adozona.hu
T/10027. számú törvényjavaslat indokolással - egyes kivételezett gazdasági szereplők szolidaritási hozzájárulásáról
T/10027. számú törvényjavaslat indokolással - egyes kivételezett gazdasági szereplők szolidaritási hozzájárulásáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány következményeinek enyhítése és a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében, az egyes gazdasági szereplők által az elmúlt évtizedben közpénzből elért gazdasági teljesítményre tekintettel különösen elvárható szolidaritásra és közteherviselésre alapozva, a közös társadalmi felelősségvállalás megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
(1) Az e törvényben meghatározott szol...
T/10027. számú törvényjavaslat indokolással - egyes kivételezett gazdasági szereplők szolidaritási hozzájárulásáról
2020. évi.....törvény egyes kivételezett gazdasági szereplők szolidaritási hozzájárulásáról
Az Országgyűlés a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány következményeinek enyhítése és a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében, az egyes gazdasági szereplők által az elmúlt évtizedben közpénzből elért gazdasági teljesítményre tekintettel különösen elvárható szolidaritásra és közteherviselésre alapozva, a közös társadalmi felelősségvállalás megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:A hozzájárulás fizetésére kötelezettek
1. §
(1) Az e törvényben meghatározott szolidaritási hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) fizetésére kötelezett:a) az államháztartás alrendszeréből, az európai uniós forrásból, a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programból, valamint a 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság által létrehozott alapítványtól származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül az államháztartáson kívüli természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: személy) számára 2012. január 1-től 2020. március 10-ig odaítélt támogatás kedvezményezettje;
b) a nemzeti vagyon hasznosítására vagy közfeladat ellátására vonatkozó, 2012. január 1-től 2020. március 10-ig szerződést megkötő, államháztartáson kívüli személy,
ha a kedvezményezettként számára megítélt, az a) pontban meghatározott támogatások alapján, illetőleg a vele megkötött, a b) pontban meghatározott szerződések szerint őt megillető ellenérték alapján általa 2012. január 1-től 2020. március 10-ig adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétel, árbevétel összege együttesen meghaladja az 5 milliárd forintot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően hozzájárulás fizetésére kötelezett az olyan személy is, amelynek 2020. március 10-én kapcsolt vállalkozása volt, ha
a) a számára vagy említett kapcsolt vállalkozásai számára kedvezményezettként egyedileg megítélt, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatások alapján, illetőleg
b) a vele vagy említett kapcsolt vállalkozásaival egyedileg megkötött, a b) pontban meghatározott szerződések szerint őt, illetve kapcsolt vállalkozását megillető ellenérték alapján
általa vagy kapcsolt vállalkozásai által 2012. január 1-től 2020. március 10-ig adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétel, árbevétel összege együttesen meghaladja az 5 milliárd forintot.
(3) A hozzájárulásból, valamint - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hozzájárulással összefüggő adókötelezettséghez kapcsolódó jogkövetkezményből származó bevétel a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) következményei enyhítésére külön jogszabály által létrehozott elkülönített állami pénzalapot illeti meg.
A hozzájárulás alapja és mértéke
2. §
(1) A hozzájárulás alapja a fizetésére kötelezett által az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatások alapján, illetőleg a vele megkötött, az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szerződések szerint őt megillető ellenérték alapján általa 2012. január 1-től 2020. március 10-ig adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétel, árbevétel együttes összege.(2) Kapcsolt vállalkozások esetében a hozzájárulás alapja az egyes kapcsolt vállalkozások (1) bekezdés szerint kiszámított egyedi adóalapjának összegeKapcsolt vállalkozások esetében a hozzájárulás alapja az egyes kapcsolt vállalkozások (1) bekezdés szerint kiszámított egyedi adóalapjának összege
(3) A hozzájárulás mértéke:
a) 1 százalék, ha az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított hozzájárulás-alap meghaladja az 5 milliárd forintot, de nem haladja meg a 10 milliárd forintot;
b) 50 millió forint, valamint az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított hozzájárulás-alap 10 milliárd forintot meghaladó részének 2 százaléka, ha az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított hozzájárulás-alap meghaladja a 10 milliárd forintot, de nem haladja meg a 100 milliárd forintot;
c) 1 milliárd 850 millió forint, valamint az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított hozzájárulásalap 100 milliárd forintot meghaladó részének 3 százaléka, ha az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított hozzájárulás-alap meghaladja a 100 milliárd forintot.
