adozona.hu
T/9166. számú törvényjavaslat indokolással - A közművezetékek adójáról
T/9166. számú törvényjavaslat indokolással - A közművezetékek adójáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § E törvény alkalmazásában:
1. közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték) közterületen, továbbá annak a közterület felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhe...
T/9166. számú törvényjavaslat indokolással - A közművezetékek adójáról
2012. évi ... törvény a közművezetékek adójáról
Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában:1. közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték) közterületen, továbbá annak a közterület felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé;
2. hírközlési vezeték: a fogyasztók hang-, kép-, adat- és más információ-továbbítási időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték;
3. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván;
4. tulajdonos: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti tulajdonos;
5. üzemeltető: a közművezeték működésének fenntartásáért felelős személy vagy szervezet.
2. Az adó tárgya
2. § Adókötelezettség terheli a közművezetéket.3. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, változása
3. § (1) Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik.(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a közművezeték nyomvonalhosszának változását) a változást követő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján.
(4) A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
4. Az adó alanya
4. § (1) Az adó alanya - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa.(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
(3) Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője.
5. Az adó alapja
5. § (1) Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.(2) Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni.
6. Az adó mértéke
6. § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 100 Ft.7. Adómentesség, adókedvezmény
7. § Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat.8. § A legfeljebb 100 000 méter nyomvonalhosszú hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak az őt egyébként terhelő adó 50%-át kell megfizetni.
9. § A 8. § szerinti adókedvezmény érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
8. Eljárási rendelkezések
10. § (1) Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.(2) Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami adóhatóság számára.
(3) Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi.
(4) E törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései irányadók.
9. Hatályba léptető rendelkezés
11. § E törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényesítése, a költségvetési bevételek növelése azáltal, hogy adókötelezettséget fogalmaz meg a vagyoni értéket képviselő közművezetékek után. Az adó vagyoni típusú, tárgyi, éves adó. Az adóztatás tehát a naptári év egészében az adótárgy év első napján fennálló állapotához kötődik, s az adó alanya is az, aki az év első napján megfelel az adóalanyiság követelményének. Ennélfogva az adó összege, az adókötelezettség terjedelme, a naptári év első napján ismert, és az az év közben nem változik.RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a közművezeték-adó törvény egyértelmű alkalmazása és értelmezése érdekében definiálja az adónem vonatkozásában releváns fogalmakat. Az értelmező rendelkezések között szerepel a közművezeték, a hírközlési vezeték, a közterület, a tulajdonos, illetve az üzemeltető definíciója.A fentiek alapján a közművezeték-adó alkalmazásában adóköteles közművezetéknek a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési (hang-, kép-, adat- és más információtovábbítási) időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték közterületen (a közterület felszíne alatt vagy a felett), továbbá a több fogyasztót kiszolgáló vezeték közterületnek nem minősülő, (magán)földrészleten elhelyezett (a telket keresztülszelő) része. Nem minősül közművezetéknek tehát az a (közterületi, vagy magánterületen futó) vezeték, amely kizárólag az egy adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészt használójának fogyasztói igényeit szolgálja ki (az a vezetékszakasz, amely a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen, telken belül fut).
Közterület alatt a közhasználatra szolgáló minden olyan állami, önkormányzati tulajdonban álló földterület értendő, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván.
Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a közművezetéket bel- vagy külterületen helyezték el.
Tulajdonosnak (az adó alanyának) a közművezeték-adó vonatkozásában az a személy vagy szervezet tekintendő, akit/amelyet a Polgár Törvénykönyv szóló törvény szabályai szerint tulajdonosnak kell tekinteni.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében az adókötelezettség a közművezetéket terheli, az adó tárgya a törvényjavaslat szerinti közművezeték.A 3. §-hoz
A törvényjavaslat - összefüggésben az adó tárgyi, éves adó jellegére tekintettel - rögzíti a közművezeték-adó keletkezésére, változására és megszűnésére vonatkozó szabályokat. Eszerint a közművezeték tulajdonlásán alapuló adókötelezettség a közművezeték tényleges használatba vételét követő év első napján keletkezik. Bármely adókötelezettséget érintő változást - így például a közművezeték nyomvonalhosszának változását - a változást követő év első napjától kell figyelembe venni. Megszűnik a közművezeték utáni adókötelezettség a közművezeték megszűnése évének utolsó napján. Végezetül - figyelemmel arra, hogy az adókötelezettség a vagyoni értéket képviselő közművezeték tulajdonlásán alapul - rögzíti törvényjavaslat azt is, hogy a közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.A 4. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében az adó alanya - főszabály szerint - a közművezeték naptári év első napja szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén az egyes tulajdonostársak a közművezetéken fennálló tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. A törvényjavaslat szerint tulajdonos alatt a Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonost kell érteni.Abban az esetben, ha a közművezeték tulajdonjoga a Magyar Államot vagy a helyi önkormányzatot illeti meg, az adó alanya a vezetéket fenntartó üzemeltető (akinek a feladata a közművezeték üzemeltetése, karbantartásajavítása, fejlesztése).
A 5. §-hoz
A törvényjavaslat a közművezeték-adó alapjaként a (közterületen, illetve kivételes esetben magánterületen futó) közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hosszát határozza meg. Ezen rendelkezés kapcsán a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy ha az adóalany egy nyomvonalon (egy közműcsatornában) több, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas közművezeték tulajdonjogával rendelkezik, akkor az adóalap megállapításánál a nyomvonal hosszát a közművezetékek számától függetlenül egyszer kell figyelembe venni.A 6. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a közművezeték-adó mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 100 Ft.A 7. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy teljes személyes mentességben részesül az adó alól a Magyar Állam és a helyi önkormányzat.A 8. §-hoz
A törvényjavaslat 50%-os adókedvezményt irányoz elő azon - a kisebb, jellemzően kistelepülésen tevékenységet végző - távközlési szolgáltatást nyújtó adóalany számára, akinek/amelynek a tulajdonában összesen (Magyarországon) legfeljebb 100 kilométer nyomvonalhosszú közművezeték áll.A 9. §-hoz
A törvényjavaslat - összhangban az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szabályaival - rögzíti, hogy a 8. § alapján nyújtott adókedvezmény (az országosan legfeljebb 100 km közművezetékkel rendelkező adóalany adókedvezménye) de minimis támogatásnak minősül.A de minimis támogatás igénybevételének feltétele az uniós előírások alapján az, hogy a kedvezményezett által az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget.
A 10. §-hoz
Az adót az adóalany az adóévre önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz, azaz az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.Az adóbevallás-benyújtási kötelezettséget az állami adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon kell teljesíteni, mégpedig a naptári év március 20-ig.
Az adott évre járó adót - más vagyoni típusú adókhoz (pl. az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő építmény vagy telekadó) évi két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni.
A törvényjavaslat rendezi, hogy a közművezetékek adójáról szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
A 11. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében a közművezetékek adójáról szóló törvény 2013. január l-jén lép hatályba.