T/8604. számú törvényjavaslat indokolással - a repülőjegyadóról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetben és annak elemeiben a légiközlekedés során, illetve azzal összefüggésben okozott veszélyeztetés, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse a fenntarthatósági szempontok és az Alaptörvény P. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezet...

T/8604. számú törvényjavaslat indokolással - a repülőjegyadóról
2019. évi ... törvény a repülőjegyadóról
Az Országgyűlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetben és annak elemeiben a légiközlekedés során, illetve azzal összefüggésben okozott veszélyeztetés, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse a fenntarthatósági szempontok és az Alaptörvény P. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését, az alábbi törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya
1. §
(1) E törvény céljának elérése érdekében repülőjegyadót kell fizetni.
(2) E törvény hatálya a repülőjegyadóval terhelt szolgáltatásra és e szolgáltatásokkal kapcsolatos kapcsolatos tevékenységre terjed ki.
2. Értelmező rendelkezés
2. §
E törvény alkalmazásában:
a) belföld: Magyarország területe,
b) légijármű: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 71. § 5. pontjában meghatározott fogalom,
c) légifuvarozó: az Lt. 71. § 24. pontjában meghatározott fogalom,
d) repülőtér: az Lt. 71. § 19. pontja szerinti fogalom.
Adókötelezettség
3. §
Adóköteles a 2000 kilogrammot meghaladó legnagyobb felszállási súlyú légijárművel belföldi repülőtérről mint kiinduló állomásról végzett személyszállítási szolgáltatás nyújtása (a továbbiakban: adóköteles szolgáltatás).
Az adó alanya
4. §
Az adó alanya az adóköteles szolgáltatást nyújtó légifuvarozó.
Az adó mértéke
5. §
Az adó mértéke az adóköteles szolgáltatást igénybe vevő minden utas után az az utazás hossza és az igénybe vett szolgáltatási szint alapján 1. melléklet szerinti táblázat alapján meghatározott tételes adómérték.
Az adó megállapítása, nyilvántartás-vezetési kötelezettség
6. §
Az adó alanya az adót önadózással állapítja meg.
7. §
Az adóalanynak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a repülőjegyadó mértékének számítása egyértelműen megállapítható.
Eljárási rendelkezések
8. §
(1) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.
(2) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz.
(3) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti.
9. §
Ez a törvény 2020. július 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2019. évi.....törvényhez
A repülőjegy-adó mértéke utazási távolság és kényelmi osztályok szerint
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat különadó kivetését javasolja a Magyarországon felszálló légiutasok repülőjegyére, amelynek mértéke az utazás hosszától és - a brit air passanger duty mintájára - az igénybe vett kényelmi szolgáltatások szintjétől függ. A légi közlekedés az egyik legsúlyosabban környezetszennyező közlekedési mód, ugyanakkor óriási rejtett és nyílt támogatásban részesül. Emellett a légi közlekedést a jellemzően még ma, a diszkont légitársaságok terjedésével is a tehetősebb rétegek veszik igénybe, tehát a szociális indokok is az iparág támogatásának legalább részleges kompenzálását támasztják alá. Ennek a javaslat szerinti módja egy tételes, az egyes utazások után fizetendő különadó kivetése a légifuvarozók által nyújtott személyszállítási szolgáltatásra, azaz lényegében az értékesített repülőjegyekre.
Hasonló adót az Európai Unió számos tagországában is alkalmaznak sikerrel hosszabb ideje: a már említett Nagy-Britannia mellett létezik az adott országból induló járatokon értékesített jegyek után megfizetendő adó Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Németországban is. Ez a törvényjavaslat elsősorban az Ausztriában 2011 óta megfizetendő repülési járulék (Flugabgabe) szabályozásából merít a köztehernek a rövid-, közép-, illetve hosszútávú járatokra megállapított mértékében és a bevallás módjában is az osztrák mintát követve. Így a javaslat szerinti adómérték módot adhat a jövőben az adószint fokozatos korrigálására: optimálisnak hosszabb távon a javasolt szintet mintegy kétszeresen meghaladó brit és német adómértékekhez való erősebb közelítést tartjuk. Már a javasolt adószint is 10 milliárd forintot bőven meghaladó éves bevételt jelenthet a jelenlegi utasforgalmi adatok alapján, aminek a döntő többségét nem magyar állampolgárok, hanem a hazai repülőterekről induló járatokat igénybe vevő külföldiek után kellene megfizetnie a légitársaságoknak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2. §
A javaslat az adónem kivetésének célját a preambulumban megjelölt értékekhez, az alkalmazott fogalmakat pedig a légiközlekedés törvényi szabályozásához köti.
3-5. §
A javaslat a légifuvarozókat kötelezi az adó megfizetésére, az adókötelezettséget a bármely belföldi repülőtérről végzett légi személyszállítási szolgáltatás nyújtásához kötve. Értelemszerűen nem adóköteles tehát a nem szolgáltatásnyújtásként végzett légi személyszállítás - például a hajózó személyzet szállítása vagy az állami légiközlekedési tevékenység -, míg kifejezetten kiveszi a javaslat az adó alól a 2000 kilogrammot meg nem haladó maximális felszálló tömegű légi járműveket. Az adó tételes mértéke az utazás hosszától és az utas által igénybe vett kényelmi osztálytól függ a törvény mellékletében meghatározott módon.
6-8. §
A javaslat az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóságra telepíti, a bevallást pedig az általános forgalmi adó bevallásához igazítja.
9. §
Hatálybeléptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.