T/8029. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2019. évi CV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A honvédelmi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes munkahely, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok, valamint azon gazdasági társasá...

T/8029. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról
2019. évi.....törvény egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
1. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A honvédelmi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes munkahely, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok, valamint azon gazdasági társaságok közegészségügyi felügyeletét, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, - az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve - a katonai egészségügyi államigazgatási szerv gyakorolja."
2. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"14/E. §
A honvédelmi szervezetek, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a közegészségügyijárványügyi hatósági feladatok ellátására kormányrendeletben kijelölt szerv, továbbá a rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatok ellátására kormányrendeletben kijelölt szerv e törvény szerinti eljárásaiban
a) a hivatalbóli eljárás megindításáról az ügyfelet nem kell értesíteni,
b) nincs helye sommás eljárásnak,
c) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,
d) az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti."
3. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a honvédelmi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes munkahely, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok, valamint azon gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a feladatukkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi feladatok ellátásának, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét."
2. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
4. §
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A. §
Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § m) pontjában és 30. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakra tekintettel, a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére adatot szolgáltat azon személyek természetes személyazonosító adatairól, akiknek magyar állampolgársága lemondás vagy visszavonás révén megszűnt, illetve akik magyar állampolgárságát visszaállították."
3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
5. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, ideiglenes építési munkahelyen, azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál szolgálati viszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban kifejtett munkatevékenységre, a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére - e törvény figyelembevételével, kivételesen indokolt esetben - eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan."
6. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki)
"e) a honvédelmi szervezetekre, honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézményre, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyre, ideiglenes építési munkahelyre, azon gazdasági társaságokra, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságokra, továbbá a rendvédelmi szervekre, az Országgyűlési Őrségre és az önkormányzati tűzoltóságra."
7. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"a) a munkavédelmi hatóságot vagy hatóságokat, továbbá a honvédelmi szervezetek, honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, ideiglenes munkahely, azon gazdasági társaságok tekintetében, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok, továbbá a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, valamint az önkormányzati tűzoltóság tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szerveket kijelölje, valamint azok sajátos feladatait és a hatósági eljárás eltérő szabályait rendeletben határozza meg;"
8. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)
"c) rendeletben határozza meg a honvédelmi szervezeteknél, honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, ideiglenes munkahelyen, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál a munkavégzésre irányuló jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, a közszolgálati jogviszony, valamint a szolgálati viszony keretében kifejtett munkatevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, az eljárási szabályokat, a tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a hatósági ellenőrzési irányelv kiadása és a hatósági tevékenység tapasztalatairól való beszámolás rendjét, a munkavédelmi érdekképviseletre, érdekegyeztetésre, valamint a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat."
9. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
a) 70. § (5) bekezdésében a "honvédségi szervezetek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetek és a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény" szöveg,
b) 87. § 9. pontjában
ba) az "a közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe az "a közalkalmazotti jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban," szöveg,
bb) az "a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál történő munkavégzés, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi szerveknél," szövegrész helyébe az "a honvédelmi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, ideiglenes építési munkahelyen, azon gazdasági társaságoknál történő munkavégzés, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál végzett munka, a rendvédelmi szerveknél," szöveg
lép.
4. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása
10. §
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egységes iratkezelési szabályzatot ad ki:)
"a) a szakmai irányítást ellátó miniszter vagy a központi államigazgatási szerv vezetője a területi államigazgatási szervek, a honvédelmi szervezetek és a rendvédelmi szervek - kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatok - részére a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, a Magyar Nemzeti Levéltárral és az illetékes szaklevéltárral egyetértésben,"
5. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
11. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a) 3. § (1) bekezdésében a "2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben" szövegrész helyébe a "polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) szöveg,
b) 65/A. § (3a) bekezdésében az "ügyeleti" szövegrész helyébe a "készenléti" szöveg
lép.
6. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
12. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 6. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)
"a) felfedi a Magyarország ellen irányuló támadó, befolyásoló szándékra utaló törekvéseket, valamint feladatrendszeréhez illeszkedően külföldön érvényesíti Magyarország érdekeit;"
(2) Az Nbtv. 6. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)
"f) biztosítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága védelmi, hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat, valamint működteti Magyarország katonai egységes felderítő rendszerét;"
(3) Az Nbtv. 6. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)
"g) információkat gyűjt a honvédelmi érdeket veszélyeztető kiber tevékenységekről és szervezetekről, jogszabály keretei között ellátja a honvédelmi ágazat elektronikus információbiztonsági feladatait, biztosítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Magyar Honvédség Parancsnoksága információvédelmi tervező munkájához szükséges információkat, továbbá kibertér műveleti képességeivel ellátja a honvédelmi érdekek nemzetbiztonsági jellegű védelmét és a Magyar Honvédség kibervédelmének és műveleteinek támogatását;"
(4) Az Nbtv. 6. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)
"t) ellátja az a)-r) pont szerinti feladatokat a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságoknál."
13. §
(1) Az Nbtv. 74. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"d) katonai egységes felderítő rendszer: az ország fegyveres védelmének és a szövetségi szintű védelem tervezéséhez és felülvizsgálatához, valamint a Magyar Honvédség műveleteinek tervezéséhez, irányításához és vezetéséhez szükséges döntések meghozatalának felderítő támogatását biztosító rendszer;"
(2) Az Nbtv. 74. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"r) honvédelmi szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pont szerinti szervezetek."
14. §
Az Nbtv. 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságokat, amelyeknél a 6. § a)-r) pont szerinti feladatokat a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat látja el."
15. §
Az Nbtv.
a) 6. § h) pontjában a "honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezeteknél" szöveg,
b) 6. § i) pontjában a "honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetek" szöveg,
c) 6. § n) pontjában a "honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetek" szöveg,
d) 6. § o) pontjában a "honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezeteknél" szöveg,
e) 28. § (2) bekezdésében az "állami szervek" szövegrész helyébe az "állami szervek, önkormányzatok" szöveg,
f) 40. § (2) bekezdésében az "állami szervek," szövegrész helyébe az "állami szervek, az önkormányzatok" szöveg,
g) 40. § (4) bekezdésében az "állami szerv" szövegrész helyébe az "állami szerv, önkormányzat" szöveg,
h) 54. § (1) bekezdés f) pontjában a "fedőokmányt" szövegrész helyébe a "fedőokmányt, fedőokiratot, fedőadatot" szöveg,
i) 54. § (1a) bekezdésében a "helyezhetnek el" szövegrész helyébe a "helyezhetnek, vagy az arra jogosult állami szervvel az e törvényben meghatározott együttműködés keretében helyeztethetnek el. Amennyiben az adatok elhelyezését a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése alapján más állami szerv hajtja végre, az elhelyezés jogszerűségéért a megkereső nemzetbiztonsági szerv a felelős." szöveg,
j) 54. § (2) bekezdésében az "okmánya fedőokmányként" szövegrész helyébe az "okmánya fedőokmányként, fedőadatként, fedőokiratként" szöveg,
k) 74. § b) pontjában a "központi államigazgatási szervek" szövegrész helyébe a "kormányzati igazgatási szervek" szöveg
lép.
7. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
16. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 24. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A TAJ szám továbbítására jogosultak:)
"l) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szervei a törvényben meghatározott hadkiegészítési és érdekvédelmi feladataik ellátásához;"
17. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)
"f) a katonai igazgatás szervei és a Magyar Honvédség központi irattárazási feladatait ellátó honvédelmi szervezet kijelölt szerve, továbbá a katonai szolgálat teljesítésének időtartama alatt a tényleges állomány vonatkozásában az állományilletékes honvédelmi szervezet a törvény szerinti hadköteles nyilvántartás vezetéséhez, az önkéntes tartalékos és kiképzett tartalékos állomány katonai szolgálata tervezése érdekében, a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatban, nemzetközi megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítéséhez, valamint a honvédelmi ágazatban használt okmányok kezelésével kapcsolatban;"
18. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)
"a) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a hadköteles korba lépő polgárok, a magyar állampolgárságot megszerző, magyarországi lakóhellyel rendelkező polgárok, valamint a külföldről hazatérő magyar állampolgárok első alkalommal történő nyilvántartásba vételéhez a polgár természetes személyazonosító adatairól, lakóhelyéről, tartózkodási helyéről, családi állapotáról, személyi azonosítójáról, valamint a hadköteles nyilvántartásban lévő polgár családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, személyi azonosítójának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról vagy külföldön történő letelepedésről;"
19. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek - az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság, az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, az (1) bekezdés d) pontja szerinti TAJ nyilvántartást vezető kincstár, az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv, az (1) bekezdés j) pontja szerinti oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, a (2) bekezdés a) pontja szerinti Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv kivételével - az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell."
8. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
20. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Különös hatáskörű munkaügyi hatóság:)
"b) a honvédelmi munkaügyi hatóság a honvédelmi szervezetnél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél, ideiglenes építési munkahelynél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál;"
21. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a honvédelmi szervezetnél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél és ideiglenes építési munkahelynél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket, továbbá a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál (a továbbiakban együtt: honvédelmi foglalkoztatók), továbbá arra, hogy a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait rendeletben határozza meg."
9. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
22. §
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes munkahelyen, azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál - e törvény keretei között honvédelmi érdekből - eltérő követelményeket állapíthat meg."
23. §
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a honvédelmi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes munkahelyen, azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál az e törvényben meghatározottaktól eltérő követelményeket."
24. §
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
a) 26. § (2) bekezdésében a "honvédségi" szövegrészek helyébe a "honvédelmi" szöveg,
b) 67. § z) pontjában a "honvédségi" szövegrészek helyébe a "honvédelmi" szöveg
lép.
10. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
25. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 40/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A kincstár központi szerve a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § t) pontjában és 30. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából."
11. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
26. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fegyveres biztonsági őrség létrehozására)
"a) a honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezetek létesítményei, a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság létesítményei, továbbá az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok létesítményei (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Magyar Honvédség létesítményei)"
(vonatkozásában jogosult.)
27. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. § (1a) bekezdésében a "KNBSZ" szövegrész helyébe a "Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat" szöveg lép.
12. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása
28. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A nyilvántartást vezető szerv a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § u) pontjában és 30. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából."
13. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
29. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a 49/C. §-t követően a következő 49/D. §-sal egészül ki:
"49/D. §
Az egységes szociális nyilvántartást vezető szerv a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § p) pontjában és 30. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából."
14. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
30. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A tulajdonosi jogokat)
"c) a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM Arzenál Elektromechanikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett a miniszter"
(gyakorolja.)
15. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
31. §
(1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelezettség feltételei fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a következő adatokat jogosult átvenni:
a) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában e), f), h), i), j pontjában, a 11. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatok,
b) a 16. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok,
c) a 23. § c), f), g) és h) pontjában meghatározott adatok."
(2) A Bnytv. 68. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az (5) bekezdés alapján történő adatátvétel során megkapott adatokat a behívhatóságot befolyásoló katonai igazgatási döntés meghozataláig kezeli, ezt követően az adatok törlésre kerülnek."
16. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
32. §
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. §
Rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzététel feltételeinek biztosítása a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) feladata. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni."
17. A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény módosítása
33. §
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 12. §-a.
18. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
34. §
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az alapvető jogok biztosának vagy a felhatalmazása alapján a vizsgálatot végző munkatársának a helyszíni ellenőrzés során a honvédelmi szervezet, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó szervei, valamint bűnügyi főigazgatósága és annak a NAV nyomozó hatósági feladatokat ellátó területi szervei működésére szolgáló területekre történő belépésének, tartózkodásnak és kilépésének rendjét a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter határozza meg."
19. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
35. §
(1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 5. § (4) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)
"h) aki honvédelmi szervezet, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományú tagja, vagy aki a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője,
i) akinek közös háztartásban élő házastársa, élettársa katonai szolgálatot teljesít,"
(2) A Hvt. 5. § (4) bekezdése a következő m)-p) ponttal egészül ki:
(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)
"m) aki honvédelmi alkalmazott és a katonai szolgálat teljesítését törvény alapján önként vállalta,
n) aki szolgálathalasztásban részesült, vagy a szolgálatát félbeszakították, a szolgálathalasztás idejének, illetve a félbeszakítás időtartamának lejártáig,
o) aki fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak végleges elbírálásáig,
p) aki gondnokolt személy gondnokául ki lett jelölve."
36. §
A Hvt. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. §
A behívás előkészítése és tervezése során honvédelmi érdekből a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai szolgálatra történő behívhatóság megállapításához szükséges mértékig kezeli a bűnügyi nyilvántartó szerv által rendelkezésére bocsátott, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényben meghatározott személyes adatokat."
37. §
A Hvt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség tényleges állományú tagjaira, honvédelmi szervezet honvédelmi alkalmazottjaira, közalkalmazottjaira, munkavállalóira, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselőire, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alatt álló köznevelési intézmény közalkalmazottjaira, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira és munkavállalóira, rendvédelmi igazgatási alkalmazottaira, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaira, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjaira, köztisztviselőire és munkavállalóira."
38. §
(1) A Hvt. 18. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédelmi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vesznek)
"c) a települési önkormányzatok és az irányításuk alatt álló szervek,"
(2) A Hvt. 18. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédelmi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vesznek)
"g) a műsorszolgáltatók, a nemzeti hírügynökség, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,"
39. §
(1) A Hvt. 21. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljából)
"l) meghatározza a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség és védelem feladatait,"
(2) A Hvt. 21. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A Kormány Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljából)
"o) meghatározza a katonai kibertér műveleti erők védelmi, támadás-megelőzési és nemzetközi műveletekkel és felkészüléssel összefüggő feladatait, valamint - e törvény rendelkezései szerint -az ezekkel összefüggő kivételes döntéshozatal kereteit."
40. §
A Hvt. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A honvédelemért felelős miniszter - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett - összehangolja az e törvény szerinti polgári felkészültséggel kapcsolatos feladatok végrehajtását, a honvédelemben résztvevő szervek honvédelmi feladatokra történő felkészítését és felügyeli tevékenységüket."
41. §
A Hvt. 22/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kormányrendeletben kijelölt gazdasági társaságot kormányrendeletben foglaltak szerint, az ott meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében a honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére ellátási kötelezettség terheli."
42. §
A Hvt. 23. § (2) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:
[A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében
a honvédelemért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a]
"bd) a hibrid fenyegetések elhárítása érdekében"
(meghatározott feladatokat,)
43. §
A Hvt. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A honvédelmi feladatok végrehajtására
a) a miniszter a vezetése alatt álló minisztériumban,
b) a honvédelemért felelős miniszter javaslatára, a tulajdonosi joggyakorló a Magyar Állam többségi befolyása mellett működő gazdasági társaságban
honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet jelöl ki, és ott biztosítja az ágazat honvédelmi feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket."
