adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/93.
Végső előterjesztői indokolás az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/93.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi LXXX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.
Az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) célja, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jo...
Végső előterjesztői indokolás az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/93.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.Az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) célja, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges, a következőkben bemutatott törvények módosító rendelkezéseit megalkossa, valamint az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat a javaslatban szereplő jogszabályokon átvezesse.
A Törvényjavaslat az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosításával lehetővé teszi, hogy azok a szervezetek, amelyek a közfeladat, valamint a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosítják, mentesüljenek a vagyonkezeléssel járó visszapótlási kötelezettség alól.
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) módosításával a Törvényjavaslat a jelenlegi földgáz egyetemes szolgáltatási ellátási modell fenntartását biztosítja azáltal, hogy az ellátási modellt alkotó szerződések 2022. szeptember 30-ig meghosszabbításra kerülnek a kedvező piaci árkörnyezetből fakadóan a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését biztosító földgáz-beszerzési árszint elérését lehetővé tevő fedezési tevékenység fenntartása érdekében.
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) módosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy az országos és helyi közúthálózathoz tartozó földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok.
A Törvényjavaslat célja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) módosítása révén a szövetkezeti hitelintézetek integrációja átalakulásának eredményeként létrejött, kevesebb szereplős, jellemzően nem szövetkezeti formában működő tagokból álló intézményi struktúra leképezése a törvényi szabályozásban. 2019-ben megvalósult az egyes takarékszövetkezetek egy banki szervezetben való egyesülése és ezzel az üzleti folyamatok költséghatékony koncentrációja, ami indokolttá teszi a felügyelési és irányítási rendszer egyszerűsítését is.
A Törvényjavaslat célja továbbá az integrációs Szervezet és az integrációs üzleti irányító szervezet szerepkörének korszerűsítése és az átalakulás révén létrejött, az integrációs Szervezet és az integrációs üzleti irányító szervezet mint központi szervek mellett az integrált hitelintézetekből, valamint egy Holding Szövetkezetből mint a szövetkezeti hitelintézetek tulajdonosai tulajdonosi érdekeinek képviseletét ellátó szervezetből álló hitelintézeti integráció (a továbbiakban: integráció) tagjai által teljesítendő egyes kötelezettségek működési hatékonyság szempontjából történő korrekciója.
A Törvényjavaslat lényeges újítása a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának (a továbbiakban: Alap) az integrációs Szervezetbe történő integrálása. Ezzel biztosítható, hogy az integráció meghatározó garanciális szabálya, vagyis a tagok közötti egyetemlegesség egyszerűbb struktúrában, de változatlan biztonsággal érvényesüljön. Az Alap megszűnésével, valamint feladatainak és a tagok befizetéseiből eddig felhalmozott vagyonának az integrációs Szervezet általi átvételével teljessé válik az a folyamat, amelynek során az integrációs Szervezet valamennyi, korábban a szövetkezeti szektorban működő intézményvédelmi alap jogutódjaként jár el, egységesen ellátva az ezzel járó feladatokat is.
Az Szhitv. módosítására tekintettel indokolt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) egyes rendelkezéseinek pontosítása is.
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény (a továbbiakban: Városliget tv.) módosításának elsődleges célja, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül létrejött vagyonkezelői joga tekintetében - a vagyonkezelési szerződés hiányában külön nem szabályozott, és a törvényben sem rendezett kérdésekben - biztosított legyen a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. önálló eljárási hatásköre.
A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításának célja, hogy a 2000-es évek második felében kezdődött pénzügyi válság miatt kialakult, számos háztartást érintő nehéz helyzet megoldását szolgáló konstrukció szabályozott körülmények között lezárható legyen. A Törvényjavaslat célja, hogy a Program zárásához kapcsolódó lebonyolítói feladatokat ellátó szervezetre vonatkozóan hatékony működést lehetővé tevő szabályrendszert biztosítson.
