adozona.hu
T/10110. számú törvényjavaslat indokolással - a válságkezelő alapjövedelem bevezetéséről
T/10110. számú törvényjavaslat indokolással - a válságkezelő alapjövedelem bevezetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a veszélyhelyzetet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet, valamint a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire figyelemmel, annak érdekében, hogy a 2020. évben bekövetkezett humánjárvány hátrányos társadalmi és gazdasági következményeit csökkentse, a szociális biztonságot megőrizze, a gyermeknevelést segítse, és ezek érdekében az állampolgárok megélhetését a munkanélküliséget fokozó, az álláskeresést nehezítő veszélyhelyzet ...
T/10110. számú törvényjavaslat indokolással - a válságkezelő alapjövedelem bevezetéséről
2020. évi ... törvény a válságkezelő alapjövedelem bevezetéséről
Az Országgyűlés a veszélyhelyzetet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet, valamint a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire figyelemmel, annak érdekében, hogy a 2020. évben bekövetkezett humánjárvány hátrányos társadalmi és gazdasági következményeit csökkentse, a szociális biztonságot megőrizze, a gyermeknevelést segítse, és ezek érdekében az állampolgárok megélhetését a munkanélküliséget fokozó, az álláskeresést nehezítő veszélyhelyzet időszakában is biztosítsa, a kieső jövedelmeket lehetőség szerint pótolja, a válságkezelő alapjövedelem bevezetéséről a következő törvényt alkotja:1. §
E törvény hatálya a jogszerűen és életvitelszerűen Magyarország területén élő személyekre terjed ki.2. §
E törvény értelmében,1. Amennyiben az 1. §-ban megjelölt nagykorú jogosultak havi jövedelme, így különösen a bér- valamint a bérjellegű egyéb pénzbeli juttatások, a közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs ellátás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ösztöndíj, a nyugdíj, az időskorúak járadéka, az anyasági támogatás, a csecsemőgondozási díj, a rokkantsági járadék, a pénzbeli szociális ellátás, a segély összesített havi összege nem éri el a nettó 100 000 forintot, úgy azt az állam a válsághelyzet megszűnését követő 30. napig ezen összegre kiegészíti.
2. Amennyiben a nagykorú jogosult az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, azonban az egyéb bevételei, így különösen a kamat, hozam, osztalék, árfolyamnyereség, bérleti díj, vállalkozói jövedelem folytán az összesített adózási jövedelme átlagosan a havi 100 000 forintot meghaladja, nem jogosult az (1) bekezdésben szabályozott kiegészítésre.
3. Az 1. §-ban meghatározott kiskorú jogosultak után a szülőknek járó válságkezelő alapjövedelem összegét a következőképpen kell kiszámolni: a családi pótlék 1998. évi LXXXIV. törvény 11.§ (1). bekezdésben meghatározott havi összege kétszeresének, valamint a családi adókedvezmény 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § alapján kiszámolt maximális havi nettó értékének összege, egyedülálló szülő esetén további 10 000 forint, de legalább 50 000 forint.
4. Az (1)-(3) bekezdésekben megjelölt havi jövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogosultat megillető tartásdíj, kártérítés, kárpótlás és kártalanítás összegét.
3. §
A 2. §-ban megjelölt válságkezelő alapjövedelmet minden hónap 15. napjáig szükséges kifizetni, lehetőleg a jogosult által megjelölt bankszámlára történő átutalás útján, bankszámla hiányában a tartózkodási helyére kell postai úton megküldeni.4. §
A Kormány1. felhatalmazást kap, hogy a válságkezelő alapjövedelemre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg,
2. felhatalmazást kap, hogy mindent tegyen meg az alapjövedelem folyósításának minél hamarabbi megkezdése érdekében.
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarországon az emberek többsége ma nem csak a maga és szerettei életéért, egészségéért aggódik, hanem amiatt is, hogy a koronavírus-járvány miatt elveszti megélhetését. A létbizonytalanság pusztító hatással van mind az egészségre, mind a gazdasági kilátásokra. A Párbeszéd a válságkezelő alapjövedelmet javasolja megoldásként.Mindenkinek alapvető emberi joga a létbiztonság és az ehhez szükséges jövedelembiztonság, aminek megteremtése a politikai közösség nevében eljáró állam feladata. A mindenkire kiterjedő jövedelembiztonság megteremtésének, a végletes szegénység felszámolásának és a társadalmi különbségek csökkentésének céljait az alapjövedelem bevezetése szolgálja a legjobban.
