adozona.hu
T/9934. számú törvényjavaslat indokolással - egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról
T/9934. számú törvényjavaslat indokolással - egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. § (1) bekezdése.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A jegyző e törvény alapján meghozott döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek."
Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (7) bekezdésében az ", a fü...
T/9934. számú törvényjavaslat indokolással - egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról
2020. évi XXX. törvény egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
1. §
Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. § (1) bekezdése.2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
2. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) A jegyző e törvény alapján meghozott döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek."
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
3. §
Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (7) bekezdésében az ", a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról" szövegrész.4. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
4. §
(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) A kulturális örökség védelméről szóló törvény által nemzeti emlékhellyé nyilvánított kegyhelyen, valamint annak 5 km sugarú környezetében - a kegyhely méltóságának megőrzése érdekében - külfejtéses művelésű bányatelket csak akkor lehet megállapítani, horizontálisan bővíteni vagy a megállapított bányatelken feltárási, kitermelési tevékenységet folytatni, ha azzal a bányatelek fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szempontból egyetért. Egyetértés hiányában a bányafelügyelet az engedély, műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja."
(2) A Btv. 50. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
"(25) E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi .....törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 5. § (6) bekezdését a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell."
(3) Hatályát veszti a Btv.
a) 43/C. § (2) bekezdés a) pontja,
b) 44. § (7) bekezdése.
5. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
5. §
Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénya) 91. § (6) bekezdése,
b) 91/A. § (3) bekezdése,
c) 110/C. §-a.
6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
6. §
Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/C. §-a.7. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
7. §
Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pont 7.33. alpontjában az "az az összeg, amelyet a magánszemély mint kérelmező ügyfél, általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint a hatóság által hozott függő hatályú döntés alapján kap, továbbá" szövegrész.8. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
8. §
Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11/A. §-a.9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
9. §
Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénya) 127. § (5) bekezdése,
b) 145. § (8) bekezdésében az " , a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról" szövegrész.
10. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
10. §
(1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az épített környezet elemeit (a közterületet, az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket) - a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó előírásoknak és hatósági engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni."
(2) Az Étv. 57/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője (a továbbiakban: Kormányhivatal) - amennyiben annak törvényi és kormányrendeleti feltételei fennállnak -szakkérdésben nyilatkozik. A szakkérdésben született nyilatkozattól az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott döntésben nem lehet eltérni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban a Kormányhivatal szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozatának van helye, az építésügyi hatóság ügyintézési határideje 75 nap, mely határidőbe nem számít bele a szakkérdés vizsgálatához szükséges 57/D. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő adatok, információk és vélemények megkérésének kiküldésétől a beérkezéséig tartó idő.
(3) A Kormányhivatal eljárása során a kereskedelmi építményekre vonatkozó különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket megállapító kormányrendelet figyelembevételével az (1) bekezdésben meghatározott kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésben foglal állást abban a tekintetben, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket."
(3) Az Étv. 57/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szakkérdés vizsgálata során a Kormányhivatal - az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem és mellékletei megküldése mellett - beszerzi az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, a kereskedelemért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A Kormányhivatal a szakkérdés vizsgálata során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt."
(4) Az Étv. 57/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"57/F. §
(1) A 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre történő változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására rendeltetésmódosítási hatóság engedélye alapján van lehetőség.
(2) A rendeltetésmódosítási hatóság engedélye iránti eljárásban a Kormányhivatal szakkérdésben nyilatkozik. A nyilatkozat kialakítása során az 57/C. és 57/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha rendeltetésmódosítási hatóság engedélye nélkül kerül sor az építmény kereskedelmi rendeltetésű használatára vagy átalakítására, a rendeltetésmódosítási hatóság megtiltja a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és legfeljebb az eljárási bírság legmagasabb összegének megfelelő bírsággal sújtja azt, akinek a rendeltetésmódosítási engedély iránti kérelmet be kellett volna nyújtania."
(5) Az Étv. 59/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az építészeti szerzői jogi nyilvántartás elektronikus ügyintézés keretében működik."