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Beütv.) módosításával a Törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a Beütv. hatálya alá tartozó beruházások Beruházási Ügynökség általi megvalósítása esetén a beruházás eredményeképpen létrejövő ingó és ingatlan vagyonelemek a Kormány eltérő döntése hiányában a törvény erejénél fogva kerülnek a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának tulajdonába. Az egységes tulajdonosi joggyakorlás megteremtése érdekében indokolt a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó törvényi rendelkezés kiterjesztése az ingatlanok mellett az ingó vagyonelemekre is. A Törvényjavaslat egyszerűsíti továbbá a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlását eredményező, illetve a Beruházási Ügynökség általi szerződéskötésre irányuló eljárást. A fentieken túl a törvénymódosítás szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-6. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatályon kívül helyezésére, egyes törvényi rendelkezések végrehajtottságára, valamint a jelen törvénymódosítás által bevezetett "Lebonyolító" fogalom használatára tekintettel az alábbi törvények technikai módosítása vált szükségessé:- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény.
7. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatályon kívül helyezésére, egyes törvényi rendelkezések végrehajtottságára, valamint a jelen törvénymódosítás által bevezetett "Lebonyolító" fogalom használatára tekintettel a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. jogtechnikai módosítása vált szükségessé.8. §
A Ctv. cégjegyzék tartalmára vonatkozó egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az Szhitv. Ctv.-ben hivatkozott rendelkezései hatályon kívül helyezésre kerülnek az Integrációs Szervezet által alkalmazható intézkedések körének szűkítése miatt.9. §
A Törvényjavaslat a Vtv. új rendelkezéssel történő kiegészítésével pontosítja az MNV Zrt. képviseletére vonatkozó feladatokat az MNV Zrt. feladatkörére figyelemmel.10. §
A Vtv. módosításának célja a rendelkezés szövegének egyértelművé tétele annak érdekében, hogy azok a szervezetek, amelyek a közfeladat, valamint a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosítják, mentesüljenek a vagyonkezeléssel járó visszapótlási kötelezettség teljesítése alól. A mentesülés indoka, hogy az érintett szervezetek alapvetően jogszabályban meghatározott közfeladat - jellemzően útüzemeltetés, illetve kormányzati célú hírközlési igények kielégítése - ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosítanak egyéb állami tulajdonban álló szervezetek részére.11. §
A Törvényjavaslat szövegcserés módosítás útján pontosítja a Vtv. rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:94. §-ával összhangban.12. §
A Get. hatályos rendelkezései 2021. szeptember 30-ig hosszabbítják meg a jelenlegi földgáz egyetemes szolgáltatási ellátási modellt alkotó szerződéseket, így a kedvező piaci árkörnyezetből fakadóan a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését biztosító földgáz-beszerzési árszint elérését lehetővé tevő fedezési tevékenység csak eddig az időpontig lehetséges. A Törvényjavaslat a jelenlegi modell fenntartását biztosítja annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági és kisfogyasztók esetében a gázárak emelkedése továbbra is elkerülhető legyen.13. §
A gyakorlati tapasztalatok alapján az ingatlan-nyilvántartási állapot gyakran nem tükrözi az érintett ingatlanok valós funkcióját. Egyes ingatlanok megnevezésük alapján egyértelműen a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartoznának, azonban a valóságban autópályaként funkcionálnak. Az ilyen típusú ingatlanok jogi sorsának rendezése jelenleg nehézséget jelent, mivel a vagyonkezelésbe adás, valamint a vagyonkezelői jog megszüntetés során eljárni jogosult tulajdonosi joggyakorló megállapítása elsődlegesen az ingatlan-nyilvántartási művelési ágon alapul.Az ellentmondások megszüntetése érdekében az országos és helyi közúthálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok esetében indokolt egy egységes, funkcionális megközelítésű rendezőelv megteremtése, amely leegyszerűsíti azok besorolását. A Törvényjavaslat alapján a valóságban országos közútként funkcionáló ingatlanok - megnevezésüktől függetlenül - az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek, megkönnyítve az azokkal való rendelkezést és egységes tulajdonosi joggyakorlást biztosítva a közúti közlekedési infrastruktúra felett. Az országos közutak vagyonkezelője által vezetett közút nyilvántartás alapján egyértelműen megállapítható, hogy mely ingatlanok tartoznak a közúti infrastruktúrához.
A vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok esetében ilyen tartalmú módosítás már átvezetésre került az NFA tv. szövegén, a Törvényjavaslat célja annak egyértelművé tétele, hogy az országos és helyi közúthálózathoz tartozó földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok.