Az elmúlt években számos alkalommal bebizonyítottuk, az alapjövedelem nemcsak szükséges és kívánatos, hanem pénzügyileg is megvalósítható, fenntartható eszköz, amelynek alkalmazása csak politikai akarat kérdése - a társadalmi támogatottság ugyanis megvan hozzá.
A járvány okozta új realitásban azonban új szempontok is felmerülnek.
A tartós stressz csökkenti a koronavírussal való sikeres megküzdés esélyét, a bizonytalan jövőkép pedig lerombolja először a fogyasztói, majd az üzleti bizalmat. A bizalomhiány gyorsuló negatív gazdasági spirált indít be. Ennek elkerüléséhez az emberek jövedelembiztonságát kell a válságkezelés középpontjába helyezni: be kell vezetni a válságkezelő alapjövedelmet.
Ma még két út áll előttünk. Az egyik a szakadék felé visz bennünket. Erre az útra akkor lépünk rá, ha széles körben az a vélekedés válik uralkodóvá, hogy miközben százezrével szűnnek meg munkahelyek, és az állam semmit, vagy csak keveset tesz az elveszett munkavállalói jövedelmek pótlása érdekében.
Ezt azt utat az a veszélyes és pusztító hatású várakozás jellemzi, hogy a lakosság nagy része úgy véli, pénzügyi-anyagi helyzete tartósan és nagy mértékben romlani fog. Ez a fogyasztói bizalom romlása - melynek következményeképp a fogyasztók elhalasztják a nem létfontosságú vásárlásaikat. Erről értesülnek az üzleti döntéshozók is (részben saját üzleti tapasztalataikból, másrészt a fogyasztói bizalmat rendszeresen mérő kutatóintézetektől), akik a csökkenő fogyasztói bizalom láttán elhalasztják a beruházásaikat és az új munkatársak felvételét. Mi több, leépítésekről döntenek. Nagyot csökken az üzleti és fogyasztói bizalom szintje, kicsit érzékletesebben azt mondhatjuk: mindenki elveszíti a hitét a jövőben. Erős válságtudat alakul ki, amely nagyobb válsághoz vezet, mint amelyet a gazdaság tényleges helyzete indokolna. Ördögi kör jön létre: a leépítések nyomán csökken a vásárlóerő (azok sem mernek vásárolni, akiknek még volna miből), a vásárlóerő csökkenése nyomán a vállalkozók újabb leépítésekre kényszerülnek, ami tovább csökkenti a vásárlóerőt, így újabb leépítésekre kerül sor, és így tovább.
Hová vezet a másik út? A másik úton a gazdaság átmeneti lefagyása után, a járványveszély jelentette rendkívüli időszak elmúltával a gazdaság korábbi teljesítményszintjéhez jutunk vissza. A törvényjavaslat ezen út bejárását teszi lehetővé.
Erre az útra akkor tudunk rálépni, ha a lakosságnak és az üzleti világnak is megmarad a hite a jövőben, ha el tudjuk kerülni a fogyasztói és üzleti bizalom drasztikus romlását. Ehhez elengedhetetlen megteremteni az emberek jövedelembiztonságát, s ezen keresztül őrizhető meg a vállalkozások bizalma is - a jövedelemből ugyanis fogyasztás lesz, a fogyasztásból vállalkozói bevétel, abból pedig munka, munkahely és ismét csak jövedelem.
Eddig is tudtuk: az emberek jövedelembiztonságát a leghatékonyabban az alapjövedelemmel tudjuk megteremteni, de most már az is látszik: a mélységesen mély gazdasági válság elkerülését és a gyors visszapattanást is egyfajta - speciális, válságkezelő - alapjövedelem szolgálja leginkább.
Az álláskeresési járadék alkalmatlan a jövedelembiztonság megteremtésére. Az elmúlt 10 évben az álláskeresési járadék feltételei sokat romlottak. Akik jogosultak a járadékra, azok sincsenek vele valójában kisegítve, az elveszett jövedelem kis részét pótolja csak. Akik minimálbérre voltak bejelentve - ez különösen gyakori a vendéglátás borravalós szakmáiban, de más ágazatokban is jelentős az arány -, azok a minimálbér 60 százalékára számíthatnak, akik magasabb, akár jóval magasabb összegre voltak bejelentve, ők is csak maximum a minimálbérre.
A folyósítás időtartama pedig valahol 36 és 90 nap között lesz, de 90 napnál semmiképp nem több, bármilyen hosszan is dolgozott a segélyre szoruló előtte. Sem a segély időtartama, sem az összege nem alkalmas arra, hogy a bajba jutottnak érdemi segítséget nyújtson.
A Párbeszéd javasolja a folyósítási idő meghosszabbítását legalább 270 napra, összegének emelését a minimálbér duplájára, de rögtön hozzátesszük: a jelenlegi helyzetben nem elegendő az álláskeresési járadék feltételeinek emberségesebbé tétele. Szükséges, de nem elegendő. Azért nem elegendő, mert az álláskeresési járadék nem ér el mindenkit, aki most elveszítette a jövedelmét.
Nagyon sokan, akik most jövedelem nélkül maradtak, nem jogosultak semmiféle munkanélküli ellátásra, így például a bevétel nélkül maradt önfoglalkoztatók, a bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók, vagy azok, akik csak az utóbbi hónapokban kaptak bejelentett munkát (a járadékhoz legalább 360 napos munkaviszonyt kell igazolni az elmúlt 3 évből).
Olyan állami segítség szükséges most, amely valóban mindenkit elér, minden bajba jutottnak segítséget nyújt. Egyetlen olyan eszközt ismerünk, amely erre alkalmas. Ennek az eszköznek a bevezetését a Párbeszéd öt éve szorgalmazza, mert hatása "békeidőben" is áldásos lenne, most, a válság idején pedig a használata nélkülözhetetlen, ha a negatív gazdasági spirál beindulását meg akarjuk előzni. Az eszköz neve: alapjövedelem.
Ha az Egyesült Államokban egyszerre merülhetett föl az alapjövedelem gondolata a republikánusok és demokraták körében is a válság orvosságaként, és teljes konszenzussal vezették be az 1200 dolláros válságkezelő alapjövedelmet, akkor miért ne válhatna az alapjövedelem Magyarországon is egy minden politikai oldal által támogatott megoldássá?
A válságkezelő alapjövedelem minden nagykorú magyarországi lakosnak 100 ezer forint jövedelmet garantál havonta - kiskorúak esetében ennek legalább a felét. A válságkezelő alapjövedelem a családi pótlékhoz hasonlóan bankszámlára, vagy annak hiányában lakcímre érkezne.
A 100 ezer forint garantált jövedelem azt jelenti, hogy aki már rendelkezik valamekkora jövedelemmel, például álláskeresőként már kap pénzbeli ellátást, annak a jövedelmét az állam kiegészíti 100 ezer forintra. A válságkezelő alapjövedelem tehát szigorú szakmai terminológia szerint garantált minimumjövedelmet jelent.
Reméljük, hogy a kormánypártok ezúttal nem söprik le az asztalról a javaslatainkat, hiszen előbb-utóbb nem lesz megkerülhető, hogy valamiféle jövedelempótló támogatást adjanak a jövedelmük nagy részét vagy egészét elveszítő polgártársainknak.
Alapjövedelmet, most!
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A törvény a hatályos szabályozásnak megfelelően állapítja meg a jogosulti kört, akik hazai pénzbeli ellátásra jogosultak.2. §
A javaslat megállapítja, hogy mely pénzbeli ellátások, jövedelmek után jár a kiegészítés, és rögzíti a garantált jövedelem mértékét a felnőttek számára, illetve a gyerekek után járó összeg mértékét.3. §
Részletszabályok megállapítására vonatkozó rendelkezés.4. §
Részletszabályok megállapítására vonatkozó rendelkezés.5. §
Hatályba léptető rendelkezés.