(6) Az Étv. "A törvény hatálybalépése és átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 61/B. §-sal egészül ki:
"61/B. §
E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Mód3. tv.) megállapított 57/C-57/F. §-át a kereskedelmi építmények építési engedélyezési vagy rendeltetésmódosítási eljárásában - amennyiben a Mód3. tv. hatálybalépésekor fellebbezési eljárás van folyamatban -, a fellebbezés elbírálása során e törvénynek a Mód3. tv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."
(7) Hatályát veszti az Étv.
a) 57/C. § (3a) és (4) bekezdése,
b) 62. § (1c) bekezdés a) pontjában az "előzetes" szövegrész.
11. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
11. §
Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 72. § (4) bekezdése.12. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
12. §
(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)a) 39/B. § (1) bekezdésében az "Ákr." szövegrész helyébe az "általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)" szöveg,
b) 61. § (5) bekezdésében az "a járási hivatalnál" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási szervnél" szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2. § (3) bekezdése.
13. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
13. §
Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/C. §-a.14. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
14. §
Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94/B. § (5) bekezdése.15. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
15. §
(1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 67. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(A védett kulturális örökségi elemmel összefüggő tevékenységek vonatkozásában a hatóság:)
"e) amennyiben a nyilvántartott műemléki érték, műemlék jelenkori állapota - a védett vagy a védettséget megalapozó korábbi és jelentős építési korszak szerinti állapotától eltérően - szomszédos ingatlan kiemelt közérdekű beruházás részeként megvalósuló, jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint való beépítését vagy beépítését követő használatát akadályozza, elrendelheti épület, építmény, építményrész - meghatározott időtartamon belül teljesítendő - felújítását, átalakítását a 43. § (5) és (5c) bekezdésében meghatározott célok érdekében és korlátok között. A hatóság a döntést azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha kiemelten közérdekű beruházásnak a szomszédos ingatlanon való megvalósításával összefüggésben kerül sor a felújítás, illetve átalakítás elrendelésére, és a végrehajtás késedelme a kiemelten közérdekű beruházás megvalósítását akadályozza vagy késlelteti."
(2) A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(3) A Kötv.
a) 67. § (2) bekezdés b) pontjában a "d) pontjában" szövegrész helyébe a "d) és e) pontjában" szöveg,
b) 67. § (3a) bekezdése nyitó szövegrészében a "d) pontja" szövegrész helyébe a " d) és e) pontja" szöveg
lép.
16. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
16. §
Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 8. §-a.17. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
17. §
Hatályát veszti a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 20. § (7) bekezdése.18. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
18. §
Hatályát veszti a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4/B. §-a.19. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása
19. §
Hatályát veszti az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. § (6) bekezdése.20. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
20. §
Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 26. § (9) bekezdése.21. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
21. §
Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (5) bekezdése.22. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
22. §
Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 76. § (4) bekezdése.23. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
23. §
(1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 11/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) Ha az adott kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó 11/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beépítési szabálynak, építési követelménynek megfelelő beépítést a szomszédos ingatlan építményének az ingatlan határvonalán túlnyúló része akadályozza, a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles elvégezni. Az elbontásról a kiemelten közérdekű beruházás építtetője és a szomszédos ingatlan tulajdonosa a költségek viselésére is kiterjedő módon megállapodnak. Amennyiben a megállapodás nem jön létre a felek között a szerződéskötésre vonatkozó ajánlat megtételétől számított 90 napon belül a Polgári törvénykönyv 6:71. § szabályai szerint, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat és a megállapodást a bíróság ítéletével pótolja."
(2) Az Ngtv. 11/F. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint közhasználatú építmény esetén az akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítása szempontjából, illetve a biztonságos kiürítés biztosíthatósága érdekében, a közterület és az építmény szintkülönbségének áthidalása (terepcsatlakozás) céljából az építtető által a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.
(9) Az építtető a (8) bekezdés szerint közterületen elhelyezett építményrészt az adott közterületre vonatkozó jogszabályi és építési követelményeknek megfelelően köteles megvalósítani. Az építtető vagy az ingatlan tulajdonosa, használója a (8) bekezdés szerint létrejött, közterületen elhelyezkedő építményrész tekintetében a beruházás befejezését követően a közhasználatot nem korlátozhatja, és a beruházást követően egyebekben az építményrészre a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
24. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
24. §
Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 12. § (3) bekezdése.25. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
25. §
Hatályát veszti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvénya) 8/A. §-a,
b) 208/J. § (3) bekezdésében az "5. §-ával megállapított 8/A. §-át," szövegrész.
26. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
26. §
Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 117. § (8) bekezdése.27. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
27. §
Hatályát veszti a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvénya) 6. § (6) bekezdésében az " ; erről a tulajdonost a függő hatályú döntésben külön tájékoztatni kell" szövegrész,
b) 40/E. § (2) bekezdésében az "A kisajátítási hatóság a függő hatályú döntéshez csatolja az előzetes állásfoglalást." szövegrész,
c) 40/F. § (1) bekezdése.
28. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
28. §
Hatályát veszti a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (4) bekezdése.29. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
29. §
Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénya) 23. § (7) bekezdése,
b) 39. § (1) bekezdése.
30. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
30. §
Az Emtv. 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:"(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a színház felügyelő bizottságának létszáma 5 fő lehet, akik közül 3 főt a miniszter jogosult megbízni és a megbízásból visszahívni."
31. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
31. §
(1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 105. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Sommás eljárás nem alkalmazható
a) az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére,
b) jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére,
c) az erdő fátlan állapotban tartásának engedélyezésére,
d) az erdő alacsonyabb záródással való fenntartásának engedélyezésére,
e) az erdő rendeltetésének megállapítására vagy törlésére,
f) az erdőterv módosítására, és
g) a szennyvíziszap alkalmazásának engedélyezésére
irányuló eljárásban."
(2) Hatályát veszti az Evt. 105. § (5) bekezdése.
32. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
32. §
Hatályát veszti az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 21. § (5) bekezdés b) pont bi) alpontja.33. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
33. §
(1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 3. §-a a következő x) ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"x) születési nem: az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem."
(2) Az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza
b) az érintett)
"be) születési nemét,"
(3) Az At. 69/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában meghatározott adat nem változtatható
meg."
(4) Az At. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az anyakönyvvezető nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - a menekült vagy oltalmazott jogállású személy kivételével - a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről az anyakönyvi kivonat és a nem magyar állampolgár - gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők - természetes személyazonosító adatainak, valamint - ha rendelkezésre áll - az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezésére, okmányazonosítójára és érvényességi idejére vonatkozó adatok megküldésével értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert."
(5) Az At. "Átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 101/B. §-sal egészül ki:
"101/B. §
E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) módosított rendelkezéseit a Mód2. tv. hatálybalépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."
(6) Az At.
a) 44. § (3) bekezdésében a "Bölcsészettudományi Kutatóközpont" szövegrész helyébe a "Nyelvtudományi Intézet", az "az Bölcsészettudományi Kutatóközpont" szövegrész helyébe az "a Nyelvtudományi Intézet" szöveg,
b) 44. § (4) bekezdésében az "az Bölcsészettudományi Kutatóközpont" szövegrészek helyébe az "a Nyelvtudományi Intézet", az "Az Bölcsészettudományi Kutatóközpont" szövegrész helyébe az "A Nyelvtudományi Intézet" szöveg,
c) 94. § (1) bekezdés c) pontjában az "az MTA-utónévjegyzékbe" szövegrész helyébe az "a Nyelvtudományi Intézet által vezetett utónévjegyzékbe" szöveg
lép.
(7) Hatályát veszti az At.
a) 4. § (7) bekezdésében az "- a 89. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével -" szövegrész,
b) 69/B. § (4) bekezdése.
34. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
34. §
(1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 206/B. §-sal egészül ki:"206/B. §
E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel módosított 184. § (2) bekezdés d) és e) pontját, valamint 206. § (3c) bekezdését 2021. január 1. napját követően kell alkalmazni."
(2) Hatályát veszti az Mttv. 149. § (7) bekezdése.
35. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása
35. §
Hatályát veszti a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 28/M. § (2) bekezdése.36. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
36. §
(1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:"(4a) A polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke (4) bekezdés szerinti döntéséhez szükséges a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása. A megyei, fővárosi védelmi bizottság az előzetes jóváhagyás tekintetében a döntési javaslat beérkezését követő 5 napon belül köteles dönteni, amely határidő jogvesztőnek minősül"
(2) A Kat. a következő 84. §-al egészül ki:
"84. §
E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi .... törvénnyel megállapított 46. § (4a) bekezdését a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt a polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke által még el nem fogadott döntésekre is alkalmazni kell."
(3) Hatályát veszti a Kat. 25. § (5) bekezdése.
37. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
37. §
Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénya) 8. § (2) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében az " , és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról" szövegrész,
b) 45. § (6) bekezdésében az "Az eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról." szövegrész,
c) 93/B. § (5) bekezdése,
d) 96. § (3a) bekezdésében az " , a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról" szövegrész,
e) 96. § (3c) bekezdése.
38. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
38. §
Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 68. § (9) bekezdése.39. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
39. §
Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdésében az " , és a függő hatályú döntés véglegessé válása esetén az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása" szövegrész.40. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
40. §
Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 43. § (4) bekezdés b) pontja.41. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
41. §
Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvénya) 27. § (1b) bekezdése,
b) 77. § (4) bekezdése.
42. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása
42. §
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a következő 12. §-sal egészül ki:"12. §
(1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon, valamint ezen ingatlanból telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházások az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében változtatási tilalom nem alkalmazható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni."
43. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
43. §
Hatályát veszti a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 25/A. § (5) bekezdésében az "a függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról, továbbá" szövegrész.44. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
44. §
Hatályát veszti a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 150. § (10) bekezdésében az "és függő hatályú döntésre" szövegrész.45. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása
45. §
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 1. pontjában "a magyar állam" szövegrész helyébe "az állam" szöveg lép.46. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
46. §
(1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"43. § [Teljes eljárásra történő áttérés]
(1) A hatóság az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
a) a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti vagy érdemben dönt,
b) a beadvány elintézését függőben tartja, vagy az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése iránt intézkedik, vagy
c) - szükség esetén - szakhatóságot keres meg, rendelkezik a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel.
(2) A hatóság teljes eljárásra történő áttérés esetén - amennyiben annak feltételei fennállnak - elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el."
(2) Az Ákr. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"51. § [A határidő túllépése]
(1) Ha a hatóság
a) határidőben nem intézkedik a 43. § a) és b) pontjában meghatározottakról,
b) az ügyintézési határidőt túllépi, vagy
c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,
az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.
(2) A hatóság az ügyfél kérelmére az (1) bekezdés szerinti határidő túllépésről igazolást állít ki."
(3) Az Ákr. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt - a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel -, továbbá a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés okára, a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást."
(4) Az Ákr. 41. § (2) bekezdésében a "függő hatályú döntést vagy a 43. § (7) vagy (13) bekezdésében" szövegrész helyébe a "a 43. § (1) bekezdésében" szöveg lép.
(5) Hatályát veszti az Ákr.
a) 50. § (5) bekezdés b) pontjában a "- ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye -" szövegrész,
b) 80. § (2) bekezdés c) pontjában a "továbbá nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának," szövegrész.
47. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
47. §
Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdés utolsó mondata.48. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
48. §
Hatályát veszti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 173. § (3) bekezdés c) pontja.49. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítása
49. §
Hatályát veszti az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 2. § (3) bekezdése.50. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás
50. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerinta) Budapest XII. kerület belterület 9957/6. helyrajzi számú, természetben a 1122 Budapest, Határőr út 35. szám alatt található helyi védelem alatt álló ingatlan, valamint
b) Budapest XII. kerület belterület 9646 helyrajzi számú, természetben 1125 Budapest Istenhegyi út 92. szám alatt található ingatlan
ingyenesen a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) tulajdonába kerül a Közalapítvány tudományos kutatás, közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatai ellátásának elősegítése céljából.