14-18. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatályon kívül helyezésére, egyes törvényi rendelkezések végrehajtottságára, valamint a jelen törvénymódosítás által bevezetett "Lebonyolító" fogalom használatára tekintettel az alábbi törvények technikai módosítása vált szükségessé:- a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény,
- a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény,
- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
- a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény,
- a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény.
19. §
Az Szhitv. értelmező rendelkezéseinek módosítását az új intézményi struktúra és az Alap megszűnése indokolja.Az Integráció átalakulásával összhangban a szövetkezeti hitelintézet helyett az integrált hitelintézet fogalom kerül bevezetésre és ennek megfelelően az Integrációs Szervezet elnevezése is megváltozik Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete helyett Integrációs Szervezetre igazodva ahhoz, hogy az Integráció tagjai jellemzően nem szövetkezeti formában működnek. Az Integráció elnevezése is módosul, a Törvényjavaslat a - korábban nem egységesen használt - szövetkezeti hitelintézetek integrációja helyett a hitelintézetek integrációja fogalmat alkalmazza. Az Integráció fogalmának meghatározásakor rögzítésre kerül, hogy mely szervezetek az Integráció részesei.
A Hpt.-vel való összhang megteremtése érdekében a vezető tisztségviselő fogalom helyett a vezető állású személy fogalmát rögzíti a jogszabály.
A Törvényjavaslat pontosítja, hogy a hitelintézetek integrációjának az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete 11. cikk (1) bekezdése szerinti összevont szavatoló tőkéjébe be kell számítani az Integrációs Szervezet és tagjai saját tőkéjét.
20. §
Az Integráció, valamint az Integráció tagjainak új elnevezése átvezetésre kerül az Integráció célját rögzítő rendelkezésekben.21. §
A Törvényjavaslat az Integráció tagjainak új elnevezésére tekintettel módosítja az Integrációs Szervezet tagjainak körét. Változatlanul az Integrációs Szervezet tagja az integrált hitelintézet, a Holding Szövetkezet és az integrációs üzleti irányító szervezet, továbbá a Törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy nem csupán a Kapcsolt Vállalkozások, hanem, a Felügyelet által felügyelt és az Integrációs Szervezet tagja felett ellenőrző befolyást gyakorló intézmény is taggá váljon.Az Integráció tagjainak új elnevezése átvezetésre kerül a rendelkezésekben, amelyek előírják, hogy az integrált hitelintézeteknek rendelkezniük kell az integrációs üzleti irányító szervezet legalább egy darab - az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú - részvényével.
22. §
A Törvényjavaslat megszünteti az önálló intézményként működő Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapját, vagyonát és feladatait az Integrációs Szervezetbe integrálja. E rendelkezés az Integráció működésének egyszerűsítését szolgálja, amivel biztosítható, hogy az Integrációs Szervezet - amely eddig is a korábbi intézményvédelmi alapok jogutódjaként működött - a jövőben az Alap tekintetében is jogutódként járjon el, elősegítve az Integráció hatékony és átlátható működését. A módosítás az egyetemlegesség intézményének vagyoni fedezetét továbbra is azonos szinten tartja.Az Integráció működésében a szövetkezeti elv akként is érvényesül, hogy az Integrációs Szervezet valamennyi tagját azonos mértékű szavazati jog illeti meg az Integrációs Szervezet közgyűlésén. Figyelemmel arra, hogy a tagdíjról maguk a tagok döntenek a közgyűlésen, indokolt a tagok által fizetendő tagdíj legalacsonyabb mértékét szabályozni a legmagasabb mérték helyett. Ezt az Integráció működése is szükségessé teszi, mivel az Integrációs Szervezet már nem csupán szabályozói és felügyelői alapfeladatainak költségeit finanszírozza saját díjbevételeiből, hanem az Alap feladatainak átvétele okán a garanciaközösséggel kapcsolatos feladatokat is el kell látnia.
A Törvényjavaslat alapján az Integrációs Szervezet a számláit az általa választott integrált hitelintézet tagjánál vezetheti.