(4) Kapcsolt vállalkozások esetében az egyes kapcsolt vállalkozások által fizetendő hozzájárulás egyenlő a (2) bekezdés alapján kiszámított hozzájárulás-alapra a (3) bekezdésben meghatározott adómérték szerint kiszámított hozzájárulásból az egyes kapcsolt vállalkozásokra az (1) bekezdés szerint megállapított egyedi hozzájárulás-alap arányában jutó rész.
Eljárási szabályok
3. §
(1) A hozzájárulást a hozzájárulás fizetésére kötelezett az e törvény hatálybalépését követő kilencvenedik napig a 2012. január 1-től 2020. március 10-ig terjedő adómegállapítási időszakra megállapítja, bevallja és megfizeti.(2) A hozzájárulás fizetésére kötelezett kapcsolt vállalkozások a 2. § (2) bekezdés szerinti hozzájárulás-alap és a hozzájárulás megállapítása érdekében az e törvény hatálybalépését követő harmincadik napig kötelesek a (3) bekezdésben meghatározott adókötelezettségek teljesítésére maguk közül egy adózót kijelölni, valamint a kijelölt adózót az állami adó- és vámhatóságnak külön-külön bejelenteni.
(3) A hozzájárulás fizetésére kötelezett kapcsolt vállalkozások a (2) bekezdés szerint maguk közül kijelölt adózó részére az e törvény hatálybalépését követő hetvenötödik napig nyilatkozatot tesznek a 2. § (1) bekezdés szerint megállapított egyedi hozzájárulás-alapjukról. A kijelölt adózó az e törvény hatálybalépését követő nyolcvanötödik napig megállapítja az egyes kapcsolt vállalkozások által a 2. § (3) bekezdés szerint fizetendő hozzájárulást, valamint erről részükre nyilatkozatot tesz. Az egyes kapcsolt vállalkozások hozzájárulás-bevallási és -fizetési kötelezettségüket a kijelölt adózó nyilatkozatának megfelelően teljesítik.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségekkel összefüggő mulasztás esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa 100 millió forint. Az 1. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozások az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért egyetemleges felelősséggel tartoznak.
(5) A hozzájárulás fizetésére kötelezett az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségekkel összefüggő mulasztás esetén a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követő öt éven belül az 1. § szerinti támogatásra, illetve szerződés megkötésére nem jogosult.
(6) A hozzájárulással összefüggő adóügyben az eljárás - a (9) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik.
(7) A hozzájárulással összefüggő adóellenőrzésre és utólagos adómegállapításra a hozzájárulás fizetésére kötelezett székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság is jogosult. Az önkormányzati adóhatóság az adóellenőrzést legkésőbb az állami adó- és vámhatóság ellenőrzésének megkezdését követő tizenötödik napig kezdheti meg. Az állami adó- és vámhatóság az adóellenőrzés megindításáról a hozzájárulás fizetésére kötelezett székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatja. Az önkormányzati adóhatóság a tájékoztatástól számított három munkanapon belül értesítheti az állami adó- és vámhatóságot arról, hogy az adózónál az adóellenőrzést lefolytatja. Az értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az általa megkezdett adóellenőrzést határozatával befejezettnek nyilvánítja. Az e határozat elleni jogorvoslati kérelem az önkormányzati adóhatóság adóellenőrzésének lefolytatását és befejezését nem akadályozza. Az önkormányzati adóhatóság adóellenőrzése során a határidőket az állami adó-és vámhatóság ellenőrzésének megindításától kell számítani.
(8) A kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos párhuzamos eljárások esetén az illetékes önkormányzati adóhatóságok közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg. Ugyanaznap indult eljárás esetén az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelyik illetékességi területén a kapcsolt vállalkozások együttes hozzájárulás-alapja a legmagasabb.