44. §
(1) A Hvt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott. A megyei védelmi bizottság általános elnökhelyettese a fővárosi, megyei kormányhivatal főigazgatója. A megyei védelmi bizottság szakmai elnökhelyettesei a honvédelmi feladatok tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője. A megyei védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül
a) a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester vagy az általa kijelölt főpolgármester-helyettes,
b) a megyei jogú város polgármestere,
c) a katonai igazgatás területi szervének vezetője,
d) a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő rendvédelmi szerv illetékes vezetője,
e) az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,
f) az árvízi védekezésért felelős szervezet vezetője."
(2) A Hvt. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A megyei védelmi bizottság működési költségeinek fedezetét a fővárosi, megyei kormányhivatal részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani."
45. §
(1) A Hvt. 26. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A megyei védelmi bizottság a honvédelmi igazgatási jogkörében)
"a) irányítja a helyi védelmi bizottságokat és azokon keresztül a polgármesterek honvédelmi tevékenységét,
b) összehangolja a hibrid fenyegetések elleni védelem, valamint a polgári felkészültség területi feladatait,"
(2) A Hvt. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A megyei védelmi bizottság elnöke a honvédelmi igazgatási feladatait a fővárosi, megyei kormányhivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a fővárosi, megyei kormányhivatal valamennyi kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető."
46. §
A Hvt. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője. A helyi védelmi bizottság szakmai elnökhelyettesei a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából vezényelt katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy. A helyi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül:
a) a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő rendvédelmi szerv illetékes vezetője,
b) a fővárosi, megyei kormányhivatal képviselője,
c) különleges jogrend bevezetése esetén a katonai igazgatási szerv képviselője,
d) az árvízi védekezésért felelős szervezetnek a bizottság illetékességi területe szerinti vezetője;
e) a helyi védelmi bizottság titkára."
47. §
A Hvt. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A helyi védelmi bizottság elnöke a védelmi igazgatási feladatait a járási hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a járási hivatal kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető."
48. §
A Hvt. 29. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A polgármester a honvédelmi igazgatási jogkörében, illetékességi területén
a) megszervezi a honvédelemben közreműködő szervek tevékenységét,
b) elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését,
c) részt vesz az illetékességi területe honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer működtetésében,
d) irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását,
e) béke, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, valamint honvédelmi veszélyhelyzet idején irányítja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátását, és az azokra történő felkészülést,
f) irányítja a gazdaságfelkészítéssel és gazdaságmozgósítással kapcsolatos feladatokat,
g) honvédelmi referenst jelöl ki.
(3) A polgármester az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a helyi védelmi bizottság rendelkezései szerint együttműködik más települések és fővárosi kerületek polgármestereivel.
(4) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok érdekében, a szükséges mértékben a polgármesteri hivatallal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló minden személy rendkívüli munkavégzésre kötelezhető."
49. §
A Hvt. Első Része a következő III/C. Fejezettel egészül ki:
"III/C. Fejezet
A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI CÉLÚ FELKÉSZÍTÉSE ÉS A GAZDASÁGMOZGÓSÍTÁS
22/M. A nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése
34/T. §
(1) A nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése magában foglalja: a) a tervezési folyamat részeként
aa) a védelemgazdasági alapterv,
ab) a védelemgazdasági tervek,
ac) a lakosságellátási tervek
elkészítését,
b) a védelmi célú tartalékolás rendszerének működtetését,
c) a gazdaság mozgósítását.
(2) A védelemgazdasági alaptervet a védelemgazdaság központi tervező szerve állítja össze a honvédelemben közreműködő szervek közreműködésével és adatszolgáltatása alapján. A védelemgazdasági alaptervet a Kormány által meghatározott követelmények alapján, a 34/N. § figyelembevételével, jogszabályban meghatározott tervezési útmutató szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni. A védelemgazdasági alaptervet a védelemgazdaság központi tervező szervének vezetője hagyja jóvá, aki évente köteles a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítéséről beszámolni a Kormánynak.
(3) A honvédelemben közreműködő szervek a védelemgazdasági alaptervének figyelembe vételével védelemgazdasági tervet készítenek. A védelemgazdasági tervet a honvédelemben közreműködő szerv vezetője hagyja jóvá.
(4) A megyei védelmi bizottságok illetékességi területükre vonatkozóan lakosságellátási tervet készítenek. A lakosságellátási tervet a bizottság elnöke hagyja jóvá.
34/U. §
(1) Az ország védelmi célú tartalékát
a) ipari alapanyagok, késztermékek, eszközök, különösen a haditechnikai, hadfelszerelési és közlekedési eszközök,
b) hírközlési és informatikai eszközök,
c) mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek,
d) egészségügyi és gyógyszeripari termékek, gyógyászati eszközök,
e) villamos áram termelő kapacitás, földgáz, üzem-, hajtó-, kenőanyag készletek,
f) vízügyi és árvízvédelmi termékek, valamint
g) pénzeszközök
alkotják.
(2) A védelmi célú tartalékolás rendszerét, az alkalmazandó eljárásokat, a tartalékolandó készletek részletes körét a Kormány határozza meg és biztosítja az ehhez szükséges költségvetési forrásokat.
34/V. §
(1) A Kormány gazdaság mozgósításáról hozott döntését követően a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a gazdasági és anyagi szolgáltatási feladatait, valamint az adatkezelési feladatait az e törvényben meghatározottak szerint végzi.
(2) A gazdaságmozgósítási feladat teljesítése érdekében a felelős teljesítő szervek (a továbbiakban: megrendelő) által teljesítendő követelményeket a jogszabályban meghatározott követelménytámasztó szerv határozza meg. A megrendelőt a követelménytámasztó szerv vezetője jelöli ki.
(3) A gazdaságmozgósítási feladat teljesítése érdekében
a) a megrendelő a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltatóval gazdaságmozgósítási szerződést köt,
b) a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter a rögzített hadiipari kapacitás fenntartójával - a költségvetési törvényben erre a célra rendelkezésre álló előirányzat terhére - kapacitás-fenntartási szerződést köt.
(4) A rögzített hadiipari kapacitások korszerűsítésére, bővítésére szolgáló fejlesztésekre a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter - kormánydöntés alapján, kapacitás-fejlesztési szerződéssel -támogatást nyújt.
(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatók kijelölésénél, a gazdaságmozgósítási szerződések, a kapacitás-fenntartási szerződések, valamint a védelmi célú állami tartalékok kezelésére vonatkozó szerződések megkötésénél a közbeszerzési eljárást, védelmi beszerzési eljárást nem kell alkalmazni."
50. §
A Hvt. 36. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:)
"d) a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,"
51. §
(1) A Hvt. 36. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el a következő feladatokat:)
"b) katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek működtetésében való közreműködés,"
(2) A Hvt. 36. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el a következő feladatokat:)
"g) a Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit sértő, veszélyeztető, katonai jellegű kibertér műveletek, kibertérre ható cselekmények vagy kibertámadások elleni fellépés, illetve az ezekkel összefüggő szövetségesi, illetve nemzetközi együttműködési keretben megvalósuló feladatok."
52. §
A Hvt. 37. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Honvédség szállítóeszközei, műszaki munkagépei, rendszeresített harc- és légijárművei, valamint fegyverzetének és más technikai eszközparkjának egyes elemei a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, a Magyar Honvédség parancsnoka és a KNBSZ főigazgatója által meghatározottak szerint kerülnek biztosításra a KNBSZ számára)
"d) a Honvédség műveleteihez nyújtott katonai nemzetbiztonsági kibertér műveleti támogatása"
(esetén.)
53. §
A Hvt. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A kiképzett tartalékos állományba a Honvédség állományából kikerült, korábban
a) hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot,
b) hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot vagy
c) honvédelmi szervezetnél katonai alapkiképzést, alapfelkészítést, vagy annak valamely modulját
teljesített férfi tartozik."
54. §
A Hvt. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (3) bekezdésben meghatározottakat a kibertér műveleti feladatokat ellátó szervezetek, valamint egyéni beosztást betöltő katonák esetén oly módon kell alkalmazni, hogy az átadás idejére azok tevékenységét az átvevő parancsnokságra vagy parancsnokra vonatkozó szabályok határozzák meg az átvevő felelőssége mellett."
55. §
A Hvt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Szakutasításban állapíthatók meg a honvédelmi szervezetek szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására - a KNBSZ kivételével - valamennyi honvédelmi szervezetre kiterjedő hatállyal a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, honvédelmi államtitkára, helyettes államtitkárai, kizárólag a honvédségi szervezetekre kiterjedő hatállyal a Magyar Honvédség parancsnoka, a Magyar Honvédség Parancsnokságának szemlélői, csoportfőnökei, főnökei és a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke jogosult."
56. §
A Hvt. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Magyarország honvédelmi érdekeinek védelme és biztosítása, a kapcsolódó szövetségesi kötelezettségek teljesítése, valamint az országvédelem kibertér műveleti erőkkel történő fenntartása és fokozása érdekében a Honvédség és a KNBSZ kibertér műveleti erői közvetlenül együttműködnek egymással. A kibertér műveleti képességek fejlesztését, valamint a kapcsolódó tervezési, biztonsági és szabályozási feladatokat a Honvédség a KNBSZ egyetértésével, a KNBSZ-től kapott információk felhasználásával és a KNBSZ szakmai támogatásával látja el."
57. §
A Hvt. a következő 40/A. alcímmel egészül ki:
"40/A. A katonai kibertér műveletekre vonatkozó különös szabályok
62/A. §
(1) A Honvédség katonai kibertér műveleti erői jogszabályban meghatározottak szerint folyamatosan ellátják
a) a honvédelmi szervezetek, gyakorlatok, műveletek kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmét, az arra történő felkészülést és a kapcsolódó biztonsági feladatokat,
b) az a) pont szerinti feladatokkal összefüggésben a folyamatban lévő, kibertérből érkező támadás megszakításához szükséges intézkedések végrehajtását, vagy annak kezdeményezését, valamint
c) külön döntés szerint a Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit, vagy szövetségesi kötelezettségeit sértő vagy fenyegető rendszerekkel szembeni katonai kibertér műveleti fellépést.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatok szakmai koordinációjáért - a kapcsolódó közjogi döntések keretei között - a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt kibervédelmi ügyeletes parancsnok felel.
(3) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéseket a Honvédség kibertér műveleti erői önállóan hajtják végre, akkor
a) az intézkedések végrehajtását a (2) bekezdés szerinti parancsnok, vagy annak helyettese, szükség esetén elöljáró parancsnok rendelheti el,
b) az alkalmazott intézkedésnek a folyamatban lévő támadással arányosnak kell lennie és törekedni kell arra, hogy az a támadás megszakításán túli eredményre, sérelemre ne vezessen,
c) a szükséges intézkedések végrehajtásáról azonnal tájékoztatni kell a honvédelemért felelős minisztert, a Magyar Honvédség parancsnokát, valamint a KNBSZ kibertér műveleti szakfeladatokra kijelölt szervezeti egységét,
d) a támadás megszakítását követően meg kell vizsgálni a védelem fokozásához szükséges további intézkedések körét, illetve az ország védelmével összefüggő további döntések szükségességét a Magyar Honvédség parancsnokának történő egyidejű jelentéssel.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti értesítés esetén a KNBSZ kibertér műveleti szakfeladatokra kijelölt szervezeti egysége azonnal értesíti Magyarország jogszabályban kijelölt kibervédelmi szervezeteit.
(5) Külföldről érkező jelentős támadás esetén a foganatba vett intézkedésekről és azok okairól - katonadiplomáciai úton, a külpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - értesíteni kell a támadók helye szerinti államot - érintettség esetén a NATO-t, az Európai Uniót, és a két vagy többoldalú megállapodás alapján együttműködő feleket -, vagy kezdeményezni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknál a támadók felelősségre vonásához szükséges eljárásokat.
(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépésre az ott meghatározottak nemzetbiztonsági információkkal megerősített fennállása esetén,
a) szövetségi kötelezettség teljesítésének keretében,
b) nemzetközi művelettel összefüggésben,
c) honvédelmi veszélyhelyzet idején vagy
d) különleges jogrendben
a Kormány erre vonatkozó döntése alapján van lehetőség.
(7) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépés keretében megvalósuló cselekmények, intézkedések tekintetében
a) törekedni kell az okozott sérelemmel, vagy közvetlen fenyegetéssel arányos fellépésre,
b) biztosítani kell az összhangot a kapcsolódó műveleti, nemzetbiztonsági, diplomáciai érdekekkel és törekvésekkel,
c) olyan eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a kibertéren keresztül tudják garantálni a sérelmek jövőbeni megismétlődésének megakadályozását, vagy a közvetlen fenyegetés beteljesülését, és
d) figyelembe kell venni az alkalmazott módszerek és eljárások katonai szükségességét.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott döntéshozatal rendjét a Kormány a 21. § (1) bekezdés o) pontjára figyelemmel, rendeletben határozza meg, különösen az elrendeléshez szükséges jelentések és információk körének, valamint a döntéshozatal folyamatának és jogosultjainak meghatározásával."
58. §
A Hvt. 63. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A honvédelemért felelős miniszter miniszteri rendeletben meghatározottak szerint engedélyezi a miniszteri rendeletben meghatározott, a Honvédséghez köthető megjelölések használatát."
59. §
A Hvt. 64. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A köztársasági elnök szükségállapot idején a 65. § (2) és (3) bekezdésében, a 66. §-ban, a 67. § (2) bekezdésében, a 68-71. §-ban, a 72. § (1)-(4) bekezdésében, a 73-75. §-ban, a 76. § (2) és (5) bekezdésében, a 77. §-ban, a 78. § (2)-(5) bekezdésében és a 79. §-ban meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezetheti be."
60. §
A Hvt. 66. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A járási, valamint a fővárosi kerületi hivatal vezetője, továbbá a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat."
61. §
A Hvt. 68. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az állami információs és kommunikációs rendszerek folyamatos üzemeltetésének biztosítása érdekében elrendelhető a javítókapacitások és alkatrészkészletek igénybevétele, vagy használatuk korlátozása, valamint a javító kapacitásokkal rendelkező társaságok tulajdonosait és munkavállalóit terhelő javítási, üzemeltetési szolgáltatás teljesítése."
62. §
A Hvt. a következő 47/F. alcímmel egészül ki:
"47/F. Kártérítési igényről történő lemondás
79/F. §
A honvédelemért felelős miniszter az általa vezetett minisztériumot vagy a Honvédséget valamely állam fegyveres erejével szemben megillető kártérítési igényéről nemzetközi szerződés, nemzetközi megállapodás vagy viszonossági nyilatkozat alapján, az abban foglalt mértékig lemondhat."