23. §
A Törvényjavaslat technikai pontosítást tartalmaz a Holding Szövetkezet Integrációs Szervezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak jelölésére vonatkozó feladata tekintetében.24. §
A Törvényjavaslat technikai pontosítást tartalmaz azzal, hogy az egyedi válságkezelési tervre vonatkozó szabályokat az integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagjaira vonatkoztatja.25. §
Az integráció kevesebb szereplős struktúrája indokolja az integrációs Szervezet által alkalmazható szankciórendszer felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az minél inkább az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete 10. cikke szerint központi szervi funkcióból származó utasítási jogkörhöz igazodjon. A Törvényjavaslat alapján az integrációs Szervezet jogköre az integráció tagjai és azok kapcsolt vállalkozásai tekintetében az ellenőrzési és felügyelési, valamint az utasításadási feladat- és hatáskörben összpontosul, míg a vezető tisztségviselő felfüggesztésére és a felügyeleti biztos kirendelésére vonatkozó jogosultságok tekintetében a Felügyelet meglévő hatósági jogköre - az integrációs Szervezet párhuzamosan fennállt hasonló jogosultságainak megszüntetésével - kizárólagossá válik.26. §
A Törvényjavaslat alapján a szövetkezeti hitelintézetek helyett az integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagjainak csoportja válik jogosulttá arra, hogy a Felügyelet irányába történő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségét az integrációs Szervezet közreműködésével teljesítse.A Törvényjavaslat a hatékony működés érdekében lehetővé teszi, hogy az integrációs Szervezet egyes feladatai ellátására együttműködési megállapodást kössön.
27. §
Az integrációban érvényesülő egyetemlegességet szabályozó rendelkezésekkel összhangban a Törvényjavaslat egyszerűsíti az integrációs Szervezetből való kilépés szabályait.28. §
A Törvényjavaslat egyszerűsíti a számviteli törvény szerinti beszámoló integrációs üzleti irányító szervezet általi jóváhagyásának szabályait és határidőt állapít meg a jóváhagyási jogkör gyakorlására vonatkozóan, valamint rögzíti, hogy ezek a szabályok, továbbá a gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzés jóváhagyásának szabályai az integrációs Szervezet valamennyi tagjára vonatkoznak.29. §
A Törvényjavaslat pontosítja, hogy a legfőbb szerv, az igazgatóság és a felügyelőbizottság döntési eljárásához kapcsolódó kötelezettségek az integrációs Szervezet valamennyi tagjára vonatkoznak az integrációs üzleti irányító szervezet kivételével.30. §
Az integrációban érvényesülő egyetemlegességet érintő eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség pontosításra kerül egyértelművé téve, hogy a kötelezettség az integrációs Szervezet valamennyi tagjára kiterjed.31. §
Az integrált hitelintézet fogalmának bevezetése miatt szükséges módosítás.32. §
A Törvényjavaslat alapján az integrációs Szervezet az integrált hitelintézetek tekintetében egyedi alapon állapít meg szavatoló tőke követelményt a tagok tényleges pénzügyi és kockázati helyzetéhez igazodva, kockázatalapon.Az Integrációban lezajlott egyesülésekre tekintettel részben elhagyásra kerültek az Integrációs Szervezet saját tagjaiban intézményvédelmi célból szerzett részesedéseire vonatkozó különleges szabályok. A további pontosításokat az integrált hitelintézet fogalmának bevezetése indokolja.
33. §
A Törvényjavaslat átvezeti az átalakult struktúrának megfelelő csoport fogalmat, a szövetkezeti hitelintézet helyett az integrált hitelintézetre vonatkoztatva a rendelkezés hatályát. A csoportszintű helyreállítási tervben a kötelező indikátorként meghatározott esetkör pontosításra kerül az Integrációs Szervezet által alkalmazható intézkedések körének módosítására tekintettel.34-35. §
A Törvényjavaslat egyszerűsíti a tagok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó rendelkezéseket.A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a takarékszövetkezet és hitelszövetkezet továbbra is csak az Integráció keretében, integrált hitelintézetként működhet.
36. §
A Törvényjavaslat alapján nem az Integrációs Szervezet előzetes hozzájárulásához kötött a vezető tisztségviselők kinevezése. A Törvényjavaslat pontosítja továbbá a könyvvizsgáló Hpt. szerinti kiegészítő jelentéssel kapcsolatos kötelezettségét az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjai tekintetében.37. §
A Törvényjavaslat pontosítja az Integrációban érvényesülő titokvédelem alóli felmentési szabályokat, a szövetkezeti hitelintézet helyett az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagjaira vonatkoztatva a rendelkezések hatályát. Az adatmegismerésre jogosultak köréből kikerül a megszűnő Alap.38-39. §
A Törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összhangban szabályozza a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjának tulajdonában álló részjegyek visszaváltásának szabályait, valamint az Integrációs Szervezet tagjának és a Kapcsolt Vállalkozás legfőbb szerve Integrációs Szervezet által elrendelt ülésének szabályait.40. §
A Törvényjavaslat pontosítja az egységes informatikai rendszerhez csatlakozott tagnak, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezetnek az ügyfelekkel kötött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaira, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységére és a kiegészítő szolgáltatására vonatkozó szerződés, valamint az általános szerződési feltételek módosításának feltételeit.41. §
A Törvényjavaslat megfelelő határidőt biztosít a Felügyelet által felügyelt, újonnan belépő tagoknak az integrált hitelintézetek tekintetében már bevezetett egységes informatikai rendszerhez történő csatlakozásra, amely hároméves határidőt az Integrációs Szervezet indokolt esetben további három évvel meghosszabbíthatja.42. §
A Törvényjavaslat az Integrációs Szervezet valamennyi tagja tekintetében lehetővé teszi, hogy az Integrációs Szervezet igazgatósága felmentést adjon számára az Szhitv.-ből fakadó egyes kötelezettségek teljesítése alól.43. §
A Törvényjavaslat hatálybalépését követő 180. napon megszűnik az Alap, amelynek jogutódja az integrációs Szervezet. Az átmeneti rendelkezésben meghatározott időtartam elegendő felkészülési időt biztosít a változás teljeskörű lebonyolítására.44. §
A Törvényjavaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.45. §
A Törvényjavaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.46-50. §
A Törvényjavaslat az integrált hitelintézet fogalmának bevezetése miatt módosítja a Hpt. egyes rendelkezéseit.51. §
A Törvényjavaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.52. §
A Törvényjavaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.53. §
A Törvényjavaslat - technikai jellegű módosítása - alapján a Városliget Zrt.-re vonatkozó rendelkezések a Városliget tv. 1. § (1a) bekezdésében, míg az Opera Vagyonkezelő Kft.-re vonatkozó rendelkezések az 1. § (1b) bekezdésében kerülnek elkülönítve szabályozásra.A Törvényjavaslat alapján a Városliget tv. szerinti vagyonkezelőben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja.
54-55. §
A Törvényjavaslat meghatározza a Városliget tv. szerinti vagyonkezelő speciális feladatait a beruházási, építési tevékenységgel összefüggésben, amivel biztosítja a vagyonkezelő részére a tulajdonosi joggyakorló külön hozzájárulása nélkül a bontási tevékenységek, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb feladatok - így például a hulladék megfelelő kezelése, megsemmisítése érdekében szükséges intézkedések - elvégzését.A rendelkezés meghatározza továbbá a vagyonkezelő hasznosítási tevékenységét és a hasznosításból származó bevétel felhasználását azzal, hogy a vagyonkezelő az egyes vagyonelemek hasznosítása során beszedett díj összegét köteles a vagyonkezelésében álló vagyonelemek fenntartására fordítani.
A rendelkezés rögzíti, hogy a nemzeti vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő mind a tulajdonos önkormányzat, mind az állam mint tulajdonos nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet felé külön elszámolás nélkül a meglévő vagyon-nyilvántartásokba történő adatszolgáltatás útján jogosult eleget tenni, egyszerűsítve ezzel az állam nevében és javára történő beruházás számviteli nyilvántartásának rendezését a végső tulajdonosoknál, erre való tekintettel a beruházásokat az MNV Zrt. térítésmentesen veszi nyilvántartásba, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben már bevezetett számviteli rendezés keretében.
56-59. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatályon kívül helyezésére, egyes törvényi rendelkezések végrehajtottságára, valamint a jelen törvénymódosítás által bevezetett "Lebonyolító" fogalom használatára tekintettel az alábbi törvények technikai módosítása vált szükségessé:- a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény,
- a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény,
- a természetes személyek adósságrendezéséről 2015. évi CV. törvény módosítása,
- a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény.
60. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.61. §
A rendelkezés a Nemzeti Eszközkezelő Program végrehajtásához kapcsolódó szabályozásban használt fogalmak értelmező rendelkezéseit egészíti ki.62. §
A rendelkezés a Nemzeti Eszközkezelő Program végrehajtásához kapcsolódó hatásköri szabályok módosítását tartalmazza, annak érdekében, hogy az MNV zrt. helyett a Kormány által kijelölt Lebonyolító láthassa el a feladatokat.63. §
A rendelkezés annak érdekében szükséges, hogy a Lebonyolító ne csak közvetlenül, hanem szükség esetén közreműködők szabályozott módon történő bevonásával láthassa el az érintett ingatlanokhoz kapcsolódó feladatokat.64. §
A rendelkezés a Lebonyolító tevékenységének ellátásához szükséges, az állami vagyon kezelésére vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza.65. §
A Törvény hatályos rendelkezése rögzíti, hogy ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a törvényben foglaltak szerint az érintett ingatlant megvásárolja, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 10. §-a szerinti visszavásárlási joga a törvény erejénél fogva megszűnik. A Törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján ezen rendelkezést egészíti ki minden ingatlan tekintetében azzal az esetkörrel, amikor nem a bérlő, hanem annak közeli hozzátartozója szerzi meg a tulajdonjogot, vagy több bérlő közül nem mindegyik bérlő veszi meg az ingatlant.66. §
A Törvény kiegészül az ingatlanok bérlők általi visszavásárlási jogára vonatkozó, korábban a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvényben szereplő szabályokkal.67. §
A Törvény VI. fejezetének címe pontosításra kerül.68. §
A Törvény VI. fejezetén átvezetésre kerül a hatásköri szabályok változása, a Lebonyolító által történő feladatellátás.A VI. Fejezet szerinti, megüresedett ingatlanokat érintő eljárás akként módosul, hogy minden ingatlan tekintetében meg kell kísérelni a piaci alapú, nyílt árverés útján való értékesítést, majd, amennyiben ez sikertelen, az érintett ingatlanok és az esetlegesen bennük lévő egyes ingóságok tulajdonjogát az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzat szerzi meg, a törvény erejénél fogva, ingyenesen. A tulajdonszerzés napja a Lebonyolító erről szóló értesítésének kézhezvételét követő harmadik hónap első napja.
69. §
A Törvényjavaslat a megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait a Kormány által kiadott végrehajtási rendelet szabályozási tárgykörébe utalja.A Törvényjavaslat a nemzeti vagyonról szóló törvény sarkalatos rendelkezéseitől eltérő rendelkezést állapít meg.
70. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatályon kívül helyezésére tekintettel, az abban szereplő, még alkalmazni szükséges felhatalmazó rendelkezésekkel azonos tartalmú felhatalmazással, valamint a Lebonyolító kormányrendeleti szintű kijelölésére vonatkozó felhatalmazással egészül ki a Törvény.A Törvény kiegészül továbbá a Lebonyolító rendeleti szintű kijelölésére vonatkozó felhatalmazással.
71. §
A szakasz a Program lebonyolításával összefüggő feladatokat ellátó szervezet megszűnése esetére szóló, feladatainak a Kormány által kijelölésre kerülő lebonyolító szervezet általi átvételével összefüggő rendelkezéseket tartalmaz.72. §
A Törvény sarkalatossági záradéka módosul, tekintettel a sarkalatosnak minősülő kiegészítésekre.73. §
A Törvényjavaslat bevezeti a Lebonyolító fogalmát, amely a Törvényen átvezetésre kerül.74. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.75. §
A központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás fogalmának pontosítása indokolt. A hatályos szabályozás értelmében a Beütv. és az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) fogalmi meghatározása alapján a Beruházási Ügynökség részvétele egy projektben mellőzhető, amennyiben az önkormányzati tulajdonú ingatlanon központi költségvetési támogatás felhasználásával harmadik fél valósít meg beruházást. Ennek elkerülése és a jogalkotói szándék érvényesülésének biztosítása érdekében szükséges a módosítás.A magasépítési beruházás fogalom meghatározásának pontosítása az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolt annak érdekében, hogy a Beruházási Ügynökség részvétele ne legyen mellőzhető konkrét beruházások esetében, így biztosítva a Beruházási Ügynökség szerepére vonatkozó jogalkotói szándék érvényesülését. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a Beruházási Ügynökség részvételével valósulhatnak meg olyan építményeken végzett beruházások, melyeknek a csatlakozó rendezett terepszinthez képest egy vagy több építményszintje már létezik vagy létesül, valamint olyan építmény létrehozására irányuló építési beruházások, melyek megvalósításához önálló bontási munkák is szükségesek. A módosítás továbbá az Étv. fogalomrendszerének megfelelve is pontosítja a magasépítési beruházás fogalmát (építmény, építési beruházás, építési tevékenység).
76. §
A Beütv. 4. § (7) bekezdése alapján a Beruházási Ügynökség a megvalósítója azoknak a központi költségvetési forrásból finanszírozott magasépítési beruházásoknak is, amelyek során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított. A gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges pontosítani azon magasépítési beruházások körét, amelyek megvalósításában a Beruházási Ügynökség részt vesz. A Törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a Beütv. 4. § (7) bekezdésének hatálya alá tartozó beruházások Beruházási Ügynökség általi megvalósítása esetén a beruházás eredményeképpen létrejövő ingó és ingatlan vagyonelemek a Kormány egyedi döntésén alapuló eltérő megállapodás hiányában a törvény erejénél fogva kerülnek a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának tulajdonába. A Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése szerint a 13. § (1) bekezdése szerint lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Kormány döntését kezdeményezi a kormányzati magasépítési beruházás megvalósítása érdekében. A Kormány egyedi határozatban dönt a kormányzati magasépítési beruházás megvalósításáról, az ahhoz szükséges kötelezettségvállalás összegéről, továbbá minden olyan kérdésről, amely a kormányzati magasépítési beruházás megvalósítása érdekében szükséges.A Beruházási Ügynökség az érintett beruházás megvalósítása érdekében a Kormány döntésének megfelelően beszerezheti - a gyakorlatban a programszerű beruházások tanterem és tornaterem részénél be is szerzi - a rendeltetésszerű használathoz szükséges olyan ingóságokat (eszközöket) is, amelyek az építési beruházás megvalósítására irányuló feltételes közbeszerzési eljárásban az irányadó ellenőrzési gyakorlat szerint nem szerezhetőek be. ide tartoznak többek között az érintett ingatlannal alkotórészi kapcsolatban nem álló bútorok, sporteszközök, székek, függönyök, padok, táblák. Erre figyelemmel is indokolt a Beütv. 4. § (8) bekezdésének pontosítása.
77. §
A Beütv. hatályos rendelkezései alapján a Beruházási Ügynökség csak a kormányzati magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlanok állam javára történő megszerzésére jogosult, a beruházás megvalósítása során beszerzésre kerülő egyéb, az ingatlannal alkotórészi kapcsolatban nem álló ingó vagyonelemek esetén a Vtv. 3. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az egységes tulajdonosi joggyakorlás megteremtése érdekében indokolt a törvényi rendelkezés kiterjesztése az ingatlanok mellett az ingó vagyonelemekre is, figyelemmel a Beütv. 8. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre.78. §
A hatályos szabályozás szerint a kormányzati magasépítési beruházásokhoz szükséges - kormányhatározatban megjelölt - állami tulajdonú ingatlanokat a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába kell adni. A kormányzati beruházások nagy számára, illetve az így szükségessé váló tömeges vagyonátadásra tekintettel indokolt a Beruházási Ügynökség által az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója részére benyújtott kérelemben megjelölt fordulat meghatározása a beruházások mielőbbi megkezdhetősége érdekében.79. §
A Törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a Beruházási Ügynökség a hatáskörébe tartozó beruházások megvalósítása során az általa lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás alapján felfüggesztő feltétel alkalmazásával szerződést köthet külön kormánydöntés nélkül, amely szerződést a Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt kormányhatározat közzétételét követően, az abban foglaltaknak megfelelően kell hatályba léptetni és a hatálybaléptetés napján kötelezettségvállalásként nyilvántartásba venni.A Törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja a Beruházási Ügynökség kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy a szerződéskötésekre - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény rendelkezéseit is figyelembe véve - megfelelő időben sor kerülhessen.
80. §
Szövegpontosító módosítás, a hatályos megfogalmazás felülvizsgálata az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján vált indokolttá.81. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.82. §
Hatályba léptető rendelkezés.83. §
Sarkalatossági záradék.