51. §
A Közalapítvány e törvény erejénél fogva mentesül az e törvény hatálybalépése napján fennálló - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság jogelődje a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Közalapítvány között létrejött vagyonkezelési szerződés alapján fennálló - vagyonkezelési díjtartozása, és visszapótlási kötelezettsége teljesítése alól, továbbá a vagyonjuttatással a feleknek egymással szembeni megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.52. §
A 50. § szerinti tulajdon-átruházásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésekben a 50. § szerinti ingatlanok forgalmi értékeként a könyv szerinti értéket kell megjelölni.53. §
A 50. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon e törvény erejénél fogva - az Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően - határozatlan időre elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.54. §
A 50. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok vonatkozásában az Nvtv.a) 13. § (4) bekezdés b) pontját,
b) 13. § (5) bekezdését
nem kell alkalmazni.
51. Záró rendelkezések
55. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Az 1. § és a 3. §, a 4. § (3) bekezdése, az 5-9. §, a 11. §; a 12. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése; a 13. §; a 16-22. §; a 24-32. §; a 34. § (2) bekezdése; a 35. §; a 36. § (3) bekezdése; a 37-41. § és a 43-49. § 2020. július 1-én lép hatályba.
56. §
(1) Ha az ügyben e törvény hatálybalépésével a fellebbezés kizárttá válik, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a folyamatban lévő fellebbezési eljárást a fellebbezést kizáró rendelkezés hatálybalépését megelőzően hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő, folyamatban lévő elsőfokú ügyekben, valamint a folyamatban lévő peres eljárásokban az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.
(3) A folyamatban lévő ügyekben az e törvény hatálybalépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása e törvény hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.
(4) Az 1. § és a 3. §, a 4. § (3) bekezdése, az 5-9. §, a 11. §; a 12. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése; a 13. §; a 16-22. §; a 24-32. §; a 34. § (2) bekezdése; a 35. §; a 36. § (3) bekezdése; a 37-41. §; a 43. §; a 44. § és a 46-49. §-ban foglalt rendelkezéseket a 2020. július 1. napját követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
57. §
E törvénya) 34. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
b) 36. § (1) bekezdése az Alaptörvény 53. és 54. cikke alapján,
c) 53. §-a és 54. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
1. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
A Kötv. 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat a következő 18. és 19. sorral egészül ki:INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A függő hatályú döntés jogintézményét a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény vezette be. A bevezetésének célja az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása volt, amelynek eredményeképpen a közigazgatási hatósági eljárások intézése határozottan gyorsabbá vált. Ugyanakkor a jogintézmény jelentős bürokratikus terhet jelent a hatósági jogalkalmazók számára és számos esetben az ügyfelek részéről is nehezen értelmezhető. A bürokráciacsökkentés folytatásaként így a függő hatályú döntés jogintézménye megszüntetésre kerül azzal, hogy az abban foglalt joghatások továbbra is kötelezik az eljáró hatóságokat. Ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Mindezzel biztosítható, hogy az eljárásokat a hatóságok az elmúlt években megszokott gyorsasággal, ugyanakkor szakszerűen láthassák el.A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) 1999-ben jött létre tudományos kutatás, közművelődési, oktatási és a kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatok ellátására. Közhasznú céljaival összhangban a Közalapítvány több munkaszervezetet működtet (Terror Háza Múzeum, XX. Század Intézet, XXI. Század Intézet, Kommunizmuskutató Intézet, Habsburg Történeti Intézet).
