Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/2.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A kormány kiemelt célja, hogy tovább erősítse a magyar filmipart, alapozva az elmúlt évek eredményeire. Ennek érdekében javaslatot tesz a Nemzeti Filmintézet létrehozására. Az intézet egységes rendszert biztosít a mozis és televíziós forgalmazásra szánt alkotások támogatására, biztosítva annak átláthatóságát. Ennek eredményeként még több sikeres, minőségi magyar alkotás készülhet a jövőben.
A Nemzeti Filmintézet 2020. január 1-jével jönne létre, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit ...

Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/2.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormány kiemelt célja, hogy tovább erősítse a magyar filmipart, alapozva az elmúlt évek eredményeire. Ennek érdekében javaslatot tesz a Nemzeti Filmintézet létrehozására. Az intézet egységes rendszert biztosít a mozis és televíziós forgalmazásra szánt alkotások támogatására, biztosítva annak átláthatóságát. Ennek eredményeként még több sikeres, minőségi magyar alkotás készülhet a jövőben.
A Nemzeti Filmintézet 2020. január 1-jével jönne létre, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. alapjaira épülve. Az új intézet a Televíziós Film Mecenatúra és a Televíziós Filmkollégium által ellátott támogatási feladatok jogutódja lesz. A Nemzeti Filmintézet az elkészült tartalmakat a lehető legszélesebb közönséghez juttathatja majd el, egységes terjesztési elvek alapján. Ezzel még több néző és nagyobb bevétel érhető el a korábbi időszakhoz képest. A fentieken túl kiemelt cél, hogy a fiatal generációk több platformon is elérjék a tartalmakat.
Az új intézményi rendszer célja a fentieken túl, hogy kiszámítható, folyamatos munkalehetőséget biztosítson a filmipar szereplőinek. Fontos szempont emellett, hogy a Nemzeti Filmintézet egységes szakmai kontrollt biztosít mind a tartalom, mind a forgalmazás terén. Az új intézmény kiküszöböli a párhuzamosságokat, így azonos költségvetési forrással hatékonyabb működést lehet elérni.
A Nemzeti Filmintézet létrehozásával a magyar film érdekképviselete és nemzetközi versenyképessége is erősödhet. Azt szeretnénk elérni, hogy a filmipar a nemzeti identitásunk egyik kiemelt forrása legyen.
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényen vezeti át a szükséges névmódosítást.
A 2. §-hoz
A Javaslat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben (a továbbiakban: Mktv.) bevezeti a jogutód intézményt, az NFI rövidítéssel.
A 3. §-hoz
A Javaslat szerint az NFI vezetője a korábbi vezérigazgató helyett az igazgatóság lesz. A támogatásokról határozó Döntőbizottságokat az igazgatóság bízza meg.
A 4. §-hoz
A Javaslat értelmében a NFI feladatainak finanszírozása új elvek mentén valósulna meg. Bővítésre kerül továbbá az NFI által ellátott feladatok köre a filmterjesztési tevékenység folytatásra való feljogosító szabállyal, amely a magyar mozgóképkultúra népszerűsítését segíti elő.
Az 5. §-hoz
A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. jelenleg már rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel a nemzeti filmvagyon vonatkozásában, ezért célszerű, ha a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy az NFI által a Magyar Állam javára megszerzésre kerülő vagyonelemek a törvény erejénél fogva a meglévő vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek.
A 6. §-hoz
A Javaslat szerint annak érdekében, hogy minden állami és helyi önkormányzati forrásból nyújtott támogatás odaítélése átlátható legyen, az egyéb támogatókkal az NFI megállapodást köt a támogatások felhasználásának szakmai elbírálása és ellenőrzése érdekében.
