T/6351. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

adozona.hu

T/6351. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2019.06.04
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 62. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"62. Magánalapítvány:
a) az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány,
b) a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány,
feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rend...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

T/6351. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

2019. évi LXXIII. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

I. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. §

2. §

Az Szja tv. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben vagy az alapítvány alapító okiratában (az alapító okirat rendelkezése hiányában az erre jogosult alapítványi szerv által) kedvezményezettként megjelölt magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből, az alapítványtól származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni."

3. §

Az Szja tv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre vonatkozó rendelkezési jogát az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőzően gyakorolta, akkor a bevétel megszerzésének időpontja - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a rendelkezési jog gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi vagy a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja. E § alkalmazásában nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő vagy az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás)."

4. §

Az Szja tv. 22. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A tételes költségelszámolást alkalmazó, szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő tárgyévi elismert költségként veszi figyelembe a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket (ideérte a negyedik negyedévre megállapított és határidőig megfizetett adóelőleget is). A szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként. A tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a tárgyévre megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegalapok összegét meghaladó része (e rendelkezés alkalmazásában: kötelezettség különbözet) után fizetendő szociális hozzájárulási adó a befizetés évében számolható el költségként. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, jövedelemként a megállapított jövedelem 29. § szerinti százalékát veszi figyelembe. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, az összevont adóalapnak a kötelezettség különbözettel egyenlő része tekintetében jövedelemként a kötelezettség különbözet 29. § szerinti százalékát veszi figyelembe."

5. §

Az Szja tv. VI. Fejezete a 29/ C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
29/D. § (1) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] - minden más kedvezményt megelőzően - a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
(2) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó
a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],
b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
ca) az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységéből származó jövedelme, az osztalékalapba tartozó jövedelem (49/C. §) kivételével;
cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
(3) Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
(4) A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.
(5) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.
(6) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a (3) bekezdés szerinti gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes azonosító adatait), valamint - ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében - a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját és a (2) bekezdés szerinti összeget."

6. §

Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, valamint az érvényesített személyi kedvezményt."

7. §

(1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)
"e) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítéséről."
(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a 29/D. § (3) bekezdés szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét - vagy ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg - a természetes személyazonosító adatait.
(3c) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély 29/D. § (2) bekezdés szerinti - kedvezményre jogosító - jövedelmének adóelőleg-alapját más kedvezménnyel a kifizető, a munkáltató nem csökkenti, azonban a magánszemély a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(3) Az Szja tv. 48. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában)
"b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, tevékenységi kedvezmény, személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pontban említett esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát"
(különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.)

8. §

(1) Az Szja tv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a családi kedvezményt, az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az adó mértékével [8. §] számított összeg, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is."
(2) Az Szja tv. 49. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély 29/D. § (2) bekezdés szerinti - kedvezményre jogosító - jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőlegalap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(3) Az Szja tv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeget - figyelemmel az (1a) bekezdésben foglaltakra is - legfeljebb annak mértékéig csökkenti - az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó bevétel esetében a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján - a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezmény."
(4) Az Szja tv. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi, jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a jogosultsági időszak hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni."

9. §

Az Szja tv. 49/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A (2)-(5) bekezdésben foglaltak az egyéni vállalkozói tevékenységnek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19/C. §-a szerinti korlátolt felelősségű társaság alapításával történő megszűnése esetén is alkalmazandók."

10. §

Az Szja tv. 49/B. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4a) Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó
a) mint vagyonrendelő által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába,
b) által az alapítvány tulajdonába
adott készletek szokásos piaci értéke."

11. §

(1) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdése a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:
[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
osztalék]
"ag) a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték;"
(2) Az Szja tv. 66. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.
(5) Az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni."

12. §

Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély)
"k) a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjaként a tulajdonában álló részjegynek - a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény rendelkezései alapján Holding Szövetkezetnek minősülő - szövetkezet részére történő átruházása ellenében részjegyet szerez a szövetkezetben."

13. §

Az Szja tv. a következő 97. §-sal egészül ki:
"97. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvénnyel megállapított 29/D. §, 48. § (2) bekezdés e) pont, (3b)-(3c) bekezdés, (4) bekezdés b) pont, 49. § (1), (1a), (7) bekezdés - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható első alkalommal.
(3) Munkaviszonyból származó jövedelem esetében a (2) bekezdés szerinti rendelkezések
a) 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
b) 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett, vagy
c) 2019. évet megelőző évre vonatkozó, a 2019. december 31-ét követően kifizetett
bevétel adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal.
(4) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1. pontja 2016. február 11-étől alkalmazható.
(5) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 77/A. § (2) bekezdés k) pontja, 1. számú melléklet 9. pont 9.5. alpont 9.5.1 pont d) alpontja 2019. január 1-jétől alkalmazható.
(6) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvénnyel megállapított 22. § (6a) bekezdés 2019. január 1-jétől alkalmazható, azzal, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvény hatálybalépése előtt hatályos 22. §-a alapján megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adót
a) a szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére kötelezett őstermelő a 2019. évi szociális hozzájárulási adókötelezettség megállapításakor megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegként,
b) a szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő 2019-ben elszámolható költségként,
c) az a)-b) pontban nem említett őstermelő a 2019. évre fizetendő szociális hozzájárulási adót csökkentő tételként
veszi figyelembe a személyijövedelemadó-bevallásban.

14. §

Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

15. §

Az Szja tv.
1. 3. § 21. pont e) alpontjában az "illetménye" szövegrész helyébe az "e jogviszonyból származó jövedelme " szöveg,
2. 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1. pontjában az "a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet" szövegrész helyébe az "az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló kormányrendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet" szöveg
lép.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

16. §

A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül)
"l) a vagyonkezelő alapítvány."

17. §

(1) A Tao. törvény 2/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A csoportos társasági adóalany tagjai olyan adózók lehetnek, amelyek között
a) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, vagy
b) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik."
(2) A Tao. törvény 2/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Csoportos társasági adóalany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, amennyiben teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket.
(6) A (3) bekezdés alkalmazásában a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát egybe kell számítani."

18. §

A Tao. törvény 4. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"37. vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény alapján vagyonkezelő alapítványként vagy közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy;"

19. §

(1) A Tao. törvény 5. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A vagyonkezelő alapítvány a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg adókötelezettségét."
(2) A Tao. törvény 5. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A csoportos társasági adóalany adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. A csoportképviselő olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. A csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében a csoporttag olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a 6. § (12) bekezdésében meghatározott nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. E nyilvántartást a csoporttag a csoportos társasági adóalany bevallásának benyújtására nyitva álló határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő rendelkezésére bocsátja."

20. §

(1) A Tao. törvény 6. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) A csoportos társasági adóalany és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás kérelemre, az állami adó- és vámhatóság engedélyével jön létre. A csoportos társasági adóalany adókötelezettsége a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik. Csatlakozás esetén a csoporttagság a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik, kivéve a tevékenységét év közben kezdő személyt, amely esetében a csoporttagság azon a napon jön létre, amelyen a társasági adókötelezettsége egyébként megkezdődne."
(2) A Tao. törvény 6. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) A csoportos társasági adóalany adóévi adóalapja a csoporttagok által az (1)-(2a), valamint az (5)-(10) bekezdés szerint egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a 17. § (15)-(18) bekezdése szerint. A csoporttag az (1)-(2a), valamint az (5)-(10) bekezdés szerint megállapított egyedi adóalapjáról adóévenként, a csoportos társasági adóalany adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallása benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő részére nyilatkozatot tesz. A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról - csoporttagonként elkülönítve - az éves társasági adóbevallásban adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. Ha a csoporttag az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy egyedi adóalapját nem e törvénynek megfelelően állapította meg, vagy nyilatkozata számítási hiba vagy elírás miatt az egyedi adóalap tekintetében hibás, a csoportos társasági adóalany adóalapjának módosítása érdekében egyedi adóalapjáról haladéktalanul új nyilatkozatot tesz."
(3) A Tao. törvény 6. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
"(14) A csoporttag a (12) bekezdés szerinti egyedi adóalapja meghatározása során köteles az (5)-(11) bekezdések megfelelő alkalmazására. Az egyedi adóalap tekintetében az (5) bekezdés a) pontja alkalmazását és a (11) bekezdés szerinti nyilatkozatot az érintett csoporttag vonatkozásában - az érintett csoporttag által a (12) bekezdésben meghatározottak szerint adott nyilatkozat alapján - a csoportképviselő választja és teszi meg. Amennyiben a csoporttag egyedi adóalapja az (5) bekezdés a) pontja szerint kerül megállapításra, akkor az (1)-(2a) bekezdés szerint megállapított negatív összegre a 17. § alkalmazandó."

21. §

(1) A Tao. törvény 7. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:
"(15a) Ha a (15) bekezdésben meghatározott adó és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor a fejlesztési tartalék nem beruházási célra történő feloldására, vagy a lekötésének adóévét követő negyedik adóév végéig fel nem használt részére tekintettel megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg."
(2) A Tao. törvény 7. §-a a következő (16a) bekezdéssel egészül ki:
"(16a) Ha a (16) bekezdésben meghatározott adó és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor a lekötött tartalék nem elismert feloldására, vagy a lekötésének adóévét követő ötödik adóév végéig jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt részére tekintettel megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg."

22. §

A Tao. törvény 8. § (5e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5e) A csoportos társasági adóalany esetében az (1) bekezdés j) pontját a csoportos társasági adóalany tagjainak nettó finanszírozási költségei és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye összességére kell alkalmazni, amelynek során a 939 810 000 forint a csoportos társasági adóalany összes tagjára együttesen vonatkozik. Az így megállapított összeget a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény arányában kell figyelembe venni a tagok egyedi adóalapjában."

23. §

(1) A Tao. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az egyéni cég és az Evectv. 19/C. §-a szerint alapított korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban e bekezdésben együtt: társaság) az alapítónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig fel nem használt elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti adózás előtti eredményét. A társaság -ha az alapító nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül a társaság tulajdonába -az alapítónál nyilvántartott elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére, minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a 17. § rendelkezéseit."
(2) A Tao. törvény 16. §-a a következő (16a) bekezdéssel egészül ki:
"(16a) A (16) bekezdésben foglaltakat az Evectv. 19/C. §-a szerint alapított korlátolt felelősségű társaságra is alkalmazni kell."

24. §

A Tao. törvény 18. § (10) és (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(10) A csoportos társasági adóalany tagjai az (1) és (2), a (4)-(7), valamint a (9) bekezdésben foglaltakat az egymás közötti jogügyleteik közül csak azokra alkalmazzák, amelyeknél
a) az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredménye csökkentéseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként,
b) az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredménye növeléseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként
elszámolt összeg még nem ellentételezte.
(10a) A csoportos társasági adóalany tagjai az (5) bekezdés szerinti kötelezettségüket a csoportképviselő útján teljesítik."

25. §

A Tao. törvény 18/D. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Amennyiben a csoportos társasági adóalany tagjának csoporttagsága az áttérést megelőző adóévben még nem áll fenn, az érintett csoporttagra vonatkozóan alkalmazni kell a (7) és a (8) bekezdést, amelynek során az érintett csoporttag áttérésének adóévét megelőző adóévi fizetendő adót és az érintett csoporttagra jutó, a 24. § (3) bekezdése szerint arányosított fizetendő adót kell figyelembe venni.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott esetben a (8) bekezdés szerinti kérelem a csoportképviselő útján terjeszthető elő."

