adozona.hu
T/12839. számú törvényjavaslat indokolással - Az üzemanyagok árának csökkentésével kapcsolatos törvénymódosításokról
T/12839. számú törvényjavaslat indokolással - Az üzemanyagok árának csökkentésével kapcsolatos törvénymódosításokról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés az üzemanyagárak tartósan magas szintje miatt, a magyar gazdaság versenyképességének erősítése, a családok életminőségének védelme és az üzemanyagok árába épülő felesleges költségek - így különösen az üzemanyagok tervezett jelölési rendszerével kapcsolatos költségek - megakadályozása érdekében az alábbi törvényt alkotja:
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény
a) 52. § (1) bekezdésének a) pontjában a "120 ...
a) 52. § (1) bekezdésének a) pontjában a "120 000 Ft/ezer liter" szövegrész helyébe a "106 290 Ft/ezer liter" szöveg,
b) 52. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában a "110 350 Ft/ezer liter" szövegrész helyébe a "97 700 Ft/ezer liter" szöveg,
c) 52. § (1) bekezdésének f) pontjában a "95 800 Ft/ezer kg" szövegrész helyébe a "37 010 Ft/ezer kg" szöveg
lép.
"12. § A Szövetség - mint központi készletező szervezet - feladata a biztonsági kőolajkészlet megvásárlása, tárolása és értékesítése, az ehhez szükséges tárolók létesítése, működtetése és fejlesztése, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott feladatok teljesítése."
(2) Hatályát veszti a Kt.
a) preambulumában az "a szabad forgalomba bocsátott, behozott és felhasznált kőolajtermékek megjelölésén és ellenőrzésén,",
b) 13. § (1) bekezdésében az "a jelölési és az ellenőrzési költségek fedezésére,",
c) 46. § (1) bekezdésében az "illetve a kiskereskedelmi és végfelhasználói töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétét,",
szöveg.
(3) Nem lép hatályba
a) a Kt. 12. §-ának az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Mód tv.) 36. § (1) bekezdésével megállapított (3a) bekezdése,
b) a Kt. Mód tv. 36. § (2) bekezdésével megállapított 49/A. §-a, valamint
c) a Kt. 12. § (3) bekezdését érintően a Mód tv. 36. § (3) bekezdésének a) pontja.
(2) Az 1. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
A törvényjavaslat a fenti cél elérése érdekében egyfelől előírja, hogy 2014. január 1-jétől az üzemanyagok jövedéki adómértéke csökkenjen az uniós minimumszintre. Mindez a cseppfolyósított gázt (LPG) használó gépjármű-tulajdonosok esetében fogyasztási egységenként 75 forintos, a gázolaj és a benzin esetében 16-17 forintos árcsökkentést eredményezne. (Az Orbán-kormány működése következtében gyengült forint árfolyama ennél nagyobb csökkentést nem tesz lehetővé.)
A törvényjavaslat másfelől rögzíti, hogy ne lépjenek hatályba azok a felesleges, versenykorlátozó, uniós előírásokba ütköző, adminisztrációs terheket növelő és - egyes sajtóhírek szerint - kizárólag a Fidesz gazdasági hátországához tartozó cégtulajdonosok magánérdekeit szolgáló üzemanyag-jelölési rendszer bevezetéséről szóló rendelkezések, amelyek 2014. július 1-jétől tovább emelnék az üzemanyagok árát.
A törvényjavaslat elfogadását különösen időszerűvé teszi, hogy a második Orbán-kormány időszakában jelentősen romlott a lakosság életszínvonala. Egy átlagos család évente 100 ezer forinttal többet fizet be az államkasszába az elmúlt évek során kivetett extra adók, adóemelések - pl. tranzakciós illeték, 27%-os áfa - miatt, miközben legfeljebb évi 20-30 ezer forintot takarít meg a közműszolgáltatások árának csökkentésén. Az Orbán-kormány három év alatt mintegy 3000 milliárd forint értékű megszorítást vezetett be. Mindez négy év alatt 300 ezer forint pluszterhet jelent minden magyar embernek. Ráadásul az Orbán-kormány alkalmatlansága miatt nincs növekedés, a versenyképesség javulása helyett csőd- és felszámoláshullám söpör végig a vállalkozói szektorban, tőkekivonás jellemzi a hazai gazdaságot, befagyott a hitelezés, egyre több munkahely szűnik meg, egyre rosszabb az életszínvonal, a súlyosbodó kilátástalanság már minden ötödik magyart külföldre vándorlásra ösztönöz.
Nem tehet a Fidesz-kormány arról, hogy a kőolajpiaci jegyzésárak hogyan alakulnak a világ tőzsdéin, de a forint árfolyamának alakulására, és az infláció alakulására lehet hatása a kormányzati gazdaságpolitikának.
A kőolajpiaci jegyzésárak tartósan 100 dollár felett járnak. Egyes elemzők szerint ez az elhúzódó közel-keleti válság hatására akár a duplája is lehet. Mindez azt is jelenti, hogy a Fidesz által elviselhetetlennek tartott 300 forintos benzinár helyett közeledni fogunk az 500 forintos üzemanyagárhoz.
A kormány mindezek ellenére érdemi intézkedésig nem jutott el. A hazai üzemanyagárak tartósan magas színvonala mindeközben:
• csökkenti a hazai fuvarozó vállalkozások versenyképességét,
• nehezíti az emberek hétköznapjait, rontja életminőségüket,
• erősíti a szomszédos országokba irányuló üzemanyag-turizmust, ezáltal csökkenti a költségvetés bevételeit, valamint
• drágítja más termékek árát, így növeli az inflációt.
Az MSZP szerint van lehetőség a hazai üzemanyagárak csökkentésére, és a jelenlegi gazdasági környezetben szükséges is ezt megtenni.
Az üzemanyagtermékeket terhelő jövedéki adó Európai Unióban alkalmazandó minimális mértékét az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) 1. melléklete határozza meg. Az irányelv 13. cikk (1) bekezdése értelmében azon tagállamokban, amelyek nem vezették be az eurót, minden évben az október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett árfolyamot kell alkalmazni az adó minimális mértékének meghatározására, és azok a következő naptári év január 1-jétől érvényesek. A 2013. október 1. munkanapján érvényes euró árfolyam 296,07 forint volt, vagyis 2014-ben ezt az árfolyamot kell alkalmazni az irányelv szerint alkalmazandó minimális adómérték szintjének meghatározásához.
Az alábbi táblázat az irányelvben meghatározott minimális mértéket, valamint a - 2013. október 1-jén érvényes 296,07 Ft/€ árfolyamon számított - lehetséges korrekciónak a mértékét mutatja be a hivatkozott jogszabályokban szereplő alapvető rendelkezések alapulvételével:
A 95-ös ólmozatlan benzin esetében tehát literenként közel 14 Ft-tal, gázolaj esetében közel 13 Ft-tal, LPG esetében közel 59 Ft-tal lehetne csökkenteni fizetendő jövedéki adót, amely így ennél is nagyobb fogyasztói árcsökkentéssel járhatna együtt.
Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy az Orbán-kormány alatt jelentősen gyengült a forint árfolyama az euróhoz képest. Erősebb forint esetében nagyobb mértékű csökkentést is el lehetne érni.
A törvényjavaslat 1 §-a ezért javasolja az üzemanyagok jövedéki adószintjének az EU jogszabályai által előírt minimális szintre történő módosítását. A tervezett csökkentést ugyanakkor ellensúlyozhatják a termékár emelkedéséből és a hazai értékesítés élénkítéséből eredő megnövekedő ÁFA bevételek.
A benzin- és gázolaj-árak a kormányváltás óta több mint 100 forinttal emelkedtek literenként, de a Fidesznek ezek szerint nem elég drága a 400 forint feletti üzemanyagár, tovább akarja drágítani csak azért, hogy saját klientúráját jutalmazza. Ráadásul a kormányzat nem árulta el a rendszer bevezetésének értelmét, hasznát, arról azonban gondoskodott, hogy a részletes feltételek kihirdetése előtt bebiztosítsa a jelölést végző Fidesz-közeli háttércéget (bővebben lásd: http://index.hu/gazdasag/2013/06/26/benzin/. valamint http://nol.hu/gazdasag/20130629-barati_kez_szinezi_a_benzint ). A törvényjavaslat 2-3. §-a mindezek alapján rögzíti az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsemmisítését.
Az üzemanyagok ellenőrző jelölési rendszerének bevezetése felesleges. A jelölési kötelezettséget bevezető rendelkezések eredeti, politikai indokolása szerint a töltőállomások közel felénél tapasztaltak valamilyen hiányosságot, visszaélést. Ez az indokolás egyértelműen túlzó, ráadásul összemossa a kisebb, nem szándékos hibákat a szándékos csalással. Az iparági szereplők ilyen arányú visszaélésekről nem tudnak, és Magyarország sem jelzett ilyen problémákat az Európai Bizottság felé a 98/70/EK irányelv alapján benyújtott üzemanyagminőségi jelentésekben. Ráadásul az NFM tisztviselőinek és a Fidesz vezető politikusainak a jelölő rendszer bevezetésének szükségességére vonatkozó nyilatkozatait - az érintett piaci szereplők és érdekképviseleti szerveiken kívül - a jövedéki és vámügyekkel foglalkozó vezető tisztviselők is cáfolják. Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese például a Napi Gazdaság 2013. szeptember 16-i számában megjelent interjúban elmondta, hogy az illegális üzemanyagpiac mérete a legálishoz képest "elenyésző", a csempészett mennyiség nemzetgazdasági viszonylatban nem számottevő. Hozzátette, " az így behozott üzemanyag jellemzően nem a legális kutakra kerül, hanem inkább az eldugott tanyákon leásott tartályokban landolhat, hogy a környező mezőgazdasági gépeket kiszolgálja ".
A jelölési rendszer bevezetése ráadásul sérti az uniós jogot is, feltehetően ezért nem működik egyetlen uniós országban sem ilyen rendszer. Az üzemanyagok minőségével kapcsolatos jogközelítést a többször módosított 98/70/EK irányelv rögzíti, amely tételesen meghatározza a benzin és dízel üzemanyagok minőségével kapcsolatos előírásokat annak érdekében, hogy a jogközelítéssel az eltérő tagállami specifikációkból adódó kereskedelmi akadályokat megszüntesse. Az irányelv 5. cikke értelmében a tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják illetve akadályozhatják az irányelv előírásainak megfelelő üzemanyagok forgalmazását, e követelménye alól pedig kizárólag a Bizottság jóváhagyásával, szigorúbb környezetvédelmi előírásokra (meghatározott célból és feltételekkel) adható derogáció. Ezzel szemben az üzemanyagok jelölésének szabályozása olyan követelményt támaszt, amelyet a tagállamok az irányelvnek megfelelő üzemanyagokkal szemben nem támaszthatnak, hiszen a 2014. július 1-től hatályos 12. § (3a) bekezdés szerint "(3a) Ellenőrző jelölő anyag nélkül a (3) bekezdés szerinti termék szabad forgalomba nem bocsátható. " A szabályozás tehát egyértelműen sérti a 98/70/EK irányelv 5. cikkét. Az ellenőrző jelölés célja a jogalkotó által adott indokolás szerint nem környezetvédelmi jellegű, hanem a kőolajtermékek forgalmazásához kapcsolódó adók beszedési hatékonyságának növelése. Ilyen indokból az irányelv 6. cikke szerinti derogáció nem is engedélyezhető.
Ráadásul a szabályozás a 98/70/EK irányelv sérelmén túl közvetlenül is kereskedelmi akadályt, nevezetesen az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 34. cikkében tiltott mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedést valósít meg, így Magyarországgal szemben újabb elmarasztalás és büntetés várható, ha hatályba lép az üzemanyag-jelölésre vonatkozó szabályozás. A kormány 2013. augusztus 28-án ugyan elküldte a kőolajtermékek ellenőrzéséhez és jelöléséhez szükséges rendszer működésének részletszabályairól, valamint az ellenőrző jelölő anyagjellemzőiről szóló NFM rendelet tervezetét az Európai Bizottságnak (lásd:http://ec.europa.eu/enterprise/tris/pisa/app/search/index.cfm?fuseaction=pisa notif over view&sNlang-HU&ivear=2013&inum=487&lang=EN&iBack=7) a 98/34/EK irányelv szerinti notifikációs eljárás lefolytatása érdekében, azonban ezt a kormányzat hiányosan tette meg. A részletes szabályokat rögzítő rendelet-tervezet mellé ugyanis nem küldte el a jelölő rendszer lényegi elemeit képező törvényi szabályozást (amelyet ráadásul szintén be kellett volna jelenteni még a hatálybaléptetést megelőzően).
Az MSZP véleménye mindezek alapján a jelölési rendszer bevezetése szükségtelen, a magyar családok és vállalkozások számára kifejezetten hátrányos és ellentétes az uniós joggal.
Az MSZP ezért felszólítja a kormányt, hogy ne asszisztáljon tovább egy tarthatatlan és káros Fidesz-mutyihoz! Ne terhelje tovább a családokat és a hazai KKV-kat azért, hogy a Simicska-Nyerges birodalom újabb milliárdokkal legyen gazdagabb.