A 7. §-hoz
A Nemzeti Filmiroda működése nem kötődik szorosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) tevékenységéhez, az általa ellátott hatósági feladatok más szervezetben is elláthatók lennének. A módosítás nyomán a Nemzeti Filmiroda egy Kormány által rendeletben kijelölésre kerülő miniszter vezetése alatt álló minisztérium önálló szervezeti egységeként működik tovább, hatósági ügyek tekintetében nem utasítható és hatósági tevékenysége során minden más szervtől független.
A 8. §-hoz
A Nemzeti Filmiroda feladatainak átvételével összefüggő technikai módosítás.
A 9. §-hoz
A Javaslat kiegészül a Televíziós Film Mecenatúra Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságtól történő jogutódlásának deklarálásával.
A 10. §-hoz
A mozgóképszakmai hatóságnak a Kormány rendeletében való kijelölése felhatalmazását tartalmazó szabály.
A 11. §-hoz
A szükséges névmódosítás, valamint a Nemzeti Filmiroda feladatainak átadásával összefüggő technikai, szövegcserés módosítások átvezetése.
A 12. §-hoz
A szükséges szövegcserés módosítások átvezetése az Mktv. sarkalatosnak minősülő 19. §-ában.
A 13. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések.
A 14. §-hoz
A módosítás hatályon kívül helyezi az Mktv. III. fejezete vonatkozásában a sarkalatosságot kimondó rendelkezést. Az Mktv. III. fejezete az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján minősül sarkalatosnak, mely kimondja, hogy a sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Tekintettel arra, hogy az Mktv. III. fejezetében meghatározott, mindezidáig az NMHH szervezetében ellátott feladatok (a Nemzeti Filmiroda feladatai) a jövőben már nem az NMHH szervezetében kerülnek ellátásra, továbbá a módosításra kerülő rendelkezések nem érintik a sajtószabadságot és a médiaszolgáltatásokat, az Mktv. III. fejezete a módosításra tekintettel már nem fog olyan rendelkezést tartalmazni, amely vonatkozna a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre. Erre tekintettel az Mktv. III. fejezete sarkalatosságát kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.
A 15. §-hoz
A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvényben szükséges elnevezés módosítása.
A 16. §-hoz
Jogszabályi koherenciát szolgáló rendelkezés, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényre való utalással.
A 17. §-hoz
A Televíziós Film Mecenatúra és Televíziós Filmkollégium megszűnésével egy időben szükséges annak lehetőséget megteremteni, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020. január 31-éig a Televíziós Film Mecenatúra 2019. évi költségvetési támogatása fel nem használt részét a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére átadja, mint a feladat jogutódjának, amely átveszi valamennyi szerződéses jogviszonyát és foglalkoztatottját ezzel egyidejűleg.
A 18-19. §-hoz
A § összefügg a 9. §-szal, az Mttv.-vel történő koherencia megteremtése annak érdekében, hogy a Film Mecenatúra jogutódja az NFI lesz.
Az Mttv. Hatodik Részének VIII. Fejezete 2019. január 1-től része a jogszabálynak, szükségességét az indokolta, hogy a Televíziós Film Mecenatúra és a Televíziós Filmkollégium által nyújtott támogatások a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.36579. számú határozattal meghosszabbított N 202/2008. számú és az azt módosító SA.38425. számú és SA.50768. számú európai bizottsági határozat hatálya alá tartoznak. Tekintettel arra, hogy az NFI létrejöttével egycsatornás támogatási rendszer valósul meg, az Mttv. már nem fogja tartalmazni a televíziós filmalkotások támogatását, ezáltal a Hatodik Rész VIII. fejezete is okafogyottá válik. A Televíziós Film Mecenatúra és a Televíziós Filmkollégium jogutódja az NFI lesz, melynek működését az Mktv. szabályozza, ezen jogszabály pedig megfelelő rendelkezéseket tartalmaz az Európai Unió jogának állami támogatásokra vonatkozó szabályaival való összhang megteremtésével kapcsolatban.
A 20. §-hoz
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben a névváltozás pontosítása.
A 21. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 22. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.