26. §

(1) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)
"i) jelenértéken legalább
ia) 300 millió forint értékű, kisvállalkozás által,
ib) 400 millió forint értékű, középvállalkozás által
megvalósított beruházás,"
(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)
(2) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)
"i) jelenértéken legalább
ia) 200 millió forint értékű, kisvállalkozás által,
ib) 300 millió forint értékű, középvállalkozás által
megvalósított beruházás,"
(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)
(3) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)
"i) jelenértéken legalább
ia) 50 millió forint értékű, kisvállalkozás által,
ib) 100 millió forint értékű, középvállalkozás által
megvalósított beruházás,"
(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)

27. §

(1) A Tao. törvény 23. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Azt az adókedvezményt, amelyre egy adott csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos társasági adóalany akkor érvényesítheti, ha az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Amennyiben az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére - a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig - továbbra is jogosult marad."
(2) A Tao. törvény 23. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
"(10a) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti, a feltételek teljesítését vállaló csoporttag tagsága nem jogutódlás miatt szűnik meg, de továbbra is e törvény hatálya alá tartozik, akkor az adókedvezmény érvényesítésére a csoporttagsága megszűnését követően - a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig - jogosulttá válik."

28. §

A Tao. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A csoportos társasági adóalany adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között a 6. § (1)-(2a), (5)-(10) bekezdése szerint egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportos társasági adóalany társasági adóbevallásában feltünteti és a beszámolóját, könyvviteli zárlatát a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító csoporttag adófizetési kötelezettségként elszámolja."

29. §

(1) A Tao. törvény 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőlegkötelezettsége (ideértve a csoportos társasági adóalany számára az alapító, csatlakozó tagra vonatkozóan adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget, továbbá a volt csoporttag számára a megszűnt csoporttagságára tekintettel adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget) 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról."
(2) A Tao. törvény 24/A. § (13) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha]
"b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása (csoportos társasági adóalany esetében a csoportos társasági adóalany társasági adónemen fennálló adótartozás) az átutaláskor nem haladja meg a százezer forintot,"

30. §

A Tao. törvény 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi."

31. §

(1) A Tao. törvény 26/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól függetlenül, ha az adózó
a) társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és
b) az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
c) az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része (a továbbiakban: növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint
d) az éves társasági adóbevallás teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni,
akkor a növekedési adóhitel összegének vonatkozásában adóbevallási és adófizetési kötelezettségének az adóévet követő második adóév végéig - az általános szabályoktól eltérően - e § rendelkezései alapján tehet eleget azzal, hogy a növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni."
(2) A Tao. törvény 26/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét) az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adót a 6. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak szerint a 19. § szerinti mértékkel állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adó megállapításakor az e törvény szerinti adóévi adóalap-csökkentő és adóalap-növelő jogcímeken figyelembe vett összeget arányosan (a növekedési adóhitelnek az adóévi, az (1) bekezdés szerint számított adózás előtti eredményhez viszonyított részarányával számítva) veszi számításba, azzal, hogy amennyiben az arányszám elérné vagy meghaladná a száz százalékot, akkor az adóalap-módosító tételeket teljes összegükben kell figyelembe venni."
(3) A Tao. törvény 26/A. § (7a)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7a) Ugyanazon adóév tekintetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározott, a növekedési adóhitelre vonatkozó különös adóbevallási és adófizetési kötelezettség együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással.
(8) A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat megtételének adóévében és az azt követő adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a (9) bekezdés szerinti kedvezményezett beruházási érték 9 százalékával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 90 százalékával a (9)-(11) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi esedékességű adóból érvényesíthető.
(9) Kedvezményezett beruházási érték az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévében és az azt követő adóévben az adózó (ide nem értve az adózó külföldi telephelyét) által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévében majd pedig az azt követő adóévben bekövetkezett, a külföldi telephelyen foglalkozatott létszám figyelmen kívül hagyásával számított növekményének és 10 millió forintnak a szorzata, azzal, hogy a (8) bekezdés szerinti kedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámnak a megelőző adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámhoz fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni a (8) bekezdés szerinti csökkentés számításakor. Amennyiben az adózó tényleges létszámnövekménye kisebb, mint amit az adózó év közben várható létszámnövekményként figyelembe vett és emiatt több kedvezményt (adócsökkentést) vett igénybe, mint amennyi a tényleges létszámnövekménye alapján elérhető, akkor a kedvezmény többletet a kedvezmény érvényesítésének adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában köteles bevallani és az e bevallásra előírt határidőig - társasági adóként - visszafizetni."
(4) A Tao. törvény 26/A. § (13)-(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(13) Nem alkalmazhatja a (8) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó, ha a nyilatkozat megtételét megelőző adóévében e törvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel, továbbá ugyanazon adóév tekintetében a (8) bekezdés szerinti kedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.
(14) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel összegére jutó adóra vonatkozó általános fizetési határidő szerinti esedékesség napját követő naptól kezdődően a (4), (6), (6a) bekezdés szerinti fizetési határidő szerinti esedékesség napjáig, vagy ha a növekedési adóhitel összegére jutó adót a (4), (6), (6a) bekezdés szerinti fizetési határidő lejáratát megelőzően fizeti meg, akkor a megfizetés napjáig, kamatot fizet. A kamat mértéke minden naptári nap után az adott napon érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, amelyet az önellenőrzési pótlékra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni. A kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó, a (8) bekezdés szerinti kedvezménnyel csökkentett adóra kell felszámítani, esedékes részletenként külön-külön. Az adózó az adott részlethez tartozó kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó adó adott részletének megfizetésével egyidejűleg, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott számla javára fizeti meg. Az adózó a kamat összegéről bevallás benyújtására nem köteles."

32. §

(1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (77) és (78) bekezdéssel egészül ki:
"(77) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel hatályon kívül helyezett 24/A. § (2) bekezdés a) pontja és 26. § (10) bekezdése, valamint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel módosított 24/A. § (5) bekezdése, 24/A. § (11) bekezdés b) pontja, 24/A. § (13) bekezdés a) és d) pontja, 24/A. § (13a) bekezdése és 24/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvénnyel módosított 24/A. § (5) bekezdése, 24/A. § (11) bekezdés b) pontja, 24/A. § (13) bekezdés a), és d) pontja, 24/A. § (13a) bekezdése és 24/B. § (2) bekezdés a) pontja hatályba lépésének, továbbá 24/A. § (2) bekezdés a) pontja és 26. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezésének napja.
(78) A (77) bekezdéstől eltérően az adózó a 2019. adóéve utolsó hónapja 20. napjáig az állami adó- és vámhatóság felé benyújtott nyilatkozatban tett választása szerint a 2019. adóévi társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre és a 24/A. § szerinti adóról való rendelkezésre e törvény (77) bekezdésben említett rendelkezéseinek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvény hatályba lépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit alkalmazza, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvény (77) bekezdésben említett rendelkezései hatályba lépésének vagy hatályon kívül helyezésének napja. Az e bekezdés szerinti választás a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napját követően nem módosítható és nem vonható vissza. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye."
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (79) és (80) bekezdéssel egészül ki:
"(79) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 8. § (5e) bekezdését és 18/D. § (10) bekezdését az adózó a rendelkezés hatályba lépésének napját magában foglaló adóévére vonatkozóan választása szerint alkalmazhatja.
(80) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 5. § (11) bekezdését, 6. § (12) bekezdését, 7. § (15a) és (16a) bekezdését és 24/A. § (1) bekezdését első alkalommal e rendelkezések hatályba lépésének napját magában foglaló adóévre kell alkalmazni."

33. §

A Tao. törvény
1. 4. § 28/b. pontjában a "kezelt vagyont" szövegrész helyébe a "kezelt vagyont és a vagyonkezelő alapítványt" szöveg,
2. 4. § 40. pontjában a "szóló törvényben" szövegrész helyébe a "szóló 2009. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Evectv.) által" szöveg,
3. 6. § (6) bekezdés d) pontjában a "(6) bekezdése" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés l) pontja vagy (6) bekezdése alapján" szöveg,
4. 26. § (11) bekezdésében a " 10" szövegrész helyébe a "9" szöveg
lép.

34. §

Hatályát veszti a Tao. törvény
1. 2/A. § (2) bekezdés d) pontja,
2. 22/B. § (9) és (14) bekezdése
3. 24/A. § (2) bekezdés a) pontja,
4. 24/A. § (5) bekezdésében a ", társasági adóelőleg-kiegészítési" szövegrész,
5. 24/A. § (11) bekezdés b) pontjában az ", a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, illetve" és az "a társasági adóelőlegkiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve " szövegrész,
6. 24/A. § (13) bekezdés a) pontjában az "az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy " szövegrész,
7. 24/A. § (13) bekezdés d) pontjában és (13a) bekezdésében a "társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve" szövegrész,
8. 24/A. § (13a) bekezdésében az "adóelőlegként," szövegrész,
9. 24/A. § (13a) bekezdés b) pontjában az "adóelőleg," szövegrész,
10. 24/B. § (2) bekezdés a) pontjában az "és adóelőleg-kiegészítésből" szövegrész,
11. 26. § (10) bekezdése,
12. 26/A. § (2) és (3) bekezdése,
13. 29/A. § (43) bekezdése,
14. 29/J. §-a, és
15. 29/O. §-a.
3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

35. §

Hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény.

4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

36. §

(1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 3 § (3c) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3c) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:
a) a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: a sportról szóló törvény) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
c) a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatott magánszemély (a továbbiakban: nemzetközi sportszövetség munkavállalója)."
(2) Az Ekho tv. 3 §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:
"(3d) A (2) bekezdésben előírt szabályoktól függetlenül a nemzetközi sportszövetség munkavállalója a külföldi pénznemben megszerzett bevételére is alkalmazhatja e törvény előírásait, feltéve, hogy tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el. A külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámítására az Szja tv. 5. és 6. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni."

37. §

Az Ekho tv. a következő 14/G. §-al egészül ki:
"14/G. § A nemzetközi sportszövetség munkavállalója a sportról szóló törvény 30/B. § (3) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától kezdődően megszerzett bevételére választhatja e törvény előírásait azzal, hogy a kérelem benyújtásának időpontjától a nemzetközi sportszövetség adószámának kiadásáig terjedő időszakban a nemzetközi sportszövetség által juttatott bevételek utáni adókötelezettségeket a nemzetközi sportszövetség adószámának megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni."

38. §

Az Ekho tv.
a) 3. § (4) bekezdés d) pont db) alpontjában a "válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya)" szövegrész helyébe a "válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), vagy a nemzetközi sportszövetség munkavállalója" szöveg,
b) 4. § (6) bekezdésében a "hivatásos sportoló részére" szövegrész helyébe a "hivatásos sportoló és a nemzetközi sportszövetség munkavállalója részére" szöveg
lép.

5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

39. §

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Nem kell a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adóalanynak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be."

40. §

A Távhő törvény 18. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvénnyel megállapított 8. § (8) bekezdése, 18. §-a, hatályon kívül helyezett 8. § (7) és (7a) bekezdése, 18. § (2) bekezdése alapján adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvénnyel megállapított 8. § (8) bekezdése, 18. §-a hatályba lépésének, továbbá 8. § (7) és (7a) bekezdése, 18. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésének napja."

41. §

Hatályát veszti a Távhő törvény
1. 8. § (7) és (7a) bekezdése,
2. 18. §-ában az "E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 8. § (1)-(6), (8) bekezdését - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - első ízben a 2014. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni." szövegrész, és
3. 18. § (2) bekezdése.

6. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

42. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
1. 21. § (1) bekezdésében a " 13" szövegrész helyébe a " 12" szöveg,
2. 23. § (2) bekezdésében a " 13" szövegrész helyébe a " 12" szöveg
lép.

7. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

43. §

(1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI törvény) 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (a továbbiakban: előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a (6) bekezdés alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede."
(2) A KFI törvény 16. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A befizetett előleg és a járulék éves összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni."

44. §

A KFI törvény 49. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi . törvénnyel megállapított 16. § (4) és (11) bekezdése, hatályon kívül helyezett 16. § (10) bekezdése alapján adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 16. § (4) és (11) bekezdése hatályba lépésének, 16. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezésének napja."