63. §
(1) A Hvt. 80. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)
"6. gazdaságmozgósítás: a nemzetgazdaság erőforrásainak a különleges jogrend, valamint az országvédelmi feladatok hatékony kezelése érdekében, a Kormány irányításával, a védelemgazdasági alaptervben, a védelemgazdasági tervekben és a lakosságellátási tervekben meghatározottak szerint, a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveinek közreműködésével végzett tevékenysége,"
(2) A Hvt. 80. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:
(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)
"16a. honvédelmi referens: a polgármester honvédelmi felkészülési és védekezési szakmai feladataiban közreműködő, e feladat ellátására a polgármester által kijelölt, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott végzettséggel rendelkező személy,"
(3) A Hvt. 80. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:
(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)
"17a. Honvédséghez köthető megjelölések: miniszteri rendeletben megállapított
a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is;
b) ábra, kép;
c) sík- vagy térbeli alakzat,
d) szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
e) hang;
f) mozgást megjelenítő megjelölés;
g) pozíciómegjelölés;
h) multimédia-megjelölés;
i) mintázat; valamint
j) az a)-i) pontban szereplő megjelölés kombinációja,"
(4) A Hvt. 80. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:
"20a. korlátozott elérésű terület: a honvédelmi szervezetek működésére szolgáló olyan helyszín, amelyre a belépés meghatározott feltételek megléte esetén engedélyezhető, mely feltételeknek való megfelelést a belépési jogosultság ellenőrzésére kijelölt személy esetileg vizsgálja; ilyen terület:
a) a minősített adat tárolására, feldolgozására kijelölt biztonsági terület;
b) a védett körlet, amely az ország honvédelme szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró és különlegesnek minősülő haditechnikai eszköz, így különösen fegyver, fegyverrendszer, részegység vagy más technikai eszköz elhelyezésére szolgáló területrész, épületrész, helyiség;
c) a zárt körlet, amely a pénztár, az ügyintézői forgalomtól elhatárolt ügyviteli helyiség, irattár és a híradó-informatikai rendszer üzemelését biztosító helyiség, valamint a fegyverszoba és minden további olyan, funkciója alapján korlátozott belépést indokoló helyiség, amelyet az objektumparancsnok helyi szabályozásban kijelöl;
d) a szelektív zóna, amely a zavartalan feladatellátás biztosítása - így különösen a műveletvezetési, a különleges jogrendhez kapcsolódó védelmi igazgatási, tervezési, a stratégiai szintű döntéselőkészítési feladatok ellátásának biztosítása - céljából a honvédelmi szervezet működésére szolgáló területen belül külön beléptetőponttal elhatárolt olyan terület - helyiség, helyiségcsoport, folyosó, épületrész, épület -, amelyre a belépési jogosultság a zónában elhelyezett személyi állomány részére biztosított, más személyek részére a szelektív zóna felügyeletére kijelölt vezető engedélyezéséhez kötött;
e) az előzetes regisztrációhoz kötött rendezvény, értekezlet helyszínéül szolgáló helyiség;
f) az a)-e) pont szerinti területnek nem minősülő olyan terület, amelyre a belépés ellenőrzött, illetve amelyre történő belépéshez külön engedély szükséges,"
(5) A Hvt. 80. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)
"27. potenciális hadköteles: a békeidőszakban nyilvántartott, kiképzett tartalékos állományba nem tartozó hadköteles,"
64. §
(1) A Hvt. 81. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
"d) a katonai rendészeti tevékenységet, az intézkedések végrehajtásának eljárási szabályait, módját, a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályait, a kényszerítő eszközök alkalmazása kivizsgálásának eljárási szabályait,"
(2) A Hvt. 81. § (2) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
"u) a honvédelmi szervezetek működésére szolgáló, korlátozott elérésű területekre történő beléptetés eljárási szabályait, az engedélyezésre jogosult személyek kijelölésének rendjét,"
(3) A Hvt. 81. § (2) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
"v) a Honvédséghez köthető megjelöléseket és azok használata engedélyezésének szabályait."
65. §
A Hvt.
1. 3. §-ában a "kormányhivataloknál" szövegrész helyébe a "kormányzati főhivataloknál" szöveg,
2. 34/B. §-ában az "a meghagyás," szövegrész helyébe az "a befogadó nemzeti támogatás, a meghagyás" szöveg,
3. 34/C. § b) pontjában a "polgármesterek," szövegrész helyébe a "polgármesterek, honvédelmi referensek" szöveg,
4. 34/E. §-ában a "bizottság részére" szövegrész helyébe a "bizottság elnöke részére" szöveg,
5. 34/F. § (1) bekezdésében a "polgármesterek" szövegrész helyébe a "polgármesterek, a honvédelmi referensek" szöveg,
6. 34/F. § (2) bekezdésében a "polgármester" szövegrész helyébe a "polgármester, a honvédelmi referens" szöveg,
7. 40. § (1a) bekezdésében az "Az (1) bekezdés" szövegrész helyébe az "A (8) bekezdés" szöveg,
8. 40. § (1a) bekezdésében az "az (1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (8) bekezdésben" szöveg,
9. 45. § (1) és (1a) bekezdésében a "minisztérium állami vezetőjét" szövegrész helyébe a "minisztériumnak a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (3) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti vezetőjét" szöveg,
10. 54/A. § (2) bekezdés g) pontjában az "állami vezetőinek" szövegrész helyébe a "politikai felsővezetőinek, szakmai felsővezetőinek" szöveg,
11. 63. § (7) bekezdésében az "Állami vezető" szövegrész helyébe az "A Kit. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti politikai szolgálati jogviszonyban álló politikai felsővezető, valamint a szakmai felsővezető" szöveg,
12. 63. § (9) bekezdésében a "katonai" szövegrészek helyébe a "honvédelmi" szöveg,
13. 68. § (3) bekezdésében a "sajtótermékek" szövegrész helyébe a "sajtótermékek, internetes hírportálok, közösségi médiát használó hírmegosztók" szöveg,
14. 68. § (4) bekezdésében a "berendezéseinek" szövegrész helyébe a "berendezéseinek, webhelyeinek, tájékoztatást szolgáló információs rendszereinek" szöveg,
15. 68. § (5) bekezdésében a "távközlési és informatikai hálózatok és berendezések igénybevétele, az elektronikus hírközlő berendezés használatra való átengedése" szövegrész helyébe a "távközlési és informatikai hálózatok és eszközök, valamint az elektronikus hírközlő berendezések igénybevétele, használatra való átengedése" szöveg,
16. 79/C. §-ában az "a), c), d)" szövegrész helyébe az "a)-d)" szöveg
lép.
66. §
Hatályát veszti a Hvt.
a) 14. § (1) bekezdés c) pontjában a "továbbá a (6) bekezdés szerinti esetben a lőtér és a gyakorlótér működtetéséért felelős parancsnok," szövegrész,
b) 22/A. §-a,
c) 40. § (6) bekezdése,
d) 40. § (7) bekezdésében a "kormányzati ügykezelő," szövegrész,
e) 46/A. §-a,
f) 83. § a) pontjában az "a 46/A. § kivételével" szövegrész,
g) 83. § a) pontjában az "és 1. melléklete" szövegrész,
h) 1. melléklete.
20. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
67. §
Hatályát veszti a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 12. pontjában az "és honvédelmi" szövegrész.
21. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
68. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 6. alcíme a következő 21/E. §-sal egészül ki:
"21/E. §
A rehabilitációs hatóság a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § d) és u) pontja és 30. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából."
22. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
69. §
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"f) létfontosságú rendszerelem: az 1-3. mellékletben meghatározott ágazatok valamelyikébe tartozó eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszereleme, amely elengedhetetlen a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához - így különösen az egészségügyhöz, a lakosság személy- és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához, az ország honvédelméhez -, és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna,"
70. §
Az Lrtv. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága az 1-3. mellékletben meghatározott, nem honvédelmi ágazatba tartozó rendszerelemet - az érintett ágazati kijelölő hatóság véleményének bekérését követően - honvédelmi érdekből, kormányrendeletben meghatározott honvédelmi kritériumok alapján nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölheti."
71. §
Az Lrtv. 5. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)
"h) a honvédelmi ágazat javaslattevő hatósága részére a lehetséges honvédelmi létfontosságú rendszerelemek körének felmérése céljából,
i) honvédelmi veszélyhelyzet időszakában a honvédelmi ágazat javaslattevő hatósága részére a nemzeti létfontosságú rendszerelemek fokozott védelmének megszervezése céljából."
72. §
Az Lrtv. 6. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek üzemeltetői biztonsági tervében fel kell tüntetni az illetékes honvédelmi szervekkel történő kapcsolattartás és együttműködés rendjét a kijelölő hatóság által kiadott kijelölő határozatban meghatározottak szerint."
23. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
73. §
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Nemzeti Választási Iroda a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § l) pontja és 30. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából."
24. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása
74. §
(1) A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 1. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
behívhatósági korhatár:)
"aa) a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti katonai szolgálatot, illetve honvédelmi szervezetnél katonai alapkiképzést, alapfelkészítést vagy annak valamely modulját teljesítettek esetén a katonai szolgálat felső korhatára,"
(2) A Haktv. 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"e) Honvédség személyi állománya: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 40. § (1) bekezdése szerinti személyi állomány, a Honvédelmi Minisztérium által foglalkoztatott kormánytisztviselők, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottak és az önkéntes tartalékos katonák,"
(3) A Haktv. 1. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"i) katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazott: a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 3. § (2) bekezdése
szerinti hadkötelezettség bevezetése esetén katonai szolgálat teljesítését önként vállaló honvédelmi alkalmazott."
75. §
A Haktv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A területi katonai igazgatási szervek
a) a hadkiegészítő és toborzó központok,
b) a hadkiegészítő és toborzó irodák."
76. §
A Haktv. 6. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
[Az e törvény által meghatározott adatokról az egyes nyilvántartások személyi köre tekintetében, törvényekben meghatározott jogok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése céljából papíralapú és elektronikus nyilvántartást kell vezetni. Az elektronikus nyilvántartás a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: HM KGIR). Az adatkezelés alapelveinek megfelelően, különböző jogosultsági szintű hozzáféréssel biztosított az alábbi szakterületek nyilvántartásai számára a HM KGIR-ban szereplő adatok kezelése:]
"f) regenerálódási és rekreációs szakterület,
g) logisztikai szakterület."
77. §
A Haktv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az érintett
a) a 2. melléklet a)-c) pontja, f) pont fd) alpontja, p) pontja,
b) az 5. melléklet a) és b) pontja, d) pont dg) és dh) alpontja,
c) a 14. melléklet c)-f) pontja, g) pont ga)-gb) alpontja, h) pontja és j)-k) pontja
szerinti adataiban bekövetkezett változást a nyilvántartást vezetőnek 8 munkanapon belül, illetve ha a bejelentési kötelezettséget más jogszabály határozza meg, a jogszabályban meghatározott határidőig köteles bejelenteni."
78. §
A Haktv. 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. §
(1) Tudományos kutatás céljára felvett személyes adat csak tudományos kutatás céljára használható fel.
(2) Tudományos kutatás céljából az adatkezelő szervezet vezetője engedélyével a kutatást végző e törvény által szabályozott nyilvántartások által tárolt adatokba betekinthet, azonban tudományos közleményben nem szerepelhetnek személyes adatok oly módon, hogy az érintett személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető, azonosításra alkalmas, személyes adatokat is tartalmazó másolat.
(3) Az adatkezelő a kutatásra átadott dokumentumokról nyilvántartást vezet, és a kutató személyes adatainak védelméről a hatályos adatvédelmi rendelkezések az irányadók.
(4) A személyes adat érintettel való kapcsolatának megállapítását - mihelyt a kutatási cél megengedi - véglegesen lehetetlenné kell tenni. Ennek megtörténtéig is külön kell tárolni azokat az adatokat, amelyek meghatározott vagy meghatározható természetes személy azonosítására alkalmasak. Ezek az adatok egyéb adatokkal csak akkor kapcsolhatók össze, ha az a kutatás céljára szükséges."
79. §
A Haktv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A személyügyi szakterület adatait személyi állománya vonatkozásában a honvédelmi szervezet és a Honvédség központi személyügyi feladatai elvégzésére kijelölt szervezete kezeli."
80. §
A Haktv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A pénzügyi szakterület adatait személyi állománya vonatkozásában a honvédelmi szervezet, szakterületéhez tartozó feladatai ellátása során a Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatai elvégzésre kijelölt szervezet kezeli."
81. §
A Haktv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A pénzügyi szakterület által végzett adatkezelés célja az (1) bekezdés szerinti személyeket pénzben, illetve egyéb módon megillető járandóságok, juttatások, költségtérítések és átvállalt tagdíjak kifizethetőségének, továbbá az ehhez fűződő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének biztosítása."
82. §
A Haktv. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"19/A. §
(1) A Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatát ellátó honvédelmi szervezete kezeli a Honvédség hivatásos és szerződéses állománya, a Honvédség szociális és érdekvédelmi gondoskodási körébe tartozó öregségi nyugdíjban, nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, árvaellátásban és özvegyi nyugdíjban, megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülő személyek vonatkozásában a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított és az általa a Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatát ellátó honvédelmi szervezete részére biztosított ellátás adatait, a rögzített szolgálati nyugdíjakat, valamint az 5. melléklet g) pontja, h) pont ha)-hb) és he) alpontja, valamint a 14. melléklet a) pontja szerinti adatait.
(2) A Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatát ellátó honvédelmi szervezete az (1) bekezdésben meghatározottakon túl kezeli a kiegészítő rokkantsági támogatásban, a kiegészítő hozzátartozói támogatásban és az árvák kiegészítő támogatásában részesülő személy esetében a 15. melléklet a)-e) pontja szerinti adatokat.
(3) A Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatát ellátó honvédelmi szervezete által végzett adatkezelés célja az adatoknak az (1) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában történő statisztikai célú felhasználása, NATO tervezési és hazai költségvetési tervezési feladatok, valamint az érdekvédelmi feladatok végrehajthatóságának a biztosítása, a (2) bekezdés szerinti személyek esetében a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás és az árvák kiegészítő támogatására való jogosultság elbírálása.
(4) Az adatkezelő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben kapott felhatalmazás alapján igényelheti a (3) bekezdés szerinti feladatok végrehajthatóságának érdekében az (1) bekezdés szerinti adatokat.
(5) A Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatát ellátó honvédelmi szervezete az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés szerint kezelt adatokat az érintettek utolsó társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságának megszűnését követő huszonötödik év december 31. napjáig kezeli.
(6) A Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatát ellátó honvédelmi szervezete által kezelt adatokhoz a társadalombiztosítási, egyes pénzügyi, szociális, érdekvédelmi és kegyeleti ellátás megállapíthatóságának és folyósíthatóságának céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet és annak alapjául szolgáló okmányokba betekinthet:
a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium államtitkárai, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,
b) a Honvédség központi személyügyi szerv kijelölt tagja,
c) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,
d) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet kijelölt tagja,
e) a honvédelmi szervezeteknél a számfejtését végző szervek kijelölt tagja."
83. §
A Haktv. 21/A. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az ideiglenes belépési engedélyek kiadására jogosult honvédelmi szervezet az ideiglenes belépési engedélyek kiadása és az érintett azonosítása céljából kezelheti az érintett:)
"g) a kísérő és a vendég fogadására jogosult személy nevét, rendfokozatát és szervezeti egységét, a kíséréssel megvalósuló alkalmi vendégbeléptetés esetén."
84. §
(1) A Haktv. 24/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szakmai irányítási, felelősi vagy vezetői jogkörrel rendelkező honvédelmi szervezet kapcsolattartás, szakmai továbbképzések megszervezése és végrehajtása, továbbá a beosztásba helyezéséhez, feladatellátáshoz szükséges eljárások lefolytatása, koordinálása céljából a szakmai irányítási jogkör alá tartozó szakállományról nyilvántartást vezet."
(2) A Haktv. 24/L. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adatkezelés az érintett beosztásában, munkakörében történő szolgálatteljesítésének, munkavégzésének megszüntetéséig tart."
85. §
A Haktv. III. Fejezete a következő 13/M. alcímmel egészül ki:
"13/M. A regenerálódási és rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartás
24/P. §
(1) A regenerálódási és rekreációs szolgáltatásokkal (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: rekreációs szolgáltatások) kapcsolatos nyilvántartásban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: rekreációs nyilvántartás) a rekreációs szolgáltatások igénybevételének rendjét szabályozó, a hatályos jogszabályban meghatározott, a rekreációs szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vevő, vagy igénybe venni szándékozó
a) igényjogosult és családtagjai,
b) igényjogosult nem igényjogosult hozzátartozója,
c) igényjogosulti körbe nem tartozó személy,
d) a Honvédelmi Minisztériummal együttműködési megállapodást kötött honvédségi érdekvédelmi és civil szervezetek tagjai,
e) a honvédelem érdekében tevékenykedő, a d) pont hatálya alá nem tartozó civil szervezetek tisztségviselői, jelenlegi és volt tagjai,
f) határozott időtartamú szerződés alapján a Honvéd Kemping területén tárolt lakókocsi, lakóautó tulajdonosának, üzembentartójának
a 21. melléklet szerinti adatait a rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos koordinációs, illetve adminisztratív feladatok végrehajtása kijelölt honvédelmi szervezetek kezelik.
(2) A rekreációs nyilvántartás a 21. melléklet a) és b) pontjában, c) pont cb)-cd) alpontjában, valamint f) pont fc) alpontjában felsorolt adatokat a HM KGIR személyügyi szakterület nyilvántartásából, az f) pont fa) alpontjában felsorolt adatot a HM KGIR pénzügyi szakterület nyilvántartásából veszi át és tartja nyilván a rekreációs nyilvántartás elektronikus rendszerében.
(3) A rekreációs nyilvántartásban történő adatkezelés célja:
a) a rekreációs szolgáltatásokat igénybe venni szándékozó igénylők nyilvántartásba vétele,
b) az igénylő igényjogosultságának megállapítása, ellenőrzése,
c) az igénylő családtagja családtagi, illetve nem igényjogosult hozzátartozói minőségének megállapítása, ellenőrzése,
d) igények visszaigazolása, beutaló kiállítása,
e) speciális elhelyezési és étkezési igények kielégítése,
f) százalékos mértékű kedvezményes térítési díj megfizetésének megállapítása,
g) harmadik és további gyermek utáni térítési díj elengedésének megállapítása,
h) igénybe nem vett szolgáltatás teljes vagy csökkentett összegben történő megfizetésének, illetve visszafizetésének elbírálása,
i) visszamondott férőhelyek feltöltése a pótigények alapján, a megüresedett férőhelyek függvényében,
j) a rekreációs szolgáltatások igénybevételének nyilvántartása, és
k) határozott időtartamú szerződés megkötése lakókocsi, lakóautó Honvéd Kemping területén történő tárolásához.
(4) A rekreációs nyilvántartásban szereplő adatok 3 hónapig, ettől eltérően a 21. melléklet a) pont aa)-ae) alpontjában foglalt adatok 3 évig, a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó számviteli bizonylatok adatai kiállításukat követő 8 évig kezelhetőek."
86. §
A Haktv. III. Fejezete a következő 13/N. alcímmel egészül ki:
"13/N. Logisztikai nyilvántartás
24/Q. §
(1) A bizonylati fegyelem megszilárdítása, az állami tulajdon védelme, az anyagi felelősök, valamint a személyi állomány anyagi elszámoltathatósága céljából a logisztikai nyilvántartásban kell kezelni a Honvédség személyi állományának következő adatait:
a) családi és utónév,
b) születési hely, idő,
c) anyja születési neve,
d) munkahely megnevezése, székhelye, elérhetősége,
e) személyügyi törzsszám,
f) Central Personnel kód (CP kód).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a HM KGIR személyügyi szakterület nyilvántartásából kerülnek átvételre.
(3) Az adatokat a Honvédség központi logisztikai ellátó szervezetei, valamint a honvédelmi szervezetek kezelik.
(4) A logisztikai nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetését követő ötödik év december 31-ig kezelhetők."
87. §
A Haktv. III/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
"III/A. Fejezet
A HONVÉDELMI CÉLBÓL RÖGZÍTETT BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA
24/R. §
(1) A Honvédség erői mint adatfeldolgozók és a KNBSZ, mint adatkezelő a Hvt.-ben meghatározott feladatok és külföldi művelet végrehajtása során ujj- vagy tenyérnyomatot, DNS mintát, íriszképet, arcképet, kéz érhálózatot, hangmintát, egyéni írásképet, és egyéni mozgásképet mint biometrikus adatokat kezelnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés célja
a) a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendészeti feladat hatékony végrehajtásának támogatása,
b) a Honvédség külföldi katonai szerepvállalásaihoz kötődő műveleti biztonsági feladatok ellátása,
c) a műveletekben résztvevő állomány és a további műveletek biztonságának szavatolása,
d) a műveletekkel összefüggő fenyegetések feltérképezése,
e) a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetek, terrorcselekmények és a terrorizmus finanszírozásának felderítése,
f) a b)-e) pontokkal összefüggő szövetségesi együttműködés támogatása, vagy
g) Magyarország honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekeinek előmozdítása.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés feltétele, hogy az adatkezelés olyan helyen valósuljon meg, amely kockázatot vagy fenyegetést jelent a (2) bekezdés szerint elérni kívánt cél tekintetében.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés a műveleti területen megjelenő, a Honvédség kijelölt erőit támogató, azzal szembenálló, vagy azzal kapcsolatba kerülő civil személyek, valamint a szembenálló katonai erők tagjai esetében végezhető.
24/S. §
(1) A 24/R. § (2) bekezdésében meghatározott célból kezelt, 24/R. § (1) bekezdésében meghatározott biometrikus adatokhoz ellenőrzési, felügyeleti feladataik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából elektronikus úton hozzáférhet és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet a KNBSZ főigazgatója és helyettesei, valamint a KNBSZ biometrikus adatok kezelésében résztvevő személyi állománya.
(2) A minisztert, a Magyar Honvédség parancsnokát és helyetteseit a 24/R. § (1) bekezdésében meghatározott biometrikus adatok kezeléséről a KNBSZ főigazgatója tájékoztatja.
(3) A 24/R. § (1) bekezdése szerinti adatok nemzetközi katonai vagy nemzetbiztonsági célú együttműködés keretében - ha fennállnak az adattovábbítás Infotv. szerinti feltételei - továbbíthatók
a) olyan külföldi államnak vagy nemzetközi szervezetnek, amellyel Magyarország minősített adatok védelme tárgyában nemzetközi szerződést kötött, és
b) Magyarország nemzetbiztonsági és rendészeti érdekeire figyelemmel a hatáskörrel rendelkező rendőri és idegenrendészeti szerveknek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak.
24/T. §
(1) A 24/R. § (1) bekezdése szerinti adatkezelő a 24/R. § (1) bekezdése szerinti adatokat a rögzítéstől számított ötven évig köteles megőrizni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az adatkezelő törli a rögzítést követően elhunyt személy adatait, ha azok megőrzéséhez további biztonsági érdek nem fűződik."
88. §
A Haktv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az állományba vétel végrehajtása céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba a honvédségi szervezetek betekinthetnek, részükre a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete adatot továbbíthat."
89. §
(1) A Haktv. 26. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 4. melléklet j)-m) pontjában meghatározott adatokat a kényszerintézkedés megszüntetése napjának hatályával, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés időpontjával törölni kell.
(4) A 29. § a) pont aa) alpontja szerint szolgáltatott adatok alapján a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a potenciális hadkötelest, valamint a hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti, hadköteles nyilvántartásba veszi. A honosított, visszahonosított 18. életévét már betöltött kiképzett tartalékost, potenciális hadkötelest és hadkötelest a 29. § a) pont ab) alpontja szerint rá vonatkozó adatszolgáltatást követően utólagosan kell hadköteles nyilvántartásba venni.
(5) Békeidőszakban azon év december 31. napjáig, amelyben a kiképzett tartalékos és a potenciális hadköteles a katonai szolgálat felső korhatárát eléri, a kiképzett tartalékos és a potenciális hadköteles adatait a hadköteles nyilvántartásban a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezet kezeli."
(2) A Haktv. 26. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve minden év január 31-ig az előző évben a katonai szolgálat felső korhatárát elért személyek adatait átadja a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezet részére.
(7) A hadköteles nyilvántartásban szereplő adatok az e törvényben meghatározott kivételekkel harmadik személynek vagy más szervnek nem adhatók át."
90. §
(1) A Haktv. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Azon kiképzett tartalékosok adatait, akiknek a Honvédséggel fennálló hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálati viszonya 2011. január 1-jét követően szűnt meg, valamint életkoruk nem érte el a katonai szolgálat felső korhatárát és a szolgálati viszony megszűnésekor katonai szolgálatra alkalmas minősítéssel rendelkeztek, a Honvédség katonai szervezetei hadi beosztásába történő előzetes tervezése, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzása céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve alárendeltségébe tartozó, az érintettek lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő és toborzó központ már békeidőszakban is kezeli.
(2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadi beosztásba betervezett kiképzett tartalékosok 4. melléklet a) pont aa)-ae) alpontja, f) pont fb) alpontja és q) pont qa)-qf) alpontja szerinti adatait a tervezett beosztás megjelölésével, a hadi beosztások feltöltésének tervezése céljából békeidőszakban továbbítja a katonai szervezet részére."
(2) A Haktv. 27. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A katonai igazgatási központ és a katonai szervezet az (1) és (2) bekezdés szerinti adatkezelésre]
"a) a kiképzett tartalékosnak az utolsó önként vállalt szolgálati viszonya, illetve a katonai szolgálatként elismert hallgatói jogviszonya megszűnését, valamint a honvédelmi szervezetnél teljesített kiképzése, felkészítése befejezését követő 10. év december 31-ig, de legfeljebb a katonai szolgálat felső korhatárának eléréséig,"
(jogosult.)
91. §
A Haktv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hadkötelezettség fennállása idején a hadkötelesek adatait
a) a szükséges létszám biztosítása érdekében
aa) a katonai szolgálat felső korhatáráig a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, és
ab) illetékességi területe vonatkozásában a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatárig a sorozó központ,
b) a katonai szolgálat felső korhatárának betöltését követően az adatok tárolása érdekében a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezet
kezeli."
92. §
A Haktv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29. §
A katonai szolgálat felső korhatárát a tárgyév december 31-éig el nem érő potenciális hadkötelesekről, kiképzett tartalékosokról és hadkötelesekről a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére adatot szolgáltat
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a 8. mellékletben meghatározott adatokról a hadköteles nyilvántartásba vételhez és a nyilvántartott adatok pontosításához
aa) a hadköteles korba lépőkről,
ab) a magyar állampolgárságot a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján megszerzőkről, ha magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, valamint a külföldről hazatérő magyar állampolgárokról,
ac) a hadköteles nyilvántartásban lévő személy elhalálozásáról és
ad) a hadköteles nyilvántartásban lévőkről a 8. melléklet szerinti adataik megváltozásáról;
b) a Honvédség központi személyügyi szerve a 4. melléklet a) pontjában, f) pont fa) - fj) alpontjában, a q) pont qa)-qf) alpontjában, valamint s) pontjában meghatározott adataikra vonatkozóan
ba) a hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti állományba felvettekről, a szolgálatot teljesítőkről, valamint azokról, akiknek a szolgálati viszonya, jogviszonya megszűnt,
bb) azon hadkötelesekről, akik hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítenek, továbbá azokról, akiknek a hadkötelezettség alapján teljesített katonai szolgálati viszonya megszűnt, valamint
bc) a honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti állományba felvettekről, munkavállalói jogviszonyt létesítőkről, a honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti, munkavállalói jogviszonnyal rendelkezőkről, valamint azokról, akiknek a jogviszonya, munkaviszonya megszűnt;
c) a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség a hivatásos állományába felvettekről, az állományukban hivatásos szolgálatot teljesítőkről, valamint azokról, akiknek a szolgálati viszonya megszűnt a 4. melléklet a) pont aa)-ae) alpontjában, q) pont qa)-qf) alpontjában, valamint s) pontjában meghatározott adataikra vonatkozóan ;
d) a rehabilitációs szakértői szerv a legalább 40%-ot elérő össz-szervezeti egészségkárosodásáról, annak érvényességi idejéről;
e) a szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés, büntetőjogi, illetve szabálysértési elzárás, illetve szabadságvesztés büntetésüket töltő személyek esetén a szabadságvesztés megkezdésnek idejéről, szabadulásának várható idejéről, szabadulásának időpontjáról, valamint a szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés, büntetőjogi, illetve szabálysértési elzárás megkezdésének és befejezésének várható idejéről, befejezésének időpontjáról a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának illetékes szerve;
f) a gondnokoltak nyilvántartását vezető hatóság, a cselekvőképességét kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezéséről, a felülvizsgálat idejéről, megszűnéséről, megszüntetéséről;
g) a Honvédség központi egészségügyi szerve
ga) a hivatásos, szerződéses, és önkéntes tartalékos állományra, továbbá a katonai szolgálatot törvény alapján önként vállaló honvédelmi alkalmazottra vonatkozóan a katonai szolgálatra való alkalmasságáról, korlátozásokról, a minősítés okáról, típusáról, időpontjáról, esetleges felülvizsgálatának dátumáról,
gb) a potenciális hadkötelesek és kiképzett tartalékosok várható alkalmassági kategóriájáról, annak megállapítása időpontjáról;
h) a fővárosi és megyei kormányhivatal az ideiglenes gondnokság alá helyezettekről, a gondnokság alá helyezés megállapításának, illetve annak megszűnésének időpontjáról;
i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időbe beszámítható idő alatt betöltött foglalkozásokról, illetve munkakörökről, valamint a három vagy ennél több, kiskorú vér szerinti, örökbe fogadott, vagy nevelt gyermek után családi kedvezményben részesülő személyekről;
j) a köznevelési információs rendszer, valamint felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv által vezetett központi nyilvántartásban szereplők már megszerzett végzettségéről, képzettségéről, megszerzés időpontjáról;
k) a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartásban szereplők nyelvtudására vonatkozó adatokról;
l) a választási szerv azokról, akiket országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőnek, polgármesternek, nemzetiségi önkormányzati képviselőnek megválasztottak, illetve megbízatásuk megszűnt;
m) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárságról való lemondásról;
n) a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a b)-c) pont szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget és az adatok védelméhez szükséges különös biztonsági követelményeket a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás határozza meg;
o) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv a nyilvántartásában szereplő engedélyek típusára, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, bevonására, a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára, a megszerzett kategóriára vonatkozó és a hivatalos feljegyzések rovatban bejegyzett adatokról;
p) az egységes szociális nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban szereplő, három vagy több, 18. életévét még nem betöltött gyermekre vonatkozóan támogatásban részesülőkről;
q) a kiképzést végrehajtó szerv a végrehajtott kiképzésekről;
r) a honvédelmi ismeretek oktatását végző közoktatási és felsőoktatási intézmény, valamint honvédelmi és rendvédelmi szervezet a megszerzett honvédelmi ismeretekről;
s) a honvéd tisztképzést végző szerv a végrehajtott és folyamatban lévő képzésekről, valamint a képzés megkezdésének és befejezésének időpontjáról;
t) a társadalombiztosítási azonosító jel nyilvántartását vezető szerv a kiosztásra és módosításra kerülő társadalombiztosítási jelről;
u) a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában részesülők nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartásában szereplő személyekről;
v) az egyházi jogi személy a hivatásukat gyakorló papokról, lelkészekről és rabbikról szolgáltat adatot;
w) a meghagyásban érintett személyekről a jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet."
93. §
A Haktv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. §
(1) A 29. §-ban meghatározott adatszolgáltatásokat
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv
aa) a hadköteles korba lépőkről a hadköteles nyilvántartásba vétel évének január 31. napjáig,
ab) a magyar állampolgárságot a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján megszerzőkről, ha magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, haladéktalanul, valamint a külföldről hazatérő magyar állampolgárokról a magyarországi lakóhelyük bejelentését követő 8 napon belül,
ac) a hadköteles nyilvántartásban szereplő személy elhalálozásáról a hadkötelezettségtől eltérő időszakban minden hónap 5. napjáig, a hadkötelezettség fennállásának idején 8 napon belül,
ad) a hadköteles nyilvántartásban lévőkről a 8. melléklet szerinti adataik megváltozását követő 8 napon belül,
b) a Honvédség központi személyügyi szerve, valamint a kiképzési nyilvántartást vezető kiképzést végző honvédelmi szervezet minden hónap 5. napjáig,
c) a Honvédség központi egészségügyi szerve a 29. § g) pont ga) alpontjára vonatkozó adatokról minden hónap 5. napjáig, a 29. § g) pont gb) alpontjára vonatkozó adatokról minden év július 31. napjáig,
d) a rendvédelmi szervek, a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség, a rehabilitációs szakértői szerv, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékes szerve, a gondnokoltak nyilvántartását vezető hatóság, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartását vezető szerv, az egységes szociális nyilvántartást vezető szerv, a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában részesülők nyilvántartását vezető szerv, az egyházi jogi személy a hadkötelezettségtől eltérő időszakban minden év január 31. napjáig a hadkötelezettség fennállásának időszakában minden hónap 5. napjáig,
e) a választási szerv a nyilvántartásba vételt, a megválasztást vagy a megbízatás megszűnését követő 8 napon belül, a név és személyi azonosító, vagy természetes személyazonosító adatokkal,
f) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárságról való lemondásról 8 napon belül,
g) a köznevelési információs rendszer, valamint felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv és a honvéd tisztképzésért felelős szerv, honvédelmi ismeretek oktatását végző közoktatási és felsőoktatási intézmény, valamint honvédelmi és rendvédelmi szervezet minden év február 28. napjáig és július 31. napjáig,
h) a társadalombiztosítási azonosító jel nyilvántartását vezető szerv minden hónap 5. napjáig,
i) a jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a hadkötelezettségtől eltérő időszakban minden év január 31. napjáig, a hadkötelezettség fennállásának időszakában minden hónap 5. napjáig
küldi meg a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.
(2) A 29. §-ban meghatározott adatszolgáltatók az adatszolgáltatásokat a hadkötelezettség elrendelését követő 5 napon belül megküldik a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.
(3) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott adatszolgáltatások az adattal rendelkező szerv hozzájárulásával, annak adatbázisában, az e törvényben meghatározott adatkörhöz történő közvetlen hozzáféréssel is biztosíthatóak."
94. §
(1) A Haktv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére a 25. § (1) bekezdése szerinti célból a megkeresésben szereplő személyekről 8 napon belül adatot szolgáltat a hadköteles nyilvántartás pontosításához
a) a 29. §-ban meghatározott adatszolgáltató szerv,
b) a kezelést végző orvos,
c) az egészségügyi alapellátást végző szolgáltató, orvos,
d) a honvédelmi szervezet,
a 4. mellékletben foglalt, általa kezelt adatokról."
(2) A Haktv. 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelezettség feltételei fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből jogosult átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (5) bekezdése szerinti adatokat."
95. §
A Haktv. IV. Fejezete a következő 16/A. alcímmel egészül ki:
"16/A. A hadköteles utánpótlás állományának nyilvántartása
32/A. §
(1) A hadköteles állomány tervezhetőségének elősegítése, a katonai alkalmasság előzetes megállapítása, és folyamatos nyomon követése céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve kezeli a 14 és 18 év közötti fiú tanulók (2) bekezdés szerinti adatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az adatkezelő a következő adatokat kezeli az érintettekről:
a) neve,
b) anyja neve,
c) születési helye és ideje,
d) lakóhelye, tartózkodási helye,
e) társadalombiztosítási azonosító jele,
f) az egészségügyi dokumentációja, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatai.
(3) Az adatkezelő az adatokat azon év december 31. napjáig kezeli, melyben az érintett a 18. életévét betölti, ezt követően a kezelt adatokat az adatkezelő a hadköteles nyilvántartásban kezeli tovább."
96. §
A Haktv. a következő 16/B. alcímmel egészül ki:
"16/B. A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartása
32/B. §
A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak, a hadkötelezettség bevezetését követő katonai szolgálatteljesítésének tervezése, biztosítása érdekében katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartását kell vezetni.
32/C. §
(1) A 32/B. § szerinti nyilvántartásba a honvédelmi szervezetek a hadi beosztásba tervezés végrehajtása céljából betekinthetnek, részükre a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete adatot továbbíthat.
(2) A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartásában kezelt adatokat megismerheti
a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium államtitkárai, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára,
b) a Magyar Honvédség parancsnoka,
c) az érintett szervezetszerű parancsnoka,
d) a honvédelmi, illetve a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása és fenntartói irányítása alá tartozó szervezet személyügyi szerve,
e) az alapellátást végző honvéd-egészségügyi szolgálat,
f) a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve, valamint
g) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.
32/D. §
(1) A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartásában kezelhető adatokat a 20. melléklet határozza meg.
(2) A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartását Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete kezeli.
(3) A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazott adatait, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnését követően, a katonai szolgálat felső korhatárának eléréséig a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartásban - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezete kezeli.
(4) A hadkiegészítő és toborzó központ a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak 20. melléklet a) pont aa)-af) alpontja, f), g) pont szerinti adatait a hadkötelezettség bevezetését követő katonai szolgálatteljesítés biztosítása és a hadi beosztásba tervezés céljából továbbítja az állományilletékes honvédelmi szervezet, illetve a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása és fenntartói irányítása alá tartozó szervezet részére.
(5) A hadkiegészítő és toborzó központ a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak 20. melléklet a) pont aa)-af) alpontja, f)-h) pont szerinti adatait az egészségi, pszichikai alkalmasságra vonatkozó adatok nyilvántartása, a hadkötelezettség bevezetését követő katonai szolgálatteljesítésének biztosítása céljából továbbítja az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet részére.
(6) A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazott alkalmasság vizsgálata során felhasznált, illetve keletkezett egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított 30 évig kell megőrizni. Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet az (5) bekezdés szerinti adatkezelésre az adatfelvételtől számított 30 évig jogosult.
(7) Az állományilletékes honvédelmi szervezet, illetve a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása és fenntartói irányítása alá tartozó szervezet a (4) bekezdés szerinti adatkezelésre
a) a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig,
b) jogszabály alapján a katonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésig jogosult."
97. §
A Haktv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A meghagyásba jogszabály alapján kijelölt szervekről és személyekről, valamint a jogszabály alapján meghagyásba vont szervekről, a meghagyásra kijelölt munkakört betöltő hadköteles személyekről a meghagyásba tartozás időtartama alatt kezelhetőek az adatok."
98. §
(1) A Haktv. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A veszteség-nyilvántartásban történő adatkezelés célja a Honvédség fegyveres konfliktusok következtében, illetve szolgálatteljesítéssel összefüggően
a) meghalt,
b) eltűnt, vagy
c) idegen hatalom által fogvatartott
tagjainak azonosítása."
(2) A Haktv. 35. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve a (3) bekezdésben szereplő személyekről, illetve azok adataiban bekövetkezett változás esetén haladéktalanul adatot szolgáltat a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére."
99. §
A Haktv., a következő 26. alcímmel egészül ki:
"26. A honvédségi nyugdíjas igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
43. §
(1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az 1. § d) pont da-dc) alpontjai szerinti személyekről a Honvédség által biztosított ellátások igénybevétele érdekében, jogosultságuk igazolására szolgáló honvédségi nyugdíjas igazolványának kiadása céljából e személyek 10. melléklet a)-h) és j) pontja és a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti adatait a jogosultság fennállása kezdetétől annak megszűnését követő 5 évig kezeli. Az e bekezdés szerinti adatkezeléssel létrejött nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(2) A honvédségi nyugdíjas igazolvány tartalmazza
a) a honvédségi nyugdíjas igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet e)-h) pontja szerinti adatokat,
b) a honvédségi nyugdíjas igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
c) a honvédségi nyugdíjas igazolvány kiállításának dátumát,
d) a honvédségi nyugdíjas igazolványt kiállító szervezet megnevezését,
e) Magyarország címerét,
f) a Honvédség emblémáját és
g) a honvédségi nyugdíjas igazolvány megnevezést.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, a (2) bekezdés b) pontja szerinti érvényességi időt, valamint a (2) bekezdés c), d) és g) pontja szerinti adatokat a honvédségi nyugdíjas igazolvány angol és magyar nyelven is tartalmazza.
(4) A honvédségi nyugdíjas jogállásához kapcsolódó jogosultságait a honvédségi nyugdíjas igazolvánnyal gyakorolja.
(5) A katonai igazgatás területi szervei az illetékességi területükön lakóhellyel rendelkezők tekintetében a honvédségi nyugdíjas igazolványokról az érintett jogosultságának azonosítása céljából, a jogosultság fennállása alatt nyilvántartást vezetnek, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
(6) A honvédelmi szervezet a még állományába tartozó érintett esetén, illetve a katonai igazgatás területi szervei az illetékességi területükön lakóhellyel rendelkezők tekintetében a honvédségi nyugdíjas igazolvány igénylésekor továbbítja az érintett 10. melléklet a)-h) és j) pontja szerinti adatait a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az igazolvány kiadásával összefüggő feladatokat ellátó szervezeti egysége részére az igazolvány kiadása céljából."
100. §
A Haktv. VII. Fejezete a következő 29/A. alcímmel egészül ki:
"29/A. A honvédelmi ágazatban használt igazolványok közös rendelkezései
46/A. §
A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által, az e fejezetben deklarált honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatban vezetett nyilvántartások más nyilvántartásokkal - ha e törvény az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másként nem rendelkezik - nem kapcsolhatóak össze."
101. §
A Haktv. 48. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(A katonai igazgatási központ megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a 11. és a 12. mellékletben meghatározott adatokról)
"c) a Hvt. 34/A. § a)-e) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv, és
d) az adattal rendelkező hatóság vagy az adatgyűjtésre feljogosított szerv."
102. §
A Haktv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"53. §
A hadköteles nyilvántartásban a kiírható kiképzett tartalékos egészségi alkalmassága a hivatásos, a szerződéses vagy az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor érvényes, a személyügyi nyilvántartásban szereplő egészségügyi alkalmassága alapján kerül folyamatosan rögzítésre."
103. §
A Haktv. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A sorozás előkészítése érdekében a sorozó szak-főorvos már békeidőszakban
a) a behívhatósági korhatárt be nem töltött kiképzett tartalékosok és potenciális hadkötelesek előzetes egészségi alkalmasságát
aa) a sorkatonai szolgálatból leszerelés időpontjában érvényes egészségi alkalmasság alapján,
ab) ha a hadköteles korú katonai szolgálatra tervezhető személy egészségi alkalmassága 2005. január 1. előtti sorozás alkalmával megállapításra került, annak eredménye alapján, valamint
ac) a 32. § (1) bekezdés b), c) pontja szerinti adatszolgáltatás alapján, és
b) a katonai szolgálatra tervezhető hadkötelesek előzetes egészségi alkalmasságát a 29. § d) pontja, g) pont gb) alpontja és u) pont, a 32. § (1) bekezdés b) pont, c) pontja, a 36. §, a 37. § (1) bekezdése és az 53. §-a szerint rendelkezésre álló adatok alapján
állapítja meg."
104. §
A Haktv. 70. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki.
"(4) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a 2019. január 1-je előtt kiadott, a szolgálati viszony igazolására szolgáló ideiglenes szolgálati igazolványokat 2020. március 31-ig le kell adni. A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve központi nyilvántartása, bevonása és adatszolgáltatások teljesítése céljából e személyek 10. melléklet a), b), e), f) és j) pontja szerinti adatait 2024. december 31-ig kezeli.
(5) Az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 29. § és 30. § szerinti adatszolgáltatáshoz szükséges, a Módtv-nyel megállapított 30. § szerinti adatszolgáltatás módjának megfelelő informatikai fejlesztéseket 2021. december 31-ig az adatszolgáltatásra kötelezettek megvalósítják."
105. §
(1) A Haktv. 4. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A Haktv. 9. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) A Haktv. 14. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) A Haktv. 16. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(5) A Haktv. az 5. melléklet szerinti 20. melléklettel egészül ki.
(6) A Haktv. a 6. melléklet szerinti 21. melléklettel egészül ki.
106. §
A Haktv.
1. 2. § (4) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében a "katonai igazgatási" szövegrész helyébe a "hadkiegészítő és toborzó" szöveg,
2. 2. § (5) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében az "a katonai igazgatási" szövegrész helyébe az "a hadkiegészítő és toborzó" szöveg,
3. 3. § c) pontjában, 4. § c) pontjában, 4. § d) pontjában a "honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség" szövegrész helyébe a "honvédségi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek" szöveg,
4. 3. § k) pontjában a "Honvédség" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetek és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása és fenntartói irányítása alá tartozó szervezetek" szöveg,
5. 3. § k) pontjában a "munkáltatói-," szövegrész helyébe a "munkáltatói-, kormánytisztviselői-," szöveg,
6. 4. §-ában az "A katonai igazgatási" szövegrész helyébe az "A hadkiegészítő és toborzó" szöveg,
7. 5. §-ában a "toborzó- és érdekvédelmi központok, valamint a katonai igazgatási és érdekvédelmi" szövegrész helyébe a "hadkiegészítő és toborzó" szöveg,
8. 6. § (2) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés i) pontjában, 24/N. § (6) bekezdés e) pontjában a "Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve," szövegrész helyébe a "Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatát ellátó honvédelmi szervezete," szöveg,
9. 8. § (1) bekezdésében a "valamint a honvédségi ösztöndíjszerződés megkötéséhez" szövegrész helyébe az "a honvédségi ösztöndíjszerződés megkötéséhez, valamint a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottaknak a hadkötelezettség bevezetését követő katonai szolgálatteljesítéséhez" szöveg,
10. 8. § (1) bekezdés b) pontjában az "altiszt-jelölt és az önkéntes tartalékos katona" szövegrész helyébe az "altiszt-jelölt, az önkéntes tartalékos katona és a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazott" szöveg,
11. 8. § (2) bekezdésében, 8/A. § (2) bekezdésében, 8/D. § (2) bekezdésében, 8/F. § (2) bekezdésében, 8/G. § (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 21/A. § (1) és (2) bekezdésében, 21/B. § (1) bekezdésében, 24/B. § (1) és (3) bekezdésében, 24/F. § (1) és (2) bekezdésében, 24/H. §-ában, 24/M. § (1) bekezdésében a "kezelheti" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg,
12. 8/A. § (4) bekezdésében a "Honvédség központi pénzügyi szervének" szövegrész helyébe a "Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatát ellátó honvédelmi szervezetének" szöveg,
13. 8/E. § (2) bekezdésében, 24/A. § (1) bekezdésében, 24/B. § (2) bekezdésében, 24/D. §-ában a "kezelhetik" szövegrész helyébe a "kezelik" szöveg,
14. 8/I. § (2) bekezdés a) pontjában, 9. § (6) bekezdés a) pontjában, 11. § (1) bekezdés a) pontjában, 13. § (2) bekezdés a) pontjában, 13/A. § (5) bekezdés b) pontjában, 16. § (7) bekezdés a) pontjában, 18. § a) pontjában, 19. § (5) bekezdés a) pontjában, 21. § (4) bekezdés c) pontjában, 23. § (3) bekezdés a) pontjában, 24/K. § (3) bekezdés a) pontjában, 24/N. § (6) bekezdés a) pontjában, 35. § (5) bekezdés c) pontjában az "állami vezetői" szövegrész helyébe az "államtitkárai, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkárai" szöveg,
15. 10. § (6) bekezdés c) pontjában az "iratokat a központi irattározásra kijelölt szerve" szövegrész helyébe az "adatokat a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezete" szöveg,
16. 11. § (1) bekezdés a) pontjában a "helyettesei," szövegrész helyébe a "helyettesei, az altisztek vonatkozásában az MH vezénylő zászlós" szöveg,
17. 11. § (1) bekezdés c) pontjában az "elöljáró és az állományilletékes parancsnok," szövegrész helyébe az "elöljáró, az állományilletékes parancsnok, a vezénylő zászlós és a szakmai felelős," szöveg,
18. 13. § (1) bekezdésében, 16. § (6) bekezdésében, 24/K. § (2) bekezdésében az "a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete" szövegrész helyébe "a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezete" szöveg,
19. 13. § (1) bekezdésében az "a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének" szövegrész helyébe az "a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezetének" szöveg,
20. 14/E. § a) pontjában a "parancsnoka," szövegrész helyébe a "parancsnoka, az altiszti állomány tekintetében az MH vezénylő zászlósa," szöveg,
21. 14/E. § b) pontjában a "parancsnok" szövegrész helyébe a "parancsnok és a vezénylő zászlós" szöveg,
22. 16. § (4) bekezdés d) pontjában az "a)-c) pont" szövegrész helyébe az "a)-b) pont" szöveg,
23. 22. § (4) bekezdésében a "rögzített képfelvétel" szövegrész helyébe a "rögzített kép-, illetve kép- és hangfelvétel" szöveg,
24. 22. § (5) bekezdésében az "igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás" szövegrész helyébe az "igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás, büntetőeljárás vagy más hatósági eljárás" szöveg, a "bíróság," szövegrész helyébe a "bíróság, vagy más hatóság" szöveg,
25. 24/I. § (4) bekezdése a) pontjában az "elöljárója," szövegrész helyébe az "elöljárója, vezénylő zászlósa," szöveg,
26. 24/I. § (5) bekezdésében az "adatok a jogviszony megszüntetéséig vagy megszűnéséig" szövegrész helyébe az "adatok személyhez kötötten a katonai szolgálat felső korhatárának betöltéséig" szöveg,
27. 24/N. § (5) bekezdésében az "a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezetének" szövegrész helyébe az "a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezetének" szöveg,
28. 34. § (2) bekezdés a) pontjában a "kezelő szerv és" szövegrész helyébe a "kezelő szerv, a választási szerv és" szöveg,
29. 36. §-ában az "a katonai igazgatási központnak" szövegrész helyébe az "a sorozó központnak" szöveg,
30. 44/B. § (2) bekezdésében a "személyi azonossági" szövegrész helyébe a "személyazonossági" szöveg,
31. 68. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezetét" szövegrész helyébe az "a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezetét" szöveg
lép.
107. §
Hatályát veszti a Haktv.
a) 3. § f) pontja,
b) 16. § (4) bekezdés c) pontja,
c) 32. § (2) bekezdése,
d) 33. § (3) bekezdése,
e) 33. § (6) bekezdés a) pontjában a "3" szövegrésze,
f) 54. § (3) bekezdése.
25. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása
108. §
A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény a következő 6/B. §-sal egészül ki:
"6/B. §
A Hivatal elnöke a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § f) pontja és 30. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából."
26. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
109. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 275/B. §-sal egészül ki:
"275/B. §
A személyügyi nyilvántartást kezelő a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § c) pontja és 30. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából."
110. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 276. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A 275. §-ban és a 275/B. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásokban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni."
27. Záró rendelkezések
111. §
Ez a törvény 2020. január 1-jén lép hatályba.
112. §
E törvény
a) 12-14. §-a, 15. § a)-e), valamint h)-k) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,
b) 16. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,
c) 35-48. §-a, 50-52. §-a, 54-61. §-a, 63. §-a és 64. §-a, 65. § 1., és 9-15. pontja, 66. § a), b) és h) pontja az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk(5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,
d) 23. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
e) 106. § 29. pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
1. melléklet a 2019. évi.....törvényhez
1. A Haktv. 4. melléklet c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:
(további értesítési adatai:)
"cc) telefonszám,"
2. A Haktv. 4. melléklet f) pont fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:)
"fb) megállapított katonai szolgálatra való alkalmassági minősítése, fokozata, típusa, korlátozások, megállapítás dátuma, megállapításának, felülvizsgálatának dátuma,"
3. A Haktv. 4. melléklet f) pont ff) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:)
"ff) foglalkozása, munkaköre, időtartama,"
4. A Haktv. 4. melléklet f) pont fh) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:)
"fh) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv nyilvántartásában szereplő engedély típusára, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, bevonására, a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára, a megszerzett kategóriára vonatkozó és a hivatalos feljegyzések rovatban bejegyzett adatok,"
5. A Haktv. 4. melléklet f) pontja a következő fl) alponttal egészül ki:
(a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:)
"fl) fegyver nélküli katonai szolgálatteljesítéssel kapcsolatos adatok:
fla) a fegyver nélküli katonai szolgálatteljesítésre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontja,
flb) a kérelemmel kapcsolatos döntés (engedélyezés, elutasítás),
flc) a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi, szakorvosi vizsgálat és gyógykezelés ténye, meghatározott időpontja, időtartama,"
6. A Haktv. 4. melléklet g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"g) össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke, megállapításának és felülvizsgálatának dátuma,"
7. A Haktv. 4. melléklet j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"j) szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés vagy büntetőjogi, illetve szabálysértési elzárás megkezdésének időpontja, befejezésének várható időpontja, befejezésének időpontja,"
8. A Haktv. 4. melléklet o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"o) külföldi letelepedése,"
9. A Haktv. 4. melléklet q) pont qa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(szolgálati adatai:)
"qa) a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), típusa, kezdete, befejezése,"
10. A Haktv. 4. melléklet q) pontjának qd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(szolgálati adatai:)
"qd) a szolgálat teljesítésének helye (a katonai, a rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, közintézmény),"
11. A Haktv. 4. melléklet q) pont qe) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(szolgálati adatai:)
"qe)a szolgálat során elért címei, osztályos fokozata és a megszerzett szakmai gyakorlata, beosztása,"
12. A Haktv. 4. melléklet q) pont qf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(szolgálati adatai:)
"qf) a szolgálati viszony megszűnésének, megszűntetésének oka,"
13. A Haktv. 4. melléklet q) pontja a következő qi) alponttal egészül ki:
(szolgálati adatai:)
"qi) közoktatás és felsőoktatás keretében és egyéb képzésben, tanfolyamon megszerzett honvédelmi ismeretek,"
14. A Haktv. 4. melléklet r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"r) cselekvőképességet részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság, illetve ideiglenes gondnokság alá helyezés, valamint felülvizsgálatának, megszűnésének, megszüntetésének időpontja,"
15. A Haktv. 4. melléklete a következő u)-x) ponttal egészül ki:
"u) kiképzési adatok,
v) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vétel vagy megválasztás, illetve a megbízatás megszűnése,
w) vércsoportja és RH faktora,
x) gondnokság alá helyezett személy gondnokává hatóság által történő kijelölés, annak időpontja, valamint a gondnokság megszűnése és időpontja."
2. melléklet a 2019. évi.....törvényhez
1. A Haktv. 9. melléklet a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(jogszabályban kijelölt szerv esetén a)
"ag) meghagyásra kijelölt munkakörök, és azok mennyisége munkakörönként,
aga) a meghagyásba kijelölt munkakörök közül a meghagyásra tervezett munkakörök mennyissége munkakörönként,
agb) a meghagyásra kijelölt munkakörök közül a meghagyásra nem tervezett munkakörök mennyisége munkakörökként,"
2. A Haktv. 9. melléklet c) pont ce) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(egyedileg kijelölt szervezet esetén:)
"ce) a meghagyásra kijelölt munkakörök, és azok mennyisége munkakörönként,
cea) a meghagyásba kijelölt munkakörök közül a meghagyásra tervezett munkakörök mennyisége munkakörönként,
ceb) a meghagyásra kijelölt munkakörök közül a meghagyásra nem tervezett munkakörök mennyisége munkakörökként,"
3. melléklet a 2019. évi.....törvényhez
A Haktv. 14. melléklete a következő l) alponttal egészül ki:
"l) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara részére történő tagdíjátvállalás adatai: a tagság ténye, a hozzájárulás mértéke és összege, a tagság kezdetének és végének dátuma."
4. melléklet a 2019. évi.....törvényhez
A Haktv. 16. melléklet 1. pont a) alpontjában, 2. pont a) alpontjában, 3. pont a) alpontjában, 4. pont a) alpontjában, 5. pont a) alpontjában és 6. pont a) alpontjában a "leánykori név" szövegrész helyébe a "születési név" szöveg lép.
5. melléklet a 2019. évi.....törvényhez
"20. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez
A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartásában kezelhető adatok
a) személyazonosító adatai:
aa) születési családi és utónevei,
ab) házassági családi és utónevei,
ac) születési ideje,
ad) születési helye,
ae) anyja születési, családi és utónevei,
af) személyi azonosítója,
b) lakcím adatai:
ba) lakóhelye,
bb) tartózkodási helye,
bc) értesítési címe,
c) további értesítési adatai:
ca) elektronikus levelezési címe,
cb) telefonszáma,
f) megállapított katonai szolgálatra való alkalmassági fokozata,
g) társadalombiztosítási azonosító jele,
h) a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapításához szükséges egészségi adatok,
i) honvédelmi szervezete,
j) munkaköre,
k) iskolai végzettsége,
l) szakképzettsége,
m) idegennyelv ismerete,
n) katonai szolgálata (kezdete és vége),
o) katonai képzettsége,
p) tervezett hadi szervezete,
pa) beosztása,
pb) rendfokozata,"
6. melléklet a 2019. évi.....törvényhez
"21. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez
A regenerálódási és rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartásban kezelhető adatok:
a) az igénylő adatai
aa) családi és utóneve;
ab) születési neve;
ac) anyja születési neve;
ad) születési év, hónap, nap;
ae) adóazonosító jele;
af) állománycsoportja, rendfokozata;
ag) szolgálati, munkahelye;
ah) lakcíme;
ai) személyazonosításra alkalmas igazolvány okmányazonosítója, érvényességi ideje;
aj) családi állapota (különösen a házassági anyakönyvi kivonat, élettársi nyilatkozat adatai);
b) az igénylő családtagjának, nem igényjogosult hozzátartozójának adatai
ba) családi és utóneve;
bb) születési neve;
bc) anyja születési neve;
bd) születési év, hónap, nap;
be) adóazonosító jele;
bf) állománycsoportja, rendfokozata;
bg) szolgálati, munkahelye;
bh) lakcíme;
bi) rokonsági foka;
bj) személyazonosításra alkalmas igazolvány okmányazonosítója, érvényességi ideje;
c) szolgálatteljesítésre vonatkozó adatok
ca) honvédségi azonosító okmány száma, érvényességi ideje (különösen a honvédségi szolgálati igazolvány, a kormánytisztviselői igazolvány, a közalkalmazotti igazolvány, a katonai nyugdíjas igazolvány, az ideiglenes szolgálati igazolvány, valamint a hatósági és ellenőri igazolvány adatai);
cb) betöltött beosztás megnevezése;
cc) műveleti területről történő hazatérés időpontja;
cd) műveleti területen teljesített szolgálat időtartama;
d) családtag, nem igényjogosult hozzátartozó minőség megállapításához, ellenőrzéséhez szükséges adatok;
da) családtagok, nem igényjogosult hozzátartozók adatai (különösen a születési anyakönyvi kivonat, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítéséről szóló okirat, örökbefogadásról szóló okirat adatai);
db) tanulói vagy hallgatói jogviszony igazolására szolgáló adatok (különösen iskolalátogatási igazolás, tanulói, hallgatói jogviszony igazolás, diákigazolvány adatai);
e) egészségi állapotra vonatkozó adatok
ea) fertőző betegség;
eb) igénylő vagy családtagjának betegsége, családtag halála (különösen orvosi igazolás, ambuláns lap, kórházi zárójelentés, halotti anyakönyvi kivonat adatai);
ec) állandóan szedett gyógyszerek, gyógyszerérzékenység;
ed) mozgáskorlátozottság;
ee) speciális étkezési igény (különösen cukorbetegségre, ételallergiára vonatkozó adatok);
f) térítési díj kedvezmények megállapításához szükséges adatok
fa) térítési kód;
fb) tanulói vagy hallgatói jogviszony igazolására szolgáló adatok (különösen iskolalátogatási igazolás, tanulói, hallgatói jogviszony igazolás, diákigazolvány adatai);
fc) gyermekek, eltartottak száma (különösen a születési anyakönyvi kivonat adatai);
g) lakókocsi, lakóautó, illetve tulajdonosának, üzemben tartójának azonosító adatai (különösen a forgalmi engedély adatai);
h) honvédségi érdekvédelmi és civil szervezettel, illetve a honvédelem érdekében tevékenykedő, de honvédségi érdekvédelmi és civil szervezetnek nem minősülő civil szervezettel fennálló, vagy fennállt tagsági viszonyra, tisztségviselésre vonatkozó adatok."
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. Magyarország ma az egyik legbiztonságosabb ország Európában és ennek a biztonságnak egyik letéteményese a Magyar Honvédség. A biztonság alapvető nemzeti érdekünk, annak megőrzése és megteremtése a Magyar Honvédség alaptörvényben rögzített feladata. Magyarország biztonsága három alappilléren nyugszik: a Magyar Honvédség képességein, a szövetségesi együttműködésen és az állampolgárok hazafias elkötelezettségén.
Fontos szuverenitásunk, keresztény értekeink megvédése, a magyar emberek mindennapi biztonságának garantálása. Ezért is indokolt mindent megtenni a modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadsereg fejlesztéséért, amely a térség meghatározó haderejévé, fegyveres erejévé válik. Ehhez a hadseregnek folyamatos felkészülésre, képességekre, technikai eszközökre van szüksége. Ennek érdekében indítottuk el és valósítjuk meg a honvédelmi és haderőfejlesztési programunkat, amely az elmúlt évtizedek legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése. Megújítjuk a haderőt, de egyben újra is építjük mindazon veszteségeiből, amelyeket a 2002 és 2010 közötti időszakban szenvedett el, amikor is tudatosan tönkretették a Magyar Honvédséget. De ugyanígy biztonságunk és térségbeli meghatározó szerepünk megerősítése érdekében vállal egyre fontosabb szerepet hazánk a nemzetközi térben megjelenő fenyegetések kezelésében a NATO, az Európai Unió és az ENSZ tagjaként. Az ezen törekvések mentén megújuló és megerősödő Magyar Honvédség kialakításához azonban nemcsak a beszerzésekre, a nemzetközi megállapodásokra, hanem a hazai jogszabályi környezet finomhangolására is szükség van. Ezt tesszük meg most azért, hogy a Magyar Honvédségre és katonáira mindig, minden körülmények között számíthassanak a magyar emberek az ország és hazánk biztonsága érdekében.
A törvényjavaslat célja Magyarország honvédelmi képességének növelése. Ennek érdekében
a) a törvényjavaslat szabályozza a kiberfenyegetések elleni fellépést,
b) a hibrid fenyegetések elleni kormányzati koordinációt. A honvédelem össznemzeti ügy. A honvédelem során Magyarország épít az állampolgárok a haza iránti elkötelezettségére és áldozatkészségére. Mindannyiunk állampolgári kötelessége a haza védelme! Az Alaptörvény és az Országgyűlés határozata alapján kihirdetett rendkívüli állapot, vagy az azt megelőző védelmi helyzetben a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú - kiképzett tartalékosnak vagy potenciális hadkötelesnek minősülő - magyar állampolgárságú férfiak hadkötelezettek.
A törvényjavaslat kizárólag a különleges jogrend esetére történő felkészülést szolgálja és továbbra sem lesz sorköteles katonaság.
Azonban a haza katonai védelme a Magyar Honvédségtől és ezen belül a katonai igazgatás szerveitől már békeidőszakban felkészülést igényel. A törvényjavaslat alapvető célja ezen békeidőszaki felkészülés hatékonyabbá tétele anélkül, hogy ez az állampolgárokra nézve bármilyen többlet kötelezettséggel járna.
Békeidőszakban a hadkötelezettség alá tartozó személyek két kategóriába sorolhatók:
- kiképzett tartalékos: az a hadkötelezettség alá tartozó személy, aki a Honvédség állományából kikerült és önkéntesség alapján (pl szerződéses, önkéntes tartalékos) katonai szolgálatot teljesített. Katonai szolgálatra a katonai szolgálat felső korhatáráig igénybe vehetők (alapesetben megegyezik az öregségi nyugdíjkorhatárral),
- potenciális hadköteles: minden olyan, a hadkötelezettség alá tartozó személy, aki nem tartozik a kiképzett tartalékos kategóriába. Katonai szolgálatra annak az évnek a december 31. napjáig igénybe vehető, amelyben betölti az 50. életévét. A törvényjavaslat biztosítja, hogy a felkészülés érdekében egy szervezet kezelje minden olyan személy adatát, akik kiképzett tartalékosok vagy potenciális hadkötelesek. A nyilvántartás vezetése békeidőszakban a hadkötelezettség alapján történő katonai szolgálatra tervezés végrehajtását jelenti oly módon, hogy a sorozó központok a lehető legpontosabb adattal rendelkezzenek a feladat megkezdésekor arról, hogy mely hadköteles vehető igénybe katonai szolgálatra, illetve a hadkötelesek mely beosztásra, szakterületre a legalkalmasabbak. Ezáltal a katonai szervezetek hadköteles igényükben szereplő beosztásokra a lehető leggyorsabban a beosztásnak képzettség, végzettség, szakmai tapasztalat alapján a legmegfelelőbb hadköteleseket kapják, minimalizálva azon hadkötelesek számát, akiket ezen feladat végrehajtásához megszólítani szükséges. A cél, hogy már békeidőszakban kerüljenek kiszűrésre azon személyek, akik biztosan nem, vagy nem biztos, hogy behívhatók hadkötelezettség bevezetését követően katonai szolgálatra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-3. §
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
4. §
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
5-9. §
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt. A javaslat továbbá a szervezett munkavégzés fogalmát egészíti ki honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal.
10. §
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 2019. január 1-jén bekövetkezett szervezeti átalakításából következik a módosítás szükségessége.
11. §
A törvényben szereplő ügyeleti szolgálat kifejezés használata nem indokolt, a szolgálat ellátása jelenleg is készenléti szolgálat ellátás keretében történik.
12-15. §
A változó katonai fenyegetésekhez illeszkedően megjelenik a támadó szándék mellett a katonai stratégiai cselekményekhez kapcsolódó befolyásoló szándékra utaló törekvések felderítése is a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladatrendszerében. Emellett a rendelkezés különösen a már meglévő katonadiplomáciai feladatrendszer Nbtv-ben való megjelenítését, illetve a feladatrendszer és a nemzetközi együttműködési szabályok összehangolását szolgálja az ország érdekeinek külföldi érvényesítése vonatkozásában, szinkronizálva egyúttal a hírszerző szolgálatok feladatainak törvényi meghatározását is.
A módosítás célja továbbá információ átadás tekintetében megjeleníteni a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnokságának szervezeti elkülönülését, másrészről pedig biztosítani a Hvt. és az Nbtv. közti kapcsolódásokat és az Nbtv-ben is megjeleníteni a KNBSZ sajátos honvédelmi szervezeti jellegét. A módosítás célja a honvédelmi ágazat nemzetbiztonsági támogatásáért és védelméért felelős nemzetbiztonsági szolgálat feladatkörében megjeleníteni mindazon funkciókat, amelyek a kibertér műveleti képességekkel összefüggő nemzeti és NATO szintű fejlesztésekkel összefüggésben szükségesek. A módosítás rendelkezik továbbá a KNBSZ feladatairól a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok tekintetében.
16-19. §
A javaslat pontosítja a hadköteles nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. Ezzel összefüggésben szükséges a törvény módosítása.
20-21. §
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
22-24. §
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
25. §
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
26-27. §
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 2019. január 1-jén bekövetkezett szervezeti átalakításából következő módosítás.
28. §
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
29. §
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
30. §
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
31. §
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
32. §
A különleges jogrendek felsorolása teljessé válik a megelőző védelmi helyzet és terrorveszélyhelyzet megjelenítésével.
33. §
A javaslat annak a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezésre irányul, amelyet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény javaslat szerinti módosítása a Hvt-be emel át.
34. §
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 2019. január 1-jén bekövetkezett szervezeti átalakításából következik a módosítás szükségessége.
35. §
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség dezintegrációja következtében, e §-ban szükséges a Hvt.-ben meghatározott honvédelmi szervezeteknél állományban lévő hivatásos és szerződéses katonák, kormánytisztviselők megjelenítése annak érdekében, hogy hadkötelezettség alapján ne legyenek behívhatóak katonai szolgálatra.
A javaslat biztosítja, hogy a katonai szolgálatteljesítést önként vállaló honvédelmi alkalmazottak hadkötelezettség alapján ne legyenek behívhatóak katonai szolgálatra.
36. §
A javaslat honvédelmi érdekből lehetővé teszi a bűnügyi személyes adatok kezelését.
37. §
A javaslat a honvédelmi munkakötelezettség alól mentesítettek körét pontosítja.
38. §
A javaslat technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
39. §
Az Alaptörvény, valamint a Hvt. alapján idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén rendkívüli állapotot, külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében megelőző védelmi helyzetet kell kihirdetni, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén pedig a Kormány jogosult intézkedni. E rendelkezések a fegyveres támadásról, annak veszélyéről, továbbá fegyveres csoportok támadó tevékenységéről szólnak. A szükségállapot Alaptörvény szerinti tényállása is fegyveres cselekményekről, illetve fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekményekről tesz említést.
Globalizált világunkban azonban a modernkori biztonsági kihívások közül az egyik legösszetettebb probléma az ún. hibrid fenyegetések, adott esetben támadások témaköre. Mind a NATO, mind az Európai Unió első számú aktuális kihívásként kezeli a hibrid fenyegetéseket. E körbe sorolhatók azok a nem, vagy nem kizárólag katonai (fegyveres) jellegű fenyegetések (pl. kiber, gazdasági, egészségügyi, politikai, média stb), amelyeknek külön-külön, vagy egymással összehangolt, célirányos alkalmazása az ország biztonságát súlyosan veszélyezteti vagy károsítja, és összhatásukat tekintve akár a katonai (fegyveres) támadással is felérnek. Az ezek elleni védelem valamennyi ágazatra kiterjedő, összkormányzati együttműködést igényel. A törvénymódosítás célja, hogy törvényi szabályozás szintjén jelenítse meg, és a Kormány felelősségi körébe utalja a hibrid fenyegetések elleni védelem témakörét, valamint az ennek alapját biztosító ellenálló képesség megteremtésének feladatait. Mindhárom témakörnek a honvédelem egységes rendszerében, a honvédelmi felkészülési feladatok körében kell, hogy megjelenjen.
A NATO a kiberteret műveleti területként (ún. "az ötödik hadszíntér"-ként) azonosította, és ezzel összefüggésben prioritásként határozta meg a kibertér műveleti képességek fokozatos fejlesztését. Ez a védelmi funkció azonban a honvédelem rendszerén kívül több más ágazatot is érint, amelyek összhangját mind az ágazatok közötti, mind pedig a kormányzati intézkedések összehangolása terén biztosítani kell. Erre figyelemmel szükséges, hogy a honvédelmi ágazat kibertér műveleti képességeivel összefüggő feladat-meghatározás megjelenjen a Kormány feladatai között.
40. §
A javaslat a honvédelmi miniszterhez telepíti a Hvt. szerinti polgári felkészültséggel kapcsolatos koordinációt, előírja továbbá a katasztrófavédelemért felelős miniszter tájékoztatását.
41. §
A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kerül kijelölésre. A javaslat ezzel összhangban módosítja a törvényt.
42. §
Tekintettel arra, hogy a hibrid fenyegetések (támadások) lényege, hogy az ország védelmét oly módon veszélyeztetik, hogy katonai és nem katonai eszközök egyaránt alkalmazásra kerülnek, ezért indokolt, hogy az érintett miniszterek együttműködjenek a honvédelmi miniszterrel.
43. §
A honvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egység kijelölése önmagában még nem biztosítja az adott tárca honvédelmi feladatainak eredményes tervezését, szervezését és végrehajtását. A szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésével biztosítható a nélkülözhetetlen szakmai ismeretek, valamint a feladat-végrehajtáshoz szükséges infrastruktúra és eszközállomány rendelkezésre állása. Emellett a javaslat szerint honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet kell kijelölni a honvédelemért felelős miniszter javaslatára a tulajdonosi joggyakorlónak a Magyar Állam többségi befolyása mellett működő gazdasági társaságban is.
44-48. §
A módosítás a megyei védelmi bizottságoknál létrehozza az általános elnökhelyettesi tisztséget. Ennek indoka a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 41. § (3) bekezdésével való összhang megteremtése, amely szerint a kormánymegbízott általános helyettese a főigazgató.
Tekintettel arra, hogy a katonai ismeretekkel nem feltétlenül rendelkező polgármesterhez a Hvt. és annak végrehajtási rendelete jelentős felelősséggel járó honvédelmi igazgatási jogköröket telepít, indokolt, hogy a polgármester szakmai környezetéből ki legyen jelölve legalább egy olyan személy, aki a polgármester honvédelmi felkészülési és védekezési feladatainak végrehajtásához aktuális szakmai információkkal rendelkezik, közvetlenül segítséget tud nyújtani, e feladatok végrehajtásában hatékonyan tud közreműködni. A Hvt. 80. §-a szerint a honvédelmi referens megkívánt végzettségére vonatkozóan a Hvt. végrehajtási rendelete tartalmaz részletesebb rendelkezéseket.
49. §
A javaslat szabályozza a nemzetgazdaság védelmi felkészítésével kapcsolatos legalapvetőbb rendelkezéseket.
50. §
Meg kell teremteni a törvényi hátterét annak, hogy a Magyar Honvédség kijelölt erői hatékonyan, akár fegyver használatával is megvédhessék a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemeket.
51. §
Biztosítani kell azt, hogy a Magyar Honvédség szakemberei szükség esetén, fegyverhasználati jog nélkül közreműködhessenek azoknak a rendszerelemeknek a működtetésében, amelyek a honvédelem szempontjából létfontosságúnak lettek hatósági határozattal kijelölve. A rendelkezés mind országvédelmi, mind pedig NATO és EU szövetségi szempontból felmerülő feladatok törvényi megjelenítése érdekében szükséges, figyelemmel a kibertér sajátosságaira és jelentőségére, valamint hazánk vállalt nemzetközi kötelezettségeinek teljesíthetőségére. A rendelkezés összhangban áll a kiberteret érintő korábbi szabályozási irányokkal, amelyek a kibervédelemmel összefüggő eszközöket a rendszeresített fegyverzetbe sem emelték bele, ezzel is jelezve a tevékenység nem fegyveres jellegét.
52. §
A rendelkezés az MH és a KNBSZ közti eszköz-átadás lehetőségére vonatkozó szabályokat hangolja össze a kibertér műveleti képességekre vonatkozó szabályozás fejlesztésével.
53. §
A javaslat a kiképzett tartalékos kategóriába tartozó személyi kört pontosítja.
54. §
A rendelkezés célja, hogy a szövetségi, vagy többnemzeti keretbe átadásra kerülő kibertér műveleti képességek eljárásai tekintetében szabályozási keretet teremtsen az átvevő szabályainak kötelező alkalmazásával, mivel a kibertér műveleti tevékenységek jellegéből adódóan a műveleti tevékenység ellátásának bizonytalanságát okozhatná, ha az átvevő szabályait nem kizárólagosan, hanem a nemzeti szabályozás mellett figyelembe véve kellene alkalmazni.
55. §
A javaslat pontosítja a szakutasítás kiadására jogosultak körét, összhangban az irányításra vonatkozó rendelkezésekkel.
56. §
A rendelkezés célja az Nbtv. 6. § g) pontja a Hvt-be beépítésre kerülő kibertér műveleteket érintő szabályok közti kapcsolódások megteremtése, valamint indokolt a katonai kibertér műveleti képességek fejlesztését és igénybevételük tervezését a békeidőben is folyamatosan működő katonai nemzetbiztonsági feladatrendszerrel összehangolni.
57. §
A rendelkezés igyekszik a NATO elvárásaival és fejlesztési irányaival összehangolt módon, a nemzeti érdekek érvényesítését szavatolva, az egyes kibertér műveleti feladatok körében a fokozatosság, szükségesség és arányosság elvét érvényesítve sajátos szabályozást megfogalmazni a katonai kibertér műveleti képességek igénybevételéhez. Ennek részeként a szabályozás a katonai és szövetségi érdekek, valamint az országvédelem szempontjából közelíti meg a kibertérből érkező fenyegetéseket és támadásokat, és ezekre mint katonai tevékenységekre tekint. A jelzett szabályozás a kibertérben megvalósuló műveletek váratlanságára és valós idejű megvalósulására kíván törvényileg szabályozott reagálási rendszert kiépíteni, amelynek részletszabályait alacsonyabb szinten kell kidolgozni. Az azonnali reagálás és a fokozatosság elvének összehangolása érdekében a szabályozás a kibertér műveleti tevékenységek keretében előforduló, legsúlyosabb intézkedések elrendelését a Kormány döntéshozatali jogkörébe utalja, ami mind a fellépés hatásainak összetettségére, mind az azokkal kapcsolatos politikai vonatkozásokra tekintettel megkerülhetetlen. A kibertérben megvalósuló katonai cselekmények tekintetében a rendelkezés a katonai műveletek vonatkozásában ismert főbb alapelvekre épít, ezzel biztosítva azokat a törvényi kereteket a Magyar Honvédség katonai kibertér műveleti képességei számára, amelyekkel a transzatlanti térség jogi alapvetéseihez igazodó módon tudja ellátni a nemzeti és szövetségi szintű feladatait.
58. §
A javaslat biztosítja a Honvédséghez köthető megjelölések védelmét.
59. §
A tervezett módosítás az Alaptörvény és a Hvt. közötti kollízió megszüntetésére irányul.
60. §
A rendelkezés kiegészül a fővárosi kerületi hivatal vezetőjével.
61. §
A rendelkezés célja a technológiafejlődésre figyelemmel a közlekedési kapacitások tekintetében már meglévő felhatalmazás leképezése az információs és kommunikációs rendszerek vonatkozásában.
62. §
A rendelkezés nemzetközi kártérítési ügyekben szabályozza a kártérítési igényről történő lemondást.
63. §
A javaslat az értelmező rendelkezéseket egészíti ki. E körben meghatározza a következő fogalmakat:
a) gazdaságmozgósítás, figyelemmel arra, hogy a javaslat kiegészíti a Hvt-t a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítésére vonatkozó rendelkezésekkel,
b) honvédelmi referens, figyelemmel arra, hogy a javaslatban a polgármesterek honvédelmi feladatainak segítése érdekében létrehozásra kerül a honvédelmi referens intézménye,
c) Honvédséghez köthető megjelölések, amely rendelkezés megteremti egyes jelölések közjogi védelmének alapját,
d) korlátozott elérésű terület, a javaslat annak törvényi alapját teremti meg, hogy a honvédelmi szervezetek működési területére, különösen a korlátozott elérésű területekre belépni szándékozó személyek jogszabályi rendelkezésen alapuló feladat- és hatáskörükben eljárva, a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén léphessenek be, és biztosítja, hogy a belépés ne járjon az érintett szervek, szervezetek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmével. A honvédelmi szervezet területére történő belépés mikéntje szoros összefüggésben van a védendő objektum - különösen az abban tartózkodó személyek, elhelyezett eszközök, fellelhető adatok - biztonságával, mely biztonság magas foka részben e speciális, az érintett személyi csoportok és az adott terület jellege mentén differenciált beléptetési szabályok érvényesítésével, a belépés engedélyezésére, illetve ellenőrzésére jogosult személyek tevékenysége révén, eseti mérlegelés útján biztosítható. A belépési igénynek az eset összes körülményei mérlegelésével történő elbírálása során meghatározó szempont, hogy a korlátozott elérésű területre történő belépés nem eredményezheti a honvédelmi szervezetek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.
64. §
A javaslat a felhatalmazó rendelkezéseket pontosítja.
65. §
A rendelkezés célja a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése.
66. §
A javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
67. §
A Kat. szövege közbiztonsági referens kijelöléséről szól. A honvédelmi referens kijelölésének a Hvt-ben való előírásával a Kat. szövegének honvédelmi feladatokra való hivatkozása indokolatlan.
68. §
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
69-72. §
Az ország megfelelő védelméhez, a honvédelmi szempontok feltétlen érvényesülésének biztosításához szükséges, hogy a honvédelmi szempontú kijelölés ne múljon más ágazat kijelölő hatóságának döntésén, és a honvédelmi ágazat kijelölő hatósága más ágazat kijelölő hatóságának döntésétől függetlenül, a honvédelmi szempontokat alapul véve kijelölhessen rendszerelemet létfontosságúvá.
73. §
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
74. §
A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) behívhatósági korhatárra vonatkozó rendelkezésének (Haktv. 1. § a) pont aa) alpont) módosítását a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 41. § (4) bekezdésével való összhang megteremtése indokolta, továbbá szükségessé vált a rendelkezés bővítése az Önkéntes Honvédelmi Előképzést teljesített személyek tekintetében is.
75. §
A Haktv. 2. § (2) bekezdés módosítása a területi katonai igazgatási szervekre vonatkozó módosítást tartalmazza.
76. §
A Haktv. 6. § (1) bekezdésének kiegészítését a HM KGIR rendszerhez kapcsolódó szakterületeket bővíti a regenerálódási és rekreációs, valamint a logisztikai szakterülettel.
77. §
A Haktv. 7. § (2) bekezdésének módosítása a pénzügyi nyilvántartásban kezelhető személyes adatok hatályos és naprakész vezetése, illetve a munkáltató ebből következő jogi kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése érdekében indokolt.
78. §
A Haktv. 7/A. §-a a tudományos kutatásokkal összefüggő adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
79. §
A Haktv. 10. § (2) bekezdése a szervezeti változásokra tekintettel módosítja a személyügyi nyilvántartás adatkezelőit.
80. §
A Haktv. 19. § (2) bekezdése a szervezeti változásokra tekintettel módosítja a pénzügyi nyilvántartás adatkezelőjét.
81. §
A Haktv. 19. § (3) bekezdése a pénzügyi nyilvántartás adatkezelésének célját pontosítja és új célt is meghatároz.
82. §
A Haktv. 19/A. §-ra vonatkozó módosító rendelkezés az érintetti kört egészíti ki a kiegészítő támogatásban részesülők, valamint a volt rokkantsági nyugdíjasok (akik 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülnek) tekintetében.
83. §
Haktv. 21/A. § (2) bekezdésére vonatkozó rendelkezés az ideiglenes beléptetés esetén bővíti az adatok körét.
84. §
A Haktv. 24/L. §-ának módosítása a szervezeti változásokra tekintettel kiegészíti a szabályozást a vezetői jogkörrel rendelkező honvédelmi szervezetek vonatkozásában.
85. §
E rendelkezés a Haktv. adatkezeléseit egészíti ki az új 13/M. alcím szerinti adatkezeléssel, mely a regenerálódási és rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartás szabályait tartalmazza.
86. §
E rendelkezés a Haktv. adatkezeléseit egészíti ki az új 13/N. alcím szerinti adatkezeléssel, mely az új logisztikai nyilvántartás szabályait tartalmazza.
87. §
A Haktv. III/A. Fejezetet pontosítja a javaslat.
88. §
A Haktv. 25. § (3) bekezdésének módosítása pontosítja az adatkezelésre vonatkozó szabályt.
89. §
A Haktv. 26. § (3)-(5) bekezdésének módosítása, valamint a Haktv. 26. §-ának új (6) bekezdése az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések kiegészítését és az adatkezelés időtartamának pontosítását tartalmazza, valamint szövegpontosításokat tartalmaz.
90. §
A Haktv. 27. § (1)-(2) bekezdése tekintetében a tervezet a szervezeti változásokkal összefüggő és egyéb szövegpontosítást tartalmaz.
A Haktv. 27. § (3) bekezdésének a) pontja vonatkozásában tett módosítás a Hvt. kiképzett tartalékos állományra vonatkozó módosításához (kiterjesztéséhez) kapcsolódik.
91. §
A Haktv. 28. § (1) bekezdésének módosítása alapján a sorozó központ kizárólag a behívhatósági korhatár betöltéséig kezelheti az adatokat, míg a nyilvántartásból az egységes központi adatszolgáltatások érdekében, valamint az önkéntes szolgálatvállalás esetén szükséges információk rendelkezésre állása biztosításához a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerv a katonai szolgálat felső korhatáráig kezeli az adatokat. A Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete - a békeidejű nyilvántartásokhoz hasonlóan - a katonai szolgálat felső korhatárának elérését követően kezeli az adatokat.
92. §
A Haktv. 29. §-a helyébe lépő új rendelkezések automatikus adatszolgáltatásokat tartalmaznak, melyek alapján, a hadkötelezettség bevezetése esetén szükséges adatokat - az eddigi megkeresésre történő adatszolgáltatás helyett - az adatszolgáltatók automatikusan és rendszeresen szolgáltatják a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére. A rendelkezés elfogadásával a hadkötelezettséggel kapcsolatos feladatok hatékony előkészítettsége valósul meg.
93. §
A Haktv. 30. §-ának módosítására a Haktv. 29. §-ának módosítására tekintettel van szükség.
94. §
A Haktv. 32. § (1) bekezdése a potenciális hadköteles és kiképzett tartalékos adatai tekintetében megkeresésre történő adatszolgáltatást tartalmaz.
95. §
E rendelkezés a Haktv. adatkezeléseit egészíti ki az új 16/A. alcím szerinti adatkezeléssel, mely az új hadköteles utánpótlás állományának nyilvántartása tekintetében határozza meg az adatkezelés szabályait.
96. §
E rendelkezés a Haktv. adatkezeléseit egészíti ki az új 16/B. alcím szerinti adatkezeléssel, mely az új a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartása tekintetében határozza meg az adatkezelés szabályait. A Hajtv-ben biztosított önkéntes vállalási lehetőséggel élő személyek katonai szolgálatának tervezése céljából szükséges az adatkezelés.
97. §
A hadkötelezettség bevezetése időszakára a katonai szolgálat, valamint a kormányzati, a közüzemi és a lakossági ellátással összefüggő feladatok békeidejű tervezése érdekében szükséges a hatályos rendelkezés kiterjesztése.
98. §
A Haktv. 35. § (3) bekezdése módosításával az adatkezelés célja bővül arra való tekintettel, hogy veszteség nem csak fegyveres konfliktusok során keletkezhet, hanem békeidőszakban és különleges jogrend bevezetése esetén is.
A Haktv. 35. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki, mely a veszteség nyilvántartás naprakészségét, pontosságát segíti elő.
99. §
E rendelkezés a Haktv. adatkezeléseit egészíti ki az új 26. alcím szerinti adatkezeléssel, mely a honvédségi nyugdíjas igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés tekintetében határozza meg az adatkezelés szabályait.
100. §
E rendelkezés a Haktv. rendelkezéseit egészíti ki az új 29/A. alcím szerinti rendelkezéssel, mely a honvédelmi ágazatban használt igazolványok közös rendelkezéseit határozza meg.
101. §
A Haktv. 48. § (2) bekezdésének kiegészítése szélesíti az adatszolgáltatásra kötelezettek körét.
102. §
A Haktv. 53. §-ának módosítása a hatályos szabályozást szűkítő rendelkezést tartalmaz.
103. §
Az önkéntes műveleti tartalékos állományba tartozó sorozó szakfőorvos kizárólag a hadköteles nyilvántartásban szereplő, az egészségi állapotra vonatkozó adatok alapján már békeidőben végre tudja hajtani a kiképzett tartalékosok és potenciális hadkötelesek ezen személyek előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatát. Ehhez a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság a sorozó szakfőorvosok részére a feladat végrehajtásának idejére biztosítja a nyilvántartáshoz való, illetékesség szerinti hozzáférést. Ezzel a megoldással az állampolgárok személyes megjelenése nélkül már békeidőszakban kiszűrhetők azok a személyek, akik biztosan nem alkalmasak a katonai szolgálat teljesítésére, így a hadkötelezettség az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendek bevezetése esetén velük a Magyar Honvédség már nem tervez, tehát nem kerülnek megszólításra.
104. §
A Haktv. 70. §-ának új (4) bekezdése az ideiglenes igazolványok bevonásával összefüggő rendelkezéseket tartalmazza. Meghatározza továbbá a hadköteles nyilvántartásra vonatkozó módosításokkal összefüggésben szükséges informatikai fejlesztési feladatok végrehajtásának határidejét.
105. §
E rendelkezés a mellékletek módosítását tartalmazza.
106. §
E rendelkezések szervezeti változásokkal, az adatkezelések pontosításával összefüggő, és egyéb szövegpontosításokat, módosításokat, kiegészítéseket tartalmaznak
107. §
E rendelkezés a hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket tartalmazza.
108. §
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
109-110. §
A módosítás a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. XCVII. törvény javaslat szerinti módosításával való összhang megteremtésére irányul.
111-112. §
A javaslat meghatározza a hatálybalépés időpontját, továbbá a sarkalatossági záradékot.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.