A Közalapítvány székhelye a kezdetektől a 1122 Budapest, Határőr út 35. szám alatt bérelt ingatlan, amely a Magyar Állam tulajdonában áll.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezést.2. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott egyes feladat- és hatáskörökben (pl. lakcím-fiktíválas) a járási hivatal és a jegyző is eljárhat, azonban 2020. március 1-jét követően a jegyző által meghozott elsőfokú határozat ellen van helye fellebbezésnek, míg a járási (kerületi) hivatal által, ugyanabban a tárgyban meghozott határozata ellen már nincs lehetőség fellebbezés benyújtására. Ezzel összefüggésben a jegyző döntésével szemben is kizárttá válik a fellebbezés lehetősége.3. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.4. §
Nemzeti kegyhelyeinken, így a Mátraverebély-szentkúti és a máriapócsi kegyhelyen fontos érdek a szakrális események, szertartások és egyéb szabadtéri programok zavartalanságának biztosítása. Erre tekintettel a módosítás alapján a kegyhelyen, valamint annak 5 km sugarú környezetében - a kegyhely méltóságának megőrzése érdekében - külfejtéses művelésű bányatelket csak akkor lehet megállapítani, horizontálisan bővíteni vagy a megállapított bányatelken feltárási, kitermelési tevékenységet folytatni, ha azzal a bányatelek fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szempontból egyetért. Egyben az átmeneti rendelkezése kimondja, hogy a megállapított új rendelkezéseket a folyamatban lévő hatósági eljárások során is alkalmazni kell.5-9. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.10. §
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény és a végrehajtására kiadott alacsonyabb szintű jogszabályok által bevezetett hatásköri és illetékességi változások érintik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Étv.) a 400 m2 feletti kereskedelmi célú építmények építésére és a rendeltetésük megváltoztatására vonatkozó szabályokat. E szabályok tartalmilag nem változtatnak az eddigi szabályozáson, azonban az új hatósági rendszerre tekintettel elengedhetetlen a törvényi fejezet hatósági hatáskört és illetékességet érintő rendelkezéseinek módosítása.A 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre történő változtatása során eljáró rendeltetésmódosítási hatóság az építmény fekvése szerinti járás székhelyének települési önkormányzati jegyzője, a fővárosi kerületben a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző helyett a jövőben a fővárosi és megyei kormányhivatal lesz.
Az Étv. 2019. december 31-én hatályba lépő módosítása létrehozta az építészeti szerzői jogi nyilvántartást. A nyilvántartás kizárólag elektronikus működésre tervezett, azonban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (2)-(3) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézés kötelezően csak törvényben írható elő. Emiatt szükséges a nyilvántartásra vonatkozó törvényi szabályok ez irányú bővítése.
11-13. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.14. §
Az építészeti szerzői jogi nyilvántartás létrejöttével egyidejűleg a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény is módosult olyképpen, hogy kimondja: építészeti alkotások esetén, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a nyilvántartásban szerzőként szerepel. E rendelkezés a bírói gyakorlat szerint a nyilvántartásnak kvázi közhitelességet kölcsönözne, anélkül, hogy bizonyos garanciális elemek - például a hatóság általi nyilvántartás vezetés - irányadóak lennének vonatkozásában. Emiatt szükségessé vált a törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezése.15. §
A nemzeti emlékhelyek védelme, a jövő nemzedékek érdekében történő megóvása és zavartalan látogatása közérdek, amelyben a vallási közösségek és az egyházi jogi személyek is jelentős szerepet töltenek be. Indokolt, hogy két nemzeti kegyhelyünket is megillesse az a védelem, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a felhatalmazása kiadott rendeletek a nemzeti emlékhelyek számára jelenleg is biztosítanak.Nemzeti kegyhelyeink keresztény identitásunk hordozói, amelyek évente jelentős számú zarándokot fogadnak. Az egyházi ünnepeken nemcsak a két barokk kegytemplom, hanem annak környezete is megtelik, a vallási szertartásokra a környező országokból is szép számmal érkeznek zarándokok.
A több mint 800 éve zarándokokat fogadó szentkúti kegyhely fölötti hegyoldalon található Remetebarlangokban a XIII. századtól éltek remeték, emellett a pár perces sétával elérhető Szent-László forráshoz és hasadékhoz fűződő legenda miatt nemzeti emlékezetünk szempontjából is fontos zarándokhelynek számít. A kegyhely a magyar-szlovák kapcsolatok ápolásában is meghatározó szerepet tölt be.
A máriapócsi kegyhely ugyancsak történelmi örökségünk fontos része, hiszen azt a török rabságból történő szabadulás emlékére, fogadalomból készíttetett kegykép könnyezése alapozta meg a XVII. században. A kegyhely hidat képez a nyugati és a keleti kereszténység között, a hazai görög katolikus hívek legnagyobb zarándokhelyeként.
Mindezek alapján nemzeti kegyhelyeinket indokolt az állam által elismert nemzeti emlékhelyek sorába felvenni. (A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. mellékletének számozása figyelembe veszi, hogy a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítása külön törvényjavaslat részeként folyamatban van.)