45. §

Hatályát veszti a KFI törvény 16. § (10) bekezdése.

II. Fejezet

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

8. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

46. §

(1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában]
"d) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság - egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel történő - megszűnését, valamint egyéni cégnek az Evectv. szerinti átalakulását a jogutódlással érintett vagyonelemek tekintetében;"
(2) Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]
"j) egyházi jogi személynek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti átalakulását, jogutódlással történő megszűnését vagy fenntartójának megváltozását."

47. §

Az Áfa tv. 18. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli)
"c) azt a volt egyéni vállalkozót, akinek egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel megszűnt,"

48. §

Az Áfa tv. a következő 334. §-sal egészül ki:
"334. § A 3. számú melléklet II. részének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló .. 2019. évi törvénnyel megállapított 5. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik."

49. §

Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. része a 2. melléklet szerint módosul.

50. §

Hatályát veszti az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 1. pontja.

III. Fejezet

HELYI ADÓK

9. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

51. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül."

52. §

A Htv. 41. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Annak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak (ide értve a külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepét, továbbá a kettős könyvvitel elveinek megfelelő könyvvezetést alkalmazó más külföldi székhelyű vállalkozót is), amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta, az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie."

53. §

A Htv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"42/D. § (1) Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést -és az adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) az állami adóhatóság által rendszeresített, PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványnak megfelelő elektronikus nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával is teljesítheti.
(2) Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett, számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó adóbevallást - az adóbevallás-benyújtásra kötelezett azonosítását követően, a befogadó nyugta kiadása mellett - az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul továbbítja. Az állami adóhatóság bevallás-kitöltésre szolgáló számítógépes rendszere a számszaki hibára, ellentmondásra automatikusan felhívja az adóalany figyelmét és tájékoztatja arról, hogy az adóbevallást az önkormányzati adóhatóság részére csak a hiba adózó általi kijavítását követően továbbítja.
(3) A számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó vagy a (2) bekezdés szerint javított adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál határidőben teljesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy azt az állami adóhatósághoz határidőben benyújtották."

54. §

A Htv. 42/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"42/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság minden hónap 15. és utolsó napján elektronikus úton megküldi az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. melléklet 1. pontja szerinti (ide nem értve az adózó állami adóhatóság előtti képviseletére vonatkozó adatokat), az Art. 1. melléklete 17. pontja, 18. pontja, 20-21. pontjai alapján az állami adó- és vámhatósághoz - az önkormányzati adóhatósághoz teljesített korábbi adatszolgáltatást követően - érkezett adatokat és az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat az Art. 1. melléklet 17. pontja szerinti adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok (a továbbiakban e § alkalmazásában: telephely szerinti önkormányzati adóhatóság) részére, amely telephelyeket az adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő adózó:
a) bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a székhelye szerinti és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni,
b) a 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről, valamint képviselőjéről az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tehet.
(3) Ha a bejelentkezéssel, változás-bejelentéssel összefüggésben adóelőleget vagy jogszabály alapján az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja."

55. §

A Htv. Harmadik rész VI. Fejezete a következő 51/H. §-sal egészül ki:
"51/H. § Az az adóalany, amely e törvény 2019. december 31-én hatályos szabályai alapján alapítványként a 3. § (2)-(3) bekezdés szerinti feltételes adómentesség igénybevételére jogosult, e mentességet 2022. december 31 -ig igénybe veheti, ha vállalja, hogy 2023. január 15-ig igazolja, hogy a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szerzett. Ha az adóalany e vállalását nem teljesíti, a 3. § (2)-(3) bekezdés szerinti feltételes mentességre tekintettel meg nem fizetett adót az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles az önkormányzati adóhatóság felhívására megfizetni. A szervezet megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli."

56. §

A Htv. 52. §-a a következő 55. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"55. alapítvány: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil törvény) szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt;"

IV. Fejezet

EGYES ÁGAZATI ADÓK

10. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

57. §

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. § Az 5. §-ban foglaltaktól eltérően az adó mértéke 2019. július 1-jétől 2022. december 31-ig az adóalap 0%-a."

58. §

Az Rtv. a következő 11. §-sal egészül ki:
"11. § (1) A 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti adókötelezettségre nem kell alkalmazni a 3. § (3)-(4) bekezdéseket, a 7. § (4)-(5) bekezdéseket, a 7/B.§-7/E. §-okat.
(2) Az adóalany a 2019. július 1-jét magában foglaló adóév adóalapjának azon hányadára (részére) alkalmazza az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi... törvénnyel (a továbbiakban: Mód1 törvény) megállapított 5/A. § szerinti adómértéket, amekkora
a) hányadot az adóévnek a 2019. július 1-től az adóév végéig tartó naptári napjai száma az adóév egészének naptári napjai számában képvisel, vagy az adóalany döntésétől függően
b) adóalap az adóév - a 2019. június 30. napjára készített könyvviteli zárlattal alátámasztottan - 2019. július 1-jétől az adóév végéig tartó időszakában keletkezett,
azzal, hogy az 5. § (1) bekezdés szerinti adómértéket az adóévi adóalap - a) vagy b) pont szerinti számítás alapján - fennmaradó hányadára kell alkalmazni.
(3) A 2019. július 1-jét magában foglaló adóévre a 7. § (3) bekezdés szerint megállapított adóelőleg felét kell megfizetni, a 7. § (4) bekezdésében szereplő - az adóalany választása szerinti, rá irányadó - egyik előlegfizetési időpontban.
(4) A (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany is alkalmazhatja."

11. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása

59. §

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Hozzájárulás-köteles az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatás (a továbbiakban: hozzájárulás-köteles szolgáltatás) ellenérték fejében történő nyújtása."

V. Fejezet

ILLETÉKEK

12. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

60. §

(1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 3. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]
"f) a kincstár által az Áht. 79. § (1) bekezdése alá tartozó kör számlái terhére végrehajtott fizetési művelet,"
(2) A Pti. törvény 3. § (4) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]
"r) a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelet, illetve ugyanezen célból a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett, a kincstár által vezetett számlára történő készpénzbefizetés, ha természetes személy a megbízó (befizető),"

61. §

A Pti. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
"c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeményezett befizetés 20 ezer forintot meghaladó összege,"

62. §

(1) A Pti. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)
"b) a d), g) és h) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett,"
(2) A Pti. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)
"b) a h) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett,"
(3) A Pti. törvény 7. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)
"h) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint a 6. § (1) bekezdés c) pontja esetében átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett,"

63. §

Hatályát veszti a Pti. törvény
1. 2. § 14. pontja,
2. 3. § (4) bekezdés a) pontjában az "az (5) bekezdésben foglaltak kivételével" szövegrész,
3. 3. § (4) bekezdés p) pontjában az " - ide nem értve a Magyar Honvédséget -" szövegrész,
4. 3. § (4) bekezdés j), k), n), o), s) pontja,
5. 3. § (5) bekezdése,
6. 7. § (1) bekezdés d) és g) pontja,
7. 7. § (5) bekezdése.

VI. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

64. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) a következő 65/M. §-sal egészül ki:
"65/M. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően fennmaradt állami szolgálati jogviszonyt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni."

65. §

A Tbj.
1. 19. § (4) bekezdésében az "egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint)" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forint (napi összege 257 forint)" szöveg,
2. 26. § (5) bekezdésében a "havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot" szövegrész helyébe a "havonta 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot" szöveg
lép.

14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

66. §

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -]
"i) az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte."

67. §

A Szocho tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) A Tbj. 30/A. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább a minimálbér vagy, a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
(2) A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
(3) A (2) bekezdés szerinti adóalap hiányában a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja
a) a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,
b) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
c) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka,
csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.
(4) A Tbj. 30/A. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja
a) a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,
b) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
c) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka.
(5) Az adóalapot az (1) és (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja
a) az (1) bekezdés szerinti őstermelő esetében az őstermelésből származó összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincad része,
b) a (2) bekezdés szerinti kistermelő esetében az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincad része.
(6) Az adóalapot az (1) és (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő, az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba azt a napot, amelyen
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;
c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
e) fogvatartott.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetekben az adó alapja
a) az adóalapot az (1) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő esetében az összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg,
b) az adóalapot a (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő esetében a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg
harmincad része azokra a napokra, amelyekre az adófizetési kötelezettség fennáll."

68. §

A Szocho tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. § (1) A 7. § (1)-(2) bekezdés szerinti mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján - figyelemmel a 7. § (5)-(6) bekezdés rendelkezésére - negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg.
(2) A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell - a 7. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
(3) Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg."

69. §

A Szocho tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § Az adó fizetésére kötelezett természetes személy az adót a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja és fizeti meg, azzal, hogy, az adót az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vallja be. A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. A személyi jövedelemadó-előleg megfizetésére nem kötelezett természetes személy az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg."

70. §

A Szocho tv. a következő 36/A. §-sal egészül ki:
"36/A. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés i) pontja, 7. §-a, 22. §-a , 27. §-a 2019. január 1-jétől alkalmazható.

VII. Fejezet

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

15. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

71. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (2) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:
(Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:)
"7a. a természetes személy tekintetében az Szja tv. 29/D. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a) a kedvezményre jogosító valamennyi gyermek nevét, adóazonosító jelét (adóazonosító jel hiányában a természetes személyazonosító adatait),
b) az Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés szerint a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként,"
(2) Az Art. 50. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:)
"34. a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, ide nem értve a mezőgazdasági őstermelőt negyedévente terhelő szociális hozzájárulási adóelőleg alapját és összegét,"

72. §

Az Art. 114/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"114/C. § [A csoportos társasági adóalany, illetve a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagság megszűnése]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatot visszavonja, ha
a) a csoportképviselő - valamennyi csoporttag feltétlen beleegyező nyilatkozatának csatolása mellett - a csoportos társasági adóalany megszüntetését kéri,
b) a csoportképviselő a képviseletet nem vállalja, és az új csoportképviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerint nem történik meg,
c) a csoportos társasági adóalanyban részt vevő csoporttagok száma kettő alá csökken, vagy
d) a csoportos társasági adóalanyban részt vevő valamennyi csoporttag jogutód nélkül megszűnik.
(2) Amennyiben a csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttagra a Tao tv. 2/A. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek nem vagy nem teljes körűen teljesülnek, az érintett csoporttag csoporttagságát az állami adó- és vámhatóság határozattal megszünteti. A csoporttagság megszűnésének napja a Tao. tv. 6. § (3c)-(3d) bekezdéseiben meghatározott időpont."

73. §

Az Art. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

74. §

Az Art. 266. § a) pontjában az "illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó" szövegrész helyébe a "valamint általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő" szöveg lép.

75. §

Hatályát veszti az Art.
1. 131. § (5) bekezdésében a " , valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban bevallott " szövegrész,
2. 2. melléklet I. pont B. alpont 2. pont 2.3. alpontja,
3. 2. melléklet I. pont B. alpont 3. pont 3.3. alpontjában az " , illetve az egyszerűsített vállalkozói adóalany" szövegrész,
4. 2. melléklet I. pont B. alpont 3. pont 3.5. alpontjában " , , valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya" szövegrész,
5. 3. melléklet I. pont 3. pont 3.1.1. alpontjában a "Az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét a Tao tv. szerinti előleg-kiegészítésre kötelezettek a 3.1.2. pontban előírt előlegkiegészítéssel egyidejűleg teljesítik." szövegrész,
6. 3. melléklet I. pont 3. pont 3.1.2. alpontja.

VIII. Fejezet

SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

76. §

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitó mérleget kell készítenie azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni."

77. §

Az Szt. 3. § (4) bekezdése a következő 11-13. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"11. szerződés elszámolási egysége:
a) jogilag - a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján - egy egységet képező -a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó - szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);
b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:
ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,
bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és
bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.
12. teljesítési fok: a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított - a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti - arányát fejezi ki.
13. készültségi fok: a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított - a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti - arányát fejezi ki."