(9) Az adó- és vámhatóság által lefolytatott adóellenőrzés alapján kiszabott mulasztási bírság és adóbírság egytizede a központi költségvetést, az önkormányzati adóhatóság által lefolytatott adóellenőrzés alapján kiszabott mulasztási bírság és adóbírság egytizede az adóhatóság szerinti települési önkormányzat költségvetését illeti meg. A települési önkormányzat e bevételét kizárólag a veszélyhelyzet következményeinek enyhítésére fordíthatja.
Hatályba lépés
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A koronavírus-járvány elleni küzdelem közös nemzeti ügy, amelyhez mindannyiunknak hozzá kell járulni. A járvány okozta beláthatatlan gazdasági és szociális következmények mérséklését illetően különösen jogos társadalmi elvárás fogalmazódik meg azon gazdasági szereplők irányában, akik az elmúlt években közpénzmilliárdok elsődleges haszonélvezői voltak. A törvényjavaslat ezen kivételezett gazdasági szereplők társadalmi felelősségvállalásának érvényre juttatása érdekében szolidaritási hozzájárulás befizetését írja elő.RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A törvényjavaslat a 2012. január 1-től 2020. március 10-ig terjedő időszakban a javaslat szerinti forrásokból 5 milliárd forintot meghaladó bevételt, árbevételt szerző személyeket hozzájárulásfizetésre kötelezi. A kezdő dátum kiválasztását az indokolja, hogy a 2012-es üzleti év tekintetében a bizonylat-megőrzési kötelezettség még fennáll. A múltbéli adatokon alapuló adóztatásra a precedenst a bankadó már megteremtette, ezért a jelenlegi rendkívüli helyzetben ennek elvi akadálya nincs. A törvényjavaslat szerint a vállalatcsoportoknál (azaz kapcsolt vállalkozások együttesénél) az összeghatárt a vállalatcsoport egészére kell kiszámítani. Annak érdekében, hogy a szolidaritási hozzájárulásból származó bevételt kizárólag a veszélyhelyzet következményeinek elhárítására lehessen felhasználni, a törvényjavaslat elrendeli egy e célra szolgáló elkülönített állami pénzalap felállítását.2. §
Az adóalap az államháztartás alrendszeréből, az európai uniós forrásból, a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programból, valamint 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdaság által létrehozott alapítványból származó, egyedi döntés alapján pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül az államháztartáson kívüli kedvezményezettnek nyújtott támogatás. Szintén az adóalapba tartozik a közbeszerzés keretében a nemzeti vagyon hasznosítására vagy közfeladat ellátására vonatkozóan az államháztartáson kívüli féllel megkötött szerződés alapján e fél által elszámolt bevétel, árbevétel. A hozzájárulás sávosan növekvő mértékű: 5 és 10 milliárd forint között 1 százalék, 10 és 100 milliárd forint között 2 százalék, 100 milliárd forint felett 3 százalék.3. §
Az eljárási szabályok a hozzájárulás megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályait határozzák meg. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a vállalatcsoportok adókötelezettségi teljesítésének szabályait, valamint - veszélyhelyzetre tekintettel - rendkívül magas mértékű (akár 100 millió forintos összegű) mulasztási bírságot állapít meg, illetve mulasztása esetén a hozzájárulás fizetésére kötelezett a veszélyhelyzet megszűnését követő öt éven belül a javaslat tárgyi hatálya alá tartozó támogatásra, illetve szerződés megkötésére nem jogosult. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a hozzájárulással összefüggő adóellenőrzést a hozzájárulásra kötelezett székhelye szerinti települési önkormányzat adóhatósága folytassa le. Egyrészt ezzel lényegesen emelkedik az ellenőrzés kockázata, másrészt az állam által amúgy is kivételezett gazdasági szereplők számára egyértelművé válik, hogy most nem élveznek kivételt.4. §
A javasolt harminc napos határidő a kellő felkészülési idő biztosítását szolgálja.