adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi XVII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/39.
Végső előterjesztői indokolás az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi XVII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/39.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi XVII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hazai előadó-művészeti szcéna legjelentősebb alapértéke az állandó társulatra épülő kőszínházi struktúra, amelynek bázisa - az állami intézmények mellett - az ország teljes lefedettségét biztosító vidéki, helyi önkormányzati előadó-művészeti hálózat. Ennek megőrzése nemzeti érdek, amelynek garanciája a hosszú távú működést és fenntartható, minőségi szakmai alkotómunkát biztosító finanszírozás modell.
A magyar színháztámogatás rendszere a fenntartói felelősség alapelvére épül. Ennek szellem...
Végső előterjesztői indokolás az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi XVII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/39.
A hazai előadó-művészeti szcéna legjelentősebb alapértéke az állandó társulatra épülő kőszínházi struktúra, amelynek bázisa - az állami intézmények mellett - az ország teljes lefedettségét biztosító vidéki, helyi önkormányzati előadó-művészeti hálózat. Ennek megőrzése nemzeti érdek, amelynek garanciája a hosszú távú működést és fenntartható, minőségi szakmai alkotómunkát biztosító finanszírozás modell.A magyar színháztámogatás rendszere a fenntartói felelősség alapelvére épül. Ennek szellemében a törvényhozó megteremtette az önkormányzati fenntartású színházak közös működtetésének intézményét, az állam és a helyi önkormányzatok igazságos színház-finanszírozási szerepvállalása érdekében. A teátrumok közös működtetése keretében fellépő aránytalanságok megszüntetése érdekében azonban szükséges az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) módosítása.
Az indokolás szövege a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (1) bekezdésére figyelemmel a Jat. 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény a színházi struktúra új formáját vezette be a közös működtetés intézményén keresztül. A színházműködtetéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek tényleges egyensúlyának érvényesítése érdekében, ha a színház működésének pénzügyi feltételeit a közös működtetésre irányuló megállapodás keretében teljes egészében az állam biztosítja, a színház vezető állású munkavállalója felett az alapvető munkáltatói jogokat a kultúráért felelős miniszter gyakorolja.Az alapvető munkáltatói jogok ex lege átszállása illeszkedik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényhez (a továbbiakban: Mötv.), ugyanis a 41. § (7) bekezdése alapján törvény eltérhet attól az előírástól, hogy az önkormányzati intézmények vezetőit a képviselő-testület nevezi ki. Az Mötv.-ben biztosított eltérő szabályozást valósítja meg a jelen módosítás oly módon, hogy az alapvető munkáltatói jogokon túl - összhangban az Mötv. 67. § (1) bekezdés g) pontjával - az egyéb munkáltatói jogkört a színház vezető állású munkavállalója tekintetében továbbra is a polgármester gyakorolja.
2. §
Értelmező rendelkezés, amely utalva az Mötv. 19. § b) pontjára egyértelműen meghatározza az alapvető munkáltatói jogkör e törvény szerinti tartalmát.3. §
Átmeneti rendelkezés, amely értelmében az Emtv. 16. §-ának új (9) bekezdését a törvény hatályba lépésekor fennálló vezetői megbízások esetében is megfelelően alkalmazni kell.4. §
Szükséges szövegcserés módosítás az alapvető munkáltatói jogok és a munkáltatói jogkör szétválásának esetére.5. §
Hatályba léptető rendelkezés.