78. §

Az Szt. 28. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként."

79. §

Az Szt. 32. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége -általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen - a 72. § (2)-(4a) bekezdések és 73. § alapján - elszámolt nettó árbevételt."

80. §

Az Szt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen - a 72. § (2)-(4a) bekezdések és a 73. § alapján - elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét."

81. §

Az Szt. 72. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: "(4a) Az értékesítés nettó árbevételét:
a) növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összege meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban - az e bekezdés, a (2)-(4) bekezdések és a 73. § alapján - elszámolt árbevételt,
b) csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban - az e bekezdés, a (2)-(4) bekezdések és a 73. § alapján - elszámolt árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összegét."

82. §

Az Szt. 177. §-a a következő (75)-(78) bekezdéssel egészül ki:
"(75) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló ... törvénnyel megállapított 2/A. § (4a) bekezdését, 3. § (4) bekezdés 11-13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(76) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló ... törvénnyel megállapított 2/A. § (4a) bekezdését, 3. § (4) bekezdés 11-13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(77) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló ... törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés 11-13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre nem kötelező alkalmazni.
(78) Ha a vállalkozó a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre alkalmazza az e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló ... törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés 11-13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját, úgy az érintett szerződésekre, az e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló ... törvénnyel hatályon kívül helyezett 62. § (3) bekezdését nem alkalmazhatja."

83. §

Az Szt.
1. 41. § (1) bekezdésében a "kötelezettséget], amelyek" szövegrész helyébe a "kötelezettséget, valamint a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteséget], amelyek" szöveg,
2. 62. § (2) bekezdésében, 98. § b) pontjában a "teljesítési fok" szövegrész helyébe a "készültségi fok" szöveg
lép.

84. §

Hatályát veszti az Szt. 62. § (3) bekezdése.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Hatályba léptető rendelkezések

85. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §-3. §, a 9. §-11. §, a 20. § (3) bekezdése, a 21. §-23. §, a 29. § (2) bekezdése, a 30. §, a 32. § (2) bekezdése, a 33. § 2. pontja, a 72. §, a 76. §, az 1. melléklet 1. pontja az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) Az 5. §-8. §, a 15. § 1. pontja, a 25. §, a 26. § (1) bekezdése, a 35. §, a 42. §, a 48. §-51. §, az 53. §-56. §, az 59. §, a 60. § (1) bekezdése, a 62. § (2)-(3) bekezdése, a 63. §, a 65. §, a 71. § (1) bekezdése, a 73. §, a 74. §, a 75. § 1., 3. és 4. pontja, a 77. §-84. §, a 2. melléklet, a 3. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 26. § (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 26. § (3) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2019. évi ... törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.26. bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon valamint a magánalapítvány vagyona (ide nem értve az említett vagyonok hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték; nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható e rendelkezés akkor sem, ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól;"
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.43-7.45. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.43. a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA) vagy az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adott juttatás (különösen: napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások).
7.44. a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által
a) a sportdiplomáciai kapcsolatok keretében biztosított szállás, utazás, vendéglátás és termék vagy szolgáltatás formájában adott ajándék,
b) foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj, és
c) a nemzetközi sportszövetséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló sportolónak, edzőnek a sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggően adott támogatás, ösztöndíj.
7.45. a kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben a kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek a kormány határozatában megjelölt szervezője vagy szervezői által a sportolóknak, a versenybíróknak, a magyar és külföldi sportszövetségek tisztségviselőinek és képviselőinek, a szervezőbizottsági tisztségviselőknek és az önkénteseknek adott napidíj, költségtérítés, formaruha, természetben biztosított ellátás, a sportolóknak fizetett pénzdíj, továbbá a versenyekhez kapcsolódó promóciós jellegű juttatások a kormány határozatában meghatározott mértékig."
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. alpont 9.5.1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok
9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem)
"d) az a)-c) pontban nem említett esetben, ha az átruházás
da) magánszemély részére birtok-összevonási céllal, vagy
db) települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából, vagy
dc) a Nemzeti Földalap javára, vagy
dd) - osztatlan közös tulajdonban levő földterület értékesítése esetén - valamely tulajdonostárs részére
történik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát."

2. melléklet melléklet a 2019. évi .... törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 5. ponttal egészül ki:

3. melléklet a 2019. évi ... törvényhez

Az Art. 1. melléklete a következő 29. ponttal egészül ki:
"29. A helyi iparűzési adó alanya az állami adó- és vámhatósághoz bejelentheti
29.1. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti telephelyének címét,
29.2. az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottját."

INDOKOLÁS

(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

JÖVEDELEMADÓK

Személyi jövedelemadó
A családok védelméről szóló Nemzeti Konzultációban résztvevő állampolgárok jelentős többsége támogatta azt az elvet, hogy a több gyermeket felnevelő édesanyákat kiemelten kell támogatni, elismerve ezzel a családban és a munka világában tanúsított kettős helytállásukat. Ezt a támogatást méltányolva a javaslat új adóalap-kedvezményt iktat be a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe, amelynek szabályrendszere élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.
Társasági adó
A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosításra kerülnek a csoportos társasági adóalanyságra vonatkozó szabályok, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják. Új társasági adóalanyként jelenik meg a szabályozásban a vagyonkezelő alapítvány. A KKV-szektor beruházási tevékenységének ösztönzése érdekében a javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 3 év alatt kedvezőbbé válik. A fejlesztési adókedvezmény illetően továbbá a 2020. január 1-jétől kezdődően bejelentett beruházások vonatkozásában megszűnnek a létszám- és bérköltség feltételek.
A javaslat tartalmazza az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszüntetésével kapcsolatosan szükséges jogszabály-módosításokat is.
Egyszerűsített vállalkozó adó
Tekintettel arra, hogy ezen adónem versenyképessége az elmúlt években jelentősen romlott, továbbá arra, hogy alanyainak létszáma az elmúlt években szintén folyamatosan csökkent, a törvényjavaslat az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás megszüntetésére tesz javaslatot 2020. január 1-jétől.
Kisvállalati adó
Kisvállalati adó vonatkozásában a törvényjavaslat a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértékének 13 százalékról 12 százalékra csökkentéséről rendelkezik 2020. január 1-jétől. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
Annak érdekében, hogy a nemzetközi sportszövetségek számára Magyarország olyan vonzó célponttá váljon, ahová érdemes e szervezeteknek letelepedniük, a javaslat olyan adózási szabályokat vezet be, melyek a magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé teszik a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egy kedvező adónem választását. Emellett a javaslat a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosítja.

FORGALMI ADOK

A javaslat bővíti az Áfa törvény értelmében vett jogutódlással történő megszűnés eseteit. A javaslat 18%-ról 5%-ra csökkenti a szálláshelyadás áfa kulcsát.

HELYI ADÓK

A helyi adókról szóló törvénynek a javaslat szerinti módosításait elsősorban az adózói adminisztrációs terhek csökkentésének szándéka hatja át. A javaslat több ponton, jelentős mértékben csökkenti az adózói adminisztrációs terheket a helyi iparűzési adóban.

REKLÁMADÓ

A reklámadó mértéke 0%-ra csökken 2019. július 1-jétől kezdődően, ideiglenesen. Ez összefüggésben van azzal, hogy a lengyel kiskereskedelmi, sávosan progresszív mértékrendszerű adót összeegyeztethetőnek tartotta az Európai Unió Törvényszéke az állami támogatások uniós jogával.

JÁRULÉKSZABÁLYOZÁS

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

A szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetében a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítási időszak kerül meghatározásra a mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában.

SZÁMVITEL

A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz. A Polgári Törvénykönyv, szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A javaslat az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban a javaslat egyértelművé teszi, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

a(z) 1. §-hoz

A javaslat bevezeti a magánalapítvány fogalmát. Magánalapítványnak minősül az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány, feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik.

a(z) 2. §-hoz

A javaslat - a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - rögzíti, hogy az alapítványtól származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani abban az esetben, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte. Ha a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.

a(z) 3. §-hoz

A javaslat kiegészíti a rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat azzal, hogy nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás).

a(z) 4. §-hoz

A javaslat a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában határozza meg a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolásának módját.

a(z) 5. §-hoz

A javaslat "A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye" alcímmel egészíti ki az Szja tv-nek az összevont adóalapot megállapító rendelkezéseit. A kedvezmény az adóalapot csökkentő kedvezményként kerül meghatározásra.
A javaslat meghatározza a kedvezmény érvényesítésére jogosult személyét [Szja tv. 29/D. § (3) bekezdés,] a jogosultsági időszakot [Szja tv. 29/D. § (4) bekezdés], valamint tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket [Szja tv. 29/D. § (2) és (5) bekezdés], amelyek vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető. A javaslat rögzíti továbbá, hogy a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a jogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultsági időszakot és - ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben - a kedvezményre jogosító jövedelem összegét [Szja tv. 29/D. § (6) bekezdés].

a(z) 6. §-hoz

A javaslat a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével egészíti ki azon adatok felsorolását, amelyet a levont adóelőlegről a magánszemély részére kiadott igazoláson az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek fel kell tüntetnie.

a(z) 7. §-hoz

A javaslat a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével összefüggésben kiegészíti az adóelőleg megállapításával kapcsolatos szabályokat. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének évközi érvényesítése érdekében a jogosult az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató bármely kifizetőnek nyilatkozatot tehet, a munkáltatónak, rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek tett nyilatkozatban fel kell tüntetnie a kedvezményre jogosító gyermekek nevét és adóazonosító jelét [Szja tv. 48. § új (3b) bekezdés]. Az új rendelkezés rögzíti azt is, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem csökkenthető, a családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatot azonban a magánszemély megteheti a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. Ilyen módon az adóelőleg-alap terhére - adóelőleg alap hiányában - nem érvényesített családi kedvezményt járulékkedvezmény formájában veheti igénybe.

a(z) 8. §-hoz

A javaslat az adóelőleg-fizetés szabályait egészíti ki az új jogcímmel [Szja tv. 49. § (1) bekezdés]. Új rendelkezés rögzíti itt is, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély kedvezményre jogosító jövedelmének adóelőlegalapja más kedvezménnyel nem csökkenthető [Szja tv. 49. § új (1a) bekezdés]. Az új (1a) bekezdés beiktatása miatt technikai jelleggel módosul a 49. § (2) bekezdése is.
Új szabály rendelkezik arról is, ha a kedvezményre egyébként jogosult önálló tevékenységet végző magánszemély (pl. egyéni vállalkozó) jogosultsága a negyedév egészében nem áll fenn, a negyedéves adóelőleg megfizetésénél a kedvezményre jogosító jövedelmét arányosítani kell [Szja tv. 49. § új (7) bekezdés].

a(z) 9. §-hoz

Az egyéni cég alapításához kapcsolódó adójogi következmények alkalmazhatóak akkor is, ha az egyéni vállalkozó egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak az Evectv.-nek megfelelő alapítása mellett dönt.

a(z) 10. §-hoz

A javaslat vállalkozói bevételnek minősíti az egyéni vállalkozó által az alapítvány tulajdonába adott készletek szokásos piaci értékét.

a(z) 11. §-hoz

Az (1) bekezdéshez:
A javaslat osztalékként nevesíti a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni értéket.
A (2) bekezdéshez:
Az osztalék fogalmának az (1) bekezdés szerinti kibővítésével összefüggő módosítás: a javaslat a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat kiterjeszti az alapítványokra is, azaz nem minősül osztaléknak a megszerzett jövedelem, ha a magánszemély a kedvezményezett jogállását ellenérték jelleggel szerzi meg, valamint - ha az a hozam nem elkülöníthető az alapítványi vagyontól - a megszerzett bevétel egészét osztaléknak kell tekinteni.