Amennyiben a nyilvántartott műemléki érték, műemlék jelenkori állapota szomszédos ingatlan jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint való beépítését vagy használatát akadályozza, a hatóság elrendelheti épület, építmény, építményrész - meghatározott időtartamon belül teljesítendő - felújítását, átalakítását. Ha a kötelezett a fentieknek nem tesz eleget, a hatóság a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégezteti szomszédos ingatlan tulajdonosa erre irányuló kérelme esetén akként is, hogy a munkálatok költségének előlegezésére vagy a munkálatok elvégzésére feljogosítja az érdekeltet.
16-22. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.23. §
Nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás a kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben közterületre rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez, ha az az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítja.Kiemelten közérdekű beruházás esetén, ha a beépítést a szomszédos ingatlan építményének az ingatlan határvonalán átnyúló része akadályozza, a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles elvégezni. A bontás költségeinek viseléséről a felek kötelesek megállapodni, ha nem jön létre megállapodás, akkor 90 napon belül bírósághoz lehet fordulni.
24-29. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.30. §
A törvényhozó az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításával a közös működtetésű önkormányzati fenntartású színházak felügyelőbizottságával kapcsolatos további részletszabályt állapít meg.31-32. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.33. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) nem magyar állampolgárok anyakönyvi eseményeiről történő adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a menekült vagy oltalmazott jogállású személyekről történő adatszolgáltatás nem indokolt.A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény egyes, a Nyelvtudományi Intézet által ellátott feladatokat a Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz telepített. Tekintettel arra, hogy a feladat ellátásához szükséges szakértelem és humánerőforrás a Nyelvtudományi Intézetnél áll rendelkezésre, a feladat Nyelvtudományi Intézethez történő telepítése indokolt.
Az At. 89. § (4) bekezdésének módosításával az anyakönyvvezetők a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményeiről közvetlenül, és nem az anyakönyvi szerv útján értesítik az érintett állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, vagy ennek hiányában a külpolitikáért felelős minisztert. Erre figyelemmel az anyakönyvi szerv anyakönyvi kivonat kiállítására vonatkozó jogosultságát érintő kivételi szabály hatályon kívül helyezése szükséges.
A nem fogalmát a jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák, tekintettel arra, hogy a nem meghatározása biológiai alapokon nyugszik. Azt az elsődleges nemi jelleg alapján, illetve kromoszóma alapján tudják megállapítani. Az anyakönyvbe bejegyzett nem, tulajdonképpen az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál. Az anyakönyv ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jog keletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek, ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség.
34-35. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.36. §
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása szerint a polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke a 46. § (4) bekezdése szerinti döntéséhez szükséges a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása. A védelmi bizottság az előzetes jóváhagyás tekintetében a döntési javaslat beérkezését követő 5 napon belül köteles dönteni, amely határidő jogvesztőnek minősül.37-41. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.42. §
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény (a továbbiakban: Városliget tv.) módosítása azért indokolt, mivel a Városligetben megvalósuló kulturális és városfejlesztési beruházások kiemelten közérdekű célból történnek, azonban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításukra ez idáig nem került sor. A kiemelten közérdekűség törvényi feltételei fennállnak, a megvalósuló beruházások az Ngtv. 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közfeladat ellátását, kulturális és városfejlesztési célt szolgálnak.A törvényjavaslat a kiemelten közérdekűség területi hatályának megállapításánál arra is tekintettel van, hogy a Városliget tv. elfogadása, azaz 2013 óta az érintett helyszínen telekalakítás is történt.
A törvényjavaslat egyúttal az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 21. §-ában szabályozott tilalomra vonatkozóan kimondja, hogy azt - ha a helyi önkormányzat el is rendelte - a törvény erejénél fogva nem kell alkalmazni. A változtatási tilalom alkalmazásának kizárása azért szükséges, mert a közfeladat ellátása sürgős, és az új vagy átfogóan módosuló helyi építési szabályzat elfogadásáig nem lehet várni. A javasolt törvényi szabályozás hiányában, egyrészt egymással összekapcsolódó építési beruházások ellehetetlenülésével kellene számolni, másrészt a kapcsolódó zöldfelületek, mint értéknövelő beruházások megvalósítását is akadályozza a változtatási tilalom fenntartása. A szabályozás tehát az érintett önkormányzat számára is kedvező lehet.
