adozona.hu
T/11895 számú törvényjavaslat indokolással - a reklámadóról
T/11895 számú törvényjavaslat indokolással - a reklámadóról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában:
1. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti gazdasági reklám, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény [Mttv.] szerinti támogatás, valamint a televíziós vásárlás. E törvény alkalmazásában nem minősül reklámnak a politikai reklám, v...
T/11895 számú törvényjavaslat indokolással - a reklámadóról
2013. évi ... törvény a reklámadóról
Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:I. Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában:1. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti gazdasági reklám, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény [Mttv.] szerinti támogatás, valamint a televíziós vásárlás. E törvény alkalmazásában nem minősül reklámnak a politikai reklám, valamint az Mttv. szerinti társadalmi célú reklám.
2. reklám közzététele: A Reklámtv. szerinti tevékenység;
3. reklám közzétevője: a Reklámtv. szerinti személy,
4. nettó árbevétel: a számvitelről szóló 2000. C. törvény [Szt.] hatálya alá tartozó adóalany esetén az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja tv.] hatálya alá tartozó adóalany esetében az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel.
2. Az adókötelezettség
2. § Adóköteles a reklám közzététele.3. Az adó alanya
3. § (1) Az adó alanya a reklám közzétevője.(2) Adóalany a külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is a belföldön, fióktelep útján végzett reklám közzétételi tevékenysége vonatkozásában.
4. Az adó alapja
4. § Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a reklám közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétele.5. Az adó mértéke
5. § Az adó mértéke- az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
- az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
- az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
- az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó része után 20%.
6. Eljárási rendelkezések
6. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét - önadózás útján - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.(2) Az adóalany az adóévre a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben a reklám közzétételi tevékenység megkezdését követő 15 napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani.
(3) Az adóelőleg összege
a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott reklám közzétételi tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott reklám közzétételi tevékenységből származó nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
c) a reklám közzétételi tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,
d) átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, reklám közzétételi tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.
(4) Az adóalany az adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó napjáig teljesíti.
(5) Az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget a fizetési kötelezettségének.
(6) Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó-, adóelőleg- és adóelőleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.
(7) A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(8) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adófizetésre kötelezett az adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti.
(9) Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
(10) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai az irányadók.
(11) Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el.
7. Átmeneti és záró rendelkezések
7. § (1) A 2013. adóévben az adó alanya az, aki 2013. április 1. napján vagy azt követően a 2013. évben reklám közzétételi tevékenységet végez.(2) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2013. évi adó alapja a 2013. évben kezdődő üzleti évében elért, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(3) A 2. § szerinti tevékenységét 2013. évben kezdő adóalany esetében - ide nem értve a (2) bekezdésben említett adóalanyt - a 2013. évi adó alapja a 2013. évben folytatott, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel.
(4) A 2013. évi adó összege az adóalany a 2013. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételének alapulvételével az 5. § szerint számított összegnek az e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része.
(5) A 2013. évi adóelőleg összege az adóalany a 2012. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételének alapulvételével az 5. § szerint számított összegnek az e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része.
(6) Az adóalany a 2013. évi adóelőlegét - a 6. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően -2013. július 20-áig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2013. augusztus 20-áig, illetve 2013. november 20-ig köteles megfizetni.
(7) A 2. § szerinti tevékenységét 2013. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2013. július 20-áig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2013. évi adóelőleg összege - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a 2013. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összegének az e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része.
8. § E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A fenti indítvány a Kormány javaslata, melyet a túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében meghozandó intézkedésekről szóló törvény címen bocsátottak vitára itt: http://www.kormany.hu/download/4/75/e0000/Javaslat.pdfA címbe foglalt apropóját már akkor is széles körben vitatták, azonban magát a reklámadót az Iránytű Intézet reprezentatív felmérése szerint a választópolgárok döntő többsége támogatná: több mint kétszer annyian helyeslik, mint ahányan elutasítják, ami azért is figyelemre méltó, mert az adókat zsigerből ellenzik az emberek. Az országos, ezer fő megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás pontos eredménye:
Ön támogatná-e a reklámok sugárzására kivetett, a médiaszolgáltatókat terhelő adó bevezetését?
1. Igen, támogatom, a lakosság helyett a jelentős profittal rendelkező nagyvállalatok viseljenek nagyobb közterhet! - 52%
2. Nem támogatom, mert félő, hogy áthárítják az adót a lakosságra. - 25%
3. Nem tudja: 21%
4. Nem válaszolt: 2%
Az elmúlt években többször is javasolta a Jobbik a főként a multicégeket sújtó reklámadó bevezetését, először 2010. október 25-én szavazta le azt az Országgyűlés. Azonban mára égetően szükségessé vált a reklámadó; nem a túlzottdeficit-eljárás miatt, hanem a Kormány törvényjavaslatának első mondatában lévő "arányos közteherviselés elvére figyelemmel", és mert nincs költségvetési forrás a pedagógusok többletfeladataira törvényben előírt béremelés biztosítására, illetve hazánk legnagyobb problémájának, a demográfiai katasztrófának orvoslására kidolgozott kormányzati javaslatcsomag is forráshiány miatt nem kerülhet napirendre.
A nemzeti ellenzék üdvözölte a kormány 2013. májusi pálfordulását a reklámadó ügyében, bár fájó volt, hogy csak az EU nyomására volt hajlandó megtenni azt, s az egymillió magyar embert képviselő Jobbik javaslatát korábban nem fontolták meg. (Ugyanez történt a médiatörvénnyel is: 2011 márciusában olyan uniós módosításokat fogadtak el, melyek egy részét korábban hiába nyújtotta be módosító javaslatként a Jobbik.) Azóta azonban a kormányzat újabb fordulatot vett: kifarolni látszik a reklámadó bevezetéséből, talán csak mert ezzel a törvényjavaslattal akarják zsarolni az érintett kereskedelmi médiumokat, hogy még kormánybarátabbak legyenek. Az mindenesetre biztos, hogy ebben az évben már maximum egy negyedéves befizetés lesz csak.
A magyar nemzet kulturális szabadságharcának része a kereskedelmi médiumok, főként a két nagy tévétársaság megregulázása. Hazánkból való kivonulásuk komoly eredmény volna, egyben utat nyitna a színvonalas televíziós szórakoztatás, többek közt történelmi magyar játékfilmek, sorozatok gyártása előtt. A közmédia nézettségének növekedése pedig reklámbevételeinek növekedésével is járna, ezért sem szabad meghátrálnia a kormánynak a kereskedelmi médiumok riogatásától, és persze nem szabad velük paktumot sem kötni. A Jobbik továbbá bízik benne, hogy a reklámadó nemcsak a TV2-nek a Simicska Lajos-Nyerges Zsolt fémjelezte cégbirodalom általi felvásárlásáig lesz érvényben.
Az ellenzék balliberális szakadárjainak és maradványainak tiltakozása azt jelenti, hogy szerintük ismét inkább a tűrőképességük határán álló magyar embereken kéne folytatni a megszorításokat. A Jobbik viszont - korábbi javaslatához hűen - csak annyi könnyítést adna a főként a multicégeket sújtó reklámadó kapcsán, hogy a társadalmilag hasznos világképet sugárzó hirdetések mentesülnének az adó alól, például ha egy joghurtreklám szépnek és jónak állítja be a nagycsaládos életmódot.
Jelen javaslatot a Kormány dolgozta ki, így ha a Jobbik a reklámadóval kapcsolatban más szabályozást is választana, tudomásul vesszük, hogy most még nem a mi szavunk a döntő, s előrelépésnek tekintjük a kormányzati javaslatot is, ha végre megvalósul. Ennek előremozdítása végett nyújtom be az Országgyűlésnek a Kormány javaslatát. A kormányzati késedelem miatt az átmeneti és záró rendelkezések időpontjai módosításra szorulnak majd.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a törvényjavaslatban alkalmazott fogalom-meghatározásokat tartalmazza.A 2-6. §-hoz
Jelen paragrafusok az adózással kapcsolatos szabályokat és az eljárási rendet állapítják meg.7. §-hoz
A paragrafus az adóalanyra vonatkozó határidőket határozza meg.A 8. §-hoz
A törvényjavaslat a kihirdetését követő 30. napon történő hatálybalépésre tesz javaslatot.