a(z) 12. §-hoz

A javaslat arra irányul, hogy szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) alapján létrehozott szövetkezeti hitelintézeti integrációban zajló egyesülési folyamatok során a jogutód kereskedelmi bankban részvényt szerző befektető tulajdonosok és a Holding szövetkezetben részjegyet - és ezáltal a kereskedelmi bankban közvetetten tulajdont - szerző tulajdonosok közötti egyenlőtlenséget kiküszöbölje azzal, hogy a Holding Szövetkezetben részjegyet szerző tulajdonosok értékpapír szerzését nem tekinti bevételnek, így mindkét esetben akkor keletkezik adóköteles bevétel, amikor a tulajdonos a részvényeket, vagy a Holding Szövetkezet a részjegyeit az átalakulást követően értékesíti. A javaslat alapján az Szhitv. módosításával Holding Szövetkezetnek minősülő szövetkezet létrejöttét követően megszerzett részjegyek tekintetében is alkalmazható.

a(z) 13. §-hoz

A javaslat az egyes szabályok alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket iktat be az Szja tv-be.
A (2)-(3) bekezdéshez:
Az átmeneti rendelkezés a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével kapcsolatban főszabályként rögzíti, hogy a kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. A rendelkezés azonban a munkaviszonyból származó jövedelem figyelembevételére vonatkozóan kiegészítő szabályokat is tartalmaz.
A (4) bekezdéshez:
A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 2016. február 11-étől hatálytalan. Ettől az időponttól kezdve a lakáscélokat szolgáló állami támogatások más jogszabályok alapján kerülnek folyósításra. Az ilyen támogatások adómentességére vonatkozó szabályozás ezt a változást nem követte, az adómentességet jogértelmezés biztosította. Az átmeneti rendelkezés ezt az értelmezést erősíti meg.
Az (5) bekezdéshez:
Az átmeneti rendelkezésben felsorolt jogszabályhelyek módosítása a javaslatban foglaltak értelmében a törvény kihirdetésekor lép hatályba, azonban a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók.
A (6) bekezdéshez:
A mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségével kapcsolatos szabályok évközi pontosításával összefüggésben szükséges átmeneti rendelkezés, amely rögzíti, hogy a tárgyévben már megfizetett szociális hozzájárulási adót hogyan kell figyelembe venni a személyijövedelemadó-bevallásban.

a(z) 14. §-hoz

Az Szja tv. 1. számú mellékletének módosítását tartalmazó melléklet nevesítése.

a(z) 15. §-hoz

Szövegcserés módosítások.
1. A javaslat pontosítja a bér fogalmát a Magyar Honvédségnél önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemélyek esetében úgy, hogy a többi jogviszonyhoz hasonlóan ebben az esetben is bérnek minősüljenek az illetményen kívüli egyéb jövedelemelemek is.
2. Jogtechnikai pontosítás, a lakáscélú támogatást, otthonteremtési kedvezményeket tartalmazó kormányrendeletek címének pontosítása, tekintettel arra, hogy a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet 2016. február 11 -én hatályát vesztette. A gyakorlatban az azóta bevezetett új típusú lakáscélú támogatások adómentességét jogértelmezés biztosította. A hatályos rendeletek címének beiktatása ezt az értelmezést erősíti meg.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

a(z) 16. §-hoz

A vagyonkezelő alapítvány, mint új jogi forma belföldi illetőségű társasági adóalanynak minősül.

a(z) 17. §-hoz

A 2/A. § (3) és (5) bekezdéséhez: A javaslat alapján a tevékenységét év közben kezdő személy is kérheti, hogy eleve csoportos társasági adóalany tagjaként kezdje meg társasági adóalanyiságát. E választásról az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell nyilatkozni. Ez esetben a tevékenységét év közben kezdő személy - az adóhatóság engedélyével - eleve csoportos társasági adóalanyként kezdheti meg társasági adóalanyiságát.
A 2/A. § (6) bekezdéséhez: Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítésére külön rendelkezés is rögzíti, hogy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát minden esetben egybe kell számítani. Ezért például amennyiben egyik érintettben csak a férjnek, a másikban csak a feleségnek van szavazati joga (nincs kereszttulajdonlás), azokat össze kell vonni és így a két érintett csoportos adóalanyiság tagja lehet. Az új rendelkezés tartalmi változást nem jelent, mert ez a következtetés a korábbi szabályozás alapján is fennállt.

a(z) 18. §-hoz

A vagyonkezelő alapítvány fogalmi meghatározása a rá vonatkozó külön törvény alapulvételével. A törvény a vagyonkezelő alapítvány alatt - egységesen - a közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személyt is érti.

a(z) 19. §-hoz

Az 5. § (7a) bekezdéséhez: A vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségét (függetlenül attól, hogy a közérdekű minősítése fennáll-e vagy sem) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnal analóg módon állapítja meg.
Az 5. § (11) bekezdéséhez: A Tao. törvény 6. § (12) bekezdésének módosításával összefüggően a rendelkezés kisebb technikai átszerkesztésére kerül sor, amely tartalmi változást nem jelent.

a(z) 20. §-hoz

A 6. § (3a) bekezdéséhez: A tevékenységét év közben kezdő személy csoporttaggá válásával összefüggésben új rendelkezés mondja ki, hogy csoporttagsága azon a napon keletkezik, amelyen önálló adózóként a társasági adókötelezettsége elkezdődne. Ez alapján az újonnan létrejövő személy csoporttagsága már létezése első pillanatától fogva fennállhat.
A 6. § (12) bekezdéséhez: Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az adóbevallással egyenértékű tagi nyilatkozattétel eltörlésére kerül sor, de továbbra is fennmarad a tag azon kötelezettsége, hogy a bevallásokhoz nyilatkozatot tegyen a csoportképviselő részére.
A 6. § (14) bekezdéséhez: A normavilágosság érdekében külön rendelkezésben kerül kimondásra, hogy az egyedi adóalapok meghatározása során a csoporttagok kötelesek a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályainak alkalmazására, ez a módosítás azonban tartalmi változást nem jelent, mert e kötelezettség a korábbi szabályozás alapján is fennállt. Új tartalomként bevezetésre kerül, hogy a választást a csoportképviselő teszi meg.

a(z) 21. §-hoz

A 7. § (15a) és (16a) bekezdéséhez: Új rendelkezés mondja ki, hogy hogyan kell eljárni a fejlesztési tartalék, illetve a bejelentett immateriális jószág kedvezmény feltételeinek nemteljesülése miatti szankciós visszafizetési kötelezettség kapcsán, ha az adóalap-csökkentő tétel alkalmazása után az adózó csoportos adóalanyiság tagja lesz és a figyelési időszakban nem teljesülnek az adóalap-kedvezményi feltételek. Ebben az esetben a csoportképviselő útján kell a megállapított adót és a késedelmi pótlékot megfizetni. A rendelkezés külön nem mondja ki a tagi adatszolgáltatási kötelezettséget, hiszen ez a kötelezettség a Tao. törvény 6. § (12) bekezdése alapján fennáll.

a(z) 22. §-hoz

A 8. § (5e) bekezdéshez: A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv 4. Cikk (1) bekezdés utolsó mondata szerinti lehetőséggel élve módosul a csoportos társasági adóalany tagjai kamatlevonási korlátja. A tagok első lépésben összesítik a nettó finanszírozási költségeiket és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredményüket, majd ezt és a 939 810 000 forintos korlátot figyelembe véve meghatározzák a csoport szinten le nem vonható kamatösszeget. Második lépésben ezt a kamatösszeget kell a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredményük arányában a tagokhoz rendelni, amelyek a rájuk jutó növelő tételt veszik figyelembe az egyedi adóalapjukban.

a(z) 23. §-hoz

Az egyéni cég és az Evectv. 19/C. §-a szerint alapított korlátolt felelősségű társaság az alapítónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig fel nem használt elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti adózás előtti eredményét. A társaság - ha az alapító nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül a társaság tulajdonába - az alapítónál nyilvántartott elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére, minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a rendelkezéseket.

a(z) 24. §-hoz

A 18. § (10) bekezdéséhez: A technikai (tartalmi változás nélküli) szövegpontosítás egyértelműsíti, hogy a csoportos társasági adóalany különös mentessége a csoporttagok egymás közötti jogügyleteikre vonatkozik. A csoportos társasági adóalany csoporttagjainak csoporton kívüli kapcsolt ügyleteire vonatkoznak a transzferár szabályok.
A 18. § (10a) bekezdéséhez: Jogtechnikai pontosítás, a (10) bekezdésre történő felesleges utalás törlése.

a(z) 25. §-hoz

A 18/D. § (10) bekezdéséhez: A csoporttagság előtt vagy a taggá válással egyidejűleg az IFRS-ek szerinti adózásra áttért tagok esetében egyértelműsítésre kerül a minimumadó kötelezettség és az azzal kapcsolatos kimentési lehetőség. A rendelkezés szerint az áttérést megelőző adóévi fizetendő adót és a tagra a Tao. törvény 24. § (3) bekezdése szerint jutó fizetendő adót kell figyelembe venni.
A 18/D. § (11) bekezdéséhez: A minimumadó alóli kimentési kérelem a csoportképviselő útján terjeszthető elő.

a(z) 26. §-hoz

A javaslat szerint 2020-tól kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár.
A javaslat szerint 2021-től a KKV-jogcím értékhatára a kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár.
A javaslat szerint 2022-től a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra csökken.
A módosítások csak a rendelkezések hatálybalépését követően megkezdett beruházásokat érintik összhangban az uniós rendelkezésekkel.

a(z) 27. §-hoz

A 23. § (9) bekezdéshez: A módosítással tartalmi változás nélkül pontosításra kerül a csoporttagság előtt szerzett adókedvezmény csoportos társasági adóalany, majd a csoporttagság megszűnése után újból a tag általi érvényesítésére vonatkozó rendelkezés.
A 23. § (10a) bekezdéshez: Ha az adókedvezményi feltételek teljesítését vállaló és azokat ténylegesen teljesítő csoporttag csoporttagsága megszűnik és önálló társasági adóalannyá válik, akkor az adókedvezményt érvényesítheti, ha a feltételeknek továbbra is megfelel. A kedvezmény legfeljebb a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig áll rendelkezésére.

a(z) 28. §-hoz

A 24. § (4) bekezdéséhez: Tartalmi változást nem jelentő jogtechnikai módosítás a nyelvtanilag fölösleges szóismétlés törlése és a számviteli törvényi eredménykategória pontos átvétele.

a(z) 29. §-hoz

A 24/A. § (1) bekezdéséhez: Lehetővé válik a csoporttagság szerzésekor, illetve megszűnésekor a csoportos társasági adóalany, illetve a volt csoporttag számára adóhatósági határozattal előírt adóelőleg 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlása.
A 24/A. § (3) bekezdés b) pontjához: Egy tartalmi változást nem jelentő, jogtechnikai kiegészítés egyértelműsíti, hogy a csoportos társasági adóalanynál a társasági adónemen fennálló (hiszen más adónemben nem létezik, ezért tartozása sincs) tartozását kell figyelembe venni a felajánlott összeg átutalásához.

a(z) 30. §-hoz

A 26. § (3a) bekezdéséhez: Korábbi rendelkezés visszaállítása.

a(z) 31. §-hoz

Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnésével összefüggésben szükséges az annak határidejéhez igazodó növekedési adóhitel szabályainak módosítása is. A rendelkezés értelmében a növekedési adóhitel megmarad, ugyanakkor az éves adóbevalláshoz kapcsolódóan lehet megtenni a jogintézmény választására vonatkozó nyilatkozatot. A halasztás (részletfizetés) alapján az adó megfizetése hat egyenlő részletben lehetséges, a később megfizetett adóra továbbra is kamatot kell fizetni.