43-44. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.45. §
Technikai jellegű szövegpontosító módosítás.46. §
Indokolt a függő hatályú döntés jogintézményének kivezetése, mivel az túlzott adminisztratív terheket ró a hatóságokra. A hatósági eljárás menetében továbbra is érvényesülő elv, hogy a hatóságnak az eljárást - ha nincs helye sommás eljárásnak - nyolc napon belül előre kell lendítenie (például a tényállás tisztázásához szükséges döntés meghozatalával), vagy az eljárást gátló körülményekről kell döntenie (például megszüntetés), illetve érdemben döntést kell hoznia. A felfüggesztés vagy a hiánypótlás meghozataláról természetesen nyolc napot követően is lehetséges döntenie a hatóságnak, a szabályozás lényege csupán az, hogy valamilyen érdemi intézkedést kell hoznia az ügy elintézése végett a hatóságnak.Rögzítésre kerül az Ákr.-ben, hogy amennyiben az eljárás sommásan (azaz 8 napon belül) nem kerül elbírálásra, az ügyfél elektronikusan tájékoztatást kap a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el. Továbbá a hatóságnak a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés indokait a döntés indokolásában is meg kell határoznia.
47-49. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.50-54. §
A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) 1999-ben jött létre tudományos kutatás, közművelődési, oktatási és a kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatok ellátására. Közhasznú céljaival összhangban a Közalapítvány több munkaszervezetet működtet (Terror Háza Múzeum, XX. Század Intézet, XXI. Század Intézet, Kommunizmuskutató Intézet, Habsburg Történeti Intézet).A Közalapítvány szerteágazó tevékenysége által számos olyan témát érint, melyek sokszínű, ideológiamentes és vitaalapú feldolgozására csupán a rendszerváltoztatás utáni szabad és független Magyarországon nyílt lehetőség. Mindezen tevékenységekhez többek között a kérdéses ingatlan is helyet ad, hiszen itt található a Közalapítvány levéltára, könyvtára, valamint több munkaszervezete, a Habsburg Intézet, valamint a XX. Század Intézete.
Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos. Szükséges a nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése, a fűtési rendszer, valamint a villanyvezetékek cseréje is. Az épület nagy része irodaként is működik. Ezen felül rendszeresen szerveznek az ingatlanban rendezvényeket, ezek alkalmával a sajtóérdeklődés, valamint a programok színvonalas megvalósításához elengedhetetlen technikai megoldások újabb terheket rónak az épületre.
Mivel az épület jelenleg nem a Közalapítvány tulajdona, így a nagyobb beruházásokat, valamint a szükséges átalakításokat jelenleg nem végezheti el a bérbeadó engedélye és hozzájárulása nélkül, ezért javasolt a 1122 Budapest, Határőr út 35. szám alatti, a Bp. XII. ker. 9557/6 helyrajzi számú ingatlan Közalapítványi tulajdonba adása.
A törvényjavaslat megoldást ad a Közalapítvány MNV Zrt.-vel szemben fennálló tartozása rendezésére, továbbá rendezi a Budapest, belterület, 9646 helyrajzi számú, természetben a Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 92. szám alatt található, kivett, lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 3868 m2 nagyságú ingatlan használatának jövőbeni kérdéseit.
A Budapest, belterület, 9646 helyrajzi számú ingatlan Közalapítvány részére történő ingyenes tulajdonba adásával és az MNV Zrt. felé fennálló kötelezettség törvényi úton történő rendezésével a feleknek egymással szembeni megtérítési kötelezettsége a korábban köztük fennálló vagyonkezelési jogviszony keretében nem keletkezne. A vagyonkezelési szerződés korábban azzal a céllal jött létre a felek között, hogy az ingatlannal is biztosított legyen a Közalapítvány működésének biztosítása, a Közalapítvány Alapító Okiratában meghatározott tudományos kutatás, közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos állami feladatok. A vagyonkezelési jogviszony megszűnését követően kialakult helyzet minden érintett fél számára megnyugtató módon rendezésre kerülne.
55-56. §
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések.57. §
Sarkalatossági záradék.