adozona.hu
T/3620. számú törvényjavaslat indokolással - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról
T/3620. számú törvényjavaslat indokolással - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2018. évi CXXVII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni."
Az egys...
T/3620. számú törvényjavaslat indokolással - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról
2018. évi CXXVII. törvény az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról
1. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
1. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni."
2. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
2. §
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (4) bekezdés d) pont da) alpontjában a "250 millió forint" szövegrész helyébe az "500 millió forint" szöveg lép.3. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
3. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha)
"b) a kezesség-, illetve garanciavállalás - a 10/E. § (3) bekezdés szerinti szerződésmódosításhoz vagy adósságmegújításhoz kapcsolódó kezesség-, illetve garanciavállalás kivételével - megfelel az Áht. 96. §-ának."
4. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, - a 10. § (3) bekezdés b) pontja, valamint c) pont cb) és cd) alpontja, továbbá a 10/A. § szerinti működési célú adósságot keletkeztető és a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügyletek kivételével - az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a helyi önkormányzatokért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert előzetesen tájékoztatja."
4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
5. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a miniszter által alapított költségvetési szerv - a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével - alapító- és megszüntető okiratának kiadásához minden esetben, az alapító okirat módosításához a Kormány rendeletében meghatározott esetekben szükséges az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése."
6. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti, a (3) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításról a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett."
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzatátcsoportosításhoz. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti, a (3) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti előirányzat-átcsoportosítás az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett történik."
7. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 52/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"52/A. §
(1) A 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére nyújtott költségvetési támogatást a folyósítását követő év december 31-éig lehet felhasználni.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőtől a Kormány egyedi határozata rövidebb határidőt, a központi költségvetésről szóló törvény eltérő időpontot is megállapíthat.
(3) A támogató a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatás esetében a határidőt egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja."
8. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) E törvénynek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel megállapított 52/A. § (3) bekezdését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2018. évi . törvény hatálybalépését megelőzően meghozott támogatási döntések esetében is alkalmazni kell."
9. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény1. 28. § (1) bekezdésében a "fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok" szövegrész helyébe a "fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok" szöveg, és
2. 48/B. § (1) bekezdés e) pontjában a "sportegyesület és a sportszövetség kivételével" szövegrész helyébe a "sportegyesület, a sportszövetség és a polgárőr szervezet kivételével" szöveg
lép.
5. Hatályba léptető rendelkezések
10. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 2-4. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a Kormány deregulációs célkitűzéseivel összhangban az államháztartási szabályozási rendszerre vonatkozó jogszabályi környezet egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele érdekében szükséges törvények módosítására tesz javaslatot. A törvényjavaslat emellett további kapcsolódó törvények módosítására is javaslatot tesz.RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a 2004-2014. adóévekben keletkezett elhatárolt veszteségek leírására legkésőbb a 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben van lehetőség. A törvényjavaslat Magyarország versenyképességének javítása érdekében arra tesz javaslatot, hogy 2030-ig legyen lehetőség 2004-2014. adóévekben keletkezett elhatárolt veszteségek felhasználására.A 2015. adóévet megelőzően keletkezett veszteségek 2025-ig tartó felhasználhatósági időkerete 2030-ra bővül. Ezekre a veszteségekre nem vonatkozik az 5 adóéves korlát és az átszervezésekhez kötődő felhasználás bevétel-arányosságára vonatkozó korlát. Az időkeret szélesítése erősítheti hazánk versenyképességét és kedvezően hathat hazánk megítélésére a jövőbeni beruházások szempontjából.
2. §
A javaslat évi 250 millió forintról évi 500 millió forintra emeli azt a bevételi határt, amelynek eléréséig az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti közteherviselést.3. §
A módosítás révén lehetővé válik az önkormányzati kezesség, illetve garanciavállalás a 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok adósságának kiváltásához akkor is, ha a társaság sem a meglévő, sem az új adósság visszafizetését nem tudja biztosítani, azonban az új adósság jobb kondíciókat tartalmaz a meglévőnél. Ilyen esetekben a társaságot tulajdonló önkormányzat viseli az adósság terheit, saját döntése alapján.4. §
A deregulációs módosítás célja a közigazgatási apparátus, a döntéshozó fórumok és a Kormány tehermentesítése, ennek révén az adósságot keletkeztető ügyletekről való előzetes adatszolgáltatásról a belügyminiszter és a pénzügyminiszter kap tájékoztatást a Kormánynak készítendő jelentés helyett.5. §
Az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása a költségvetési szervek alapító okiratainak kisebb volumenű, technikai jellegű, avagy a szervre irányadó jogszabályok változásából eredő módosítása esetén indokolatlan és többletterhet eredményez. Az egyetértés fenntartását az államháztartási szabályozáshoz szorosan kapcsolódó, esetleges költségvetési kihatásokkal rendelkező módosítási okok esetében indokolt a továbbiakban fenntartani. A módosítás továbbá a középirányító szervezet alárendeltségében lévő költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosítási jogkör delegálását teszi lehetővé a fejezetet irányító szerv hatásköréből a középirányító szervezetre a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett.6. §
A módosítás a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások esetében az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése helyett tájékoztatási kötelezettség előírásáról rendelkezik. A gyakorlati tapasztalatok alapján az esetek többségében a megállapodás aláírását a fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások esetében gyakorta félreértést okozott annak eldöntése, hogy az átcsoportosítás végrehajtását kell-e megelőznie a jóváhagyásnak. A módosítás a bürokrácia csökkentési célkitűzésekhez is hozzájárul a hivatali út rövidítése által.7-8. §
A javaslat alapján a támogató a Kormány egyedi határozatban a főszabályként a folyósítás évét követő év végéig felhasználandó költségvetési támogatás határidejét legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja. A fejlesztési célú támogatások felhasználása több esetben a közbeszerzési eljárások elhúzódása és az építőipari kapacitások szűkössége miatt késedelmet szenved, így indokolt lehetőséget biztosítani a felhasználási határidő meghosszabbítására. A javaslat a törvény hatálybalépését megelőzően meghozott támogatási döntések esetében is lehetővé teszi a támogató számára a felhasználási határidő meghosszabbítását.9. §
A javaslat alapján az elkülönített állami pénzalapoknál a jövőben nem lesz szükség fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló rendelet elkészítésére, tekintettel arra, hogy végrehajtási rendeletek tartalmazzák az adott támogatási eszköz részletszabályait, ebből következően ez a plusz rendelet új szabályokat nem határoz meg, "csak" a fő elemeket táblázatos formában foglalja össze.A módosítás továbbá lehetővé teszi, hogy a polgárőr szervezet (polgárőr egyesület, területi és országos polgárőr szövetség) is bekerülhessen az Áht. 48/B. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kivételi körbe.
10. §
A § a törvényjavaslat hatálybelépésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.