adozona.hu
T/13320. számú törvényjavaslat indokolással - A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíjról
T/13320. számú törvényjavaslat indokolással - A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíjról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő új l) ponttal egészül ki:
(4. § (1) E törvény alkalmazásában)
"l) munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj: munkavállaló számára nyitva álló lehetőség, hogy öt évvel az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulhasson, ha a munkáltató a nyugdíját az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti."
A Tbj. 6. ...
T/13320. számú törvényjavaslat indokolással - A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíjról
2013. évi ... törvény a munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíjról
1. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő új l) ponttal egészül ki:(4. § (1) E törvény alkalmazásában)
"l) munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj: munkavállaló számára nyitva álló lehetőség, hogy öt évvel az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulhasson, ha a munkáltató a nyugdíját az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti."
2. §
A Tbj. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő lép:"(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára, munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
3. §
A Tbj. 79. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) Ha munkavállalónak járó munkáltató által fizetett nyugdíjban részesülő és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, ettől a naptól kezdődően a megállapított öregségi nyugdíj címén kell folyósítani."
4. §
A Tbj. 83/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, munkavállalónak járó munkáltató által fizetett nyugdíjban, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem."
5. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a következő 23/A.§-al egészül ki"23/A. § A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj megfizetésére teljes vagy részleges támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki jogutód nélkül megszűnik, vagy felszámolják. Az átvállalást a munkáltató kérheti, a kérelmet a területileg illetékes megyei kormányhivatal munkaügyi központja bírálja el."
6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.INDOKOLÁS
Általános indokolás
A jelenlegi magyar társadalmi és gazdasági környezetben újra be kell vezetni a korengedményezés alapján nyújtható nyugdíjjogosultságot, mivel a nehéz körülmények között dolgozó, megromlott egészségügyi állapotú dolgozók a jelenlegi állapotok mellett elvesztik munkájukat vagy meg sem érik az öregségi nyugdíjat. A korengedmény alapján nyújtható nyugdíjjogosultság 2011. évi megszüntetése óta az idősebb, megromlott egészségi állapotú munkavállalók tömegével veszítik el munkájukat és válnak munkanélkülivé. Így se munkájuk, se nyugdíjuk nincsen, csak egy nagyon szerény szociális ellátást kapnak, ami a meghaláshoz sok, de az életben maradáshoz kevés. Ezt a jelenlegi helyzetet meg kell szüntetni, mivel ennek a nyugdíjba vonulási formának igenis van létjogosultsága a mai Magyarországon. Különösen annak tudatában, hogy a kormányzat kiemelt módon kívánja növelni a foglalkoztatottságot és ezzel párhuzamosan csökkenteni a munkanélküliek létszámát. A FIDESZ az előbb leírt célok megvalósítása érdekében már korábban elfogadta a Munkahelyvédelmi akciótervét. Továbbá már a 2010-es választási ígéretei között szerepelt az egymillió új adófizető munkahely teremtése.A mi javaslatunk, a korengedményezésen alapuló nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtése az állam számára plusz költséget nem jár, sőt korábban jut a járulékbefizetés következtében bevételhez. Ugyanis az ilyen típusú nyugdíjba vonulás előfeltétele, hogy a munkáltató az állam számára egy összegben megfizesse a járulékokat.
Az így megüresedő álláshelyekre a munkáltatók új fiatal munkavállalókat tudnak felvenni. A munkáltatók többsége az emberi szempontokat figyelembe véve a korengedmény alapján nyújtható nyugdíjjogosultság ismételt bevezetését megfelelőnek tartja. A nyugdíjazás ezen típusával járó terheket a munkáltatók vállalják, mivel egyidejűleg csökkennek a továbbfoglalkoztatás költségei.
A korengedmény alapján nyújtható nyugdíjjogosultság újbóli megteremtését a szakszervezetek is támogatják, mivel így csökkenthető a munkanélküliek létszáma és kiszolgáltatottsága. Nőne a nyugdíjat kapók létszáma, ráadásul ez oly módon történne, hogy az állami nyugdíjkasszát nem terhelné. Ezzel a lépéssel, amellett, hogy megteremthető a tisztes nyugdíjba vonulás lehetősége azoknak, akiknek bizonyos kor felett már nem biztosítható a további foglalkoztatása, a fiatalok számára lehet munkát teremteni és szakmai tapasztalatot biztosítani.
Ezen érvek alapján egész egyszerűen a gazdaság szereplői és a munkavállalók számára is érthetetlen, hogy a jelenlegi kormányzat miért kívánja megszüntetni az ezen az elven működő nyugdíjba vonulás lehetőségét. Miért kíván a hivatalban lévő kormányzat, jelentős plusz terheket róni a több évtizede tisztes munkából élő nyakába?
Ez a nyugdíjazási forma egyszerre jelent könnyítés a munkavállalónak és munkáltatónak, valamint kedvező lehetőségeket az állami szereplők számára is. Egyrészről az állam költségei ezzel a nyugdíjba vonulási lehetőséggel nem nőnek sőt, járulékok formájában korábban és egy összegben jut biztos pénzhez, tehát jobban jár. Másrészről a munkahelyteremtésben is előrelépés érhet el, azzal, hogy a megüresedő álláshelyekre új munkavállalók kerülnek, illetve az esetleges munkanélkülivé válókra nem szükséges drága plusz állami forrásokat elkölteni.
Részletes indokolás
Az 1-4. §-okhoz
A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj és az azt követő nyugdíjazás lényege, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállalóval - a munkavállalók helyi érdekképviseleti szervének egyetértése mellett - megállapodhat abban, hogy a további foglalkoztatás helyett a munkaviszony megszüntetésével egyidejűleg a dolgozó nyugdíjba vonul. A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíjazás további feltétele, hogy a dolgozó meghatározott szolgálati idővel rendelkezzék, és a munkáltató vállalja a korengedmény idejére a nyugdíj összegének megfizetését. A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíjat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság fővárosi és megyei igazgatóságai állapítják meg, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja az öregségi nyugdíj megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályok szerint.A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj folyósításának a terhét a volt munkáltató viseli, a nyugdíjat a kereső tevékenységből eredő jövedelem nagyságára tekintet nélkül folyósítani kell.
Az öregségi nyugdíj jogintézménye az öregség esetére nyújt ellátást. A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj ugyanezen elv szerint működik csak egy másik esetre: az önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetére kívánja a megélhetéshez szükséges anyagi eszközöket az állampolgárok részére biztosítani.
Az 5. § -hoz
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap átvállalhatja a munkáltató által megfizethető összegek kifizetését. Erre egészben vagy részben két esetben lenne lehetősége a megyei kormányhivatal megyei munkaügyi központjának, egyrészről ha az adott munkáltató jogutód nélkül megszűnik, másrészről, ha felszámolják.A 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.