T/10240. számú törvényjavaslat indokolással - Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy)
"e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. § (7) be...

T/10240. számú törvényjavaslat indokolással - Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos módosításáról
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
1. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy)
"e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. § (7) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét."
2. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
2. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 141. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az állam felelőssége körében az egészségügyi szakellátások tekintetében az állam kötelezettségét képezi
a) a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása,
b) az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátásról és a járóbetegszakellátásról való - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak szerinti - gondoskodás,
c) az egészségügyi szakellátási kötelezettsége részeként a 152. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség alapján és a nem állami illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szakellátási feladata alapján el nem látott fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátási feladatok ellátásának biztosítása."
3. §
(1) Az Eütv. 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének részeként gondoskodik
a) a tulajdonában és fenntartásában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről,
b) a 2013. április 15-én tulajdonában lévő egészségügyi szolgáltató számára - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján - megállapított közfinanszírozott szakellátási feladatok ellátásáról,
c) a tulajdonában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján megállapított - közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról."
(2) Az Eütv. 152. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A helyi önkormányzat (3) bekezdés szerinti vagyona a (3) bekezdés szerinti intézményműködtetési kötelezettség keretében ellátandó egészségügyi szakellátási feladat teljesítését szolgálja."
4. §
Az Eütv. 155. § (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében - az
(1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az alábbi eljárások vonatkozásában az egészségügyért felelős miniszter jár el - a fenntartó javaslatának és véleményének figyelembevételével - a fenntartói jogkör gyakorlójaként:]
"l) az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatóját érintő fejlesztési célú pályázathoz szükséges fenntartói nyilatkozat megtétele."
5. §
Az Eütv. VII. Fejezet 2. címe a következő alcímmel egészül ki:
"Az egészségügyi intézmények feletti tulajdonosi joggyakorlás
156/A. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, egészségügyi feladatellátást szolgáló állami vagyon kivételével a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) gyakorolja
a) a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő egészségügyi intézmény,
b) az a) pont szerinti egészségügyi intézmény beszerzései és beruházásai eredményeként létrejövő állami vagyon, és
c) az a) pontban foglaltakon túl az állami egészségügyi feladatellátást szolgáló állami tulajdonban lévő egyéb vagyon
tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló intézkedései során az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint jár el azzal, hogy önállóan jogosult a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó vagyontárgy elidegenítésére, vagyonkezelésbe adására, illetve egyéb módon történő hasznosítására."
6. §
Az Eütv. a következő 244/E. §-sal egészül ki:
"244/E. § A 2013. április 14-én hatályos 244/D. § (5) bekezdés alapján meghozott döntések -a 244/D. § hatályon kívül helyezésére tekintettel - nem kerülnek alkalmazásra és a döntési kötelezettség teljesítésének elmulasztása jogkövetkezményekkel nem jár."
7. §
Hatályát veszti az Eütv.
a) 141. § (3) bekezdés l) pontja,
b) 244/D. §-a.
3. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
8. §
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 4. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) Ha a gyógyszerek vagy azok kiindulási anyagaként felhasznált hatóanyagok és segédanyagok gyártóhelyeinek vagy a gyógyszer-nagykereskedők létesítményeinek helyszíni ellenőrzése során, mintavétel, vagy ellenőrzés tárgyával kapcsolatos dokumentumok megvizsgálása eredményeként megállapítást nyer, hogy az ellenőrzött szerv nem tartja be a jogszabályi előírásokat, a helyes gyártási gyakorlat vagy a helyes forgalmazási gyakorlat uniós jogi aktusokban előírt elveit és iránymutatásait, a szükséges intézkedések megtétele mellett a megállapításokat a gyógyszerészeti államigazgatási szerv megküldi az Európai Gyógyszerügynökségnek."
4. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
9. §
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az e törvény hatálybalépésekor hatályos 1. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
" 1. Általános rendelkezések "
10. §
(1) Az Eftv. 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"c) egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: az a fenntartó,
ca) akinek a fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltató számára a szakellátási kapacitás határozattal megállapításra kerül, illetve
cb) aki a megállapodás, illetve a szerződés tárgyát képező szakellátási feladatot és a hozzá kapcsolódó szakellátási kapacitást ideiglenesen átadja a feladat ellátására kötelezettséget vállaló egészségügyi szolgáltató vagy annak fenntartója számára, ha az 1/A. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése a 2. § (1 ) bekezdése szerinti megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés alapján történik;"
(2) Az Eftv. 1. § (2) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"r) szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog: adott szakellátási kapacitás, illetve a hozzá tartozó ellátási terület tekintetében az 5. §, az 5/B. §, a 7. § és a 10. § szerinti eljárásokban a fenntartó számára megállapított jogkör gyakorlása;
s) kapacitás-nyilvántartás: a szakellátási kapacitásokról és a hozzátartozó ellátási területekről, valamint a tartalékkapacitásokról az 5/A. § (7)-(8) bekezdése alapján vezetett közhiteles nyilvántartás."
11. §
Az Eftv. a következő alcímmel egészül ki:
"2. Az egészségügyi szakellátás végzésére kötelezettek köre, a kötelezettség tartalma, a kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok
1/A. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül
a) a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét,
b) az állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét,
c) az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv az egészségügyi szakellátási feladatát
a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kapacitás-nyilvántartásban meghatározott kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően a nyilvántartásban szereplő ellátási területen, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a 2013. április 1-jén lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően teljesíti.
(2) Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja alá tartozó szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egészségügyi szakellátási feladatát nem teljesíti, ideiglenesen az állam - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerint - gondoskodik az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról.
(3) Ha a szakellátási feladatnak az állam által - a (2) bekezdés alapján - történő átvételét követő 3. hónap utolsó napját követően
a) az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét továbbra sem tudja teljesíteni, vagy
b) az (1) bekezdés c) pontja alá tartozó szerv nem látja el, illetve korábbi nyilatkozata alapján nem fogja ellátni az egészségügyi szakellátási feladatát,
a feladatról - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 4. hónap első napjától véglegesen az állam gondoskodik azzal, hogy a szakellátási feladat egyidejűleg az állam egészségügyi szakellátási kötelezettségének részévé válik és a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége, illetve az (1) bekezdés c) pontja alá tartozó szerv szakellátási feladat ellátására irányuló kötelezettsége megszűnik.
(4) A (2) bekezdés szerinti esetben az önkormányzat biztosítja a tulajdonában álló vagyon ingyenes használatát a feladat ellátását a (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt végző szolgáltató részére, ha azt az egészségügyi államigazgatási szerv elrendeli. A vagyon ingyenes használatba adása abban az esetben rendelhető el, ha az egészségügyi szakellátás folyamatos hozzáférésének biztosítása másképpen nem oldható meg.
(5) A (3) bekezdés alapján az állam szakellátási kötelezettségének részévé válik valamennyi olyan közfinanszírozott szakellátási feladat, amire az érintett helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége kiterjedt, illetve az (1) bekezdés c) pontja alá tartozó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv érintett egészségügyi szolgáltatója ellátott.
1/B. § (1) A szakellátási feladatnak az 1/A. § (3) bekezdés alapján történő állami egészségügyi szakellátási kötelezettség részévé válásának időpontjában (a továbbiakban: átvétel időpontja) e törvény erejénél fogva - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. §; (1) bekezdése szerint - az államra száll
a) a helyi önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő, az 1/A. § (3) bekezdése alapján állami szakellátási kötelezettség részévé váló feladatot (a továbbiakban: átvett feladat) ellátó egészségügyi intézmény, és
b) a helyi önkormányzatnak az a) pont szerinti intézményhez kapcsolódó valamennyi ingón és ingatlanon fennálló tulajdonjoga és - a szellemi tulajdonjogok kivételével - a helyi önkormányzatot megillető olyan vagyoni értékű jog, amely az átvett feladat ellátásához szükséges, illetve közvetlenül azt szolgálja, és nevesítetten a feladathoz, valamint az a) pont szerinti intézményhez kapcsolódik.
(2) Az átvétel időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll az átvett feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában megállapodás alapján közreműködő, a helyi önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított közalapítvány, alapítvány alapítói joga. A helyi önkormányzat vagy az átvett feladatot ellátó egészségügyi intézmény által más alapítóval közösen alapított, az átvett feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában közreműködő alapítvány vagy közalapítvány esetén kizárólag a helyi önkormányzatot vagy az átvett intézményt megillető alapítói jog száll az államra.
(3) Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben az átvétel időpontjában szereplő nyilvántartási értékkel.
(4) Az átvett feladattal összefüggésben állami tulajdonba kerülő ingatlan tekintetében a tulajdonjog bejegyzésére a Kormány által kijelölt szerv kérelmére, az átadás-átvételről a Kormány rendeletében meghatározott módon elkészített jegyzőkönyv alapján díj- és illetékmentes eljárás keretében kerül sor.
1/C. § (1) Az egészségügyi intézményt az állam az egészségügyi intézmény kötelezettségvállalásai alapján keletkezett fizetési kötelezettségekkel együtt veszi át.
(2) Az átvett feladathoz kapcsolódó, a helyi önkormányzat által vállalt fizetési kötelezettségből eredő szállítói tartozások fedezetére a helyi önkormányzat az átvétel időpontjának évére vonatkozó költségvetési rendeletében elkülönített időarányos forrást az átvétel időpontját követő 30. napig átutalja a Kormány által kijelölt szerv fizetési számlájára.
1/D. § (1) Az állam átvállalja az átvett intézményt az átvétel időpontját megelőző napon tulajdonló vagy fenntartó önkormányzatnak az átvétel időpontjában fennálló azon adósságát és annak járulékait, amely Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő - kölcsönjogviszonyon, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron (kötvényen) alapuló - tartozásokat foglalja magában, és kifejezetten és nevesítetten az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett.
(2) A (1) bekezdés szerinti adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében az állam az értékpapír lejárat előtti visszaváltásából eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét az állam - a hitelező beleegyezésével - a kötvénytulajdonostól történő, az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével vagy állampapírok átadásával is kiválthatja.
(3) Az állam egyedi állami kezességként átvállalja az átvett intézményt az átvétel időpontját megelőző napon tulajdonló vagy fenntartó önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek az átvett vagyonhoz kapcsolódnak.
(4) Az állam nevében az (1) és (2) bekezdés szerinti adósságátvállalás, valamint a (3) bekezdés szerinti kezességvállalás során az államháztartásért felelős miniszter jár el.
1/E. § (1 ) A helyi önkormányzat helyébe - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az átvett intézménnyel illetve vagyonnal, és az átvett feladattal kapcsolatos jogviszonyok tekintetében - az átvétel időpontjában - általános és egyetemes jogutódként az állam lép.
(2) A helyi önkormányzatok által önállóan alapított, valamint a helyi önkormányzatok által más alapítóval közösen alapított alapítványban, illetve közalapítványban a helyi önkormányzatot megillető alapítói jogok és kötelezettségek gyakorlására az átvétel időpontjától a Kormány által kijelölt szerv jogosult.
(3) Az államot mint jogutódot a helyi önkormányzatnak az átvett feladattal összefüggő jogai és kötelezettségei tekintetében bírósági, hatósági eljárásban, valamint harmadik személlyel szemben a Kormány által kijelölt szerv képviseli. A jogutódlásról a bíróság, hatóság a jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül dönt.
(4) Az átvett feladatot ellátó egészségügyi intézménnyel mint adóssal, kötelezettel szemben elrendelt bírósági és közigazgatási végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság, közigazgatási végrehajtás esetében a végrehajtást megindító hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, illetve a felügyeleti szerv a Kormány által kijelölt szerv kérelmére - ha jogutódlásról korábban még nem döntöttek, a jogutódlás megállapításával együtt - egy alkalommal három hónapra felfüggeszti.
(5) Az átvett feladathoz kapcsolódó európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett helyi önkormányzat jogutódja a fejlesztéssel érintett egészségügyi intézmény. A támogatási szerződésnek a jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatt szükséges módosítását az átvett feladatot ellátó egészségügyi intézmény az átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél.
(6) Az átadás-átvételi eljárásra vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
1/F. § (1) A tulajdonjog és a fenntartói jog e törvény szerinti átszállása nem érinti
a) az átvett intézmény, illetve a tulajdonosa vagy fenntartója által kötött közreműködői szerződés, egészségügyi ellátási szerződés és megállapodás, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződés érvényességét,
b) az átvett intézmény finanszírozási szerződésének érvényességét.
(2) Az az egészségügyi szolgáltató, amely e törvény alapján nem kerül az állam által átvételre, viszont az átvett feladat ellátásához az állam tulajdonába került vagyont használ, a szakellátási feladat ellátásához kapcsolódó határozatok, egészségügyi ellátási szerződések, megállapodások és vagyonkezelési szerződések alapján a szakellátási feladatot az e törvény alapján megállapított szakellátási kapacitás erejéig a határozatban, szerződésben, illetve a megállapodásban foglaltaknak megfelelően az átvétel időpontját követően is ellátja.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti szerződést, illetve megállapodást a Kormány által kijelölt szerv - legalább 60 napos felmondási idővel - az átvétel időpontját követő hat hónapon belül felmondhatja az azokban meghatározott feltételektől és a 2/E. § (1) bekezdésétől eltérően.
1/G. § (1) A tulajdonjog és fenntartói jog e törvény szerinti átszállása nem érinti az átvett intézmény által alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, munkaviszonyát, illetve az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát.
(2) Az átvett feladatra vonatkozóan a helyi önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) az álláshelyével együtt a Kormány által kijelölt szerv állományába kerül át, ha azt a foglalkoztató helyi önkormányzat a kijelölt szerv részére felajánlja és a kijelölt szerv vezetője az érintett személy foglalkoztatásához hozzájárul, feltéve hogy a foglalkoztatottnak a kijelölt szervnél történő foglalkoztatását jogszabály nem zárja ki.
1/H. § (1) Az e törvény alapján átvett intézmény főigazgatójának és gazdasági vezetőjének az átvétel időpontjában fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, és az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására kapott vezetői megbízása a főigazgatói, gazdasági vezetői munkakör, illetve a vezetői megbízás (4) bekezdés alapján történő betöltéséig fennmarad.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a főigazgatói és a gazdasági vezetői feladatok ellátására határozott időre létesített jogviszony, illetve kapott vezetői megbízás a határozott idő lejártával szűnik meg abban az esetben, ha a határozott idő lejártáig a főigazgatói vagy gazdasági igazgatói munkakör, illetve vezetői megbízás a (3) és (4) bekezdés alapján nem kerül betöltésre.
(3) A Kormány által kijelölt szerv az e törvény alapján átvett intézmény főigazgatói és gazdasági vezetői feladatainak ellátására az átvétel időpontját követő 90 napon belül pályázatot írhat ki. Az elbírálás során a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bizottságba tanácskozási joggal meg kell hívni az egészségügyi szolgáltató székhelye szerinti önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt személyt.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására irányuló jogviszony vagy vezetői megbízás megszűnésével egyidejűleg
a) a korábbi vezető beosztású közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy
b) a pályázat megnyerése esetén
ba) a közalkalmazott számára új vezetői megbízást kell adni, vagy
bb) ha jogszabály azt előírja, a munka törvénykönyvéről szóló törvény vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával, vele új munkaviszonyt kell létesíteni.
(5) A jogviszony (1) bekezdés alapján történő megszűnése - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.
(6) A (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben, ha az intézmény korábbi főigazgatójával vagy gazdasági vezetőjével a pályázat megnyerésére tekintettel új munkaviszonyt kell létesíteni, a főigazgatót vagy a gazdasági vezetőt a korábbi munkaviszonya megszűnésével összefüggésben munkaszerződésen vagy jogszabályon alapuló végkielégítés és szabadságmegváltás nem illeti meg, és
a) a (4) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a végkielégítésre való jogosultság tartamának megállapításakor a (4) bekezdés szerinti jogcímen megszűnt és létesített jogviszonyok időtartamát össze kell számítani, valamint
b) a ki nem adott szabadságot az új jogviszonyban kell kiadni, illetve annak megszűnése vagy megszüntetése esetén megváltani.
(7) A gazdasági társasági formában működő egészségügyi szolgáltató esetében a Kormány által kijelölt szerv a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel gondoskodik a gazdasági társaság ügyvezetésének biztosításáról.
1/I. § (1) Ha az átvett feladatot ellátó helyi önkormányzati egészségügyi intézmény az átvett feladaton túl más egészségügyi vagy egyéb közfeladatot is ellát, a vagyonnak és a felmerülő költségeknek az állam által átvett feladat és az egészségügyi intézmény által ellátott egyéb egészségügyi vagy más közfeladatnak megfelelő megosztásáról a Kormány által kijelölt szerv és érintett vagyontárgyat tulajdonló helyi önkormányzat a szakellátási feladat állam általi átvételét követőn 30 napon belül megállapodik. A megállapodást a Kormány rendelete szerinti átadás-átvétel során figyelembe kell venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átvett feladathoz kapcsolódó vagyon - a megállapodásban foglaltak szerint - e törvény erejénél fogva a megállapodásban meghatározott időpontban száll az államra.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre határidőn belül, a Kormány által kijelölt szerv, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat kérelmére - bíróság dönt az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekről.
(4) A bíróság a (3) bekezdés szerinti eljárásban soron kívül jár el.
(5) Ha a kereset benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a bíróság az eljárást megszünteti.
(6) A helyi önkormányzat a feladat átvételének időpontját követően csak a Kormány által kijelölt szerv jóváhagyásával
a) idegenítheti el, terhelheti meg az átvett feladathoz kapcsolódó vagyonelemeket,
b) csökkentheti az átvett feladat ellátásában résztvevő gazdasági társaságok törzs-, illetve alaptőkéjét.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek az átvett feladat és az egészségügyi intézmény által ellátott egyéb közfeladat, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyon szétválasztásához szükséges és az átvett feladatnak az állam általi ellátását nem veszélyeztető olyan intézkedések, amelyet a Kormány által kijelölt szerv által előzetesen engedélyezett.
(8) Az átvett feladatot végző önkormányzati egészségügyi intézmény és az átvett feladat ellátására szolgáló helyi önkormányzati vagyon államra történő átszállásáig a folyamatos ellátás biztosítása érdekében az 1/A. § (4) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a vagyonnak az átvett feladat ellátása érdekében történő hasznosítása nem akadályozhatja a vagyonhoz kapcsolódó más egészségügyi és egyéb közfeladat ellátását.
1/J. § (1) Ha az átvett feladat ellátásáról a helyi önkormányzat önkormányzati társulás útján gondoskodott, az átvett feladat tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Mötv.) az önkormányzati társulás megszűnésére vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átvett feladatot ellátó intézmény, illetve az átvett feladat ellátására szolgáló önkormányzati vagyon abban az időpontban száll át az államra, amikor azt az érintett helyi önkormányzat az Mötv. 90. § (4) bekezdése alapján a társulástól visszakapta.
(3) Az átvett feladatot végző intézmény és az átvett feladat ellátására szolgáló önkormányzati vagyon államra történő átszállásáig a folyamatos ellátás biztosítása érdekében az 1/A. § (4) bekezdését alkalmazni kell."
12. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos a 2-2/H. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
" 3. A szakellátási feladat ellátására irányuló megállapodás és az egészségügyi ellátási szerződés"
13. §
Az Eftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási kötelezettségének, illetve az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének vagy az egészségügyi szakellátási feladatának, valamint az állam a (2) bekezdés szerinti ideiglenes feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási kötelezettség) teljesítése érdekében
a) más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási kötelezettség teljesítéséről megállapodást, vagy
b) egészségügyi ellátási szerződést köthet.
(2) A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 1/A. § (1) bekezdés szerinti ellátási kötelezettségét és felelősségét - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem érinti. A megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés megszűnése esetén az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szerződés tárgyát képező feladat - saját fenntartásában lévő szolgáltatójával vagy az (1 ) bekezdésben meghatározott módon történő - ellátásáról haladéktalanul köteles gondoskodni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés fennállása esetén a megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező feladat ellátásához ideiglenesen átadott - a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti - szakellátási kapacitás tekintetében a szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet illeti meg.
(4) Ha az 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatatásért felelős szerv másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel köt megállapodást, a megállapodás tárgyát képező feladat tekintetében az 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv felelőssége megszűnik és a másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv felelősségének részévé válik.
(5) Az egészségügyi ellátási szerződést az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti a feladat ellátását vállaló, nem a saját fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatóval.
(6) Az egészségügyi ellátási szerződés érvényességéhez szükséges
a) a feladat ellátását vállaló egészségügyi szolgáltató fenntartójának hozzájárulása,
b) az ellátási szerződés tárgyát képező feladatot az egészségügyi ellátási szerződés megkötéséig ellátó egészségügyi szolgáltató tulajdonosának hozzájárulása, ha a szerződés nem tartalmazza a 2/A. § (2) bekezdés k) pontja szerinti nyilatkozatot,
c) az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség körébe tartozó feladat tekintetében a Kormány által kijelölt szerv jóváhagyása, ha az (1 ) bekezdés szerinti megállapodást, illetve egészségügyi ellátási szerződést egészségügyi szakellátási
intézményműködtetési kötelezettséggel rendelkező egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti.
(7) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás, illetve az (1 ) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi ellátási szerződés megkötésétől számított 15 napon belül bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek a megállapodás, illetve a szerződés
a) megkötésének tényét és időpontját,
b) tárgyát képező szakellátási feladatot ellátó egészségügyi szolgáltatót és fenntartóját,
c) érvényességének idejét, és
d) tárgyát képező szakellátást és az ahhoz kapcsolódóan ideiglenesen átadott kapacitásokat.
(8) A (7) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén - az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvényben meghatározottak szerinti - egészségügyi bírság kiszabásának van helye.
(9) Az az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv vagy más fenntartó, aki az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapján ellátási kötelezettséget teljesít, ugyanarra az ellátási kötelezettségre további megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést nem köthet.
(10) Ha egészségügyi szolgáltatónál megállapodással, illetve egészségügyi ellátási szerződéssel érintett feladathoz kapcsolódva jön létre, illetve kerül befogadásra e törvény alapján kapacitás, az - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - a szakellátási feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok ellátására szolgál."
14. §
Az Eftv. 2/E. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az egészségügyi ellátási szerződés, illetve annak a határozattal érintett része megszűnik, ha a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kapacitás a feladatot a szerződés alapján ellátó egészségügyi szolgáltató számára megállapításra kerül.
(10) Ha a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kapacitás a feladatot a szerződés alapján ellátó egészségügyi szolgáltatón kívüli másik szolgáltató számára kerül megállapításra, az ellátás folyamatos biztosítása érdekében az egészségügyi ellátási szerződés tekintetében az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a korábbi egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv helyébe lép, kivéve ha az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a határozat végrehajthatóvá válásának időpontjáig arról nyilatkozik a feladatot a szerződés alapján ellátó szolgáltató felé, hogy a szerződést nem kívánja fenntartani. Ha az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződés, illetve annak a határozattal érintett része a határozat alkalmazásának kezdő időpontjában megszűnik. A nyilatkozatot az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv tájékoztatásul megküldi az egészségügyi államigazgatási szerv részére.
(11) Az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező, a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kapacitás - a 4. § szerinti eljárás és az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervnek a 2. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezési jogának kivételével - csak abban az esetben állapítható meg a (9) bekezdés, illetve a (10) bekezdés szerinti módon másik egészségügyi szolgáltató számára, ha azt az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező szakellátási feladat folyamatos ellátását veszélyeztető, másképp el nem hárítható helyzet fennállása miatt felmerülő ellátási érdek indokolja."
15. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 3. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
"4. Az országos kapacitásmennyiség"
16. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 4. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
"5. A kapacitás-felosztás módosítása "
17. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 5. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
"6. A tartósan kihasználatlan kapacitások"
18. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 5/A. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
" 7. Az ellátási területek megállapítása és módosítása"
19. §
(1) Az Eftv. 5/A. § (8) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza]
"d) a 2. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervre, és
e) a 2. § (1 ) bekezdés a) pontja szerinti megállapodásra, illetve a 2. § (1 ) bekezdés b) pontja szerinti szerződésre"
[vonatkozóan az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat.]
(2) Az Eftv. 5/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) Ha a kapacitás-nyilvántartásban szereplő adatok helytállóságát valamely egészségügyi szolgáltató, illetve fenntartó vitatja, a nyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási szerv az adatok megváltoztatására irányuló kérelem tárgyában dönt és - szükség szerint -a kapacitás-nyilvántartást módosítja. Az egészségügyi államigazgatási szerv határozatára a 6. §-t alkalmazni kell."
20. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 7. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
"8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának szabályai"
21. §
Az Eftv. e törvénnyel megállapított 8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának szabályai alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § Ha az adott kapacitás a 2. § (3) bekezdése alapján kötött és érvényes szerződés vagy megállapodás tárgyát képezi, az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az 1. § (2) bekezdés r) pontjában meghatározott eljárások megindításáról előzetesen tájékoztatja a szerződés vagy megállapodás alapján a kapacitást használó egészségügyi szolgáltatót és fenntartóját. Az 1. § (2) bekezdés r) pontjában meghatározott eljárást az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv - a másként el nem hárítható ellátási érdek esetének kivételével - csak a tájékoztatást követő negyedik hónap első napján indíthatja meg azzal, hogy ebben az esetben a szerződés és a megállapodás felmondási ideje - a 2/E. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 3 hónap. Ha az 1. § (2) bekezdés r) pontjában meghatározott eljárás megindítása másként el nem hárítható ellátási érdek miatt szükséges, a szerződés, illetve a megállapodás felmondására a 2/E. § (2) bekezdését kell alkalmazni."
22. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 8. §-át és 9. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
"9. A kapacitásokon nyújtott ellátások finanszírozása "
23. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 10. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
"10. A váratlan esemény miatt szükséges rendkívüli kapacitás bevonás"
24. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 11 . §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
"11. Előzetes többletkapacitás befogadás"
25. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 12. §-át és 13. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
"12. Vegyes rendelkezések"
26. §
Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 14. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
"13. Záró rendelkezések"
27. §
(1) Az Eftv. 14. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:
"(14) Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5/A. § (8) bekezdés e) pontja szerinti adatokat a 2013. május 1-jén érvényes szerződések, illetve megállapodások tekintetében az azok alapján feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 2013. május 1. és 2013. július 15. között megküldi a kapacitás-nyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére. A beérkezett és a rendelkezésére álló adatok alapján a kapacitás-nyilvántartást vezető szerv 2013. augusztus 31-éig módosítja a kapacitás-nyilvántartást az 5/A. § (8) bekezdése alapján azzal, hogy eltérő adat hiányában egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervként annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartóját kell megnevezni, amelyik szolgáltatóhoz az adott kapacitás a kapacitás-nyilvántartás szerint 2013. augusztus 31-én tartozik. A kapacitás-nyilvántartásnak 2013. szeptember 1-jétől kell megfelelnie a Módtv. által megállapított 5/A. § (8) bekezdésének.
(15) A 2013. április 15-én hatályos - a 2. § (3) bekezdése szerinti - megállapodásoknak és egészségügyi ellátási szerződésnek 2014. január 1 -jétől kell megfelelnie az e törvényben meghatározott feltételeknek. Ennek érdekében a megállapodással, illetve a szerződéssel feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 2013. november 1-jéig felülvizsgálja a megállapodást, illetve a szerződést és kezdeményezi annak a szükség szerinti módosítását, illetve az új szerződés, illetve megállapodás megkötését."
28. §
(1) Az Eftv. 16. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
"(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) állapítsa meg az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség részét képező szakellátási feladat állami szakellátási kötelezettség részévé válásának esetére a feladat és a hozzá kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő vagyon állam általi átvételének feltételeit és eljárási szabályait,
b) állapítsa meg az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség részét képező szakellátási feladat állami szakellátási kötelezettség részévé válásának esetére a feladat és a hozzá kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő vagyon állam általi átvétele során készítendő jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi és formai követelményeket,
c) jelölje ki az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség részét képező szakellátási feladat állami szakellátási kötelezettség részévé válásának esetére a feladat és a hozzá kapcsolódó helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon állam általi átvétele során, valamint az átvételt követően az állam nevében eljárni jogosult szervet."
29. §
Az Eftv.
a) 1. § (2) bekezdés n) pontjában az "az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban" szövegrész helyébe az "az s) pont szerinti kapacitás-nyilvántartásban" szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés a) pontjában az "az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban" szövegrészek helyébe az "a kapacitás-nyilvántartásban" szöveg,
c) 5/A. § (7) bekezdésében a "nyilvántartást vezet" szövegrész helyébe a "kapacitásnyilvántartást vezet" szöveg,
d) 5/A. § (7) bekezdésében a "nyilvántartásba" szövegrészek helyébe a "kapacitásnyilvántartásba" szöveg
e) 5/A. § (7a) bekezdésében az "a (7) bekezdés szerinti nyilvántartáson" szövegrész helyébe az "a kapacitás-nyilvántartásban" szöveg,
f) 5/A. § (8) bekezdésében az "A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás" szövegrész helyébe az "A kapacitás-nyilvántartás" szöveg,
g) 5/B. § (1) és (2) bekezdésében az "Az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban" szövegrész helyébe az "A kapacitás-nyilvántartásban" szöveg,
h) 14. § (5) bekezdésében az "az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban" szövegrész helyébe az "a kapacitás-nyilvántartásban" szöveg
lép.
30. §
Hatályát veszti az Eftv. 3. § (6) bekezdése.
5. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
31. §
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az állami tulajdonban álló vagy állami tulajdonba kerülő olyan ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja:
a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen,
b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve,
c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan.
(3a) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156/A. § alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az NFA és a GYEMSZI útján a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon gyakorolja."
6. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény módosítása
32. §
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 5. Az egészségügyi szolgáltatók átadásának speciális szabályai alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
"8/A. § Ha az e törvény alapján állami tulajdonba került, gazdasági társasági formában működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megszűnik, az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett jogutódja a fenntartó által kijelölt egészségügyi szolgáltató. A támogatási szerződésnek a jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatt szükséges módosítását az átvett egészségügyi intézmény az átadásátvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél."
33. §
Hatályát veszti a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 79. § (1) bekezdése.
7. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása
34. §
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 5. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti szerződések megszűnése miatt szükséges, az egészségügyi államigazgatási szerv az érintett szakellátási kapacitások és ellátási területek másik fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatóhoz (a továbbiakban: kijelölt szolgáltató) történő átcsoportosításáról, illetve módosításáról rendelkezik azzal, hogy a szerződés megszűnése miatt indult bírósági eljárásra tekintettel nem függeszthető fel az átcsoportosítás, illetve a módosítás tárgyában indult hatósági eljárás.
(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott átcsoportosítás esetén a kijelölt szolgáltatót az egészségügyért felelős miniszter határozza meg."
35. §
A Ttv. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti szerződés megszűnése esetén, ha a korábban gazdasági társaságként működő szolgáltató feladatai a kijelölt szerv által kerülnek ellátásra (e § és az 5/B. § alkalmazásában a továbbiakban: átadás), a munkáltató átadásra kerülő feladatai keretében foglalkoztatott, és e törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatás céljából átvett munkavállalóinak munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik."
36. §
A Ttv. a következő 5/C. §-sal egészül ki:
"5/C.§ Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott szerződéseknek megszűnése esetén az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a fejlesztéssel érintett intézmény jogutóda az 5. § (1b) bekezdés alapján kijelölt szolgáltató. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvett intézmény az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél."
37. §
A Ttv. 2. A települési önkormányzat egészségügyi intézményeinek és vagyonának átvétele alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § Ha az e törvény alapján állami tulajdonba került, gazdasági társaságként működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megszűnik, az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett jogutódja a fenntartó által kijelölt egészségügyi szolgáltató. A támogatási szerződésnek a jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatt szükséges módosítását az átvett egészségügyi intézmény az átadásátvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél."
8. Záró rendelkezések
38. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. április 15-én lép hatályba.
(2) A 41. § 2013. április 16-án lép hatályba.
39. §
A 31. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
40. §
A 8. § az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló 2010. december 15-i 2010/84/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
41. §
Hatályát veszti a 39. §.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának szervezésével, az egészségügyi szakellátási feladat ellátásért való felelősséggel összefüggő egyes szabályokat rendezi. A törvényjavaslat összességében hat törvény módosítását foglalja magában, így követve az egészségügyi ellátórendszer átalakításának folyamatát, két fő területet kiemelve:
- egyrészt a járóbeteg-szakellátás biztosításával összefüggő szakellátási feladatok és felelősség kereteit szabályozza,
- másrészt a szakellátási felelősségben bekövetkező változások révén a közszolgáltatás biztosításáért fennálló felelősség szabályait rendezi,
és ezzel a szakellátási felelősséget hozzáigazítja az egészségügyi ellátórendszerben az elmúlt két évben bekövetkezett jelentős mértékű strukturális változásokhoz.
A törvényjavaslat két hangsúlyos pontja az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) módosítása, amely a törvényi szabályok közé beilleszti a járóbetegszakellátással összefüggő állami és önkormányzati feladatok meghatározását, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) módosítása, amely pedig rendezi a szakellátási felelősség biztosításával összefüggő szabályokat.
Ezen két törvény jelenti tehát elsődlegesen a törvényjavaslat alapját, amelyek egymással szoros összefüggésben rendezik az egészségügyi szakellátásért vállalt felelősség szabályait, fókuszálva a járóbeteg-szakellátás biztosítására. Figyelemmel arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (2) bekezdése alapján törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat, mint amelyet az Mötv. meghatároz, az Eütv. keretei között kerül szabályozásra az önkormányzati intézményműködtetési kötelezettség keretében ellátandó szolgáltatások köre. Az Eütv. módosításával a törvényjavaslat pontosan meghatározza az önkormányzatok intézményműködtetési kötelezettségének fogalmát, illetve tartalmát, és ezáltal rendezi az egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepét az önkormányzatok által biztosítandó szolgáltatásnak.
Figyelemmel arra, hogy a járóbeteg-szakellátást biztosító rendelőintézetek szervesen beépülnek a települések életébe, az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás szoros szakmai és szervezeti integrációja nagyon sok településen megvalósul, ezért a törvény továbbra is önkormányzati feladatként rendelkezik az intézményműködtetési kötelezettségről. A törvényjavaslat szerint a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége részeként gondoskodik a tulajdonában és a fenntartásában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről, az ehhez kapcsolódó közfinanszírozott szakellátási feladat ellátásáról, illetve a tulajdonában levő, a szakellátási feladat biztosítására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó, közfinanszírozott szakellátási feladat ellátásáról. Ez alapján az önkormányzat a feladatot elláthatja vagy költségvetési intézményén keresztül, vagy az általa létrehozott gazdasági társaság, vagy pedig megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződésen keresztül egy "második" szolgáltatóval, továbbá társulás útján is.
Az állam gondoskodik mindazon szakellátási feladatról, amely nem képezi az önkormányzatok intézményműködtetési kötelezettségének részét, illetve a nem állami és nem önkormányzati fenntartásban lévő (a továbbiakban: egyéb fenntartású) egészségügyi szolgáltatók szakellátási feladatát. Mindezek alapján az állam feladatát gyakorlatilag elsősorban a fekvőbeteg-szakellátás, valamint az ahhoz integrált járóbeteg-szakellátás biztosítása jelenti.
Mindez által biztosítható, hogy az állam által már átvett (integrált) járóbeteg-szakellátásról való gondoskodás állami feladatként, az önálló járóbeteg-szakellátás pedig az önkormányzat intézményműködtetési kötelezettségén keresztül kerüljön elvégzésre.
Tekintve, hogy ezekben az esetekben közfinanszírozott ellátásról van szó, az Eftv. szabályai is módosulnak a feladat ellátási kötelezettség fentiek szerinti változásához igazodva. Az Eftv. biztosítja a szakellátási feladatok folyamatos ellátását azzal, hogy az intézményműködtetési kötelezettség, illetve az egyéb fenntartású szolgáltatók szakellátási feladata tekintetében meghatározza az állam mögöttes felelősségét. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az önkormányzat, illetve az egyéb fenntartású szolgáltató nem látja el a szakellátási feladatot, az állam köteles gondoskodni a szolgáltatásnyújtásról. Ez első lépésben ideiglenes feladatellátást jelent, ami 3 hónapra vonatkozik, majd pedig ha a feladat ellátást az önkormányzat, illetve a szakellátási feladattal rendelkező egyéb fenntartású szolgáltató ezt követően sem biztosítja, a 4. hónap első napjától véglegesen az állam látja el a feladatot. Amennyiben az önkormányzat nem gondoskodik az intézményműködtetési kötelezettségéről, a törvény részletes eljárási szabályokon keresztül rögzíti, hogy milyen feltételekkel kerül sor az önkormányzatok részéről a feladat és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon átadására az állam számára.
A törvényjavaslat módosítja a szakellátási feladat ellátására irányuló megállapodásra és az egészségügyi ellátási szerződésre vonatkozó szabályokat. Tekintettel arra, hogy változik a feladatellátásért vállalt felelősség a törvény alapján, ezért szükséges a felelősség szabályait rendezni abban az esetben, ha a feladatról megállapodás, vagy egészségügyi ellátási szerződés keretében gondoskodik az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv. Tekintettel arra, hogy a szakellátási felelősség jelentős része a struktúraváltásból adódóan állami kötelezettséget jelent, de egyes esetekben fennmarad az önkormányzatok intézményműködtetési felelőssége is, valamint az egyéb fenntartású szolgáltatóknak a szakellátási feladata, ezért a törvényjavaslattal módosításra kerülnek a megállapodás, valamint az egészségügyi ellátási szerződés szabályai is.
A szakellátási felelősség címzettje az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, amely szervezet a feladat ellátásáról gondoskodhat saját maga által fenntartott szolgáltató útján, de a feladatról más, egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel kötött megállapodás útján, vagy másik szolgáltatóval kötött egészségügyi ellátási szerződésen keresztül is. A törvényjavaslat alapján, ha az egészségügyi szolgáltatónál megállapodással, illetve egészségügyi ellátási szerződéssel érintett feladathoz kapcsolódva jön létre, illetve kerül befogadásra kapacitás, az a szakellátási feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok ellátására szolgál. Ez azt jelenti, hogy egy adott földrajzi területen ellátott feladat esetében a szakellátási felelősség a közszolgáltatásért felelős szervhez kapcsolódik, akkor is, ha megállapodással, vagy pedig ellátási szerződéssel gondoskodik a feladat ellátásáról (ez nemcsak az államot és az önkormányzatot jelenti, hanem az egyéb fenntartású szolgáltató fenntartóját is). A törvényjavaslat ezzel erősíti a közszolgáltatásért vállalt felelősséget, ugyanakkor értelemszerűen érintetlenül hagyja a már megállapított kapacitásokat. Fontos továbbá az is, hogy a törvényjavaslat következtében nincs olyan kötelezettség, amely a szolgáltatók részére már megállapított kapacitások bármilyen módon történő megváltoztatását, vagy felülvizsgálatát jelentené. A szabályok változása csak a megállapodás, illetve szerződés alapján ellátott feladatért vállalt felelősség rendszerén változtat.
A törvényjavaslat alapján a közszolgáltatásért felelős szerv szerepe erősödik a kapacitások feletti rendelkezési jog tekintetében, amely elsősorban a kapacitások átcsoportosítására, módosítására vonatkozó eljárásokat jelenti.
A törvényjavaslat tehát új módszert alkalmaz a szakellátási feladatról való gondoskodásra irányuló felelősség tekintetében, és mivel korábban mind a fekvőbeteg-szakellátás, mind pedig most a járóbeteg-szakellátás esetében változnak a feladatról történő gondoskodásnak a törvényben szereplő szabályai, így a megállapodás, valamint az ellátási szerződés esetében is követni kell a törvényi rendelkezésekből adódó változásokat. Ennek érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy a közszolgáltatásért felelős szervnek 2013. május 1. és 2013. július 15. között kell megküldenie a kapacitás-nyilvántartást vezető szerv részére a megállapodásnak, illetve az ellátási szerződésnek a törvényben meghatározott adatait, új megállapodás, vagy ellátási szerződés megkötése esetében pedig annak megkötésétől számított 15 napon belül kell megküldeni az egészségügyi államigazgatási szerv részére az információkat. Ezen szerv 2013. augusztus 31-éig bevezeti a kapacitás-nyilvántartásba a közszolgáltatásért felelős szervet. Ezáltal átláthatóvá válik, hogy mely szerv milyen kapacitások tekintetében felelős az adott feladat ellátásáért, erősíti a közszolgáltatásért felelős szervnek a szakellátási feladatért vállalt felelősségét, és a kapacitások feletti rendelkezési jog megteremtésével lehetővé teszi, hogy a szolgáltató kapacitásával összefüggő változások esetében érdemi jogkört gyakoroljon. A tervezet a feladat változásából adódóan előírja a 2013. április 15-én hatályos megállapodások és ellátási szerződések tekintetében, hogy azok 2014. január 1-jétől feleljenek meg ezen törvény rendelkezéseinek, vagyis - amennyiben szükséges - ezen szerződéseknek a feladat ellátásával összefüggő tartalmát hozzá kell igazítani az ellátórendszer struktúrájának változásához.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. §-át kiegészítette egy új bekezdéssel, amely alapján az egészségügyi közszolgáltatásért felelős köteles bejelenteni az általa kötött egészségügyi ellátási szerződésre, illetve megállapodásra vonatkozó adatokat. Jelen § az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosításával lehetővé teszi, hogy az ezen kötelezettségét nem teljesítő egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel szemben az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi bírságot szabjon ki.
A 2. §-hoz
Tekintettel arra, hogy továbbra is a tulajdonos önkormányzatok kötelezettségét képezi a tulajdonukban lévő szakellátást végző egészségügyi intézmények működtetése, és az ő kötelezettségük az ezen intézmények számára megállapított szakellátási feladatokról való gondoskodás, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 141. §-ának módosításával egyértelművé kell tenni, hogy hogyan alakul az államnak a szakellátásokért való felelőssége.
A módosítás értelmében az állam kötelezettségét képezi egyrészt a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása, amit az állam a jogi szabályozás eszközével és a jogszabályban meghatározott feltételek szerződéses, illetve hatósági úton való érvényesítésével valósít meg. Másrészt az állam gondoskodik az egészségügyi szakellátási (mögöttes) felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás megszervezéséről, amely eredményként a szakellátási feladat ellátása megvalósulhat az önkormányzatok intézményműködtetési kötelezettsége alapján az önkormányzati intézmények útján, vagy az egyéb fenntartású szolgáltatók által, illetve az állami tulajdonban lévő egészségügyi intézmények által. Harmadrészt pedig az állam az egészségügyi szakellátási kötelezettsége részeként saját egészségügyi intézményei útján biztosítja a fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátást mindazon esetekben, amikor azt nem teszik meg a helyi önkormányzatok az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (3) bekezdésében megállapított egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségük alapján, illetve az egyéb fenntartású egészségügyi szolgáltatók az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szakellátási feladatuk alapján.
A 3. §-hoz
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (3) bekezdésének módosításával meghatározásra kerül, hogy mit foglal magában a helyi önkormányzatokat terhelő egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség. Ezen kötelezettség alapján a helyi önkormányzat köteles gondoskodni egyrészt a tulajdonában és fenntartásában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről, másrészt köteles gondoskodni a 2013. április 15-én tulajdonában lévő egészségügyi szolgáltató számára megállapított közfinanszírozott szakellátási feladatok ellátásáról mindaddig, amíg az intézményműködtetési kötelezettsége meg nem szűnik. A helyi önkormányzat köteles gondoskodni továbbá a tulajdonában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó, az önkormányzat, illetve szolgáltatója számára korábban megállapított közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról.
Abban az esetben, ha az önkormányzat a későbbiek során nem fogja tudni ellátni az intézményműködtetési kötelezettsége részét képező szakellátási feladatot, az állam lesz köteles az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján gondoskodni az adott feladatról, és a feladathoz kapcsolódó vagyon a feladattal együtt átszáll az államra. Erre tekintettel szükséges kimondani, hogy az önkormányzat intézményműködtetési kötelezettségét megalapozó - az önkormányzat tulajdonában lévő - vagyon a szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonnak minősül.
A 4. §-hoz
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (5) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében - az egyetem helyett -az egészségügyért felelős miniszter jár el a fenntartói jogkör gyakorlójaként. Ezt a kört szükséges kiegészíteni az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatóját érintő fejlesztési célú pályázathoz szükséges fenntartói nyilatkozat megtételével.
Az 5. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-a szerint törvényben kell rendelkezni az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlásról abban az esetben, ha a jogalkotó az általános szabályoktól el kíván térni, szükséges az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt kiegészíteni az erre vonatkozó szabályokkal. Míg az általános szabályok szerint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, illetve a Magyar Fejlesztési Bank útján - gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat az állami vagyon tekintetében, addig az állami tulajdonban lévő egészségügyi intézmények és ezek beszerzései és beruházásai eredményeként létrejövő állami vagyon, továbbá az állami egészségügyi feladatellátást szolgáló állami tulajdonban lévő egyéb vagyon tekintetében a törvényjavaslat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet jelöli ki tulajdonosi joggyakorlóként. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet ezáltal jogosulttá válik - az állami vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó vagyontárgy elidegenítésére, vagyonkezelésbe adására, illetve egyéb módon történő hasznosítására.
A 6. §-hoz
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/D. §-a alapján az érintett helyi önkormányzatok dönthettek arról, hogy átadják-e az állam számára a járóbeteg-szakellátási feladataikat. Tekintettel arra, hogy jelen törvényjavaslat 3. §-a az önkormányzatok kötelező feladatává teszi a tulajdonukban lévő szakellátást nyújtó szolgáltatók működtetését és az ezen szolgáltatók számára megállapított feladatról való gondoskodást, szükséges az Eütv. ezzel ellentétes 244/D. §át hatályon kívül helyezni. Rendezni kell az Eütv. hatályon kívül helyezésre kerülő 244/D. §-a alapján meghozott önkormányzati döntések további sorsáról is oly módon, hogy azok nem kerülnek figyelembevételre, tehát a döntés és a döntés elmaradása nem fog joghatást kiváltani.
A 7. §-hoz
A § a 6. §-ban foglaltakkal összefüggésben helyezi hatályon kívül az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény egyes rendelkezéseit.
A 8. §-hoz
2010. december 31-én jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában az Európai Parlament és a Tanács 2010/84/EU irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról. A rendelkezés - az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításával - az irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A 9. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény jelenleg nincs a § -nál nagyobb szerkezeti egységekre tagolva, ezért a jogalkalmazást segítő jobb átláthatóság érdekében szükséges a 2006. évi CXXXII. törvényt alcímnek megfelelő címekkel kiegészíteni.
A 10. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény hatályos szövege nem rendezi egyértelműen a közszolgáltatásért felelősség alakulását azokban az esetekben, amikor a szakellátási feladat kötelezettje, azaz aki fenntartásában lévő szolgáltatója számára szakellátási kapacitás megállapításra került, egészségügyi ellátási szerződéssel vagy megállapodással a feladat ellátásáról való gondoskodással egy másik szolgáltatót vagy fenntartót bíz meg. Annak érdekében, hogy a kapacitással való rendelkezési jog ezekben az esetekben se kerüljön ki a feladat ellátásért felelős egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv kezéből, szükséges meghatározni, hogy ilyen esetekben egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervnek az a fenntartó minősül, aki a megállapodás, illetve a szerződés tárgyát képező szakellátási feladatot és a hozzá kapcsolódó szakellátási kapacitást ideiglenesen átadja a feladat ellátására kötelezettséget vállaló egészségügyi szolgáltató vagy annak fenntartója számára.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény kiegészül szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog fogalmával, mely szerint ideértjük valamennyi olyan - a 2006. évi CXXXII. törvényben szabályozott - eljárás megindítására irányuló jogot, amely a fenntartó kezdeményezésére indulhat, valamint az eljárásban való részvételi jogot azokban az esetekben, amikor az eljárásba a fenntartó bevonásra kerül.
A törvényjavaslat az egyszerűbb jogalkalmazás érdekében meghatározza a kapacitásnyilvántartás fogalmát.
A 11. §-hoz
Figyelembe véve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataival kapcsolatos rendelkezéseit, szükséges újragondolni az állam, a helyi önkormányzatok és az egyéb közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók tulajdonosainak az egészségügyi szakellátások tekintetében fennálló felelősségét.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvénynek jelen §-sal megállapított szabályai szerint a helyi önkormányzatok - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben megállapított - egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségük keretében kötelesek a tulajdonukban lévő egészségügyi szolgáltató számára megállapított szakellátási feladatot ellátni. Az egyéb fenntartású lévő szolgáltatók (ideértve az egyházi fenntartásban működő szolgáltatókat is) abban az esetben kötelesek szakellátási feladatot ellátni, ha az egészségügyi államigazgatási szerv megállapított számukra kapacitást és ellátási területet. Az állam pedig a szakellátási kötelezettsége alapján ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekre sem az önkormányzatok, sem az egyéb fenntartásban lévő szolgáltatók nem lettek kötelezve. A feladat konkrét tartalma mindegyik esetben a kapacitásnyilvántartásban meghatározott kapacitások mértéke és szakmai összetétele jelenti a nyilvántartásban szereplő ellátási területen, a nem nyilvántartott kapacitásfajták esetében pedig a 2013. április 1-jén lekötött kapacitások mértékét és szakmai összetételét kell figyelembe venni.
Abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egyéb fenntartású szolgáltató az egészségügyi szakellátási feladatát nem teljesíti, ideiglenesen az állam gondoskodik a mögöttes egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról. Ebben az esetben az egészségügyi államigazgatási szerv elrendelheti, hogy az önkormányzatnak biztosítania kell a tulajdonában álló vagyon ingyenes használatát a feladat ellátását az átmeneti idő alatt végző szolgáltató részére.
Ha a szakellátási feladatnak az állam által történő ideiglenes átvételét követő 3. hónap utolsó napját követően az önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét továbbra sem tudja teljesíteni, vagy az egyéb fenntartásban lévő szolgáltató nem látja el a szakellátási feladatot, a feladatról a 4. hónap első napjától véglegesen az állam gondoskodik. Ebben az esetben a szakellátási feladat egyidejűleg az állam egészségügyi szakellátási kötelezettségének részévé válik és a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége megszűnik, azzal, hogy az önkormányzatnak a szakellátás ellátását szolgáló vagyona egyidejűleg ingyenesen átszáll az államra. Így a feladat állam általi átvétele időpontjában a törvény erejénél fogva - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése szerint - az államra száll
a) a helyi önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő, az állami szakellátási kötelezettség részévé váló feladatot (a továbbiakban: átvett feladat) ellátó egészségügyi intézmény, és
b) a helyi önkormányzatnak az a) pont szerinti intézményhez kapcsolódó valamennyi ingón és ingatlanon fennálló tulajdonjoga és - a szellemi tulajdonjogok kivételével - a helyi önkormányzatot megillető olyan vagyoni értékű jog, amely az átvett feladat ellátásához szükséges, illetve közvetlenül azt szolgálja, és nevesítetten a feladathoz, valamint az a) pont szerinti intézményhez kapcsolódik.
Az átvétel időpontjában a törvény erejénél fogva az államra száll az átvett feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában megállapodás alapján közreműködő, a helyi önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított közalapítvány, alapítvány alapítói joga.
Az egészségügyi intézményt az állam az egészségügyi intézmény kötelezettségvállalásai alapján keletkezett fizetési kötelezettségekkel együtt veszi át, azzal, hogy az átvett feladathoz kapcsolódó, a helyi önkormányzat által vállalt fizetési kötelezettségből eredő szállítói tartozások fedezetére a helyi önkormányzat az átvétel időpontjának évére vonatkozó költségvetési rendeletében elkülönített időarányos forrást az átvétel időpontját követő 30. napig átutalja a Kormány által kijelölt szerv fizetési számlájára.
Az állam átvállalja az átvett intézményt az átvétel időpontját megelőző napon tulajdonló vagy fenntartó önkormányzatnak az átvétel időpontjában fennálló azon adósságát és annak járulékait, amely Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő - kölcsönjogviszonyon, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron (kötvényen) alapuló - tartozásokat foglalja magában és kifejezetten és nevesítetten az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkeztek. Az állam egyedi állami kezességként átvállalja az átvett intézményt az átvétel időpontját megelőző napon tulajdonló vagy fenntartó önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek az átvett vagyonhoz kapcsolódnak.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá mindazon szabályokat, amelyek az állam által átvételre kerülő feladathoz, illetve az államra átszálló önkormányzati vagyonhoz kapcsolódva az átszállás időpontját megelőzően létrejött szerződésekre, az átvett feladathoz kapcsolódó európai uniós társfinanszírozású projektekre, a vagyon feletti tulajdonosi és fenntartói joggyakorlásra, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkoznak, azzal, hogy a feladat és a vagyon tényleges átadásának, átvételének szabályait a Kormány rendeletben fogja meghatározni.
A folyamatos ellátás biztosítása érdekében rendelkezik a javaslat arról is, hogy a tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett egészségügyi intézmény által alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát, továbbá nem érinti az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát. Az átvett feladatra vonatkozóan a helyi önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló az álláshelyével együtt a Kormány által kijelölt szerv állományába kerül át, ha azt a foglalkoztató helyi önkormányzat a kijelölt szerv részére felajánlja és a kijelölt szerv vezetője az érintett személy foglalkoztatásához hozzájárul, feltéve, hogy a foglalkoztatottnak a kijelölt szervnél történő foglalkoztatását jogszabály nem zárja ki.
Speciális szabályozást igényel az az eset, amikor az átvett feladatot ellátó helyi önkormányzati egészségügyi intézmény az átvett feladaton túl más egészségügyi vagy egyéb közfeladatot is ellát (például egészségügyi alapellátást vagy szociális ellátást is nyújt a szolgáltató). Ebben az esetben a Kormány által kijelölt szerv és érintett vagyontárgyat tulajdonló helyi önkormányzat a szakellátási feladat állam általi átvételét követőn 30 napon belül megállapodik a vagyonnak és a felmerülő költségeknek az állam által átvett feladat és az egészségügyi intézmény által ellátott egyéb egészségügyi vagy más közfeladatnak megfelelő megosztásáról. Ilyen esetben az átvett feladathoz kapcsolódó vagyon - a megállapodásban foglaltak szerint - e törvény erejénél fogva a megállapodásban meghatározott időpontban száll az államra. Ha a megállapodás nem jön létre határidőn belül, a Kormány által kijelölt szerv, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat kérelmére a bíróság dönt ezekről a kérdésekről. A feladat ellátásához szükséges vagyon védelmét szolgálja az a rendelkezés, mely szerint a tulajdonos helyi önkormányzat a feladat átvételének időpontját követően csak a Kormány által kijelölt szerv jóváhagyásával idegenítheti el, terhelheti meg az átvett feladathoz kapcsolódó vagyonelemeket, illetve csökkentheti az átvett feladat ellátásában résztvevő gazdasági társaságok törzs-, illetve alaptőkéjét. Az átvett feladatot végző önkormányzati egészségügyi intézmény és az átvett feladat ellátására szolgáló helyi önkormányzati vagyon államra történő átszállásáig a folyamatos ellátás biztosítása érdekében a vagyon ingyenes használatba adását elrendelheti az egészségügyi államigazgatási szerv.
Az általános szintén eltérő szabályozást igényel az az eset is, amikor az átvett feladat ellátásáról a helyi önkormányzat önkormányzati társulás útján gondoskodott. Mivel a feladat átvételével részben vagy egészben megszűnik a társulás létrehozásának célja, az átvett feladat tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek az önkormányzati társulás megszűnésére vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Ilyen esetben az átvett feladatot ellátó intézmény, illetve az átvett feladat ellátására szolgáló önkormányzati vagyon abban az időpontban száll át az államra, amikor azt az érintett helyi önkormányzat a 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a társulástól visszakapta azzal, ahogy addig a vagyon ingyenes használatba adását az egészségügyi államigazgatási szerv elrendelheti.
A 12. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény jelenleg nincs a § -nál nagyobb szerkezeti egységekre tagolva, ezért a jogalkalmazást segítő jobb átláthatóság érdekében szükséges a 2006. évi CXXXII. törvényt alcímnek megfelelő címekkel kiegészíteni.
A 13. §-hoz
A szakellátásért való felelősség újraszabályozásához kapcsolódóan (ld. 11. § indokolását), szükséges a felelősség részét képező feladatok ellátására vonatkozó szabályokat is újragondolni.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény hatályos szabályainak megfelelően a törvényjavaslat továbbra is lehetővé teszi, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási kötelezettségének, illetve az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének vagy az egészségügyi szakellátási feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási kötelezettség) teljesítése érdekében más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási kötelezettség teljesítéséről megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést kössön. Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a megállapodás, illetve a szerinti egészségügyi ellátási szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek a megállapodásra, illetve a szerződésre vonatkozó adatokat, azzal, hogy amennyiben ezt elmulasztja, az egészségügyi államigazgatási szerv bírsággal sújthatja a kötelezettet.
A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése azonban az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségét és felelősségét nem érinti, kivéve ha a az egyéb fenntartásban lévő szolgáltató fenntartója másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel köt megállapodást. Ez azt jelenti, hogy a megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés megszűnése esetén a feladat ellátásának kötelezettsége visszaszáll az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervre, aminek az ellátásáról ő köteles a saját fenntartásában lévő szolgáltatójával vagy újabb szerződés, megállapodás útján haladéktalanul gondoskodni.
Az az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv vagy más fenntartó, aki megállapodás alapján ellátási kötelezettséget teljesít, ugyanarra az ellátási kötelezettségre további megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést nem köthet, azaz nem adhatja tovább a feladatot.
Eddig nem szabályozott kérdésre ad egyértelmű választ a törvényjavaslat annak rögzítésével, hogy a megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés fennállása esetén a megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező feladat ellátásához ideiglenesen átadott szakellátási kapacitás tekintetében a szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog továbbra is az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet illeti meg.
A 14. §-hoz
Szabályozást igényel az az eset, amikor az egészségügyi államigazgatási szerv határozatával rendelkezik egy érvényes egészségügyi ellátási szerződés vagy megállapodás tárgyát képező kapacitásról.
Ez egyrészt történhet oly módon, hogy határozattal címzettként megkapja a kapacitást az a szolgáltató, aki a szerződés vagy megállapodás alapján az adott kapacitással ellátja a szakellátási feladatot. Ebben az esetben az egészségügyi ellátási szerződés, illetve annak a határozattal érintett része megszűnik.
Amennyiben a kapacitás nem a feladatot a szerződés alapján ellátó egészségügyi szolgáltató számára, hanem egy harmadik fél számára kerül megállapításra, az ellátás folyamatos biztosítása érdekében az egészségügyi ellátási szerződés tekintetében az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a korábbi egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv helyébe lép, kivéve, ha az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a határozat végrehajthatóvá válásának időpontjáig nyilatkozik arról, hogy a szerződést nem kívánja fenntartani. Ha az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződés, illetve annak a határozattal érintett része a határozat alkalmazásának kezdő időpontjában megszűnik.
Az egészségügyi államigazgatási szerv az érvényes szerződés vagy megállapodás tárgyát képező kapacitást csak abban az esetben adhatja át a fentiek szerint másik egészségügyi szolgáltató számára, ha azt a szerződés, illetve megállapodás tárgyát képező szakellátási feladat folyamatos ellátását veszélyeztető, másképp el nem hárítható helyzet fennállása miatt felmerülő ellátási érdek indokolja.
A 15-18. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény jelenleg nincs a § -nál nagyobb szerkezeti egységekre tagolva, ezért a jogalkalmazást segítő jobb átláthatóság érdekében szükséges a 2006. évi CXXXII. törvényt alcímnek megfelelő címekkel kiegészíteni.
A 19. §-hoz
A kapacitás-nyilvántartásban rögzítésre kerülő adatok körét - a törvényjavaslat többi rendelkezésével összefüggésben - ki kell egészíteni az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervre, és az egészségügyi ellátási szerződésre, illetve megállapodásra vonatkozó adatokkal.
A törvényjavaslat lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatók, illetve fenntartók számára, hogy a kapacitás-nyilvántartásban szereplő adatok helytállóságát vitassák. Amennyiben erre sor kerül, a nyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási szerv dönt az adatok megváltoztatására irányuló kérelem tárgyában és - szükség szerint - módosítja a kapacitásnyilvántartást.
A 20. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény jelenleg nincs a § -nál nagyobb szerkezeti egységekre tagolva, ezért a jogalkalmazást segítő jobb átláthatóság érdekében szükséges a 2006. évi CXXXII. törvényt alcímnek megfelelő címekkel kiegészíteni.
A 21. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a kapacitással való rendelkezési jogot abban az esetben is az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv számára biztosítja, ha az a kapacitás a tárgyában egészségügyi ellátási szerződést vagy megállapodást kötött, a kapacitást érintő egyes eljárások kezdeményezésére ő lesz jogosult. Mivel azonban ezen eljárások eredménye közvetlenül érintheti a szerződés alapján feladatot ellátó szolgáltatót is, szükséges előírni, hogy a szerződés tárgyát képező eljárások megindításáról a közszolgáltatásért felelős szerv köteles - legkésőbb az eljárás megindítását megelőző három hónappal - tájékoztatni a szerződés vagy megállapodás alapján a kapacitást használó egészségügyi szolgáltatót és fenntartóját.
A 22-26. §-hoz
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény jelenleg nincs a § -nál nagyobb szerkezeti egységekre tagolva, ezért a jogalkalmazást segítő jobb átláthatóság érdekében szükséges a 2006. évi CXXXII. törvényt alcímnek megfelelő címekkel kiegészíteni.
A 27. §-hoz
A 19. §-hoz kapcsolódó átmeneti szabályként rendelkezni kell arról, hogy a kapacitás-nyilvántartásban rögzítésre kerülő új, az egészségügyi ellátási szerződésre és megállapodásra vonatkozó adatokat 2013. május 1. és 2013. július 15. között kell megküldi a kapacitásnyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére. A beérkezett és a rendelkezésére álló adatok alapján a kapacitás-nyilvántartást vezető szerv 2013. augusztus 31 -éig módosítja a kapacitás-nyilvántartást azzal, hogy eltérő adat hiányában egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervként annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartóját kell megnevezni, amelyik szolgáltatóhoz az adott kapacitás a kapacitás-nyilvántartás szerint 2013. augusztus 31-én tartozik.
A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról is, hogy a 2013. április 15-én hatályos megállapodásoknak és egészségügyi ellátási szerződéseknek 2014. január 1-jétől kell megfelelnie az e törvényben meghatározott feltételeknek. Ennek érdekében a megállapodással, illetve a szerződéssel feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 2013. november 1-jéig köteles felülvizsgálni a megállapodást, illetve a szerződést és kezdeményezni annak a szükség szerinti módosítását, illetve az új szerződés, illetve megállapodás megkötését.
A 28. §-hoz
Jelen § a 11. §-hoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A 29. §-hoz
Jelen § az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény egyes részeinek a kapacitás-nyilvántartás fogalom bevezetése miatt szükséges szövegcserés módosításait tartalmazza.
A 30. §-hoz
Jelen § a szakellátási struktúra átalakításához kapcsolódóan helyezi hatályon kívül az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 3. §-ának egyik bekezdését.
A 31. §-hoz
Az 5. §-sal és a 11. §-sal összefüggésben szükséges a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításával rendezni, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156/A. § alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat az agrárpolitikáért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet útján gyakorolja.
A 32. §-hoz
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény kiegészítésével szükséges rendelkezni arról, hogy ha az ezen törvény alapján állami tulajdonba került, gazdasági társasági formában működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megszűnik, az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett jogutódja a fenntartó által kijelölt egészségügyi szolgáltató lesz.
A 33. §-hoz
Jelen § hatályon kívül helyezi a 2. és a 3. § miatt feleslegessé vált bekezdést a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 79. §-ából.
A 34-36. §-hoz
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 5. § lehetővé tette az állam által átvett fekvőbeteg-szakellátási feladathoz kapcsolódó közreműködői szerződéseknek, egészségügyi ellátási szerződéseknek, illetve megállapodásoknak és vagyonkezelési szerződéseknek a Kormány által kijelölt szerv általi rendkívüli felmondását. Ehhez kapcsolódva szükséges rendelkezni arról, hogy ha ezen szerződések megszűnése miatt szükséges, az egészségügyi államigazgatási szerv az érintett szakellátási kapacitások és ellátási területek másik - az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt - fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatóhoz történő átcsoportosításáról, illetve módosításáról rendelkezik. A szerződések megszűnése esetén, ha a korábban gazdasági társaságként működő szolgáltató feladatai a kijelölt szerv által kerülnek ellátásra, a munkáltató átadásra kerülő feladatai keretében foglalkoztatott, és e törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatás céljából átvett munkavállalóinak munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
A szerződések megszűnése esetén az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a fejlesztéssel érintett intézmény jogutóda a feladatot átvevő szolgáltató lesz.
A 37. §-hoz
A 32. §-ban foglaltakhoz hasonlóan szükséges rendezni, hogy az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett jogutódja a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény alapján állami tulajdonba került gazdasági társaságként működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megszűnése esetén is a fenntartó által kijelölt egészségügyi szolgáltató lesz.
A 38-41. §-hoz
Jelen §-ok a törvényjavaslat záró rendelkezései között a hatálybaléptetést, a sarkalatossági záradékot és a jogharmonizációs záradékot foglalják magukban.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.