adozona.hu
T/10109. számú törvényjavaslat indokolással - A félmilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőket érintő szolidaritási járványadóról
T/10109. számú törvényjavaslat indokolással - A félmilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőket érintő szolidaritási járványadóról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a koronavírus fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány következményeinek enyhítése, az igazságos teherviselés és a közös társadalmi felelősségvállalás megteremtése érdekében a veszélyhelyzet időtartamára a következő törvényt alkotja:
A szolidaritási járványadó alanya mindazon, Magyarországon életvitelszerűen élő magánszemély, akinek a vagyona meghaladja az ötszázmillió forintot.
(1) A szolidaritási járványadó alapján adókötelesek az...
1. Hazai és külföldi ingóság, ingatlan, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű jog, bankbetét, készpénz. Az ingóság, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű jog értékére a törvény hatálybalépésekor fennálló forgalmi érték irányadó. Az ingatlan értékére az annak fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltak az irányadóak azzal, hogy az adó- és értékbizonyítványt úgy kell kiállítani, hogy az a törvényhatályba lépésekor fennálló állapotot tükrözze.
2. A Magyarországon vagy külföldön bejegyzett gazdasági társaság, vállalkozás, kapcsolt vállalkozások tulajdonrésze, ha a mérlegfőösszegének a tulajdoni részesedéssel arányosított értéke meghaladja az ötszázmillió forintot a legutolsó lezárt pénzügyi, számviteli beszámoló alapján. Az adóalany kapcsolt vállalkozásokban meglévő tulajdoni hányadait össze kell számítani.
3. Azon Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok, vállalkozások és kapcsolt vállalkozások, melyek az alábbi tevékenységet folytatták, illetve forrásból részesültek, és az ebből eredő mérleg szerinti eredmény, támogatási összeg, pénzforrás ötven százalékot meghaladó mértékben növelte az ötszázmillió forintot meghaladó mérlegfőösszeget:
a) a magyar államon keresztül európai uniós támogatásban részesültek,
b) a magyar állam, valamint önkormányzatok által kiírt közbeszerzés szerződő feleként vállalkozási tevékenységet folytattak és árbevételük keletkezett,
c) a magyar államtól elnyert koncesszió, egyéb kizárólagos jog alapján vállalkozási tevékenységet folytattak és árbevételük keletkezett,
d) a nemzeti vagyon hasznosítása során vállalkozási tevékenységet folytattak és árbevételük keletkezett,
e) a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjából, Növekedési Kötvényprogramjából pénzforrásban részesültek.
(2) Mentes a szolidaritási járványadó alól
a) az a lakóingatlan, amelyben az adó alanya életvitelszerűen lakik,
b) a gazdasági társaság, vállalkozás tulajdonrésze, ha a mérlegfőösszeg ötszázmillió forintnál kisebb, és a tulajdonos részt vesz a társaság tevékenységében
a) a 2. § (1) bekezdés 1. és 2. pont esetében az adóalap ötszázmillió forint feletti részének három százaléka tízmilliárd forintig, az ezt meghaladó rész hét százaléka húszmilliárd forintig, végül az ezt meghaladó rész tíz százaléka,
b) a 2. § (1) bekezdés 3. pont esetében az adóalap ötszázmillió forint feletti részének öt százaléka tízmilliárd forintig, az ezt meghaladó rész tíz százaléka húszmilliárd forintig, végül az ezt meghaladó rész húsz százaléka.
Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az elmúlt évtized NER lovagjai is kivegyék ebből a részüket, élükön Mészáros Lőrinccel, Tiborcz Istvánnal. Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb embere lett 400milliárd forintot meghaladó értékű vagyonnal és dollármilliárdosnak számít, Tiborcz István 35 milliárd forint becsült vagyonnal a 32.-dik leggazdagabb. A társadalom felső egy százaléka nem vette ki a részét társadalmi, gazdasági károk mérsékléséből, miközben az elmúlt évtized legnagyobb haszonélvezői voltak.
A javaslat ezért magasan húzná meg a szolidaritási járványadó alsó határát. Az adó az 500 millió forint feletti vagyonokat érintené.
Nem számít vagyonelemnek a javaslat szerint azon ingatlan, amelyben az adózó lakik, hiszen Magyarországon jellemzően saját tulajdonú ingatlanban laknak az emberek, és a saját lakását, házát senki nem tekinti vagyonelemnek. Előfordul nem egyszer az is, hogy viszonylag értékes ingatlanban alacsony vagy közepes jövedelmű ember lakik, mert öröklés útján tett rá szert. Az adó akkor méltányos, ha nem pusztán házakra és járművekre terjed ki, hanem minden vagyonelemre - máskülönben éppen Magyarország leggazdagabb emberei nem fizetnének egy forint adót sem. A javaslat szerint ezért a saját ingatlanon kívül minden vagyonelem beleszámítana a vagyonba: minden hazai és külföldi ingó (gépkocsi, jacht, ékszer stb.) és ingatlan (lakás, föld, ház, külföldi nyaraló) vagyontárgy, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű cégrész (cégformától függetlenül - kft. is, külföldi cég is, többsoros tulajdonlás esetén arányosan a kapcsolódó cégek is), illetve természetesen banki betét és készpénz is. A vagyoni típusú adó akkor méltányos, ha nem vet föl jogbizonytalanságot, ezért teljesen átláthatónak kell lennie, milyen módszertan alapján értékel ellenőrzéskor az adóhatóság. Szükséges, hogy nagy tűréshatár legyen azon vagyonelemeknél, ahol nem megállapítható pontosan a piaci érték. Kérhető díjmentes állami vagyonbecslés a szolgáltatott adatok alapján, amelyet később az állam nem vitathatna. Aki a tehetségével és szorgalmával gazdagodott meg, az sem kizárólag magának köszönhet mindent. Mindenki tagja ugyanis egy közösségnek. Ettől a közösségtől pedig mindannyian kapunk valamit; gazdagok, szegények, középosztálybeliek egyaránt. Ha mást nem - mert már a szülők is elég gazdagok voltak ahhoz, hogy a gyermekük kikerülje az állami oktatást és egészségügyet -, hát a magyar nyelvet, a magyar kultúrát - és annak a társadalmi infrastruktúrának a használati lehetőségét, mely lehetővé teszi az egyének sikerét. Az anyagilag sikeres emberek pedig a vagyonadóval visszaadhatnak valamit a közösségnek.