a(z) 32. §-hoz

Adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, ha a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint a jogintézmény megszüntetésével összefüggésben módosított rendelkezések hatályba lépésének, illetve az azzal összefüggésben hatályon kívül helyezett rendelkezések hatályon kívül helyezésének napja. Az adózó a 2019. adóéve utolsó hónapja 20. napjáig az állami adó- és vámhatóság felé benyújtott nyilatkozatban választhatja, hogy a 2019. adóévre a társasági adóelőlegkiegészítési kötelezettséget a jogszabályváltozástól függetlenül teljesíti és alkalmazza az adóról való rendelkezés szabályait. Ebben az esetben az érintett rendelkezések módosításának (hatályon kívül helyezésének) napját megelőző napon hatályos szabályok szerint járhat el, illetve kell teljesítenie a kapcsolódó feltételeket. Ez azt jelenti, hogy az adózó 2019. adóév vonatkozásában választása szerint teljesítheti a feltöltési kötelezettséget, és ha él ezzel a választással, akkor adófelajánlást is tehet. A választás megtételének határideje a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napja (naptári éves adók esetében december 20.). A határidő jogvesztő. A választás a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napját követően pedig nem módosítható és nem vonható vissza.
A csoportos társasági adóalany a csoportos társasági adóalanyra vonatkozó kamat-levonás korlátozási szabállyal kapcsolatos számításra vonatkozó szabály módosítását, továbbá az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő csoportos társasági adóalany a minimumadóra vonatkozó szabályt a rendelkezés hatályba lépésének napját magában foglaló adóévére vonatkozóan választása szerint alkalmazhatja.
A csoportos társasági adóalanynak a csoportos társasági adóalanyra vonatkozó egyéb módosításokat [5. § (11) bekezdését, 6. § (12) bekezdését, 7. § (15a) és (16a) bekezdését és 24/A. § (1) bekezdését] a módosítások hatályba lépésének napját magában foglaló adóévre kell alkalmaznia.

a(z) 33. §-hoz

Az egyéni cég fogalmának pontosítása az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi LXXXI. törvény módosításával összhangban.
A vagyonkezelő alapítványok társasági adóalanyiságával összefüggő módosítás az osztalék fogalmában.
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésével összefüggő módosítás.

a(z) 34. §-hoz

1. ponthoz: A csoporttagok azonos könyvvezetési pénznemére vonatkozó feltétel törlésére kerül.
2., 13-14. ponthoz: A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, a kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás, és a jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény akkor igénybe vehető, ha az adózó létszám vagy bérköltség feltételt is teljesít. 2020. január 1-jétől ezen feltételek megszüntetésre kerülnek, azzal, hogy a változás csak a 2020. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokat érinti, a korábbi beruházásokra a változás nem vonatkozik.
3-12., 15. ponthoz: Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó és azzal összefüggő rendelkezések hatályon kívül helyezése.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

a(z) 35. §-hoz

A javaslat szerint megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adónem.

4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosításához

a(z) 36. §-hoz

A módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek választhassák az ekho szerinti adózást - azaz 15% közterhet fizessenek. Ugyanakkor a munkavállalóknak a minimálbér összegéig az általános szabályok szerint kell adót és járulékokat fizetniük annak érdekében, hogy a legszükségesebb mértékű pénzbeli társadalombiztosítási ellátásokra jogosultságot szerezzenek. Emellett a szabály arról is rendelkezik, hogy a nemzetközi sportszövetségek foglalkoztatottjai számára nem csak forintban, hanem külföldi pénznemben is kifizethető az ekho szerint adózó jövedelem, feltéve, hogy a magánszemély külföldön is végez munkát.

a(z) 37. §-hoz

Átmeneti rendelkezés, mely biztosítja annak lehetőségét, hogy a nemzetközi sportszövetség bejegyzésének időszakában is lehessen az ekho-t választani.

a(z) 38. §-hoz

Szövegcserés módosítás, mely szerint az ekho választására évente legfeljebb 250 millió forintos összeghatárig lesz lehetősége a nemzetközi sportszövetségek foglalkoztatottjainak. Emellett a módosítás a nemzetközi sportszövetséget mentesíti a kifizetőt terhelő ekho megfizetése alól.

5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosításához

a(z) 39. §-hoz

A 8. § (8) bekezdéshez: Az előleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésével összefüggő módosítás.

a(z) 40. §-hoz

A 18. § (11) bekezdéshez: Az átmeneti rendelkezés alapján az előleg-kiegészítés utoljára arra a kiegészítésre vonatkozik, amelynek esedékessége megelőzi a módosító törvény hatálybalépésének napját.

a(z) 41. §-hoz

Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

6. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításához

a(z) 42. §-hoz

A javaslat a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértékét 13 százalékról 12 százalékra csökkenti 2020. január 1-jétől.

7. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításához

a(z) 43. §-hoz

A 16. § (4) és (11) bekezdéséhez: Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésével összefüggő módosítás.

a(z) 44. §-hoz

Az átmeneti rendelkezés alapján az adóelőleg-kiegészítés utoljára arra a kiegészítésre vonatkozik, amelynek esedékessége megelőzi a módosító törvény vonatkozó rendelkezései hatálybalépésének napját.

a(z) 45. §-hoz

Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.

II. Fejezet

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

8. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

a(z) 46. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a jogutódlással történő megszűnés Áfa tv. szerinti fogalmát az egyéni vállalkozó korlátolt felelősségű társasággá való átalakulásának, valamint az egyházi jogi személy egyházi törvény szerinti átalakulásának, jogutódlással történő megszűnésének vagy fenntartója megváltozásának esetével.

a(z) 47. §-hoz

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nem egyéni cég, hanem korlátolt felelősségű társaság speciális alapítását határozza el, indokolt, hogy az egyéni céggé alakuláshoz hasonlóan a korlátolt felelősségű társasággá történő átalakítást se terhelje általános forgalmi adó. A módosítás ehhez kapcsolódóan határozza meg a jogelőd egyéni cég elévülési időn belüli egyetemleges felelősségét az átalakulásig bezárólag a szerzett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett kötelezettségeket illetően.

a(z) 48. §-hoz

A Javaslat a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adómértékének 18%-ról 5%-ra történő csökkentésével összefüggésben meghatározza, hogy az új adómértéket mely ügyletekre kell először alkalmazni. Ezen átmeneti rendelkezés Áfa tv. szerinti § sorszáma annak figyelembevételével lett meghatározva, hogy az Országgyűlés a Javaslattal párhuzamosan tárgyalja az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvényjavaslatot is, mely utóbbi szintén új §-okkal egészíti ki az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcímét.

a(z) 49. §-hoz

A Javaslat a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa kulcsát 18%-ról 5%-ra csökkenti.

a(z) 50. §-hoz

A Javaslat a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa kulcsát 5%-ra csökkenti, így szükséges a 18%-os kulcsra vonatkozó előírás hatályon kívül helyezése.

III. Fejezet

HELYI ADÓK

9. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

a(z) 51. §-hoz

A hatályos szabályok értelmében az építmény- és telekadó alól feltételes adómentességben részesülhetnek azon preferált szervezetek (pl. egyesületek, alapítványok, közszolgáltató szervezetek), amelyek a tulajdonukban álló adótárgy ingatlant alaptevékenységük, főtevékenységük kifejtésére használják (a mentesség akkor jár, ha a szervezetnek nem volt társasági adófizetési kötelezettsége az előző adóévben). Az adókönnyítésben részesülő szerveződések sok esetben azonban nem tulajdonosként, hanem az állami tulajdonban álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként (pl. vagyonkezelőként) fejtik ki az adott ingatlanban főtevékenységüket. Ezért számukra a mentesség - a vasúti pályahálózatot üzemeltető közszolgáltató kivételével - nem vehető igénybe. Tekintve, hogy az ingatlan végső soron - attól függetlenül, hogy a szervezet milyen ok miatt válna adóalannyá - az alaptevékenységük, főtevékenységük kifejtésére szolgál, a javaslat a feltételes mentességre jogosultak alanyi körét - a mentesség céljával összhangban - a tulajdonosok mellett, kizárólag az állami tulajdonban álló ingatlanok kapcsán, a vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati joggal rendelkező, a Htv-ben preferált szervezetekre is kiterjeszti.

a(z) 52. §-hoz

A helyi adótörvény hatályos szabálya szerint az iparűzési adóelőleget ki kell egészítenie annak a vállalkozónak, aki a társasági adóban is adóelőleg-kiegészítési kötelezettség terhel. Figyelemmel arra, hogy az adóelőleg-kiegészítés kötelezettsége a társasági adóban megszűnik, ugyanakkor - az önkormányzatok likviditásának megőrzése érdekében - e jogintézményt a helyi iparűzési adó vonatkozásában célszerű fenntartani, indokolt, hogy a helyi adó törvény explicit módon tartalmazza, hogy mely iparűzési adóalanyok kötelesek adóelőlegüket a várható adó összegére kiegészíteni. Ennek okán a javaslat az adóelőlegkiegészítés kötelezettségéről szóló Htv-beli szabályt kiegészíti az érintett (előleg-kiegészítésre kötelezett) adóalanyi kör, egyébként nem változó, pontos megjelölésével. Az előlegkiegészítésre továbbra is a kettős könyvvitelt vezető és az adóévet megelőző adóévben 100 millió forint nettó árbevételt elérő vállalkozó (ide értve a külföldi vállalkozót) lesz köteles.

a(z) 53. §-hoz

A hatályos szabályok értelmében az adózó az iparűzési adójáról szóló bevallási kötelezettségét - ideértve az adóbevallás kijavítását és önellenőrzéssel való helyesbítését is -elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával az állami adóhatóságon keresztül is teljesítheti. Az elektronikus bevallást támogató számítógépes rendszer az esetleges számítási hibákat, a bevallás egyes sorai közti logikai összefüggések figyelmen kívül hagyását jelzi, azonban az állami adóhatóság a hozzá beérkezett adóbevallást tartalmi vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadása mellett továbbítja a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére. Ez azonban azt eredményezi, hogy sok olyan bevallás érkezik az önkormányzati adóhatósághoz, mely számszaki hibát, ellentmondást tartalmaz. A 2020. január 1-jétől hatályba lépő módosítás eredményeként a Htv. rögzítené, hogy a NAV-on keresztül történő bevallás benyújtására csak akkor van mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes, azaz, ha a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett esetleges hibákat az adózó javítja. Amennyiben pedig ez nem valósul meg (a hibás adatot az adózó a figyelemfelhívás ellenére nem korrigálja), úgy az állami adóhatóság az adózó bevallását a címzett önkormányzati adóhatósághoz nem továbbítja. Ebben az esetben az adózó a bevallását kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

a(z) 54. §-hoz

2019. július 1-jétől - főszabály szerint - nem lesz szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való bejelentésére. Ezeket az információkat ugyanis az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
A javaslat ezt az adminisztrációs tehercsökkentő intézkedést kiterjeszti a (helyi iparűzési adóalany, idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett) vállalkozó Htv-ben definiált telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságok felé való bejelentkezési és változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére is. Ez oly módon lehetséges, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény javaslat szerinti módosítása eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a helyi iparűzési adó alanya a helyi adótörvény szerinti telephelyét is bejelentse az állami adóhatósághoz. A javaslat tehát - a Htv. 42/E. §-ának módosításával - kiegészíti az állami adóhatóság önkormányzati adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét, mégpedig oly módon, hogy a korábban kizárólag a vállalkozó adóalany székhelyének fekvése szerinti önkormányzati adóhatóságnak átadott bejelentkezési, változás-bejelentési adatokat az állami adóhatóság az adózó által közölt, Htv. szerinti telephely önkormányzati adóhatósághoz is köteles eljuttatni.
Ezen túlmenően - szintén az adminisztrációs terheket csökkentendő - az adóalanyoknak az eljárási szabályok módosulása okán lehetősége nyílik arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék az állami adóhatóságon keresztül az iparűzési adókötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz. Az állami adóhatóság ezt az adatot a javaslat szerint módosuló Htv. 42/E. § alapján szintén továbbítja a székhely és az állami adóhatóságnál bejelentett Htv. szerinti telephely önkormányzati adóhatóságához.

a(z) 55. §-hoz

Lásd a következő §-hoz fűzött indokolást.

a(z) 56. §-hoz

A Htv. 3. §-ának (2) bekezdése alapján az alapítványok valamennyi helyi adó alól feltételes helyi adómentességet élveznek (a mentesség akkor jár, ha az alapítványnak az adóévet megelőző adóévben nem volt társasági adófizetési kötelezettsége). Nem indokolt ugyanakkor, hogy ez a mentesség vonatkozzék a Ptk. szerinti magánalapítványokra és a magánvagyonokat kezelő vagyonkezelő magánalapítványokra. A közérdekre tekintettel csak azokat az alapítványokat indokolt kedvezményezni, amelyek közhasznú tevékenységet folytatnak, s rendelkeznek is közhasznú státusszal. Az uniós jogi letelepedés szabadságára tekintettel ugyanakkor nem zárhatóak ki a mentességből a külföldön nyilvántartásba vett alapítványok sem.
A javaslat ezért a Htv-n belüli fogalom-meghatározással rögzíti, hogy a Htv. alkalmazásában mely szervezetet kell alapítványnak tekinteni. Egyfelől ide tartozik az a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett alapítvány, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti közhasznú jogállással bír (függetlenül attól, hogy a bíróság a közhasznú jogállást más törvény rendelkezése alapján állapította meg). Továbbá ide sorolandó az a más EGT államban nyilvántartásba vett alapítvány is, amely igazolja a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit. Erre figyelemmel a feltételes adómentesség - adóalanyi minőségüktől függetlenül - nem illeti meg a vagyonkezelő magánalapítványokat, amelyek elsődleges célja a kedvezményezett javára való vagyongyarapítás, s ezért szélesebb körben végezhetnek gazdasági tevékenységet.
A javaslat a Htv-be illesztendő átmeneti rendelkezésben a feltételes személyes, helyi adómentes státuszt biztosítja a hatályos szabályok alapján feltételes mentességre jogosult alapítványoknak, ha azok vállalják, hogy 2022. december 31-ig közhasznú jogállást szereznek. Amennyiben e vállalásuk nem teljesül, akkor a 2020. január 1-jét követő adófizetési esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell az alapítványként igénybe vett feltételes adómentesség miatt meg nem fizetett helyi adót megfizetniük. A javaslat szerint az alapítvány megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.

IV. Fejezet

EGYES ÁGAZATI ADÓK

10. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

a(z) 57. §-hoz

A javaslat - határozott időre, 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakra - 0 %-ban rögzíti az adó mértékét mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén. Ez összefüggésben van azzal, hogy az Európai Unió Törvényszéke - szemben az Európai Bizottság döntésével - a lengyel bolti kiskereskedelmi adóban az állami támogatások uniós jogával összeegyeztethetőnek tartotta az adónem sávosan progresszív mértékrendszerét, azaz azt a mértékrendszert, amely eredetileg a reklámadóban is alkalmazandó volt. Az Európai Unió Törvényszéke előtt e tárgyban a reklámadóban is zajlik eljárás, szintén az Európai Bizottság határozata elleni jogorvoslat okán. Ezért a javaslat, az Európai Unió Bíróságának végleges döntéséig a hatályos, lineáris adómértéket felfüggeszti azáltal, hogy az adó mértékét 0%-ban határozza meg.

a(z) 58. §-hoz

A javaslat - a reklámadó 0%-os mértékének időbeli hatályával összefüggésben - 2019. július 1. és a 2022. december 31-e közötti időszakra kizárja az Rtv. releváns, eljárási természetű rendelkezéseinek alkalmazhatóságát. Ez garantálja többek között azt is, hogy ne kelljen a bevallási kötelezettséget sem teljesíteni, ha a megrendelő lenne az adó alanya, továbbá ne legyen lehetőség a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatti sajátos szankció alkalmazására vagy a vélelmezett adó megállapítására. Természetesen ez a rendelkezés nem érinti a korábbi, 2019. június 30-ig felmerült időszakban elkövetett jogsértések miatti szankciókat és az addig elmulasztott bevallás-benyújtás miatti vélelmezett adó megállapítását.
A javaslat rendelkezik a 0%-os adómérték alkalmazási szabályáról, figyelemmel az egyértelmű jogszabályalkotás, valamint az adóoptimalizálás minimalizálásának követelményére. E rendelkezés alapján a 0%-os adómérték az adóévi adóalap időarányos (2019. július 1-től az adóév végig eltelt napok száma és a teljes adóév naptári napjai száma szerint arányított) részére vagy - amennyiben az adózó úgy dönt - a könyvviteli zárlat alapján megállapított első féléves adóalap-rész és a teljes adóalap különbözetére vonatkozik.
A reklámadó hatályos szabályai szerint az adóelőleget főszabály szerint az előző adóévi adóalap és a hatályos mérték alapján az adóév hetedik és tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni, mégpedig egyenlő részletekben. Tekintve, hogy az adómérték a naptári évvel egyező adóév felétől 0% lesz, így az adóelőleg összege nagyobb lenne, ha a hatályos szabályok szerinti adóelőleget kellene teljesíteni. Ezért a javaslat rendelkezik arról is, hogy a 2019. július 1-jét magában foglaló adóév adóelőlegének csak a felét kell megfizetni, mégpedig az adózóra irányadó két előlegfizetési időpont közül abban, amelyet az adózó választ. Hasonló megfontolásokból a javaslat kizárja az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, azzal, hogy az nem áll fenn a 2019. július 1 és 2022. december 31. közötti időszakban.
A hatályos reklámadó-szabályok szerint a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyoknak az üzleti évük első napján hatályos szabályok szerint kell az adókötelezettséget teljesíteniük. Ennélfogva ezen adózói csoportban (ha üzleti évük nem július 1-jétől kezdődik), a teljes adóévük adóalapjára például a 7,5%-os mérték érvényesülne, részben még 2020-ban is. A javaslat - mérlegelve az adóalanyokra nézvést kedvező szabályozás hatását - ezúttal eltér a főszabály szerinti adókötelezettség-teljesítés rendjétől. A javaslat ezen adóalanyok számára is lehetővé teszi ugyanis az év közben hatályba lépő kedvező módosítások, például a 0%-os adómérték, valamint az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát.

a(z) 59. §-hoz

2018. január 1-jétől az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatásnak minősül. Fontos összefüggés, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevezetését az Áfa törvény azon módosítása indokolta, amely az étkezőhelyi vendéglátásban nyújtott egyes szolgáltatások áfa mértékét jelentősen, 5%-ra csökkentette.
A javaslat kibővíti a turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatások körét a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásokkal, figyelemmel arra, hogy ezen szolgáltatások áfa mértéke a jelenlegi 18%-ról 5%-ra csökken. A hozzájárulással kapcsolatos részletszabályokat a javaslat nem érinti, így a hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni ezen szolgáltatások esetében is. Ennek okán például a hozzájárulás alapjának a szálláshely szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke minősül, a hozzájárulás mértéke pedig 4%. A hozzájárulást az önadózás szabályai szerint kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
A változtatás révén emelkedik a turizmus fejlesztését célzó feladatok forrása, lévén a turizmusfejlesztési hozzájárulást erre lehet fordítani.

V. Fejezet

ILLETÉKEK

12. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosításához

a(z) 60. §-hoz

(1) A kincstári műveletek kapcsán általános mentességi rendelkezés kerül bevezetésre az Áht. 79. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó kör számlái terhére meghatározott kincstári körbe tartozó számlatulajdonosok fizetési műveletei kapcsán.
(2) A természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelet hasonlóan mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól az ugyanezen célból a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett, a kincstár által vezetett számlára történő készpénzbefizetés, ha természetes személy a megbízó (befizető).

a(z) 61. §-hoz

A javaslat szerint mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól a postai csekkes befizetés 20 ezer forint értékig.

a(z) 62. §-hoz

A javaslat szerint a postai csekkes befizetésekre a pénzügyi tranzakciós tranzakciós illetékmaximum 6 ezer forint.
A kincstár illetékfizetésének átalakításával összefüggő módosítás.

a(z) 63. §-hoz

Hatályon kívül helyezésre vonatkozó rendelkezés.

VI. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

a(z) 64. §-hoz

Tekintettel arra, hogy 2019. március 1-jével az állami szolgálati jogviszony kikerült a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok köréből, de figyelemmel arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően is rövid időszakra fennmaradhat állami szolgálati jogviszony, így átmeneti rendelkezéssel szükséges biztosítani azt, hogy e jogviszonyt továbbra is biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni.

a(z) 65. §-hoz

Szövegcserés módosítások:
1. A 2020. január 1-jétől fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi és napi összegét állapítja meg a rendelkezés.
2. A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után 2020. január 1-jétől az állam által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összegét állapítja meg a rendelkezés.

14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

a(z) 66. §-hoz

A nyugdíjas egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek mentesülnek a szociális hozzájárulási adó alól. Az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény megalkotásakor a jogalkotónak nem volt célja, hogy a nyugdíjas egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek után - a korábbiakkal ellentétben - szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezzen. A módosítás ezért visszaható hatállyal reparálni kívánja e helyzetet. Az ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés a törvény 36. §-ában került elhelyezésre.

a(z) 67. §-hoz

A módosítás a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetében - figyelemmel a mezőgazdasági termelés szezonalitására - éves adómegállapítási időszakot vezet be.

a(z) 68. §-hoz

A költségvetési bevételek folytonosságát biztosítandó, illetve annak érdekében, hogy ezen fizetési kötelezettség ne egyetlen időpontban (az adóévet követően) terhelje a termelőket, a javaslat negyedévente (a negyedévet követő hónap 12-éig) szociális hozzájárulási adó-előleg fizetését írja elő. Adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli a biztosított mezőgazdasági őstermelőt legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után. Ugyancsak adóelőlegfizetési kötelezettség terheli a biztosított mezőgazdasági kistermelőt legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után.

a(z) 69. §-hoz

A javaslat értelmében a szociális hozzájárulási adóban adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő a személyi jövedelemadó bevallásában ad számot a fizetendő szociális hozzájárulási adóról. Továbbá, a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján adóelőleg-fizetésre kötelezett őstermelők esetében a személyi jövedelemadó bevallásban történik meg az esetleges éves elszámolási különbözet (a tényleges kötelezettség és az előlegként megfizetett összegek különbözete) rendezése is.

a(z) 70. §-hoz

Átmeneti rendelkezés, amely biztosítja, hogy a nyugdíjas egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek után 2019. január 1-jét követően se kelljen szociális hozzájárulási adót fizetni. Ezen túlmenően az átmeneti rendelkezés biztosítja az őstermelők adófizetési kötelezettségére vonatkozó új előírások alkalmazhatóságát 2019. január 1 -re visszamenőleg.

VII. Fejezet

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

15. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

a(z) 71. §-hoz

A javaslat a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos adatokkal egészíti ki a kifizető, a munkáltató által havonta benyújtandó '08-as bevallás adattartalmát annak érdekében, hogy a NAV által készítendő bevallási tervezetben ez a kedvezmény is szerepeltethető legyen.
Az Art. 50. § (2) bekezdés 34. pontjának korrekciója az őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetésére vonatozó szabályok módosítása miatt szükséges.

a(z) 72. §-hoz

Az Art. alapján az adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatot visszavonja, ha a csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttagra a Tao. tv.- ben meghatározott feltételek nem vagy nem teljes körűen teljesülnek. Ugyanakkor a Tao. tv.-ből nem vezethető le, hogy ha bármely tagra nem, vagy nem teljes körűen teljesülnek a Tao. tv. szerinti feltételek, akkor a csoportos társasági adóalany automatikusan megszűnne, minderre tekintettel törvényi szinten rendezésre kerül a kérdés.

a(z) 73. §-hoz

Az Art. mellékletének módosítása a helyi iparűzési adó bejelentésével összefüggésben.

a(z) 74. §-hoz

Szövegcserés módosítás: Az egyszerűsített vállalkozói adó eltörléséhez kapcsolódó technikai módosítás.

a(z) 75. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések: A társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség eltörléséhez kapcsolódó határidő törlése, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó eltörléséhez kapcsolódó technikai módosítások.

