adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2019. évi XCIX. törvényhez - Indokolások Tára 2019/61.
Végső előterjesztői indokolás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2019. évi XCIX. törvényhez - Indokolások Tára 2019/61.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2019. évi XCIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.
Az illetékrendszer, azon belül is a visszterhes vagyonátruházási illetékszabályozás az ingatlanok belterületbe vonása és értékesítése miatti in...
Végső előterjesztői indokolás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2019. évi XCIX. törvényhez - Indokolások Tára 2019/61.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.Az illetékrendszer, azon belül is a visszterhes vagyonátruházási illetékszabályozás az ingatlanok belterületbe vonása és értékesítése miatti ingatlanügyletek fokozottabb teherviselése érdekében egy új elemmel, a belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő fizetési kötelezettséggel egészülne ki.
Egy ingatlan forgalmi értéke a belterületbe vonás után jelentősen megnő. Ezen tranzakciók mögött az a kizárólagos cél is állhat, hogy a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd pedig jelentős haszonnal továbbértékesítsék.
A törvénymódosítás célja, hogy visszaszorítsa az ilyen spekulációs visszaéléseket, amelyek a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával kívánnak jelentős vagyonszerzést realizálni. Az illeték kirovása ezen spekulációs módszer visszaszorítását és a visszaélések megfékezését célozza meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Javaslat - az általános indokolásban említett jogpolitikai cél teljesülése érdekében - meghatározza a visszterhes vagyonátruházási illeték új adóköteles tényállását. E szerint illeték-kötelezettség terheli az értelmező rendelkezések között meghatározott belterületbe vont ingatlan vagy belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházását.Az értelmező rendelkezés szerint a belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Szintén ide tartozik az adóelkerülés kizárása érdekében, ha az ellenérték fejében átruházott ingatlant nem az eladó, hanem a számára ajándékba adó, vagy kedvezményezett ügylet esetén a jogelőd, kapcsolt vállalkozások közti ügylet esetén a kapcsolt vállalkozás tulajdonosi, vagyoni értékű jogának jogosultsági időszaka alatt minősítettek át. A Javaslat azt is kizárja, hogy több illetékmentes ügylet végrehajtásával lehessen az illetékkötelezettséget megkerülni. Nem tekinthető ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó az ingatlan - megszerzését követő 6. évben vagy azt követően értékesít.
Az öröklés útján szerzett vagyontárgyak esetében kizárható a spekulációs célú adás-vétel, ezért a javaslat szerint nem minősülne belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az átruházó örökléssel szerzett.
A szabályozás csak azon esetekre vonatkozik, amikor a belterületbe vonás 2020. február 1-jét követően történt.
Mindezzel szoros összefüggésben a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság az a gazdálkodó szervezet, amely tulajdonosa olyan ingatlannak, amely megfelel a belterületbe vont ingatlan fogalmának.
2. §
A javaslat e §-ban határozza meg az új illeték-köteles tényállás esetén az illeték alapját és az illeték mértékét. Előbbi nem más, mint a visszteher mellett átruházott ingatlan forgalmi értéke és ezen ingatlan megszerzése időpontjában fennálló forgalmi érték különbözete (lényegileg a realizált haszon). Ha az ügylet tárgya belterületbe vont ingatlan tulajdonjogával rendelkező gazdálkodó szervezet vagyoni betétje, akkor az illeték alapjának kiszámítása során a forgalmi érték-különbözetet a vagyoni illetőség arányának megfelelően kell korrigálni (csökkenteni).Az illeték mértéke a Javaslat szerint az illeték alapjának 90%-a.
3. §
A Javaslat - a teherviselés érdekében - rendelkezik arról, hogy a belterületbe vont ingatlan vagy ilyen ingatlannal rendelkező társaság átruházása esetén - főszabály szerint illetékelőny nem vehető igénybe. Alkalmazni lehet ugyanakkor az un. kedvezményezett ügyletek (kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, kedvezményezett eszközátruházás) és a kapcsolt vállalkozások közti ügyletek mentességét.4. §
A Javaslat arról rendelkezik, hogy a belterületbe vont ingatlan vagy ilyen ingatlannal rendelkező társaság átruházása esetén - eltérően a visszterhes vagyonátruházási illeték más tényállásához - az illetéket nem az ingatlant, vagyoni betétet megszerzőnek, hanem az átruházó félnek kell megfizetni (ő az illeték alanya). Ennek hátterében az áll, hogy az átruházásból eredő hasznot az ingatlant átruházó és nem az ingatlan szerző fél realizálja.5. §
A Javaslat szerint a belterületbe vont ingatlanok, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betéteinek értékesítőit bejelentési kötelezettség terhelné.A Javaslat értelmében az eladónak kellene nyilatkoznia arról, hogy az ingatlanra, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betéteire vonatkozóan fennálló tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának, illetve az őt megajándékozó személy tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának fennállása alatt, de legkésőbb az értékesítést megelőző 10 éven belül az ingatlant külterületből belterületbe sorolták.
A Javaslat nem érinti az illeték-megállapítás módját, azaz az illetékfizetési kötelezettséget az állami adóhatóság fizetési meghagyás keretében állapítaná meg az átruházó fél terhére.
6. §
Lásd az 1. §-hoz fűzött indokolást.7. §
A Javaslat - a jogbiztonság Alaptörvényi követelményére - figyelemmel, csak azokat az ügyleteket vonná a magasabb összegű fizetési kötelezettség alá, amelyeknél az ingatlan belterületbe vonása az új fizetési kötelezettség hatálybalépését követően történt meg.8. §
A Javaslat szerint az új illetékköteles tényállás hatálybalépése napja 2020. február 1., figyelemmel arra, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében legalább 30 napnak el kell telnie a fizetési kötelezettséget bővítő rendelkezés kihirdetése és hatálybalépése között.