adozona.hu
T/10314. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról
T/10314. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a) 29. §-ában a "85 százalékát" szövegrész helyébe a "87 százalékát" szöveg,
b) 47. § (5) bekezdésében a "85 százaléka" szövegrész helyébe a "87 százaléka" szöveg
lép.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 29/A. §-a a következő (90)-(93) bekezdéssel egészül ki:
"(90) E törvénynek az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatás...
T/10314. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról
2020. évi XLVI. törvény egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénya) 29. §-ában a "85 százalékát" szövegrész helyébe a "87 százalékát" szöveg,
b) 47. § (5) bekezdésében a "85 százaléka" szövegrész helyébe a "87 százaléka" szöveg
lép.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
2. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 29/A. §-a a következő (90)-(93) bekezdéssel egészül ki:"(90) E törvénynek az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi ... törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés f) pontját - ha a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szóló ..../2020. (.....) Korm. rendelet alapján erre még nem került sor - az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre - figyelemmel a (91) és (92) bekezdésben foglaltakra - választása szerint alkalmazza.
(91) A (90) bekezdés szerinti választás esetén, ha az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a (90) bekezdés hatálybalépésének napjáig már nyújtott be társasági adóbevallást, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig az adózás rendjéről szóló törvény szerint önellenőrzi, és ezzel egyidejűleg a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.
(92) A (90) bekezdés szerinti választás esetén, ha az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a (90) bekezdés hatálybalépésének napjáig társasági adóbevallást nem nyújtott be, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott éves beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.
(93) E törvénynek az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi . törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés f) pontját első alkalommal a 2020-ban kezdődő adóévre kell alkalmazni."
3. §
Hatályát veszti a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjában az "50 százaléka" szövegrész.3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
4. §
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 4. § (3) bekezdésében a "17,5 százalék" szövegrész helyébe a "15,5 százalék" szöveg lép.4. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
5. §
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 4/A. §-a következő (20)-(21) bekezdéssel egészül ki:"(20) A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő 2020. adóévi különadójának e törvény és a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló 108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a hitelintézet által 2020. adóévben megfizetett összege adóvisszatartás formájában csökkenti a hitelintézet (jogutódja) (1)-(13) és (38)-(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadójának összegét.
(21) A (20) bekezdés szerinti csökkentést a hitelintézet adóévente legfeljebb az (1) bekezdés szerinti 2020. adóévi különadó kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben alkalmazhatja, az igénybe vett összegről a hitelintézet nyilvántartást vezet."
6. §
A Különadó törvény a következő alcímmel egészül ki:"A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadója
4/E. §
(1) A hitelintézet a 2020. adóévre vonatkozóan a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerinti különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) A hitelintézet a különadót 2020. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja és az adókötelezettséget 2020. június 10-ig, 2020. szeptember 10-ig és 2020. december 10-ig egyenlő részletekben megfizeti.
(3) A különadó alapja a 4/A. § (4) bekezdés 1. pontja szerint megállapított 2020. adóévi adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része.
(4) A különadó mértéke 0,19 százalék.
(5) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét választása szerint csökkentheti a 4/A. § (14)-(19) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával megállapított összeg.
(6) A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadója hatálya alól bármely okból kikerülő hitelintézet ezen § szerinti adókötelezettségét, a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(7) Amennyiben a hitelintézet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló 108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet alapján az (1) bekezdés szerinti adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének eleget tett, akkor az (1) bekezdés hatálybalépését követően ezen kötelezettségeket nem szükséges ismételten teljesítenie."
7. §
A Különadó törvény1. 1. § (1) bekezdésében a "4/A. §-ban" szövegrész helyébe a "4/A. §-ban, 4/E. §-ban" szöveg,
2. 5. § (2) és (3) bekezdésében a "4/A. §" szövegrész helyébe a "4/A. § és a 4/E. §" szöveg
lép.
8. §
Hatályát veszti a Különadó törvény1. 1. § (1) bekezdésében a ", 4/E. §-ban" szövegrész,
2. 4/E. §-a és
3. 5. § (1) és (2) bekezdésében az "és a 4/E. §" szövegrész.
5. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
9. §
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvénya) 10. § (1) bekezdésében a "98 100 forint" szövegrész helyébe a "102 ezer forint" szöveg, a "164 000 forint" szövegrész helyébe a "170 ezer forint" szöveg,
b) 21. § (1) bekezdésében a "12" szövegrész helyébe a "11" szöveg,
c) 23. § (2) bekezdésében a "12" szövegrész helyébe a "11" szöveg
lép.
6. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
10. §
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdésében a "17,5 százaléka" szövegrészek helyébe a "15,5 százaléka" szöveg lép.7. Záró rendelkezések
11. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Az 1. §, a 4. §, a 9. § a) pontja és a 10. § 2020. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az 5. §, a 8. § és a 9. § b)-c) pontja 2021. január 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2016. november 24-én megállapodtak a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói bérterhek csökkentéséről. A megállapodásnak megfelelően a Kormány kezdeményezi a szociális hozzájárulási adó csökkentésének következő ütemét. Így a törvényjavaslat szerint 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken az adó mértéke.
A javaslat tartalmazza továbbá a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben a kisvállalati adó kulcsának csökkentését, illetve a személyi jövedelemadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályainak pontosítását.
A Kormány a koronavírus járvány elleni védekezés költségvetési fedezetének megteremtése érdekében létrehozta a Járvány Elleni Védekezési Alapot. A Járvány Elleni Védekezési Alap bevételeinek, forrásainak biztosítása kiemelt érdek a járványügyi helyzettel kapcsolatos védekezés érdekében. Meg kell tehát teremteni a szükséges forrásokat, azonban olyan módon, hogy az adóteher-eloszlás az adóalanyok teherbíró képességének alaptörvényi követelményét ne sértse.
Mindezek alapján a Kormány javaslatot tesz a hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójának bevezetésére, az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők, azaz a hitelintézetek együttműködésére, segítőkészségére számítva. A javaslat ezzel összefüggésben arról is rendelkezik, hogy a befizetett összeget a bankok 5 év alatt egyenlő részletekben érvényesíthetik a pénzügyi szervezetek különadója terhére.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése és a beruházások ösztönzése érdekében kedvezőbbé válik a fejlesztési tartalék felhasználása, mivel eltörlésre kerül az adózás előtti eredmény 50%-ára vonatkozó korlát.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A szociális hozzájárulási adó 2020. évi évközi 15,5 százalékra történő csökkentésével összefüggésben szükséges az összevont adóalap megállapításánál alkalmazott szabályok módosítása. Amennyiben egy adott jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (feltételezve, hogy az költségként nem elszámolható, vagy azt nem térítik meg a magánszemély számára), úgy a megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Ugyanezen szabály az adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések között is megjelenik.2. §
Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy a fejlesztési tartalék esetében az adózás előtti nyereség összegében meghatározott felső határ a 2019-ben kezdődő adóévre választás szerint alkalmazható. Amennyiben az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre már benyújtotta a bevallását és elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor ezeket önellenőrzés, illetve számviteli ellenőrzés útján módosítania kell a kedvezmény igénybevétele kapcsán. Amennyiben az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre a bevallását még nem nyújtotta be, ám elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor ezt szükséges ellenőrzés útján módosítania.Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy az adózás előtti nyereség összegében meghatározott felső határ első alkalommal a 2020-ban kezdődő adóévre alkalmazandó.
3. §
A fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe, de továbbra is legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint lehet.4. §
A szociális hozzájárulási adó 2020. évi évközi csökkentésével összefüggésben szükséges módosítás, melynek értelmében az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben meghatározott kifizető által fizetendő ekho mértéke is 15,5 százalékra csökken.5. §
A járványügyi helyzetre tekintettel a Különadó törvény vagy a kormányrendelet alapján 2020-ra megfizetett összeget a hitelintézet 2021-től kezdődően, évente egyenlő részletekben adóvisszatartás formájában az adója csökkentéseként felhasználhatja. A felhasználás korlátja a 2020. adóévre megállapított járványügyi különadó meghatározott százaléka.6. §
A Javaslat e §-ban a hitelintézet számára a 2020. adóévre vonatkozóan egy új különadót ír elő. Az adó alapja a pénzügyi szervezetek különadó alapjának 50 milliárd forintot meghaladó része. A különadó mértéke 0,19 százalék. A javaslat lehetőséget ad a sportkedvezmény érvényesítésére a pénzügyi szervezetek különadójában foglaltaknak megfelelően, azzal, hogy az így érvényesített összeg a hitelintézet részére a támogatására tekintettel rendelkezésre álló kedvezményi keretösszeget csökkenti.A hitelintézet a különadót 2020. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja és az adókötelezettséget 2020. június 10-ig, 2020. szeptember 10-ig és 2020. december 10-ig egyenlő részletekben megfizeti. A határidők e különadót tekintve egyformán vonatkoznak a 2009. december 31-éig és az azt követően jogelőd nélkül létrejött hitelintézetekre.
7. §
Jogtechnikai szövegcserés módosítások.8. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.9. §
A szociális hozzájárulási adó 2020. évi évközi csökkentésével összefüggésben módosítani szükséges a kisadózók ellátási alapját, tekintettel arra, hogy a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adó rész csökken, így az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget szükséges figyelembe venni.A javaslat továbbá a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértékét csökkenti 2021. január 1-jétől.
10. §
A szociális hozzájárulási adó mértékét meghatározó rendelkezés módosítása.11. §
Hatályba léptető rendelkezés.