VIII. Fejezet

SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

a(z) 76. §-hoz

Az egyéni vállalkozó általi egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság alapítás lehetősége gazdasági tartalmát tekintve az egyéni vállalkozói tevékenység sajátos továbbfolytatásának tekinthető. Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozik, így rendelkezni szükséges az alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság nyitó adatairól, nyitó mérleg készítési kötelezettségéről.
Mivel a polgári jog szabályai korlátolt felelősségű társaság esetén alapesetben nem követelik meg a nem pénzbeli hozzájárulás könyvvizsgáló általi felülvizsgálatát, az előírt nyitó mérlegre sem indokolt a könyvvizsgálói ellenőrzés előírása.

a(z) 77. §-hoz

A módosítás meghatározza a szerződés azon elszámolási egységének a fogalmát, amelyre a teljesítés szintjét a vállalkozó méri és amelyre a számviteli elszámolásait alapozza. A szerződés elszámolási egysége fogalmának fontos eleme, hogy a szerződésnek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére kell irányulnia. Azaz egy szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit. Például egy ingatlan építésére vonatkozó szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja az ingatlan tervének főbb szerkezeti elemeit az építkezés megkezdése előtt és/vagy meghatározhatja a főbb szerkezeti változásokat, amikor az építés már folyamatban van (akár gyakorolja az erre való képességét, akár nem). Ezzel szemben egy olyan szerződés, amely szerint a vevőnek csak korlátozott képessége van az ingatlan tervének befolyásolására, - például a tervnek a vállalkozó által megadott opciók választékából történő kiválasztása, vagy csupán az alapul szolgáló tervtől való kisebb eltérések meghatározása -, nem felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának.
A szerződés elszámolási egysége magában foglalhatja egy jogilag egy egységet képező szerződés egészét, vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén az ilyen szerződések egy csoportját. Amennyiben egy jogilag egy egységet képező szerződés több részteljesítést, több teljesítési kötelmet tartalmaz, akkor ezek együttesen képezik a szerződés elszámolási egységét, nem pedig az egyes részteljesítések, teljesítési kötelmek külön-külön. A szerződések egy csoportját egyetlen elszámolási egységként kell kezelni, ha a módosításban meghatározott feltételek együttesen teljesülnek, beleértve azt is, hogy a csoportba tartozó minden egyes szerződést ugyanazon megrendelővel, vagy megrendelőkkel kötik.
A módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát. A teljesítési fok a szerződés elszámolási egységére vonatkozóan elszámolandó nettó árbevétel meghatározása során alkalmazott fogalom. Ezzel szemben a készültségi fok a (nem a megrendelő, hanem a vállalkozó által meghatározott jellemzőkkel rendelkező) saját termelésű készlet közvetlen önköltségének a meghatározása (a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltségének meghatározása, a saját termelésű készletek értékelése) során alkalmazott fogalom.
A módosítás meghatározza a teljesítési fok fogalmát, és előírja, hogy a teljesítési foknak a ténylegesen elvégzett szerződéses munkáknak a szerződés szerint elvégzendő összes munkához viszonyított arányát kell kifejeznie.
A teljesítési fokot többféle módon lehet meghatározni. A vállalkozónak az elvégzett munkák megbízható becslésére alkalmas módszert kell alkalmaznia. A szerződés jellegétől, a körülményektől függően a teljesítési fok meghatározásának lehetséges módszerei:
- az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya;
- az elvégzett munka felmérése; vagy
- a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése.
A számlázás, a fizetés ütemezése, a részfizetések és előlegek gyakran nem tükrözik az elvégzett munkát.
Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor e tekintetben a szerződés elszámolási egységének költségeit kell figyelembe venni. A teljesítéshez még fel nem használt (be nem épített) anyagokat készletként kell kimutatni mindaddig, amíg azokat fel nem használják, vagy egyéb jogcímen (például selejt) ki nem vezetik. Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor a teljesítési fok meghatározásában a teljesítéshez még fel nem használt anyagok nem vehetők figyelembe, amíg azokat a szerződés teljesítéséhez fel nem használják, tekintve, hogy addig ezen anyagok tekintetében nem történik tényleges munkavégzés.
A módosítás meghatározza a készültségi fok fogalmát is. A készültségi fok meghatározása általában műszaki adatok alapján, százalékban kifejezve történik, például olyan módon, hogy a befejezetlen termelés/szolgáltatás egyes műszaki állapotaihoz az adott műszaki állapot eléréséhez várhatóan felmerülő norma szerinti vagy előkalkulált önköltséget viszonyítják a félkésztermék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) teljes norma szerinti vagy előkalkulált önköltségéhez.

a(z) 78. §-hoz

A módosítás szerint a szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (a teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz felmerült) költségeket, ráfordításokat. Ha a feltételek és körülmények változatlanok, akkor egy többéves projekt esetén az egyes üzleti években azonos lesz az árbevétel-arányos nyereség (nyereséghányad), amely a szerződés elszámolási egysége egészének nyereségét tükrözi. A feltételek és körülmények (például szerződésmódosítás, az összes szerződéses költség összegére, a teljes szerződéses árbevétel összegére vonatkozó becslés) változásának hatása a változás üzleti évében kerül elszámolásra.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szerződés elszámolási egységének ellenértékéből az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen árbevételként elszámolt összeg meg kell, hogy egyezzen a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének a teljesítési fok arányában meghatározott összegével.
A szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg.
A módosítás pontosítja, hogy egy szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig (amely nem feltétlenül esik egybe a számlázással) mutatható ki készletként. Az elszámolási szabályból következően - és mivel a fordulónapon a teljesítési foknak megfelelő árbevétel elszámolásra kerül - a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék csak az évközi időszakokban szerepelhet a mérlegben, a mérleg fordulónapján a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan ilyen tételek nem mutathatók ki.

a(z) 79. §-hoz

Lásd a(z) 78. §-hoz tartozó indokolást.

a(z) 80. §-hoz

Lásd a(z) 78. §-hoz tartozó indokolást.

a(z) 81. §-hoz

Lásd a(z) 78. §-hoz tartozó indokolást.

a(z) 82. §-hoz

A javaslat a módosításokkal összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
A módosításokkal összefüggő átmeneti rendelkezések szerint a módosításokat a 2019-ben induló üzleti évről készített beszámolóban, illetve a már 2020. január 1-jét megelőzően megkötött szerződésekre is alkalmazni lehet azzal, hogy ez utóbbiak esetében a szerződés elszámolási egységére vonatkozó, egymáshoz kapcsolódó módosítások egyidejűleg alkalmazandóak.

a(z) 83. §-hoz

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék. A céltartalék képzés lehetősége a javaslat szerint kiterjesztésre kerül a szerződés elszámolási egységére is.
A módosítás alapján, ha a szerződés elszámolási egységének összes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben. A várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni (mivel a mérlegfordulónapi teljesítési foknak megfelelő arányos várható veszteség a szerződés elszámolási egységére már elszámolásra kerül az eredményben a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és az ezt meghaladó, kapcsolódó költségek, ráfordítások különbözeteként).
A módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát, és a megkülönböztetésnek megfelelően a (nem a megrendelő, hanem a vállalkozó által meghatározott jellemzőkkel rendelkező) saját termelésű készletek értékelésére vonatkozó előírásokban a "teljesítési fok" korábban alkalmazott fogalmát "készültségi fokra" cseréli.

a(z) 84. §-hoz

A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban az építésiszerelési, illetve technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezés hatályát veszti.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Hatályba léptető rendelkezések

a(z) 85. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

1. melléklethez

1. A javaslat adómentesnek minősíti a magánalapítvány vagyona terhére megszerzett bevételt (a vagyon hozamát kivéve) azzal a feltétellel, hogy a kedvezményezett magánszemély e jogállását nem valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá a hozamok a vonatkozó nyilvántartások alapján elkülöníthetők az alapítványi vagyontól.
2. A javaslat új jogcímekkel egészíti ki az egyéb indokkal adómentes juttatások körét: a 2017-es vizes világbajnoksággal kapcsolódó intézkedéshez hasonlóan adómentesek lesznek azok a juttatások, amelyeket a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európabajnoksággal összefüggésben az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA) vagy az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemélynek (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adnak. Ide tartoznak pl. a következő pénzben és természetben adott ellátások: napidíj, bónusz, a felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások.
A nemzetközi sportszervezetek magyarországi letelepedését elősegítendő adómentesnek minősülnek egyrészt a nemzetközi sportszövetség által a sportdiplomácia keretében adott juttatások, a nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj, és a nemzetközi sportszövetségtől független sportolóknak és edzőknek biztosított ösztöndíj. Tekintettel arra, hogy a felsorolt juttatások többségét külföldi személyek szerzik meg, és így azok a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján Magyarországon nem adókötelesek, ezért a módosítás érzékelhető költségvetési kieséssel nem jár, ugyanakkor mentesíti a nemzetközi sportszervezeteket a külföldi illetőségigazolások beszerzésének adminisztrációs terhétől.
Másrészt adómentesnek minősülnek a kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben feladatott ellátó személyeknek kifizetett, juttatott jövedelmek a kormány határozatában meghatározott mértékig. Ilyen juttatás különösen a résztvevők napidíja, a sportolóknak fizetett pénzdíj és a természetben biztosított ellátások.
3. Az Szja tv. hatályos rendelkezései alapján nem tekinthető birtok-összevonási célú értékesítésnek az az eset, amikor közös tulajdonban levő földterületből valamely tulajdonostárs értékesít egy másik tulajdonostárs részére tulajdoni hányadot. Ebben az esetben az ingatlanértékesítésre (termőföld értékesítésre) vonatkozó egyéb szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettséget, és előfordulhat, hogy az értékesítés után személyi jövedelemadót kell fizetni. A termőföldek tulajdonosi helyzetének "tisztulása" érdekében a javaslat adómentesnek minősíti azt az esetet, amikor az átruházás tulajdonostárs részére történik.

a 2. melléklethez

A Javaslat a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa kulcsát 18%-ról 5%-ra csökkenti.

a 3. melléklethez

Az adóalanyok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) I. mellékletének módosítása, 29. ponttal való kiegészítése eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a helyi iparűzési adó alanya a helyi adótörvény szerinti telephelyét is bejelentse a NAV-hoz. Ezzel párhuzamosan - a Htv. 42/E. §-ának módosításával - az állami adóhatóság önkormányzati adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettsége is kiegészül, mégpedig oly módon, hogy a korábban kizárólag a vállalkozó adóalany székhelyének fekvése szerinti önkormányzati adóhatóságnak átadott bejelentkezési, változás-bejelentési adatokat az állami adóhatóság az adózó által közölt, Htv. szerinti telephely önkormányzati adóhatósághoz is köteles eljuttatni. Kiemelendő, hogy a Htv. szerinti telephely állami adóhatósághoz való bejelentése nem kötelezettsége, csupán lehetősége az adózónak.
Ezen túlmenően - szintén az adminisztrációs terheket csökkentendő - az adóalanyoknak az Art. I. számú mellékletének a kiegészítése okán lehetősége nyílik arra is, hogy az önkormányzati adóhatóságnál eljárni jogosult képviselőjét is bejelentse a NAV-hoz, amely ezt az adatot a Htv. 42/E. § alapján szintén továbbítja a székhely és az állami adóhatóságnál bejelentett Htv. szerinti telephely önkormányzati adóhatóságához. Ezzel az adóalany önkormányzati adóhatóság felé fennálló bejelentési kötelezettsége a képviseletére jogosult személyt illetően megszűnik.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu