Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/8015. számú törvényjavaslat indokolással - a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról

    T/8015. számú törvényjavaslat indokolással - a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2019. évi C. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni ...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/8015. számú törvényjavaslat indokolással - a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról
    2019. évi C. törvény a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról
    I. Fejezet
    A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    1. §
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. Nem kell jövedelemként figyelembe venni az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása a 67/B. § (14) bekezdés szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő, és az alapítvány nyilvántartást vezet."
    2. §
    Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
    "(14) Tartós befektetési szerződést köthet az (1) bekezdésben említett magánszemélyen túlmenően:
    a) a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából;
    b) a bizalmi vagyonkezelő - a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött - bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából,
    azzal, hogy a szerződés szerint keletkező hozam adókötelezettségére e § rendelkezéseit kell alkalmazni, a hozammal kapcsolatban keletkező adókötelezettséget az alapítványi vagyon, a kezelt vagyon terhére a szerződő alapítvány, vagyonkezelő teljesíti, az e § szerinti rendelkezést, bevallási kötelezettséget az alapítvány, a vagyonkezelő tesz, teljesít."
    3. §
    Az Szja tv. a következő 99. §-sal egészül ki:
    "99. § (1) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 3. § 17. pont a) alpont ab) pontja, 17. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja, 18. § (1) bekezdése, 57/A. § (1) bekezdése a 2019. július 28-ától keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
    (2) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 69. § (5) bekezdés b), c) és d) pontja, a 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 13. pontja a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
    (3) Az 1. számú melléklet 8. pont 2009. december 31-én hatályos 8.12. és 8.28. pontja a 2019. december 31-ét követően megszerzett jövedelmekre is alkalmazható, feltéve, hogy a magánszemély az adómentességre 2009. december 31-éig jogosultságot szerzett a 2009. december 31-ét megelőzően hatályos szabályok szerint."
    4. §
    Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    5. §
    Az Szja tv.
    a) 3. § 17. pont a) alpont ab) pontjában az "egyéb szálláshely-szolgáltatási" szövegrész helyébe a "magánszálláshely-szolgáltatási" szöveg,
    b) 17. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "egyéb szálláshely-szolgáltatási" szövegrész helyébe a "magánszálláshely-szolgáltatási" szöveg,
    c) 18. § (1) bekezdésében az "egyéb szálláshely-szolgáltatást" szövegrész helyébe a "magánszálláshely-szolgáltatást" szöveg,
    d) 57/A. § (1) bekezdésében az "egyéb szálláshely-szolgáltatási" szövegrész helyébe a "magánszálláshely-szolgáltatási" szöveg,
    e) 69. § (5) bekezdés b) pontjában a "(2a) bekezdése" szövegrész helyébe az "(5) bekezdése" szöveg, c) pontjában a "(4) bekezdés" szövegrész helyébe a "(7) bekezdés" szöveg, d) pontjában a "(4) bekezdés" szövegrészek helyébe a "(7) bekezdés" szöveg,
    f) 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 13. pontjában az "a jövedelem után a magánszemély által" szövegrész helyébe az "az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által a tárgyévi átalányban megállapított jövedelem 75 százaléka, a nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő által a tárgyévi bevételének 4 százaléka után" szöveg
    lép.
    2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    6. §
    A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (27) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(27) Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózónál végzett beruházás, felújítás bekerülési értéke, vagy bekerülési érték növekménye kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető adóévi összeget. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett."
    7. §
    A Tao. törvény 9. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(11) Abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja - az (1)-(9) bekezdéstől eltérően -az adózás előtti eredmény, módosítva a 7-8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal."
    8. §
    A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (87) bekezdéssel egészül ki:
    "(87) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvénnyel módosított 7. § (27) bekezdése és 9. § (11) bekezdése első alkalommal a 2019-ben kezdődő adóévben alkalmazható."
    9. §
    A Tao. törvény
    a) 20. § (1) bekezdés b) pontjában a "pénzeszközök birtoklása" szövegrész helyébe "pénzeszközök átvétele, birtoklása" szöveg,
    b) 24/A. § (13a) bekezdésében a "fizetendő adóként" szövegrész helyébe a "fizetendő adóelőlegként, adóként" szöveg
    lép.
    10. §
    Hatályát veszti a Tao. törvény 5. számú melléklet 12. pontja.
    3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
    11. §
    Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (5) bekezdése.
    4. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
    12. §
    A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 25. § (2) bekezdésében az "alkalmaz, vagy áttér az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá" szövegrész helyébe az "alkalmaz" szöveg lép.
    13. §
    Hatályát veszti a Katv.
    a) 2. § 3. pontjában a "vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja" szövegrész,
    b) 3. § záró szövegrészében a "vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot" szövegrész,
    c) 26. § (3) bekezdésében a "vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában," szövegrész és az "egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás" szövegrészek.
    II. Fejezet
    A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    5. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
    14. §
    Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "3. § E törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, zárjeggyel ellátott dohánygyártmányokra abban az esetben kell alkalmazni, ha arról a Jöt. kifejezetten rendelkezik."
    15. §
    Az Áfa tv. 120. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet)
    "a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított;"
    16. §
    Az Áfa tv. 165. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható a 85. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb oktatás nyújtása esetén."
    17. §
    Az Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A számla kötelező adattartalma a következő:
    d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének)
    "dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;"
    18. §
    Az Áfa tv. 257/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "257/F. § Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti a 20. § (5) bekezdése, 30. § (4) bekezdése, 45/A. § (5) bekezdése, 80. § (2) bekezdés b) pontja, 80/A. § (1) bekezdése, 88. § (1) bekezdése, 192. § (1) bekezdése, 196/G. § (1) bekezdése, 197. § (1) bekezdése, 212/A. § (1) bekezdése, 218. § (1) bekezdése, 220. § (1) bekezdése, 224. § (1) bekezdése szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét."
    19. §
    Az Áfa tv. a következő 335. §-sal egészül ki:
    "335. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1. napjával történő hatályon kívül helyezése következtében keletkező adóalanyiságához kapcsolódóan - 2020. január 15. napjáig teljesíti az Art. 16. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettséget. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
    (2) Nyilatkozattétel hiányában úgy kell tekinteni, hogy az adóalany 2020. január 1. napjától e törvénynek a választás hiányában rá irányadó szabályait alkalmazza."
    20. §
    Az Áfa tv. a következő 336. §-sal egészül ki:
    "336. § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt - az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - teljesíti az olyan 2020. július 1-jét megelőzően, de 2020. június 30-át követő teljesítési időponttal kibocsátott, kiállított, 100 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel módosított 169. § d) pont dc) alpontja szerinti adatot."
    21. §
    Az Áfa tv. a következő 337. §-sal egészül ki:
    "337. § (1) E törvény 10. számú melléklete 2020. június 30. napján hatályos 1-4., 12-13. pontjait kell alkalmazni azon számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén, amely alapján az adóalany 2020. június 30. napját magában foglaló adó-megállapítási időszakban gyakorol levonási jogot, veszi figyelembe a módosítás vagy érvénytelenítés hatását.
    (2) E törvény 10. számú melléklete 2020. június 30. napján hatályos 5. és 7-8. pontját kell alkalmazni a 2020. július 1. napja előtt kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén. E törvény 10. számú melléklete 2020. június 30. napján hatályos 6. pontját kell alkalmazni a 2020. július 1. napja előtt kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén."
    22. §
    Az Áfa tv. a következő 338. §-sal egészül ki:
    "338. § E törvény 10. számú melléklete 2020. december 31. napján hatályos 1. és 2. pontját kell alkalmazni a 2020. június 30-át követően, de 2021. január 1. napja előtt kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén."
    23. §
    Az Áfa tv.
    1. 163. § (2) bekezdés c) pontjában a "15 napon belüli" szövegrész helyébe a "8 napon belüli",
    2. 165. § (1) bekezdés a) pontjában a "85. § (1) bekezdés és 86. § (1) bekezdése szerint" szövegrész helyébe a "85. § (1) bekezdés a), b), d), f)-o) pontja és a 86. § (1) bekezdés a)-i), l), m) pontja szerint",
    3. 10. számú melléklet 1. pont a) alpontjában a "terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - adószámának" szövegrész helyébe a "terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámának"
    szöveg lép.
    24. §
    Az Áfa tv. 10. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
    25. §
    Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
    26. §
    Hatályát veszti az Áfa tv. 142. § (4) bekezdése.
    6. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
    27. §
    (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdése a következő 17a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "17a. étrend-kiegészítő: az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ekként meghatározott és forgalomba hozatalra bejelentett (beleértve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában fogalomban lévő termék első bejelentésének a rendelet szerinti belföldi benyújtását is) termék;"
    (2) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 7. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan
    ellenőrzött energiatermék:)
    "b) - az ezen alpontban felsorolt, etil-alkoholt tartalmazó termékek kivételével - a 2710 12 21, 2710 12 25 és 2710 19 29 KN-kód szerinti ömlesztetten szállított termék, valamint a 2710 12 11, 2710 12 15, 2710 12 31-2710 19 25, 2710 19 31-2710 19 67 és a 2710 20 11-2710 20 38 KN-kód szerinti termék,"
    (3) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)
    "17. fűtőolaj: a 2710 19 62-2710 19 67 és a 2710 20 32-2710 20 38 KN-kód szerinti termék;"
    (4) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
    "21. párlat: a - nyers párlat kivételével - 2208 20 19, 2208 20 28, - az armagnac kivételével - 2208 20 69, 2208 20 88, 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, - a calvados kivételével - 2208 90 71 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2208 90 56 és 2208 90 77 KN-kód szerinti termékek közül a seprőpárlat;"
    28. §
    A Jöt. 19. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    (Jövedéki termék adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetési kötelezettség keletkezéséig, kivéve)
    "k) az adózott jövedéki termék felhasználásával előállított étrend-kiegészítőt."
    29. §
    A Jöt. 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható
    a)
    "ac) szabadforgalomba bocsátott sörrel, csendes és habzóborral, egyéb csendes és habzó erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel és alkoholtermékkel - kivéve a 3. § (1) bekezdés 17a. pontja és (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti terméket -, valamint"
    (a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység - ide nem értve az üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyitechnikai jellegű elszámolását, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak -, továbbá -az adóraktár engedélyesét kivéve - üzemanyagnak nem a 69. § és 72. § szerinti értékesítése,)
    30. §
    A Jöt. 74. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    (Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön forgalmazni, kivéve)
    "k) az étrend-kiegészítőt."
    31. §
    A Jöt. 150. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:
    "(24) A 19. § (1) bekezdés k) pontja, a 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a 74. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezést az e bekezdés hatályba lépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell."
    III. FEJEZET
    HELYI ADOK
    7. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    32. §
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) E törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, valamint a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, az Országos Betétbiztosítási Alapra, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapra, a Befektető-védelmi Alapra és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alapra."
    33. §
    A Htv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén - a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
    a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a (4)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,
    b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
    c) az anyagköltséggel,
    d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen
    költségével."
    34. §
    A Htv. 40/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az önkormányzat rendelete - valamennyi vállalkozóra azonos feltételekkel - határozhatja meg, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját."
    35. §
    A Htv. a következő 51/J. §-sal egészül ki:
    "51/J. § 2019. december 31-én az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a helyi iparűzési adóalapját a 2019. évben kezdődő adóévre a 2019. december 31-én hatályos 39/B. § (1) bekezdése szerint is megállapíthatja."
    36. §
    A Htv. 39/B. § (10) bekezdésében az "az (1)-(2)" szövegrész helyébe a "a (2)" szöveg
    lép.
    37. §
    Hatályát veszti a Htv.
    a) 39/B. § (1) bekezdése
    b) 39/B. § (11) bekezdése
    c) 39/B. § (13) bekezdése
    d) 52. § 39. pontja.
    IV. Fejezet
    ILLETÉKEK
    8. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    38. §
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17/D. §-t megelőző alcíme címe helyébe a következő alcím cím, a 17/D. § helyébe a következő rendelkezés lép:
    "A bizalmi vagyonkezelés keretében történő és a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésével összefüggő vagyonszerzés illetékkötelezettsége
    17/D. § (1) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek, szervezetnek (a továbbiakban: bizalmi vagyonkezelő), továbbá a vagyonkezelő alapítványnak (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő) a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: szerződés), továbbá a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott alapítói vagyonrendelés (a továbbiakban: alapítói vagyonrendelés) keretében történő vagyonszerzése - ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában megvalósuló vagyonszerzést is -, kivéve a bizalmi vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését.
    (2) A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől, alapítótól szerezte volna. Ha a szerződés, alapítói vagyonrendelés a szerződéskötést, alapítói vagyonrendelést megelőzően a vagyonrendelő és a kedvezményezett vagy az alapító és a kedvezményezett között létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel valósult meg, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett e törvény visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályai szerint köteles fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket.
    (3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő, alapító általi megszerzése, ideértve a vagyonrendelő, alapító kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.
    (4) A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján keletkezik."
    39. §
    Az Itv. 102. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "zs) vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény által előírt, a vagyonkezelő alapítványok alapítására és működésére vonatkozó feltételeket."
    V. FEJEZET
    A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    9. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
    40. §
    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) Nem terheli szociális hozzájárulási adó azt a jövedelmet, amely az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2019. december 31-én hatályos 18. § (4) bekezdése alapján mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól."
    41. §
    A Szocho tv. a következő 36/B. §-sal egészül ki:
    "36/B. § A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi .... törvénnyel megállapított 9. § (11) bekezdés a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható."
    42. §
    A Szocho tv. 9. § (5) bekezdésében az "a nem eva adóalany egyéni vállalkozó" szövegrész helyébe a "az egyéni vállalkozó" szöveg lép.
    43. §
    Hatályát veszti a Szocho tv.
    1. 1. § (7) bekezdése,
    2. 6. § (2)-(5) bekezdése,
    3. 20. §-a,
    4. 24. §-ában a " vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény" szövegrész.
    VI. Fejezet
    ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
    10. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    44. §
    Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 114/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig, a tevékenységét év közben kezdő személy esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs."
    45. §
    Az Art. 131. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
    "(10a) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tájékoztatja a felügyeleti szolgáltatót a naplóállomány adatairól, ha a tájékoztatás az automata-berendezés és az állami adó- és vámhatóság szervere közötti - felügyeleti szolgáltató rendszere útján megvalósuló -kommunikáció fenntartásával, az automata-berendezés által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő technikai probléma elhárítása érdekében, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges."
    46. §
    Az Art. a következő 264/A. §-sal egészül ki:
    "264/A. § [Lekérdező felület biztosítása nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók adataihoz]
    Az állami adó- és vámhatóság az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés e) pontja szerinti feltétel ellenőrzése érdekében a honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a 263. és 264. § szerinti, 2014. december 31-ét követően keletkezett adatokra vonatkozóan. A lekérdezési lehetőség biztosítása nem érinti a 263. és 264. § szerinti közzétételi kötelezettséget."
    47. §
    Az Art. 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "267. § [Tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről]
    (1) Ha az adóhatóság az ellenőrzése során olyan, több adózót - egymással összefüggő módon - érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel állapította meg, azt az érintettek tudomására hozza.
    (2) Ha az adóhatóság a foglalkoztató ellenőrzése során olyan, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel állapította meg, azt az érintett, a tájékoztatás időpontjában az adózóval jogviszonyban álló munkavállalók tudomására hozza."
    48. §
    Az Art. a következő 274/E. §-al egészül ki:
    "274/E. § [A 2019. adóévi társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó átmeneti rendelkezés]
    A Tao tv. 29/A. § (82) bekezdését alkalmazó adózó az adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó fizetési bevallási kötelezettségét a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti. Ha az adózó negyedéves előlegfizetésre kötelezett, úgy az utolsó negyedévi előlegét az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesíti."
    49. §
    Az Art. a következő 274/F. §-al egészül ki:
    "274/F. §[Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseihez]
    E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 113/A. § és a 113/B. § szerinti rendelkezéseit első alkalommal a 2020. március 1-jét követően teljesített bejelentésekre kell alkalmazni."
    50. §
    Az Art.
    1. 132. § (12) bekezdésében az "A (7) bekezdés" szövegrész helyébe az "A (10) bekezdés" szöveg,
    2. 199. § (2) bekezdésében az "egészségügyi hozzájárulás-fizetési" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó-fizetési" szöveg,
    3. 3. melléklet I./Általános rendelkezések 4. alpontjában az "egészségügyi hozzájárulást" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adót" szöveg
    lép.
    51. §
    (1) Hatályát veszti az Art. 235. § szakaszcímében az "élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző" szövegrész.
    (2) Hatályukat vesztik az Art. 2. melléklet I. pont A alpont 1. pontjában az "az egészségügyi hozzájárulásáról," szövegrészek.
    11. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
    52. §
    Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 136. § -a a következő g) alponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "g) az ügyintézési határidőre és az adóhatóság előtti képviseletre vonatkozó részletes szabályokat."
    VII. Fejezet
    VÁMIGAZGATÁS
    12. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
    53. §
    (1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 152. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Biztosítékként azt az eredeti garanciavállaló nyilatkozatot kell elfogadni, amely az uniós vámjogszabályok vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza)
    "e) a kötelezettségvállalás kezdő időpontjára, illetve határozott idejű kötelezettségvállalás esetén annak kezdő és végső időpontja közötti időtartamra, azaz az érvényességi idejére vonatkozó esetleges hivatkozást,"
    (2) A Vámtv. 152. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Biztosítékként azt az eredeti garanciavállaló nyilatkozatot kell elfogadni, amely az uniós vámjogszabályok vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza)
    "g) a 155/A. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakkal összefüggésben a lejárati időpontra vonatkozó hivatkozást, abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás csak Magyarország területére szól és tárgyi hatálya az árutovábbítási eljárásra nem terjed ki,"
    54. §
    (1) A Vámtv. 212. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "d) a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásba történő felvétel és törlés végrehajtására, a nyilvántartás vezetésének szabályaira, a nyilvántartásba vett személyek kötelező továbbképzésére, valamint a kreditpont minősítési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    (2) A Vámtv. 212. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "e) a vámjogi szakértői hatósági képzés és hatósági vizsga részletszabályait, továbbá a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, és a hatósági vizsga lebonyolítására megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartásba-vételi eljárásának szabályait, valamint a hatósági vizsga és a vizsgabizottság díjának mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályokat"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    55. §
    A Vámtv. 213. § (1) bekezdése az alábbi 20. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
    "20. a vámtanácsadói, illetve vámügynöki nyilvántartásba való felvételért, a vámtanácsadói, illetve vámügynöki igazolvány pótlásáért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért és a kérelemre történő nyilvántartásból való törlésért, valamint a kreditpont-minősítési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    56. §
    A Vámtv.
    a) 34. § (1) bekezdésében a "Más tagállamban" szövegrész helyébe az "Az Európai Unió más tagállamában" szöveg,
    b) 155/A. § (6) bekezdésében az "akkor az (2)-(5) bekezdéstől eltérően a biztosítékot felszabadítása" szövegrész helyébe az "akkor a (2)-(5) bekezdéstől eltérően a biztosíték felszabadítása" szöveg
    lép.
    57. §
    Hatályát veszti a Vámtv. 213. § (1) bekezdés 21. pontja.
    VIII. Fejezet
    A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
    58. §
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 16/F. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A (8) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
    (7) A nyilatkozattevő személyének (6) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.
    (8) A kinevezés, a hivatásos állományba való felvétel és annak elfogadása, a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítása, a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható."
    59. §
    A NAV tv. 16/G. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje."
    60. §
    A NAV tv. 16/G. §-a a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) Az írásbeli jognyilatkozatokat a kormánytisztviselők, ügykezelők és pénzügyőrök esetében a 16/F. § (6) és (8) bekezdése szerint kell kiadmányozni. Az írásbeli jognyilatkozatokat az (1) bekezdés, valamint a (9)-(12) bekezdés szerint kell kézbesíteni.
    (9) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában, valamint 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a (11) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ügyfél alatt a kormánytisztviselőt, ügykezelőt és pénzügyőrt, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt pedig a NAV szervet kell érteni.
    (10) A kormánytisztviselő, ügykezelő és a pénzügyőr köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A kormánytisztviselő, ügykezelő és a pénzügyőr e kötelezettségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kinevezését, illetve a hivatásos állományba való felvételt követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
    (11) Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítésről szóló igazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon.
    (12) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A címzettel a papír alapú kiadmányt kell közölni."
    61. §
    A NAV tv. 18. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) A Kttv. 39. § (7) bekezdésének második mondatát azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kormánytisztviselő a Kttv. 39. (1) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alá kerül, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles méltatlansági eljárást indítani. Amennyiben a méltatlanság nem állapítható meg, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatását indokoltnak tartja, a méltatlansági eljárás befejezését követő 15 napon belül fegyelmi eljárást indíthat."
    62. §
    A NAV tv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 103/B. §-sal egészül ki:
    "103/B. § (1) A 2019. december 31-én kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő és ügykezelő, valamint hivatásos szolgálati jogviszonyban álló pénzügyőr köteles a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 16/G. § (10) bekezdése szerinti szolgáltatással 2020. január 01. napjától rendelkezni.
    (2) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvénnyel megállapított 16/F-16/G. §-ban meghatározott elektronikus dokumentumokra vonatkozó szabályokat olyan okiratok vonatkozásában, amelyek érvényességéhez nem szükséges a foglalkoztatott jognyilatkozata, 2020. március 31. napjától, amelyek érvényességéhez a foglalkoztatott jognyilatkozata szükséges, 2021. január 1. napjától kell alkalmazni."
    63. §
    Hatályát veszti a NAV tv. 19/G. § (3) bekezdése.
    64. §
    A NAV tv. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
    IX. Fejezet
    SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    14. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
    65. §
    A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    (Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:)
    "g) a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékkal szemben, ha a pótbefizetésből származó követeléséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond, a lemondás időpontjával."
    66. §
    Az Szt. 38. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) A gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kell átvezetni, amennyiben a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) a pótbefizetésből származó követeléséről lemond, a lemondás időpontjával."
    67. §
    Az Szt. 136. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet, a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet, a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, ha az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény előírásai alapján az kötelező. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vagyonmérleget, valamint az azt alátámasztó vagyonleltárt a 136-141. § szerint állították-e össze. Az átalakulás számviteli bizonylata a vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár."
    68. §
    Az Szt. 139. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopa tartalmazza:)
    "e) a jogelőd gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegéből az eredménytartalékba átvezetett összeget, ha a pótbefizetésből származó követeléséről az átalakulás során a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond."
    69. §
    Az Szt. 177. §-a a következő (79) és (80) bekezdéssel egészül ki:
    "(79) E törvénynek a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló . törvénnyel megállapított 37. § (1) bekezdés g) pontját, 38. § (11) bekezdését, 80. § (2) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 139. § (2) bekezdés e) pontját először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
    (80) E törvénynek a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló . törvénnyel megállapított 37. § (1) bekezdés g) pontját, 38. § (11) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 139. § (2) bekezdés e) pontját a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet. "
    70. §
    Az Szt.
    1. 2/A. § (2)-(4) bekezdésében az "Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó" szövegrész helyébe az "A kisadózó" szöveg,
    2. 35. § (4) bekezdésében a "bejegyzés időpontjával" szövegrész helyébe a "bejegyzés időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával" szöveg,
    3. 80. § (2) bekezdésében a "100 ezer forint" szövegrész helyébe a "200 ezer forint" szöveg,
    4. 114/B. § (4) bekezdés e) pontjában a "javára vagy terhére elszámolt összegek," szövegrész helyébe a "javára vagy terhére elszámolt összegek (ide értve a kapott pótbefizetés azon összegét is, amely esetében a pótbefizetésből származó követeléséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemondott)," szöveg,
    5. 141. § (3) bekezdésében az "az átalakulás időpontjával," szövegrész helyébe az "az átalakulás (beolvadás, kiválás) napját követő nappal" szöveg,
    6. 144. §-ában a "136-143." szövegrész helyébe a "136-141." szöveg
    lép.
    71. §
    Hatályát veszti az Szt.
    1. 2/A. § (1) és (2) bekezdésében az "az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve" szövegrész,
    2. 2/A. § (5) bekezdésében az "az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve" szövegrészek,
    3. 11. § (2) bekezdésében a "valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvény szerint vezeti," szövegrész,
    4. 87. § (2) bekezdésében az "az egyszerűsített vállalkozói adó," szövegrész,
    5. 141. § (2) bekezdésében az "és 142-143." szövegrész.
    15. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
    72. §
    A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "9/E. § (1) Az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alkalmazásában a közfelügyeleti hatóság minősül illetékes hatóságnak.
    (2) A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges igazolással vagy engedéllyel kapcsolatos eljárás, a minősítési eljárás, a bank könyvvizsgálatához szükséges igazolással kapcsolatos eljárás, a 117. § (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott közfelügyeleti hatóság egyetértéséhez kapcsolódó eljárások, a minőségellenőrzési eljárás, a rendkívüli minőségellenőrzési eljárás, a 172/A. § szerinti fellebbezési eljárás, a 189. § (1) bekezdés szerinti eljárások, a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás és a kamara feletti közfelügyeleti törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében kezeli az eljárásban részt vevő természetes személyek azonosítására szolgáló természetes személyazonosító adatokat, továbbá a tényállás tisztázásához, valamint az eljárás megindítását megalapozó körülmények vizsgálatához szükséges személyes adatokat és az eljárással összefüggésben keletkezett adatokat.
    (3) A közfelügyeleti hatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi. A közfelügyeleti hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárásokkal összefüggésben kezelt személyes adatot annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig tartja nyilván, amelyben a (2) bekezdés szerinti eljárás lezárásra került."
    73. §
    A Kkt. 9/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban az ügyfelek elektronikus ügyintézésre kötelezettek."
    74. §
    A Kkt. 9/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A közfelügyeleti hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolás megadásáról szóló döntésről, - a döntés véglegessé válásával egyidejűleg - annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát."
    75. §
    A Kkt. 9/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A közfelügyeleti hatóság a 9/G. § (1) és (2) bekezdés szerinti igazolás visszavonásáról szóló döntésről, - a döntés véglegessé válásával egyidejűleg - annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát."
    76. §
    (1) A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:
    (A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása - az egyes kamarai tagokra vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)
    "r) a 11. § (1a) bekezdés szerinti egyéni vállalkozói jogviszony fennállása,
    s) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolás megadásáról, valamint visszavonásáról szóló hatósági döntések."
    (2) A Kkt. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A kamara az újonnan nyilvántartásba vettek nyilvántartási számát, nevét, címét a kamara lapjában közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek. A kamara a nyilvántartásból töröltek nyilvántartási számát, nevét és a kamarai tagság megszűnésének időpontját a kamara lapjában és a kamara holnapján közzéteszi."
    77. §
    A Kkt. III. Fejezete a következő 35/B. §-sal egészül ki:
    "35/B. § A közfelügyeleti hatóság a 35. § és a 35/A. § (1) bekezdés szerinti engedély megadásáról szóló döntésről, - a döntés véglegessé válásával egyidejűleg - annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát."
    78. §
    A Kkt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A közfelügyeleti hatóság a 35. § és a 35/A. § (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásáról szóló döntésről, - a döntés véglegessé válásával egyidejűleg - annak nyilvántartásba vétele céljából tájékoztatja a kamarát."
    79. §
    A Kkt. 44. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
    (A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)
    "r) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges engedély megadásáról, valamint visszavonásáról szóló hatósági döntések."
    80. §
    A Kkt. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A bizottság éves munkaterv és éves minőségellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét. A terveket, valamint a végrehajtásukról szóló beszámolókat azok elfogadásától számított nyolc napon belül a kamara honlapján nyilvánosságra hozza. A bizottság az éves minőségellenőrzési terv végrehajtásáról szóló beszámoló mellékletében anonimizált módon közzéteszi a minőségellenőrzési eljárások eredményét és az eljárásokkal összefüggésben alkalmazott szankciókat."
    81. §
    (1) A Kkt. 172. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (A kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)
    "f) a felelős személynek és a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) a közzététele a kamara honlapján."
    (2) A Kkt. 172. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti közzététel időtartama a közzététel napjától számított 5 év.
    (6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni:
    a) a könyvvizsgáló cég esetén, annak éves árbevételét,
    b) a kamarai tag könyvvizsgáló esetén, annak jövedelmi viszonyait (éves jövedelmét).
    (7) A kamara a kamarai tag könyvvizsgálót a (6) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmi viszonyai (éves jövedelme) igazolására szólíthatja fel. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló ennek nem tesz eleget, úgy a kamara a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett jövedelmi adatokra alapozva állapítja meg a pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe vett (becsült) éves jövedelmet."
    82. §
    (1) A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)
    "h) a felelős személynek és a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) a közzététele a közfelügyeleti hatóság által az Egységes Kormányzati Portálon."
    (2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A (7) bekezdés h) pontja szerinti közzététel időtartama a közzététel napjától számított 5 év."
    (3) A Kkt. 173/C. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
    "(15) A (7) bekezdés e) pontja szerinti pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni:
    a) a könyvvizsgáló cég esetén, annak éves árbevételét,
    b) a kamarai tag könyvvizsgáló esetén, annak jövedelmi viszonyait (éves jövedelmét).
    (16) A közfelügyeleti hatóság a kamarai tag könyvvizsgálót a (15) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmi viszonyai (éves jövedelme) igazolására szólíthatja fel. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló ennek nem tesz eleget, úgy a közfelügyeleti hatóság a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett jövedelmi adatokra alapozva állapítja meg a pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe vett (becsült) éves jövedelmet."
    83. §
    A Kkt. 177. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:
    "(3b) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni:
    a) a könyvvizsgáló cég esetén, annak éves árbevételét,
    b) a kamarai tag könyvvizsgáló esetén, annak jövedelmi viszonyait (éves jövedelmét).
    (3c) A kamara a kamarai tag könyvvizsgálót a (3b) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmi viszonyai (éves jövedelme) igazolására szólíthatja fel. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló ennek nem tesz eleget, úgy a kamara a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett jövedelmi adatokra alapozva állapítja meg a pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe vett (becsült) éves jövedelmet."
    84. §
    A Kkt. 193. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A közfelügyeleti hatóságnak az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolójában ki kell térnie a kamarai minőségbiztosítási rendszer vizsgálata és értékelése, továbbá a minőségellenőrzés során tapasztalt főbb hiányosságokra, és a megtett intézkedésekre. A közfelügyeleti hatóság a beszámoló mellékletében anonimizált módon közzéteszi a minőségellenőrzési eljárások eredményét és az eljárásokkal összefüggésben alkalmazott szankciókat."
    85. §
    (1) A Kkt. 196. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    (A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján rendelkezésére álló tények elemzése, értékelése, mérlegelése alapján a következő intézkedések alkalmazhatók:)
    "j) a felelős személynek és a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) a közzététele a közfelügyeleti hatóság által az Egységes Kormányzati Portálon."
    (2) A Kkt. 196. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti közzététel időtartama a közzététel napjától számított 5 év. "
    86. §
    A Kkt.
    1. 44. § (3) bekezdésében az "l) és m)" szövegrész helyébe az "l), m) és r)" szöveg,
    2. 97. § (4a) bekezdésében a "legalább" szövegrész helyébe a "legfeljebb" szöveg,
    3. 177. § (2) bekezdésében az "évében esedékes éves kamarai tagdíj" szövegrész helyébe az "évében esedékes éves kamarai tagdíj - ha az még nem ismert, akkor a megelőző évben esedékes éves kamarai tagdíj-" szöveg, az "évében esedékes éves hozzájárulási díj" szövegrész helyébe az "évében esedékes éves hozzájárulási díj - ha az még nem ismert, akkor a megelőző évben esedékes éves hozzájárulási díj -" szöveg
    lép.
    87. §
    Hatályát veszti a Kkt.
    1. 41. § (7) bekezdésében az "- az (1) bekezdés d) pont kivételével -" szövegrész,
    2. 172. § (4) bekezdés c) pontjában a " , például a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve" szövegrész,
    3. 173/C. § (7c) bekezdés c) pontjában a "(különösen a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve)" szövegrész,
    4. 177. § (3a) bekezdés c) pontjában a " , különösen a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve" szövegrész.
    X. Fejezet
    EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    16. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása
    88. §
    Nem lép hatályba az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 8. § (2) bekezdése.
    89. §
    Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 251. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A 8. § (1) bekezdése és a 241. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba."
    17. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény módosítása
    90. §
    Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
    "A Tao. törvény II. Fejezete a 16. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
    Tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések
    16/A. § (1) Az adózó a (2) bekezdés szerint növeli az adóalapot
    a) - a 16. § (7) bekezdése hatálya alá tartozó esetek közül -, ha az adózó e törvény hatálya alól azért kerül ki, mert az üzletvezetés helyét külföldre helyezi, feltéve, hogy ez a külföldi adóügyi illetőség megszerzését vonja maga után, azzal, hogy nem kell alkalmazni a növelést azon eszközökre, amelyek továbbra is ténylegesen kapcsolódnak a belföldön található telephelyhez,
    b) ha az adózó a belföldi székhelyéről külföldi telephelyére helyez át eszközöket, amennyiben az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön e törvény szerinti adófizetési kötelezettséget,
    c) ha az adózó belföldi telephelyéről külföldi székhelyére vagy külföldi telephelyére helyez át eszközöket, amennyiben az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön e törvény szerinti adófizetési kötelezettséget,
    d) ha az adózó belföldről külföldre helyezi át a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet, amennyiben az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön e törvény szerinti adófizetési kötelezettséget [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: kivonás] a kivonás adóévében, ha e törvény egyéb rendelkezései alapján a kivonásra okot adó körülmény miatt a (2) bekezdésben foglaltakkal megegyező adóalap-növelési kötelezettsége nem merülne fel.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti kivonás esetén az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonáskori piaci értékének a kivonáskor fennálló számított nyilvántartási értékével vagy annak megfeleltethető értékével csökkentett összege növeli az adóalapot.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti kivonást úgy kell tekinteni, mintha a kivonásra kerülő eszközök, tevékenységek vonatkozásában a kivonásra tekintettel a 7-8. § szerinti adóalapmódosító tételek alkalmazására okot adó körülmény - az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén - bekövetkezne és ezért a 7-8. § szerinti adóalap-módosító tételek - az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén - megfelelően alkalmazandóak.
    (4) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó adózó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó eszközökre vagy tevékenységekre jutó fizetendő adót az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően az adóbevallásban tett választás alapján öt részletben fizetheti meg, ha az Európai Unió más tagállamába helyezi át az üzletvezetés helyét vagy olyan EGT-tagállamba helyezi át az üzletvezetés helyét, amely EGT-tagállam az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i (EU) 2010/24 tanácsi irányelv (a továbbiakban e §-ban: 2010/24 tanácsi irányelv) szerinti kölcsönös segítségnyújtással egyenértékűnek tekinthető, adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást kötött az adózó tagállamával vagy az Európai Unióval.
    (5) A (4) bekezdés szerinti részletfizetést választó adózó a fizetendő adó 20 százalékát a (3) bekezdés szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg. A (4) bekezdés szerinti részletfizetést választó adózó a fizetendő adó fennmaradó 80 százalékát négy egyenlő részletben, évente a társasági adóbevallás esedékességének napjáig fizeti meg. Az adózó az esedékes részletet az állami adó- és vámhatóság által meghatározott számla javára fizeti meg.
    (6) A (4) bekezdés szerinti választás esetén a halasztott fizetés összege egy összegben azonnal esedékessé válik, ha
    a) az (1) bekezdés szerint áthelyezett eszközöket vagy az adózó telephelye által folytatott, áthelyezett üzleti tevékenységet értékesítik, vagy más módon elidegenítik;
    b) az (1) bekezdés szerinti áthelyezést követően az eszközöket egy harmadik országba helyezik át;
    c) a (4) bekezdés szerinti részletfizetést választó adózó az üzletvezetés helyét egy harmadik országba helyezi át;
    d) a (4) bekezdés szerinti részletfizetést választó adózó vonatkozásában az áthelyezés helye szerinti tagállamban a csődeljárásnak, felszámolási vagy végelszámolási eljárásnak vagy a kényszertörlési eljárásnak megfeleltethető eljárást kezdeményeztek;
    e) az adózó részletfizetési kötelezettségével 30 napos késedelembe esik,
    azzal, hogy a b)-c) pont nem alkalmazandó azon EGT-tagállamokba történő áthelyezés esetében, amely tagállam a 2010/24 tanácsi irányelv szerinti kölcsönös segítségnyújtással egyenértékűnek tekinthető, adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást kötött az adózó tagállamával vagy az Európai Unióval.
    (7) A (4) bekezdés szerinti részletfizetést választó adózó a (6) bekezdés szerinti esetek fennállását, azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
    (8) Az (1) bekezdés alkalmazásában a piaci értéket a 18. § (2), (4) és (9) bekezdése megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.
    (9) Az (1)-(8) bekezdés nem alkalmazandó az értékpapír-finanszírozáshoz vagy biztosítékként nyújtott eszközökhöz kapcsolódó ügyletekre, továbbá ha az eszközök áthelyezésére prudenciális tőkekövetelmények teljesítése érdekében vagy likviditáskezelés céljából volt szükség és az eszközöknek 12 hónapon belül vissza kell kerülniük Magyarországra.
    (10) Az 5. § (10) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben az eszközök, adóügyi illetőség vagy az állandó telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése az (1) bekezdés a)-d) pontjának megfeleltethető ügylet keretében az Európai Unió tagállamából belföldre történik, akkor az érintett eszközök adózási célú bekerülési értékének az érintett tagállam adó megállapításhoz használt kiindulási értékét kell tekinteni, kivéve ha az nem tükrözi a piaci értéket, mert ez esetben a piaci értéket kell alkalmazni.
    Adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések
    16/B. § (1) A 4. § 57. pont g) alpontja szerinti esetben
    a) ha az adózó a külföldi személyben részesedéssel rendelkezik, akkor a kifizetésre nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket,
    b) ha a kifizetést az adózó teljesíti és az adózóban részesedéssel rendelkező külföldi személy adójogrendszerében a költség, ráfordítás társasági adóalapból vagy annak megfeleltethető adóalapból történő levonását nem tagadják meg, akkor az adózó nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az adóalapjában nem veheti figyelembe a levonást.
    (2) A 4. § 57. pont a)-f) alpontja szerinti esetekben, ha a kifizetést az adózó teljesíti, akkor az adózó nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az adóalapjában nem veheti figyelembe a levonást.
    (3) A 4. § 57. pont a) és e) alpontja szerinti esetekben, ha a kifizetésben az adózó részesül, és a kifizetést teljesítő adójogrendszerében a levonást nem tagadják meg, akkor az adózó adóalapjában a kifizetést figyelembe kell venni.
    (4) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásai olyan jogügyletben vagy jogügylet sorozatban vesznek részt, továbbá amennyiben olyan strukturált jogügyletre kerül sor, amely a 4. § 57. pont eseteknek megfeleltethető különbséget eredményez, amellyel összefüggésben az adózónál levonható költség, ráfordítás merül fel, akkor a költség, ráfordítás nem érvényesíthető, kivéve, ha az ügyletben érintett bármely személy adójogrendszere a levonás mértékével azonos mértékben rendelte el az adóalap módosítását.
    (5) Amennyiben 4. § 57. pont d) alpontja szerinti különbség miatt a kifizetés összege az önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely társasági adóalapjában nem kerülne figyelembevételre, akkor az adózó nem alkalmazhatja a 28. §-t, kivéve, ha valamely az Európai Unió tagállamának nem minősülő állammal kötött nemzetközi szerződés a jövedelem mentesítéséről rendelkezik.
    (6) Amennyiben külföldi illetőséggel is rendelkező belföldi illetőségű adózó kifizetése, ráfordítása vagy vesztesége belföldön és külföldön is levonható a társasági adóalapból vagy az annak megfeleltethető adóalapból, akkor az e törvény szerinti belföldi illetőségű adózó a levonás összegével az e törvény szerint adóalapját növeli olyan mértékben, amilyen mértékben nincs olyan kapcsolódó bevétele, amely mindkét állam adójoga szerint adóztatható. Amennyiben a másik állam az Európai Unió tagállama, akkor az e törvény szerinti belföldi illetőségű adózó nem érvényesítheti az e törvény szerinti levonást, ha a másik állammal kötött törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján Magyarországon nem minősül belföldi illetőségűnek."
    91. §
    Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény 48. §-a.
    92. §
    Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az 1. §-3. §, a 7. § (2) bekezdése, a 11. §, a 12. § 2-6. pontja, a 13. §-15. §, a 17. §-19. §, a 29. §, a 32. §-37. §, a 40. §, a 41. §, a 43. § 4. és 5. pontja, a 44. §, a 45. §, a 46. § 1., 2. és 4-6. pontja, a 47. §, az 51. §, az 53. §, az 57. §-61. §, a 65. §, az 1. és a 2. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba."
    XI. Fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    18. Hatályba léptető rendelkezések
    93. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) Az 1. §, a 2. §, a 4. §, a 10. §-15. §, a 23. § 3. pontja, a 26. §, a 27. § (2)-(4) bekezdése, a 32. §-39. §, a 42. §-47. §, a 50. §-66. §, a 68. §, a 69. §, a 70. § 1. és 3-4. pontja, a 71. § 1-4. pontja, a 73. §, az 1. melléklet és a 4. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.
    (3) A 16. §, a 17. §, a 20. §, a 21. §, a 23. § 1. és 2. pontja, a 24. § és a 2. melléklet 2020. július 1-jén lép hatályba.
    (4) A 22. §, a 25. § és a 3. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.
    19. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    94. §
    (1) E törvény 80. §-85. §-a az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (2) E törvény 90. §-a a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    1. melléklet a 2019. évi ... törvényhez
    Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Egyéb indokkal adómentes:)
    "7.16. a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az
    a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége,
    b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;"
    2. melléklet a 2019. évi ... törvényhez
    "10. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
    Összesítő jelentés
    Számla kiállítása, -kibocsátása
    1. Az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről -ide nem értve a 89. § szerinti termékértékesítést - , szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.
    2. A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla 169. § szerinti, számlával egy tekintet alá eső okirat 170. § szerinti adattartalmáról köteles adatot szolgáltatni az adóalany.
    3. Amennyiben a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlában vagy számlával egy tekintet alá eső okiratban az áthárított adó összege az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja, az adóalany a számla kibocsátását követő naptári napon belül, egyéb esetben a kibocsátást követő négy naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni.
    4. A számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon teljesít adatszolgáltatást a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról.
    5. Amennyiben az adóalany az általa teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatáshoz 59. § szerinti előleget kapott, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről szolgáltat adatot.
    6. Az 1-5. pont szerinti adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítására szolgáló adatok igénylését követően használható. Az azonosító adatokat az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja igényli.
    7. Az 1-5. pont szerinti adatszolgáltatást az adóalany nevében az a személy is teljesítheti, akit az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a 6. pont szerinti elektronikus felületen megjelöl. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja által megjelölt személy által teljesített valamennyi adatszolgáltatás az adóalany nevében tett jognyilatkozatnak minősül.
    8. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a 6. pont szerinti elektronikus felületen megjelöli azon személyt, akinek az elektronikus felületen szolgáltatott adatokhoz hozzáférési lehetőséget ad.
    Számla befogadása
    9. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
    a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
    b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla sorszámáról, valamint
    c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
    10. A 9. pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a módosított, érvénytelenített számlát érintően a 9. pont szerint nyilatkozni. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának a 9. pontban meghatározott adatairól, amelyet a módosítás, érvénytelenítés érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról.
    11. Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről szolgáltat adatot.
    12. A 9-10. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
    13. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany által kibocsátott számla esetében a 9-10. pont szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adóalany első alkalommal adólevonási jogot érvényesít.
    14. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén a 9-10. pont szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít."
    3. melléklet a 2019. évi ... törvényhez
    Az Áfa tv. 10. számú melléklet 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "1. Az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 158/A. § értelmében, kivéve azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget.
    2. A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával adóalany részére kibocsátott számla 169. § szerinti, számlával egy tekintet alá eső okirat 170. § szerinti adattartalmáról köteles adatot szolgáltatni az adóalany. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére."
    4. melléklet a 2019. évi ... törvényhez
    "3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
    Vezetői munkakörök illetménye
    "
    INDOKOLÁS
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    JÖVEDELEMADÓK
    Személyi jövedelemadó
    Az adónemet érintő módosítások a megváltozott jogszabályi környezethez igazítják az Szja törvény egyes rendelkezéseit, segítve a jogalkalmazást.
    Társasági adó
    A társasági adót érintő módosítások uniós jogharmonizációt és a jogszabály belső koherenciáját szolgálják.
    AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ MEGSZŰNÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ MÓDOSÍTÁSOK
    Az egyszerűsített vállalkozói adó 2020. január 1-jétől történő megszűnésével összefüggésben több adótörvény is módosul. A kivezetés érinti a kisadózó vállalkozások tételes adóját, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, a helyi iparűzési adót, a társasági adó, valamint az általános forgalmi adó és a számviteli szabályokat is, ezért a javaslat az evához kapcsolódó előírásokat mindenhol hatályon kívül helyezi.
    FORGALMI ADÓK
    Általános forgalmi adó
    A módosítások alapvetően a gazdaságfehérítő és az adóadminisztrációt egyszerűsítő megoldásokhoz szükséges rendelkezésekre terjednek ki.
    Jövedéki adó
    Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályai egyszerűsödnek a zárjegy-kötelezettség megszűnése, valamint az adózott alkoholból adóraktáron kívül előállíthatóvá válás által.
    A KN-kódok európai uniós szintű éves felülvizsgálatához kapcsolódóan 2020. január 1-jei hatályba lépéssel szükséges az ellenőrzött ásványolaj, a fűtőolaj és a párlat jövedéki definíciók módosítása annak érdekében, hogy a definíciókban megjelölt KN-kódok összhangban legyenek a hatályos uniós szabályokkal.
    HELYI ADÓK
    A Javaslat kiemeli a helyi adók köréből az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú felsőoktatási intézményt.
    ILLETÉKEK
    A Javaslat - a bizalmi vagyonkezelés illetékszabályaihoz igazodva - kiegészíti az illetéktörvényt a vagyonkezelő alapítványok működésével összefüggő vagyonszerzések illetékjogi megítélésével.
    ADÓIGAZGATÁS
    Az adóigazgatást érintő jogszabályok 2018. január 1-jei hatálybalépése óta eltelt idő alatt tapasztaltak alapján szükséges jogtechnikai pontosításokat, jogalkalmazást segítő javaslatokat, valamint ezen túl a részletes indokolásban kifejtett módosításokat tartalmazza a törvénytervezet.
    NAV TÖRVÉNY
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításai az elektronikus ügyintézés teljes meghonosításának következő lépcsőjét célozzák, továbbá a kormánytisztviselők tekintetében rendezésre kerül a kormánytisztviselő ellen folytatott büntetőeljárás és a méltatlansági vagy fegyelmi eljárás viszonya. Emellett a módosítás rendezi a területi szerveknél a vezetői-ügyintézői illetményekben tapasztalt aránytalanságokat.
    SZÁMVITEL
    2019. október 1-jével módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.). A Ctv. új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben - a jegyzett tőke leszállításának kivételével - meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) az időpontját, amely változást a számviteli törvény, vonatkozó előírásain is át kell vezetni.
    2019. október 1-jével módosult az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény (a továbbiakban: átalakulási tv.) is. Az átalakulási tv. új előírása alapján a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket csak akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján éves beszámolója tekintetében is könyvvizsgálatra kötelezett. E módosítást szintén szükséges átvezetni a számviteli törvény vagyonmérleg-tervezetekre vonatkozó előírásain.
    Egyszerűsítést és a versenyképesség javítását is eredményező javaslat a veszteség pótlásához már nem szükséges pótbefizetés közvetlen eredménytartalék javára történő elszámolásának a lehetővé tétele. A javasolt új előírás szerint, ha a tulajdonos lemond a pótbefizetésből adódó követeléséről, akkor annak összegét a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.
    Az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az indokolt valorizáció érdekében a javaslat a kis értékű eszközök (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) egy összegű terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozó értékhatárt 100 ezer forintról 200 ezer forintra emeli.
    KÖNYVVIZSGÁLAT
    A javaslat az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kibővíti a minőségellenőrzéssel összefüggésben alkalmazható szankciók körét, továbbá a meghatározó tagállami szabályozások és gyakorlatok alapján a javaslat pontosítja a minőségellenőrzések vonatkozásában megtett intézkedések és szankciók közzétételének a módját.
    A hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik a minőségellenőrzéssel, valamint a fegyelmi eljárással összefüggésben, annak eredményére tekintettel, pénzbírság kiszabását. A javaslat a jogorvoslati eljárások tapasztalatai alapján a pénzbírság kiszabásának további részletszabályait, elveit és módját kívánja szabályozni, illetve pontosítani.
    A javaslat a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban kötelezővé teszi az elektronikus ügyintézést.
    A javaslat a GDPR, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény előírásainak való megfelelés érdekében kiegészíti a Kamara által vezetett közhiteles nyilvántartások adatait az egyéni vállalkozói jogviszony fennállására, továbbá a kamarai tag könyvvizsgálók esetén a közfelügyeleti hatóság igazolására vonatkozó adatokkal, valamint a könyvvizsgáló cégek esetén a közfelügyeleti hatóság engedélyére vonatkozó adatokkal. Emellett a javaslat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárások tekintetében alkalmazandó adatkezelési és nyilvántartási szabályokra vonatkozóan.
    VÁMIGAZGATÁS
    Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény egyes rendelkezéseit célzó módosítások egyrészt kezelik a vámigazgatási eljárásban alkalmazott kötelezettségvállalási okmányok felszabadításával kapcsolatos jogalkalmazás során felmerült kérdéseket. Másrészt a vámtanácsadók és vámügynökök kötelező továbbképzéséről szóló kormányrendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés pontosítása szükséges abból a célból, hogy a kormányrendeletből az igazgatási és szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezések miniszteri rendeleti szintre kerüljenek áthelyezésre. E tekintetben a miniszteri rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés megalkotása is szükséges.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    I. Fejezet
    A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    1. §-hoz
    Figyelemmel arra, hogy a tartós befektetési szerződésre (TBSZ) vonatkozóan módosítani javasolt rendelkezés szerint TBSZ-t köthet a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából illetve a vagyonkezelő - a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött - bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából, s az így megkötött TBSZ-el kezelt vagyon hozamának adókötelezettsége is TBSZ szabályai alapján ítélhető meg, indokolt az osztalékból származó jövedelem köréből e hozamot kiemelni.
    2. §-hoz
    A tartós befektetési szerződésre (TBSZ) vonatkozóan módosítani javasolt rendelkezés szerint TBSZ-t köthet a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából illetve a vagyonkezelő - a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött - bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából. A módosítás révén az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra a vagyon "eredeti" tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t.
    3. §-hoz
    Az (1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely alapján a szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos új fogalmi meghatározások az adószabályozásban is a vonatkozó kormányrendelet hatálybalépésének időpontjától, 2019. július 28-ától alkalmazhatók.
    A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely biztosítja, hogy a belső hivatkozásoknak az egyes meghatározott juttatások adózásának 2019. január 1-jei hatályú átalakításával összefüggésben szükséges módosítása, továbbá a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolására vonatkozó szabályokban fennálló ellentmondás feloldását és a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgáló módosítás a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható legyen.
    A (3) bekezdéshez: Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2009. december 31-ig hatályos 8.12. pontja alapján adómentesnek minősült az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó tűzifajuttatása, továbbá a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandósága, az 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján pedig a villamosenergia-iparban dolgozók számára jogszabály alapján nyújtott villamos energia árkedvezmény. Átmeneti rendelkezés alapján az említett időpontig jogosultságot szerzett magánszemélyek jelenleg még adómentesen kaphatják az említett juttatásokat, kedvezményeket. Az egyes jogszabályokat dereguláló törvényi rendelkezések következtében azonban 2020. január 1-jétől ez az átmeneti rendelkezés hatályon kívül kerül, vagyis az adómentesség további intézkedés hiányában megszűnne, ez pedig a szerzett jogokat érintő érdeksérelmet keletkeztetne.
    A rendelkezés ezért az említett átmeneti rendelkezéssel azonos joghatást biztosító rendelkezést iktat be az Szja tv-be, amely alapján azok a magánszemélyek, akik az említett kedvezményekre 2009. december 31-ig jogosultságot szereztek, 2019. december 31-ét követően is adómentesen kaphatják meg azokat.
    4. §-hoz
    Az Szja tv. 1. számú mellékletének módosítását tartalmazó melléklet nevesítése.
    5. §-hoz
    Az a)-d) ponthoz: 2019. július 28-ától módosult a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet. A módosítás bevezetette a magánszálláshely fogalmát, megkülönbözteti azt az egyéb szálláshely fogalmától. Magánszálláshelyet magánszemély és egyéni vállalkozó szolgáltathat, míg egyéb szálláshelyet csak gazdasági társaság (nem természetes személy, ill. egyéni vállalkozó) üzemeltethet.
    Az Szja tv. a magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységével kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket (bérbeadás, tételes átalányadózás), amelyek az új fogalmi környezetben már nem az eredeti szabályozási célt valósítják meg. A szövegcserés módosítások helyreállítják az Szja tv. és a háttér-jogszabályként használt kormányrendelet közötti összhangot.
    Az e) ponthoz: A rendelkezés az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében belső hivatkozásokat helyesbít a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások adózásának 2019. január 1-jei hatályú átalakításával összefüggésben.
    Az f) ponthoz: A javaslat a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolására vonatkozó szabályokban fennálló ellentmondás feloldását és a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálja.
    2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    6. §-hoz
    Nyelvhelyességi pontosítás.
    7. §-hoz
    Jogszabályi hivatkozás számozásának pontosítása.
    8. §-hoz
    Átmeneti rendelkezés.
    9. §-hoz
    a) A természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány esetében az adómentesség kiterjesztésre kerül az érintett eszközök átvételére is.
    b) A késve megfizetett adóelőleghez kapcsolódóan a javaslat visszaállítja a kimentési kérelem előterjesztésének lehetőségét.
    10. §-hoz
    Az egyszerűsített vállalkozói adó kivezetésével feleslegessé vált rendelkezés törlése.
    3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
    11. §-hoz
    Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben feleslegessé váló rendelkezés törlése.
    4. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
    12. §-hoz
    Szövegcserés módosítás: Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges pontosítás.
    13. §-hoz
    Az a)-c) ponthoz: Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges pontosítások.
    II. Fejezet
    A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    5. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
    14. §-hoz
    A 2019. évi LXXIII. törvény 2020. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: EVA törvény). A Javaslat ezt a módosítást vezeti át az Áfa tv-en.
    15. §-hoz
    A 2019. évi LXXIII. törvény 2020. január 1-jétől hatályon kívül helyezte EVA törvényt. A Javaslat ezt a módosítást vezeti át az Áfa tv-en.
    16. §-hoz
    A Javaslat kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget egyes adómentes ügyletekre. Ezen, számlaadási kötelezettséggel érintett körbe tartozik több más szolgáltatás mellett az egyéb oktatás is.
    17. §-hoz
    A Javaslat értelmében a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Ennek következtében a Javaslat minden, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számla tekintetében előírja, hogy azon szerepeltetni kell a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét.
    18. §-hoz
    A Javaslat az EVA megszűnéséhez kapcsolódóan bővíti azon esetek körét, melyek során az adóalanyok jogosultak kijavítási kérelem benyújtásával pótolni az egyes adózási módra vonatkozó választásukat.
    19. §-hoz
    Az evaalanyok az EVA törvény 2020. január 1-jével történő hatályon kívül helyezése következtében ezen időponttól gazdasági tevékenységükre tekintettel áfaalannyá válnak. Ennek megfelelően a tevékenységet kezdő adóalanyokhoz hasonlóan nyilatkozniuk kell az Áfa tv-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásukról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, illetve az adómegállapítás különös módja alkalmazásáról (például amennyiben az általános szabályok szerinti adómegállapítás helyett alanyi adómentességet vagy egyéb különleges adózási módot, akár pénzforgalmi elszámolást választanak). Választás hiányában az Áfa tv. általános rendelkezései, illetve főszabály szerint alkalmazandó rendelkezései irányadóak, azzal, hogy a feltételek fennállása esetén a választás hiánya korrigálható az Áfa tv. 257/F. §-a alapján.
    20. §-hoz
    A Javaslat alapján a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Ehhez kapcsolódóan a számlákon fel kell tüntetni - az áthárított adó tartalomtól függetlenül - a belföldi partner adóalany adószámának első nyolc számjegyét. Tekintettel arra, hogy a számla kibocsátása megtörténhet a teljesítés előtt is, így lehetnek olyan számlák, amelyek még nem fogják tartalmazni a belföldi partner adószámát. A Javaslat ezért rendezi, hogy a levonási jog szempontjából teljes értékűnek kell elfogadni azokat a 100.000 Ft áfa tartalmat meg nem haladó számlákat is, amelyek nem tartalmazzák a partner adószámát, ha azokat még 2020. július 1-jéig bocsátották ki, de amelyekben foglalt ügylet teljesítési időpontja 2020. június 30-át követi.
    21. §-hoz
    A Javaslat értelmében a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Erre tekintettel a Javaslat rendelkezik arról, hogy mely számlák esetében kell még alkalmazni a régi adatszolgáltatásra (100.000 Ft áthárított adó tartalmat elérő vagy azt meghaladó számlák tekintetében történő adatszolgáltatás) vonatkozó szabályokat.
    Befogadott számlák esetében azon számlákról kell a régi adatszolgáltatás szerint adatot szolgáltatni, amelyek tekintetében az adóalany havi bevalló esetében a június havi, negyedéves bevalló esetében a második negyedéves bevallásában, éves bevalló esetében pedig a 2020. évről benyújtott bevallásában gyakorol levonási jogot.
    Kézzel kibocsátott vagy számlázó programmal kiállított számla esetében a régi adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat azon számlák esetében kell még alkalmazni, amelyeket 2020. július 1-je előtt bocsátottak, vagy állítottak ki.
    22. §-hoz
    A Javaslat 2021-től kiterjeszti az adatszolgáltatási kötelezettséget minden olyan belföldi teljesítési helyű ügyletről kiállított számlára, amelynek kibocsátására, kiállítására az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni (kivéve az egyablakos rendszeren keresztül elszámolt külföldön teljesített ügyleteket). Erre tekintettel a Javaslat átmeneti szabályt iktat be, mely rögzíti, hogy az új szabályokat a 2020. december 31-ét követően kibocsátott vagy kiállított számlák esetében kell alkalmazni.
    23. §-hoz
    A Javaslat a feketegazdaság visszaszorítása érdekében számlaadási kötelezettséget ír elő meghatározott áfa mentes ügyletek tekintetében, valamint a számlakibocsátásra rendelkezésre álló határidőt 15 napról 8 napra csökkenti. Ezen túlmenően a Javaslat az Eva tv. hatályon kívül helyezése miatti szükséges módosítást tartalmazza.
    24. §-hoz
    A Javaslat 2020. július 1-jétől bővíti az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák körét. Így adatot kell szolgáltatni minden olyan kibocsátott vagy kiállított számla tekintetében, melyet belföldi adóalanynak belföldön teljesített ügyletről állítanak ki, kivéve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést.
    25. §-hoz
    A Javaslat tovább bővíti az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák körét. Ennek értelmében 2021. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra, valamint az adóalany részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is. Nem kell ugyanakkor adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyet nem adóalany részére, másik tagállamban teljesített ügyletekről bocsátottak ki, és amely után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget.
    26. §-hoz
    A 2019. évi LXXIII. törvény 2020. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az EVA törvényt. A Javaslat ezt a módosítást vezeti át az Áfa tv-en.
    6. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
    27. §-hoz
    Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében az étrend-kiegészítők jövedéki fogalmának meghatározása utaló rendelkezéssel.
    A 2208 20 HR alszám alá sorolt termékek európai uniós besorolásának 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítása miatt a párlat definícióhoz tartozó KN-kódok frissítése.
    A biodízel-tartalomhoz kapcsolódó KN-kód európai uniós besorolási szabályok 2020. január 1-jén hatályba lépő változása miatt az ellenőrzött energiatermék és fűtőolaj definícióhoz tartozó KN-kódok frissítése.
    28. §-hoz
    Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében az adózott alkoholból történő előállításuk mentesítése az adóraktári engedély alól.
    29. §-hoz
    Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében mentesítésük a jövedéki engedély kötelezettség alól.
    30. §-hoz
    Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében mentesítésük a zárjegyezési kötelezettség alól.
    31. §-hoz
    Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak ésszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében a folyamatban lévő ügyekben is az új, kedvezőbb szabályokat alkalmazni rendelő átmeneti rendelkezés.
    III. Fejezet
    HELYI ADÓK
    7. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    32. §-hoz
    Az állami felsőoktatási intézmények jellemzően költségvetési szerv formájában működnek, s így nem terjed ki rájuk a helyi adótörvény (Htv.) személyi hatálya. Ugyanakkor a jogszabályok alapján létezhet olyan, állami érdekkörbe tartozó felsőoktatási intézmény is, amely nem költségvetési szerv, de korábban e formában működött. Az adójogi státusz fenntartása érdekében indokolt ezen állami felsőoktatási intézményeket is kiemelni a helyi adók hatálya alól, ezért a Javaslat kiegészíti a Htv. hatálya alá nem tartozó jogalanyok körét az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménnyel.
    33. §-hoz
    A Javaslat pontosítja a belső hivatkozást a Htv. iparűzési adóalapot meghatározó rendelkezésében.
    34. §-hoz
    A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja a Htv. önkormányzati jogalkotási mozgásterét a helyi iparűzési adóban adható rendeleti kedvezmény kapcsán.
    35. §-hoz
    Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) 2020. január 1-jével megszűnik. A Javaslat egy átmeneti szabály Htv-be iktatásával rendelkezik arról, hogy az EVA alanyainak a 2019-ben kezdődő adóévre is van lehetőségük a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítására (amely szerint a helyi iparűzési adóalap az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50%-a lehet), mégpedig a 2019. december 31-én hatályos szabályok szerinti határidőig, azaz 2020. május 31-ig (erről a 2019. évről szóló, 2020-ban benyújtandó bevallásban kell nyilatkozni).
    36. §-hoz
    A Javaslat - az EVA megszűnése miatt - a Htv. EVA-alanyok adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit kiemeli a Htv. szövegéből.
    37. §-hoz
    Lásd az előző §-hoz fűzött indokolást.
    IV. Fejezet
    ILLETÉKEK
    8. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    38. §-hoz
    2019 márciusától a magyar jogrendszer kiegészült az ún. vagyonkezelő alapítvány jogintézményével, amely egyfajta ötvözete az alapítványnak és a bizalmi vagyonkezelőnek, ugyanakkor egyedi sajátosságokkal is rendelkezik. A vagyonkezelő alapítvány alapvető jellemvonása, hogy a részére vagyonkezelésbe (illetve bizalmi vagyonkezelésbe) adott vagyontárgyak vagyonkezelését végzi, hiszen az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható. A vagyonkezelő alapítvány funkciója tehát, hogy az alapító okiratban megjelölt kedvezményezett(ek) számára vagyoni juttatást teljesítsen. Mindebből következően megállapítható, hogy a vagyonkezelő alapítvány mind struktúráját, mind működését tekintve rendkívüli hasonlóságokat mutat a bizalmi vagyonkezeléssel, ezért indokolt, hogy illetékjogi megítélésük is azonos legyen. Ennek érdekében a Javaslat szerint a vagyonkezelő alapítvány alapítója, a vagyonkezelő alapítvány, valamint kedvezményezettjének vagyonszerzésére a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó illetékszabályokat kell alkalmazni.
    39. §-hoz
    A Javaslat kiegészíti az illetéktörvényt a vagyonkezelő alapítvány fogalom-meghatározásával, amely szerint az illetéktörvény alkalmazásában vagyonkezelő alapítványnak kell tekinteni a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítványt, valamint azokat az EGT-államban bejegyzett alapítványokat, amelyek igazolják, hogy a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó kritériumnak megfelelnek.
    V. Fejezet
    A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    9. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
    40. §-hoz
    A rendelkezés - a 2019. január 1-je előtti állapot helyreállítása érdekében - mentesíti az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalékot és vállalkozásból kivont jövedelmet a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól.
    41. §-hoz
    Átmeneti rendelkezés, amely biztosítja, hogy az az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalék és vállalkozásból kivont jövedelem már 2019. január 1-jétől mentesüljön a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól.
    42. §-hoz
    Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges módosítások.
    43. §-hoz
    Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges módosítások.
    VI. Fejezet
    ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
    10. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    44. §-hoz
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2/A. § - 2019. július 24-étől hatályos - (5) bekezdése értelmében csoportos társasági adóalany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, amennyiben teljesíti a jogszabályi feltételeket. A csoporthoz való csatlakozással összefüggő eljárásjogi rendelkezéseket az Art. 114/B. §-a tartalmazza, melynek körében indokolt a tevékenységüket év közben kezdőkre vonatkozó előírás megalkotása, a jelenlegi szabályok szerinti határidő - az adóév utolsó hónapjának első és huszadik napja közötti időszak - ugyanis esetükben csak az első adóév végén lenne értelmezhető (tehát csak a második adóévtől jönne lére a csoporttagság), így nem teljesülne azon jogalkotói szándék, miszerint ezen adózóknak már a létrejöttük napjától lehetőségük legyen csoporthoz csatlakozni.
    45. §-hoz
    Amennyiben az online működő automatáktól beérkező naplóállomány adatai nem feldolgozhatóak, akkor a hiba javítása érdekében a naplóbejegyzés konkrét adatait szükséges hivatalból a felügyeleti szolgáltató részére továbbítani.
    46. §-hoz
    Az új § beillesztését az Áfa tv. módosítása indokolja, amellyel bevezetésre kerül az adóalap csökkentés behajthatatlan követelés esetén. Az adóalapot ugyanakkor csak akkor lehet csökkenteni, ha az Áfa tv-ben előírt feltételei teljesülnek. A feltételek egyike, hogy a csökkentést tervező adózó partnere (a vevő) ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkező adózók listáján a behajthatatlansággal érintett ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben. Mivel az új szabályok értelmében legkorábbi teljesítési időpontként 2015. december 31-ét követő időpont jöhet figyelembe, innen visszafelé számolva a NAV-nak 2015. január 1-től kell folyamatosan biztosítani a szóban forgó adatok elérhetőségét, ami egy lekérdező felület útján lesz lehetséges.
    47. §-hoz
    A hatályos szabályozás alapján az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésének vélelme esetén lehet az érintett tudomására hozni a jogszabálysértést. A jogbiztonság elősegítése érdekében indokolt annak előírása, hogy a vélelem helyett a jogszabálysértés adóhatóság általi jogerős megállapítása adjon alapot a tájékoztatásra. További módosítás eredményeként az adóhatóság szolgáltatásai bővülnének, ugyanis az adóhatóság egy tájékoztató levélben értesítené a jövőben a természetes személyeket saját foglalkoztatásukra vonatkozó, a foglalkoztató által elmulasztott adó- és járulék bevallás és befizetés tényéről. mely a foglalkoztatás "fehérítését" eredményezné.
    48. §-hoz
    2019. július 24-ei hatállyal megszűnt a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, ugyanakkor a Tao. tv. 29/A. § (82) bekezdésébe beiktatott átmeneti rendelkezés szerint az adózónak - feltéve hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az említett időpont - a 2019-es adóévben még lehetőség van "önkéntes" feltöltés teljesítésére. Ennek határidejére ugyanakkor jelenleg nincs előírás, mivel az Art. 3. melléklet I. pont 3. pont 3.1.2. alpontja hatályát vesztette. További gyakorlati problémaként jelentkezik, hogy az Art. 3. melléklet I. pont 3. pont 3.1.1. alpontjában a "Az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét a Tao. tv. szerinti előleg-kiegészítésre kötelezettek a 3.1.2. pontban előírt előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesítik." szövegrész is hatályát vesztette, így a negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók "önkéntes" feltöltése esetén sincs jogszabályi alapja az utolsó negyedéves előleg december 20-án, a feltöltéssel egyidejűleg történő teljesítésére. Javasolt ezért az átmeneti rendelkezés beiktatása, amely kimondja, hogy az "önkéntes" feltöltés választása esetén azt milyen határidőig kell teljesíteni és rendezi az utolsó negyedéves előlegek "előrehozott" határidejét is.
    49. §-hoz
    Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai biztosítják az EKAER-ben tett bejelentés EKAER szám lezárását követő módosítását. A módosításra a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet, tehát az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet (a továbbiakban: EKAER rendelet) szerint módosítható adatok hibás volta esetén van lehetőség, egy alkalommal, az EKAER szám lezárását követő 3 munkanapon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikusan felületen. A törvényi szabályok végrehajtása érdekében az EKAER rendeletben szükséges szabályozni az EKAER szám állami adó- és vámhatóság általi lezárását, meghatározni azokat az adatokat, amelyek a lezárást követően módosíthatóak, továbbá a pótlék megállapítását.
    A módosítási lehetőség megteremtése informatikai fejlesztést igényel, mind az adózók mind az adóhatóság oldalán.
    Az informatikai fejlesztések időigényére figyelemmel szükséges az Art. 2020. január 1-jével hatályba lépő, az EKAER szám lezárását követő módosítására vonatkozó szabályozás tekintetében egy olyan átmeneti rendelkezés elfogadása, amely alapján e szabályok a 2020. március 1-jét követően tett bejelentésekre alkalmazhatók első alkalommal.
    50. §-hoz
    Szövegcserés módosítások 1.-2. Hivatkozás pontosítása.
    3. Jogtechnikai pontosítás, amely az "egészségügyi hozzájárulási-fizetési" szövegrészt "szociális hozzájárulási adó-fizetési" szövegrésszé javítja, mivel az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2019. január 1-jétől hatálytalan.
    51. §-hoz
    A törvény 235. § szakaszcímét (Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezéssel és az AFE-val összefüggő szabályok megsértése) is módosítja a tervezet, annak érdekében, hogy a vonatkozó rendelkezés címe alapján ne kizárólag az élelmiszer-értékesítést végző automataberendezések esetében legyen helye bírság kiszabásának, hanem valamennyi automataberendezés esetében is, ahogy azt a törvényi rendelkezései a § címtől eltérően egyébként biztosítják.
    A 48. § (2) bekezdésében megjelölt szövegrészek hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2019. január 1-jétől hatálytalan.
    11. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
    52. §-hoz
    Annak érdekében, hogy az ügyintézési határidőre és a képviseletre vonatkozó részletszabályok kormányrendeleti szinten jelenhessenek meg, szükséges a felhatalmazó rendelkezések kiegészítése.
    VII. Fejezet
    VÁMIGAZGATÁS
    12. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
    53. §-hoz
    A Vámtv. 2019. január 1-jén hatálya lépett 155/A. §-ának alkalmazása jogalkalmazói szempontból jogértelmezési kérdéseket vetett fel különös tekintettel arra, hogy hogyan kell értelmezni a 155/A. § (5) bekezdés a) pontjában nevesített "érvényességi ideje" alatti kifejezést, illetve felmerült olyan jogértelmezés is, amely abba az irányba mutatott, hogy a Vámtv. e módosítása felülírja a polgári jog keretei között szabályozott kötelezettségvállalásokra vonatkozó rendelkezéseket. A helyes jogértelmezés kialakítása érdekében a módosítás meghatározza, hogy az érvényességi idő alatt a kötelezettségvállalás kezdeti és végső időpontja közötti időtartamot kell érteni. A kötelezettségvállaló az ezen időtartam alatt keletkezett vámtartozások megfizetésére vállal kötelezettséget, azonban ez nem zárja ki azt, hogy a vámhatóság a végső időpont követő lefolytatott ellenőrzés keretében feltárt és megállapított vámtartozások meg nem fizetése esetén tegyen igénybejelentést a kötelezettségvállaló felé. Ennek indoka abban rejlik, hogy a kötelezettségvállalás végső időpontját követően megállapított vámtartozások keletkezésének időpontja a vámárunyilatkozat elfogadásának időpontjához nyúlik vissza, amelyek a kötelezettségvállalással érintett kezdő és végső időpont között keletkeztek. Mindazonáltal a végső időpontot követően megállapított esetleges vámtartozások esetében az igénybejelentést a vámhatóság csak a lejárati időpontig teheti meg. Ezt követően a kötelezettségvállaló mentesül a kötelezettségei alól. A módosítás lehetővé teszi, hogy azon kötelezettségvállalásoknak, amelyek csak
    Magyarország területére érvényesek és az árutovábbítási eljárásra nem terjednek ki, tartalmazzák a végső időpontot és a lejárati időt is a kezdő időpont mellet, azzal, hogy a lejárati időpont nem lehet rövidebb, mint a Vámtv. 155/A. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott időpont. A módosítás a kötelezettségvállalási okmányok módosítását idézi elő, amelynek előzménye a gazdálkodók által is szorgalmazott azon felvetés, hogy a hatályos kötelezettségvállalások szerinti igénybejelentés 3 évről 1 évre csökkenjen, így a vámbiztosíték 1 év után felszabadítható legyen. A kötelezettségvállalási okmányok módosítását a gazdálkodók vagy a kötelezettségvállalók is kezdeményezhetik, illetve a vámhatóságnak adott esetben újraértékelés keretében kell felülvizsgálnia, hogy a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási okmányok adattartalma alapján a vámhatóság a jogszabály által meghatározott igénybejelentést az előírt időtartamon belül meg tudja-e tenni.
    54. §-hoz
    A módosítás keretében a vonatkozó Kormányrendelet felhatalmazó rendelkezésének tárgyköréből kikerülnek az igazgatási szolgáltatási díjfizetéssel érintett eljárások, amelyek a Magyarország gazdasági stabilitásról szóló törvény értelmében miniszteri rendeleti szintre kerülnek áthelyezésre.
    A módosítás által beillesztésre kerül továbbá egy új felhatalmazó rendelkezés annak érdekében, hogy a tárgykörben korábban miniszteri szinten megalkotott rendelet rendelkezései az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szellemiségével összhangban kormányrendeleti szinten kerüljenek újrakodifikálásra.
    55. §-hoz
    A két bekezdéssel fentebb említett igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével érintett eljárások miniszteri rendeleti szinten történő újrakodifikálásához szükséges felhatalmazó rendelkezést állapítja meg.
    56. §-hoz
    Szövegcserés módosítás a névelő pontosítása érdekében.
    57. §-hoz
    Hatályát vesztő rendelkezés.
    VIII. Fejezet
    A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    13. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
    58. §-hoz
    59. §-hoz
    60. §-hoz
    Az elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása érdekében a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. tv. (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseinek alapulvételével - figyelemmel a Kttv. és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) tárgybani rendelkezéseire - indokolt a módosítás.
    Az elektronikus ügyintézés teljes körűen 2021. április 1-jével, míg az 1. ütemben megvalósításra kerülő fejlesztési feladatok 2020. január 1-jével lesznek elérhetők.
    61. §-hoz
    A Kttv. 39. § (7) bekezdése szerint "A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek." Erre tekintettel a NAV-ban minden kormánytisztviselőnek azonnali hatállyal megszüntetésre került a kormányzati szolgálati jogviszonya, aki ellen a 39. § (1) bekezdésében foglalt büntetőeljárás indult. Ha azonban egy ügyből kifolyólag ugyanazon büntetőeljárás a pénzügyőr ellen indult, annak hivatásos szolgálati jogviszonyát nem kellett azonnali hatállyal megszüntetni. Ez komoly felszültségeket keltett a NAV állományán belül, különös tekintettel arra, hogy a pénzügyőrökre minden más tekintetben sokkal szigorúbb alkalmazási feltételek vonatkoznak a Hszt. és a NAV tv. alapján. Fentiekre tekintettel javasolt a kormánytisztviselőkre és pénzügyőrökre vonatkozó egységes eljárás bevezetése, továbbá ha méltatlanság nem állapítható meg, akkor fegyelmi eljárás lehetőségének megteremtése.
    A Kttv. jelenleg hatályos rendelkezései alapján a kormánytisztviselők esetében a Kttv. 39. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott bűncselekmények - pl. közélet tisztasága elleni bűncselekmény, korrupciós bűncselekmény, stb. - miatt indult büntetőeljárás - megalapozott gyanú közlése - esetén a Kttv. 63. § (2) bekezdés g) pontja és (2a) bekezdése alapján a jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.
    A javaslat a pénzügyőrök és a kormánytisztviselők esetében egységes eljárás megteremtését célozza azáltal, hogy a NAV kormánytisztviselői esetében ne kerüljön alkalmazásra a Kttv. azon rendelkezése, amely szerint az egyes bűncselekményekkel való gyanúsítás esetén a jogviszonyt mérlegelés nélkül, azonnali hatállyal meg kell szüntetni, hanem - hasonlóan a pénzügyőrökhöz - a kormánytisztviselők esetében is vagy fegyelmi, vagy méltatlansági eljárás kerüljön lefolytatásra.
    62. §-hoz
    Az átmeneti rendelkezések módosítása az e-ügyintézésre történő megfelelő átmeneti felkészülési idő biztosítása érdekében.
    63. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezés.
    64. §-hoz
    A NAV törvény 3. mellékletének módosítását tartalmazó melléklet nevesítése.
    A javaslat az illetményrendszerben meglévő területi szerveknél a vezetői-ügyintézői illetményekben tapasztalt aránytalanságok csökkentését szolgálja, azáltal, hogy a vezetői szintekhez tartozó főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes és osztályvezető esetében a fizetési fokozathoz rendelet szorzószámok 0,5-del megemelésre kerülnek.
    IX. Fejezet
    SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    14. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
    65. §-hoz
    A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosoknak rendeli visszafizetni, ugyanakkor azt nem tiltja, hogy a tulajdonosok a veszteség pótlására adott pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak. A számviteli törvény eddig nem szabályozta ennek elszámolását. A javaslat új előírása szerint, ha a tulajdonos lemond a pótbefizetésből adódó követeléséről, akkor azt a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.
    66. §-hoz
    Lásd a 65. §-hoz tartozó indokolást.
    67. §-hoz
    A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény módosította az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt (a továbbiakban: átalakulási tv.). Az átalakulási tv. módosított 4. § (6) bekezdése szerint a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló (egyesülő, szétváló) jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, akkor már valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az átalakulási tv. hivatkozott módosítása a korábbiakhoz képest szűkíti azon esetek körét, amikor a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltártervezeteket könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
    Az átalakulási tv. 11. §-ának új (2a) bekezdése szerint ugyanakkor a végleges vagyonmérleget (és az azt alátámasztó végleges vagyonleltárt) minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
    A javaslat az átalakulási tv. előírásaival való összhang megteremtését szolgálja.
    68. §-hoz
    A tulajdonosok átalakulás, egyesülés, szétválás keretében is lemondhatnak a pótbefizetésből adódó követelésükről, melyet ez esetben a tulajdonolt gazdasági társaságok vagyonmérlegében szintén a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni.
    69. §-hoz
    A javaslat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
    70. §-hoz
    A javaslat jogtechnikai-, valamint nyelvhelyességi szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek jellemzően a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezések.
    2020. január 1-jétől az egyszerűsített vállalkozói adó megszűnik, ezért a javaslat az ehhez az adónemhez kapcsolódó számviteli előírásokat hatályon kívül helyezi.
    A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény módosította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.). A Ctv. 30. §-a (4) bekezdésének módosítása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának a napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja. E lehetőség vonatkozik többek között a tőkeemelés időpontjának a meghatározására is. A Ctv. 30. §-ának új (4a) bekezdése egy kivételt említ, miszerint a cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját továbbra sem határozhatja meg. Tőkeleszállítás esetében a változás időpontja továbbra is a jegyzett tőke változásának a cégbíróság általi bejegyzés napja. A javaslat a Ctv. előírásaival való összhang megteremtését szolgálja.
    Több mint tíz éve került megállapításra a kis értékű eszközök (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) egy összegű terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozóan a 100 ezer forintnak megfelelő értékhatár. Az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az indokolt valorizáció érdekében a javaslat az értékhatárt 100 ezer forintról 200 ezer forintra emeli.
    A javaslat a törvény új 37. § (1) bekezdés g) pontjához és 38. § (11) bekezdéséhez kapcsolódó jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz.
    További fontos - számvitellel is összefüggő - módosítása az átalakulási tv.-nek, amely az átalakulás (ideértve az egyesülést és a szétválást is) időpontjáról rendelkezik.
    Az átalakulási tv. 6. §-ának módosított (6) bekezdése szerint az átalakuló jogi személy meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak, amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja. Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni. Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg, vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja.
    Az átalakulási tv. 11. §-ának új (1a)-(1c) bekezdése szerint a jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének a hatálya nem eshet azonos napra. Az átalakulásnál (egyesülésnél, szétválásnál) az átalakulás időpontja a jogelőd cég törlésének a napja, a jogutód pedig a jogelőd törlésének napját követő nappal jön létre.
    A javaslatok a Ctv. és az átalakulási tv. módosításaival való összhang megteremtését szolgálják.
    71. §-hoz
    2020. január 1-jétől az egyszerűsített vállalkozói adónem megszűnik, ezért a javaslat az ehhez az adónemhez kapcsolódó számviteli előírásokat hatályon kívüli helyezi.
    15. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
    72. §-hoz
    A javaslat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárások tekintetében alkalmazandó adatkezelési és nyilvántartási szabályokra vonatkozóan. A javaslat meghatározza továbbá, hogy az eljárásokkal összefüggésben a közfelügyeleti hatóság tudomására jutott adatokat mikor kell törölni a nyilvántartásból.
    73. §-hoz
    Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseivel összhangban a javaslat kötelezővé teszi az elektronikus ügyintézést a természetes személy ügyfelek részére is, a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban. A közfelügyeleti hatóság által lefolytatott eljárások a természetes személyek egy speciális körét érintik, akik már rendelkeznek az elektronikus ügyintézéshez szükséges tárgyi és egyéb feltételekkel.
    74. §-hoz
    A javaslat rögzíti, hogy a közfelügyeleti hatóság, az általa hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges igazolás megadásáról szóló hatósági döntésekről tájékoztatja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát (a továbbiakban: Kamara). A Kamara az igazolás megadásáról szóló hatósági döntéseket rögzíti a nyilvántartásában.
    75. §-hoz
    A javaslat rögzíti, hogy a közfelügyeleti hatóság, az általa hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges igazolás visszavonásáról szóló hatósági döntésekről tájékoztatja a Kamarát. A Kamara az igazolás visszavonásáról szóló hatósági döntéseket rögzíti a nyilvántartásában.
    76. §-hoz
    A Kamara közhiteles nyilvántartást vezet a kamarai tag könyvvizsgálókra, valamint könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan. A nyilvántartásban vezetett adatok körét törvény határozza meg. A javaslat kiegészíti a Kamara által vezetett közhiteles nyilvántartások adatait az egyéni vállalkozói jogviszony fennállására vonatkozó adatokkal, továbbá pontosítja a közérdekből nyilvános adatok körét és kiterjeszti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges igazolás megadásáról és visszavonásáról szóló hatósági döntésekre is.
    A javaslat a kialakult gyakorlatnak megfelelően pontosítja a közzétételi szabályokat. A Kamara közzéteszi a nyilvántartásba vettek nyilvántartási számát, nevét, címét a Kamara honlapja mellett a Kamara lapjában is. A javaslat e mellett kiegészíti a közzétételi szabályokat, miszerint a Kamarának a nyilvántartásból töröltek nyilvántartási számát, nevét és a kamarai tagság megszűnésének időpontját is közzé kell tenni.
    77. §-hoz
    A javaslat rögzíti, hogy a közfelügyeleti hatóság, az általa hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges engedély megadásáról szóló hatósági döntésekről tájékoztatja a Kamarát. A Kamara az engedély megadásáról szóló hatósági döntéseket rögzíti a nyilvántartásában.
    78. §-hoz
    A javaslat rögzíti, hogy a közfelügyeleti hatóság, az általa hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges engedély visszavonásáról szóló hatósági döntésekről tájékoztatja a Kamarát. A Kamara az engedély visszavonásáról szóló hatósági döntéseket rögzíti a nyilvántartásában
    79. §-hoz
    A Kamara közhiteles nyilvántartást vezet a kamarai tag könyvvizsgálókra, valamint könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan. A nyilvántartásban vezetett adatok körét törvény határozza meg. A javaslat pontosítja a közérdekből nyilvános adatok körét és kiterjeszti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges engedély megadásáról és visszavonásáról szóló hatósági döntésekre.
    80. §-hoz
    A javaslat az összhangban az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) előírásaival, meghatározó tagállami szabályozások és gyakorlatok alapján pontosítja a minőségellenőrzések vonatkozásában megtett intézkedések és szankciók közzétételének módját.
    81. §-hoz
    A javaslat kibővíti a kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben alkalmazható szankciók körét, összhangot teremtve az Irányelv szankciókra vonatkozó rendelkezéseivel. Az új szankció alapján a Kamara közzé teheti a holnapján a kamarai minőségellenőrzési eljárással összefüggésben a felelős személyt és a jogsértés tényét (tartalmát, súlyosságát és időtartamát).
    A javaslat kimondja, hogy a Kamara honlapján a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) közzétételi kötelezettségére vonatkozó időtartam 5 év.
    A Kamara kockázatelemzés alapján hatévente legalább egyszer kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél minőségellenőrzési eljárást folytat le. A hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik a kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben pénzbírság intézkedés alkalmazását. A javaslat a jogorvoslati eljárások tapasztalatai alapján a pénzbírság kiszabásának további részletszabályait, elveit és módját kívánja szabályozni, illetve pontosítani.
    82. §-hoz
    A javaslat kibővíti a minőségellenőrzéssel összefüggésben alkalmazható szankciók körét, összhangot teremtve az Irányelv szankciókra vonatkozó rendelkezéseivel. Az új szankció alapján a közfelügyeleti hatóság közzé teheti az Egységes Kormányzati Portálon a minőségellenőrzési eljárással összefüggésben a felelős személyt és a jogsértés tényét (tartalmát, súlyosságát és időtartamát).
    A javaslat kimondja, hogy az Egységes Kormányzati Portálon a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) közzétételi kötelezettségére vonatkozó időtartam 5 év.
    A közfelügyeleti hatóság kockázatelemzés alapján, és legalább háromévente kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél minőségellenőrzési eljárást folytat le, ha az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik a minőségellenőrzéssel összefüggésben pénzbírság intézkedés alkalmazását. A javaslat a jogorvoslati eljárások tapasztalatai alapján a pénzbírság kiszabásának további részletszabályait, elveit és módját kívánja szabályozni, illetve pontosítani.
    83. §-hoz
    A Kamara kamarai tag könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel szemben fegyelmi eljárást folytat le, amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló, vagy könyvvizsgáló cég fegyelmi vétséget követ el. A hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik a fegyelmi eljárással összefüggésben pénzbírság intézkedés alkalmazását. A javaslat a jogorvoslati eljárások tapasztalatai alapján a pénzbírság kiszabásának további részletszabályait, elveit és módját kívánja szabályozni, illetve pontosítani.
    84. §-hoz
    Lásd a 80. §-hoz fűzött indokolást.
    85. §-hoz
    A javaslat kibővíti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet esetén alkalmazható szankciók körét, összhangot teremtve az Irányelv szankciókra vonatkozó rendelkezéseivel. Az új szankció alapján a közfelügyeleti hatóság közzé teheti az Egységes Kormányzati Portálon a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet vonatkozásában lefolytatott eljárással összefüggésben a felelős személyt és a jogsértés tényét (tartalmát, súlyosságát és időtartamát).
    A javaslat kimondja, hogy az Egységes Kormányzati Portálon a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) közzétételi kötelezettségére vonatkozó időtartam 5 év.
    86. §-hoz
    A javaslat jogtechnikai, valamint nyelvhelyességi szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek jellemzően a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak.
    A javaslat a könyvvizsgáló jelöltek gyakorlati idejére vonatkozó szabályt helyesbíti azzal, hogy a könyvvizsgáló jelölti időszakot megelőzően, a számvitel és elemzés modul eredményes teljesítése és a könyvvizsgáló jelölti névjegyzékbe vétel közötti időszakban legfeljebb egy éves gyakorlat számítható be a gyakorlati időbe.
    A törvény előírásai alapján a pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetében a büntetés kiszabásának évében esedékes kamarai tagdíj húszszorosáig, könyvvizsgáló cég esetén a büntetés kiszabásának évében esedékes hozzájárulási díj összegéig terjedhet. Tekintettel arra, hogy a tagdíj/hozzájárulási díj összege a kamarai adatszolgáltatásból állapítható meg, problémás lehet a pénzbírság mértékének meghatározása, amennyiben fegyelmi marasztalásra a tárgyévi kamarai adatszolgáltatást megelőzően kerül sor. A javaslat alapján amennyiben a büntetés kiszabásának évében a tagdíj/hozzájárulási díj nem ismert, akkor a pénzbírság mértékének meghatározása tekintetében a megelőző évben esedékes éves tagdíjat/hozzájárulási díjat kell alapul venni.
    87. §-hoz
    A javaslat a törvény új 172. § (6) és (7) bekezdéseihez, a 173/C. § (15) és (16) bekezdéseihez, valamint a 177. § (3b) és (3c) bekezdéseihez kapcsolódó jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz.
    X. Fejezet
    EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    16. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása
    88. §-hoz
    A cafeteria rendszer átalakításához kapcsolódóan a tavaly őszi adócsomag új rendelkezést iktatott be az Szja tv-be [Szja tv. 48. § (6) bekezdés] 2020. január 1-jei hatálybalépéssel, amelynek értelmében a magánszemélyt megillető kedvezményeket a kifizetőnek először a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelmet terhelő közterhekkel szemben kell érvényesíteni, csak ezt követően vehető figyelembe az esetleg fennmaradó összeg az összevont adóalapba tartozó, de a tevékenység ellenértékének nem minősülő juttatásokat terhelő közterhekkel szemben. (Jellemzően ez a korábban béren kívüli juttatásként adózó, 2019-től nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket érinti.) Időközben megállapítást nyert, hogy a rendelkezés csak megnehezítené a jogalkalmazást, ezért azt nem kell hatályba léptetni [2018. évi LXXXII. tv. 8. § (2) bekezdés].
    89. §-hoz
    A 88. § szerinti módosítással összefüggő jogtechnikai módosítás.
    17. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény módosítása
    90. §-hoz
    Jogharmonizációs szabályok technikai javítása az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljes körű megvalósítása érdekében. A változás kizárólag a 2019. évi LXXII. törvény 2. §-ának a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 16/A. § (6) bekezdését megállapító rendelkezését érinti, melyben a "b)-d)" fordulat "b)-c)" fordulatra változik. A teljes rendelkezés újbóli lehozatalát az indokolja, hogy a szabályozás még nem hatályos, így jogtechnikailag csak így valósítható meg a módosítás.
    91. §-hoz
    A 88. § szerinti módosítással összefüggő jogtechnikai módosítás.
    92. §-hoz
    A 88. § szerinti módosítással összefüggő jogtechnikai módosítás.
    XI. Fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    18. Hatályba léptető rendelkezések
    93. §-hoz
    Hatályba léptető rendelkezések.
    19. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    94. §-hoz
    A Javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti.
    1. melléklethez
    Jogtechnikai módosítás.
    2. melléklethez
    A Javaslat 2020. július 1-jétől bővíti az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák körét. Így adatot kell szolgáltatni minden olyan kibocsátott vagy kiállított számla tekintetében, melyet belföldi adóalanynak belföldön teljesített ügyletről állítanak ki, kivéve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést.
    3. melléklethez
    A Javaslat tovább bővíti az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák körét. Ennek értelmében 2021. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra, valamint az adóalany részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is. Nem kell ugyanakkor adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyet nem adóalany részére, másik tagállamban teljesített ügyletekről bocsátottak ki, és amely után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számláról történő adatszolgáltatás nem foglalja magában a vevő, igénybevevő nevét és címét.
    4. melléklethez
    A javaslat az illetményrendszerben meglévő területi szerveknél a vezetői-ügyintézői illetményekben tapasztalt aránytalanságok csökkentését szolgálja, azáltal, hogy a vezetői szintekhez tartozó főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes és osztályvezető esetében a fizetési fokozathoz rendelet szorzószámok 0,5-del megemelésre kerülnek.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében