kötelesek szolgáltatni."
103. §
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:
"51/A. §
A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv 2020. december 15-ig a 2020. december 1-jei állapotnak megfelelően megküldi a KSH részére valamennyi aktív regisztrációval rendelkező személy természetes személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, regisztrációja időpontját, továbbá - amennyiben a természetes személy a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik - a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot."
21. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
104. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 33/A. §-sal egészül ki:
"33/A. § [Adóigazolvány kiállítása hivatalból]
Az állami adó- és vámhatóság hivatalból gondoskodik az adóigazolvány kiállításáról, és az adóigazolvány megszemélyesítése érdekében a megszemélyesítéshez szükséges adatoknak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő elküldéséről
a) az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött esetében;
b) azon természetes személy adózó esetében, akire vonatkozóan - házasságkötésére tekintettel - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján adatot szolgáltatott."
22. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény módosítása
105. §
A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Bbtv.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A (4) bekezdés e)-h) pontja alapján a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amelyet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján meghatározott valamely nemzeti létfontosságú rendszerelem vagy európai létfontosságú rendszerelem közvetlen igénybevétele útján végeznek."
106. §
A Bbtv. 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Nincs helye hatósági ellenőrzésnek, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárásnak az e törvény szerinti bejelentés elmulasztása miatt, ha
a) a tulajdonszerzésnek vagy az üzemeltetési jog megszerzésének,
b) a 2. § (4) bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés véglegessé válásának, vagy
c) az újonnan felvett tevékenység cégjegyzékbe való bejegyzésének
az ellenőrzésre jogosult szerv tudomására jutásától számított 18 hónap, de legkésőbb az a) és a b) pontban meghatározott körülmények bekövetkezésétől számított 5 év eltelt."
107. §
A Bbtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Azt, aki az e törvény szerinti, a bejelentéssel, illetve az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a miniszter - az eset összes körülményének vizsgálatával -
a) természetes személy külföldi befektető esetén 100 000 forinttól 1 000 000 forintig,
b) jogi személy külföldi befektető esetén 1 000 000 forinttól 10 000 000 forintig
terjedő összegű bírság megfizetésére kötelezi."
108. §
A Bbtv. a következő 6/B. alcímmel egészül ki:
"6/B. Az EU Rendelet végrehajtásával összefüggő szabályok
10/B. §
(1) A miniszter megteszi a 9. § (3)-(6) bekezdése szerinti intézkedéseket, ha ez az EU Rendelet 7. cikke alapján indokolt.
(2) Az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlására, illetve kötelezettségek teljesítésére kijelölt szerv a külföldi befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaságban részes személynek a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséhez kapcsolódó személyes adatait az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése érdekében az EU Rendelet 6-8. cikke szerinti eljárás befejezéséig kezeli.
(3) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatok az EU Rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) részére továbbíthatók.
(4) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatokat az EU Rendelet 6-8. cikke szerinti eljárás befejezését követően haladéktalanul törölni kell."
109. §
A Bbtv. 12. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa)
"f) a nemzeti kapcsolattartó pont feladatainak az ellátására az e törvény tekintetében kijelölt szervet, valamint az EU Rendelet 6-10. cikkének az e törvény alkalmazásában történő végrehajtása során irányadó részletes eljárási szabályokat."
110. §
A Bbtv. a következő 14. §-sal egészül ki:
"14. §
Ez a törvény az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
111. §
A Bbtv.
a) 3. §-ában a "bekezdésében" szövegrész helyébe a "bekezdés e)-h) pontjában" szöveg,
b) 6. § (4) bekezdésében a "továbbá megvizsgálja" szövegrész helyébe a "továbbá - az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) 6. cikke szerinti tagállami észrevételekre, illetve az Európai Bizottságnak az EU Rendelet 6. vagy 8. cikke szerinti véleményére is figyelemmel - megvizsgálja" szöveg,
c) 6. § (5) bekezdésében az "esetben a" szövegrész helyébe az "esetben, vagy akkor, ha ez az EU Rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges, a" szöveg,
d) 6. § (6) bekezdésében a "megalapozottan feltehető" szövegrész helyébe a "megállapítást nyer" szöveg, valamint
e) 6. § (8) bekezdésében a "befektető a" szövegrész helyébe a "befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaság a" szöveg
lép.
23. Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény módosítása
112. §
(1) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: EEtv.) 3. § (3) bekezdésének az Nytv. 7. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a "titkolt terhesség, valamint a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása esetén." szövegrész helyett a "titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén." szöveggel lép hatályba.
(2) Az EEtv. 3. § (3) bekezdésének az Nytv. 7. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a "- ha a házasuló hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz -" szövegrész helyett a "- ha a házasuló érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz -" szöveggel lép hatályba.
(3) Az EEtv. 3. § (13) bekezdésének az Nytv. 16. § (1a) bekezdését megállapító rendelkezése az "a kincstárnak, valamint az egészségbiztosítási szervnek az adóigazolvány és a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány kiállításával kapcsolatos hatósági feladatai ellátása céljából." szövegrész helyett az "a kincstárnak jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából." szöveggel lép hatályba.
(4) Az EEtv. 3. § (20) bekezdésének az Nytv. 22. § n) pontját megállapító rendelkezése az "az intézetben" szövegrész helyett az "az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján az intézetben" szöveggel, az "adatok Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján történő továbbításával" szövegrész helyett az "adatok továbbításával" szöveggel lép hatályba.
(5) Az EEtv. 3. § (21) bekezdésének az Nytv. 24. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a "feladatainak ellátásához," szövegrész helyett a "feladatainak ellátásához, a büntetőeljárásban, a polgári peres és nemperes eljárásban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, valamint a hatósági eljárásban eljáró igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához," szöveggel lép hatályba.
(6) Az EEtv. 3. § (25) bekezdésének az Nytv. 24/H. §-át megállapító rendelkezése a "részére" szövegrész helyett a "részére - amennyiben kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tettek -" szöveggel lép hatályba.
113. §
Az EEtv. 14. § (4) bekezdésének a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése a "megállapításával" szövegrész helyett a "megállapításával, a kérelmek elbírálásával" szöveggel lép hatályba.
114. §
Az EEtv. 22. § (9) bekezdésének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdésének l) és m) pontját módosító rendelkezése
a) az "aj)" szövegrészek helyett "al)" szöveggel,
b) az "ak)" szövegrészek helyett "am)" szöveggel
lép hatályba.
115. §
Nem lép hatályba az EEtv.
a) 14. § (1) bekezdése,
b) 15. § b) pontja,
c) 16. § (3) bekezdése,
d) 18. § (4) bekezdése,
e) 31. § (3) és (5) bekezdése,
f) 42. § (2) bekezdése,
g) 1. mellékletének az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 7. pont 7.1.4. alpontját megállapító rendelkezése.
24. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXXVI. törvény módosítása
116. §
Nem lép hatályba az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXXVI. törvény 9. §-a.
25. Záró rendelkezések
117. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 8. §, a 28. § b) és c) pontja, a 29. § a) pontja és a 87. § (1) bekezdése 2021. január 1. napján lép hatályba.
(3) A 3. §, a 4. §, a 9-10. §, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 17-19. §, a 23. § c) pontja, a 31. § (2) bekezdése, a 33. § (4) bekezdése, a 34-35. §, a 38. §, a 40. §, az 56. §, az 57. §, a 61. §, a 78-81. §, a 86. §, a 100. §, a 102. §, a 104. §, a 107. § és a 112-115. § 2021. február 1. napján lép hatályba.
(4) A 42. §, a 43. §, a 45-51. §, az 52. § (2) bekezdése, az 54. §, az 55. §, az 59. § 3. pontja, az 59. § 5. pontja, az 59. § 7. pontja, az 59. § 8. pontja, az 59. § 10. pontja, az 59. § 13-22. pontja, az 59. § 28-29. pontja, az 59. § 31. pontja, a 60. § b)-d) pontja, a 60. § g) pontja, a 60. § l) pontja, a 60. § n) pontja, a 66. §, a 68. §, a 69. §, a 71-77. § 2021. július 1. napján lép hatályba.
(5) A 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) és (3) bekezdése, a 16. §, a 20. §, a 21. §, a 22. § d)-f) pontja, a 23. § a), b) és d) pontja, a 60. § m) pontja 2021. augusztus 2. napján lép hatályba.
(6) Az 5. §, a 11. §, a 30. §, a 41. §, a 87. § (2) bekezdése, a 92-95. §, a 97. § (1) és (3) bekezdése, a 98. § 2022. január 1. napján lép hatályba.
(7) A 24-26. § 2022. szeptember 1. napján lép hatályba.
118. §
(1) E törvény 2. alcíme az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény 22. alcíme az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E törvény 87. § (2) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja.
(4) E törvény 87. § (2) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 1. mellékletének módosítása
1. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 1. mellékletének 1. a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 7. pont 7.1.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Születéssel kapcsolatos egyéb adatok
Az anya nyilatkozata arról, hogy)
"7.1.4. a gyermek egészségügyi állapotára tekintettel az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítását nem kéri."
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat a közigazgatási eljárások elektronizálása szempontjából olyan kulcsfontosságú informatikai szakrendszerek és elektronikus nyilvántartások felülvizsgálatát és megújítását célozza, mint
- a személyiadat- és lakcímnyilvántartás informatikai rendszere,
- a közúti közlekedési és a hozzá kapcsolódó nyilvántartások informatikai rendszerei,
- a személyazonosítást lehetővé tevő okmány-nyilvántartások informatikai rendszerei.
A nyilvántartások megújítása nem csak a háttérfolyamatok gyorsulását fogja eredményezni, hanem az állampolgárok számára is érezhető változásokat hoz.
1.) A személyiadat-, és lakcímnyilvántartás és az okmány-nyilvántartások átalakításához kapcsolódik a személyazonosító igazolványok részleges megújítása.
Ez azért szükséges, mert az Európai Unió az uniós polgárok személyazonosító igazolványai vonatkozásában egységes, 2021 augusztusában hatályba lépő szabályozást vezetett be, mely az Európai Unió területén kötelező jelleggel határozza meg a tagállamok által kiállított okmányok tartalmi és formai követelményeit.
Az egységes uniós szabályozásra azért van szükség, mert az uniós polgárság az Unió valamennyi polgárát felruházza a szabad mozgás jogával, bizonyos korlátozások és feltételek mellett. A szabad mozgás magában foglalja az érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel a tagállamok területéről való kiutazás és az oda való beutazás jogát.
Egységes szabályozás hiányában azonban a tagállamok által kiállított nemzeti személyazonosító igazolványok biztonsági szintje jelentősen eltér. Ezen eltérések növelik a meghamisítás és az okmányokkal való visszaélés kockázatát.
Az Európai Unió által meghatározott követelményeknek - néhány formai dekorációs elemtől eltekintve - a Magyarországon 2016-ban bevezetett, chippel felszerelt, az Unióban a legkorszerűbben közé tartozó elektronikus személyazonosító igazolvány lényegében megfelel, ezért Magyarország részéről minimális intézkedésekre van csak szükség az uniós szabályozásnak való megfelelés biztosítása érdekében.
Az uniós szabályozás lényeges eleme ugyanakkor, hogy a személyazonosító igazolványon lévő chipnek kötelezően tartalmaznia kell a birtokos arcképén kívül annak ujjnyomatát is.
Magyarországon az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványon való elhelyezése eddig opcionális volt, arra senki nem volt köteles; az uniós szabályozás alapján azonban a 2021. augusztus 2-án vagy azt követően indított, személyazonosító igazolvány kiadása iránti eljárás esetén csak olyan személyazonosító igazolvány adható majd ki, amely ujjnyomatot is tartalmaz. Ez alól csak a 6 év alatti gyermekek és az ujjnyomat adására fizikailag képtelen személyek mentesülnek.
A másik lényeges változás, hogy megszűnik a határozatlan időre kiadott személyazonosító igazolvány. Az uniós szabályozás értelmében ugyanis tároló elemet (chipet) nem tartalmazó okmány kiadására már nem lesz lehetőség. A 70. életévet betöltött jogosult kérheti, hogy részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra.
A korábbi okmányok kivonását az Európai Uniós szabályozása szintén előírja; a törvényjavaslat értelmében 2026. augusztus 3. napján érvényét veszti a 2000. január 1. napja előtt kiállított személyazonosító igazolvány; 2031. augusztus 3. napján pedig érvényét veszti az a 2016. január
1. napját követően kiállított határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány, mely esetén a polgár 2021. augusztus 2. napjáig nem töltötte be 70. életévét.
2.) Az állampolgárok életét könnyítő változások bevezetésére kerül sor a gépjármű-igazgatás területén is. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nyilvántartásának megújításával a kötvénynyilvántartás és a járműnyilvántartás adatkapcsolatai is felülvizsgálatra kerülnek.
A módosítások alapján a járműnyilvántartás szakrendszere automatikus informatikai adatkapcsolat útján meggyőződhetne a biztosítás megkötéséről, így azt az ügyfélnek az eljárás során nem kellene a jövőben igazolnia a felelősségbiztosítás meglétét, ezt helyette az informatikai szakrendszerek elvégzik.
Így a gépjármű forgalomba helyezésekor jelenleg papír alapon becsatolni előírt, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó irat helyett a hatóság elektronikus adatkapcsolat útján fér hozzá a szükséges információhoz.
3.) Az elektronikus ügyintézés elterjedését és az informatikai eszközök közigazgatási felhasználását segíti az ügyintézési terminálok - KIOSZK-ként működő elektronikus ügyintézési pontok - kialakítása.
A KIOSZK létrehozásának célja, hogy a személyes ügyintézés céljából az okmányirodában megjelent személy - mintegy az ügyintéző helyett - a KIOSZK segítségével legyen képes ügyintézésre. A KIOSZK - működését tekintve - átmenetet képez az elektronikus ügyintézés és a személyes ügyintézés között, egyfajta "hibrid" megoldást alkot. A törvényjavaslat rendezi a KIOSZK eljárásjogi státusát; a Kormány tervei alapján e szabályrendszer keretei között egyre több és több KIOSZK jelenik meg az ország különböző pontjain és ezek fokozatosan egyre több ügy intézését teszik majd lehetővé, hivatalnokok közreműködése nélkül.
A tervezet lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy ügyfélkapu regisztrációt - a pénzintézetek előtt már ismert módon - az ügyfél videochates technológia útján is igényelhesse. Az adatok biztonsága érdekében kizárólag az a csatorna elfogadott, amelyet a Kormány által meghatározott szerv (a tervek szerint: a 1818 Kormányzati Ügyfélvonal) biztosít.
4.) A Központi Statisztikai Hivatalnak annak érdekében, hogy a döntéshozók megfelelő és hiteles forrásból gyűjtött naprakész és pontos adatok alapján tudjanak tájékozódni, elengedhetetlenül fontos, hogy a lakossági adatfelvételek során a lehető leghatékonyabb módon tudja felvenni a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal.
A fentiekhez jelentene új alternatívát a polgárok elektronikus elérhetőségen történő megkeresése is. Ennek érdekében a polgárok nyilvántartott egyes elérhetőségi adatait a KSH megkapná abból a célból, hogy ne postán, személyes felkereséssel, kérdezőbiztossal, hanem elektronikus elérhetőségeiken keresztül legyen lehetőség a kapcsolatfelvételre, a lakosság körében végzett konkrét statisztikai adatgyűjtésekkel kapcsolatos kérdések feltételére, illetve akár az adatok begyűjtésére. Ez a felkeresési mód nem csak alternatívát biztosít a hagyományosnak számító, kérdezőbiztos általi személyes felkeresés mellé, hanem egyben megteremti annak lehetőségét, hogy a járványhelyzethez hasonló szituációkban, amikor a személyes felkereséssel történő adatgyűjtés ellehetetlenül, az adatok begyűjtésére és így a döntéshozó adatokkal való kiszolgálására legyen mód. Ez a megoldás hatékonysága mellett egyben így fontos kockázatkezelési eszköz is.
5.) A Kormány az elektronikus ügyintézés biztosítása érdekében kiépített egy olyan elektronikus környezetet, amely biztosítja az állam szervei egymás közötti elektronikus kapcsolattartását, valamint a polgárok és a vállalkozások számára az állammal történő elektronikus kapcsolattartást.
E kapcsolatok megteremtése közfeladat. A vállalkozások egymás közötti kapcsolata és a vállalkozások és polgárok közötti kapcsolat megteremtése elsősorban a piac feladata lenne, azonban vizsgálni lehet az állam szerepvállalásának lehetőségét.
A digitalizáció előrehaladása, valamint a nagyobb sebességű, de biztonságosabb kapcsolattartás érdekében a piaci szereplők (elsősorban a pénzügyi szolgáltatások, pénzintézetek) olyan technológiai megoldást keresnek, amely garantálja az elektronikus térben a polgár és a vállalkozás azonosítását, biztosítja azok nyilatkozatának hitelességét, valamint az azonosításon túl a hiteles személyes adatok átadását. A pénzügyi szolgáltatók ügyfelei esetében ugyanakkor általános bűnmegelőzési érdek az is, hogy a pénzügyi szolgáltatókkal szerződő felek hitelesen azonosítva legyenek, ezáltal garantálva a pénzügyi szektor biztonságát.
A fenti elvárások hasonlítanak a kormányzati elektronikus ügyintézés szférájához: a Kormány által kiépített elektronikus ügyintézési rendszer pontosan azokat a tulajdonságokat képes biztosítani, amelyeket a piaci szereplők kívánnak, ugyanakkor a kormányzati szolgáltatások elsődleges célja az állam működésének biztosítása. A pénzügyi szektor esetében az állami érdek az, hogy a magyar és uniós szabályoknak megfelelően az ügyfél azonosítása hiteles, állam által garantált legyen a digitális szférában is.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók meghatározott esetekben ügyfél-átvilágításra kötelesek. Az ügyfél-átvilágítást a hatályos szabályozás szerint megtehetik személyesen, valamint elektronikus hírközlő eszközön keresztül.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással (jellemzően ügyfélkapuval) rendelkező ügyfél a szolgáltató rendszerébe - a hatósági ügyintézéshez hasonló módon - közvetlenül bejelentkezhessen, az adatai a Pmt. szabályainak megfelelően elektronikusan ellenőrizve legyenek, ezáltal csökkentve a személyes megjelenéssel járó mind lakossági, mind szolgáltatói terheket.
6.) Az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2019. április 10-én bekövetkezett hatálybalépése, valamint 2020. október 11-ével esedékessé váló kötelező alkalmazása elengedhetetlenné teszi a törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet jogharmonizációs célú módosítását.
Az EU Rendeletből származó jogharmonizációs igény fennálltától függetlenül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a tavalyi év folyamán elvégezte a külföldi befektetések biztonsági célú ellenőrzéséről szóló magyarországi jogszabályokban lefektetett szabályozás gyakorlati érvényesülésének az átfogó vizsgálatát. A jelenlegi szabálymódosítások a vizsgálat megállapításaiból fakadnak.
A revízió egyik elsődleges jogpolitikai céljául szolgált a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzésével összefüggő döntési jogosultsággal felruházott állami és hatósági szerveket megillető mérlegelési jogkörök szűkítése, ezáltal pedig a szabályozás kiszámíthatóbbá tétele.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az (1) bekezdéshez: A szakterületi jogszabályok meghatározzák, hogy mely gépjárművek után nem kell használati díjat (e-matrica), útdíjat fizetni, illetve hogy a túlsúlyos, túlméretes járművek közlekedéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulást mely gépjárművek után nem kell beszerezni.
A mentesség akkor illeti meg az arra jogosultakat, ha a mentességre való jogosultságot a közúti közlekedési nyilvántartó szervnek bejegyzés céljából bejelentik, melyet évente meg kell ismételni.
A díjmentes úthasználati jogosultság biztosításának céljával összeegyeztethetetlen, és csorbítaná a díjmentességre és részleges díjmentességre (különösen nagycsaládosok, mozgásukban korlátozott személyek), illetve a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alól mentes jogosultak (pl. katasztrófavédelem járművei) számára biztosítani kívánt előnyöket, hogy a jogosultság bejelentéséért történő bejegyzésért illetéket kelljen fizetni, szükséges ezen eljárások illetékmentességét kimondani.
A (2) bekezdéshez: Az elhalálozásról történő értesítési szolgáltatás illetékmentessége szükséges, tekintettel arra, hogy a polgárok további terheinek csökkentése a cél.
2. §
Az Nytv. 7. §-a sorolja fel a járási hivatalok hatásköreit, mely körhöz korábban tartozott a Központi Okmányiroda is. A Központi Okmányiroda szervezetileg átkerült a kijelölt kormányhivatalhoz.
A "kijelölt kormányhivatal" ettől különböző fogalom: az Nytv. 8/A. §-a sorolja fel Budapest Főváros Kormányhivatala mint "kijelölt kormányhivatal" hatásköreit, melyek eltérnek az Nytv. 7. §-ától. Erre figyelemmel a "kijelölt kormányhivatal" hatásköreinek bővítése tekintetében az Nytv. pontosítása is indokolt.
3. §
A kérelem tartalmazni fogja a lakcímbejelentési eljárás során a polgár és - amennyiben meghatalmazott jár el - a meghatalmazott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának adatait és cselekvőképességének tényét. Ennek a célja, hogy a polgár eljárási képessége egyértelműen megállapítható, valamint az eljárás jogszerű legyen. Az adatokat és a tényt a nyilvántartás szervei és az Nytv. 24. §-ában nevesített szervek ismerhetik meg.
4. §
Szükséges pontosítani a hatályos szabályokat az elektronikus anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás közötti adatátadás céljából.
5. §
A javaslat biztosítja, hogy a nyilvántartás az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) jelzett esetekben adja át az adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti szolgáltatóknak.
6. §
Az Nytv. 7. §-a sorolja fel a járási hivatalok hatásköreit, mely körhöz korábban tartozott a Központi Okmányiroda is. A Központi Okmányiroda szervezetileg átkerült a kijelölt kormányhivatalhoz.
A "kijelölt kormányhivatal" ettől különböző fogalom: az Nytv. 8/A. §-a sorolja fel Budapest Főváros Kormányhivatala mint "kijelölt kormányhivatal" hatásköreit, melyek eltérnek az Nytv. 7. §-ától. Erre figyelemmel a "kijelölt kormányhivatal" hatásköreinek bővítése tekintetében az Nytv. pontosítása is indokolt.
7. §
A rendelkezés biztosítja, hogy az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás és megemlékezés szervezése céljából jogosult legyen kérni az érvényes, valamint a korábban érvényes mandátummal rendelkező országgyűlési képviselő egyes adatait.
8., 116. §
Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról 2019. évi CXVI. törvény 3. § (19) bekezdése és az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXXVI. törvény 9. §-a közötti normakollízió feloldását szolgáló rendelkezések.
9. §
A közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a módosítással jogosult lesz a személyazonosító jel igénylésére.
10. §
A kérelem tartalmazni fogja a lakcímbejelentési eljárás során a polgár és - amennyiben meghatalmazott jár el - a meghatalmazott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának adatait és cselekvőképességének tényét. Ennek a célja, hogy a polgár eljárási képessége egyértelműen megállapítható, valamint az eljárás jogszerű legyen. Az adatokat és a tényt a nyilvántartás szervei és az Nytv. 24. §-ában nevesített szervek ismerhetik meg.
11. §
A javaslat biztosítja, hogy a nyilvántartás az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) jelzett esetekben adja át az adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti szolgáltatóknak.
12. §
2021. február 1. napjával kialakításra kerül az elhalálozásról történő értesítési szolgáltatás, melynek keretében a polgár nyilatkozhat, hogy mely a szolgáltatáshoz csatlakozott szerv kerüljön értesítésre elhalálozása esetén.
A csatlakozott szervek adatait a jogosultság-nyilvántartás fogja tartalmazni, melyre eltérő szabályokat kell alkalmazni. A nyilvántartásban szerepelni fognak mind a szerv, mind a képviselőjének meghatározott adatai.
13. §
Az (1) bekezdéshez: A törvény alapján ujjnyomat adására nem köteles a 6. életévét be nem töltött polgár, aki annak adására fizikailag vagy ideiglenesen fizikailag képtelen, mely szabályok az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottakkal összhangban kerültek meghatározásra.
A (2) bekezdéshez: Indokolt a polgár közigazgatási terheinek csökkentése érdekében, hogy az állandó személyazonosító igazolványa tároló elemén lakcímét elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében is módosíthassa.
14. §
Az (1) és a (3) bekezdéshez: A törvény alapján ujjnyomat adására nem köteles a 6. életévét be nem töltött polgár, aki annak adására fizikailag vagy ideiglenesen fizikailag képtelen, mely szabályok az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottakkal összhangban kerültek meghatározásra.
Az állampolgársági eljárás nyomán magyar állampolgárságot szerzett polgár állandó személyazonosító igazolványa abban az esetben fogja tartalmazni az ujjnyomatát, ha a kiállításkor betöltötte a 6. életévét.
Az ujjnyomat adatot, amennyiben nem kerül kiadásra állandó személyazonosító igazolvány haladéktalanul törölni kell.
A (2) bekezdéshez: A jövőben a fogvatartott a büntetés-végrehajtási intézet mellett a járási hivataloknál (mobilizált kormányablak) is előterjesztheti a személyazonosító igazolvány kiállítása iránti kérelmét, mely hozzájárul a fogvatartás biztonságához.
15. §
A személyazonosító igazolványoknak az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU rendelet) 10. cikk (1) bekezdése alapján annak biztosítása érdekében, hogy a biometrikus azonosítók egyezzenek a kérelmező személyazonosságával, a kérelmezőnek minden egyes kérelem esetében legalább egyszer személyesen meg kell jelennie a kiállítási eljárás során. Ezért ha az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus ügyintézési ponton történő kérelmezésére kerül sor, az ujjnyomatösszevetést az okmány személyes átadásakor el kell elvégezni.
16. §
Az (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (Rendelet) megfogalmazott szabályok alapján szükséges volt felülvizsgálni az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi idejére vonatkozó szabályokat. Főszabály szerint 6 éves érvényességi idővel kell kiadni az állandó személyazonosító igazolványt.
Abban az esetben, ha a polgár ideiglenesen fizikailag képtelen ujjnyomat adására, részére 1 éves érvényességi idejű állandó személyazonosító igazolványt kell kiadni.
Az állandó személyazonosító igazolványnak minden esetben tartalmazni kell tároló elemet, így a határidő nélkül kiállítottak esetén is. A Rendelet 3. Cikk (1) bekezdése kötelező jelleggel írja elő az ICAO 9303 sz. dokumentumnak történő megfelelést is.
Az ICAO előírásai alapján kiadott, biometrikus azonosítókat elektronikusan tartalmazó okmányok esetében a hitelesítéshez szükséges tanúsítványok maximális érvényességi ideje nem teszi lehetővé a 10 évnél hosszabb érvényességi idővel történő okmánykiadást.
A hosszabb (határozatlan) érvényességi idő jelenleg azért lehetséges, mert a 65. életévét betöltött jogosult részére kiadott okmány nem tartalmaz tároló elemet. A Rendelet hatálybalépését követően azonban tároló elemet nem tartalmazó okmány kiadására már nem lesz lehetőség, mert a 70. életévet betöltöttek részére kiadott okmány nem került kivételkörbe, azaz kötelezően tartalmaznia kell - ICAO kompatibilis módon - az elektronikus tároló elemet.
Így a 70. életévet betöltött jogosult részére fő szabályként a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerülhet kiállításra.
17. §
A megfelelő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges az adattovábbítási nyilvántartásban kezelt adatok között meghatározni az érintett személyes adatait.
18. §
A javasolt szabályozás (1) és (2) bekezdése meghatározza a naplózással kapcsolatos adatkezelés célját és definiálja a napló és naplóbejegyzés tartalmát. A naplózással kapcsolatos adatkezelési feladatokat a javaslat a BM adatkezelésben lévő közhiteles központi nyilvántartások adatkezelőihez telepíti.
A (3) bekezdés felsorolja a naplóbejegyzés javasolt adatköreit és az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok típusát (név, azonosító). Az adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége megköveteli, hogy az adatkezelési műveletek beazonosíthatóak legyenek, megállapítható legyen, pontosan mely személyes adatokkal végezték a műveletet. Ennek érdekében szükséges, hogy a naplóbejegyzés tartalmazza az adatkezelési művelettel érintett konkrét személyes adatokat.
A (4) bekezdés meghatározza a naplózással összefüggő adatkezelés feltételeit.
Az (5) és (6) bekezdés szól a naplóbejegyzések megismerésére jogosultak köréről, a megismerhetőség feltételeiről.
A (7) és (8) bekezdés a további rendelkezésekkel együtt biztosítja a jogszerű és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket.
A (9) bekezdés határozza meg az adattárolás időtartamát és írja elő a megőrzési idő letelte után fennálló törlési kötelezettséget, meghatározva a kivételeket.
19. §
2021. február 1. napjával kialakításra kerül az elhalálozásról történő értesítési szolgáltatás, melynek keretében a polgár nyilatkozhat, hogy mely a szolgáltatáshoz csatlakozott szerv kerüljön értesítésre elhalálozása esetén.
A csatlakozott szervek adatait a jogosultság-nyilvántartás fogja tartalmazni, melyre eltérő szabályokat kell alkalmazni. A nyilvántartásban szerepelni fognak mind a szerv, mind a képviselőjének meghatározott adatai.
20. §
Szükségessé vált szabályozni az állandó személyazonosító igazolvány kiadását akkor is, ha a polgár 2016. január 1. napját követően kiállított határidő nélküli állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, hogy kérhesse bármikor annak cseréjét.
A 2021. augusztus 2. napját megelőzően kiadott állandó személyazonosító igazolványok közül a tároló elemmel ellátott és ujjnyomatot tartalmazó pótolható, mert ezen időponttól csak ilyen okmányok kerülhetnek kiállításra.
Külön szabályt kell megállapítani a 2026-ban és a 2031-ben kivonásra kerülő személyazonosító igazolványokra is.
21. §
A bekezdés alapján az (EU) 2019/1157 rendelet szabályainak végrehajtására irányuló szabályok kerültek megalkotásra.
22. §
A törvény céljának eléréséhez szükséges szövegcserés módosítások.
23. §
A törvény céljának eléréséhez szükséges hatályon kívül helyezések.
24. §
A módosítás előírja, hogy Magyar Nemzeti Levéltár megfelelő időközönként mentse és a Kormány rendeletében meghatározott szervnél tárolja a Kormány rendeletében meghatározott adatokat. A szerv adatfeldolgozónak minősül.
25. §
A módosítás felhatalmazza a Kormányt a Kormányzati Adattrezorhoz történő csatlakozás részletszabályainak megalkotására.
26. §
Az a) ponthoz: A módosítás - tekintettel arra, hogy a betárolási kötelezettség érinti a kultúráért felelős miniszter állományvédelem kapcsán gyakorolt jogkörét - az elektronikus iratok biztonságos másolatának átadására és tárolására vonatkozó kivételszabályt határoz meg.
A b) ponthoz: A módosítás pontosítja a levéltári törvény 17. § (2) bekezdés b) pontját annak érdekében, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősüljön.
27-29. §
1 . A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 173. § (2) bekezdése alapján a fogvatartott részére nyújtható elektronikus kapcsolattartási formák igénybevételi lehetőségének megteremtése érdekében a kapcsolattartók esetében jelenleg kezelhető kapcsolattartási adatok (lakcím és telefonszám) mellett az elektronikus levelezési cím és a videóhívásra szolgáló telekommunikációs alkalmazásban regisztrált azonosító név kezelése szükséges.
Az új adatkörök rögzítésére kizárólag az elektronikus kapcsolattartási formák igénybevétele esetén kerülne sor, az elektronikus levelezési cím és a telekommunikációs alkalmazás azonosító név a kapcsolattartás megteremtése érdekében kerülne felhasználásra.
2. Az adatvédelem szabályozási területén bekövetkezett változások eredményeként a kapcsolattartók adatainak kezelésére vonatkozó jogalap módosítása vált szükségessé. Jelenleg az adatkezelés jogalapjaként az érintett kapcsolattartó hozzájárulását írja elő a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 28/A. §-a, ugyanakkor a kérdéses esetekben megkérdőjelezhető az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 7. pontjában meghatározott hozzájárulás elengedhetetlen fogalmi elemének, az önkéntességnek a teljesülése, tekintettel arra, hogy a hozzájárulás megadása nélkül lényegében elesne az érintett a kapcsolattartás lehetőségétől. Figyelemmel arra, hogy a fogvatartottal való kapcsolattartás engedélyezéséhez a Bv. Sztv. 28/A. §-ban felsorolt személyes adatok megadása elengedhetetlen, jelen esetben nem a hozzájárulás, hanem a törvény általi elrendelés lenne a megfelelő jogalap, figyelemmel az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra is.
3. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 13. § (2) bekezdése 2021. január 1. napjával módosul, lehetővé téve a sértett részére, hogy lakcím helyett értesítési címet jelöljön meg, ezért szükséges a Bv. Sztv. 28/B. § (2) bekezdés b) pontjának a kiegészítése is vagylagosan ezzel az adattal.
4. 2020 végén megkezdi működését a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ, amely a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház állami alapfeladatát veszi át és a büntetés-végrehajtási intézetektől beutalt fogvatartottak egészségügyi ellátását és őrzését fogja végezni. Az új büntetés-végrehajtási intézetet a főigazgató fogja vezetni, amelyre tekintettel a Bv. Sztv. 8. §-ában szereplő felsorolást is indokolt kiegészíteni a "főigazgató" elnevezéssel.
30. §
A javaslat az összerendelési nyilvántartás működése során biztosítja annak lehetőségét, hogy amennyiben egy szerv jogosult a természetes személyazonosító adatok kezelésére, úgy azokat a központi azonosítási ügynök használata esetén megkapja a központi nyilvántartásokból.
31-33. §
A 30-32. §-hoz
Az állami adóhatóságnak a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétám.tv.) szerinti belföldi gyermek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti nyilvántartási jogcím adat átadására is szüksége van, a Fétám.tv-ben meghatározott feladatai ellátásához, ennek keretében a támogatásra való jogosultság megállapításához, a Magyar Államkincstár felé történő megfelelő adatközléshez.
Az adóalanyok nyilvántartásainak pontos vezetéséhez is szükséges nyilvántartási jogcím adat, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő kikerülési okok és időpontok átadása, az egyes esetekhez fűződő különböző joghatások megfelelő kezelése érdekében.
A Központi Statisztikai Hivatalnak (a továbbiakban: KSH) a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-a, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján jogosult a személyi adat- és lakcímnyilvántartás (SZL) meghatározott adatainak átvételére. Ez az adatátadás ugyanakkor előre meghatározott időpontokhoz kötött, így nem tudja folyamatosan követni a bekövetkezett változásokat.
Ennek áthidalása érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a polgárok nyilvántartott adatainak változását - kivételként történő kiemelésére tekintettel - folyamatosan átadná a KSH részére.
A KSH az SZL-ből átvett adatokat a lakossági adatfelvételei, illetve a népszámlálás adatszolgáltatói körének kijelöléséhez, statisztikai mintavételhez használt adatbázisában kezeli. Az adatbázis szolgál a rendszeres és az eseti adatgyűjtések adatszolgáltatói köre meghatározásának alapjául, ezért kiemelten fontos, hogy az abban foglalt adatok a lehető legpontosabbak legyenek annak érdekében, hogy az adatszolgáltatók köre a legaktuálisabb információk alapján kerüljön lehatárolásra, valamint adatgyűjtés során az adatszolgáltatókkal való kapcsolatfelvétel pontosabban történhessen meg és így a meghiúsult kérdőívek száma csökkenthető legyen. Mindez jelentős mértékben hozzájárul a gyűjtött adatok minőségének javításához.
A Szaz. tv. 18. §-ának módosítása oka, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 124. § (4) bekezdése alapján az adóazonosító jelet az eredeti funkciójától eltérő célból, az egyén saját adóügyintézésén kívül használja az adóhatóság, azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) szerint megkérdőjelezhető, hogy ezen rendelkezés összeegyeztethető-e az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontjával. A NAIH észrevétele szükségessé teszi Szaz tv. módosítását annak érdekében, hogy az a jelenleginél konkrétabban határozza meg az adóazonosító jel jogszabályban lehetővé tett kezelésének céljait és feltételeit, különösen azokban az esetekben, ha az adózón kívüli más természetes személy adóazonosító jelét szükséges kezelni egy hatósági eljárásban. A módosítás ezt a célt kívánja teljesíteni.
34. §
A népmozgalmi adatok esetében a személyazonosító adatokat a Központi Statisztikai Hivatal azok feldolgozását és a számára a betegségregiszterek felé előírt adattovábbítás teljesítését követően nyolc napon belül törli. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, valamint a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) módosítása pontosítja a Stt. 30. §-át, valamint a törlésre vonatkozó rendelkezések összhangját teremti meg.
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 80. §-ának kiegészítése egyértelművé teszi, hogy a KSH számára felvett és továbbított adatok vonatkozásában az anyakönyvvezetőknek törlési kötelezettsége van (az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás 2014 évi bevezetését megelőző anyagkönyvi események nyilvántartása az életben lévő házastárs, bejegyzett élettárs vonatkozásában nem teljes).
35. §
Az EESZT-hez nem csatlakozott szervek részére teljesített adatátadást követően az egészségügyi szolgáltatónak, az orvosnak, valamint az intézménynek minden olyan adatot törölni kell, melyet a törvény alapján nem tarthat nyilván.
36. §
Annak biztosítása érdekében, hogy a biometrikus azonosítók egyezzenek a kérelmező személyazonosságával, a kérelmezőnek minden egyes kérelem esetében indokolt legalább egyszer személyesen megjelennie a kiállítási eljárás során. Ezért ha az úti okmány elektronikus ügyintézési ponton történő kérelmezésére kerül sor, az ujjnyomat-összevetést az okmány személyes átadásakor el kell elvégezni.
37. §
A szövegben indokolt megjeleníteni a "térítésmentesen" szót, hogy az adatszolgáltatásért rendszerhasználati díjat ne kelljen fizetni.
38-39. §
A KSH és az NSZKK számára szükséges adatokhoz való hozzáférés jogalapját teremti meg a rendelkezés.
40. §
A javasolt szabályozás (1) és (2) bekezdése meghatározza a naplózással kapcsolatos adatkezelés célját és definiálja a napló és naplóbejegyzés tartalmát. A naplózással kapcsolatos adatkezelési feladatokat a javaslat a BM adatkezelésben lévő közhiteles központi nyilvántartások adatkezelőihez telepíti.
A (3) bekezdés felsorolja a naplóbejegyzés javasolt adatköreit és az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok típusát (név, azonosító). Az adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége megköveteli, hogy az adatkezelési műveletek beazonosíthatóak legyenek, megállapítható legyen, pontosan mely személyes adatokkal végezték a műveletet. Ennek érdekében szükséges, hogy a naplóbejegyzés tartalmazza az adatkezelési művelettel érintett konkrét személyes adatokat.
A (4) bekezdés meghatározza a naplózással összefüggő adatkezelés feltételeit.
Az (5) és (6) bekezdés szól a naplóbejegyzések megismerésére jogosultak köréről, a megismerhetőség feltételeiről.
A (7) és (8) bekezdés a további rendelkezésekkel együtt biztosítja a jogszerű és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket.
A (9) bekezdés határozza meg az adattárolás időtartamát és írja elő a megőrzési idő letelte után fennálló törlési kötelezettséget, meghatározva a kivételeket.
41. §
A javaslat biztosítja, hogy az útlevél nyilvántartásban szereplő állampolgársági és lakcímadatok - egyéb törvény felhatalmazása alapján - biztosíthatóak legyenek.
42. §
Az (1) bekezdéshez: A járműnyilvántartás fogalmának pontosítása szükséges, továbbá az állami vagyonkezelő és a lízing olyan speciális jogviszony, amely a járműtulajdonostól és az üzembentartótól való megkülönböztetést szükségessé teszi, ezért kell külön nevesíteni őket.
A (2) bekezdéshez: A gyakorlatban előforduló adatigénylésekre tekintettel szükséges pontosítani a csoportos adatszolgáltatás fogalmát.
A (3) bekezdéshez: Szükséges meghatározni a származás-ellenőrzési nyilvántartás fogalmát, tekintettel arra, hogy a közúti közlekedési nyilvántartás külön résznyilvántartásaként kerül nevesítésre.
Szükséges meghatározni az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás fogalmát, tekintettel arra, hogy a közúti közlekedési nyilvántartás külön résznyilvántartásaként kerül nevesítésre.
A (4) bekezdéshez: Pontosítani szükséges továbbá a történeti állomány fogalmát, mivel a jövőben nem csupán a járműnyilvántartás, hanem az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása vonatkozásában is a történeti adatait tartalmazni fogja.
Az (5) bekezdéshez: Tekintettel arra, hogy a járműnyilvántartás tartalmazni fogja az olyan speciális jogviszonyokat is, mint állami vagyonkezelői vagyonkezelési jogviszony, illetve lízing, szükséges meghatározni azok fogalmát.
43. §
A NAVASZ projekt keretében kialakításra kerül az adatkezelési műveleteket naplózó rendszer, így ennek nyilvántartására felhatalmazást szükséges adni a Nyilvántartónak.
44. §
A személyazonosság ellenőrzésének az Nytv.-ben szereplő jogalapjához kapcsolódóan szükséges a törvényi szintű rendelkezés beiktatása a Kknyt.-be.
45. §
Az (1) bekezdéshez: Tekintettel arra, hogy egy jármű magyarországi forgalomba helyezése a járműnyilvántartásba vétellel valósul meg, ezért az azt megelőző származás-ellenőrzési eljárás során keletkezett adatok kezelése fogalmilag kizárt a járműnyilvántartásban, figyelemmel arra is, hogy a származás-ellenőrzésen átesett járművek nem mindegyike kerül Magyarországon forgalomba helyezésre. Mindezekre tekintettel indokolt a származás-ellenőrzési nyilvántartást a közúti közlekedési nyilvántartás külön résznyilvántartásaként nevesíteni.
A (2) bekezdéshez: Tekintettel arra, hogy egy jármű magyarországi forgalomba helyezése a járműnyilvántartásba vétellel valósul meg, ezért az azt megelőző előzetes eredetiségvizsgálati eljárás során keletkezett adatok kezelése fogalmilag kizárt a járműnyilvántartásban, figyelemmel arra is, hogy az előzetes eredetiségvizsgálaton átesett járművek nem mindegyike kerül Magyarországon forgalomba helyezésre. A már forgalomba helyezett járművek néhány kivétellel mind részt vesznek egy önálló eljárást képező előzetes eredetiségvizsgálaton, amely vizsgálaton tett megállapításokat a jármű szemszögéből kronológiában szükséges megőrizni. Erre tekintettel indokolt az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartást a közúti közlekedési nyilvántartás külön résznyilvántartásaként nevesíteni, úgy, hogy a járműnyilvántartással való szerves kapcsolata is definiálásra kerül. Üres tartalom
46. §
Az (1) bekezdéshez: Az állami vagyonkezelői jogviszony, illetve a lízing olyan speciális jogviszony, amely a járműtulajdonostól és az üzembentartótól való megkülönböztetést szükségessé teszi a nyilvántartásba vétel során, ezért szükséges a nyilvántartás adattartalmának meghatározásakor e speciális jogviszonyokkal kiegészíteni.
A (2) bekezdéshez: A járműnyilvántartás adatai a 9. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, valamint a cégnyilvántartás megküldi friss adatokat a járműnyilvántartásnak. A járműokmányok cseréjére viszont csak közlekedési igazgatási eljárás alkalmával kerülhet sor.
A (3) bekezdéshez: A járműnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések alapján a járműnyilvántartás jelenleg is tartalmazza a jármű forgalomban tarthatóságára vonatkozó adatokat. Ezen adatok közül a két legfontosabb a jármű műszaki érvényességének ideje, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának megléte. Tekintettel arra, hogy a törvény a műszaki érvényességi időt külön nevesített adattartalomként megnevezi, továbbá az újonnan bevezetett ajánlati azonosító a biztosítási fedezetet igazolni fogja, szükségessé vált a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás legfontosabb adatainak a járműnyilvántartás adattartalmaként történő konkrét nevesítése.
47. §
Tekintettel arra, hogy a származás-ellenőrzési nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás a közúti közlekedési nyilvántartás külön résznyilvántartásaként kerül nevesítésre, szükséges meghatározni azok adattartalmát.
48. §
A járműnyilvántartáshoz hasonlóan szükséges a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás legfontosabb adatainak az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása adattartalmaként történő konkrét nevesítése.
49. §
Az (1) bekezdéshez: A kötvénynyilvántartó szervvel fennálló adatkapcsolat szükségessé teszi a cégnyilvántartás adatkezelőjét a közúti közlekedési nyilvántartás adatforrásaként nevesíteni.
A (2) bekezdéshez: A közlekedési igazgatási ügyekben az ügyfélkapuval rendelkező ügyfelekkel történő elektronikus kapcsolattartás érdekében szükséges rendelkezés.
50. §
Egy hiányzó rendelkezést pótol, amikor a tulajdonjog változás esetén a hagyatékátadó végzés közjegyző általi megküldését írja elő. Az előírás hiánya miatt egyes közjegyzők nem értesítik a közlekedési igazgatási hatóságokat a tulajdonjog változásról, így az átírás elmulasztása nem jut a hatóság tudomására.
51. §
A Kknyt.-ben eddig nem volt kifejezett rendelkezés arra, hogy a három személyazonosításra alkalmas okmánnyal önmagát igazoló ügyfél személyazonosságának ellenőrzéséhez az érintett szakrendszerekben az okmány érvényességét és adattartalmát ellenőrizni lehessen. Ezen felül a cégnyilvántartásból, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartásból történő adatok átvételének a jogalapja kerül megteremtésre. Mindezek a rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy az ügyintéző közvetlenül a szakrendszer útján, ott megjelenítve el tudja végezni a személyazonosság és képviseleti jogosultság ellenőrzését.
52. §
Az (1) bekezdéshez: Az adatkezelési időtartamokat szükséges volt felülvizsgálni és pontosítani.
A (2) bekezdéshez: Szükséges meghatározni a KÜNY-től kapott elektronikus tárhellyel kapcsolatos adatok kezelésének időtartamát.
53. §
Biztosítja a nyilvántartásból történő adatigénylés lehetőségét a Központi Statisztikai Hivatal számára.
54. §
A kötvénynyilvántartásnak a járműnyilvántartással és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásával való adatkapcsolatának megalapozása és a változáskövetés miatt szükséges módosítás.
55. §
Jelenleg csak a nyilvántartónak van lehetősége a RESPER rendszeren keresztül ellenőrizni a más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély adatait, amelyre az igény azonban nem közvetlenül a nyilvántartónál, hanem a közlekedési igazgatási hatóságnál merül fel, amely megkeresést küld a nyilvántartó számára. A NAVASZ projekt keretében kifejlesztésre kerül annak a lehetősége, hogy a közlekedési igazgatási hatóság elektronikus úton, közvetlenül tudja elvégezni az említett adatellenőrzést, ami mind a nyilvántartó, mind a közlekedési igazgatási hatóság oldalán az adminisztratív terhek csökkenését eredményezi, valamint emellett gyorsabbá és egyszerűbbé is válik az eljárás.
56-57. §
A javasolt szabályozás (1) és (2) bekezdése meghatározza a naplózással kapcsolatos adatkezelés célját és definiálja a napló és naplóbejegyzés tartalmát. A naplózással kapcsolatos adatkezelési feladatokat a javaslat a BM adatkezelésben lévő közhiteles központi nyilvántartások adatkezelőihez telepíti.
A (3) bekezdés felsorolja a naplóbejegyzés javasolt adatköreit és az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok típusát (név, azonosító). Az adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége megköveteli, hogy az adatkezelési műveletek beazonosíthatóak legyenek, megállapítható legyen, pontosan mely személyes adatokkal végezték a műveletet. Ennek érdekében szükséges, hogy a naplóbejegyzés tartalmazza az adatkezelési művelettel érintett konkrét személyes adatokat.
A (4) bekezdés meghatározza a naplózással összefüggő adatkezelés feltételeit.
Az (5) és (6) bekezdés szól a naplóbejegyzések megismerésére jogosultak köréről, a megismerhetőség feltételeiről.
A (7) és (8) bekezdés a további rendelkezésekkel együtt biztosítja a jogszerű és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket.
A (9) bekezdés határozza meg az adattárolás időtartamát és írja elő a megőrzési idő letelte után fennálló törlési kötelezettséget, meghatározva a kivételeket.
58. §
Az adatkezelési időtartamok felülvizsgálatára és pontosítására tekintettel szükséges rendelkezni arról, hogy azok a módosítást megelőzően érkezett iratok tekintetében is alkalmazandóak.
59. §
A 1. ponthoz: A jogi személyiség nélküli szervezetek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével megszűntek, ezért szükséges a szöveg pontosítása.
A 2. ponthoz: A jármű szolgáltatási platform létrehozásának jogalkotói célja a magyar állampolgárok használt autó vásárlásának támogatása volt. Ez a cél az ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek egyedi lekérdezéseinek kiszolgálásával megvalósul, nem cél azonban más szolgáltatóknak a platform által összegyűjtött adatok tömeges lekérdezésének lehetővé tétele, ezért szükséges a fenti szövegpontosítás.
A 3. ponthoz: A közúti közlekedési nyilvántartás résznyilvántartásait felsoroló szakasz nyitó mondatának pontosítása.
A 4. ponthoz: A jogi személyiség nélküli szervezetek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével megszűntek, ezért szükséges a szöveg pontosítása.
A 5. ponthoz: Tekintettel arra, hogy a járműnyilvántartás tartalmazni fogja az olyan speciális jogviszonyokat is, mint az állami vagyonkezelői vagyonkezelési jogviszony és a lízing, szükséges e szerepköröket beépíteni a rendelkezésbe.
A 6. ponthoz: A jogi személyiség nélküli szervezetek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével megszűntek, ezért szükséges a szöveg pontosítása.
A 7. ponthoz: Szövegpontosítás a cégnévre vonatkozóan nyilvántartott adatok tekintetében.
A 8. ponthoz: A cégnyilvántartással való adatkapcsolat kiépítése lehetővé teszi a hatályos cím és elérhetőségi adatok nyilvántartásba vételét, ezt szolgálja a járműnyilvántartás adattartalmának ezen adatokkal való kiegészítése.
A 9. ponthoz: Tekintettel arra, hogy a díjmentes úthasználati nyilvántartásba nem csak magyar, hanem külföldi forgalmi rendszámú járművek is rögzítésre kerülhetnek, szükséges a szöveg pontosítása.
A 10. ponthoz: Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tekintetében szükséges kimondani, hogy az új (4a) bekezdésben foglalt adatok is közhitelesek.
A 11. ponthoz: A nyilvántartás alapján a személyek hitelt érdemlő azonosítása akkor lehetséges, ha nem csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatok változásáról és az elhalálozásról, hanem a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alól való kikerülésről is értesül a nyilvántartó, ezért szükséges a szöveg pontosítása.
A 12. ponthoz: Az automatikus okmánykiállítási eljárások zökkenőmentes lefolytatása érdekében szükséges kimondani a haladéktalanul történő adattovábbítási kötelezettséget.
A 13-15. ponthoz: A szövegpontosítás az adatkezelési időtartamok egységesítése érdekében szükséges.
A 16. ponthoz: A Kknyt. 9. § (1c) bekezdésének hatályon kívül helyezésével, és helyette a 9/A. § beiktatásával összefüggő szövegpontosítás.
A 17. ponthoz: A módosítás a biztosítók részére megteremti a lehetőséget, hogy a járműnyilvántartási adatokat célhoz kötötten, térítésmentesen ellenőrizzék.
A 18. ponthoz: A KSH számára szükséges adatokhoz való hozzáférés jogalapját teremti meg a rendelkezés.
A 19. ponthoz: A Kknyt. 9. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése miatti szövegpontosítás.
A 20. ponthoz: A Kknyt. 9. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.
A 21. ponthoz: A Kknyt. 9. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.
A 22. ponthoz: A Kknyt. 9. § (1c)-(1d) bekezdésének hatályon kívül helyezése miatti szövegpontosítás.
A 23. ponthoz: A térítésmentes adatátadáshoz szükséges módosítás.
A 24 ponthoz: A 9/A. és a 9/B. § módosításából adódó pontosítás.
25. ponthoz: Szövegpontosítás a pályaalkalmassági adatok vonatkozásában.
A 26. ponthoz: Szövegpontosítás annak érdekében, hogy a Kknyt. 19. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatigénylés esetén ne csak a nyilvántartás adataira, hanem az iratokra vonatkozóan is legyen lehetőség adatszolgáltatást igényelni. Erre vonatkozóan valós igény merült fel pl. a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ részéről, hiszen az igazságügyi írásszakértői feladatok ellátásához szükség lehet az eredeti okmánytári alapiratokon szereplő aláírás vizsgálatára.
A 27. ponthoz: A jogi személyiség nélküli szervezetek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével megszűntek, ezért szükséges a szöveg pontosítása.
A 28. ponthoz: A lakcímre, székhelyre, telephelyre/fióktelepre vonatkozó adatok frissítése érdekében szükséges szövegpontosítás.
A 29. ponthoz: Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő adatokkal való egyezés szükségessége beemelésre kerül a rendelkezésbe, továbbá kiegészítésre kerül az állami vagyonkezelővel és a lízingbevevővel.
A 30. ponthoz: A módosítás a jármű szolgáltatási platform által nyújtott szolgáltatás bővítését szolgálja, amelynek eredményeként a jármű futásteljesítménye kalkulálható az ismert korábbi forgalomból kivonási adatokkal.
A 31. ponthoz: Szövegpontosítás.
A 32. ponthoz: A jogi személyiség nélküli szervezetek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével megszűntek, ezért szükséges a szöveg pontosítása.
60. §
Az a) ponthoz: Az E-ügyintézési tv.-be bekerülő, KIOSZK-ra vonatkozó rendelkezésekre tekintettel feleslegessé vált rendelkezés.
A b) ponthoz: A jármű átírását követően (a tulajdonszerző bejelentse) is tartalmazza a járműnyilvántartás a tulajdonjog átruházója által tett, az eladásra vonatkozó adatokat, ezért a rendelkezés pontosítása szükséges "- a tulajdonszerző bejelentéséig -" szövegrész hatályon kívül helyezésével.
A c) ponthoz: Tekintettel arra, hogy a származás-ellenőrzési nyilvántartás a közúti közlekedési nyilvántartás külön résznyilvántartásaként kerül nevesítésre, az adattartalom meghatározására önálló szakaszban kerül sor.
A d) ponthoz: Tekintettel arra, hogy az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás a közúti közlekedési nyilvántartás külön résznyilvántartásaként kerül nevesítésre, az adattartalom meghatározására önálló szakaszban kerül sor.
Az e) ponthoz: A rendelkezést teljes egészében tartalmazza a Kknyt. 9. § (1a) bekezdése.
Az f) ponthoz: Az díjmentes úthasználati nyilvántartás céljával nem egyeztethető össze a járműazonosító és műszaki adatok nyilvántartása.
A g) ponthoz: Az adatkezelési idő számításának egyszerűsítése miatt szükséges módosítás.
Az h) ponthoz: A rendelkezést a Kknyt. 15. § (1) bekezdésének d) pontja már teljes egészében tartalmazza.
A i) ponthoz: Az adatszolgáltatás korlátozására nincs lehetőség, csak a tiltására.
A j) ponthoz: Az adatszolgáltatás korlátozására nincs lehetőség, csak a tiltására.
Az k) ponthoz: Az adatszolgáltatás korlátozására nincs lehetőség, csak a tiltására.
Az l) ponthoz: A kérelem formátumának meghatározása felesleges.
Az m) ponthoz: A Kknyt. 24. § (3a) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjai ugyanazt a lehetőséget biztosítják a Jármű Szolgáltatási Platformon, mint a 25. § (2) bekezdése, ráadásul a 24. § (3a) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás még díjmentes is, ezért a 25. § (2) bekezdésének megtartása indokolatlan.
Az n) ponthoz: A cégnyilvántartással való adatkapcsolat megteremti a lehetőségét annak, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett aktuális székhely, amennyiben van telephely, fióktelep címét - a lakcím adathoz hasonlóan - ne kelljen bejelenteni a közlekedési igazgatási hatóságnál.
61. §
A módosítás a Kpt. alapján a Nyilvántartó által a járművezető részére küldendő értesítések küldése során az elektronikus kapcsolattartás lehetőségének megteremtését szolgálja.
62. §
A gyakorlatban a jogalkalmazás és a jogértelmezés során nehézséget okoz és vitákat generál az az eset, amikor a 18 pontos összpontszámból valamely pontérték elévülésének dátuma a határozat meghozatala és véglegessé válása közötti időszakra esik. A vezetői engedély visszavonása és a vezetési jogosultság szünetelése azonban teljesen megalapozott, amennyiben bekövetkezik az a körülmény, hogy a járművezetőnek egyszerre 18 vagy annál több pontja van, ezért szükséges kikötni azt, hogy a 18 pont elérését vagy meghaladását követően, már nem lehet a 18 pontba beletartozó pontállományban szereplő pontérték elévülésére hivatkozni, mivel a 18 pontos pontösszesítés már megtörtént.
63. §
Az Infotv. saját adatokról történő díjmentes tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírására tekintettel, szükséges a törvényben kimondani, hogy a járművezető a saját pontjainak számáról ingyenesen kérhet tájékoztatást, mennyiségi korlátozás nélkül, tehát nem csak évi egy alkalommal.
64. §
Átmenti rendelkezés a visszamenőleges hatás elkerülése érdekében.
65. §
A joggyakorlatban a pontok elévülési idejének nevezett időtartamot célszerű a jogszabályban is így megnevezni.
66. §
A 18 pont elérése miatti vezetői engedély visszavonás esetére a Kpt. 7. § (2) bekezdése előírja, hogy a határozat véglegessé válásakor nyilvántartott pontokat a közlekedési igazgatási hatóságnak törölnie kell. 18 pont elérése miatt elrendelt vezetői engedély visszavonás esetén a vezetői engedélyt a járművezető csak utánképzés elvégzését követően kaphatja vissza. Az utánképzés megkezdése előtt feltárják, hogy milyen cselekményeket követett el a járművezető, amely az utánképzésre kötelezésének alapját képezi. 18 pont elérése miatti visszavonáskor az utánképzés alapját értelemszerűen azok a cselekmények, szabályszegések képezik, amelyek miatt a járművezető pontot kapott. Más egyéb okból - tehát nem 18 pont elérése miatt - elrendelt utánképzés esetén azonban a járművezető közúti közlekedési előéleti pontjai nem relevánsak az utánképzés szempontjából, hiszen az utánképzés alapját ekkor az a cselekmény képezi, amellyel összefüggésben az utánképzést elrendelték. Ha a pontokat is törölni szeretnénk ez alapján, akkor az lenne a logikus, hogy pontszerzés alapját képező cselekmények is feltátásra kerüljenek az utánképzés előtt, és azok is figyelembe vételre kerüljenek az utánképzés tatalmának megállapításakor, ez azonban a gyakorlatban nem így történik, és nem is lenne indokolt ezt kötelezően rákényszeríteni az ügyfélre, mert ettől drágábbá és akár időigényesebbé is válhat az utánképzés, és pontszám csökkentése érdekében az ügyfélnek lehetősége van saját döntése alapján önkéntes utánképzésen részt venni. Ekkor nem az állam kényszerít plusz anyagi terhet az ügyfélre a pontok törlése miatt, hanem az ügyfél maga dönthet arról, hogy azt szeretné-e vagy sem.
67. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben hatályon kívül helyezésre kerül az az eljárás, melynek keretében automatikus döntéshozatali eljárás során a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult az adatairól, kérelmére hatósági bizonyítvány kiadására kerülne sor.
Az eljárás lehetőségével az ügyfelek nem éltek, az elmúlt két évben egy magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult ügyfél sem nyújtott be ilyen irányú kérelmet.
Tekintettel arra, hogy a hatósági bizonyítványból sem jog, sem kötelezettség nem származhat, és az ügyfél jogosultságát vagy kötelezettségét nem a hatósági bizonyítvány teremti meg, azt nem konstituálja, a deregulációval az ügyfelet semmilyen hátrány nem éri.
68. §
Tekintettel arra, hogy e törvény hatálya alá tartozó személyek is a közlekedési igazgatási hatóságok ügyfelei közé tartoznak, az SZL-hez hasonlóan indokolt az ezen személyek azonosító adatait közhitelesen tartalmazó ISZL szakrendszerrel való kapcsolat kialakítása is. A kapcsolat jogalapja nem áll rendelkezésre, megvalósításához jogszabály-módosítás szükséges.
69. §
Tekintettel arra, hogy e törvény hatálya alá tartozó személyek is a közlekedési igazgatási hatóságok ügyfelei közé tartoznak, az SZL-hez hasonlóan indokolt az ezen személyek azonosító adatait közhitelesen tartalmazó ISZL szakrendszerrel való kapcsolat kialakítása is. A kapcsolat jogalapja nem áll rendelkezésre, megvalósításához jogszabály-módosítás szükséges.
70. §
Az E-ügyintézési tv.-be bekerülő, a KIOSZK-ra vonatkozó rendelkezésekre tekintettel feleslegessé vált rendelkezés.
71-77. §
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása két okból indokolt:
1.) A KAK SW projekt során megújításra kerül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nyilvántartás. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás kötvénynyilvántartás szakrendszerének informatikai megújítása mellett, a kötvénynyilvántartás és a járműnyilvántartás adatkapcsolatai is felülvizsgálatra kerülnek. A módosítások alapján a járműnyilvántartás szakrendszere automatikus informatikai adatkapcsolat útján meggyőződhetne a biztosítás megkötéséről, így azt az ügyfélnek az eljárás során nem kellene a jövőben igazolnia.
A kötvénynyilvántartásnak a járműnyilvántartással és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásával való adatkapcsolatának megalapozása és a változáskövetés kialakítása miatt a gépjármű forgalomba helyezésekor jelenleg papír alapon becsatolni előírt, a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításra vonatkozó irat helyett a hatóság elektronikus adatkapcsolat útján fér hozzá a szükséges információhoz.
Cél továbbá mind a - biztosítási fedezet hiányai miatti - forgalomból kivonás, mind az ismételt forgalomba helyezés esetén annak biztosítása, hogy elektronikus adatkapcsolat útján lekérdezhető legyen a fedezet megléte.
2.) A NAVASZ projekt keretében kialakításra kerül az adatkezelési műveleteket naplózó rendszer, így ennek nyilvántartására felhatalmazást szükséges adni a kötvénynyilvántartó szervnek.
A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás kötvénynyilvántartás szakrendszerének informatikai megújítása mellett szükséges szabályozni a kötvénynyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező személyek központi jogosultságkezelésének részletszabályait.
78-81. §
A népmozgalmi adatok esetében a személyazonosító adatokat a Központi Statisztikai Hivatal azok feldolgozását és a számára a betegségregiszterek felé előírt adattovábbítás teljesítését követően nyolc napon belül törli. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, valamint a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) módosítása pontosítja a Stt. 30. §-át, valamint a törlésre vonatkozó rendelkezések összhangját teremti meg.
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 80. §-ának kiegészítése egyértelművé teszi, hogy a KSH számára felvett és továbbított adatok vonatkozásában az anyakönyvvezetőknek törlési kötelezettsége van.
82. §
Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 172. §-a, 121. §-a és 122. §-a, valamint a Fővárosi Törvényszék 32.Szef.66/2017/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (tiltott prostitúció szabálysértés, fiatalkorú) tárgyában hozott, IV/412/2018. számú határozatának 1. pontjában - hivatalból eljárva - megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Szabs. tv. 121-122. §-ai szerinti szabályozás nem áll összhangban az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésben rögzített jogorvoslathoz való jog alkotmányos elvárásaival. Az AB ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2020. december 31. napjáig tegyen eleget.
A javaslat - az AB döntésnek megfelelően - biztosítja, hogy a tárgyaláson kihirdetés útján közölt bírósági döntés indokait - ha valamennyi fellebbezésre jogosult jelenléte és egyező nyilatkozata hiányában nem emelkedik jogerőre a végzés - megfelelő részletességgel ismerhesse meg a fellebbezésre jogosult és lehetősége legyen arra érdemben nyilatkozni.
A Szabs. tv. - fő szabály szerint - nem tesz különbséget a kihirdetés és a kézbesítés útján közölt bírósági végzés tartalmai elemei között, az rendelkező részből és indokolásból áll. Az ügydöntő végzés indokolása - ha a Szabs. tv. másképp nem rendelkezik - tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelését, a végzés rendelkezéseinek indokait és megjelöli a végzés alapjául szolgáló jogszabályokat.
A javaslat fentiek figyelembevételével az AB által is kiemelt Alaptörvényben rögzített jogorvoslathoz való jog alkotmányos elvárásra tekintettel
- előírja a bíróságnak - a jogorvoslati jogról történő lemondás esetét kivéve - a tárgyaláson kihirdetett határozatának 3 munkanapon belüli írásba foglalásának kötelezettségét,
- biztosítja az írásba foglalt határozat megismerésének lehetőségét (tájékoztatás adása az írásba foglalásról), valamint annak kézbesítését,
- annak alapján a fellebbezésnek - a fellebbezési határidőben történő - kiegészíthetőségének, módosításának lehetőségét, azzal, hogy
- a tárgyaláson kihirdetett végzéshez kapcsolódó joghatás továbbra is megmarad, tehát az írásba foglalt határozat megismerésével, továbbá kézbesítésével a fellebbezési határidő nem indul újra.
A módosítás pótolja az AB határozatában a hatékony jogorvoslattal összefüggésben jelzett hiátust azzal, hogy ugyanakkor megmarad a szabálysértési eljárás gyors lefolytatásával szembeni általános elvárás. A fellebbezésre jogosult ugyanis már a tárgyaláson kihirdetett végzés alapján dönthet a jogorvoslati jogának gyakorlásáról, hiszen az esetek túlnyomó részében a döntés lényegére, vagyis, hogy a szabálysértési felelősség megállapítását elfogadja-e, nyilatkozni tud. Azon fellebbezésre jogosult, aki a tárgyaláson kihirdetett végzés alapján a jogorvoslati jog gyakorlásáról még nem tud, vagy nem akar állást foglalni, vagy a fellebbezés bejelentésében biztos ugyan, de akinek a fellebbezés oka, célja és indoka kifejtésére az írásban indokolt végzésben foglaltakat teljes ismerete szükséges, erre a módosítás folytán a lehetősége a legszélesebb körben adott lesz, hiszen az írásba foglalt végzést az ügyfélfogadási időben megtekintheti és azt át is veheti. Ügyfélérdeket figyelembevevő, egyben többlet garanciát nyújtó rendelkezés annak előírása, mely biztosítja, hogy az eljárás alá vont személy, az írásba foglalt végzést elektronikus úton kapja meg, feltéve, hogy azt elektronikus levelezési cím megadásával indítványozza. Az írásba foglalt végzés megismerésével a fellebbezésre jogosult abba az AB által előírt, a hatékony jogorvoslat gyakorlásának megfelelő helyzetbe kerül, hogy a végzés tartalmát, a döntés indokait nyugodt körülmények között megismerheti és azokhoz igazodóan a fellebbezésben minden lényeges, általa vitatott körülményre ki tud térni.
A szabályozással összhangban szükséges a Szabs. tv.-nek a fellebbezés elbírálásra történő felterjesztésre vonatkozó szabályának módosítása is, amely értelmében csak akkor kerülhet sor a fellebbezés felterjesztésére, ha a fellebbezésre nyitva nyolc napos határidő eltelt.
83. §
A méltányossági kérelmek benyújtását a szabálysértési törvény - a pénzbírság büntetés kivételével - az elkövető számára nem megismerhető, a jogerősen kiszabott büntetések és alkalmazott egyes intézkedések szabálysértési hatóság (bíróság) által kezdeményezett végrehajtás megkezdésének időpontjához kötötte.
A módosítás a méltányossági kérelem benyújthatósága időtartamának egyértelmű beazonosíthatósága érdekében a szabálysértési hatóság vagy bíróság határozatának illetve végzésének jogerőre emelkedésétől számított 30 napig teszi lehetővé a méltányossági kérelem benyújtását, a szabálysértési törvényben meghatározott büntetések és egyes intézkedések mérséklése vagy elengedése érdekében.
84. §
Jogszabályi koherencia miatt szükséges pontosítás.
85. §
A rendelkezés biztosítja, hogy az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás és megemlékezés szervezése céljából jogosult legyen kérni az érvényes, valamint a korábban érvényes mandátummal rendelkező országgyűlési képviselő egyes adatait.
86. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint a hatósági eljárás során a polgárnak cselekvőképesnek kell lennie. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervei nyilvántartással összefüggő hatósági ügyben a gondnokoltak nyilvántartásában elektronikusan ellenőrizhetik a polgár cselekvőképességét, ezzel is biztosítva az eljárás jogszabályszerűségét.
87-100. §
Az E-ügyintézési tv. módosítása az alábbi koncepcionális okokból indokolt:
1.) A tervezet átmeneti jelleggel önállóan biztosítja annak lehetőségét, hogy az ügyfelek az ügyfélkapu regisztrációjukat videókapcsolat keretében hozzák létre. Figyelemmel arra, hogy az E-ügyintézési tv. 2021. február 1-jével általános jelleggel létrehozza a videotechnológiával történő azonosítás módszerét, amellyel az ügyfél ügyfélkaput is nyithat, eme önálló regisztrációs módszerre nincs szükség.
2.) A veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról szóló 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a bizalmi szolgáltatások terén lehetőséget biztosított az E-ügyintézési tv.-ben foglalt szabályoktól eltérő azonosítási módszerek alkalmazására. A rendelet értelmében a tanúsítványok hat hónapig érvényesek.
A tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy - a veszélyhelyzetre vonatkozó Korm. rendelet pozitív tapasztalatai alapján - a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket a Kormány rendeletben határozza meg. Az eIDAS rendelet értelmében ezen módszerek megfelelőségét tanúsítani szükséges.
3.) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény által a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvénybe (a továbbiakban: Nytv.) beiktatott 34. § (6)-(10) bekezdése definiálja az elektronikus ügyintézési pont ("KIOSZK") fogalmát és alapvető működését.
A KIOSZK - működését tekintve - átmenetet képez az elektronikus ügyintézés és a személyes ügyintézés között, egyfajta "hibrid" megoldást alkot.
Indokolt a KIOSZK eljárásjogi státusát - hogyan illeszkedik az ügyintézési folyamatba, minek minősül eljárásjogi szempontból - általánosságban rendezni. Ha ez megtörténik, az ügykörök bővítése csupán szabályozást nem igénylő technikai kérdés.
4.) A naprakész és pontos adatok szolgáltatása útján a hivatalos statisztikának kiemelt szerepe van abban, hogy a döntéshozók megfelelő és hiteles forrásból tudjanak tájékozódni a gazdaság és a társadalom aktuális jelenségeiről.
A KSH a lakossági adatgyűjtéseit és egyéb érintett adatfelvételei esetében a hagyományos, jellemzően postai levélben történő felkéréssel, összeíró általi személyes kikérdezéssel az adatszolgáltató személy lakcímén történő végrehajtása helyett egyéb alternatív módokat kíván alkalmazni, annak érdekében, hogy gyorsan, hatékonyan és lehetőség szerint személyes felkeresés nélkül tudjon kapcsolatba lépni az adatszolgáltató természetes személyekkel. Ilyen alternatívát jelent a természetes személyek telefonos megkeresése és a kérdőívek ilyen módon történő lekérdezése, melyhez a kijelölt személyek telefonos elérhetősége szükséges. Ezek az adatok a Rendelkezési Nyilvántartásban (RNY) elérhetőek, ezek felhasználásával megoldható lenne a telefonos vagy email-ben történő kapcsolatfelvétel az adatszolgáltatóval.
Az adatszolgáltatói adatbázisban technikai azonosító segítségével a személyazonosító és az elérhetőségi adatok kezelése elkülönített módon történik, és ezek csak az adott statisztikai adatfelvétel céljára kerülnek időlegesen összerendelésre. Az adatgyűjtés megtörténtét és az adatok teljességének ellenőrzését követően már nincs arra szükség, hogy ezek az azonosító és elérhetőségi adatok a kitöltött kérdőívvel összekapcsolhatóak legyenek, így azokat a KSH törli, így a kapcsolattartási adatok lekérdezése az RNY-ből mindig egy adott felvétel céljára és annak időtartamára történik.
5.) A módosítás célja továbbá, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettségeket az ügyfelek elektronikusan is kezdeményezhessék, erre figyelemmel azt a lehetőséget kívánja biztosítani, hogy a Pmt. szerinti szolgáltatók a Kormány által nyújtott azonosítási szolgáltatásokat igénybevehessék és az ügyfél-azonosítást az online térben valós időben elvégezhessék.
Kiemelendő, hogy az állam által nyújtott elektronikus szolgáltatások közszolgáltatások. Az uniós szabályokra figyelemmel így két féleképpen veheti azokat a piac igénybe: közfeladat céljából közszolgáltatásként, míg ettől eltérően, piaci célokból a közszolgáltatással - korlátozásokkal, de jelentős mértékben - azonos tartalmú központi állami szolgáltatásként.
A javasolt modell egyszerre biztosítja, hogy a Pmt. szerinti szolgáltatók számára ezen szolgáltatások egyes esetekben közszolgáltatásként legyenek elérhetőek (erre figyelemmel kimondásra kerül, hogy az ügyfél-átvilágítás folyamata közfeladat), míg a tervezet rendezi a tisztán piaci jellegű felhasználás esetkörét is.
A javaslat szerinti modell alapján a Pmt. szerinti szolgáltatók az azonosításhoz szükséges közszolgáltatásokat ingyenesen használhatják, ennek keretében az egyes adatokat - kizárólag az elektronikus azonosítást követően - díjmentesen kapják meg.
A javaslat e szabályozást tartalmazó pontjainak tervezett hatálybalépése 2022. január 1. napja azzal, hogy első körben - a technikai felkészültség biztosítása érdekében - első körben a pénzügyi szolgáltatók számára kerül a lehetőség biztosításra, 2023. január 1-jével csatlakozhat a többi Pmt. szerinti szolgáltató.
A javaslat lényege, hogy közszolgáltatásként a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokon, továbbá a Központi Azonosítási Ügynökön (a továbbiakban: KAÜ) keresztül és a kapcsolódó Összerendelési Nyilvántartás (ÖNY) szolgáltatás, valamint a Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz (KKSZB) használatával megfelelő biztonsági szinten, elektronikus módon tudjon megvalósulni az egyes pénzügyi tranzakciók során az ügyfélátvilágítás., csökkentve ezzel a biztonsági kockázatot.
A cél az, hogy a Pmt. szerinti szolgáltatók szabályozott keretek között csatlakozzanak a KAÜ-höz illetve annak az igénybevételéhez szükséges szolgáltatásokhoz (ÖNY, GOV CA által a szolgáltatás használatához biztosított technikai tanúsítványok). Mindezek mellett szükséges kialakítani, hogy a jelenlegi folyamatok mellett biztosítva legyen a KKSZB-hez illetve az azon keresztül elérhető nyilvántartásokhoz történő valós idejű hozzáférés, annak érdekében, hogy ezen szolgáltatásokon keresztül hatékony alternatívát kínáljanak a személyes megjelenés kiváltására az átvilágítási feladatellátás során.
A szolgáltatás igénybevétele opcionális.
A csatlakozás feltétele, hogy a szolgáltatók saját rendszereiket úgy alakítsák ki, hogy az megfeleljen az állami szolgáltatás igénybevételéhez előírt információbiztonsági, adatvédelmi műszaki feltételeknek, valamint kialakítják térítésmentesen és a díjfizetés ellenében történő adatlekérdezések szétválasztására szolgáló felületeket, megfelelve a központi szolgáltatás műszaki leírásának. A szolgáltatás logikai modellje azon alapul, hogy az igénybevevők megfelelő jogalap igazolásával meghatározzák azokat a lekérdezéseket, amelyek a Pmt.-ben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek.
A KAÜ azonosítás abban az esetben vehető igénybe közszolgáltatásként, ha a Pmt. szerinti szolgáltató a törvény 6. § (1) bekezdése alapján köteles az ügyfél átvilágítására, arra figyelemmel, hogy ez esetben az ügyfél azonosítása közérdekből történik.
Azokban az esetekben, amikor a szolgáltató egyéb, nem Pmt. 6. § (1) bekezdése szerinti ügyfélátvilágítás hatálya alá tartozó célból igényel ügyfélazonosítást vagy ügyféladatot a központi nyilvántartásokból díjfizetés ellenében teheti meg. Az ügyféladatokhoz való hozzáférés csak a KKSZB szolgáltatás igénybevétele mellett, megfelelő jogalap megléte esetén történhet. A fizetendő díj mértékét minden esetben az adatgazda által meghatározott összegben teljesíti, melynek feltételeit a nyilvántartásra vonatkozó ágazati jogszabályokban kell rögzíteni.
Az igénybevételre azok a szervezetek lesznek jogosultak, amelyek megfelelnek a technikai feltételeknek. Ennek oka, hogy a központi szolgáltató által a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges műszaki követelményeknek való megfelelés biztosított legyen - ez az e-ügyintézést biztosító szervezetek felé is alapkövetelmény.
A javaslat mindezek mellett a következőket rendezi:
egyértelművé teszi, hogy a piaci szereplők számára nem közfeladat céljából a közszolgáltatások helyett az azokkal a Kormány rendelete szerinti tartalmú központi állami szolgáltatások érhetőek el,
rendezi a külföldi személyek nyilvántartásából történő adatszolgáltatás szabályait, törvényben meghatározott kivételekkel díjazáshoz köti az abból történő adatszolgáltatást,
a piaci szereplők számára nyújtható szolgáltatások részletszabályaira kormányrendeleti felhatalmazást ad.
6.) Pontosítani szükséges az E-ügyintézési tv. gazdálkodó szervezetre vonatkozó értelmező rendelkezését az egyesület, és az alapítvány tekintetében. A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 43.Pkf.640.524/2018/3. számú végzésében kimondta, hogy az egyesület a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § (1) bekezdés 6. pontja alapján kizárólag gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban tekinthető gazdálkodó szervezetnek. Ebből kifolyólag az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján csak ebben a minőségében - gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban - köteles elektronikus ügyintézésre. Az alapítvány szintén a Pp. 7. § (1) bekezdés 6. pontja alapján kizárólag gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban tekinthető gazdálkodó szervezetnek. Így esetében is megállapítható a jelenlegi jogszabályi keretek között, hogy az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján csak ebben a minőségében köteles elektronikus ügyintézésre. A félreértések elkerülése érdekében tisztázni szükséges, hogy amennyiben az egyesület és az alapítvány adószámmal nem rendelkezik, úgy nem minősül gazdálkodó szervezetnek az E-ügyintézési tv. alkalmazásában, ellenben, ha rendelkezik adószámmal, úgy gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi ügy tekintetében, és elektronikus ügyintézésre köteles.
101. §
Az elektronikus ügyintézés kiszélesítésének céljával összhangban a KSH a jelenlegi csupán postai megkeresés mellett a lakossági adatgyűjtéseivel kapcsolatos felkéréseket, egyéb értesítéseket a jövőben a természetes személy adatszolgáltatók értesítési tárhelyére is kézbesíteni kívánja. Ettől a megoldástól egyrészt a postai értesítésekhez képesti hatékonyság- és minőségjavulást vár, másrészt ez úton is biztosítaná, hogy az értesítések személyes közreműködés nélkül jutnak el adatszolgáltatóinkhoz, mely - kiemelten egy járványhelyzetben -kulcsfontosságú lehet a válaszadásra való ösztönzésben.
Az értesítési tárhelyre való kézbesítés előfeltétele, hogy a KSH rendelkezzen az egyes érintettek tárhely azonosítójával.
A módosítás nyomán a KSH részére hasonlóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba regisztráló és regisztrációjukat megszüntető polgárok meghatározott adatai rendszeresen, valamint a teljes állomány egy alkalommal megküldésre kerülne.
A KSH részére a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója küldi meg a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely azonosítóját.
A módosításban meghatározásra került az adatok kezelésének időtartama is.
102. §
A népmozgalmi adatok esetében a személyazonosító adatokat a Központi Statisztikai Hivatal azok feldolgozását és a számára a betegségregiszterek felé előírt adattovábbítás teljesítését követően nyolc napon belül törli. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, valamint a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) módosítása pontosítja a Stt. 30. §-át, valamint a törlésre vonatkozó rendelkezések összhangját teremti meg.
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 80. §-ának kiegészítése egyértelművé teszi, hogy a KSH számára felvett és továbbított adatok vonatkozásában az anyakönyvvezetőknek törlési kötelezettsége van.
103. §
Átmeneti rendelkezés.
104. §
A módosítás biztosítja a törvényi felhatalmazást ahhoz, hogy a NAV ne csak az adóazonosító jelet, hanem az adóigazolvány gyártásához szükséges valamennyi adatot - ideértve az adóigazolványon feltüntetendő személyes adatokat - átadhassa az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére. A módosítás továbbá egyértelműen rögzíti, hogy az adóigazolványt a személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet személyesíti meg.
105. §
A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Bbtv.) 2. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés eredeti szövege a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján meghatározott valamely nemzeti létfontosságú rendszerelemet vagy európai létfontosságú rendszerelemet közvetlenül érintő tevékenységek bejelentés-köteles tevékenységként történő kijelölését engedte meg az erre felhatalmazott Kormány számára, amely megfogalmazás ugyanakkor nem tette kétséget kizáróan egyértelművé azt, hogy a kijelölés elengedhetetlen feltételét képező, a létfontosságú rendszerelemek körébe való beletartozásnak vajon magának az energetikai, gázipari, víziközmű-szolgáltatási, illetve elektronikus hírközlési tárgyú ellátást nyújtó szolgáltatónak, avagy éppen ellenkezőleg, az ugyanezen szolgáltatásokat fogyasztóként igénybe vevő végfelhasználó(k)nak az oldalán kell-e fennállnia.
Az e körben felmerülő jogértelmezési nehézségeket kiküszöbölni hivatott törvénymódosítás ezzel szemben immár a törvényalkotó eredeti szándékának megfelelő módon, szövegszerűen is egyértelművé teszi, hogy a bejelentés-köteles tevékenységként történő kijelölésnek kizárólag a Bbtv. 2. § (4) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató létfontosságú rendszerelemként fennálló besorolása képezheti alapját.
106. §
A Bbtv. 9. § (8) bekezdése által eredetileg megállapított időtartam nem biztosított kellően széles mozgásteret a hatóság számára a bejelentési kötelezettség teljesítésével összefüggő mulasztások napvilágra kerülése nyomán szükségessé váló intézkedések megtétele során, a módosuló törvényi szabályozás ezért a korábbi 6 hónapról 18 hónapra emeli az e körben előforduló mulasztások feltárására irányuló hatósági ellenőrzések, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárás lefolytatásának a releváns tényekről való hatósági tudomásszerzés időpontjától számított elévülési idejét. Az e körben végrehajtott módosítás mindemellett a megfelelő terminológiai pontosításokat is átvezeti az érintett törvényhely szövegén.
107. §
A Bbtv. jelen keretek között végrehajtott revíziójának egyik elsődleges jogpolitikai céljául szolgált a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzésével összefüggő döntési jogosultsággal felruházott állami és hatósági szerveket megillető mérlegelési jogkörök szűkítése, ezáltal pedig a szabályozás kiszámíthatóbbá tétele, amely célkitűzés hathatósabb megvalósítása érdekében a módosuló törvényszöveg a címzetteket terhelő kötelezettségek megsértése nyomán kiszabható bírságösszeg felső határa mellett immár annak a lehetséges legkisebb mértékét is megállapítja.
108. §
Az annak jogforrási természetéből következő közvetlen alkalmazandósága elengedhetetlenné teszi a 2019/452 rendelet gyakorlati végrehajtását biztosítani hivatott jogintézményi háttérnek a tagállami jogrendszerekben történő megteremtését és jogszabályba-iktatását, amely intézményrendszer az e körben alkalmazható intézkedések mibenlétének, valamint a szóbanforgó uniós norma előírásain alapuló hatósági adatkezelés tekintetében - az alapul fekvő alkotmányossági követelményeknek megfelelően - feltétlenül törvényi szintű szabályozást igényel.
Az e körben újonnan megalkotni szükséges tételesjogi rendelkezések önálló alcím keretében kerülnek beépítésre a Bbtv. szövegébe, míg a 2019/452 rendelet szerinti nemzeti kapcsolattartó pont rendeleti úton történő kijelölésére a Kormány kap jogalkotási felhatalmazást.
109. §
A Bbtv. alkalmazásában a 2019/452 rendelet szerinti nemzeti kapcsolattartó pont rendeleti úton történő kijelölésére a Kormány kap jogalkotási felhatalmazást.
110. §
A jogszabályszerkesztés általános követelményeinek megfelelően a magyarországi szabályozásnak a 2019/452 rendelettel való összhangját deklarálni hivatott jogharmonizációs záradékot a Bbtv. szövegébe is be kell építeni.
111. §
A normaszöveg koherenciáját megteremteni, illetve fenntartani hivatott jogtechnikai jellegű korrekciókat a módosító jogszabály szövegcserés módosításokként vezeti át a Bbtv. szövegén.
112. §
Az (1) bekezdéshez: Az újszülött egészségügyi állapotára tekintettel a szülő az állandó személyazonosító igazolvány kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tehet, mely a születés bejelentéséről szóló jegyzőkönyvön is megjelenítésre kerül.
A (2) bekezdéshez: A házasságkötési szándék bejelentése során csak érvényes állandó személyazonosító igazolvány megléte esetén lehet kérni hivatalbóli okmánykiállítást.
A (3) bekezdéshez: A személyiadat- és lakcímnyilvántartás az állami adó- és vámhatóság, valamint a kincstár részére továbbítja az intézetben születés tényét, az egészségbiztosítás szerv azt a kincstártól kapja meg.
A (4) bekezdéshez: A születést bejelentő intézet és a Hvkr. szerinti szerv vagy személy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az EESZT útján jogosult adatokat igényelni, mely megkönnyíti az adatátadást.
Az (5) bekezdéshez: Az Nytv. módosításra került a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ miatt, ezért a változást a még hatályba nem lépett jogszabályban is át kell vezetni.
A (6) bekezdéshez: Pontosításra került, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár okmányainak kiállításához szükséges adatait az útiokmány-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az egészségbiztosítási szerv, valamint az állami adó- és vámhatóság részére csak akkor adja át, ha a házasuló hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett.
113. §
A Kincstár a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítására irányuló kérelmek elbírálása céljából is jogosult az adatokat megkapni.
114. §
Hivatkozások pontosítása.
115. §
Az e törvényjavaslatban - más tartalommal - újraszabályozott rendelkezések módosítása hatályba nem lépését kimondó szabály.
117. §
Hatályba léptető rendelkezések.
118. §
Jogharmonizációs záradék.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.